Munkavédelem Az emberi társadalom egyik legfontosabb, talán leginkább meghatározó jellemzője az értékteremtő, gazdaságilag és erkölcsileg hasznos emberi munka. A kormányzatnak a piacgazdaságban is fontos szerep jut a gazdasági játékszabályok meghatározásában, oktatási és rendfenntartó szolgáltatásokat nyújt, szabályozza a védelmi rendszereket (hon-, környezet-, munkavédelem) és az üzleti tevékenységet. A munka olyan folyamatos, feszített és rendezett tevékenység, amely anyagi vagy szellemi javak előállítását, beszerzését, átalakítását vagy használatát szolgálja. A környezetvédelem feladatköre elsősorban a természetes erőforrások, a föld, a levegő, a víz, az élőlények, a táj, az épített környezet, a hulladékgazdálkodás. A munkavédelem feladata a munkát végző, dolgozó ember testi épségének és egészségének megóvása, munkatevékenységének, alkotóerejének megőrzése, védelme. Azaz a munka humanizációja. (Nem azonos az ergonómiával, de átfedések vannak.) Az eszközök illetve tulajdonképpen a tőke védelme elsősorban vagyonvédelemként jelentkezik. Közös (határ-) terület a személyvédelem. A tűzvédelem a tűzoltóság, elemi csapás és egyéb katasztrófa elleni védelem a polgári védelem feladata elsősorban. Hozzájuk kapcsolódhatnak az egyéb rendvédelmi szervek (rendőrség, polgárőrség stb.) és a honvédelem. 1. Ergonómia Az ergonómia az ember gép környezet rendszerek optimalizálásának szaktudománya. Feladata az embert a munka számára, a munkát, pedig az ember számára alkalmassá tenni. Az ember alkalmassá tételébe beletartozik az oktatás, azaz az általános és szakmai képzés, betanítás, továbbképzés, ellenőrzés, esetleg rehabilitáció. A munkának alkalmassá tétele, elsősorban a munka humanizálását jelenti, e munkahely és munkaeszköz tervezésétől kezdve. A munkarendszer a munkafeladat végrehajtását szolgálja, benne a munkavégző embert, a munkaeszközt és munkahelyet és munkakörnyezetet, illetve ezek kapcsolatát. A munkafeladat a munkarendszer célja, megtervezett eredménye. A munkafolyamat a munkafeladat megvalósítása, beleértendő a hol (melyik munkahelyen), mikor (milyen időrendi sorrendben), mivel (melyik emberrel és géppel). A munkarendszer bemenet (input) munkatárgyakból, információkból és energiából áll. A munkarendszer kimenete (output) a termék (szolgáltatás) és hulladék meg szennyezés. A munkatevékenység szellemi és fizikai erőkifejtést igénylő cselekvések sorozata, amelyek a munkafeladatnak megfelelően, közvetlenül vagy közvetve a munkatárgyra irányulnak. A munkahely a munkarendszerben egy vagy több személy részére a munkafeladat elvégzését szolgáló térség, a veszélyzónával együtt. A munkakörnyezet azoknak a fizikai, kémiai, biológiai valamint esztétikai és szociális tényezők összessége, amelyek a munkahelyen az emberre hatnak. 2. A munkavédelem területei, intézményrendszere Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről írja, hogy az alkotmányban megfogalmazott elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 1
2.1. Biztonságtechnika (Munkabiztonság) A műszaki és természettudományoknak a munkabalesetek és más hirtelen fellépő egészségkárosodások megelőzésére létrejövő követelmény-, eszköz- és intézményrendszere. (Például: érintésvédelem, anyagmozgatás stb.) 2.2. Foglalkozás-egészségügy A munkavégzésből (foglalkozásból) eredő egészségkárosodások, betegségek megelőzése, közreműködés az egészséges munkakörnyezet kialakításában. (Gyógyító-megelőző ellátás, rehabilitáció) 2.3. Munkakörnyezet-védelem Optimális munkakörnyezet kialakítása annak érdekében, hogy a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete megvalósítható legyen. A munkavédelem céljainak megvalósításában együttműködnek a kormányok, munkaadók és a munkavállalók szervezetei. Az ENSZ (UNO) szakosodott szerve az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal), munkáját segíti a WHO (Egészségügyi Világszervezet). Nálunk a Magyar Köztársaság Alkotmánya, továbbá a Munka Törvénykönyve, valamint az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és sok minisztériumi rendelet biztosítja a jogi hátteret. 3. A munkavédelem fogalomrendszere Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, technológia, amelynél megfelelő védelem hiányában súlyos károsodásnak van kitéve a munkavállaló egészsége, testi épsége. Veszélyforrás lehet a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkavégzés hatókörében tartózkodóra veszélyt vagy ártalmat (kockázatot) jelenthet. Például: 3.1. Fizikai veszélyforrás: - tárgyak hőmérséklete, magassága - elektromágneses sugárzás vagy tér - levegő hőmérséklete, nyomása, nedvessége, áramlása, ionizációja stb. 3.2. Veszélyes anyag: - gyúlékony, robbanó - sugárzó, maró, mérgező stb. 3.3. Biológiai, mint mikroorganizmusok stb. 3.4. Pszichológiai, mint fiziológiai, idegrendszeri igénybevétel stb. Veszélyességi osztályok (például): I. bányászat, kohászat, szállítás, építőipar, II. III. mezőgazdaság, egészségügyi ellátás, szakoktatás, kereskedelem, közigazgatás, vendéglátás stb. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 2
