BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gépészmérnöki Kar Anyagtudomány és Technológia Tanszék Sztentrendszerek vizsgálata segédanyag az Anyagtudomány (BMEGEMTMK02) laboratóriumi gyakorlathoz
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Sztentrendszerek lehetséges problémái... 3 3. A vezetődrót... 4 4. A ballonkatéter... 5 4.1. A ballonkatéter felépítése... 5 4.2. A PTCA ballonkatéterek általános leírása... 6 4.3. A ballonkatéterek típusai... 6 4.3.1. Over-the-wire ballonkatéter... 6 4.3.2. Monorail ballonkatéter... 7 4.3.3. Fixed-wire ballonkatéter... 7 5. A sztent... 7 5.1. A sztent felépítése... 8 5.2 Sztent bevonat... 8 6. Sztentek felületi kezelése... 9 6.1. Maratás... 9 6.2. Elektropolírozás... 9 7. Sztentek bevonatainak és felületi állapotának vizsgálata... 9 7.1. Sztereomikroszkópos vizsgálat... 9 7.2. Fémmikroszkópos vizsgálat... 9 7.3. Pásztázó elektronmikroszkópia... 10 7.4. A felületi kezelés hatása... 10 8. Irodalomjegyzék... 11-2 -
1. Bevezetés A halálozási statisztikák élén világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak. A legfontosabb ismert rizikófaktorok a dohányzás, a hipertónia, a szérumlipid rendellenességek, és az életkor [1]. A halálozás oka a koszorúér szklerózis, ami annyit jelent, hogy plakk, plakkok szűkítik az artéria belső lumenét, ami a vérellátás romlásához vezet. Ez olyan tünetekhez vezethet, mint például égő fájdalom vagy növekedett nyomás a mellkasban, végül csökken a vérellátás, károsodik a szívizom [2]. A koronáriabetegségek kezelésében a 90-es évekig kizárólag szívsebészeti beavatkozások jöttek szóba, de mára elterjedtek a perkután radiológiai intervenciós beavatkozások, megkímélve a betegeket a szívsebészeti műtéteket követő hosszú lábadozási időtől és szövődményeitől. Az 1990-es években fejlesztették ki az értágítóbetéteket (sztenteket), amelyek a szűkült ereket képesek nyitva tartani, illetve megakadályozni annak visszaszűkülését [3]. Az endovaszkuláris beavatkozás során egy távoli artériából indulva (pl. femorális artéria) vezetik fel fluoroszkópiás segítséggel az intervenciós készüléket (sztent, ballon) a kívánt helyre [4]. A sztent vagyis az értágítóbetét egy endovaszkuláris érprotézis, amelyet az ér szűkült szakaszába helyeznek. Ez a fémhaló megakadályozza az ér azonnali visszaszűkülését [5]. A sztent beültetésekor egy vezetődróttal áthatolnak a szűkült érszakaszon, majd a ballonra szerelt sztentet felvezetik a sérült területre. A ballon felfújásával a sztent a helyére kerül. A sztent szállító rendszer biztosítja sztent célterületre jutását, majd beültetését. Áll egy ballonból és a rajta levő sztentből. Öntáguló sztenteknél a rendszer vagy tartalmaz, vagy nem tartalmaz ballont [6]. 2. Sztentrendszerek lehetséges problémái A MedSun 23 nem kívánatos eseményt regisztrált 2009 januárjától 2011 májusáig sztentrendszerek meghibásodásával kapcsolatban 19 korházból (1. táblázat) [7]. Hiba megnevezése magyarul Hiba megnevezése angolul 2 év alatti előfordulás (db) Beültetési hiba Failure to deploy 3 Előzetesen fellépő hiba Failure to advance 3 Pozícionálási probléma Positioning Issue 3 Alkatrész hiány Component missing 1 Anyagszétválás Material separation 1 Eltávolítási probléma Difficult to remove 1 Készülék komponens leválás Detachment of device 1 component Idő előtti aktiválódás