Forgácsoló szerszámgépek

Forgácsoló szerszámgépek Szerzık: Dr. Takács György Szilágyi Attila Demeter Péter Barak Antal Lektor: Dr. Molnár László

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS...5 1.1 SZERSZÁMGÉP FOGALMA... 5 1.2 SZERSZÁMGÉPEK OSZTÁLYOZÁSA... 7 1.3 A FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGÉPEK JELLEMZİI... 9 1.4 A KORSZERŐ FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGÉPEK ÉPÍTİ ELEMEI... 10 1.4.1 Elemi funkciók... 10 1.4.2 Részegység funkcióstruktúrák... 12 2 KORSZERŐ SZERSZÁMGÉPEK FUNKCIONÁLIS RÉSZEGYSÉGEI...13 2.1 ORSÓK... 13 2.1.1 Szerszám-orsók... 16 2.1.2 Munkadarab-orsók... 19 2.2 LINEÁRIS SZÁNOK... 23 2.2.1 Közvetett hajtású lineáris szánok... 24 2.2.2 Direkt hajtású lineáris szánok... 26 2.3 ROTÁCIÓS SZÁNOK... 29 2.3.1 Közvetett hajtású rotációs szánok... 30 2.3.2 Közvetlen hajtású rotációs szánok... 32 2.4 TARTÓELEMEK (GÉPÁGYAK, ÁLLVÁNYOK, GERENDÁK)... 34 2.5 HŐTİ-KENİ ÉS FORGÁCSKEZELİ RENDSZEREK... 39 2.6 BURKOLAT RENDSZEREK... 43 3 FORGÁCSOLÓ BERENDEZÉSEK PONTOSSÁGVIZSGÁLATA...45 3.1 AZ ELTERJEDT SZERSZÁMGÉP-VIZSGÁLATI MÉRÉSEK RENDSZEREZÉSE... 45 3.1.1 Az elemi mőködıképesség ellenırzı vizsgálatai... 45 3.1.2 Az elemi gépjellemzık vizsgálata... 45 3.1.3 A géppontosság ellenırzı vizsgálatai... 46 3.2 A PONTOSSÁG FOGALMA ÉS JELENTİSÉGE... 46 3.3 A GEOMETRIAI PONTOSSÁG JELLEMZİINEK VIZSGÁLATA... 48 3.3.1 Általános irányelvek... 49 3.3.2 A mérések pontatlansága [1]... 49 3.4 A PONTOSSÁGVIZSGÁLAT HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŐ MÉRİESZKÖZEI... 51 3.4.1 Hagyományos mérıeszközök... 51 3.4.1.1 Mérımőszerek... 51 3.4.1.2 Ellenırzıeszközök... 54 3.4.2 Korszerő mérıeszközök, mérıberendezések... 56 3.4.2.1 Koordináta-mérıgépek... 56 3.4.2.1.1 Típusai, jellemzıi... 56 3.4.2.1.2 A portál jellegő mérıgépek felépítése... 58 3.4.2.1.3 Az érintı egység... 59 3.4.2.2 Lézeres méréstechnika... 60 3.4.2.3 Melegedésvizsgálat termokamerával... 64 3.4.2.3.1 A melegedés vizsgálatának módszerei... 65 3.4.2.3.2 A melegedés vizsgálatának eszközei... 66 3.5 A GEOMETRIAI PONTOSSÁG VIZSGÁLATA... 69 3.5.1 Eltérés mérések... 70 3.5.1.1 Az egyenességeltérés mérése... 70 3.5.1.1.1 Az egyenességeltérés mérése hagyományos módon... 71 3.5.1.1.2 Egyenességeltérés mérése lézeres méréstechnika segítségével... 72 3.5.1.2 A síklapúság mérése... 74 3.5.1.3 Merılegességeltérés mérése... 79 3.5.1.4 Párhuzamosságeltérés mérése... 82 3.5.1.5 Köralakhőség és hengeresség vizsgálata... 84 3.5.2 Ütésvizsgálatok... 86 3.5.2.1.1 Radiális ütés vizsgálata... 86 3.5.2.1.2 Forgástengely axiális ütése és homlokütés mérése... 88 3.5.3 Az üresjárati szerszámgépi-mozgások pontosságának vizsgálatai... 89 3.5.3.1.1 Az elemi mozgáspontossági vizsgálatok... 89 3.5.3.1.2 Összetett mozgáspontossági vizsgálatok (interpolációs vizsgálatok)... 91 3.6 A MEGMUNKÁLÁSI PONTOSSÁG VIZSGÁLATA... 93

3.6.1 Próbamunkadarabok és azok megmunkálása... 94 3.6.2 Próbamunkadarabok ellenırzése... 95 3.6.2.1 NAS-tesztek... 96 3.6.2.2 Megmunkálóközpontok vizsgálata... 96 3.7 SZERSZÁMGÉPEK PONTOSSÁGI VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS FORRÁSDOKUMENTÁCIÓK.. 97 4 IRODALOM...99 3

Az utóbbi két évtizedben a magyar szerszámgépészet gazdaságon belüli helyzete jelentısen megváltozott. Korábban a szerszámgépipar a vezetı iparágak közé tartozott és a magyar szerszámgépgyárak képesek voltak hazai fejlesztéső és gyártású szerszámgépekkel kielégíteni az ipar akkori igényeinek jelentıs részét, illetve számottevı export bevételt is tudtak termelni az országnak. Az ezzel kapcsolatos mérnöki feladatok ellátására a Miskolci Egyetem (jogelıdje: Nehézipari Mőszaki Egyetem), olyan szerszámgépész mérnököket képzett, akik képesek voltak e gyártóeszközök tervezésére, gyártására és üzemeltetésére. Az új iparszerkezet a korábbitól eltérıtudás-összetételő mérnöki ismereteket igényel a gyártóeszközök szempontjából. A szerszámgépek vonatkozásában kevesebb olyan mérnökre van szükség, akik képesek ezeket a berendezéseket fejleszteni, tervezni, de egyre több olyan mérnököt igényel a gazdaság, akik üzemeltetni tudják ezeket a nagyon bonyolult berendezéseket. Ugyanakkor jelen helyzetben is jelentıs igény van egyedi gyártóeszközök, célgépek, szerelısorok tervezésére, kivitelezésére. Így a szerszámgépészeti ismeretek továbbra is biztos egzisztenciát jelentenek a gyakorló gépészmérnökök számára. A Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke, mint az ország egyetlen önálló szerszámgépészeti profillal rendelkezı tanszéke, az elmúlt években fokozatosan átalakította tanterveit az új elvárásoknak megfelelıen. A "Forgácsoló szerszámgépek" c. oktatási anyag bemutatja a napjainkban leggyakrabban alkalmazott szerszámgépek funkcionális felépítését, alkotóelemeit, és a legjellemzıbb részegységek tipikus mőszaki paramétereit, valamint korszerő ismereteket közöl az ilyen gépek pontossági vizsgálatával kapcsolatban. Bemutatjuk a legelterjedtebb vizsgálati eljárások elméleti hátterét, vizsgálati módszereit. Bemutatjuk ezen kívül a pontossági vizsgálatok során leginkább alkalmazott hagyományos és korszerő mérıeszközöket, berendezéseket, valamint utalunk az ilyen vizsgálatok elıírásait magába foglaló forrásdokumentáció-rendszerre. A tananyaggal kapcsolatos lektori feladatokat Molnár László docens úr végezte, aki a ME Szerszámgépek Tanszékén korábban szerszámgép-részegységek fejlesztésével és kutatásával foglalkozott. Köszönjük lelkiismeretes munkáját, hasznos tanácsait, melyeket igyekeztünk figyelembe venni. Miskolc-Egyetemváros, 2011. február Szerzık 4

