Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban

Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban

Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban Üzemgazdasági alapok és menedzsment folyamatok Franz Schmithüsen Bastian Kaiser Albin Schmidhauser Stephan Mellinghoff Alfred W. Kammerhofer Sopron, 2007

Az eredeti mű: Schmithüsen, F.; Kaiser, B.; Schmidhauser, A.; Mellinghoff, St.; Kammerhofer, A.W., 2003: Unternehmerisches Handeln in der Wald- und Holzwirtschaft Betriebswirtschaftliche Grundlagen und Managementprozesse. Deutscher Betriebswirte-Verlag (dbv) / Casimir Katz Verlag, Gernsbach / Germany. 560 Seiten. ISBN 3-88640-99-9 Fordította: Dékány Zsigmond A fordítást az eredetivel egybevetette: Dr. Stark Magdolna Projektvezető: Prof. Dr. Mészáros Károly ISBN: 978-963-9364-90-5 Kiadja: NYME Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), Sopron Felelős kiadó: Prof. Dr. Horváth Béla igazgató 2007 by Franz Schmithüsen and Co-Authors, Switzerland 2007 NYME Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék Nyomda: Lővér-Print Nyomdaipari Kft, Sopron Felelős vezető: Priszinger Imre A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával készült

Előszó Jelen szak- és tankönyv mindazok ismereteit felfrissíti, akik az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás területén vállalkozói tevékenységet folytatnak. Ez a mű nem csak a gazdálkodás alapvető ismereteit, valamint az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gyakorlatorientált bemutatását tartalmazza, hanem megvilágítja a szakma ökonómiai döntéseinek komplex folyamatát. A könyv gyakorlati példák alapján mutatja be a modern menedzsment ismeretek jelentőségét az erdészet és faipar vállalatai számára. A szöveg szerkezete és felépítése, továbbá a részletes tárgymutató lehetővé teszi a konkrét témák célzott olvasását. Prof. Dr. Mészáros Károly régi álma válik valóra azzal, hogy ilyen speciális erdészeti és faipari gazdaságtannal foglalkozó művet tarthat a kezében az Olvasó magyar nyelven. Fontosnak tartotta, hogy az ismeretek megszerzése ne érjen véget az egyetemi padokban, és a gyakorlati szakemberekhez is eljussanak a legfrissebb ismeretek, megvalósuljon az élethosszig-tartó tanulás. Elkötelezettnek érezte magát abban, hogy ezt az új tudásanyagot kiszűrje a nemzetközi tudományos életből és a hazai erdészeti és faipari szakma felé tolmácsolja. Fájó szívvel vesszük tudomásul, hogy áldozatos munkájának végeredményét már nem érhette meg. Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet (Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék) munkatársai már több mint egy évtizede rendszeresen részt vesznek a német nyelvterületen működő egyetemek és kutató intézetek erdészeti ökonómiával, erdészeti politikával foglalkozó intézeteinek szakmai összejövetelein, ahol sok intenzív szakmai és személyes kapcsolat alakult ki. Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Prof. Dr. Franz Schmithüsen és Prof. Dr. Mészáros Károly együttműködése eredményeként a magyar erdész és faiparos szakközönséggel megismertethetjük a nemzetközi fórumon is jól jegyzett könyvet és értékes tartalmát. Az Erdészeti Politikai és Ökonómiai tanszék kollektívája reméli, hogy a befektetett munka megtérül az olvasók tájékozottságának és ökonómiai szemléletének javulásával. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) fontosnak tartja a korszerű ismeretek terjesztését, és ezért felkarolta a Tanszék kezdeményezését. Köszönetet mondunk a szerzőknek, hogy lehetővé tették számunkra ennek az alap és továbbképzés számára fontos műnek a megjelentetését magyar nyelven. Külön köszönet illeti azokat a kolleganőket és kollegákat, akik közreműködtek abban, hogy a fordítás ebben a formában megvalósulhatott. Kiváltképpen Dr. Stark Magdolnának köszönjük, aki a projekt sikeres megvalósításáért és a szakmai lektorálásért volt felelős, továbbá a nagy terjedelmű és komplex szöveg fordítójának, Dékány Zsigmondnak, aki kiemelkedő munkát végzett. Magyarországon, akárcsak más európai országokban, a fokozódó regionális és globális verseny következtében rendkívüli mértékben megnőttek a követelmények, az igények az erdőgazdálkodásban és fafeldolgozásban dolgozó vezetők ökonómiai és üzemgazdasági szakismereteivel szemben. Kívánjuk, hogy ez a különböző, szakavatott szerzők által külföldön írt tan- és szakkönyv a mi hallgatóink, oktatóink, és a gyakorlatban dolgozó kollegáink számára segítsen szert tenni a szükséges tudásra, illetve azt újból megerősíteni. 2007. szeptember Prof. Dr. Horváth Béla ERFARET igazgató Prof. Dr. Lett Béla mb. intézetigazgató 5