Premature deployment 1 Az egészségügyi szakember Inadequate instructions for 1 nem megfelelő utasításai healthcare professional Hibás termék Out-of-box failure 1 Anyagtörés Material rupture 1 Törés Break 1 Letekeredés Uncoiled 1 Kimozdulás vagy elmozdulás Dislodged or dislocated 1 Eszköz vagy eszköz Entrapment of device or 1 komponens beszorulás device component Eszközön belüli elzáródás Occlusion within device 1 Nincs információ No information 1 1. táblázat: 2009 és 2011 között bejelentett sztentrendszer hibák [7] - 3 -
A 23 eset leggyakoribb páciensben okozott problémáját a 2. táblázat tartalmazza [7] *: Probléma megnevezése Probléma megnevezése magyarul angolul Előfordulás (db) Eszköz töredék Device fragment 6 Idegen test a páciensben Foreign body in patient Mellkasi fájdalom Chest pain 4 ** Szívmegállás Cardiac arrest Disszekció Dissection 2 Károsodott érrendszer Impaired vasculature Eszközértelmezést igényelt Device explanation required 2 Embólia Embolus 1 2. táblázat: A bejelentett esetek leggyakoribb páciensben okozott problémája [7] * Nem volt 21 év alatti páciens. A 23 páciens közül 4 nő volt és 19 férfi. ** Két ember meghalt a mellkasi fájdalom és szívmegállás után. Az hibák elkerülése végett a vezetődrót, és a sztent szállító rendszer tulajdonságainak szabványokban rögzített feltételeknek kell megfelelni. Ezek közül néhány tulajdonság vizsgálatára próbál a tanszék egyszerű, de pontos mérési eljárásokat kidolgozni. 3. A vezetődrót A sztent szállító rendszert egy kis átmérőjű, hajlékony vezetődróttal juttatják el a kívánt helyre [4]. Az első generációs vezetődrótókat koronária angioplasztikai műtétek során használták, de most már perifériás intervenciókban, és a sebészetben is használják őket [8]. A vezetődrót általában 50-300 cm hosszú és maximum 0,204-1,072 mm átmérőjű. Áll egy disztális tagból, egy proximális végből, és a kettő között a központi magból, melyen a egy rugalmas spirál tekercs helyezkedik el (1. ábra) [9]. Disztális tag vége Disztális csúcs Proximális vég Központi mag 1. ábra: A vezetődrót főbb részei [10] - 4 -
Az elvékonyodó, középső, kemény mag általában rozsdamentes acélból vagy nitinolból készül. A szuperrugalmas nitinol igen alkalmas erre a célra, mert hajlékonyságának és szilárdságának köszönhetően könyökképződés nélkül megőrzi alakját az intenzív forgatás, húzogatás-tologatás közben, továbbá bio-, illetve hemokompatibilitása, megtörésnek való ellenállása is kiváló. A hajlékony, változtatható alakú disztális tag sugárfogó anyagból készül, vagy azzal van bevonva. A vezetődrót lehet bevonatos, vagy nem bevonatos. A síkos felületű bevonat általában politetrafluoretilén (PTFE). A PTFE csaknem utolérhetetlen a siklási tulajdonságaiban, azonban előidézheti a vérlemezkék aggregációját. Éppen ezért a kísérleti eredmények alapján a SlipSkin márkanevű kopolimert (N-vinyl-2-pyrrollidione és n- butymeth-acrylate) is alkalmazzák, a PTFE helyett. Ez a SlipSkin bevonat tartalmazhat Heparint is [11]. A disztális vég flexibilitás szerint lehet standard, lehet nagy flexibilitású, illetve nagyon nagy flexibilitású (2. ábra) [12]. a) b) c) d) 2. ábra: A disztális vég fajtái: a) standard b) standard J alakú c) nagy flexibilitású d) nagyon nagy flexibilitású [12] A vezetődrót kiválasztásakor fontos tulajdonságok közé tartozik az átmérő, a nyomaték átadás, a flexibilitás, a megtörési ellenállás, ívkövető képesség, tolhatóság stb. [12]. 