KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA

AZ ORSZ. M. KIR. KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA r AZ 1928-1929 TANÉVRŐL. SZERKESZTETTE Dr. FERENCZY JÓZSEF FŐTITKÁR BUDAPEST, 1 9 3 0.

AZ ORSZ. M. KIR. KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA AZ 1928-1929 TANÉVRŐL. SZERKESZTETTE Dr. FERENCZY JÓZSEF FŐTITKÁR BUDAPEST ATTILA-NYOMDA RÉSZV. TÁRS. I., SZT. JÁNOS-TÉR 1/A

ORSZ. M. KIR. KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 71. SZÁM. A FOISKOCA 1920/29 TANEVENEK ESEMÉNYEI. A Főiskola jelen tanéve gyásszal kezdődött és gyásszal végződött. 1928. évi november hó 25-én hosszú betegeskedés után meghalt Erdőssij Béla Főiskolánk nyugalmazott rendes tanára és 1929. évi junius hóban hirtelen, tragikus halállal hunyt el Olgyai Viktor a kiváló grafikus művész és tanár. ERDŐSSY BÉLA 1871 1929.. Született 1871. április hó 6-án Ekel-en, Komárom megyében. Középiskoláinak befejezése után az Orsz. M. K. Mintarajziskóla és Rajztanárképzőn végezte tanulmányait s 1894. évben középiskolai rajztanári oklevelet nyert. Ezt követőleg egy éven át Lotz Károly mesteriskolájának volt a növendéke, majd a kir. József Műegyetemen tanársegéd. Innen az 1897. évben lépett át a Főiskolára, ahol 1925-ben történt nyugalombavonulásáig 28 éven át megszakítás nélkül tanított. Mint tanár nagy odaadással és buzgalommal szolgálta a rajztanárképzés ügyét s a hazai rajzoktatást érintő ügyekben mindenkor tevékenyen közreműködött. Nyomtatott munkája jelent meg a szemléleti látszattan alapvető ismereteiről s ő készítette sajtó alá az 1905. évi rajzoktatási nagygyűlés naplóját is. Az 1908. évi londoni III. nemzetközi rajzoktatási kongresszus magyar kiállítási osztályát ő rendezte s kiváló része volt a Normál Tanmenet megszerkesztésében is. A Magyar Rajztanárok Egyesületében élénk munkásságot fejtett ki s annak tiszti karához tartozott. Mint festőművész 1891-ben állított ki először a Nemzeti Szalonban,

4 amelynek alapító tagja volt. Azóta is gyakori kiállítója volt úgy a Szalonnak, mint a Műcsarnoknak. Előszeretettel festette a falusi élet genreszerű témáit. Öreg park bejárata című festményét József főherceg szerezte meg. A művészi grafika több ágát is művelte s 1912. évben állami I. grafikai díjat nyert. A megboldogult hamvai a Kerepesi-úti temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen helyeztettek örök nyugalomra. V t * W l / W A Főiskola kegyeletes megemlékezéssel kisérte halottját utolsó útjára. Sírjánál tanártársai nevében Bory Jenő mondott megható gyászbeszédet. OLGYAI VIKTOR 1870 1929. művészeti ő volt a mótor serkentette grafikánkat. S egyben ő volt ennek a művészetnek kitűnő tanára, egész grafikusnemzedék nevelője. Tanári munkálkodása, amely huszonkét évre terjed, különösen a legutóbbi évtizedben fanatizálni tudta e nemes művészet legtehetségesebb fiatal adeptusait. Nemcsak hogy bevezette főiskolai növendékeit a tökéletes technikába, hanem egyúttal páratlan sugalló erővel serkentette őket művészi cselekvésre. A grafika volt az a terület, amelyen úgy is mint alkotó művész, úgy is mint tanár, teljes biztonságban mozgott. Minden, ami ezen kívül esett, homályos, relytélyes, egyéniségére nézve idegenszerű volt. Mihelyt kilépett rajzlapjai, nyomtatógépei, tanítványai köréből, minden irreálisnak látszott neki. Idegélete sajátságosán bonyolult, fantasztikumra hajló, sokaknak érthetetlen volt. Nem tartozott a normális emberek közé. Fanatikus szomjúság hajtotta ismeretlen, megismerhetetlen, érthetetlen világok felé. Innen pályájának szaggatottsága, amely hányta-vetette a pozitiv tudás és a miszticizmus örvényei közt. De semmiben sem találta lelke nyugtát. Ez a lélek tragikusan vergődött csupa megálmodott fantasztikum közt. Idegeit ez a vergődés szinte felőrölte. Maga is elszigetelt embernek tartotta magát az embermilliók közepette. Egy misztikus aszkézis s annak pontos ellentétei közt hányódott-vetődött nyugtalan érzésvilága. Egy ideig, éveken át az az ideál foglalkoztatta, hogy mecenást találjon egy művészkolostor fölépísére. amely a városi élettől távol, zúgó fenyves sötétjében, egy misztikus ideálkultusz jegyében nehány válogatott művész-adeptusnak adna otthont szabad alkotásra. Ilyen tervek, ilyen hangulatok, az életprogramm e fajtája szükségképpen érthetetlennek hatottak az élet valóságainak közepette. Cselekvési vágyainak olthatatlansága azután más utakat keresett. A fenyves és a hegyvilág, gyermekkori drága emlékek távoli erdőkbe, téli pusztaságok, glecserek tövébe hajtotta, hogy egy pár si-talpon barangolva

5 a hideg magányt, szinte provokálva a sorsot és fizikai nehézségeket, túlbuzogó erején túladjon. De minden útját, akár a lelket, akár a testet megerőltetők voltak azok, misztikus meglátásvágy, szinte érthetetlen romantikaszomjúság tetézte. Egy ilyen idegélet nem maradhatott végzetes következmények nélkül. Külső és objektiv ok nélkül meghasonlott önmagával, az emberekkel. S ez a meghasonlás, ez a látszólagos reménytelenség öngyilkosságra vitte. Salzburg mellett, egy fenyvesben saját kezével oltotta ki életét. Olgyai Viktor 1870. november elsején született Iglón. Tanulmányait Lőcsén végezte. A hatodik gimnázium elvégzése után a papi pályára lépett s előbb Kassán, majd a bécsi Pazmaneumban hallgatta a theologiát. A két bécsi év megismertette vele a képtárak kincseit s nyilvánvalóvá tette neki azt is, hogy a papi pálya nem számára való. 1890-ben újra a szülői házba került Lőcsére, ahol a telet az erdők bebarangolására használta fel. A fekete törzsek és sötét gallyak, amelyeket a tél hava fehér foltokkal és vonalakkal tetéz, fölkeltette a benne szunnyadó grafikus értékét. Itt és ekkor nyúlt először a rajzoló tollhoz, itt dőlt el későbbi pályája sorsa. % Ámde nem indulhatott egyenest a most már óhajtott művészi tanulmányok felé: szegénysége arra kényszerítette, hogy egyelőre egy más pályától várja azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek művészi tanulmányait megengedik. 1891-től szorgalmasan hallgatta a budapesti egyetemen a filozófiát és nyelvészetet s megismerkedett festőkkel is. Végre ősszel bátyja segítségével a bécsi képzőművészeti akadémiára kerülhetett. Itt Lichtenfels s egy kitűnő grafikus, William Unger voltak a tanárai. Már 1892-ben megjelent Berlinben első réckarca, a Csöndes éj s egy évvel rá a nagyhírű Zeitschrift für Bildende Kunst közli Tél a tóparton című rézkarcát. Ekkor a telet szüleinél, Bacskón töltötte, ahol kedves tárgyát, a téli képeit tanulmányozta. Itt keletkezett első jelentősebb olajfestménye a Február (Kohner-gyüjteménv). Rövid müncheni tartózkodás után a Felvidék különböző szép vidékein töltött hosszabb időt s a Milleniumra elkészítette Tél című rézkarc-albumát (10. lap). Ennek sikere még egy sor rokontárgyú lap karcolására serkentette. Egy párizsi út után Münchenben telepedett le 1898-ban s ott Kaeser kiadó számára nagy rézkarc lapokat készített, közben nyelvészetet hallgatott az egyetemen. 19C'0-ban grafikai iskolát nyitott Münchenben, mire meghívást kapott a budapesti Képzőművészeti Főiskola grafikai katedrájára. Budapesti munkálkodása most új erőfeszítésekre sarkalta. Nemcsak festett, karcolt és írt, hanem grafikus barátaival hozzálátott az idevaló grafikusok megszervezéséhez. így keletkezett 1908-ban Rauscher Lajos elnökletével a Magyar Grafikusok Egyesülete, utóbb pedig Olgyai elnöklésével a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete. Mindkét egyesület munkálkodása javára vált a művészetnek s nagy mértékben népszerűvé tette nálunk a grafikát. Olgyai Viktor tanári működését sokáig megakasztotta a világháború, mikor is a Főiskola jórészét katonai kórház foglalta el, a réznyomógépek