Bevezető Az erdő megújuló természeti erőforrás, amelynek sokoldalú hasznosítási lehetőségeit a mindenkori termőhelyi viszonyok és az erdei vegetáció fejlődési dinamikája határozza meg. A hasznosítási lehetőségek, valamint az erdő által a klímára, talajra és a vízháztartásra gyakorolt pozitív hatások azonban végesek. Az európai erdőgazdálkodás arról tanúskodik, hogy a tartamos forráshasznosítás konkrét gazdasági és technológiai fejlesztésekhez kötődik. Ezen fejlesztések alapjául a hosszú távú tervezés mellett a kíméletes hasznosítási módszerek, valamint a felújítási és állományápolási célú ráfordítások szolgálnak. A fa mint sokoldalúan hasznosítható nyersanyag feldolgozása modern faipari üzemekben különféle tömörfából, fa alapú kompozitokból, valamint cellulózból és papírból készült termékeket biztosít. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás a nemzetgazdasági értékteremtés fontos területe. Az értékesítési piacokért és a forrásokért napjainkban versenyző vállalkozásokhoz hasonlóan az erdészeti és faipari vállalkozások is dinamikus, és sok szempontból nehezen kiszámítható gazdasági környezetben tevékenykednek. A technológiai innováció, a modern társadalmak értékváltása, valamint a termékek és szolgáltatások iránti állandóan változó kereslet fontos befolyásoló tényezőnek számít. Ugyanez érvényes a társadalomnak a természetes életfeltételekkel szemben megnyilvánuló fokozott érdeklődésére, az adó- és járulékpolitika, valamint a támogatási politika változásaira, vagy az Európai Unió bővítésére, a nemzetközi válságokra, továbbá a klíma rövid és hosszú távon várható változásaira is. A fenti szempontok és hatások kihatnak a vállalkozások üzleti tevékenységére, és jövőjükre vonatkozóan esélyeket és kockázatokat jelentenek. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás vezető szakembereivel szemben támasztott, közgazdasági és vállalatgazdasági ismereteket is magukban foglaló követelmények rendkívüli módon megnőttek. A vállalatvezetés és a vállalkozások munkatársai által napjainkban megoldandó komplex menedzsment folyamatok közé tartozik a versenyközpontú marketing, a gazdasági és a szociális környezethez fűződő kapcsolatok tudatos fejlesztése, a célnak megfelelő szervezet kialakítása, az értékteremtő folyamatok irányítása, és a gazdasági eredmények értékelése. Szintén központi jelentőségű az egyes munkatársak és dolgozói teamek célirányos és humánus vezetése, valamint a sokoldalú humánerőforrás-fejlesztés. A vállalkozások az értékteremtés bonyolultan összefüggő folyamataiban kapcsolatban állnak egymással. Függenek egymástól, de az értékesítési piacoktól is. Az értékesítési piacok alatt egyrészt a fatermékek és faipari termékek rendkívül heterogén piacai értendők, másrészt társadalmilag fontos olyan szolgáltatások, amelyeknek részben már van piaca, vagy azokat újonnan kell megteremteni. Az erdészet és a faipar vállalkozásaival szembeni igények ezért igen eltérőek. A fatermékek és faipari termékek vásárlóinak, a pihenést, felüdülést keresőknek, a vadászoknak és a természetvédőknek legitim érdekeik és célkitűzéseik vannak, amelyek együttesen nem mindig kapcsolódnak egymáshoz szinergikusan. A közbülső és végső értékesítési piacok megalapozott ismerete nélkül az erdészeti és faipari vállalkozásokat manapság nem lehet irányítani. Ez a tudás az alapja minden vállalkozói sikernek, amely végül is egyedül a fogyasztóktól függ. A vállalkozói cselekvés központi aspektusa, hogy a piaci változásokat a vállalkozás fejlődése szempontjából kihívásnak, és ne az aktuális állapot fenyegetésének tekintsük. A vállalkozások és üzemek sikere szempontjából 7