4. A ballonkatéter A ballonkatéter lehet a sztent szállító rendszer része, vagy önmagában is használható értágításra. Felpumpált állapotban mérhető átmérőjük alapján a PTCA (Percutan Transluminalis Coronaria Angioplastica) ballonok 1,5 mm-től, fél mm-enként növekvő méretben, 6 mm-ig állnak rendelkezésre, továbbá a leggyakrabban használt mérettartományban (2 mm-től 3,5 mm-ig) 0,25 mm-enként növekvő méretekben is. A merevebbeket negyed mm-enként emelkedő méretben gyártják. Hosszukat tekintve általában 15, 20 és 30 mm-es tágulékony és 10-15 mm-es merev ballonokat gyártanak. PTA (Percutan Transluminalis Angioplastica) ballonokat gyártanak ennél nagyobb átmérőben, egész 12 mmig [13]. 4.1. A ballonkatéter felépítése 3. ábra. A ballonkatéter alkatrészeinek és szakaszainak elnevezése [13] - 5 -
4. ábra. A ballon részeinek elnevezései [13] 4.2. A PTCA ballonkatéterek általános leírása A kettős üregű PTCA katétereket koszorúérben vagy bypass-graftban előforduló stenoticus atheroscleroticus elváltozások tágítására fejlesztették ki. Az egyik üreg a ballon kitágítására szolgál, a másik pedig lehetővé teszi a vezetődrót használatát, amellyel a katéter a tágítandó stenosishoz, illetve azon keresztül átvezethető (monorail típusú) (9. ábra). A katéter tágítóeleme egy, a disztális vég közelében elhelyezkedő ballon. A katéter radiopak markerjeleket tartalmaz, amelyek a felfújt ballon tágítószegmensében szimmetrikusan, központosítva helyezkednek el. A katéter a disztális végtől mintegy 25-35 cm távolságban disztális porttal (furattal) rendelkezik, amelyen keresztül hozzáférhető a vezetődrót ürege: a vezetődrót ürege a disztális portnál kezdődik, és a disztális végnél ér véget. A disztális végtől mintegy 90-100 cm távolságban proximális vizualis markerek találhatók, amelyek a katéter pozicionálását segítik, akár a kar, akár a comb felöli megközelítés esetén [13]. A ballon továbbító rendszerein proximálisan betöltőnyílás található, amely a ballon tágító portjaként szolgál. A ballont a betöltőnyíláson keresztül befecskendezett, higított kontrasztanyag-oldat tágítja ki [13]. Az eszköz akkor éri el a névleges kitágított átmérőt, ha a ballont a megfelelőségi grafikonról leolvasható névleges nyomásra (NPR) tágítják ki. A ballont nem szabad a gyártó által megadott maximális nyomás (RBP) fölé tágítani [13]. 4.3. A ballonkatéterek típusai A dilatációs ballonkatéterek három alaptípusát különböztetjük meg: az over-the-wire, a monorail, és a fixed-wire ballonkatétert (5. ábra). Az over-the-wire, és a monorail ballon nem fixált vezetődrótos ballon, ezért ezek használhatóak sztent szállításra [12,13]. 4.3.1. Over-the-wire ballonkatéter Az ilyen ballonoknak két centrális lumene van, egyikben a vezetődrót helyezkedik el, a végnyíláson át a disztális koronária lumennel közlekedik, a másikon pedig, mely a ballonhoz kapcsolódik, végezhetjük el a ballon felpumpálását és leszívását. Rendszerint 160-170 cm hosszúak, belső centrális lumenűkben 0,010-0,018" átmérőjű drótok vezethetők fel. Az ilyen rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy akár a ballonkatétert, akár a vezetődrótot kicseréljük, újraformázzuk, visszavezessük anélkül, hogy a már elért pozíciót elveszítenénk. A standard vezetődrótok mellett végzett csere esetén esetleg drótmeghosszabbításra vagy ún. cseredrót (300 mm) alkalmazására kerülhet sor. Ez többnyire két vizsgáló négy kezének koordinált mozdulatait igényli. Ez az over-the-wire ballonkatéter egyik hátránya. A másik az, hogy a kettős lumen miatt a ballonkatéter teljes hosszában vastagabb, nehezebben mozgatható, és ez kanyargós erek, komplex szűkületek leküzdése esetén hátrányt jelenthet [13]. - 6 -