1 BEVEZETÉS A mőszaki gyakorlatban az iparban dolgozó mérnököknek négy kérdést kell tudniuk megválaszolni (1. ábra). Mit (milyen terméket/gépet) gyártson a vállalat? Mibıl, (milyen anyagból) célszerő azt elkészíteni? Hogyan (milyen technológiával) lehet azt megvalósítani? Mivel (milyen szerszámgéppel/gyártóeszközzel), lehet legyártani a vállalat profiljába esı termékeket és gépeket? Ez a négy terület egymástól eltérı speciális mérnöki ismereteteket igényel. Azt a tudást, hogy a vállalatnak a termelési céljainak elérése érdekében milyen eszközöket kell vásárolnia, vagy kifejlesztenie, azt a gyártóeszközmérnököknek kell megválaszolniuk. A gyártóeszközökön belül a szerszámgépek képezik a legnagyobb csoportot. 1.1 Szerszámgép fogalma 1. ábra Gyártóeszközök, szerszámgépek szerepe A szerszámgép tágabb értelemben olyan gép, amely a munkadarabokat a gépbe fogott szerszámokkal az ember által közölt információ szerint, emberi erıkifejtés nélkül alakítja át. A munkadarab anyaga szerint fém-, fa-, mőanyag- stb. megmunkáló szerszámgépeket különböztetnek meg. Szőkebb értelemben a szerszámgépek fémmegmunkáló gépek, melyek lehetnek forgács nélküli megmunkáló szerszámgépek (sajtók, gépi kalapácsok, hengerlı, hajlító, stb.) és forgácsoló szerszámgépek (esztergák, fúró-, maró-, gyalu-, vésı-, köszörőgépek, fogaskerék-megmunkálógépek, stb.). 5

Előgyártmány Szerszámgép Gyártmány 2. ábra A szerszámgépek rendszertechnikai modellje A 2. ábra egy rendszertechnikai modellen keresztül mutatja be a szerszámgépek definícióját. Eszerint a szerszámgép egy összetett technikai rendszer, mely valamilyen készültségi szintő munkadarabból (elıgyártmányból), magasabb készültségi szintő munkadarabot (gyártmányt) állít elı. Az elıgyártmány átalakításához energiát, szerszámot, gyakran segédanyagot használ fel és a folyamat végrehajtásához információra is szüksége van. A szerszámgépek által megvalósított technológiák közvetve és közvetlenül is terhelik a környezetet (az elhasznált energia és hőtı-kenı anyagok, forgács, por, zaj, stb.). Fontos megjegyezni, hogy a gépi meghajtású kézi szerszámok (pl.: fúró-, csavarozó-, sarokcsiszológép, stb.) nem szerszámgépek, mert megmunkálás közben a szerszám és a munkadarab közötti kinematikai lánc egyik eleme az emberi test lesz. Szerszámgépek használata esetén az ember nem vesz részt a megmunkálás kinematikai láncában csak irányítja a gépet (3. ábra). Gépi meghajtású kézi szerszámok használata esetén az emberi test éppen a szerszámgépet váltja ki azzal, hogy beépül a helyére. A magyar nyelvben a gépi meghajtású kéziszerszámok esetében a szerszám + gép szóösszetétel miatt kézen fekvı lenne a szerszámgép kifejezés használata, de ez hibás. Más nyelvek lényeges különbséget tesznek a szerszámgépek és a gépesített kézi szerszámok között (Angol: Machinetools = szerszámgép, Powertools = gépesített kézi szerszám), (Német: Werkzeugmaschine = szerszámgép, Elektrowerkzeuge = elektromos kéziszerszám). (Orosz: станки = szerszámgép, электроинструменты = elektromos kéziszerszám). 6

3. ábra Az emberszerepe szerszámgép és gépi meghajtású kézi szerszám használata esetén Az iparban a legfontosabb gépek a szerszámgépek, mert a gépek közül csak a szerszámgépek képesek saját maguk reprodukálására. Az iparban a leggyakoribb gépek szintén a szerszámgépek, mert ezekkel a gépekkel bármilyen más gépet is el lehet készíteni. 1.2 Szerszámgépek osztályozása A szerszámgépek jellemzıit számos tényezı befolyásolja: a megmunkálandó munkadarab mérete, anyaga, geometriája, a megmunkálási pontosság, az megvalósítandó technológia, az alkalmazott szerszám, az elvárt termelékenység, automatizáltsági fok, ergonómiai igények, stb. Szerszámgépek osztályozása az alakítás módja szerint: Forgácsoló szerszámgépek = Esztergagépek = Marógépek = Gyalugépek = Vésıgépek = Fúrógépek = Köszörőgépek = Üregelı gépek = Főrészgépek = Fogazó gépek = Szikraforgácsoló gépek = Nagyenergiájú sugarakkal dolgozó gépek = stb. 7

Képlékenyalakító szerszámgépek = Hidegalakító szerszámgépek Lemezollók Élhajlító gépek Présgépek Dróthúzó gépek Kábelgyártó gépek Rugógyártó gépek Hideghengerlı lemezgyártó gépek stb. = Melegalakító szerszámgépek Kovácsoló gépek Meleghengerlı lemezgyártó gépek Extrúderek Fröccsöntı gépek stb. = Kémiai maratással dolgozó gépek Szerszámgépek és gépcsoportok osztályozása az információ jellege szerint: Kézi irányítású szerszámgépek Programvezérléső szerszámgépek = Mechanikus vezérléső (görbepályás, bütykös, ütközıs) = Számjegyvezérléső (NC, CNC rendszerek) Megmunkáló központok Rugalmas gyártócellák Rugalmas gyártórendszerek Az elıbbi csoportosítás és azok állandó fejlıdése jellemzıen mutatja, hogy a különféle szerszámgépek olyan nagy családot alkotnak, hogy ezek megismeréséhez több szemesztert kell a mérnökoktatás keretei közt fordítani. Ez az oktatási anyag a korszerő forgácsoló szerszámgépek fontosabb részegységeinek ismertetését tőzte ki célul, a bennük integrált funkciók bemutatásával. 8

1.3 A forgácsoló szerszámgépek jellemzői A múlt század közepétıl olyan új társtudományágak alakultak ki, melyek hatására a szerszámgépek fejlıdése új lendületet kapott (4. ábra). A szerszámgép konstruktırök számára elıször a teljesítményelektronika területén elért eredmények kínáltak új lehetıségeket, mert a gépi berendezéseken alkalmazott villamos hajtások egyre olcsóbbak, kisebb méretőek, jobban szabályozhatók lettek. A költségek csökkenése és a mőszaki tulajdonságok javulása miatt az is lehetıvé vált, hogy egy szerszámgépen a különféle funkciók megvalósításához önállómotorokat alkalmazzanak, melyek mozgását elektronikus kinematikai lánc hangolta össze számítógépes vezérléssel. Az elsı számítógéppel vezérelt szerszámgépet a MASSACHUSETTS INSTITUTE OF TECHNOLOGY (MIT, USA) géplaboratóriumában állították elı, az 1950-es évek elején. 4. ábra Szerszámgépek fejlıdését meghatározó új tudományterületek A korszerő szerszámgépekre jellemzı: önálló motor minden funkcióhoz, a szerszám és a munkadarab közötti relatív mozgást elektronikus kinematikai lánc biztosítja, rendkívül változatos struktúra (morfológia), a funkcionális részegységeket specialisták gyártják, a szerszámgépipar kimagaslóan igényes összeszerelı tevékenységet végez. 9