döntő jelentőségű, hogy ismerjék a gazdasági javak előállításához és értékesítéséhez szükséges folyamatokat, a vállalkozási szinten túlmutató értékteremtő láncok meglévő közös pontjait, valamint az ilyen láncok alternatív kialakításának lehetőségeit is. Az erdőgazdálkodást erősen befolyásolják a jogi és politikai körülmények. Ez érvényes a magánerdő-tulajdonosokra, akiknek a gazdálkodás során egy sor erdészeti jogi szabályozást kell figyelembe venniük. Fentiek vonatkoznak azonban az állami erdőkezelőkre is, akik az erdőterület jelentős hányadán gazdálkodnak. A hatósági és a társadalmi feladatok szorosan összefüggenek a gazdasági célkitűzésekkel. A vállalatvezető szakembereket gyakran kezelőnek, az erdészeti üzemeket hatóságnak, nem gazdasági vállalkozásnak tekintik. Pedig mindannyian egy komplex és rendkívül modern gazdasági ágazat részei, amelyek a beszerzési és értékesítési piacokon más vállalkozásokkal állnak versenyben. A vállalkozói magatartásnak az átfogó értékteremtő folyamatok, és eltérő vásárlói érdekek keretében történő bemutatása megváltoztatja az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás eddigi értelmezési szemléletét. Megszünteti az ágazatok közötti önkényes határokat, és segít a különböző szereplők között meglévő információhiány megszüntetésében. Ezen kívül a faanyag-termelők, a fafeldolgozók, és a fogyasztók érdekét szolgáló sikeres gazdálkodás alapjául szolgál. A vállalkozói magatartás hatékonyságnöveléshez és költségmegtakarításhoz vezet, növekvő vásárlói hasznot generál, és plusz versenyelőnyöket teremt, amelyek növelik a fatermékek és faipari termékek értékesítésének piaci esélyeit. A felsőoktatásnak, valamint a gyakorlati fagazdaságnak szánt tankönyvünk, illetve szakkönyvünk ezeket a szempontokat állítja középpontba, és átfogóan bemutatja a vállalatgazdálkodási tevékenység alapjait és módszertani segédeszközeit. Középpontban a folyamat- és szereplőközpontú szemlélet áll, amely átöleli a fagazdaság teljes értékteremtő láncát. A részleteiben tagolt egyes fejezetek egymással logikusan összefüggenek. A szöveg felépítése és struktúrája, valamint a részletes címszójegyzék azt is lehetővé teszi, hogy célirányos kereséssel egyes témaköröket külön tanulmányozzunk. Az egyes szakterületek még részletesebb megismerésére a könyvben folyamatosan utalunk vállalatgazdasági alap- és szakirodalmi művekre is. Könyvünk címéül tudatosan választottuk a vállalkozói magatartás fogalmat. Ezzel kívánjuk felhívni a figyelmet az erdőgazdálkodásban és fafeldolgozásban dolgozók kezdeményezőkészségének, innovációs erejének, valamint kockázatvállalásának, és a változásokra való nyitottságának a fontosságára. Hiszen végül is a sok vállalkozó, azaz az erdészeti és faipari vállalkozásokban és üzemekben dolgozó egyes személyek azok, akik előrelendítik a fejlődést, és akiknek a tevékenysége és elkötelezettsége meghatározza a sikert, és a versenyben való folyamatos helytállást. A könyv szakmai tartalma az öt szerző eltérő ismereteire és tapasztalataira épül. A szerzők tudományos ismereteiket és tapasztalataikat az egyetemi és szakfőiskolai kutatásban és oktatásban szerezték, kiválóan ismerik a német, az osztrák és a svájci erdőgazdálkodást, és a könyvben felhasználták az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás terén, illetve más területeken szerzett nemzetközi tanácsadói és gyakorlati ipari tapasztalataikat is. Esetenként heves, de mindig termékeny vitákban születtek meg a projekt fő célkitűzései és az egyes fejezetek tartalma. Közös munkával csak így lehetett logikusan felépített, átfogó szak- és tankönyvet készíteni az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás számára. Könyvünk létrejöttében számos szakember nyújtott segítséget, és járult hozzá az ambiciózus projekt sikeréhez. Külön köszönetünket fejezzük ki a Deutscher Betriebswirte-Verlag (dbv) 8

Kiadónak (Gernsbach), dr. Kasimir Katz úrnak és Regina Meier asszonynak. Ők voltak azok, akik kezdetektől fogva bátorítottak bennünket a könyv megírására, és arra, hogy kezeljük rugalmasan az egyes szakterületek határait. A projekt korai szakaszában ezen kívül számíthattunk számos kolléga segítségére is, akik a tervezet áttanulmányozása után konstruktív kritikai megjegyzéseikkel a könyv további sorsát jelentős mértékben befolyásolták. Az erdészetben és a faiparban, a szakképző iskolákban, a felsőoktatási intézményekben, a magánerdő-gazdálkodásban és az önálló vállalkozásokban tevékenykedő kritikusainkról van szó, akiknek e helyen szeretnénk köszönetet mondani észrevételeikért. Hálásak vagyunk továbbá munkatársainknak és barátainknak, akik a munkában segítségünkre voltak. A gyors változások, az egyre nagyobb szakmai leterheltség és a nehezebbé váló gazdasági keretfeltételek idején mindannyiunk számára kihívást jelentett egy ekkora projekt megvalósítása. Ez sok plusz munkával járt, gyakran barátaink és családjaink rovására. Megértésükért, türelmükért és bátorításukért hálásak vagyunk. Időközben jól bemutatkozott ez a szak- és tankönyv a német nyelvterületen, és jól bevált mind az oktatásban, mind az erdészeti gyakorlatban. Ezért nagy öröm számunkra, hogy ez a mű most már rendelkezésre áll magyar nyelven is, és Magyarországon is használható a felsőoktatásban és a gyakorlatban. Annak érdekében, hogy a nemzetközi és európai erdőgazdálkodásra és fafeldolgozásra vonatkozó empirikus adatok az aktuális állapotot tükrözzék, a jelenleg rendelkezésre álló nemzetközi statisztikák alapján szükség szerint aktualizáltuk a magyar nyelvű kiadáshoz az 1. fejezet táblázatait, ábráit és a magyarázatokat. Ezzel szemben ennek a fejezetnek, akárcsak a könyv többi fejezetének az általános fejtegetései véleményünk szerint továbbra is megfelelnek a mai helyzetnek, ezért változatlanul hagytuk. Köszönjük a fordítást végző Dékány Zsigmondnak a kompetens munkáját, amely nélkül nem vált volna lehetővé ennek a sokrétű és nagy terjedelmű szövegnek az áttétele magyar nyelvre. Megkülönböztetett köszönetünket fejezzük ki elhunyt kollégánknak, Prof. Dr. Mészáros Károlynak, az ő széles látókörének és szakmai érdeklődésének köszönhetően valósulhatott meg a könyv magyar fordítása. Nagy sajnálatunkra ő már nem élhette meg a könyv elkészültét. Hálás köszönettel tartozunk Dr. Stark Magdolnának, aki intenzíven gondját viselte ennek a közös projektnek, és a szakmai minőségellenőrzést garantálta. Az ő nagy tudása és intenzív elkötelezettsége nélkül ez a kiadvány nem jelenhetett volna meg. Zürich, Rottenburg am Neckar, Zug, Wiesbaden, 2007. szeptem ber Prof. Dr. Franz Schmithüsen Prof. Dr. Bastian Kaiser Dr. Albin Schmidhauser Dipl.-Forstw., Dipl.-Bwi. NDS ETH Stephan Mellinghoff Dipl.-Ing. BOKU, Dipl.-Betriebswirt ETH Zürich Alfred W. Kammerhofer 9