b% pedig a padlásra vándoroltak. A háború után Olgyai a legnagyobb eréllyel segített a tönkremenőfélben levő Főiskola újjáépítésében, újra megszervezte olt a grafikai műhelyt és kettőzött erővel és kettőzött sikerrel folytatta nevelőmunkáját. Váratlanul véget vetett ennek tragikus halála. Szinte az utolsó napokig a legnagyobb szorgalommal vett részt a Főiskola munkálataiban és senki sem sejtette tanártársai körében, hogy lelki egyensúlya végzetes krizis elé érkezett. Röviddel a vizsgák után hirtelenül Salzburgba utazott s ott junius 19-én véget vetett életének. Szomorú vége rendkívüli és őszinte részvétet keltett. A Képzőművészeti Főiskola egyik legkiválóbb tanárát vesztette benne s a legnagyobb hálával fogja emlékét megőrizni. Lyka Károly.

7 I. SZEMÉLYI ÜGYEK. A lefolyt tanévben a Főiskola tanári karában Olgyai Viktor főiskolai tanár tragikus eltávozásán kívül más változás nem állott be. Mint felkért tanárok, ezidén is dr. Császár Elemér egy. ny. r. tanár és dr. Gyulai Ágost polg. iskolai tanárképző intézeti igazgató tanították a magyar irodalmat, illetve a neveléstant. Az adminisztratív személyzetből kivált dr. Réffy Ernő kir. s. tanfelügyelő, megbízott quaesturai ellenőr, miután szolgálati érdekekből másutt nyert ujabb beosztást. Helyébe a 310 11/31 1929. V. K. M. sz. leirat alapján Zábrák Dénes vkm. számvizsgáló rendeltetett ugyancsak megbízotti minőségben. A főtitkári teendőket e tanévben is folytatólagosan dr. Ferenczy József quaestor látta el a Rektori Tanács határozata, illetve megbízása alapján. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közbenjárására ezévben is megbízatást kaptak a Főiskolán dr. Paolo Calabro tanár az olasz nyelv és Francois Gachot tanár a francia nyelv tanítására. (40057/1928. V. K. M. sz. r.) Az iparművészeti oktatás műhelygyakorlati részével kapcsolatban szükségessé vált, hogy a Főiskola vezetősége, fölöttes hatóságának beleegyezésével az egyes iparrajziskolai műhelyek vezető tanárainak közreműködését is kérje. Ilykép Legát Albert, Lakatos Artúr, Kölber Rezső, Vértes Rezső és Bentheim Artúr főv. iparrajziskolai tanár urak voltak szívesek díjtalanul közreműködni növendékeink ezévi műhelygyakorlatainak elvégzésénél. Az elmúlt évben a tanári kar több tagja részesült felsőbb elismerésben és kitüntetésben. így a Kormányzó Ur Őfőméltósága Gödöllőn 1928. augusztus hó 22-én kelt magas elhatározásával Bosznay István, Edvi Illés Aladár és Olgyai Viktor tanároknak a m. kir. kormányfőtanácsosi címet volt kegyes adományozni (2799/1928. V. K. M. sz. r.) Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanár a művészet terén kifejtett érdemei elismeréseül az 1928. október 13-án kelt, dr. Lechner Jenő tanár pedig a hősök emlékköve létesítése körüli érdemeiért az 1929. május hó 26-án kelt magas elhatározások alapján kormányzói elismerésben részesültek. Főiskolánk tanárai az oktatási tevékenységük mellett mint alkotó

8 művészek s mint különböző művészeti egyesületek és testületek tagjai is élénk részi vettek a művészeti közéletben. Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Tanács tagjaiként működtek az elmúlt évben Réti István, Glatz Oszkár, Bosznay István, Csók István, Lyka Károly. Dudits Andor, Rudnay Gyula, Vaszary János, Sidló Ferenc, Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István tanárok. Az 1927. évi XIII. t.-c. alapján létesített ösztöndíjtanács tagjai voltak a Főiskola kiküldöttjeként Réti István, a VKM. által meghívottként Csók István, Dudits Andor és Szentgyörgyi István főiskolai tanárok. A Budapesti Horthy Miklós Collegium Igazgató Tanácsának tagjául Réti István e. i. rektor hivatott meg. Az 1928. évben Rómában, illetve Velencében rendezett magyar képzőművészeti kiállítás rendezése körüli munkásságuk elismerésekép Réti István illetve Vaszary János főiskolai tanároknak Őfelsége az olasz király az olasz koronarend középkeresztjét volt kegyes adományozni. E kitüntetések elfogadását és viselését a Kormányzó Ur Őfőmélté)sága f. évi szeptember hó 7-én kelt magas elhatározásával már megadni méltóztatott. A tanári karból szabadságot kaptak a tanév folyamán: Neogrády Antal 6 hónapot, majd ujabb 3 hónapot (76453/1928.), Csók István 1 hónapot (88.178/1928. sz. r.), majd ujabb 2 hónapot 310 11/3 1929. sz. r.), a rektori hivatal személyzetéből pedig Pethő Terézia a rektori hivatalba szolgálattételre berendelt tanítónő kapott a 97.202/1928. sz. r.-tel 1929. junius hó végéig terjedőleg 6 havi szabadságot. Külföldi tanulmányúti segély címén Edvi Illés Aladár tanár részére a 310 51/17 1929. V. K. M. sz. r-tel 500. P folyósíttatott. Szolgálati idejük alapján magasabb fizetési fokba léptek elő: Andreetti Károly és Meyer Antal tanárok (310 11/34 1929. és 310 11/33 1929. sz. r.), továbbá Dominik István I. o. altiszt és Muck Sándor II. o. altisztek, Németh Ferenc és Szirom István kisegítő szolgák (310 31/5 1929., 90809/928., 90808/928. és 310^-31/6 929. V. K. M. sz. r.) szerint. A Főiskola nem főfoglalkozású tiszteletdíjasainak és tanárainak tiszteletdíjai és az óratöbbleti díjak 1928/29. évi felosztása a 77759/928. V. K. M. sz. r.-tel nyert megállapítást és jóváhagyást. Az altiszti személyzet két derék és érdemes tagja, Fejes József kapus és Klement Antal I. o. altiszt a jelen tanévben töltötték be 40-ik szolgálati évüket. Ez alkalomból a Főiskola vezetőségének nevében dr. Ferenczy József főtitkár fejezte ki szerencsekivánatait a két jubiláns altisztnek, akik egy emberöltőt töltöttek el a Főiskolának hű és becsületes szolgálatában s ma is kifogástalan buzgalommal teljesítik kötelességüket. II. TANULMÁNYI ÜGYEK. Az oktatás ezen évben is az 1921. évben jóváhagyott tanulmányi szabályzat alapján folyt. A Főiskola Rektori Tanácsa minden alkalmat felhasznált arra, hogy az oktatást a szabályzatilag előírt kötelező tanulmányokon felül különféle fakultatív tárgyak beiktatásával, nyári tanfolyamok, vándor-tanfolyamok és más piain air munkaalkalmak teremtésével, tanulmányi kirándulások rendezésével stb. minél intenzivebbé tegye. Különös tekintettel volt a Főis-