1.4 A korszerű forgácsoló szerszámgépek építő elemei A korszerő szerszámgépek rendkívül bonyolult mechatronikai eszközök, melyek építéséhez nagyon sokrétő mérnöki ismeretekre és precíz gyártási képességekre van szükség, emiatt a szerszámgépipar szereplıi közt szakosodás és munkamegosztás alakult ki. Vannak olyan cégek, akik szerszámgépek különféle részegységeinek fejlesztésével és gyártásával foglalkoznak, és vannak olyanok is, amelyek a részegységek gyártóitól vásárolt komplett funkcionális egységeket felhasználva komplett szerszámgépeket építenek (a mai értelemben ezek a szerszámgépgyárak) (5. ábra). 5. ábra Szerszámgépek szerelési hierarchiája A szerszámgépgyárak tervezıinek a legfontosabb feladata, hogy a különféle vevıi igények szerint a gépek morfológiai tervezését elvégezzék. A terv kidolgozása során törekedniük kell arra, hogy minél több olyan részegységet használjanak fel, melyeket az ezekre szakosodott gyártók jó minıségben rövid idı alatt (gyakran raktárról) tudnak szállítani. Ez a szemlélet jelentısen fel tudja gyorsítani egy-egy új szerszámgép kifejlesztéséhez szükséges idıt a minıség javulása mellet. 1.4.1 ELEMI FUNKCIÓK A szerszámgépek részegységekbıl épülnek fel, az egyes szerszámgép részegységek az alábbiakban példaként felsorolt elemi funkciókat tartalmazhatják: 10

aj ajtó, at ablaktörlı bv balesetvédelem, ci csillapítás, ei erısáramú villamos panel integrálása, em elmozdulás mérése, er ergonómia, es esztétikai funkció, et, eltömıdés érzékelése gy győjtés, há ház (más funkciók befogadása), hé helyzet érzékelése, hm hımérséklet mérése, hs hı-stabilitás, hv hőtı-kenı közeg vezetése, im mechanikus interface, ke kiegyensúlyozás, kh helyi kenés, ki központi kenırendszer integrálása, kk külsı kenés, kr kábelek rendezése, kv környezet védelme, má mozgás átalakítása, me merevség biztosítása, mf mechanikai feszültség, ml munkatér látása, mm motoros meghajtás, mv munkatér megvilágítása, ot orsótest, rc rezgés csillapítása, rö rögzítés, s5 5 szabadságfok lekötése (csapágyazás, vezetés), sa szerszámtest azonosítása, sk szerszámtest kapcsolása a meghajtáshoz, sr szerszámtest rögzítése, ső szőrés, sm szintmérés, 11

sz szállítás, tá tárolás, te temperálás, tö tömítés, ül ülepítés, ür ürítés, vi vezérlıpanel integrálása, vv vezetékek védelme. 1.4.2 RÉSZEGYSÉG FUNKCIÓSTRUKTÚRÁK A részegység funkciók megvalósításához elemi funkciókat kell egymáshoz kapcsolni, ezt a hálózatot funkcióstruktúrának nevezzük. Az elemi funkciók között vannak olyanok, amelyek nélkül a részegységek nem mőködnek ezek a kötelezıelemi funkciók. Vannak olyan elemi funkciók, melyek hatása egymással egyenértékő, de a részegység funkcióstruktúrában valamelyik alternatív funkciónak szerepelnie kell, ezek a kötelezı alternatívelemi funkciók. A nem kötelezı elemi funkciók növelhetik a részegység funkciótartalmát, de alkalmazásuk nem feltétlenül szükséges a részegység mőködéséhez (6. ábra). 6. ábra Elemi funkciók jelölése 12

2 KORSZERŐ SZERSZÁMGÉPEK FUNKCIONÁLIS RÉSZEGYSÉGEI A szerszámgépépítés legfontosabb építıköveinek a különféle részegységeket kell tekinteni. A tervezıknek és felhasználóknak pontosan ismerni kell ezen részegységek funkciótartalmát, mőszaki paramétereit és szakszerő felhasználásuk módját. A 7. ábra a korszerő szerszámgépek legfontosabb építı részegységeit mutatja be, a szerszámgépet kifejlesztı és a beépülı részegységet gyártó cégnél felmerülı tervezési idık arányával. Bár az ábra becsült adatok alapján készült, markánsan mutatja be, hogy a szerszámgéptervezı mérnök munkája (mechanikus oldalról) a szerszámgép optimális struktúrájának megtervezésén túl elsısorban a tartóelemek, burkolatok és a szerszám-, illetve a munkadarab-ellátó rendszerek megtervezésére koncentrálódik. A sok funkciót integráltan megvalósító kereskedelmi részegységek miatt a korábbinál kisebb mértékben kell egyedi orsók, fıhajtások, szánok, körasztalok, hőtı-kenı-, forgácskezelı-, szerszám- és munkadarab befogó rendszerek tervezésével foglalkozni. 7. ábra Fontosabb szerszámgép részegységek tervezés igényének becsült aránya a szerszámgépgyárnál és a részegységek szállítóinál A következıkben áttekintjük azokat a legfontosabb funkciókat, melyek valamely részegységen keresztül a különféle korszerő szerszámgépekbe beépülhetnek. 2.1 Orsók Az orsók a forgácsoló szerszámgépben a fımozgást biztosítják a megmunkálás során. Az elmúlt évtizedekben felépítésük rendkívül sokat változott, a mai korszerő szerszám- 13

géporsók funkciótartalma jelentısen meghaladja a korábbi hagyományos szerszámgépeken alkalmazott orsók funkciótartalmát. Az integrált elemi-funkciók növekedésének több oka is van: Az NC technika olyan követelményeket állított az orsókkal szemben melyek a hagyományos szerszámgépeken korábban ismeretlenek voltak (pl. menetvágó jeladó az elektronikus kinematikai lánc létrehozásához). Jelentısen nıttek a szerszámgépek termelékenységével kapcsolatos elvárások, miközben a megmunkálás pontossági követelményei is nıttek. A technika fejlıdése lehetıvé tette, hogy az orsó-részegység önállóan rendelkezzen olyan funkciókkal, mely funkciókat korábban más részegységek biztosítottak a szerszámgép részére (pl. a széles tartományban szabályozható orsómotorok feleslegessé teszik a korábban széles körben alkalmazott fokozatos fıhajtómővek alkalmazását). Az orsókkal szemben támasztott legfontosabb követelmények: a technológiához szükséges nyomaték biztosítása széles fordulatszám tartományban, nagy merevség, pontosság, hı stabilitás, szabványos mechanikus interfészek, kompakt kialakítás, A szerszámgép fıhajtómővek és az orsórendszerek fejlıdése mára szervesen összefonódik, és éppen napjainkban válik fokozatos funkció-összevonások eredménye képen egy közös intelligens részegységgé. Ezt a fejlıdést az teszi lehetıvé, hogy közeledett a korszerő motorok jelleggörbéje, a korszerő forgácsolási technológiák által megkívánt fordulatszám és nyomaték viszonyokhoz. Az orsó részegységekben leggyakrabban alkalmazott funkciókat az 1. táblázat foglalja össze. 14

Jel Funkció általános feladata Funkció speciális feladata em Elmozdulás mérése Menetvágó jeladó. há hé hm hv im Ház (más funkciók befogadása) Orsóház, vagy orsóbak. Helyzet érzékelése Hımérséklet mérése Hőtı-kenı közeg vezetése Mechanikus interface Szerszám-, vagy munkadarab rögzítı helyzetének érzékelése. 1. táblázat Hımérséklet jeladó temperált fıorsó esetén. Szerszámon keresztüli h-k lehetıségének biztosítása. Az orsóház csatlakozása a szerszámgéphez, a szerszámhoz, vagy a munkadarabbefogóhoz. kh Helyi kenés Részegységen belüli komplett kenés. kk Külsı kenés Külsı kenırendszer pl. ködkenés. má Mozgás átalakítása A motor karakterisztika illesztése a forgácsolási technológiához. mm Motoros meghajtás A forgó fımozgás létrehozása. ot Orsótest Szerszám-, vagy munkadarab követlen forgatása. rö Rögzítés Szerszám-, vagy munkadarab rögzítése. s5 5 szabadságfok lekötése Fıorsó csapágyazás. te Temperálás A fıorsó optimális hımérsékletének biztosítása. 15

