15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI

Átírás

1 15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI Alapadatok Egymást szög alatt metsző tengelyeknél a hajtást kúpkerékpárral valósítjuk meg (15.1 ábra). A gördülő felületek kúpok, ezeken van kiképezve a kerék fogazata. A gördülőkúpok (osztókúpok) fél kúpszögei δ 1 és δ 2. A tengelyszög: Σ W = δ 1 + δ 2 Az osztókör átmérők: d 1 =z 1 m d 2 =z 1 m

2 Az osztókúpszögek: δ 1, δ 2 A kúpkerekek fogszámai: z 1, z 2 Modul: m R e ϑ f1 δ f1 δ 1 δ δ 2 ϑ f2 f2 2 d ábra Kúpkerékpár és a képzelt síkkerék kapcsolata C d 1

3 A legnagyobb párhuzamos (osztó) körök a C pontban érintik egymást. Ezek: d 1 ω = vagy 1 i d 2 = ω ω1 ω 2 2 = d d 2 1 = sinδ 2 sinδ 1 Ha Σ = 90 akkor i = tgδ ω1,ω2 : szögsebességek δl1, δl2 : 2 lábkúpszögek λ1, λ2 : foglábszögek R e : osztókúphossz i: áttétel

4 A klasszikus ábrázolásban a kúpkerék fogazatának valamennyi alkotója a kúp csúcsában fut össze. A párosításnál ez azt jelenti, hogy a fejhézag a kúp csúcsa felé csökken. Emiatt a láb lekerekítési sugarának is csökkenni kellene. Mivel az adott technológia mellett ez nehezen készíthető, ezért a szerszám állandó lekerekítési sugara miatt a kúpkerék fejhézagát is állandó értéken tartjuk, ami ún. süllyesztett fogkúppal érhető el (15.2 ábra).

5 A-A r 1 A b A Ellenkerék tengelye r δ 2 o E ábra Kúpkerék süllyesztett fogkúppal A, A

6 A külső fogcsúcsok letöredezésének elkerülésére készre fogazás, és a fogvastagság ellenőrzése után szokás még lekerekítéseket is alkalmazni, melynek sugara: r = 0,2 0,4 mm. Kúpkerekek kapcsolódása a síkkerék elv A kúpkerekek fogazatainak kialakítása ma már csaknem kizárólag a lefejtő eljárások valamelyike szerint történik. A közvetítő származtató felület az ún. síkkerék. A mozgásleképzés elmondott elvei ezek esetére is maradéktalanul átvihetők.

7 A fogazat származtatása síkkerék (valódi, közelítő) (15.3 ábra) a síkkerék osztósíkja 90 δ 0 = a síkkerék osztósíkja > δ 0 90 ideális képzelt síkkerekek közelítő ábra Síkkerék elv

8 A kapcsolódás alaptörvénye szerint két kúpkerék akkor kapcsolódik helyesen, ha a legördülés folyamán a fogfelületek egymást kölcsönösen burkolják. Homlokkerekek esetében a tétel fennáll akkor, ha a kapcsolódó fogaskerekeket a fogazat alapprofiljához tartozó szerszám-axoid két oldalán legördítjük. Kúpkerekeknél ezt a szerepet síkkerék veszi át. A helyesen kapcsolódó két kúpkerékhez egyetlen közös síkkerék tartozik, amelynek fogfelülete burkolással előállítja a kúpkerekek fogazatát úgy, hogy a síkkerék egyik oldalán az egyik kúpkerék, a másik oldalán a másik kúpkerék gördül le (15.5. ábra).

9 15.4 ábra A két késsel végzett fogárok-gyalulás menete

10 A kúpkerék fogazási technológiája sok esetben a kúpkeréknek az ún. származtató síkkeréken való legördítésén alapul. A származtató síkkerék fogfelülete a fogazáselméletben segédfelület szerepét tölti be, amely egyidejűleg kapcsolódásban van a hajtás kúpkerekeinek fogfelületével.

