BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A római gazdaság monetizáltsága Grüll Tibor egyetemi docens PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A RÓMAI PÉNZ EREDETE
Elektrum-pénzek, Lydia, 6. század
Klasszikus kor hellenisztikus kor Élektron statér AU/AG (12-17 gr), aiginai, attikai, korinthoszi standard harmad statér (trité) hatod statér (hekté) * * * Statér AU (az i. e. 6. századtól önálló aranypénz) Drachma AG (4-4,5 gr) 2, 3, 4 drachma = 1 statér (változó pénzláb) kétszeres (didrachmon) háromszoros (tridrachmon) négyszeres (tetradrachmon) alapvető címlet! tízszeres (dekadrachmon) Obolos CU = 1/6 drachma (aprópénz), az i. e. 5. század végétől általános
Drachma, Aigina szigete, 6. század
Tetradrachma, Athén, i. e. 449-404 között
Syracusai tetradrachma, i. e. 415-405
Nagy Sándor arany sztatérja
Nagy Sándor ezüst tetradrachmája
I. Antiokhosz Szótér ezüst tetradrachmája
II. Ptolemaiosz Philadelphosz ezüst tetradrachmája
A római pénzverés nem gazdasági vagy katonai szükségszerűségből fakadt, és először csak igen korlátozott funkciókat volt képes betölteni. A római pénz bár ez vitatható Görögország és a dél-itáliai görög városállamok kulturális befolyása miatt jött létre: a rómaiak saját városaikban is a görög városi civilizációt akarták meghonosítani, és saját pénzverésüket ezen folyamat egyik fontos részeként értelmezték. Andrew Burnett, Coinage in the Roman World, London, 1987
Aes rude (i. e. 5-4. század)
Aes signatum (i. e. 4. századtól)
Aes grave (i. e. 240-225) AE 259,53 g
Ezüst denarius, előlapján MONETA, hátlapján fogó, kalapács és verőtő, a pénzverés alapvető kellékei T(itus) CARISIVS felirattal. A felirat alatti sapka talán Vulcanus istenre utal, aki a tűz és a kovácsmesterség istene. (BMCRR Rome 4058)
Juno Moneta temploma
Juno Moneta temploma
A figyelmeztető Juno
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A PÉNZVERÉS FOLYAMATA
A köztársaság kora tresviri aere argento auro flando feriundo = a bronz-, ezüst- és aranypénzek öntésére és verésére alakult háromfős testület i. e. 289-től (hagyomány) Rövidítésük: III VIR AAAFF (tresviri aere argento auro flando feriundo) III VIR APF (tresviri ad pecuniam feriundum) Rövid elnevezésük: tresviri monetales (sing. triumvir monetalis)
Az első római ezüstpénz (didrachma), i. e. 281 Az első Rómában vert ezüstpénz, i. e. 269
Az első Rómában vert denarius, i. e. 211 Ti. Quinctius Flaminius arany statérja, Makedonia, i. e. 198 k.
Augustus-kori as Æ 27mm, 11.92 gr. Római veret; Sex. Nonius Quinctilianus, triumvir monetalis, i. e. 6, (RIC I 439) Augustus-kori aureus, Au 7.93 gr, Római veret; M. Durmius, i. e. 19-8. M DVRMIVS III VIR, (RIC I 316; BMCRE 60)
Pénzöntő matrica
Pénzöntő matricák (Aquileia)
Pénzverőtő
Pénzverőtövek és -öntőmatricák
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE PÉNZRENDSZEREK A RÓMAI BIRODALOMBAN
A Római Birodalomban használt denominációk méretarányos típustáblázata
Átváltási értékek 1 aureus = 25 denarius (Au) 1 quinarius aureus = ½ aureus = 12½ denarius (Au) 1 denarius = 4 sestertius = 8 dupondius = 16 as = 64 quadrans (Ar) 1 quinarius argenteus = ½ denarius = 2 sestertius (Ar) 1 sestertius = 2 dupondius (Cu) 1 dupondius = 2 as (Cu) 1 as = 4 quadrans (Cu) aureus denarius
Pénzverdék a Kelet-Római Birodalomban Keleten használt pénztípusok Aureus (Bosporos) Tetradrachma (Kréta, ciprusi városok szövetsége) Ezüst cisztophorikus érme (Bithynia) Attikai standard (Asia) Drachma (lykiai városok szövetsége) Tetradrachma (Cilicia, Syria, Ptolemaida Egyiptom) Ezeket integrálták a római pénzrendszerbe, létezett hivatalos átváltási kulcs!
