heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

IRODALOM 1

A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 2

I. Célok és feladatok A magyar irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint - hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló véleményformálásra, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. 3

II. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, progmatikai ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását, megnevezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemek, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési 4

eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációnak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmiszellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. 5

9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Otthoni tanulásra: 37 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Szövegértés: Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. Kreatív gyakorlatok az "alkotótárs" helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. 6

Tanulási képesség: Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görögrómai antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák: Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló én -nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például) beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. 7

A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színházés színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység: Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. 8

9. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra I. Szerző - mű - befogadó 6 óra II. Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma 12 óra III. A Biblia és hatása az irodalomra 8 óra IV. A középkor irodalma 9 óra V. Portrék, vasas és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból 14 óra VI. A magyar barokk irodalomból 7 óra VII. Az európai színház történetéből 12 óra + Dolgozat írása: 6 óra Összesen: 74 óra Ezeknek az óraszámoknak 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk (Ez 15 óra). Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. 9

Témakörök, tartalmak I. Szerző - mű - befogadó: (6 óra) Műelemzés és műértés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Fejlesztendő készségek Irodalmi művek olvasása, élményszerzése. Az irodalomelméleti alapfogalmak elsajátítása. Tanulói tevékenységek Elbeszélés, cselekményelmondás, műismertetés véleménynyilvánítás. Minimális teljesítmény A művekben megjelenő erkölcsi kérdések felismerése, értelmezése. Az értelmezéshez szükséges alapfogalmak ismerete. II. Mítosz és irodalom, Az antikvitás irodalma: (12 óra ) - Mitológiai történetek - Magyar népköltészeti alkotások. - Jellemzőrészletek az Iliászból és Odüsszeiából. - A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Az irodalmi művekben feltáruló élethelyzetek, emberi kapcsolatok megértése. Cselekmény- és témaismertetés. Szövegértelmezés. Memoriterek kifejező interpetálása. Véleményalkotás. Műértelmezések szóban, írásban. Magatartásformák elemző értékelése. Memoriter: 20 sor Szophoklész drámájából Az olvasott művek elemzése szóban és írásban. Egy mitológiai történet ismerete, önálló szavakkal megfogalmazott elmondása. 1-1 jellemző rész ismerete az Iliászból és az Odüsszeiából. III. A Biblia és hatása az irodalomra: (8 óra) - Részletek az Ó- és Újszövetségből. - Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban. Erkölcsi és esztétikai értékek megértése. A művek értelmezése. Az olvasási készség fejlesztése. Irodalmi művek olvasása. Elbeszélés, cselekményelmondás. Kiselőadásokra felkészülés. Legalább egy történet ismerete a Bibliából, ennek értelmezése. IV. A középkor irodalma: (9 óra) Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban a középkori irodalmából (himnuszok, legendák) V. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból: (14 óra) Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. Egy-két szemelvény a XVI. századi magyar irdalomból. Szövegértelmezés, szövegelemzés. Aktuális fogalmak, műfajok. Műelemzés, szövegelemezés. Verstani ismeretek mélyítése. Szövegértési, szövegalkotási gyakorlat. Érvelés mélyítése. Kiselőadások készítése a középkor irodalmának egy-egy részéből. Memoriter: A Halotti beszéd szövegrészletének ismerete mai olvasatban (10-12 sornyi) Műelemzés, műértelmezés szóban és írásban. Pályaképek bemutatása. Memoriter: Janus Pannonius 2 verse, Balassi B. 2 verse A Halotti beszéd és az Ómagyar Máriasiralom ismerete. A középkor legnagyobb alkotóinak összefoglaló ismerete néhány mondatban. Legalább 1-1 vers ismerete. Verstani alapfogalmak ismerete. A költők életútjának és munkásságának vázlatszerű ismerete. 10