Tartalomjegyzék Előszó 5 Bevezető 7 Ábrajegyzék 19 Táblázatjegyzék 23 Rövidítések jegyzéke 25 1. Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás 27 1.1. Az erdők területi megoszlása és szerkezetük változása 29 1.1.1. A Föld erdőterülete és az erdőterületek földrajzi megoszlása 29 1.1.2. Európa erdőterülete 31 1.1.3. Növedék és használat 33 1.1.4. Erdei vegetáció és fafajok 34 1.1.5. Az erdei vegetáció fejlődése 35 1.1.6. A településfejlődés hatása 36 1.2. Erdőgazdálkodás 37 1.2.1. Megújuló erőforrások hasznosítása 37 1.2.2. Lokális erdőhasználat 39 1.2.3. Fahasználat a fafeldolgozás és az iparosodás kezdeti időszakában 40 1.2.4. A tartamos erdőgazdálkodás kialakulása 41 1.2.5. Az erdőtulajdon és az erdőhasználati jog 42 1.2.6. Tartamos erdőgazdálkodás 44 1.2.7. Multifunkcionális erdőgazdálkodás 46 1.3. Fafeldolgozás 49 1.3.1. Az ágazat szerkezeti tagozódása és a fafelhasználás alakulása 49 1.3.2. Európa faipara 51 1.3.3. Fűrészipar 54 1.3.4. Szerkezetváltás a fűrésziparban 56 1.3.5. Fa alapú kompozit-gyártó ipar 59 1.3.6. Továbbfeldolgozó, késztermékgyártó faipar 60 1.3.7. Cellulóz- és papíripar 63 1.3.8. Nemzetközi összefonódás a fagazdaságban 66 1.4. Szakirodalom 70 2. Értékteremtés a vállalatokban és az üzemekben 75 2.1. Értékteremtési folyamatok 77 2.1.1. Árutermelés 77 2.1.2. Értékteremtés a vállalatokban 79 11

Tartalomjegyzék 2.1.3. A fa értékteremtési lánca 82 2.1.4. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás kapcsolatrendszere 84 2.1.5. Értékteremtés a multifunkcionális erdőgazdálkodásban 86 2.1.6. Folyamatok optimalizálása 88 2.2. Vállalatok és üzemek 90 2.2.1. Gazdálkodási egységek 90 2.2.2. Transzformációs folyamatok és rendszerstruktúrák 91 2.2.3. Erdészeti üzemek szerkezeti jellemzői 94 2.2.4. Faipari üzemek szerkezeti jellemzői 95 2.2.5. Erdészeti szolgáltató vállalatok 98 2.2.6. Jogi formák 98 2.2.7. Vállalat- és üzemnagyság 100 2.2.8. A telephely 101 2.2.9. Horizontális és vertikális együttműködés 102 2.3. Vállalkozói magatartás 104 2.3.1. A keretfeltételek változása 104 2.3.2. A keretfeltételek hatása az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra 106 2.3.3. Cselekvési lehetőségek 108 2.3.4. Innováció 111 2.3.5. Vállalkozói kihívások 113 2.4. Szakirodalom 115 3. Piacok és marketing 119 3.1. Piacok 121 3.1.1. Kereslet és kínálat 121 3.1.2. Termékek piacképessége 124 3.1.3. A piac formái 126 3.1.4. Keresleti és kínálati piacok 127 3.1.5. Beruházási és fogyasztási javak piaca 128 3.1.6. A piacok életciklusa 130 3.1.7. A fatermékek piacai 131 3.1.8. Az erdőgazdálkodás és a faipar vásárlói 133 3.1.9. Szolgáltatási piacok 136 3.2. Marketing 137 3.2.1. A marketing feladata és jelentősége 137 3.2.2. Marketingkoncepciók 138 3.2.3. Termékek és vásárlói haszon 140 3.2.4. Piackutatás 142 3.2.5. Termékpolitika 143 3.2.6. Árpolitika 146 3.2.7. Disztribúciós politika 147 3.2.8. Kommunikációs politika 149 3.2.9. Termékdifferenciálás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban 150 12