kóla a felsőbb évfolyamú növendékek tanulási lehetőségeinek növelésére és szélesebb alapokra való fektetésére. E célból lehetőleg kisebb csoportokban helyezte el őket az egyes osztályok keretén belül, egyes ünnepnapokon is, tanáraik ajánlása alapján, munkaengedélyt, illetve helyiséget adott nekik. Többeknek a lehetőség szerint munkaalkalmat is közvetített a Főiskola. Az általános oktatás érdekét hathatósan szolgálta az a körülmény, amely szerint a jelen tanévben, a béke idők óta először volt némi fedezet biztosítható a könvvtár %/ gyarapítására, hogy hallgatóságunk tájékozódást szerezhessen a művészeti törekvések legújabb 15 évéről is. Könyvtárunk a Főiskola elméleti és szemléltető oktatásában igen fontos szerepet tölt be, s hogy ezzel hallgatóságunk is mennyire tisztában van, mutatja a könyvtár nagy látogatottsága (naponta átlag 30 40-es létszámmal). Iskolai kirándulások rendezésével is növelte a Főiskola a gyakorlati oktatás eredményességét. így: a szemléleti látszattam ismeretek gyarapítása céljából Pilch Dezső tanár az I. éves növendékekkel a város különböző részein végeztetett gyakorlati perspektivikus tanulmányokat; Baranski E. László tanár pedig vízfestési gyakorlatokra tavaszi hónapokban többször az Állatkertbe vezette ki tanítványait. Ugyancsak e célból 25 növendékkel Tihanyba tett egy hétre terjedő tanulmányi kirándulást. Meyer Antal tanár vezetésével 40 növendék, egy hétig tartó tanulmányi kiránduláson Becs város muzeumait, fesiő és iparművészeti iskoláit, aktuális kiállításait és egyéb művészi látnivalóit tekintette meg. A nyári piain air munkában a kecskeméti művésztelepen 30-an és a miskolci művésztelepen 40-en vettek részt: a Főiskola Bajza-utcai helyiségeiben pedig 50 látogatója volt a két hónapos nyári tanfolyamnak. Ideiglenes telepek létesültek ezenkívül Sopronban, Sümegen, Mohácson s több növendéket sikerült különböző vidékeken egvénenként elhe- C7 v lyezni s nekik a nyári piain air munkát lehetővé tenni. Sopronban Glatz Oszkár és Bosznay István tanárok növendékei közül 15-en, jórészt ingyenes ellátással folytathatták nyári tanulmányaikat. Sopron városának ezen immár második éve tanúsított áldozatkészségéért ezúton is köszönettel adózik a Főiskola vezetősége. Ugyancsak hálás köszönettel emlékezik meg a Főiskola Mohács r. t. város Tanácsáról, amely immár ötödik éve nagy szeretettel látja vendégül Glatz Oszkár tanár 8 növendékét, biztosítva számukra a nyári munka- lehetőséget. Végül őszinte háláját fejezi ki e helyt is a Főiskola Miskolc város Közönségének és dr. Hodobay Sándor polgármester úrnak lelkes áldozatkészségéért és szives támogatásáért, amellyel a miskolci nyári tanfolyam szegénysorsú tehetséges látogatóinak 4 hónapi mensaköltségeire 3000 P segélyt adni, illetve kieszközölni kegyesek voltak. Növendékeink művészi nevelésében nagy haszonnal járt még a múzeumok látogatása és a kiállítások és tárlatok megtekintése egyes tanárok vezetése mellett. A rajztanárjelöltek külön szakismeretének bővítésére is nagy súlyt helyezett a Főiskola. Itt elsősorban a gyakorlati képzést szolgáló iskolalátogatás és gyakorló tanítás kimélyítésére törekedett, ami Baranski E. László tanár szakavatott és lelkes irányítása alapján a legszebb eredményekre vezetett. Az iskolalátogatást több fővárosi és középfokú tanintézetben végezték tanárjelöltjeink, Budapest Székesfőváros Tanácsának 142.678/928. VII. sz. a. kelt engedélye alapján. A gyakorló tanítás a 14.433/1928. V. K. M sz. leirata értelmében több állami középiskolánál folvt le. Rejztanárjelöltjeink

1U képzésénél különös figyelemmel volt ezúttal is a Főiskola a különféle iskolatípusok eltérő igényeire is és arra, hogy a vidékre kerülő rajztanár egyik főhivatása a művészet ismertetése és a helyes esztétikai Ítéletre való nevelés. Ép ezért oktatásuknál az összes művészeti technikák megismertetésére az iparművészet gyakorlati oktatására, a művészettörténetben a hazai műemlékek ismertetésére különös gondot fordított. Az iparművészeti oktatással kapcsolatban hálás köszönettel adózik a Főiskola Budapest Székesfőváros Tanácsának és Ágntay Lajos m. kir. kormányfőtanácsos úrnak azért, hogy a Székesfővárosi Iparrajziskola több tantermének és műhelyeinek használatát növendékeink számára immár kilencedik éve megengedni szívesek voltak. így vált lehetővé az, hogy növendékeink, akik részére a Főiskola a műhelyoktatást berendezés és helyiség híjján nem adhatta volna meg, az Iparrajziskolában Meyer Antal főiskolai tanár irányítása és az ottani műhelyvezető tanárok, Bentheim Artúr, Gerster Károly, Kölber Dezső. Legát Albert, Lakatos Artúr és Vértes Rezső urak szives közeműködése mellett a legalaposabb gyakorlati tanításban részesülhessenek. A szék. főváros iparrajziskola megnevezett tanárának önzetlen közreműködéséért a Főiskola Rektori Tanácsa Írásos köszönetét nyilvánította. A Főiskola Rektori Tanácsa már az elmúlt évben albizottságot küldött ki, hogy az 1920. évi reform szervezeti és tanulmányi szabályzatát újra átnézze, mivel az elmúlt hét-nyolc év tapasztalatai e téren bizonyos változtatások szükségességét tették nyilvánvalóvá. Ezen revízió tervbevételét a rektor 1927. évi székfoglaló beszédében jelezte is. Az albizottság ezirányú munkáját már 1927/28. tanév folyamán tényleg megkezdte s folytatása a most múlt tanévre maradt. Ezen revideáló munkálatok irányát főleg két szempont szabta meg. Az egyik: a rajztanárok kiképzésének öt évre való felemelése, megfelelően a többi szakbeli középiskolai tanárok kiképzési idejének; a másik: a tanításban s az adminisztrációban bizonyos tapasztalatok gyakorlati érvényesítése. Ezen munkálatoknak nagyobb lendületet s jelentőséget adott ez év folyamán a V. K. M. úr azon intézkedése, amely szerint,,az 1920. évi reform eredményeinek áttekintésére egy bizottságot küldött ki, amelynek tagjai dr. Kornis Gyula államtitkár elnöklete alatt: Kertész K. Róbert h. államtitkár, Petrovits Elek, a Szépművészeti Muzeum főigazgatója és dr. Gerevich Tibor egy. nyilv. rendes tanár voltak. A Főiskola rektora örömmel üdvözölte a bizottságot az intézet falai közt, mert a Miniszter érdeklődésének jelét látta e kiküldetésben s arra kérte az elnököt, hogy ne szigorúan csak a reform eredményeivel, hanem ez intézmény minden régóta aktuális szellemi és anyagi problémájával is foglalkozzék. A Miniszter úr ezen kérelem értelmében kiszélesítette a bizottság mandátumát s a Főiskola vezetőségének módja nyílott egész programmját, ennek indokait, valamint az intézet nagy hiányait, panaszait ismertetni. Mindezekre vonatkozólag a bizottság részéről a legnagyobb megértést és cselekvő jóindulatot tapasztalt a Főiskola, amikért ezúton is hálás köszönettel adózik. Ezen bizottsági tárgyalások és szemlék hosszabb megszakításokkal úgyszólván egész tanéven át tartottak. A karácsony előtti hetekben öt hosszú ülésen az intézet minden iigye-baja megbeszéltetett s husvét előtt ejtette meg a bizottság a rektor kalauzolása mellett a kezdettől fogva tervbe