2.1.1 SZERSZÁM-ORSÓK A szerszámorsókat fúró-maró jellegő gépeken, illetve köszörőgépeken alkalmazzák. A 8. ábra egy szerszámorsó általános funkcióstruktúráját mutatja be. Egy szerszámgéprészegység általánosított funkcióvázlata tartalmazza a részegységbe beépülı elemi funkciókat, megmutatja azok belsı logikai kapcsolatát, és a részegység külsı kapcsolódásait is. Az ábra szerinti funkcióstruktúra a gyakorlatban kivitelezett szerszámorsók többségére érvényes, de létezhetnek olyan egyedi megoldások is amelyek nem illeszthetık az itt bemutatott rendszerbe. 8. ábra Szerszám-orsó funkcióstruktúrája Az orsó részegység központi eleme az orsótest (ot), mely a speciális orsócsapágyakon (s5) keresztül kapcsolódik az orsóházzal (há). Az álló orsóház és forgó orsótest közé tömítést (tö) kell beépíteni, hogy a megmunkálás során keletkezı szennyezıdés ne jusson be a precíziós csapágyakhoz, illetve a kenırendszerben (kh, kk) keringı kenıanyag 16

ne tudjon az orsóházból kijutni. Az orsóház igen gyakran tubus formájú (9. ábra, 10. ábra). A hajtómotor (mm) közvetlenül, vagy mozgás-átalakítón (má) keresztül hajtja meg az orsótestet. A szerszámorsó részegység opcionálisan tartalmazhat szerszámrögzítı (rö) mechanizmust, aminek a helyzetét a szerszámrögzítı helyzet-jeladó (hé) igazolja vissza a szerszámgépvezérlı integrált PLC-je felé. A pontos és gyakran emellett nagy teljesítményő orsók hımérsékletét automatikus temperáló rendszer (te) stabilizálja, az orsóházba épített hımérséklet jeladó (hm) jelének megfelelıen. A korszerő forgácsolási technológiák megkövetelik, hogy a hőtı-kenı folyadék az orsóba befogott szerszám furatain keresztül közvetlenül jusson el a vágó élekhez. Ehhez a hőtı-kenı folyadékot (vagy hideg levegıt) a hv elemi funkció forgó-csatlakozón keresztüljuttatja az orsótest furataiba. Az orsó-részegység a mechanikus interfészeken (im) keresztül kapcsolódik más részegységek mechanikus csatlakozó felületeivel. A villamos funkciók bontható szabványos csatlakozókon keresztül kapcsolódnak a vezérléshez és az erısáramú villamos szerkényhez. 9. ábra Egyszerő szerszámorsó felépítése A 9. ábra egy egyszerő, a 10. ábra egy korszerő szerszámorsó részegység metszetét mutatja be. A két konstrukció 40-50 év technikai haladását mutatja, melybıl jól látható, hogy a szerszámgépek fejlıdése a részegységek szintjén, a beépülı elemi funkciók számának növekedést eredményezte. A beépülı új elemi funkciók, a szerszámgépek eredı tulajdonságait hivatottak javítani. A szerszámgépek mőszaki paramétereinek egyidejő javítását gyakran azért nehéz megvalósítani, mert a gépekkel szemben támasztott követelmények egyikének megvalósítása egy másik paraméter romlásához vezethet. 17

Orsók vonatkozásában erre mutat példát a 11. ábra és a 12. ábra. Egy adott pontosság megtartása mellet a termelékenység növelése merevebb orsó kialakítását követeli meg, ami elıfeszített orsócsapágyak alkalmazásával részben teljesíthetı. A csapágyak növelt elıfeszítése és a termelékenység növekedésével járó intenzívebb megmunkálás az orsó részegységben hımérsékletnövekedéssel jár, ami az alkatrészek hı-tágulása miatt a pontosság csökkenését okozza. Ezt a hatást a temperáló (te) elemi funkció tudja közömbösíteni, mert az orsó részegység pontosságát meghatározó alkatrészekbıl a felesleges hıt elszállítja (szakaszosan üzemelı, emiatt gyakran az üzemi hımérséklet alá hőlı gépek esetén a temperáló rendszer feladata fordított, mert kívülrıl juttat be hıt az alkatrészek optimális hımérsékletének biztosításához). Az ábrák egy olyan precíziós orsó részegység hı-kamerás felvételeit mutatják, mely esetében az orsóházon kívül, az orsótest temperálását is megoldották. A 11. ábra azt az esetet mutatja, amikor csak az orsóház van hőtve, a 12. ábra pedig azt az esetet ábrázolja, amikor az orsótest hőtése is mőködik. 10. ábra Integrált maró-motororsó jellegzetes felépítése (SIEMENS) Az 2. táblázat a korszerő maró-motororsók esetében a foglalja össze a piacon elérhetı komplett orsó részegységek jellemzı adatait egy átlagos kismérető és egy átlagos nagymérető orsó részegység esetében. A szélsı értékek mellett a részegység gyártók számos közbensı paraméterő motororsót gyártanak. A maró-orsók maximális fordulatszámát a szerszámok fejlıdése befolyásolja leginkább. 18

A köszörő motororsók esetében a jellemzı paraméterek hasonlóak, de a maximális fordulatot a köszörőszerszámoknak (köszörőköveknek) a centrifugális erıvel szembeni állóképessége felőrıl korlátozza. 11. ábra Temperálás nélküli orsótest (hı-kamerás felvétel)[11] 12. ábra Temperált orsótest (hı-kamerás felvétel)[11] 2. táblázat Kis méret Nagy méret Átlagos teljesítmény P [kw] ~5 ~100 Névleges fordulatszám n n [1/perc] ~5000 ~2500 Jellemzı nyomaték M [Nm] ~3 ~250 Maximális fordulatszám n max [1/perc] ~50000 ~20000 Jellemzı átmérı D [mm] ~100 ~250 Jellemzı hossz L [mm] ~330 ~1000 2.1.2 MUNKADARAB-ORSÓK A munkadarab-orsókat (13. ábra) eszterga jellegő gépeken alkalmazzák. A szerszámorsó és a munkadarab-orsó nem egyenértékő funkcionális részegységek egymást nem tudják helyettesíteni. Az eltérések oka: a munkadarab-befogó (tokmány) magasabb fordulatszámon a centrifugális erı miatt veszít szorítóerejébıl, emiatt a munkadarab-orsók maximális fordulata általában nem haladja meg az 5000 1/perc fordulatszámot, 19

rúdanyag megmunkálásának biztosításához átmenı orsófuratra van szükség, emiatt a tokmánymőködtetést is csıszerő alkatrésszel kell megoldani, emiatt az orsó átmérıje nagyobb, a menetvágás miatt menetvágó jeladót kell beépíteni, más kialakítású mechanikus interfészt kell kialakítani a tokmány csatlakoztatásához. A 13. ábra egy munkadarab-orsó általános funkcióstruktúráját mutatja be. A jelenleg gyártott gépek átlagában az esztergagép-orsórendszerek integráltsági foka nem éri el a marógép-orsórendszerek funkciótartalmát. Ennek okaként az alacsonyabb fordulatszámokból adódó nagyobb méreteket lehet megjelölni, ami miatt a kompakt orsórendszerek ára jelenleg még magas. 13. ábra Munkadarab-orsó funkcióstruktúrája 20