Tartalomjegyzék 3.3. Marketingstratégiák kialakítása 153 3.3.1. A marketingstratégia feladata és jelentősége 153 3.3.2. A fontos piacok behatárolása 154 3.3.3. Piaci szegmensek és részpiacok 155 3.3.4. Környezeti tényezők 156 3.3.5. A marketing stratégiai kialakítása 157 3.3.6. A kínálat pozicionálása 158 3.3.7. Marketingeszközök 160 3.3.8. Piacmegdolgozás és a stratégia megvalósítása 161 3.4. Szakirodalom 163 4. Menedzsment, személyügyi vezetés és szervezet 167 4.1. Menedzsment mint vállalkozói kihívás 169 4.1.1. A menedzsment feladata és jelentősége 169 4.1.2. Szituatív menedzsment 170 4.1.3. Menedzsmentkoncepciók 170 4.1.4. Menedzsment az erdőgazdálkodásban 171 4.1.5. Eltérő időhorizontok egymásra épülése 173 4.1.6. Menedzser és menedzsment-teamek 173 4.2. A menedzsment mint rendszerirányítás 174 4.2.1. Alapfunkciók 174 4.2.2. Cselekvési szintek 175 4.2.3. A menedzsment területei 176 4.2.4. Döntési és problémamegoldási folyamatok 177 4.2.5. Tervezés és ellenőrzés 180 4.2.6. Információmenedzsment 180 4.2.7. Innovációmenedzsment 181 4.3. Vállalatpolitika és vállalati célok 183 4.3.1. Érdekcsoportok, érdekeltek (Stakeholder) 183 4.3.2. Vállalati jövőkép 185 4.3.3. Vállalati eszménykép 186 4.3.4. Vállalati célok 187 4.3.5. Célmegfogalmazás 188 4.3.6. Formális- vagy sikercélok 189 4.3.7. Konkrét célok 190 4.3.8. Célkapcsolatok 191 4.3.9. Célrendszerek 192 4.4. Humán erőforrás menedzsment 193 4.4.1. A humán erőforrás menedzsment feladata és jelentősége 193 4.4.2. Teljesítőkészség 195 4.4.3. Teljesítőképesség 196 4.4.4. Munkakörülmények 197 4.4.5. A személyzet javadalmazása 199 4.4.6. Humánerőforrás-tervezés 201 13

Tartalomjegyzék 4.5. Személyügyi vezetés 203 4.5.1. A személyügyi vezetés feladata és jelentősége 203 4.5.2. Munkaelégedettség 204 4.5.3. Humánerőforrás-fejlesztés 204 4.5.4. A munkatársak értékelése 207 4.5.5. Vezetői magatartás és vezetési irányelvek 208 4.5.6. Vezetési stílus 209 4.5.7. Vezetési technikák 211 4.6. Szervezet 212 4.6.1. A szervezet feladata és jelentősége 212 4.6.2. Szervezeti felépítés és folyamatszervezet 213 4.6.3. Szervezeti területek 214 4.6.4. Funkcionális és divizionális szervezeti formák 215 4.6.5. Szervezeti struktúratípusok 216 4.6.6. Formális szervezeti elemek 217 4.6.7. Szervezetfejlesztés 219 4.6.8. New Public Management (új közigazgatás) 221 4.7. Szakirodalom 223 5. A számvitel mint központi információs rendszer 227 5.1. A számvitel jelentősége és elemei 229 5.2. Pénzügyi számvitel 231 5.2.1. A pénzügyi számvitel feladatai 231 5.2.2. Mérleg 232 5.2.3. Eszközök 234 5.2.4. Források 236 5.2.5. A mérleg tagolása 237 5.2.6. Mérlegoldalak közötti kapcsolat 239 5.3. Eredménykimutatás 240 5.3.1. A mérleg és eredménykimutatás közötti összefüggés 240 5.3.2. Az eredménykimutatás tagolása 242 5.3.3. A hiteles eredménykimutatás alapelvei 244 5.4. A kettős könyvvitel 246 5.4.1. Számlarendszer 246 5.4.2. Számlavezetés 246 5.4.3. Számlakeret és számlatükör 248 5.5. Speciális mérlegtételek értékelése 248 5.5.1. Általános értékelés 248 5.5.2. Befektetett eszközök értékcsökkenési leírása 251 5.5.3. Az értékcsökkenési leírás módszerei 252 5.5.4. Az újrabeszerzés finanszírozásának biztosítása 255 5.5.5. Az értékcsökkenési leírás könyvelése 256 5.5.6. Speciális értékelési formák 258 14