11 Kúpkerékpár ábra Kúpkerékpár metsződő tengelyekkel

12 Az egyenes fogú kúpkerekek fogazására használt korszerű gépeken a származtató síkkerék elvén alapuló fogazási technológiát a fogak állandó lábmagasságának betartásával lehet megvalósítani (15.4. ábra).

13 δ 90 D δ 90 v f v f ϑ f ϑ f ábra Kúpkerekek megmunkálása a) Megmunkálás ideális síkkerék szerint (Reinecher Bilgram elv) b) Megmunkálás a közelítő síkkerék szerint (Heidenreich Harbeck elv)

14 A fogak irányától függően megkülönböztetnek egyenesfogú és nem egyenesfogú (ferde v. ívelt) kúpkerekeket. Az osztályozás alapja a származtató síkkerék fogiránya, vagyis a fogak felületének a d-d tengelyre merőleges síkkal való metszésvonalának iránya (15.6. ábra). Kúpkerekek fogazási technológiái Késes Bilgram-Reinecker, Heidenreich-Harbeck, Gleason.

15 Két tárcsás Klingelnberg, Konvoid (Modul). Ívelt kúpkerekek Gleason, Fiat, Klingelnberg, Kurvex.

16 a c b ) ) d ) ) r s ρ ρ ábra Kúpkerekek konstrukciós kialakítása a) Egyenes fogú kúpkerék b) Ferde fogú kúpkerék, a származtató síkkerék fogainak iránya egybeesik a sugarú körhöz tartozó érintő irányával c) Ívelt fogú kúpkerék, a fogirány azonos az r s sugarú körívekkel d) Ívelt fogú kúpkerék, a fogirány azonos a alapkör sugarú körevolvens ívvel

17 Megmunkáláskor a síkkereket a szerszámnak a kúpkerékhez viszonyított relatív mozgása állítja elő. Az előállítást a két kúpkeréknek megfelelően a síkkerék két oldalán külön - külön kell megvalósítani. Ez ugyanezzel a szerszámmal és beállítással rendszerint nem sikerül, ezért kúpkereket gyártani sokkal nehezebb feladat, mint hengeres kerekeket Egyenes- és ferdefogazatú kúpkerekek gyártása Azt kell megnézni, hogyan áll elő a közös burkoló síkkerék a maga fogfelületével.

18 Mivel a síkkerék előállításához a lefejtő mozgás is hozzátartozik, ezért csupán profilozással egymással helyesen kapcsolódó kúpkerekek nem gyárthatók, legfeljebb közelítő pontossággal. Másik közelítő eljárás kúpkerekek készítéséhez a másoló gyalulás m > 20 mm esetén, ha a kerék mérete meghaladja a lefejtő gép lehetőségeit.

19 Profilozó eljárások Csak kényszermegoldásként, kúpkerék-fogazó gép hiányában alkalmazzuk, vagy megfelelő ráhagyással a fogárkot előnagyolhatjuk a lefejtő szerszám kímélésére Kúpfogazás tárcsamaróval a) Egyetemes marógépen, osztófejben, kis termelékeny- ségű eljárás, de a befogott munkadarabok számának növelésével ez javítható.

20 b) Az alábbi ábra kúpkerék-előmaró gépet mutat, 2 munkadarabbal. A fogárok végigmarása után a gép automatikusan áll vissza a kezdeti helyzetbe és oszt a következő fogárokhoz (15.8. ábra). A tárcsamarók a fogárkot néhány tized mm-rel mélyebbre marják, hogy lefejtéskor a gyalukések a fogárok fenekét ne érintsék, így pontosabb fogazatot kapunk. (Reinecker, Gleason, Klingelnberg gyárt ilyen gépet).