4.3.2. Monorail ballonkatéter Egyszemélyes vagy gyorsan cserélhető ballonnak is szokták nevezni (singleoperator or rapid exchange system). Az ilyen ballonkatétereknek csak rövid, 30-40 cm hosszú szakaszán van kettős lumene. A teljes hosszra terjedő lumen a disztális ballon felpumpálására szolgál, a ballonközeli rövid lumenben fut a vezetődrót. Mivel nem fut a teljes hosszban kettős lumen, ezért a monorail ballonok kisebb átmérőjűek, mint az overthe-wire ballonok. A monorail ballon könnyebben kezelhető, a legtöbb intervencionális kardiológus steril asszisztens nélkül végzi a vezetődrót és a dilatációs ballon kezelését. Ez a monorail ballonok fő előnye. Hátránya az over-thewire rendszerrel szemben, hogy komplex, nehéz helyzetekben nehezebb a vezetődrót irányítása, a ballon bevezetése, a szűkületen való átjutás. Mégis ez a rendszer terjedt el leginkább, monorail típusú ballonokkal végzik világszerte az 5. ábra: Különféle ballonkatéter típusok [13] angioplasztikák többségét [13]. 4.3.3. Fixed-wire ballonkatéter Ezek a legkisebb átmérőjű ballonkatéterek. Ma is olyan módon készítik, amint azt három évtizede Andreas Grüntzig tervezte. A katéter végére rövid vezetődrótot forrasztanak (vagy a vezetődrótra applikálják a ballont), a ballonhoz mindössze egy lumen vezet, melyen keresztül a ballon felpumpálását végezzük. Ezért az ilyen ballonkatéterek átmérője a legkisebb, így a nagyon szoros szűkületek, kanyargós erek, a sztent oldalnyílásain való kijutás stb. esetén segítségünkre lehetnek akkor is, amikor a többi ballonkatéter már csődöt mondott. Az ilyen ballonnal végzett dilatáció után azonban újabb balloncsere már csak a teljes dilatációs rendszer eltávolítása, valamint újabb drót és ballon felvezetésével lehetséges, márpedig egy dilatált lézión való ismételt behatolás mindig nehezített és nem mindig veszélytelen [13]. 5. A sztent A sztent egy szövetbarát fémháló, amelyet az ér szűkült szakaszába helyeznek (6. ábra). Ez a fémhaló megakadályozza az érfal azonnali visszaszűkülését, vagy az ér lumenébe domborodó hasadt érfal szakaszt 6. ábra: A sztent kitapasztja. A sztentek átmérője 2,5-6 mm, míg hossza 8-50 mm között változhat [14]. A sztentek előgyártmánya kétféle lehet: cső, illetve huzal. A vékony falú csőből lézersugaras vágással alakítják ki a hálós szerkezetet. A huzalból készült sztenteket az alapanyagból szövéssel, fűzéssel vagy csévéléssel alakítják ki. A sztentek anyagukat tekintve készülhetnek korrózióálló acélból, nitinolból, tantálból, Co-ötvözetekből, Mg-ötvözetekből, polimerekből [15]. Az ideális sztent alapanyag jellemzői a nagy alakváltozás elviselése, a finom - 7 -