Tartalomjegyzék 5.6. Mérleg és eredménykimutatás elemzése 259 5.6.1. Az elemzés feladata és jelentősége 259 5.6.2. A számvitel értékelési alapelvei 260 5.6.3. Az éves beszámoló korrigálása 261 5.6.4. Mérlegelemzés 261 5.6.5. Az eredményszámítás elemzése 263 5.6.6. A mérleg és az eredménykimutatás integrálása 266 5.7. Üzemi költségkönyvelés 267 5.7.1. Az üzemi költségkönyvelés feladatai 267 5.7.2. Alapstruktúra 268 5.7.3. A pénzügyi és az üzemi költségkönyvelés közötti különbségek 269 5.7.4. Költségek és teljesítmények 269 5.7.5. Költségnem elszámolás 271 5.7.6. Költséghelyekre bontott költség elszámolás 274 5.7.7. Költséghely-terv és belső teljesítmény-elszámolás 276 5.7.8. Üzemi elszámolási ív 277 5.8. Költségviselő-elszámolás 279 5.8.1. A költségviselő-elszámolás feladata és jelentősége 279 5.8.2. Darabköltség-számítás vagy kalkuláció a költségviselő elszámolásban 280 5.8.3. Időtényező 281 5.8.4. Osztó kalkuláció 282 5.8.5. Pótlékoló költségkalkuláció 285 5.8.6. Számítási példák 286 5.9. Állami erdőtulajdonosok könyvvitele 288 5.9.1. Államháztartási szervezetek könyvvitele 288 5.9.2. Erdészeti üzemek számvitele 289 5.10. Szakirodalom 291 6. Finanszírozás és beruházás 293 6.1. Finanszírozás 295 6.1.1. A finanszírozás feladata és jelentősége 295 6.1.2. Tőke- és eszközforgalmi számítások 296 6.1.3. Finanszírozási módok 297 6.1.4. Belső finanszírozás 298 6.1.5. Külső finanszírozás 299 6.1.6. Költségvetési vállalatok finanszírozása 300 6.1.7. Az erdőgazdálkodás finanszírozása 301 6.2. Beruházások 303 6.2.1. A beruházások feladata és jelentősége 303 6.2.2. A beruházási döntések jelentősége 303 9.2.3. A beruházási projekt pontos leírása 305 6.2.4. Nettó forgóeszköz, értékcsökkenési leírás és kockázatértékelés 306 6.2.5. Stratégiai beruházás-értékelés, és beruházás-ellenőrzés 307 6.2.6. Beruházás-számítás 307 15

Tartalomjegyzék 6.3. Beruházás-számítás statikus eljárással 309 6.3.1. A statikus beruházás-számítás feladata és jelentősége 309 6.3.2. Költségösszehasonlító számítás 310 6.3.3. Pótló beruházás (erdészeti szállítójármű) 310 6.3.4. Nyereség-összehasonlítás 312 6.3.5. Jövedelmezőségi számítás 313 6.3.6. Beruházások összehasonlítása a beruházott tőke megtérülési ideje alapján 314 6.4. A dinamikus beruházás-számítás alapjai 315 6.4.1. A dinamikus beruházás-számítás feladata és jelentősége 315 6.4.2. Diszkontálás 316 6.4.3. Prolongálás 317 6.4.4. Értéknövelő gallyazás értékelése 318 6.4.5. Annuitás 319 6.5. Beruházási számítás dinamikus eljárással 322 6.5.1. Beruházások értékelése nettó jelenérték alapján 322 6.5.2. Alternatív erdőhasználati módok értékelése 324 6.5.3. Kombinált fakitermelési eljárás értékelése 326 6.5.4. Belső kamatláb módszer 327 6.5.5. Annuitás módszer 329 6.6. Szakirodalom 329 7. Logisztika és termelési folyamatok 331 7.1. A logisztika feladata és jelentősége 333 7.1.1. Logisztikai rendszerek 333 7.1.2. A logisztikamenedzsment jelentősége 334 7.1.3. Just in Time-termelés 335 7.1.4. Ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management) 336 7.1.5. A fa értékteremtési lánc integrációja 338 7.1.6. Rönkbeszerzés 339 7.2. Logisztikai rendszerek jellemzése 341 7.2.1. Logisztikai problémafelvetések rendszerezése 341 7.2.2. Rendszerjellemzés 342 7.2.3. Vevőközpontú jellemzők 344 7.2.4. Termékközpontú jellemzők 344 7.2.5. A termelési folyamatok jellemzői 345 7.2.6. Jellemzők közötti kapcsolatok 346 7.2.7. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás logisztikai jellemzői 347 7.3. Logisztikai rendszerek menedzsmentje 348 7.3.1. Menedzsment referenciamodell 348 7.3.2. Tervezés és irányítás 349 7.3.3. Megrendelések feldolgozása 349 7.3.4. Raktár- és anyagmenedzsment 351 7.3.5. Idő- és kapacitásmenedzsment 352 16