Tartomány Julius Claudius éra Flaviusi éra Antoninusi éra (Kr. e. 44 Kr. u. 69) (Kr. u. 69 96) (Kr. u. 138 192) Cyrenaica et Creta 13 3 2? Achaia 25 6 27 Macedonia 9 7 10 Thracia 7 5 20 Moesia 3 2 7 Bithynia Pontus 11 14 23 Asia 106 93 146 Lycia Pamphylia 19 7 12 Galatia Cappadocia 17 15 39 Cilicia 18 17 37 Cyprus 0 0 1? Syria et Iudaea 32 18 47 Összesen 260 187 371 A tartományokban működő pénzverdék száma
Amorium (Phrygia) pénzverdéje és egy Claudius alatt vert bronzpénz
Provinciális pénzek alaptípusai Városi pénzek A Iulius-Claudiusok alatt Nyugaton is, az Antoninusoktól kizárólag Keleten, többnyire bronz város-együttműködések (homonoia) pénzei: Thracia, Asia, zömmel 3. század (87 város, 2400 ismert pénztípus) Városszövetségek (koina) pénzei Az Antoninus-korban: Kréta, Thessalia, Macedonia, Lesbos, Ionia, Galatia, Pontus (a császárkultusz temploma a középpontban) Provincia-veretek Három nagy központ: a cappadociai Antiochia, az Orontésmelletti Antiochia, és az egyiptomi Alexandria (ezüst tetradrachma, és bronz pénzek is; nem etnikai jellegű!) Kliens királyok pénzei Bosporosi Királyság (arany és ezüst); Edessai Királyság (ezüst és bronz)
Városi pénzek Nikaia (Bithynia-Pontus) bronz, Faustina arcképével, ΑΓΑΘΗ ΤΥΧΗ ΝΙΚΑΙΕΩΝ
Homonoia-pénzek Kibyra (Phrygia) és Hierapolis (Asia) közötti egyetértés, bronz (BMC 96) ΕΠΙ ΚΛ ΦΙΛΟΚΛΕΩΣ ΚΙΒΥΡΑΤΩΝ Κ ΙΕΡΑΠΟΛΙΤ(ΩΝ) ΟΜΟΝΟΙΑ
Városszövetségi pénzek ΚΟΙΝΟΝ ΜΑΚΕΔΟΝΩΝ bronz (BMC 155)
Provinciális pénzek Alexandriai veretek a Pharosszal és a Nílussal
Klienskirályok pénzei Nagy Heródes bronzpénzei
Klienskirályok pénzei II. Sauromatés bosporosi kliens-király pénze Commodus korából
Bronzpénzek a római Egyiptomban
A legfontosabb pénzverdék Nyugaton (300-476)
AVAVCIA feliratú kelta bronzpénzek elterjedése (i. e. 25-i. sz. 10)
Kelta típusú pénzveret az Icenusoknál
Római hódítás előtti pénzverdék az Ibér-félszigeten
Római hódítás alatt működő pénzverdék az Ibér-félszigeten (i. e. 2 1. század)
Ibéro-kelta pénzek i. e. 2-1. század
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE BANKOK HITELEK
pénzváltók / bankárok nummularius / argentarius
Lucius Caecilius Iucundus pompeii bankár
Tabulae Sulpiciorum (Agro Murècine, Puteoli)
Római bankár felszerelési tárgyai
Select Papyri, 2.371 Elismervény egy bankon keresztül kifizetett bérleti díjról P.Fay. 87 L.1-13 i. sz. 155. Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 18. évében, Mecheir (hónap) 27-én. Titus Flavius Eutychides bankjának befizette Eudaimón, Sarapión fia, valamint annak társai; az Alexandria városához tartozó javak felügyelőinek, (a földbirtok után járó bérleti díjat), amely korábban Iulius Asclepiadés filozófus birtoka volt, és Euhémeria falu területén fekszik, a 17. év bérleti díját: egy talentumot és ezernégyszáz drachmát, azzal a feltétellel, hogy egy ugyanekkora összeget kell fizetnie Alexandriában a stemmata felügyelőjének, azaz összesen 1 talentumot és 1400 drachmát, Epeiph (hónap) 8-áig, ugyanezen személy és társai által, a 17. bérleti év vége felé, ezer talentum és ezernégyszáz drachma, azaz összesen a fentiekben írt 1 tal. 1400 dr.