11 vett helyszíni látogatásait, amelyek négy délelőttöt, illetve délutánt vettek igénybe. Mind az előző ülésekről, mind ezen helyszíni látogatásokról s az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekről részletes és pontos jegyzőkönyvek számolnak be. E tárgyalások és szemlék folyamán kialakult nézetek és kívánságok tekintetbevételével folytatta és fejezte be aztán munkáját e nvár folvamán az az albizottság, amelyet a Rektori Tanács az előző évben a reform revideálására s átdolgozására maga kiküldött. A Főiskola fölöttes hatóságával ezek a munkálatok ezután kerülnek részletes és végleges megtárgyalás alá. De az előzetes bemutatás és megbeszélés alapján az öt éves rajztanárképzés minél hamarabb való életbeléptetése céljából a Főiskola javaslatára a V. K. M. 310 05/11 1929. sz. a. kelt leirata elrendelte, hogy az 1929/30. tanév első két évfolyamában már az új tanszervezet szerint kezdődjék meg a tanitas. Az új rend behozatalával szükségesnek mutatkozott a Főiskola I. évfolyamára felvehető növendékek számának megállapítása is. Ugyanis a Főiskolára az utóbbi években évente átlag 180 jelentkező kért felvételt, holott a férőhelyek arányában ezek fele is csak az oktatás érdekeinek rovására volt felvehető. Mivel a Főiskola befogadóképességének növelésére az ország és az államháztartás mai nehéz helyzetében remény nincs, a zsúfoltság pedig az oktatás érdekeit veszélyezteti, a Főiskola vezetősége maga volt kénytelen a V. K. M. urat kérni, hogy a felvételeknek bizonyos zárt szám elrendelésével állítson korlátot. A felvehető növendékeknek száma így a 310 05/11 1929. V. K. M. sz. r.-tel 65-ben nyert megállapítást. Az I. évesek felvételével kapcsolatban a 91.743/928. V. K. M. sz. rendelet oly értelemben intézkedett a felvételi vizsgák, illetve az ezt követő bírálat tekintetében, hogy a felvételt eszközlő rektori tanácsi ülés legkésőbb szeptember hó 25-ig tartassák meg, hogy az elutasítottak más Főiskolára vagy egyetemre való utólagos felvétele még eszközölhető legyen. Ennek folytán az idén ezen vizsgálatok az eddigihez képest már 4 5 nappal korábban fejeződtek be. A honvédelmi minisztériumnak a 310 05/5 1929. V. K. M. sz. leirattal közölt rendelkezéséből folyólag a Főiskola aziránt terjesztett elő kérést, hogy rendkívüli hallgatóink is, akik 4 középiskolai végzettség mellett a Főiskolán 4 évet szabályszerűen elvégeztek, katonai bevonulás esetére karpaszomány viselésére jogot nyerjenek. Az ügy elintézése még folyamatban van. A jelen tanév az előző évben adott felhatalmazás alapján szintén két féléves ciklusban folyt le, a korábbi trimesteres beosztás helyett s ilykép az elméleti oktatás május hó végével végződött. Ezután juniusban a művésznövendékeknél még folytatólagosan figurális oktatás, a tanárjelölteknél pedig 3 hétig tartó alap- és szakvizsgák következtek. Fegyelmi tekintetben csak egy esetben volt szükség szigorúbb eszközök alkalmazására; általában az állapotok e téren kielégítők voltak. Hasonlókép kielégítő állapot mutatkozott az előadások látogatásában, noha növendékeink nagyrészének kemény harcot kellett vívnia a mai nehéz viszonyok közt a megélhetésért és tanulási lehetőségeiért. A szokatlan nehéz tél is kemény próbára tette egészségüket s erejüket. Az Orsz. M. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság két év előtt nyert mandátuma lejárván, ezévben újjáalakult s a régi tagokhoz Karlovszky Bertalan és dr. Lechner Jenő főiskolai tanárok új beltagokul, Kövesdy Géza áll. ipariskolai tanár pedig kültagul választattak be.

12 A Bizottság megalakulását a V. K. M. 340 1/3 1929. sz. a. keli leiratával vette tudomásul, illetve tagjait ezen leirattal nevezte ki. A Bizottság az egyes albizottságok megalakítása s a vizsgarend megállapítása lilán tanképesítő vizsgálatokat junius hó 3 21 közti időben szabályszerűen lefolytatta. I. és II. alapvizsgát tett 81 jelölt, szakvizsgálaton résztvett 27 tanárjelölt és 4 iparostanonciskolai tanítójelölt. A szakvizsgák eredményéről az oklevelet nyert tanárjelölteknek a következő részekben közölt névsora tájékoztat. A középfokú iskolák rajzi tanmeneteinek bírálata a Rektori Tanács erre kijelölt albizottságában Baranski E. László szaktanár vezetésével ez évben is továb folytatódott. E munkálatoknál az előkészítésben özv. Komócsy Józsefné oki. rajztanárnő, főiskolai tiszteletdíjas alkalmazott működött közre. III. ÖSZTÖNDÍJAK. Az 1928/29. tanévben állami ösztöndíjat, fejenként 130. P-t nyertek a 81.248/928. V. K. M. sz. rendelet alapján a következő ösztöndíjas tanársegédek: Antal József, Döbröczöni Kálmán, Georgievicz György, Jánosa Lajos, Kováts Árpád, Török Sándor (1928/29. I. fele), Streda Károly 1928/29. II. fele), Kaszás Miklós, Szabados Béla, Székely Móric, Varga Ferenc, Éless István. Závory Zoltán, Csorba Tibor, Schrotta János, Peitler István, Jantschi Béla, Andor Loránd és Wágner János. Egyenkint 60 P állami jutalomdíjat kaptak a következők: Kaltenecker Artúr V. éves, Vajszada Károly V. éves, Pirk János IV. éves és Kaszás Miklós III. éves hallgatók. A Ferenczy István-féle szobrászati díjat Tápai Antal IV. éves szobrász növendék nyerte el. A köztisztviselők gyermekei részére az 1927. évi XIV. t.-c. 15. -a alapján rendszeresített öszöndíjak számát ez évben a Közoktatásügyi Minisztérium a 91088/928. sz. leiratával ötről tízre emelte fel. Ezen 10, egyenként évi 800. P-ős ösztöndíjat a jelen tanévben a Rektori Tanács odaítélése alapján a következők élvezték: Sebesta L. Ferenc IV. éves, Kántor Andor VII. éves, Bartha László III. éves, Bariba Ferenc V. éves, Éber Sándor II. éves, Fáy Loránd III. éves, Pap Irén IV. éves, Majoross Edith III. éves, Kiss János IV. éves, Boross Géza IV. éves hallgatók. Az idézett törvény végrehajtása tárgyában kelt 9100/928. V. K. M. sz. rendelet 12. pontja értelmében középiskolában az elnyert ösztöndíját a Főiskolán, évi 800 P-re emelten, folytatólag élvezi: László Gyula I. éves hallgató. A nagy méltóságú Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Miniszter Ür az ösztöndíjtanács javaslatának alapulvétele mellett állami külföldi ösztöndíjat adományozott az 1928/29. évre a Főiskola volt hallgatói közül Komjáthi Wanyerka Gyula grafikus művésznek (másodízben) London-ban végzendő grafikai tanulmányokra, Gál János III. é. rajztjei.-nek Párisban végzendő festői tanulmányokra, végül Római Collegium Hungaricumban ösztöndíjas helyet adományozott: Aha Xovák Vilmos, Szőnyi István, Patkó Károly, Rozgonyi László, Miklós József és Kontuly Béla festőknek, Jálics Ernő, Erdey Dezső és Farkas András szobrászoknak, mindkét csoportban intézetünk nem rég volt vagy jelenlegi növendékeinek. (55.866/928. IV. sz. r.) A miskolci művésztelephez kötött 4 műterem-ösztöndíjat ezidén is # folytatólag Meilinger Dezső, Bartus Ödön, Burány Nándor és Szabó Ferenc festőművészek élvezték. Debrecen thjf. város évi 790. P-ős ösztöndíját a város odaítélése alapján Kokas Klára IV. éves rjt. kapta meg. A Budapest Székesfőváros