Tartalomjegyzék 7.4. Üzemi kapacitások meghatározása 353 7.4.1. A költségeket befolyásoló tényezők 353 7.4.2. Költségdimenzió 354 7.4.3. Egyszerű költségfüggvény lineáris költséggörbe esetén 355 7.4.4. A-típusú termelési függvény 356 7.4.5. A-típusú költségfüggvény 358 7.4.6. Erdészeti üzemek kapacitása és rugalmassága 362 7.4.7. B-típusú termelési függvény 363 7.4.8. B-típusú költségfüggvény 365 7.4.9. Ipari kapacitások és rugalmasság 367 7.5. Termelési programok elemzése 368 7.5.1. Részköltség-számítás 368 7.5.2. Fedezetszámítás 369 7.5.3. Egylépcsős fedezetszámítás 370 7.5.4. Az egylépcsős fedezetszámítás alkalmazása az erdei fatermék 371 termelésben 7.5.5. Az egylépcsős fedezetszámítás alkalmazása a fűrészáru gyártásban 372 7.5.6. Többlépcsős fedezetszámítás 373 7.5.7. Munkamódszerek a fatermék termelésben 374 7.5.8. Erdőgazdálkodási termelési programok 376 7.5.9. Termelési folyamatok a faiparban 377 7.6. Szakirodalom 379 8. Stratégiai tervezés és controlling 381 8.1. Stratégiai tervezési folyamatok 383 8.1.1. A stratégiai tervezés feladata és jelentősége 383 8.1.2. A stratégiai tervezés kialakítása és szervezete 384 8.2. Környezetelemzés 385 8.2.1. A környezetelemzés feladata és jelentősége 385 8.2.2. Globális vállalati környezet 386 8.2.3. Piacelemzés 387 8.2.4. Ágazatok szerkezetelemzése 388 8.3. Vállalatelemzés 390 8.3.1. A vállalatelemzés feladata és jelentősége 390 8.3.2. Stratégiai üzletágak 390 8.3.3. Az értékteremtési lánc elemzése 391 8.3.4. Az értékteremtés elemzése 392 8.3.5. GAP-analízis 393 8.3.6. Stratégiai sikerpozíciók 394 8.3.7. Magkompetenciák 394 8.4. Stratégiai alternatívák értékelése 395 8.4.1. A stratégiai alternatívák feladata és jelentősége 395 8.4.2. Tapasztalatgörbe 396 8.4.3. PIMS-Program 397 8.4.4. Életciklus-koncepciók 398 17

Tartalomjegyzék 8.4.5. Portfolióelemzés 399 8.4.6. SWOT-analízis 400 8.4.7. Kockázatértékelés 401 8.5. Stratégia választás 402 8.5.1. A stratégia választás feladata és jelentősége 402 8.5.2. Növekedési stratégiák 403 8.5.3. Versenystratégiák 404 8.5.4. Másodlagos stratégiák 405 8.5.5. Stratégia-megvalósítás üzleti terv 406 8.6. Controlling 408 8.6.1. A controlling feladata és jelentősége 408 8.6.2. Controlling-feladatok végrehajtása 409 8.6.3. A controlling fejlődése 410 8.6.4. A controlling szervezete 410 8.7. Controlling eszközök 412 8.7.1. A controlling eszközök feladata és jelentősége 412 8.7.2. Eltéréselemzés 412 8.7.3. Üzemelemzés 414 8.7.4. Idősorok és üzem-összehasonlítások 416 8.7.5. Benchmarking 417 8.7.6. Balanced Scorecard 420 8.8. Szakirodalom 423 Függelék A gazdálkodást jellemző adatok Magyarországon 427 Irodalomjegyzék 449 Tárgymutató 465 Szerzői oldal 477 18