szemcseméret, korrózióálló, a hemokompatibilitás, kis fémion-kibocsátás, és a röntgensugárelnyelő képesség [16]. Az érsebészetben használt műanyag érprotézisek rögzítéshez is használhatunk sztenteket. Ilyenkor az érprotézis két végénél, vagy egész hosszában a műanyag graftot sztent rögzíti az eredeti érfalhoz. Ez a módszer alkalmas aneurizmák keringésből való kizárására. Előnye hosszú szakaszú szűkületek kezelésénél, hogy vékonyabb neointima képződését eredményezi a vékony műanyag graft, mint az érfalba ágyazott fémháló [14]. 5.1. A sztent felépítése Gyűrű / korona (expansion ring / crown), amelynek részei a bordapárok (expansion strut pair). Bordapár, amelynek részei a bordák (strut), a bordanyakak (strut neck), a bordafejek (strut head). A bordák átlagos vastagsága a bordavastagság (strut thickness). A gyűrűket öszszekötő hidak (bridge) részei: a hídágak (bridge branch) és a hídmag (bridge core). Rezervoárok (reservoir), olyan üregek, amelyek a hatóanyagot tárolják. Háromféle rezervoár található az alább bemutatott szerkezeten, amelyek alakjuk és helyük szerint egyaránt megkülönböztethetők. Egyes speciális kialakításoknál a koronacsúcson, a csúcs külső, és belső ívével párhuzamosan ejtett felhasítás, osztó zseb is található, amely a koronacsúcsot kettéosztja, 7. ábra: A sztent részei (Conor CoStar TM sztent) [17] csökkentve annak profilszélességét [17]. 5.2 Sztent bevonat Bizonyos anyagok kiváló mechanikai tulajdonságokkal bírnak, de a biokompatibilitásuk nem megfelelő, míg más anyagok biokompatibilitása kiváló, de nem alkalmasak sztentek alapanyagának. Emiatt a bevonatok alkalmazása egy lehetséges megoldás arra, hogy a különböző anyagok kedvező tulajdonságait ötvözhessük. Egy megközelítése ennek az, amikor az alapanyag és a bevonat más anyagból Tulajdonság Bevonat típusa Fém Kerámia Polimer Biokompatibilitás + ++ +++ Keménység ++ +++ - Adhézió a fémhez +++ - - Korrózióállóság + +++ ++ Alakváltozó képesség ++ - +++ Kémiai stabilitás + +++ ++ Merevség ++ +++ - 1. táblázat: Különböző anyagok összehasonlítása, sztentbevonatként való alkalmazás szempontjából, rossz -, növekvő megfelelőség + ; ++ ; +++ [17] - 8 -
készül. Ennek megfelelően az alapanyag mintázatára és mechanikai tulajdonságára hatással van a szerkezei kialakítás merevsége, a képlékeny alakváltozó képessége és mechanikai stabilitása. A felületnek pedig biokompatibilisnek, korrózióállónak kell lennie és alkalmazkodnia kell a fiziológiai környezetéhez. Az 1. táblázatban e tulajdonságoknak az összehasonlítása látható az orvostechnikában alkalmazott anyagcsaládokra [17]. 6. Sztentek felületi kezelése 6.1. Maratás A maratás hatására egyenletes felületi minőség jött létre, megszüntetve a lézeres vágás okozta nagyon kiálló csúcsokat és a jelentősebb felületi érdességbeli különbségeket. Lépései: - Az ultrahangos tisztító előkészítése - A sztent maratása 2x5 percig - Vizes öblítés - Alkoholos öblítés - Eppendorf csőben tárolás Használt segédanyagok: - 2-Propanol (i-propilalkohol) a.r.: szűrt analitikai tisztaságú alkohol - CMA Nemesacél mártópác: Fluorsav, salétromsav és tenzidek keveréke - Ioncserélt vagy desztillált víz 6.2. Elektropolírozás A maratást követően a mintákat nagy tisztaságú etanol segítségével megtisztítjuk, amely gyorsan és foltmentesen szárad. A száradást követően egyenként elektropolírozzuk, különböző polírozási paraméterekkel. Az elektropolírozás célja a vágási élek lekerekítése és a fém felületének egyenletesen simává tétele.! Lépései: - Az elektropolírozó berendezés előkészítése - A sztent befogása - Elektropolírozás - Vizes