21 3 db profilmaró 6 db munkadarab ábra Kúpkerék fogazó előmarógép

22 Kúpfogazás üregelő tárcsával Gleason (recacycle) eljárással A nagyméretű tárcsa kerületén először nagyoló, majd elősimító, végül simító kések vannak. A kerület egy részén nincs kés, ha a mdb. ideér, a gép oszt egy foggal. A tárcsa egy fordulatán egy fogárok készül el néhány másodperc alatt. A szerszám megmunkálás közben A-B-C-D vonalon vándorol (15.9. ábra). A munkadarab fel- és lefogása automatikusan történhet. Az üregeléssel készült fogárok profilja az egész fogszélességen változatlan, ezért az így fogazott kúpkerék gördülési viszonyai rosszak. A gyártás a gépkocsik differenciál művébe kerülő bolygókerekek előállítására alkalmas.

23 A alaphelyzet; fokozatosan növekvő kések AB nagyolás; BC elősimítás; CD simítás A B C D az utolsó simító fog osztás helye az első nagyoló fog ábra Kúpfogazás üregelő tárcsával mdb.

24 Lefejtő eljárások Az esetek többségében egyenes- vagy ferde fogazatú kúpkerekeket lefejtő gyalulással állítunk elő. Mivel a fogárok szűkül a kúp csúcsa felé, ezért általában a két fogoldalt külön - külön gyalukéssel fejtjük le, melyek nem mozoghatnak párhuzamos pályán, de létezik egykéses lefejtő eljárás is.

25 Egykéses Reinecker gép Ez Bilgram elven dolgozik, ezért Reinecker-Bilgram - eljárásnak is nevezzük (15.10 ábra: 1-szerszám, 2- kúpkerék). A gép függőleges tengelye a síkkerék középpontján megy keresztül, ez végzi a legördítést egy acélszalaggal (3) vezetett ellipszis alakú szegmens segítségével. A fogazandó kerék tengelye a síkkerékhez képest a félkúpszög hajlásának felel meg.

26 5 3 δ 2 1 λ δ0 -λ ábra Reinecker- Bilgram - eljárás elve 1. szerszám, 2. munkadarab, 3. lefejtő ív és szalag 4. meghajtás amely a legördülést biztosítja, 5. osztószerkezet

27 A gyalulöket irányát a lábkúp-alkotó határozza meg, ezért a gyalulöket nem merőleges a síkkerék tengelyére. Minden fogoldalt külön - külön fejtünk le három darab szerszámmal ( ábra: 1,2 és 3). A lefejtő mozgáshoz a síkkerék és kúpkerék között 1 1 i = sinδ illetve sinδ áttételre van szükség. A 1 2 szerszámmal így előállított síkkereket ideális síkkerék -nek is nevezzük. Egyenes és ferde kúpkereket lehet így készíteni, de elavult, kis termelékenységű, ezért ma már nem gyártják. Ez az egyetlen kúpfogazó gép, amely az ideális síkkerék elvén működik.

28 1 1. nagyoló 2. jobb oldal 3. bal oldal szerszám szerszám szerszám 2 3 v szerszám ϑ f ábra Megmunkálás valódi síkkerék elve szerint

29 A Heidenreich-Harbeck elv A gépek két késsel dolgoznak, amelyek ellenmenetben mozognak. A kések pályája 2σ gyaluló szöget zár be. A gyaluló-szöget a fogvastagságból és a legnagyobb kúpalkotó hosszból (Re) számítjuk. A szerszám mindig a síkkerék tengelyére merőlegesen mozog. Előnyös, hogy nem kell a fogláb-szögnek (υ f ) megfelelően állítani a kést, ezért a szerszám megfogása merevebb. Ez a merevség, valamint a két kés alkalmazása nagyobb termelékenységet biztosít. (15.4., ábra)

30 v f ϑ f ábra A Heidenreich-Harbeck elv, közelítő síkkerék elv

31 Kúpkerekeket lehet gyártani ferde fogazattal is. A viszonyokat a síkkeréken lehet jól szemléltetni. A gyalulás irányát a síkkeréken valamilyen e sugarú körhöz érintőlegesen tűzzük ki. Ezért ezt érintőleges (tangenciális) fogazásnak is nevezik. Gyártása mind Reinecker- Bilgram, mind Heidenreich-Harbeck - gépen megvalósítható. Utóbbinál a szerszámfej függőleges elállításával ( ábra).