Ábrajegyzék 1-1. ábra. Az erdőterület és a népesség megoszlása kontinensek szerint 30 1-2. ábra. A hengeresfa termelés alakulása 1964-2005 45 1-3. ábra. Az erdőfenntartáshoz és az erdőhasználathoz fűződő érdekek 48 1-4. ábra. A fagazdaság szerkezete és összefüggései 50 1-5. ábra. A fatermékek felhasználásának alakulása a világon 1964 és 2005 között 51 1-6. ábra. A fatermékek felhasználásának alakulása Európában 1964 és 2005 között 52 1-7. ábra. A fafeldolgozó és bútoripari szektor árbevétele ágazatok szerint (1997) 53 1-8. ábra. A forgácsoló- és profilmaró technika sematikus ábrázolása 57 1-9. ábra. Import- és exportértékek (2005) kontinensek szerint 68 2-1. ábra. A nemzetgazdaság jövedelem-körforgása 78 2-2. ábra. Ágazatok besorolása a három gazdasági szektorba 79 2-3. ábra. A nemzetgazdaság fejlődési pályája 79 2-4. ábra. Az értékteremtés szakaszai 80 2-5. ábra. Az értékteremtési lánc modellje 81 2-6. ábra. A fa értékteremtési lánc 83 2-7. ábra. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás kapcsolatai 84 2-8. ábra. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás kapcsolatrendszere 85 2-9. ábra. Értékteremtés a multifunkcionális erdőgazdálkodásban 87 2-10. ábra. A vállalat és az üzem elhatárolása 91 2-11. ábra. Menedzsment-, forgalmi- és pénzgazdálkodási folyamatok 92 2-12. ábra. Vállalatok és üzemek strukturális jellemzői 93 2-13. ábra. Erdészeti üzemek strukturális jellemzői 95 2-14. ábra. Faipari vállalatok szerkezeti jellemzői 96 2-15. ábra. Magánjogi vállalatok jogi formái 99 2-16. ábra. Közjogi intézmények és testületek jogi formái 100 2-17. ábra. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás környezeti feltételei 107 2-18. ábra. Az erdőgazdálkodás környezeti feltételei 108 2-19. ábra. Az EU faiparának versenyképessége 109 2-20. ábra. Az EU faiparának SWOT-elemzése 110 2-21. ábra. Innováció a vállalatokban és az üzemekben 112 3-1. ábra. Keresleti görbe (D), kínálati görbe (S), és piaci egyensúly (P 1 /X 1 ) 122 3-2. ábra. A keresleti (D) és a kínálati (S) görbe változása 123 3-3. ábra. Ár- és mennyiségkiigazítások a "cobweb-modellben" 124 3-4. ábra. Javak csoportosítása 125 3-5. ábra. Piaci formák 126 3-6. ábra. A kínálati- és keresleti piacok jellemzői 128 3-7. ábra. A piaci életciklus modell 130 3-8. ábra. Fatermékek és felhasználási területeik 133 3-9. ábra. Erdőgazdasági szolgáltatások elhatárolása 136 3-10. ábra. Egy termék koncepciószintjei 141 19

Ábrajegyzék 3-11. ábra. A termék-szolgáltatás négyszög 142 3-12. ábra. Árpolitikai döntéseket befolyásoló tényezők 146 3-13. ábra. Marketingstratégiák kidolgozása 154 3-14. ábra. A piaci rendszer fontos elemei 155 3-15. ábra. Erdei fatermékek részpiacai és piaci szegmensei 156 3-16. ábra. A szolgáltatási és a kommunikációs arculat megválasztásának változatai 159 3-17. ábra. McCarthy merketingmodellje 160 3-18. ábra. Domináns és standard eszközök modellmezője 161 4-1. ábra. A menedzsment cselekvési szintjei és területei 176 4-2. ábra. Menedzsment területek összehangolásának eltérő időhorizontjai 177 dinamikus környezetben 4-3. ábra. A döntési folyamat mint analitikus információfeldolgozási folyamat 179 4-4. ábra. Vállalati célok és érdekcsoportok 184 4-5. ábra. Kultúra, politika, vízió és eszménykép a vállalatokban 186 4-6. ábra. Formális célok áttekintése 189 4-7. ábra. Célkategóriák áttekintése 190 4-8. ábra. Egy erdészeti üzem lehetséges célkapcsolatai 192 4-9. ábra. Céldimenziók a humán erőforrás menedzsmentben 194 4-10. ábra. Teljesítménydeterminánsok kapcsolata 195 4-11. ábra. Humánerőforrás-igényt befolyásoló fő tényezők 202 4-12. ábra. A munkaelégedettség formái mint a mérlegelési és élményfeldologozási 205 folyamatok eredményei 4-13. ábra. Humánerőforrás-fejlesztési intézkedések 207 4-14. ábra. Vezetési stílusok és befolyási bázisaik összefüggése 210 4-15. ábra. Különféle részvételen alapuló vezetési stílusok célhatásainak 211 legfontosabb determinánsai 4-16. ábra. Vállalatok és üzemek szervezeti területei 215 4-17. ábra. Funkcionális (a) és divizionális (b) szervezet 216 4-18. ábra. Szervezeti struktúratípusok 216 5-1. ábra. Az üzemi számvitel területei 230 5-2. ábra. Mérlegséma az Európai Unióban 232 5-3. ábra. Mérlegséma Svájcban 232 5-4. ábra. Példák az aktív időbeli elhatárolásokra 235 5-5. ábra. Példák a passzív időbeli elhatárolásokra 237 5-6. ábra. Egy vállalkozás mérlege számlaformában 238 5-7. ábra. Lépcsős tagolású mérleg 238 5-8. ábra. A kettős számvitel eredménye a mérleg és eredménykimutatás 241 segítségével 5-9. ábra. A mérleg és az eredménykimutatás közötti összefüggés 241 5-10. ábra. Az eredménykimutatás tagolása 243 5-11. ábra. Lépcsőzetes eredménykimutatás 244 5-12. ábra. Egy fűrészüzem eredménykimutatása lépcsőzetes formában 245 5-13. ábra. A mérleg- és eredményszámlák könyvelési szabályai 247 5-14. ábra. Összefüggések és a könyvelés folyamata a kettős könyvviteli rendszerben 247 5-15. ábra. Mérleg számlakeret 249 5-16. ábra. Eredményszámítás számlakerete 250 20