öblítés - Alkoholos UH öblítés - Eppendorf csőbe tárolás Használt segédanyagok: - 2-Propanol (i-propilalkohol) a.r.: szűrt analitikai tisztaságú alkohol - Elektrolit elektropolírozáshoz: krómsav:foszforsav=1:9 - Ioncserélt vagy desztillált víz 7. Sztentek bevonatainak és felületi állapotának vizsgálata A sztentek felületi állapotát, mintázatát elsősorban sztereomikroszkóppal, fémmikroszkóppal, pásztázó elektronmikroszkóppal, konfokális mikroszkóppal és atomierőmikroszkóppal vizsgálhatjuk. Az anyagösszetétel meghatározása a pásztázó elektronmikroszkópra felszerelt energiadiszperzív röntgendetektorral végezhető. 7.1. Sztereomikroszkópos vizsgálat Sztereomikroszkóppal jól megfigyelhetőek a sztentek geometriai jellemzői, a kialakításuk és mintázatuk. A nagyobb felületi sérülések esetleges törések helyének megkeresésére, tanulmányozására kiváló módszer, amelynek segítségével egy átfogó képet kaphatunk az implantátumokról a specifikus vizsgálatok előtt. Nagyítóképessége azonban nem teszi lehetővé, hogy a sztentek kisebb felületi sérüléseit, az alapanyag és a bevonat stabilitását vizsgálhassuk vele. 7.2. Fémmikroszkópos vizsgálat A sztentek felületi jellemzőinek vizsgálatához a nagyobb nagyítóképességgel rendelkező fémmikroszkóp alkalmazható, amelynek segítségével megfigyelhetők a kisebb geometriai és felületi elváltozások, hibák is. A módszer alkalmas a felületi minőség meghatározására, a bevonatok jellemzésére, a sztentek kezdeti a feltágításuk előtti és a feltágításuk, valamint - 9 -
az egyéb igénybevételek utáni állapotának összehasonlítására. A sztentek felületét, bevonatát tehát fémmikroszkóppal is vizsgálhatjuk. A bevonat egyenletességét, stabilitását, homogenitását is lehet vizsgálni ezzel az eljárással. Megfigyelhetőek továbbá a kisebb felületi egyenetlenségek, hibák is, amelyek a bevonat inhomogenitását okozhatják. 7.3. Pásztázó elektronmikroszkópia A pásztázó elektronmikroszkópia népszerűsége mögött a képek plasztikussága, a leképzés nagy felbontása, a csekély minta-előkészítés, a roncsolásmentesség és a nagy felbontású, lokális kémiai analízis lehetősége húzódik meg. Valamennyi szilárd anyagra jól használható. Az alkalmazások szempontjából fontos tényező a roncsolásmentesség és a nagy laterális felbontás [17]. Egy elektronforrás vagy elektronágyú állítja elő a vizsgálathoz szükséges elektronokat. Ezeket nagyfeszültség gyorsítja a vizsgálandó minta felé, és egy elektromágnesekből álló lencserendszer fókuszálja. Az elektronok a minta anyagával kölcsönhatásba lépve számos olyan jelet hoznak létre, amelyek visszatükrözik a vizsgálandó minta valamilyen tulajdonságát az adott pontban. E jelek detektálására különféle detektorokat alkalmaznak. A nyalábot a minta felületén pásztázva a televíziós készülékekben megvalósított módon, a minta felületi tulajdonságai pontról pontra leképezhetők. Egy-egy detektorból vett jel megjelenítésére televíziós képernyő használható, amelyben az elektronnyaláb szinkronban mozog a pásztázó elektronmikroszkóp elektron-nyalábjával. Leegyszerűsítve a kép úgy áll elő, hogy a mintáról, pontról pontra vett információt ugyanabban a sorrendben jelenítjük meg a képernyőn [17]. Azt az analitikai eljárást, amelyben az elektronok által kiváltott karakterisztikus röntgensugárzás tulajdonságait felhasználva kémiai elemanalízist