13 Közönségének áldozatkészségéből alapított két festészeti és szobrászati ösztöndíjban (egyenként 800. P) a főváros juryjének odaítélése alapján Kaffka Albert IV. c. rjt., Jánosa Lajos VII. é. művész növendék és Schrotta János IV. é. szobrásznövendék részesültek. V A Főiskola e helyt is ismételten köszönettel adózik Budapest Székesfőváros Közönségének ama nemes áldozatkészségéért, hogy ezen három jelentékeny ösztöndíjat alapította s hogy a Főiskola kulturális érdekeivel szemben más irányban is mindenkor annyi megértést és jóindulatot tanúsított. Lord Rothermecre a magyar nemzet nagy barátja, aki hazánk minden ügye iránt oly tevékeny szeretettel viseltetik, az Amerikában tartózkodó két Hellebranth nővér, festőművésznők volt tanítványaink szives közbenjárására ezidén is nagyobb adománnyal emlékezett meg Főiskolánk szegény sorsú ifjúságáról. 5000 P-őt kapott kézhez e címen a Főiskola rektora, aki ez összeget az adományozó nemes intencióihoz és kívánságához alkalmazkodva használta fel. 750 P-őt kapott a Főiskola Mensája, 300 300 P-őt a Főiskola két volt növendéke, Kampis Margit és Perczel Margit festőművésznők. A maradó összeget a Főiskola Rektori Tanácsa a festő és szobrászosztályok érdemes és reászorult hallgatói közt az osztályok növendéklétszámának arányában ösztöndíjkép osztotta szét. 200 200 P-őt Fölföldy Mihály IV. éves és Döbröczöni Kálmán VII. é., 100 100 P-őt Kőibe Mihály VI. é., Csoboth Ferenc III. é.. Nádas János I. é., Szerencsi Zoltán III. é., Schrotta János IV. é., Kucharik Jenő III. é., Mohácsy Árpád V. é., Wohl Zoltán V. é., Vietorisz Mária V. é., Jánosa Lajos VII. é., Pirck János IV. é., Léderer Jolán III. é. növendékek, 87.50 87.50 P-őt Antal József VI. é.. Horváth Gusztáv VI. é.. Krocsák Emil IV. é., Török István IV. é. növendékek, 75 75 P-őt Kelemen József III. é. és Benedek Jenő II. é. növendékek, 60 P-őt Csúcs Ferenc II. é., 50 50 P-őt Félegyházy László IV. é., K. Szabó György V. é., Ternev Béla IV. é., Sinkó Károly I. é., Katona József V. é., Litkev György IV. é.. Balás Attila V. é., Szalay Lajos II. é., Prukner Ferenc II. é., Molnár Géza III. é., Wagner János V. é. növendékek. A maradó összegből kisebb összegű ily jutalomdíjban részesült 27 hallgató, melyek kifizetése után maradó kerek 130 P több növendék segélyezésére fordíttatott. z A Tuberkulózis Elleni Küzdelem Bizottság által távirat blankettára kitűzött pályázaton Rohacsek Anna I. é. 100 P-ős első díjat, Bartha Ferenc V. é. 70 P, Schrancz Emil IV. é. 50 P, Binder László I. é. és Jantschi Béla VI. é. egyenként 30 30 P díjat nyert. Növendékeink ezenkívül számos plakát pályázaton vettek részt s nyertek díjakat, így a többek közt növendékeink készítették a MÁV. uj színes idegenforgalmi propaganda plakátjait is. IV. TANDÍJMENTESSÉGI ÉS DIÁKJÓLÉTI ÜGYEK. A Főiskola vezetősége ez évben is fokozott ügyeimet fordított a mai nehéz megélhetési viszonyok közt nagy gondokkal küzdő ifjúságunk helyzetének javítására. Éj) ezért minden lehetséges eszközt megragadott arranézve, hogy a sok szegénysorsú hallgató létfenntartási s tanulási lehetőségeit megkönnyítse s biztosítsa. Tandíjmentesség, ösztöndíjak, jutalmak, pénz- és természetbeni (ruha, festék) segélyek, ingyenes mensakedvezmény stb. voltak elsősorban a támogatás eszközei, de sok esetben munkalehető