32 δ ábra Tangenciális fogazás elvi elrendezése

33 Mivel a kerék autókúpja most nem síkon gördül le, hanem a (90-) szögnek megfelelő kúpon, a kúpkerék és a "síkkerék" között megvalósított áttétel lefejtéskor sin(90 ϑ f ) i = = sinδ cosϑ sin 1 δ 1 f.

34 A szerszámmal így előállított síkkereket, amely a valóságban kúp, közelítő síkkeréknek is nevezik. Hasonló a helyzet a tányérkerekek esetében is. Ha összerajzoljuk a két kúpkereket és az előállító síkkerekeket, akkor a kúpkerék és tányérkerék síkkereke nem esik egybe. Az így lefejtett kúpkerekek elméletileg csak közelítőleg kapcsolódnak helyesen, gyakorlatilag azonban az elkövetett hiba jelentéktelen ( ábra).

35 β b R l R l sin β= R l ábra Ferde kúpfogazat előállítása

36 A szerszámfej emelésével, a bal süllyesztésével a jobb foghajlás állítható elő (15.14., ábra). Balhajlású fogazat Jobbhajlású fogazat Külső kés Belső kés σ f σ f v Belső kés σ f σ f Külső kés a) b) v ábra Ferde fogazat előállítása a) Bal foghajlás; b) Jobb foghajlás

37 A , és ábrák alapján, a szerszámfej elállításához szükséges emelés illetve süllyesztés nagysága: V = R ahol: e sinβe cosσ β e külső fogferdeségi szög R e a síkkerék sugara σ F gyalulószög 0

38 A külső foghajlásszög a gépbeállításhoz ferde fogazatnál: tgβ e = m π R R e e b b A gyalulószög nagysága elemi fogazatnál: 45 m σ F = R e A gyalulószög nagysága kompenzált fogazatnál: σ F1 = σf F + tgα0 σf2 = σ tgα0 ahol: = m R e x

39 Gyalulószög, a kések pályái által bezárt 2 σ értéke elemi fogazatnál: arcσ = ahol: 0,25 m π + R e sinϑ tgα R cosϑ e ϑ f a fog lábkúpszöge cosϑ f = 0 (ferde fogazatnál) kompenzált fogazat esetén 0,5 m π szerepel, amely hézagmentes fogazatra vonatkozik, tehát a kívánt foghézagnak megfelelő szögkülönbséggel csökkenteni kell. 0

40 Lefejtő eljárás két tárcsamaróval Fogazat megmunkálása két darab egyenes profilú tárcsamaróval történik szakaszos lefejtő eljárással. A két tárcsamaró egymáshoz képest az alapprofilszög kétszeresével van döntve. A betétkések mindegyike az elméleti síkkerék egy oldalát képviseli. A marók csak forognak, miközben késeik fésűszerűen fonódnak egymásba. Mivel a marók tengelye a térben áll, a legördülést a kés élek által képezett elméleti síkkerék fogain a kerék végzi.

41 Szakaszos lefejtő eljárás Szerszámátmérő: mm Szerszámfogszám: db v n = 1,3 m/sec 1 fog nagyolása sec, simítása 5..9 sec ábra Lefejtő eljárás két tárcsamaróval

42 15.2. Íveltfogú kúpkerekek fogazása Az ívelt fogú kúpkerekek gyártásának jelentősebb állomásai: 1820 James White gondolata, majd 1855 Franciaországban és az USA-ban szabadalmat jelentettek be. Chamban 1905; Manneret jelentős kutatásai Böttcher szabadalmai USA Gleasoncégnek (visszavonult) 1913-ban az első gép (Gleason).