A 14. ábra és a 15. ábra egy egyszerő kialakítású NC eszterga orsórendszerének metszetét ábrázolja. A menetvágó jeladót keresztbordás szíjjal illesztették a fıorsóhoz a szíj megcsúszásának elkerülése miatt. A fıhajtószíj ugyanakkor hosszbordás (poly-v szíj), mert az ilyen szerkezető szíjak kis keresztmetszet mellett nagy teljesítmény átvitelére alkalmasak. Az ilyen kis keresztmetszető hajlékony szíj fajlagos tömege kicsi, emiatt a szíj káros lengései olyan magas fordulatszám tartományban jelentkeznének, ahol az orsót már nem használják. A fıhajtó szíj esetében kismértékő slip megengedhetı, mert a hajtómotor nem része az elektronikus kinematikai láncnak. Poly-V szíj alkalmazása esetén a szükséges szíjfeszítı erı is elmarad a hagyományos ékszíjakhoz képest, ami feleslegessé teszi a tehermentesített szíjhajtás alkalmazását is. 14. ábra Egyszerő szíjhajtású NC eszterga orsómetszete A motorgyártó cégek eszterga orsórendszerek építéséhez beépíthetı motor alkatrészeket is gyártanak (16. ábra). Ezek alkalmazásával a szerszámgépgyárak is tervezhetnek integrált orsórendszereket. A beépíthetı motor alkatrészek alkalmazása hatékony funkcióösszevonást eredményez (pl,. a motorház funkcióját az orsóház fogja betölteni, a motor csapágyak is feleslegesek lesznek, mivel a fıorsó-csapágyak átveszik szerepüket, az orsótest lesz a motor tengelye, stb.). A 3. táblázat a beépíthetı orsómotor jellemzıit foglalja össze. 21

3. táblázat Kis méret Nagy méret Átlagos teljesítmény P [kw] ~5 ~30 Névleges fordulatszám n n [1/perc] ~1500 ~1500 Maximális nyomaték M [Nm] ~5 ~200 Maximális fordulatszám n max [1/perc] ~10000 ~5000 Jellemzı átmérı D [mm] ~200 ~250 Jellemzı hossz L [mm] ~250 ~390 15. ábra Szíjhajtású eszterga orsórendszer 22

16. ábra Beépíthetı orsómotor (SIEMENS1PH2 típus) 17. ábra Integrált eszterga motororsó (SIEMENSD1xx-típus) A munkadarab-orsók esetében is a legmagasabb integráltsági fokot a kompakt motororsók valósítják meg (17. ábra). Ezek a részegységek teljes egészében a szerszámgépgyárakon kívül készülnek a szerszámgépgyártók számára kereskedelmi tételnek minısülnek. A szerszámgéptervezı mérnök feladatköre megváltozott. A motororsó részére csak a mechanikus interfész felületeket kell megtervezni az orsószánon, vagy az orsóbakon, de a bonyolultabb eszköz alkalmazása miatt jelentısen megnövekedtek a rendszertervezési feladatok. 2.2 Lineáris szánok Minden soros kinematikájú szerszámgépstruktúra céltudatosan egymásra épített, egyenként elemi mozgást megvalósító egységek láncolata, melynek valamelyik eleme a talajjal érintkezik, egyik szélsı eleme a szerszámot, másik szélsı eleme a munkadarabot hordozza. Az elemi mozgások lehetnek lineáris, vagy rotációs jellegőek, ennek megfelelıen szánoknak, körasztaloknak, nevezzük ezeket. Annak megtervezése, hogy a szerszámgép szánjai közül melyek legyenek a szerszám-, vagy a munkadarab kinematikai láncában a morfológiai tervezés feladata [10]. A különféle szánok a mellékmozgásokat biztosítják a forgácsoló megmunkálás során. A szánok felépítése, a technológiai kivitelezés módja folyamatosan változott a szerszámgépek fejlıdése során. A lineáris szán részegységekben leggyakrabban alkalmazott funkciókat az 4. táblázat foglalja össze. 23

Jel Funkció általános feladata Funkció speciális feladata em Elmozdulás mérése A szán elmozdulásának mérése. 4. táblázat há Ház (más funkciók befogadása) Szántest és alaptest. hé Helyzet érzékelése Végállások érzékelése. hm Hımérséklet mérése Hımérséklet jeladó direkt hajtás esetén. im Mechanikus interface Szántest és alaptest csatlakozása más részegységekhez. kk Külsı kenés Külsı kenırendszer pl. impulzuskenés. má mm rc Mozgás átalakítása Motoros meghajtás Rezgéscsillapítás A forgó mozgás átalakítása haladó mozgássá. A szán mozgatásához szükséges mozgás létrehozása. Gördülı vezeték saját csillapításának növelése. s5 5 szabadságfok lekötése Lineáris csapágyazás. te Temperálás A lineáris motor és környezetének optimális hımérsékletének biztosítása. 2.2.1 KÖZVETETT HAJTÁSÚ LINEÁRIS SZÁNOK A lineáris szánoknál(18. ábra) a szántest (há(1)) és az alaptest (há(2)) egy hézagmentes lineáris vezetékrendszeren (s5) keresztül kapcsolódik egymással. A vezeték rendszerek lehetnek csúszó, gördülı és lebegı rendszerőek. Napjainkban a legtöbb esetben gördülı kialakítást alkalmaznak, melynek egyik kedvezıtlen tulajdonsága a kis rezgéscsillapító képesség, melyen külsı csillapító taggal (rc) alkalmazásával lehet javítani. A szántest és az alaptest a tervezı által kialakított mechanikus csatlakozó felületeken (im) keresztül kapcsolódik a szerszámgép más részegységeihez. A szánok kenése általában külsı kenéső (kk), egy központi kenırendszer impulzuskenéssel juttatja a speciális kenıolajat a szánok csúszó, vagy gördülı felületek közé. Közvetett hajtású szánok esetében a szántest és az alaptest közötti relatív elmozdulás a motor (mm) forgó mozgásának általában hézagtalanított golyós-menetes hajtás által (má) lineáris mozgássá történı átalakításával valósul meg. A szán munkalöketnél nagyobb elmozdulását a végállás-kapcsolók (he) 24

akadályozzák meg. A szán elmozdulását az elmozduló elemekre rögzített közvetlen, vagy a forgó elemekre rögzített közvetett útmérık (em) mérik. 18. ábra Közvetett hajtású szán funkcióstruktúrája Az 5. táblázat a golyósorsós hajtású szánok átlagos jellemzıit foglalja össze. 5. táblázat Kis méret Nagy méret Löket L [mm] 100-500 5000-10000 Terhelhetıség G [kg] 100-1000 5000-10000 Maximális elıtoló erı F e [N] ~1000 ~8000 Gyorsjárati sebesség v gy [m/perc] ~30 ~20 Elıtolás irányú merevség δ e [N/µm] ~100 ~1000 Elıtolás irányra merıleges merevség δ m [N/µm] ~500 ~2500 Pozicionálási pontosság p p [mm] ~0,01 ~0,02 Ismétlési pontosság p i [mm] ~0,005 ~0,01 A 19. ábra egy ferdeszános eszterga golyósorsós hajtású keresztszán rendszerét mutatja 25

be. Funkció összevonás révén az alaptest (há(2)) funkciója és a mozgó állványegység funkciója összeolvad. 19. ábra Közvetett hajtású szánegység (eszterga keresztszán) 2.2.2 DIREKT HAJTÁSÚ LINEÁRIS SZÁNOK A közvetlen hajtású szánok (20. ábra) elterjedését a lineáris motorok fejlıdése tette lehetıvé. A lineáris motor esetében nem szükséges mozgás átalakítót (má) alkalmazni, mert a mozgás irányába beépített motor álló és mozgó része között ébredı vonóerı iránya megegyezik az elıtoló erı irányával. Még precíziós szerszámgépek esetében sem alkalmaznak koncentrált csillapítóelemet (rc), mert a lineáris motor mágneses mezeje részben betölti ezt a funkciót. Ennek ellenére a lineáris motoros szán felépítése nem egyszerőbb a golyósorsóval mozgatott szánokénál, mert új járulékos funkciókat is kell beépíteni. A lineáris motor jelentıs hıt termel, ami a hı-tágulás miatt deformálja a szánrendszert, amiatt mérni kell a motor hımérsékletét (hm) és kényszerhőtést (te) kell alkalmazni a hımérséklet stabilizálására. Közvetlen hajtású szánok esetében csak közvetlen útmérést lehet alkalmazni. 26