14 ségek, rendelések közvetítésével, pályázati alkalmak kieszközlésével is tudott a Főiskola kiválóbb növendékeinek sorsán segíteni. Tandíjmentességet az 1928/29. tanév 1. telében 390-es hallgatói létszámból 143-an, a II. félévben 367 beírt hallgató közül 131-en élveztek. Az ilykép elengedett tandíjak összege az I. félévben 2917.20 P, a II. félévben 2672.40 P-őt, összesen az egész évre 5589 P 60 f-t tett ki. Az ösztöndíjakról és jutalomdíjakról az előző III. jelzésű beszámoló ad részletes felsorolást. Nagyban segítette ifjúságunkat a főiskolai Ifjúsági Kör Mülapakciója, amely a Rektori Tanács engedélyével immár második éve működik. Ezen akció szaktanárok előzetes juryje mellett jobb növendékmunkák értékesítésével foglalkozik s eredményes munkával műlapokért 4158. P, egyéb szolgálatokért 1625 P jövedelmet biztosított egy év alatt szegény hallgatóságunknak. Az akció eredményességére s a diákszociális célra tekintettel a Rektori Tanács az Ifjúsági Körnek megengedte, hogy ezen akcióját az 1929/30. tanévben is folytathassa. Az értékesítés alá kerülő olcsó növendékmunkák művészi színvonalát az állandó tanári szakbirálat biztosította. A Főiskolán immár 20-ik éve fennálló Diákasztal elégtelen anyagi eszközei mellett csak nagy nehézséggel volt az egész tanév alatt üzemben tartható. Állandó jövedelmei: az 1200 P-ős államsegély, a hallgatók fejenkénti 2 P 72 f-es járuléka csak pár hóra biztosíthatják működését; egyéb rendkívüli segélyek, mint a TÉBE. 400 P-ős adománya, Lord Rothermeere adományából e célra átengedett 750 P, aztán bírságpénzek és magánosok kisebb adományai sem voltak elegendők a mensa egész évi 8000 P-nyi szükségletének fedezésére, ezért a május-junius havi fenntartását már csak a V. K. M. 310 5/4 1929. sz. leiratában külön engedélyezett 2118 P 76 f. rendkívüli segély tette lehetővé. A Diákasztal 8 hónapon át 40 növendékünknek teljesen ingyen, 10 növendéknek pedig fél önköltségi áron adott ebédet, amely 3 fogásos és hetenként háromszor hús volt. Az ingyenes vagy félingyenes étkezés kedvezményét a felügyelő bizottság adományozta a folyamodók kérvényeinek gondos mérlegelése mellett. Ezenkívül naponta átlag 15 növendékünk étkezett még a mensán napi 50 f-es önköltségi áron. Kiosztatott összesen 14.517 adag ebéd 7394 P értékben. Ingyenes ebédkedvezményben részesült még 25 növendékünk a VI. kér. Elöljáróság vezetése alatt álló mensán is. A Főiskola vezetősége e helyt is a legnagyobb köszönettel adózik Rupp László úrnak, a VI. kér. elöljárójának, aki a szegény sorsú főiskolai ifjúság iránti meleg jóindulatával kieszközölte és biztosította ezen kedvezményeket. Más mensákon kedvezményt még 10 növendékünk kapott. A fentiek szerint tehát együtt 80 hallgatónk, a növendéklétszámnak mintegy V4-e, élvezett ingyenes ebédet, amely szám hallgatóságunk általánosan sanyarú anyagi helyzetét igazolja. A Mensa, illetve a növendékek segítésére szolgáló adomány az idén sajnos kevesebb folyt be, mint az előző években. A Mensa javára befolyt összegek: a TÉBE 400 P-őt, Lord Rothermeere 750 P, segélyekre Sinkó és Kupferstein cég 40 P-őt adott, 127 P jutott ily célra Rothermeere lord adományából. A jánoshalmi Nemes Marcell úr m. kir. kormányfőtanácsos alapítványa jövedelmet a Főiskolának ez évben még nem hozott, mivel az évi haszonbért, a tőkét képező 59 holdas birtok átvételével és ármentesítésével kapcsolatosan felmerült költségekre kellett az idén fordítani.

15 Főiskola által kezelt Korb Erzsébet-féle tanulmányuti alapítvány két évenként kiosztandó kamata ezévben került elsőízben odaítélésre. Az ösztöndíjra 15 növendék pályázott. Ezek közül a szaktanárok véleményének meghallgatása után a 780 P-őt kitevő ösztöndíjat a rektor Vuchetich László VI. éves növendéknek Ítélte oda. A Müller Testvérek Vegyészeti Gyár Rt. ezévben is 28 kollekció aquarell és 20 kollekció olajfestéket adományozott. Ezen adományozást a rektori tanács köszönetének kifejezése mellett vette tudomásul. A szaktanárok meghallgatása után ezen. adományt a rektor osztotta szét arra rászorult tehetséges és érdemes I V. évfolyamú növendékek közt. Mély hálával emlékezik meg a Főiskola a magas kultuszkormány azon intézkedéséről, hogy az 1928. év karácsonya előtt 3000 P rendkívüli segélyt folyósított a Főiskolának szegény hallgatóinak felruházására (94.963/1928. V. K. M. leirat). Ezen adományt az ifjúsági egyesület vezetőinek meghallgatásával a rektor oly módon használta fel, hogy 32 leginkább rászorult rövendéket egészben, vagy részben felruházott. Téli kabáthoz, egy rend ruhához, fehérneműhöz vagy cipőhöz jutottak így az érdekeltek, a lehetőséghez képest és választásuk szerint. A hallgatóság egészségi állapota a lefolyt tanévben nem volt teljesen kielégítő. A betegstatisztika, sajnos, ez évben sem maradt alatta az utóbbi évek kedvezőtlen eredményeinek, ami az életviszonyok fokozódó rosszabbodását mutatja. A Főiskolán belül az intézet vezetősége mindent elkövetett az egészségügyi viszonyok javítására. Különös súlyt helyezett a termek portalanítására és a termek állandó tisztántartására. Ezévben a Központi Tejcsarnok Szövetkezettel folytatott tárgyalások eredményeként Főiskolánkon is bevezettetett a tejpropaganda akció, melynek következtében hallgatóságunknak délelőttönként olcsó tej-tízórai állott rendelkezésére az iskolaépületben. Naponta átlag 150 adag volt a fogyasztás, amelynek további fokozódása várható. ' V Az Orsz. Közegészségügyi Intézet megbízottja dr. Steigel Kazal Dezső egy. tanársegéd ur három ingyenes felvilágosító előadást tartott a tanév folyamán férfi hallgatóink részére a sexsual higiénia köréből. Dr. Tolnai Dénes fogorvos ur ezévben is megismételte növendékeink féláru fogorvosi kezelésre vonatkozó ajánlatát, amint ezt az elmúlt években is tette, amiért a Főiskola ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. Az ifjúság rendszeres testgyakorlása Főiskolánkon megfelelő torna és játékhely s anyagiak hiánya miatt eddig még nem volt megvalósítható. Ép ezért a Főiskola Rektori Tanácsa kéréssel fordult az Országos Testnevelési Tanácshoz, hogy ezen állapoton segítendő, eszközölje ki a Főiskola részére valamely közeli tanintézet tornatermének használatát s a testgyakorlás itteni megszervezésére és vezetésére pedig megfelelő szaktanárt biztosítson. Az idei tanévben a növendékeink közt egy haláleset fordult elő. Derék törekvő festőnövendékünk: Neumayer Lujza, aki az idei nyarat a Mohácsi művésztelepen töltötte, váratlanul és hirtelen fejezte be fiatal életét ez év szeptember havában. V. EGYÉB A FŐISKOLÁT ÉRINTŐ ESEMÉNYEK. A lefolyt tanévben a Főiskola épületeinek tatarozása folytatódott. A rendelkezésre álló átmeneti javadalomból ezidén a Bajza-utcai 3 épületben a villanyvezetékek teljesen átalakíttattak s a főépület régi terméspala