43 Az íveltfogú kúpkerekek fogirányvonalát mindegyik gép úgy állítja elő, hogy a síkkerék egy meghatározott (R a sugarú) körén a szerszám egy szintén meghatározott méretű (r S sugarú) köre csúszás nélkül legördül ( ábra).

44 Ra rs β ábra Ívelt kúpfogazat előállításának elve Az r S szerszám körének sugara zérus és végtelen között bármilyen értékű lehet.

45 r S = 0 azaz a szerszámkör egy ponttá zsugorodik, akkor a fogirányvonal kör. A pont nem gördülhet le a síkkerék körén, ezért a kerekek csak osztással és foganként lefejtve gyárthatók. (Gleason eljárás)

46 r S = a szerszámkör egyenessé lesz, amely a síkkerék R a sugarú körén legördül. A fogirányvonal nyújtott evolvens. Ez a Klingelnberg - féle palloid fogazat. Ez azért alakul ki, mert a kúpos maró osztása állandó, ami a menetemelkedési szög változását vonja maga után. A kúpalkotó egyenesét megfelelő görbével helyettesítve, vagy a maró tengelyét kismértékben elfordítva lehetőség van a hordkép lokalizálására. Mivel az egyenes legördülése vezérelhető, a lefejtés osztás nélkül - egyetlen menetben - elvégezhető. A gép működése a hengeres kerekeket lefejtő fogmarógép működésével elvileg azonos.

47 r S = véges, akkor a fogirányvonal epiciklois (Mammano-eljárás). A véges sugarú szerszámkör kerületére csak egész zs számú osztást lehet felvinni: i =. zp a szerszám fogszáma z S z p z S a síkkerék fogszáma számú csoportba kell a késeket elhelyezni, de egy csoporton belül a kések száma tetszőleges lehet. Mivel a körök legördülése vezérelhető, a lefejtés egy menetben osztás nélkül elvégezhető. z S = 1 minden fordulatra 1 fog készül el. z S > 1.

48 Ívelt fogazatú kúpkerekek Előnyei: a gyártás gazdaságossága, a termelékenység növelése, a szerszámfogyasztás csökkenése, a fogazás minőségének javulása. A kúpkerekek csak egyik oldalukon csapágyazottak, ezért terhelés hatására a tengelyvég jelentős alakváltozást szenvedhet. A fogak élei befeszülhetnek és a geometriailag egzakt kapcsolódás megszűnik.

49 Ívelt fogazatú kúpkerekeknél a fogfelület enyhén hordó alakú kiképzésével a kapcsolódást mintegy "önbeállóvá" lehet tenni. Így a fogaskerékpár zajtalan járású, javulnak a kenési viszonyok, nő az élettartam. Több módszer alakult ki, amelyek a fogazás alakjában, a szerszámban, a fogazógépek szerkezetében stb. térnek el egymástól. A fogazás alakját tulajdonképpen nem a szerkesztő, hanem a technológus határozza meg, akinek a lehetőségeihez a szerkesztőnek alkalmazkodnia kell.

50 Három gyártási alaprendszer fejlődött ki (Gleason, Klingelnberg, Oerlikon), s mindhárom nagy elterjedtségnek örvend az egész világon Gleason (köríves) rendszerű fogazás A Gleason Works (Rochester USA) hozta piacra ban a legelső köríves kúpfogazó gépeket, melyek szakaszos osztással és fogankénti lefejtéssel dolgoznak. A szerszám tárcsa alakú késfej, amelynek peremén körben azonos állásban helyezkednek el az egyenes vágóélű kések. A kerekek változó fogmagassággal készülnek, előnagyolják lefejtés nélkül és simítják a lefejtő mozgás bekapcsolása révén ( ábra).