A munkáltató (munkaadó) kötelességei: - munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, - szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, - a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, - rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni, - stb. A munkavállaló kötelességei: - munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, - munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, - a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, - rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, - stb. Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha életet, egészséget, testi épséget közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné. Az így fellépő dolgozót nem érheti hátrány a törvény szellemében. Nem tagadhatja meg a munkát, ha a fenti veszélyek nem állnak fent, de jelentős anyagi kár keletkezhet. Ilyenkor fel kell hívnia a munkáltató figyelmét a károkozás lehetőségére. A munkavállalók jogosultak 10 fő felett munkavédelmi felelőst maguk közül választani, kik legalább hárman bizottságot hozhatnak létre, 100 fő felett üzemi tanácsot alakíthatnak, a törvény szerint tárgyalhatnak a munkáltatóval (munkaadóval). 4. A munkavédelem hatósági felügyelete, érdekegyeztetés Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség önálló központi hivatal, élén miniszteri kinevezésű vezetővel. Területi szervei a megyei és fővárosi felügyelőségek, melynek keretében munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők működnek. Más felügyelőségek is ellátnak munkavédelmi feladatokat, így például az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), a Közlekedési Felügyelet, az Állami Energetikai és Energiabiztonsági felügyelet stb. A felügyeletek szabálytalanság észlelésekor munkavédelmi bírságot szabhatnak ki a munkáltatóra, az összeg elkülönített Munkavédelmi Alapba folyik be, mely csak munkavédelmi célokra fordítható. 5. A munkavédelem eszközrendszere A munkavédelem eszközei (általában rendeletek, szabványok, előírások, szankciók): 1. Műszaki és egészségügyi eszközök - (műszaki megelőzés, orvosi alkalmassági vizsgálatok stb.) 2. Jogi és igazgatási eszközök - (erkölcsi, anyagi ösztönzés stb.) 3. Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök - (propaganda stb.) Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 3
6. A munkavédelemi oktatás Szintjei: 1. Munkahelyi: a munkáltató feladata, munkába álláskor, technológia váltásakor, munkahely vagy munkakör változtatáskor stb. 2. Iskolarendszerű: egészséges életvitel stb. 3. Szakmai képzés: a szakképesítés egészségügyi és biztonsági követelményei stb. 4. Egyéb (munkavédelmi szakképesítés) A munkavédelmi oktatás alapvető formái: 1. Előzetes: új belépő, technológia váltása 2. Ismétlődő: ismeret-felújítás, új tapasztalatok 3. Rendkívüli: jogszabályváltozás, súlyos munkabaleset a munkáltató területén stb. Fajtái: 1. Elméleti: jogszabályok, szabványok, munkavédelmi szabályzatok 2. Gyakorlati: veszélyforrások, gépkezelés, üzemzavar elhárítása stb. 7. Baleset-megelőzés A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, mely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz. A munkabaleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, azzal összefüggésben éri. Ide értendő az anyagvételezés és mozgatás, szállítás, tisztálkodás, üzemi étkezés. Nem tartozik ide az úgynevezett úti-baleset, mely a munkahelyre vagy onnan történő utazáskor történik, kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (Ez a baleset is jogosít baleseti ellátásra, de kivizsgálása nem a munkáltató feladata.) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést nyomtatványon be kell jelenteni, és nyilvántartásba kell venni. A súlyos munkabalesetet a munkáltató azonnal (telefonon, személyesen, faxon) köteles jelenteni a területi munkavédelmi felügyelőségnek. Súlyos munkabaleset: halál, orvosi vélemény szerint 90 napon belüli halál a balesettel összefüggésben, érzékszerv vagy szaporodási képesség elvesztése, orvosilag életveszélyesnek minősített sérülés, súlyos csonkolás, elmezavar, bénulás, megnémulás stb. A vizsgálati jegyzőkönyvek feldolgozása után, intézkedéseket lehet hozni a balesetek megelőzése érdekében. A jegyzőkönyv a társadalombiztosítási ellátás (kifizetés) és a kártérítés szempontjából perdöntő lehet, másolatot kap a sérült vagy hozzátartozója