16 tetőzete folytatólag eternittel cseréltetett ki. továbbá a Bajza-utcai III. paviüon teljes vakolása pótoltatott és facement tetőzete kicseréltetett. Az itt felsorolt munkákkal épületeink tatarozása azonban még nem nyert befejezést, mert a háborús idők okozta rongálódások s az évi kisebb tatarozások fedezet hiánya miatt évről-évre csak részben javíttattak ki illetve eszközöltettek s így még igen sok pótlásra szorulnak. De fokozottabb karbantartást igényelnek a Főiskola épületei azért is, mert ilv aránylag régi épületeknél a természetes elhasználódás folytán sokkal gyakoribbak a bajok. Az Andrássy-uti főépület közel 60 éves, a Bajza-utcai épületek 40 4ö évesek. E körülmény az épületek egy másik tanügyi szempontból igen súlyos hátrányára is mutat rá. Ezen épületek az egykori igényeknek megfelelően készültek, de az azóta mindjobban fejlődő intézet szükségleteinek ma már nem felelnek meg, szűkek, alkalmatlanok s e miatt az oktatás nagy nehézségekkel küzd. Már a 900-as évek elején érezhető volt ez. Az egykor szabadon álló Andrássy-úti épület teljesen körülépült s a környező magas bérházak s a MÁV. igazgatósági épülete hántó reflex hatásokkal tették alkalmatlanná az Izabella-utcai fronton levő tantermeket a rajz és festés oktatására. Ez a figurális oktatás szempontjából számbavehető helyiségek számát csökkentette, holott a növendéklétszám természetszerű szaporodása a helyiségek szaporítását követelte volna. így igen nehéz a helyzet a szobrász-osztályok elhelyezésénél is, mert közülük kettő emeleten van s ez sok szempontból aggályos és gyakorlatiatlan. Ugyanezen okból nem fejleszthető a grafikai oktatás műhelyi része sem s részben ezért folyik az iparművészeti oktatásunk is az Iparrajziskola e célra kölcsönkért helyiségeiben. Az említett nehézségek ellenére is a Főiskola vezetősége mindenkép azon van, hogy az oktatás rendes és eredményes legyen. Bizonyos azonban, hogy a jelenlegi szűk keretek közt a fejlődés nehézségekkel találkozik s különösen a magasabb oktatásnak, a képfestésnek lehetőségei igen korlátoltak, szintúgy egyes tárgyak gyakorlati részeinek tanítása is. Gyökeres javulást egyedül a Főiskola új elhelyezésének megoldása hozhatna, ami 1914. évben már a megvalósuláshoz közeledett, de a háború közbenjötte folytán elmaradt. A Főiskola bizalommal néz a jövő felé, hogy hazánk helyzetének jobbrafordulásával sok nehéz kérdése, így az új elhelyezésének kérdése is megoldódik s fejlődése szélesebb és biztosabb alapokra kerül. A lefolyt évben rendezett irodalmi és művészeti kongresszuson a Főiskola Rektori Tanácsát Glatz Oszkár és Baranski E. László főiskolai lanárok képviselték. E kongresszus képzőművészeti alosztálya üléseit a Főiskola vezetőségének beleegyezésével a Főiskola könyvtár termében tartotta. I gyancsak a Főiskolában van a hivatalos helyisége a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének is, amely választmányi és közgyűléseit állandóan itt tartja. Március hó ló-ét a Főiskola tanári kara és ifjúsága méltó keretek közt ünnepelték meg. Az e részben intézkedő 1927 :XXX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően a tanárok és a tanuló ifjúság ünnepi istentiszteleten vettek reszt, majd az itjusági egyesületek rendezésében a rektor, a Tanári kar és az ifjúság részvételével szép ünnepély folyt le, amelyen a Tanári Kar részéről Horn Antal tartott szárnyaló beszédet. * l gyancsak testületileg vett részt a Tanári Kar s az ifjúság összes

17 sége a városligeti millenáris emlék befejezésével kapcsolatban s a névtelen katona síremlékének leleplezésére tartott országos ünnepélyen. A Főiskola szertárainak gyarapítása a szűkös anyagi helyzet miatt ez évben is eltolódott s egyedül a könyvtár műveinek szaporítására sikerült némi fedezetet találni. A könyvtár állomány az 1928/29. évben 174. kötettel gyarapodott 2910 P 10 fill. értékben s így ma 12114 művet tartalmaz 1,005.759 P 60 f. összértékben. A Főiskola miskolci és kecskeméti rendes művésztelepeinek helyzetében ez évben különösebb esemény nem történt. E telepek fejlesztése nagy érdeke a Főiskolának, azonban sajnos, a legnagyobb nehézséget itt is az anyagiak elégtelensége okozza. Különösebben érezhető ez a miskolci telepen, amelynek két épülete már okvetlenül átalakításra és gyökeres tatarozásra szorul.

18 AZ ORSZ. M. K1R. KÉPZŐMŰVÉSZÉT! FOISKOLA 1928-29. TANÉVE. TISZTI KAR. Rector Magnificus: R éti István. Prorector: G latz O szkár A Rectori Tanács tagjai: A ndreetti Károly, G latz O szkár, R éti István, B aranski E. László, H orn A ntal, R udnay G yula, B enkhard Á gost, C sók István, E dvi Illés A ladár, L yka K ároly, M eyer A ntal O lgyai V iktor, K. S tróbl Z sigmond, S zentgyörgyi ISTVÁN, Vaszary J ános. TANÁRI KAR. Rendes tanárok: A ndreetti K ároly, oki. műépítész. Rendes tanárrá kineveztetett 1923. évi november 27, B aranski E. L ászló, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1922. évi december 22. f B enkhard Á gost, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1922. évi december 22. B osznay István, m. kir. korm. főtan, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1909. évi március 27. B ory J enő, szobrászművész, oki. műépítész. Rendes tan. kinev. 1918. március 9. B ottka M iklós, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1916. évi december 23. C sók István, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1923. évi november 27. D udits A ndor, m. kir. korm. főtan, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1925. évi augusztus 6. E dvi Illés A ladár, m. kir. korm. főtan, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1906. évi jaunár 29. G l a t z O sz k á r, festőmővész. Rendes tanárrá kineveztetett 1923. évi november 27. H orn A ntal, festőművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1922. évi december 21. K arlovszky B ertalan, m. kir. korm. főtan. Rendes tanárrá kineveztetett 1928. julius 28. D r. L echner J enő, m. kir. korm. főtan. Rendes tanárrá kineveztetett 1928. julius 28. L yka K áro ly, művészeti Író. Rendes tanárrá kineveztetett 1920. évi julius 16. M eyer A ntal, iparművész, oki. rajztanár. Rendes tan. kinev. 1923. évi november 27. N eogrády A ntal, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetetett 1893. évi október 25. P ilch D ezső, festőművész, oki. tan. kinev. 1918. rajztanár. Rendes február 13. O lgyay V iktor, m. kir. korm. főtan, festőművész, grafikus. Rendes tanárrá kinev. 1909. évi december 22. R éti István, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1923. évi november 27, R évész Imre, m, kir. korm. főtan, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1912. évi február 12. R udnay G yula, festőművész. Rendes tanárrá neveztetett 1923. évi november ki- 27. K. S t ROBL ZsiGMOND, j m. kir. korm. főtan, szobrászművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1925. évi junius 12. S idló F erenc, m, kir. korm. főtan, szobrászművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1925. évi junius 12. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN m. kir. korm. főtan, szobrászművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1925. évi junius 12. Vaszary J ános, festőművész. Rendes tanárrá kineveztetett 1923, évi november 27.

19 Felkért tanárok: C sászár E lemér, Vargha N ándor. tanára.sébet ^ Ggyetem ^ DR. GyULAI ÁGOST. ki' rajztanár grafíkus művész' CALABRO P a u lo fgazgatójap lg' Tanárk- FolskoIa FRANCOIS G achot, az olasz nyelv tanára. a francia nyelv tanára. Tanársegédi teendők ellátásával megbízott ösztöndíjas hallgatók: Antal J ózsef, az alakrajz és festés c. tárgynál. D öbröczöni Kálmán, az alakrajz és festés c. tárgynál. J ánosa L ajos, az alakrajz és festés c. tárgynál. F áy L óránt, az alakrajz és festés c. tárgynál. G eorgievicz G yörgy, az alakrajz és festés c. tárgynál. Kántor A ndor, az alakrajz és festés c. tárgynál. T örök S ándor, az alakrajz és festés c. tárgynál. 1928 29. I. felében. S treda K ároly, az alakrajz és festés c. tárgynál. 1928 29. II. felében. K ovács Á rpád, az alakrajz és festés c. tárgynál. C sorba T ibor, az ábr. geom. el. geom c. tárgynál. S chrotta J ános, a boncalaktan, c. tárgynál. B artha F erenc, az építészi encikl. és ábr. geom. c. tárgynál. Z ávory Z oltán, a rajzpedagógia c. tárgynál. W agner J ános, a művészeti technikák c. tárgynál. i r E less István, az építészeti enc. c. tárgynál. P eitler István, a művészetek története c. tárgynál. Varga F erenc, ^ a szobrászat c. tárgynál. S zékely M óric, a szobrászat c. tárgynál. S zabados B éla, a szobrászat c. tárgynál. Kaszás M iklós, a szobrászat c."tárgynál. J antschi B éla, az iparművészébe, tárgynál. A ndor L oránd, az iparművészet c. tárgynál. Hivatalok. Főtitkár: Rectori hivatal: D r. F erenczy J ózsef, Tisztviselők: P ethö T eréz, szolgálattételre kirendelt oki. tanítónő. M udry E rzsébet, napfdijas. Quaestura: Quaestor : Dr. F erenczy J ózsef, Ellenőr: Dr. R éffy E rnő, v. kir. s. tanfelügyelő, majd 1929 május 1-től: Z ábrák D énes, V. és k. miniszteri számvizsgáló. Könyvtár: Könyvtárőr: H orn A ntal, főiskolai r. tanár. A középfokú iskolák rajzi szakfelügyeleteinek intézője: B aranski E. L ászló, főiskolai r. tanár. Beosztott tisztviselő: özv. K omócsy J ózsefné, oki. rajztanárnő, tiszteletdíjas.