51 15.17 ábra Gleason (köríves) fogazás gyártási elve

52 ábra Kúpkerék, az alkotó mentén változó fogmagassággal (Gleason)

53 A Gleason rendszerű kúpkerekeket köszörülni lehet, azonos köszörűkorong profillal. Elsősorban a nagysorozatgyártásnál célszerű alkalmazni a hosszadalmas gépbeállítás és tetemes szerszámköltség miatt. A hipoid gyártási elvhez a lefejtő síkkerék adatait és méreteit, elhelyezkedését a közvetítő síkbeli hajtásban a ábra mutatja. Az E 3 pont felvételéhez annyit érdemes megjegyezni, hogy a G 3 görbületi középpont a gyártó síkkerék foggörbületi sugarától függ. ez a szerszám adatai és a technológiai eljárás alapján kiadódik. A hipoid elv egyszerűbb változata a Gleason rendszer főeljárása.

54 A Gleason rendszer a 3-as jelű síkkerék tengelyt a tányérkerék osztókúpjának csúcspontján át, ezen kúp és a kerék osztókúpjának közös érintősíkjára merőlegesen veszi fel. A tányérkereket tehát mint a közönséges kúpkereket munkálja meg, a kiskereket pedig az 1-3 tengelytávolsággal, mint hipoid kereket.

55 y S U ábra R c2 E 2 E 3 3 R c3 E 1 a 31 R m2 R m3 R c1 Rm1 G 1 G 3 G2 v 2 v v1 a s3 s 1 s 3 Hipoid gyártási síkkerék (ideális síkkerék) helyzete általános E 3 középponttal ρ s3 Gleason-szerszám sugara, Gleasonfőeljárásnál E 3 E 2 [113] 2 C s 2 x

56 Klingelnberg (evolvens ívű) rendszerű fogazás Egyedi gyártásra alkalmasabb a Klingelnberg fogazás, melyet 1921-ben fejlesztettek ki. Szerszáma kúpos lefejtőmaró, melyből minden normál modulhoz egy jobbemelkedésű és egy balemelkedésű tartozik. A maró működése hasonló a hengeres lefejtő marók munkájához, tulajdonképpen szellemi rokona a Pfauter-rendszerű homlokkerék fogazógépnek ( ábra).

57 A megmunkálás folytonos forgómozgással történik, ennek előnye a holtjátékok kiküszöbölése és a fogazott kerék megmunkálás alatti egyenletes felmelegedése. Mindkettő a nagyobb pontosságot segíti elő. A csigamaró egyenletes forgatása, ugyanakkor a síkkerék szintén egyenletes elfordulása evolvens ívelésű fogat hoz létre. A fogak osztása (P t ) a normál metszetben állandó, melyet azzal érünk el, hogy a kúpos maró menetemelkedése állandó. Ebből következik, hogy a maró menetemelkedési szöge változik.

58 P t β P t A g a Ri b ábra A Klingelnberg - fogazás alapelve Az ilyen kúpos csavarmenet jellemzője, hogy a csavarmenet bármely pontjában az érintőre rajzolt merőleges a kúp csúcsa ún. csúcskörre illeszkedik.

59 ábra Klingelnberg maró fogásvétele érintőleges előtolással

60 Oerlikon Spiromatik (epiciklois ívű) fogazás Alapelvét Mammano szabadalmaztatta 1927-ben és az első fogazógépet 1938-ban a Fiat gyár állította elő. A késfej hasonlóan körtárcsa, mint a Gleason-félénél, de a kések archimedesi spirális vonal mentén helyezkednek el. A késfej, folytonos forgása mellett, meghatározott kinematikai kapcsolatban van a fogazandó kerékkel. A késfej egy körülfordulására a keréktest egyetlen osztással fordul el ( ábra).