is. (Ingyenes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, baleseti táppénz - 100% átlagkereset, időbeli korlátozás nélkül.) A munkáltató felelőssége esetén elmaradt jövedelmet, kártérítést, továbbá nem vagyoni kárt is köteles lehet fizetni. Kártérítésként járadék is megállapítható. A balesetek után választ kell adni arra, hogy milyen intézkedéseket tesz a munkáltató a további hasonló balesetek elkerülése érdekében. A kockázat a veszély megvalósulásának valószínűsége. A kockázatelemzés, becslés felhasználja a korábbi balesetek tapasztalatait. Például a bekövetkezés fokozatai: valószínűtlen, lehetséges, valószínű, elkerülhetetlen. Lényeges a megelőzés és a kockázatértékelés. A balesetet észlelő törvényi kötelezettsége a tőle elvárható segítségnyújtás, melynek elmulasztása vétség (2 év), vagy bűntett (3 év). Az észlelő a segítségnyújtás után köteles a munka irányítójának jelenteni a balesetet, mint szemtanú rést vesz a jegyzőkönyv felvételében. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 4
8. Egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei 8.1. Általános követelmények Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelmi előírások betartásával történhet. A követelmények teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A megfelelőségi nyilatkozat - saját felelősségre tett kijelentés a termék (szolgáltatás) megfelel az érvényes előírásoknak. A megfelelőségi tanúsítvány igazolja, hogy a termék (szolgáltatás) megfelelését az érvényes előírásoknak, de ezt erre jogosult külső független szervezet adja meg. Minőségi bizonyítvány igazolja a megfelelést, de ezt például az OMMF (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség) adja ki. 8.2. Létesítés követelményei Az építés, telepítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a tervező, kivitelező feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük, a teljesítésről írásban is nyilatkozniuk kell. 8.3. Munkavégzés tárgyi feltételei Minden munkahelyen be kell tartani, valamennyi munkavállaló részére teljesíteni kell. Az előírások gyakran változnak, a munkáltató kötelessége a változások figyelemmel követése. (Például mozgástér, közlekedési utak, állványok, tároló helyek, rend és tisztaság, mikroklíma tényezők stb.) 8.4. Munkafolyamat, technológia követelményei Úgy kell megválasztani, hogy a munkavállalók, közelben tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (Például zárt technológia, biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök, munkaszervezési intézkedések, mentési terv stb.) 8.5. Személyi feltételek Egészségügyi alkalmasság (pályaalkalmasság), munkára képes testi-lelki állapot, szakmai ismeretek és szakképzettség, munkavédelmi ismeretek, megfelelő gyakorlat. 9. Gépek, berendezések biztonsági követelményei A munkaeszközök különösen a gépek, berendezések a bennük lezajló energiaátalakulások, nagy sebességű mozgások, az éles szerszámok és nagy erőhatások következtében meghibásodásuk, főleg szakszerűtlen használatuk esetén veszélyessé válhatnak. Használati utasítással való ellátásuk, továbbá annak betartása kötelező. Gépek, berendezések okozta veszélyek (például): o mechanikai (mozgás stb.) o elektromos, o hőhatás, o sugárzás, Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 5
o zaj, rezgés o nyersanyagok, o energiaellátás zavarai o géptörések, gépborulás, o védőintézkedések, védőberendezések meghibásodásai A műszaki védőintézkedések főleg védőburkolatot, biztonsági berendezést, vészkapcsolót, megfelelő időszakos karbantartást, felülvizsgálatot jelentenek. Tartalomjegyzék A munkavédelem... 1 1. Ergonómia... 1 2. A munkavédelem területei, intézményrendszere... 1 2.1. Biztonságtechnika (Munkabiztonság)... 2 2.2. Foglalkozás-egészségügy... 2 2.3. Munkakörnyezet-védelem... 2 3. A munkavédelem fogalomrendszere... 2 3.1. Fizikai veszélyforrás:... 2 3.2. Veszélyes anyag... 2 3.3. Biológiai veszélyforrás... 2 3.4. Pszichológiai veszélyforrás... 2 Veszélyességi osztályok... 2 A munkáltató (munkaadó) kötelességei... 3 A munkavállaló kötelességei... 3 4. A munkavédelem hatósági felügyelete, érdekegyeztetés... 3 5. A munkavédelem eszközrendszere... 3 6. A munkavédelemi oktatás... 4 Szintjei... 4 Alapvető formái... 4 Fajtái... 4 7. Baleset-megelőzés... 4 A baleset... 4 A munkabaleset... 4 Súlyos munkabaleset... 4 8. Egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei... 5 8.1. Általános követelmények... 5 8.2. Létesítés követelményei... 5 8.3. Munkavégzés tárgyi feltételei... 5 8.4. Munkafolyamat, technológia követelményei... 5 8.5. Személyi feltételek... 5 9. Gépek, berendezések biztonsági követelményei... 5 Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kaposvár, Cseri út. 6 6