Végállás kapcsolók Jele a PLC felé Útmérő jele a vezérlés felé X/Y/Z(m/s) im(1) Csatlakozó felület ha(1) Hajtó motor táplálása mm em he kk s5 ha(2) Hőmérséklet jeladó jele hm te im(2) Csatlakozó felület Folyadék interfészek Lineáris motor 20. ábra Direkt hajtású szán funkcióstruktúrája 6. táblázat Löket L [mm] 100-1000 Terhelhetıség G [kg] 100-1000 Maximális elıtoló erı F e [N] ~4000 Elıtolás irányú merevség δ e [N/µm] ~1000 Elıtolás irányra merıleges merevség δ m [N/µm] ~100 Gyorsjárati sebesség v gy [m/perc] ~150 Gyorsulás a [m/s 2 ] ~75 Pozicionálási pontosság p p [mm] ~0,005 Ismétlési pontosság p i [mm] ~0,002 27

Az 6. táblázata lineáris motoros hajtású szánok átlagos jellemzıit foglalja össze. Látható, hogy az átlagos mőszaki paraméterek többsége azonos nagyságrendben van a golyósorsós mozgatású szánok adataival, de a gyorsjárati sebesség és a szán gyorsulási adatok jelentısen nagyobbak az utóbbi esetben. 21. ábra Közvetlen hajtású szánrendszer A lineáris motorok primer része állandó mágnes szegmensekbıl áll, mely elvileg tetszıleges hosszban felszerelhetı az alaptestre. A szekunder rész tartalmazza a motor tekercselését. A primer és szekunder részek között néhány tizedmilliméter légrést kell biztosítani a a szánrendszer tervezése során. A motoralkatrészek a mozgás irányába kifejtett vonóerı mellett jelentıs erıvel vonzzák is egymást, ezt a mozgásra merıleges irányú erıt parazita erınek nevezzük, mivel a szán mőködéséhez erre az erıre nincs szükség (21. ábra). A szánrendszer vezetékeinek méretezésekor a forgácsoló erın kívül a parazita erıt is figyelembe kell venni, ami gyakran a forgácsoló erı értékét is meghaladhat. A direkt hajtású szánrendszerek alkalmazásának költségei kb. 150%-al magasabbak a járulékos funkciók miatt (temperálás, erısebb vezetékrendszer).a parazita erı 2 db lineáris motor alkalmazásával kiiktatható, de ez helyigényesebb konstrukcióhoz vezet és tovább növeli a költségeket. A lineáris motor gyártók jelenleg olyan szimmetrikus felépítéső motorok kifejlesztésén is dolgoznak, amelyekkel a vázolt probléma elkerülhetı. 28

2.3 Rotációs szánok A rotációs szánoknak két csoportja van: Osztó asztalok, melyek a munkadarabot a véges számú szöghelyzetek valamelyikébe elforgatják, és abban helyzetben rögzítik a megmunkálás alatt. Fontos szerepe van a 90 -onkénti elforgatásnak, mert a megmunkálandó alkatrészek döntı többségén egymásra merıleges irányokból kell forgácsolni a felületeket. Szöghelyzet-váltás közben osztó asztalnál forgácsolni nem lehet, a forgó mozgás sebessége állandó, programból befolyásolni nem lehet. Az osztóasztalok jellegzetes gépeleme a homlokfogazatú fogaskerék (Hirth-tárcsa), mely általában 5 és 10 -os osztások megvalósítását teszi lehetıvé. Folytonos osztású (kör-elıtolású) körasztalok, melyek megmunkálás közben is végeznek körmozgást. A mozgás sebessége, iránya programozható. A rotációs szánokban leggyakrabban alkalmazott funkciókat az 7. táblázat foglalja öszsze. 7. táblázat Jel Funkció általános feladata Funkció speciális feladata em Elmozdulás mérése A körasztal szögelfordulásának mérése. há Ház (más funkciók befogadása) Asztaltest és alaptest. im Mechanikus interface Asztaltest és alaptest csatlakozása más részegységekhez. kk Külsı kenés Külsı kenırendszer pl. impulzuskenés. má mm Mozgás átalakítása Motoros meghajtás A forgó mozgás átalakítása forgó mozgássá. Az asztalforgatásához szükséges mozgás létrehozása. s5 5 szabadságfok lekötése Körasztal csapágyazás. Napjainkban az osztóasztalok a folytonos osztású körasztalok elterjedése miatt kisebb jelentıséggel bírnak. A folytonos osztású mechanizmusokat a körasztalokon kívül marógépeken billenı fıorsó-fej, eszterga megmunkáló-központokban C-tengely kialakítá- 29

sára is alkalmazzák. Ha a közvetett hajtású folytonos osztású körasztal funkcióstruktúráját összevetjük a golyósorsós mozgatású szánrendszer funkcióstruktúrájával, akkor azt tapasztaljuk, hogy a két funkcionális részegység között jelentıs logikai különbség nincs. A szánok olyan körasztalok, melyek végtelen sugarú köríven mozognak, emiatt a funkciók logikai kapcsolatában nincs jelentıs eltérés, csak az egyes funkciókat megvalósító megoldáselemek térnek el egymástól. 2.3.1 KÖZVETETT HAJTÁSÚ ROTÁCIÓS SZÁNOK Rotációs szánok az asztal (há(1)) és az alaptest (há(2)) közötti kapcsolatot egy speciális erre a célra kifejlesztett gördülı elven mőködı csapágytípus (s5) valósítja meg. Egyik jellegzetes kialakítása a körasztal, ekkor az asztaltesten központosító győrőt, vagy furatot, illetve sugár irányú T-hornyokat alakítanak ki. A lineáris szánoktól eltérı funkció az asztal rögzítésének (rö) lehetısége, melyet általában hidraulikus fékdugattyú segítségével oldanak meg. 22. ábra Közvetett hajtású folytonos osztású rotációs szán funkcióstruktúrája Eszterga megmunkáló-központokban a fıorsó pozícionálására használják, amikor re- 30

volverfejbe fogott hajtott szerszámmal maró üzemmódban dolgozik a gép. Ilyen esetben szétkapcsolható csigahajtást (má) kell alkalmazni, mert eszterga üzemmódban a kettıs hajtás kinematikai rövidzárat valósítana meg. A 8. táblázat a közvetett hajtású rotációs szánok átlagos jellemzıit foglalja össze. 8. táblázat Asztalátmérı L [mm] 200-1000 Terhelhetıség G [kg] 100-1000 Maximális nyomaték M [Nm] 500-2000 Torziós merevség δ t [Nm/ ] ~100 Axiális merevség δ ax [N/µm] ~1000 Gyorsjárati fordulatszám n gy [1/perc] ~40 Pozicionálási pontosság p p [ ] ~10 Ismétlési pontosság p i [ ] ~4 23. ábra Közvetett hajtású, folytonos osztású körasztal ház nélkül, (ZEATZ UK. MANUFACTURING) 31

2.3.2 KÖZVETLEN HAJTÁSÚ ROTÁCIÓS SZÁNOK A mozgás-átalakító nélküli közvetlen hajtású rotációs szánok meghajtására speciális nagy nyomatékú győrőmotorokat (mm) használnak. Ezen motorok tulajdonságai nagyon hasonlóak a lineáris szánok esetében alkalmazott lineáris motorokéhoz. Alkalmazásuk egyrészt egyszerősíti a szerkezetet, mert nincs szükség mozgás-átalakítóra, de a direkt hajtás nagy nyomatékigénye miatt tartósan nagy áram folyik a motor primer részén, ami itt is új funkciók (a hőtés (te) és hımérsékletmérés (hm)) alkalmazását követeli meg. Direkt hajtású rotációs szánok esetében ritkábban alkalmaznak rögzítı-féket, mint a mechanikus áttételt is tartalmazó közvetett hajtású kivitelnél. 24. ábra Közvetlen hajtású folytonos osztású rotációs szán funkcióstruktúrája A nyomaték-motorral hajtott rotációs szánok esetében nem kell számolni a 21. ábra szerinti parazita-erıvel a forgó motorok körszimmetrikus kialakítása miatt. A direkt hajtású rotációs szánok átlagos adatait a 9. táblázat mutatja be. 32