61 A fogak lefejtése három folytonos forgómozgás eredőjeként jön létre: a késfej forgása, a keréktest forgása (ez előállítja a síkkerék forgását), végül a késfej a síkkerékkel, helyesebben a fogazandó kerékkel lassú legördülő mozgást is végez, ez biztosítja a fogak lefejtését. Ugyanezen az elven működik a Klingelnbergciklopalloid eljárás is.

62 ábra Oerlikon Spiromatik késfej

63 ábra Hurkolt epiciklois Oerlikon Spiromatik fogazásnál

64 ábra Fiat-Mammano késfej működési elve

65 A Mammano-szabadalmat a svájci Oerlikon-gyár tovább fejlesztette és a késeket nem egyetlen spirális mentén, hanem csoportokba foglalva több spirális mentén helyezte el. Az egyes késcsoportok relatív pályája a síkkerékhez képest hurkolt epiciklois. A homorú fogoldalakat megmunkáló kerék alkalmas beállításával lokalizált hordképet tudnak előállítani. A fogak egész hosszúságukban egyenlő magasságúak.

66 Az epiciklois ívű fogazat gyártásánál a kettős késfejjel folyamatos műveletben előállított ciklopalloid fogazat (Klingelnberg) és az egyszerű késfejjel ugyancsak folyamatos műveletben előállított heloid fogazat (Oerlikon) fogirányvonala egyaránt hurkolt epiciklois. A fogazó gépeken a kúpkerék fogazata úgy keletkezik, hogy a késfejnek egy p sugarú gördülőköre fogazás közben csúszás nélkül gördül le a kúpkerékhez tartozó képzelt síkkerék R c alapkörén. Emiatt p = R z 0 c z c.

67 A gyártási viszonyokat hipoid-hajtás tervezése esetén a közös érintősíkon ( A sík vagy x, y koordinátasík) szemléltetjük ( ábra), mindjárt szem előtt tartva a síkkerekek Euler-Savary legördülési törvényét. A késfejnek egy p sugarú gördülőköre csúszás nélkül gördül le a kúpkerékhez tartozó képzelt síkkerék R c alapkörén.

68 y A sík P 00 Rc2 Rc1 S G1 µ U G2 µ E1 ν rsz=co E2 Rm1 Rm2 β2 β ábra Hipoid legördülési viszonyok epiciklois ívű fogazatok gyártásakor [112, 113] C x

69 A hipoid elv szerinti fogazásnál a gyártási axoidok közös érintősíkjában felfedezhetők a hajtás síkkerekei. Ez a felfedezés nem a síkbeli szemléletet visszahozására szolgál, hanem lehetőséget ad a gyártási módszer kiterjesztésére, nevezetesen: a szemléletükben már meglévő teoretikus hajtási síkkerekek -hez kapcsolni az ugyancsak teoretikus gyártási síkkerekeket, majd később a még mindig teoretikus szerszámkerekeket (közvetett és közvetlen származtató kerekeket), miáltal a gyártás követhetőbbé válik ( ábra). Az általánosabb szerszámkerekek nemcsak síkkerekek, hanem kúpkerekek is lehetnek.

70 ábra Kitérő tengelyű hajtás gyártási szerszámkerekei mint kúpkerekek. [1113

71 Csigamaró beállítása hipoid gyártásnál A csigamaró beállítását nem közvetlenül a γ menetemelkedési szög szerint, hanem az úgynevezett géptávolság G t szerint végezzük. G t = R i2 (0,5 1,5) mm R i2 ρ a2 + g 2 A gyártás lényege: R m1 = R m2 cos(β 1 -β 2 )

72 γ y S Maró tengelyének vetülete Ri2 Rm2 Ra2 p1 β1+γ p2 E2 β2+γ E0 mu Gt1 Kiskerék tengelyének vetülete R m1 Gt2 δ Tányérkerék tengelyének vetülete d0 x ρa2 Sf C g ábra Csigamaró beállítása hipoid gyártásnál [113]