20 Altisztek és kisegítő szolgák. Szakaltiszt: Bedecs Antal, könyvtári szertáros. I. oszt. altisztek: Dominik István, Fejes József (kapus), Klement Antal. II. oszt. altisztek: Kancsár Mátyás, Muck József, Muck Sándor, Szabó Kálmán, 5. Török Győző, Ur Mihály, 7. Vargha Ferenc *] Kisegítő szolgák: Bencze Sándor, Németh Ferenc, Santus Károly, Szirom István. Napszámos kőműves Henk Zsigmond. Létszám: 16 *] Beosztva a V. K. Ministerium Ill a. osztályba. Helyette Henk János V. M. K kisegítő szolga rendeltetett ki a Főiskolára.

* 21 AZ ORSZ. M. KIR. RAJZTANÁRVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG NÉVSORA Elnök: R éti István, az Orsz. M. kir. Képzőművészeti Főiskola e. i. rektora. AI elnökök: G latz O szkár, e. i. prorector. Á gotái L ajos, Budapest székf. Iparrajziskola főigazgatója. Bizottsági tagok. Beltagok: A ndreetti Károly, oki, műépítész, főisk. tanár. B aranski E. L ászló, festőművész, főisk. tanár. B enkhard Á gost, festőművész, főisk. tanár. B osznay István, festőművész, főisk. tanár. w B ory J enő, szobrászművész, főisk. tanár. Dr. C sászár E lemér, Erzsébet tud. egyet. ny. r. tanár. C sók István, festőművész, főisk. tanár. E dvi Illés A ladár, festőművész főisk. tanár. G latz O szkár, festőművész, főisk. tanár. Dr. G yulai r Á gost, áll. poltí;. tanárképző főisk. igazg. H orn A ntal, festőművész, főisk. tanár. Karlovszky B ertalan, festőművész, főisk. tanár. D r. L echner J enő, műépítész, főisk. tanár. L yka K ároly, főisk. tanár. M eyer A ntal, iparművész, főisk. tanár. O lgyai Viktor, festőművész, főisk. tanár. P ilch D ezső, festőművész, főisk. tanár. R éti István, festőművész, főisk. tanár. R udnay G yula, festőművész, főisk. tanár. S idló F erenc, szobrászművész, főisk. tanár. Kisfaludi S tróbl Z sigmond szobrászművész, főisk. tanár. S zentgyörgyi István, szobrászművész, főisk. tanár. Vaszary J ános, festőművész, főisk. tanár. Kültagok: Á gotái L ajos, Budapest székesf. Iparrajzisk. főig. B arkász reálgimn. tanár. D r. B risits Lajos, ciszt. r. gimn. tanár. F rígyes, F rischauf S zablya F erenc, Orsz. M. K. Iparművészeti Isk. tanára Dr. H eckler A ntal, Pázmány Péter tud. egyet, ny.r, tanár Dr. K orniss G yula, tud egy. nyilv. r. tanár, h. államtitkár. Kövesdy G éza, áll. felsőipariskolai tanár. N ádler R óbert, festőművész, a kir. József műegyetem nyug. r. tanára. D r. P intér J enő, tanker. kir. főigazgató. S zmetana Á gost, nyug. középisk. igazgató-tanár. Dr. W eszely Ö dön, Erzsébet tud. egyetem ny. r. tanára A bizottság jegyzője: Dr. F erenczy J ózsef, főisk. főtitkár

Névjegyzéke azon hallgatóknak, kik az 1928/29. tanév folyamán oklevelet nyertek. I. Fiúközépiskolai rajztanári oklevelet kaptak: 22. Bariss Dezső Body Endre Félegyházi László Földi István Grabowieczky León Halvax Gyula Kafka Albert Kalteneeker Artúr Kasselik László 10 Kertész József Kerekes György Krocsák Emil Matolcsy Lajos Nagy Zoltán 15 Pártay István 20 Ráez József Schranz Emil Szlaboczky Emil Terney Béla Török Sándor Veszelszky Béla w Vrecsirs Lajos II. Leányközépiskolai rajztanári oklevelet kaptak: 9. Deák J.-né Török Ágnes Frey Gabriella Kalmár Anna Kokas Klára Markup Valéria Pap Irén Tokay Ilona Turóczy Mária Várkonyi Valéria * ü l. Tanítóképző-intézet! rajztanári oklevelet kapott: 0. IV. Tanítónőképző-intézeti rajztanári oklevelet kapott: 0«V. Polgári fiúiskolái rajztanári oklevelet kapott: 0«VI. Polgári leányiskolái rajztanári oklevelet kaptak: 5. Bukovszky Andrea Gólian Gizella Jausch Rózsa Ladomérszky Margit Vaszkó Erzsébet VII. Iparos-tanonciskolai tanítói oklevelet kaptak: 5. Döbröczöni Kálmán Gauss László Lovrits Kálmán Lossonczy Tamás Rozgonyi A/lfréd VIII«Iparos-tanonciskolai tanítónői oklevelet kaptak: 3. Dobóczky Terézia Gizella Jungabel Jenőné Vaszkó Ödönné Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Ifjúsági Köré -nek tisztikara az 1928/29. tanévben. Elnök: Aleln ökök MATOLCSY LAJOS IV. éves rajztanár jel. KOVÁCS ÁRPÁD III. é. rajztanár jel. SZABADOS BÉLA III. é. szobrász növ. Főpénztáros: Pénztáros: Főjegyző: Jegyző: Főtitkár: Titkárok: WÁGNER JÁNOS IV. é. festő növ. SZOMOR LÁSZLÓ II. é. szobrász növ. RÁCZ JÓZSEF IV. é. rajztanár jel. RADICS E. III. é. rajtj. növ. KLUCSIK F. II. é. rajztanár jel. NÉMET K. II. é. szobrász növ. OCSVÁR GÉZA III. é. szobrász növ. Szociális iigyv.: ZÁVORY ZOLTÁN V. é. továbbképzős halig. IKUSZ HENRIK III. é. rajztanár jel. Vigalmi bizottság elnöke: Női bizottság elnöke: Sport szakosztály vezetője: Sakk szakosztály vezetője: KASSELIK LÁSZLÓ IV. é. rajztanár jel. VASZKÓ ERZSÉBET IV. é. rajztanár jel. ZÁVORY ZOLTÁN. MATOLCSY LAJOS.