9. táblázat Asztalátmérı L [mm] 100-500 Terhelhetıség G [kg] 100-250 Maximális nyomaték M [Nm] 60-240 Torziós merevség δ t [Nm/ ] ~700 Axiális merevség δ ax [N/µm] ~1000 Gyorsjárati fordulatszám n gy [1/perc] ~100 Pozicionálási pontosság p p [ ] ~2 Ismétlési pontosság p i [ ] ~1 A 25. ábra egy győrőmotorral közvetlenül hajtott körasztal metszetét mutatja. A körasztal központi eleme egy speciális körasztal-csapágy (s5, elıfeszített görgıs axiál-radiál csapágy). A motor primer része a hőtıspirállal (te) ellátott alaptesthez (há(2)) van rögzítve. A motor szekunder része, ami állandó mágnes szegmensekbıl van felépítve a forgó asztaltesthez (há(1)) van rögzítve. Mivel az asztal nagy átmérıjő átmenı furattal van ellátva a ház-jellegő alkatrészek egymáshoz viszonyított elfordulását szintén győrő alakú jeladóval (em) kellet megoldani. A direkt hajtású körasztalok legnagyobb elınye, hogy a közvetett hajtásokban gyakran alkalmazott nagy pontosságú hézagtalanított csigahajtásra nincs szükség, emiatt ezek a részegységek sokkal hosszabb élettartamúak és lényegesen kevesebb karbantartást igényelnek. 25. ábra Közvetlen hajtású, folytonos osztású körasztal metszete (INTELIDRIVES) 33

2.4 Tartóelemek (gépágyak, állványok, gerendák) Az állvány jellegő részegységeknek a szerszámgépek kinematikai láncában kettıs szerepük van. Egyrészt összekötik a részegységeket egymással, másrészt biztosítják azok egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét. A 7. ábra szerint ezek azok a részegységek melyekkel kapcsolatos tervezési feladatok legnagyobb részt a szerszámgép gyárakban történnek. Az állvány jellegő részegységekben leggyakrabban alkalmazott funkciókat a 10. táblázat foglalja össze. 10. táblázat Jel Funkció általános feladata Funkció speciális feladata al há Funkcionális alak A forgács eltávolítását a tartóelemek alakjának kialakításával is segíteni kell. Ház (más funkciók befogadása) Gépágyak, oszlopok, gerendák. hs im ke me mf rc sz te Hı-stabilitás Mechanikus interface Kiegyensúlyozás Merevség Mechanikai feszültség Rezgéscsillapítás Szállítás Temperálás A tartóelem hımérsékletének változása nem eredményezheti annak alakváltozását. A tartóelemek csatlakoztatása a szerszámgép más részegységeihez. Oszlop jellegő tartóelemeken a függılegesen mozgó szánok tömegének kiegyensúlyozása A tartóelemekre ható erık nem változtathatják meg annak alakját. A tartóelemekben a gyártás során nem maradhatnak olyan belsı feszültségek, melyek lassú leépülése az alak megváltozásához vezethet. A forgácsolási technológia által gerjesztett rezgések csillapítása Olyan emelési pontokat lehet kialakítani a talajjal érintkezı állványon, mely a gép súlyát is elbírja. A tartóelem üzemi hımérsékletének biztosítása. 34

26. ábra Tartóelem általános funkcióstruktúrája A tartóelemek általánosított funkcióstruktúráját a 26. ábra mutatja be. A tartóelemek nem összetett részegységek, a beépülı funkciók többségét a megfelelı alak- és anyagválasztás biztosítja. A funkcióstruktúra központi eleme egy gépágy, állvány, vagy gerenda jellegő váz (há), melyen többi részegységhez képest több mechanikus interface (im) felületet kell kialakítani. A szerszámgépek tartóelemein olyan emelési pontokat (sz) kell kialakítani, melyek lehetıvé teszik a szerszámgép szállítását. Szintén alakadással kielégíthetı formai funkció, hogy a tartóelemek alakját úgy kell kialakítani, hogy a forgácsolás során keletkezı forgács illetve a hőtı-kenı folyadék akadálytalanul és irányítottan tudjon távozni a gép munkaterébıl (al). Ha a munkatér burkolattal el van választva a géptıl ezt a funkciót a burkolat is megvalósíthatja. Elsısorban a tartóelemek anyagának megválasztásával lehet biztosítani merevség (me), hı-stabilitás (hs), rezgéscsillapítás (rc(1)) funkciókat. A gyártás során a tartóelemben nem maradhatnak olyan belsı feszültségek (mf), melyek az anyagban történı lassú vál- 35

tozások miatt leépülnek, és hosszabb távon megváltoztatják e részegységek alakját. Korábban, fıleg esztergagép ágyakban szándékosan hoztak létre olyan mértékő belsı feszültségeket (mf), melyek évek alatt történı természetes leépülésébıl adódó alakváltozás részben korrigálni tudta a hagyományos csúszó vezetékek kopásából származó, szintén évek alatt bekövetkezı alakváltozást. Mivel a hagyományos csúszó vezetékeket a mai korszerő NC szerszámgépeken nem használják, az mf funkció elsısorban feszültségmentességet jelent. A hı-stabilitás fokozását ritkán a tartóelemek üregeiben keringtetett temperált folyadékkal érik el (te). Ez a funkció drága, de gyakorlatilag megszünteti a hıtágulásból adódó alakváltozásokat. A legtöbb állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból készül, de különleges célokra (fıleg nagy pontosságú gépek esetén) polimer-beton és tömör gránit tartóelemeket is gyártanak. Az anyagválasztásnál a merevség, csillapítóképesség, hı-stabilitás és gazdaságosság egymásnak ellentmondó követelményeit kell kielégíteni. A leggyakoribb az öntöttvas állványszerkezet (27. ábra). A merevség/súly aránya és a csillapító képessége jó, de nagymérető és kis sorozatban gyártott gépeknél az öntıminta elıállítása és az idıigényes technológia miatt drága. 27. ábra Megmunkálatlan öntöttvas gépágy A hegesztett acél állványszerkezet (28. ábra) elıállítása a mai korszerő CNC lézer- és plazmasugaras lemezvágó gépek alkalmazása mellett olcsó és kevésbé idıigényes. Az acél rugalmasabb, mint az öntöttvas ezért az acélszerkezetet sőrőbb bordázattal kell ellátni. Az acél rezgéscsillapító képessége rosszabb az öntöttvasénál. A csillapító képességet lehet javítani, ha az üregeket energia elnyelı tulajdonságú anyagokkal töltik ki (pl. beton, homok, stb.). 36