Select Papyri, 1.70 Banki kölcsön felvétele P.Tebt. 389. i. sz. 141. Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 4. évében, Pharmouthi (hónap) 27-én, a Kincstárnokok városnegyedében található Sabinus-féle bank piszkozatáról. Isidóra, Heracleidésnek, Meledémos fiának leánya, gyámjával együtt, aki az ő rokona, Apión fia Apión, feljegyzi, hogy Tamystha, Órigenés leánya, gyámjával, Ptolemaios fia Ptolemaiosszal együtt, hogy ő, Tamystha, egy kölcsönt kapott, melynek tőkeösszege háromezerötszáz ezüst drachma, azaz 3500 dr., egy évre, a mostani Pachón hónaptól számítva, minánként 1 drachma kamatra, amit vissza kell fizetnie Antoninus Caesar következő, ötödik évének Pharmouthi hónapjára, azzal a kamattal, amely összesen 420 drachmát fog kitenni, azzal a jelzálogmegállapodással összhangban, amelyet Tamystha kötött, és amely a levéltárban lett letétbe helyezve.
Zeus Baetocaecae / Artemis Ephesus
Római pénzes láda (Iulius Polybius háza, Pompeii)
Római malacpersely Musée d Archéologie Nationale, Paris Római cseréppersely Novaesium/Neuss, Raetia/Svájc Clemens Sels Museum
Római persely BASAUGU felirattal (Johns Hopkins Archaeological Museum)
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE ÁRAK ÉS ÉRTÉKEK
Bor-árak A kancsókhoz (Ad cucumas) címzett herculaneumi fogadóban
Diocletianus ármaximáló rendelete, i. sz. 301 (edictum de pretiis venalium)
Aizanoi Geraki (Bulgaria) Pettorano
Aizanoi macelluma, ahol az edictum szövegét megtalálták
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A PÉNZ HANYATLÁSA
A római pénzek ezüsttartalmának változása Kr. u. 64 és 268 között
A nyugati és keleti pénzverdék ezüstpénzeinek ezüst tartalma a 4. században
Frome-hoard 52.503 db (Kr. u. 253-305 közöttről)
A Britanniában talált kincsleletek statisztikája Időszak (Kr. u.) Leletek száma 41-ig 18 41-54 26 54 69 11 69 96 60 96 117 21 117 138 43 138 161 66 161 180 97 180 192 35 192 222 49 222 238 31 238 260 36 260 296 530 296 317 99 317 348 195 348 364 119 364 411 280
Ezüstpénz-leletek a Római Birodalomban a 3. században
18. periódus: i. sz. 260 274 A két minta: Housesteads és Maastricht Elveszett pénzek megoszlása
Késő-római kincsleletek Britanniában és Galliában (Aurelianus koráig)
Elméletek a kincsleletekről Bajelmélet (Troubles hypothesis) Polgárháború és külső betörések Az emberek felhalmozzák és elrejtik a pénzt Monetáris elmélet (Monetary hypothesis) Aurelianus visszavonta a korábbi pénzeket, hogy saját pénzügyi reformját megvalósíthassa Hiperinflációs elmélet (Inflation theory) A pénz elvesztette vásárlóértékét, ezért egyre többet kellett belőle felhalmozni
Pénzverés a római gazdaságban (i. e. 300 i. sz. 700) Pénzverés és identitás a római provinciákban