végzünk, elektronsugaras röntgenmikroanalízisnek nevezzük. A módszer azon alapszik, hogy a mintát érő elektronnyaláb röntgensugárzást gerjeszt. Bár a hullámhossz és ez energia mérése ekvivalens, és azonos eredményeket kell, hogy adjon, mégis a műszaki megvalósítás két, különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkező módszerhez vezetett: a hullámhosszdiszperzív (WDS) és az energiadiszperzív (EDS) röntgen-spektrometriához [17]. A sztentbevonatok minőségének, hibáinak és sérüléseinek vizsgálatában a legtöbb információ ezzel a vizsgálati módszerrel nyerhető [17]. 7.4. A felületi kezelés hatása A sztentek lézersugaras vágással készültek. A vágáskor a felületre került anyagcseppek a maratás hatására leváltak. Az elektropolírozás sima felületet eredményezett (8,9. ábra). a) b) c) 8. ábra: a) Kezeletlen b) maratott c) elektropolírozott felület fémmikroszkópos felvételei [17] a) b) 9. ábra: a) Kezeletlen b) maratott c) elektropolírozott Sanocor sztentek sztereomikroszkópos felvételei [17] c) - 10 -
8. Irodalomjegyzék [1] Hortoványi E, Illyés Gy, Glasz T, Kulka J, Kádár A: Chlamydia pneumoniae fiatal felnőttek koszorúereiben. Lege Artis Medicinae, 11 (2001) 542-547. [2] D. Möller, W. Reimers, A. Pyzalla, A. Fischer: Residual stresses in coronary artery stents. J Biomed Mater Res. 2001;58(1):69-74 [3] Takács T, Bognár E, Dobránszky J: Az újraszűkülést befolyásoló műszaki paraméterek vizsgálata coronariastenteken. Lege Artis Medicinae, 20 (2010:3-4) 227-233. [4] S. Schafer, V. Singh, PB. Noël, AM. Walczak, J. Xu, KR. Hoffmann: Real-time endovascular guidewire position simulation using shortest path algorithms. Int J Comput Assist Radiol Surg. 4 (2009) 597-608. [5] Gandhi M.M., Dawkins K.D.: Intracoronary stents. BMJ 1999;318:650-3. [6] www.fda.gov 2011-12-14 [7] http://www.ndted.org/educationresources/communitycollege/materials/physical_chemical/corrosi on.htm 2011-12-14 [8] T. Ohki, J Huang: Comparing Interventional Guidewires in an Ex Vivo Model. Endovascular Today. 5 (2006) 26-29. [9] http://www.freepatentsonline.com 2012-01-22 [10] Wheatley GH 3rd, McNutt R, Diethrich EB: Introduction to thoracic endografting: imaging, guidewires, guiding catheters, and delivery sheaths. Ann Thorac Surg. 2007 Jan;83(1):272-8. [11] Bognár E: Bevonatos sztentek vizsgálata és fejlesztése Diplomamunka BME GPK 2005 [12] M. J. Kern: The interventional cardiac catheterization handbook, secound ed., Elsevier Inc., Philadelphia, 2004. [13] Farkas Cs: Ballonkatéterek anyagainak, gyártástechnológiájának, és funkcionális tulajdonságainak vizsgálata [14] Hüttl K. Az interventionalis radiológia jelenlegi és optimális helye az akut artériás elzáródás és az artherosclerosis obliterans ellátásában Hippocrates. 1999 május, I. évf. 2. szám [15] Puskás Zs, Major L. Ausztenites acélból készült sztent érprotézisek felületi jellemzőinek és bevonatainak vizsgálata, Jövőnk anyagai, technológiái. 2001 május, 134. évfolyam, 5. szám [16] Puskás Zs, Albrecht K, Ginsztler J, Major L, Koós M. Koszorúérsztentek új generációjának kifejlesztése BUDAMED 05 Konferencia Orvosbiológiai és Klinikai Mérnököknek, 2005. október 13, Budapest. [17] Bognár E: Sztentek előállítása és vizsgálata segédanyag a Nemkonvencionális anyagok (BMEVEFKA70) laboratóriumi gyakorlataihoz. Oktatási segédlet, BME ATT, 2011-11 -