28. ábra Hegesztett gépágy megmunkált interface felületekkel A tartóelemek kialakítására egy új anyag a polimer-beton (vagy kompozit-beton). A kompozit-betont a hagyományos betonhoz hasonlóan készítik, de a víz és cement helyett zsugorodásmentes mőgyanta kötıanyagot használnak. A töltıanyag ebben az esetben is osztályozott kvarchomok, vagy természetes ásványokból ırölt osztályozott keverék. Ezzel a technológiával elıállított tartóelemek hı-stabilitása jobb, mint öntöttvas és acél alkalmazása esetén, mivel ez a mőbeton hıtágulási együtthatója kisebb és rosszul vezeti a hıt. A polimer-beton kiváló rezgéscsillapító képességgel rendelkezik. A 29. ábra egy kompozit-beton köszörőgép ágy kialakítást és a hagyományos öntöttvas kivitelhez viszonyított jobb rezgéscsillapító képességét mutatja. Az utóbbi években más töltıanyagok használatával is kísérleteznek (például szénszálak és üvegszálak), mert ezek a merevség megtartása mellett kisebb súlyú tartóelemeket eredményeznek, aminek a lineáris motorral hajtott gyors szánok esetében lesz jelentısége a jövıben. Egy másik irányzat szerint, a természetes csontok tulajdonságait utánozva porózus kompozit-beton alkalmazásával is kísérleteznek, amit töltıanyagként adalékolt apró poliuretánhab gyöngy alkalmazásával érnek el. A gépágyat rezgésszigetelı (rc(2)) alapra kell helyezni, vagy nagymérető gépalaphoz kell rögzíteni, mert a tömeg növelésével javítható a gép dinamikus merevsége. Olyan állvány jellegő tartóelemek esetében, amelyeken nagy tömegő függıleges szánok mozognak, kiegyensúlyozó részegységek (ke) gondoskodnak a mozgató egységek tehermentesítésérıl. Ultra-precíziós szerszámgépek esetében gyakran használnak természetes gránit tömböket a szerszámgépek tartószerkezeteinek kialakításához (30. ábra). Ezzel a technológiával kialakított szerszámgépek esetében a megmunkálási pontosság az 1-10 nm pontos- 37

ságot is elérheti, ami a forgácsolt felületek felületi érdességének hasonló nagyságrendő javulását is eredményezi. 29. ábra Polimer-beton köszörőgép ágy [KELLENBERGER] 30. ábra Ultra-precíziós esztergagép természetes gránit ággyal [RECITECH] 38

2.5 Hűtő-kenő és forgácskezelő rendszerek A szerszámgépek fontos részegységei a hőtı-kenı folyadékot és a forgácsot kezelı rendszerek. Ezek a részegység-funkciók általában egy egységben jelennek meg, de vannak olyan forgácsoló szerszámgépek, amelyeknél a hőtı-kenı folyadék és a forgács kezelése két egymástól független részegységben van megoldva. Itt azt a funkcióstruktúrát mutatjuk be, mely általánosítva mink a két funkcionális részegységet leírja (32. ábra). A hőtı-kenı részegységekben leggyakrabban alkalmazott funkciókat a 11. táblázat foglalja össze. 11. táblázat Jel Funkció általános feladata Funkció speciális feladata et Eltömıdés érzékelése A szőrık elhasználódásának. gy Győjtés A forgács összegyőjtése és a szállító funkcióhoz való terelése. há Ház Tartály hm Hımérséklet mérése Hőtı-kenı folyadék mérése im má Mechanikus interface Mozgás átalakítás A tartály csatlakoztatása a szerszámgép más részegységeihez. A motor üzemi fordulatának és a szállítóelem üzemi fordulatának illesztése mechanikus hajtómővel. mm Motoros meghajtás A forgácsot szállító lánc, vagy csiga meghajtása sm Szintmérés A hőtı-kenı folyadék szintjének mérése. ső Szőrés A forgácsolás során keletkezı forgács, reve és egyéb szennyezıdés leválasztása. sz Szállítás A hőtı-kenı folyadék elszállítása a szerszámhoz. tá te Tárolás Temperálás A hőtı-kenı rendszerben keringı folyadék és a forgács tárolása. Ha a hőtı-kenı folyadék a tartályban nem tud viszszahőlni, akkor kényszerhőtést kell alkalmazni. ül Ülepítés A szőrın átjutó finom részecskék ülepítése ür Ürítés A tartályt rendszeresen tisztítani kell, emiatt a használt hőtı-kenı folyadékot le kell ereszteni. 39

A hőtı-kenı folyadékot és a forgácsot a tartóelemek, burkolatok és a forgácskezelı rendszer alakjával, lehetıleg a forgácsra ható gravitációs erıt kihasználva kell összegyőjteni (gy), mely egy hajtómőves (má) motorral meghajtott (mm) láncos hevederrel, vagy szállító-csigával (sz(2)) egy forgácstároló konténerbe (tá(2)) kerül. A nedves forgácsról a hőtı-kenı folyadék jelentıs része a szállítás közben lecsurog (ső(2)). A forgácsra tapadt folyadék forgácskonténerbe kerül a forgáccsal együtt és összegyőlik a konténer alján, amit idınként el kell távolítani egy leeresztı csavaron keresztül (ür(2)). Ezt a hőtı-kenı folyadékot általában veszteségként kezelik, és nem töltik vissza a rendszerbe. A forgácstól megtisztított folyadék egy több rekeszbıl álló tartályba kerül (há+tá+ül). A tartály méretét úgy kell megválasztani, hogy a folyadéknak legyen ideje lehőlni, mielıtt a szivattyú újra felszívja. Ha a természetes hőtés mégsem elegendı kényszerhőtést is alkalmazhatnak a tartályban lévı folyadék visszahőtésére (te, hm). A tartályban lévı rekeszek a folyadék erıs áramlását csillapítják, emiatt a folyadékban lebegı apró részecskék leülepednek (ül) a tartály aljára. A tartályból felszívott folyadékot a szivattyú (sz(1)) gyakran nyomóági szőrın (ső(1)) keresztül juttatja el a forgácsoló szerszámhoz. A nyomóági szőrı állapotát nyomásmérésen alapuló eltömıdés jeladóval (et) lehet ellenırizni, mely a PLC-n keresztül hibajelzést generál, majd letilthatja a gép mőködését. A rendszerben keringı folyadék mennyisége egyrészt a párolgás, másrészt a munkadarab a forgács és a gép munkaterének nedvesedése miatt folyamatosan csökken, emiatt a tartály folyadékszintjét mérni kell (sm(1) villamos jeladóval, vagy sm(2) vizuális szintmérıvel. 31. ábra Ferdeágyas esztergához illeszthetı forgácskezelı és hőtı-kenı rendszer A tartályt rendszeresen tisztítani kell, mert egyrészt az ülepítı rekesz megtelik, másrészt 40

bőzös gombásodási folyamat indul meg, amit fertıtlenítéssel lehet elkerülni, emiatt a használt hőtı-kenı folyadékot karbantartáskor le kell tudni ereszteni (ür). 32. ábra A hőtı-kenı rendszerek általánosított funkcióstruktúrája A 33. ábra egy nagy teljesítményő hőtı-kenı rendszert mutat, mely szerszámon keresztül is képes a folyadékot kijuttatni a szivattyú a nyomása miatt. A forgácsoló gépen, melyhez ezt a hőtı-kenı rendszert telepítették alumínium alkatrészeket gyártanak. Mivel az összes forgácsot a forgácskezelı rendszer nem képes eltávolítani a hőtı-kenı folyadék által visszamosott forgácsot ezen a berendezésen egyszer használatos papírszőrıvel távolítják el. 41

33. ábra Nagy teljesítményő hőtı-kenı rendszer Az 12. táblázat hőtı-kenı rendszerek átlagos jellemzıit foglalja össze, egy kb. P=15kW-os megmunkáló-központot feltételezve. 12. táblázat Kisnyomású rendszer hagyományos hőtéshez Nagynyomású rendszer szerszámon keresztüli hőtéshez Szivattyú motor teljesítménye P [kw] ~1.5 ~1.5 Nyomás p [bar] 3-5 20-30 Térfogatáram Q [l/perc] ~150 ~25 Tartály térfogat V [l] 750-1000 250-500 Nyomóági szőrı f [μm] - 25-50 A szerszámanyagok fejlıdése napjainkban már lehetıvé teszi, a környezetvédelem szempontjából is fontos minimál kenés és hideglevegıs hőtés alkalmazását, azonban ezen rendszerek eltérı funkciótartalmuk miatt nem illeszthetık bele 32. ábra szerinti funkcióstruktúrába ezeket külön kell tárgyalni. 42