VI. A magyar barokk irodalomból: (7 óra) Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől. VII. Az európai színház történetéből: Shakespeare legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (Moliere). A Szigeti veszedelem egy jellemző részletének önálló szavakkal adott ismertetése. Epikai műfajú Kiselőadások az adott szövegek elemzése, korstílusról, történelem értelmezése. és irodalom összefüggéséről. Korábban megismert fogalmak mélyítése. A retorikai szöveg, Memoriter: 20 sor vagy a napló műfajának megismerése a Zrínyi eposzából történelem függvényében. Az irodalmi Kiselőadások a művekben feltáruló színház fejlődéséről. (12 óra) élethelyzetek, emberi Műelemző és drámái kapcsolatok, műértelmező konfliktushelyzetek feladatok egyéni és megértése. csoportos formában. Véleményalkotás, Memoriter: 20 sor a véleménynyilvánítás. Rómeó és Júliából. Shakespeare és Moliere egy-egy drámájának összefoglaló ismerete. Kötelező olvasmány: Szophoklész egy műve (pl. Antigoné) Shakespeare egy műve (pl. Rómeó és Júlia) Moliére egy műve (pl. Tartuffe) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Memoriter: Szophoklész művéből - részlet Halotti beszéd - részlet Janus Pannonius 2 verse Balassi Bálint 2 verse Zrínyi művéből - részlet 11

Fogalmak: Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz, testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés. Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Irodalomból: a tanév folyamán két szövegmű elkészítése a következő műfajokban (élménybeszámoló, jellemzés, megadott szempontú műelemzés) 2 témazáró feladatlap 12

Évi óraszám: 74 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra 10. évfolyam Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: A kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mûvekben megjelenõ álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérõ vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékû mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhetõ hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. Szövegalkotás: Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egyegy korszak mûvészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrõl. Önálló mûelemzés készítése elõre megadott szempont szerint. Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. 13

Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedõ alkotóiról, a szerzõ, a mû, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról Néhány alapmû kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmûvészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetõ példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák: Az újonnan szerzett mûfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mûértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mûvek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai mûvek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözõ szövegelemzõ eljárásokkal, mûfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélõképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység: A tanult epikus és drámai mûvekben a szereplõk rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A mûvek szereplõit vezérlõ értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. 14

10. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: Heti óraszám: 74 óra 2 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra I. Írók, költők, irányzatok 19 óra II. Katona József 5 óra III. Romantika a világirodalomban 8 óra IV. A magyar romantika irodalma - 3 portré 18 óra V. Petőfi Sándor 8 óra VI. Arany János 8 óra VII. Debrecen 2 óra + Dolgozatírás: 6 óra Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. Összesen: 74 óra 15

Témakörök, tartalmak I. Írók, költők, irányzatok: (19 óra) Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából (Voltaire). Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két mű. Csokonai Vitéz Mihály három műve. II. Katona József: (5 óra) Bánk bán műelemzés és értelmezés. III. Romantika a világirodalomban: (8 óra) Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából (Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből). Fejlesztendő készségek Irodalmi olvasása, élményszerzés. Cselekmény- témaismertetés. Szövegelemzés, szövegértelmezés. Aktuális művek és fogalmak, motívumok, idézetek Tanulói tevékenységek Minimális teljesítmény Pályaképek bemutatása. Az olvasott művek A lírai műfajok elemzése szóban és írásban. A jelentést hordozó jellemző jegyeinek elemzése. kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. Verselemzésekversértelmezések: költői Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című versének képek, kulcsmotívumok elemzése. elemző értelmezése. Verstani gyakorlatok. A költeményekben Memoriterek: Csokonai megjelenített erkölcsi és Berzsenyi legalább 1- kérdések felismerése, 1 verse. értelmezése. A művek értelmezéséhez szükséges poetikai fogalmak ismerete. Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, dalmi érzékenység, íté- Erkölcsi, társas-társa- például szövegdramatizálás. feltárt emberi kapcsolalőképesség fejlesztése: a Műértelmezések szóban és írásban. tok, nézőpontok, magatartások, indítékok, konfliktusok áttekintése, tettek, döntések Memoriterek. er- Szövegelemzések stílusjegyek feltárásával. A romantikus alkotások témáinak sokszínűsége - témajegyek összeállítása. A természet és az ember/társadalom viszonya a művek tükrében. Kiselőadások festményekről, zeneművekről. kölcsi elemzése. Tájékozottság az olvasott szövegekben. A természet és a civilizáció kapcsolatának vizsgálata a művekben. Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása műértelmező tevékenységben. a felhasználása a szövegalkotásban. 16

IV. A magyar romantika irodalma - Három portré: (18 óra) 1. Kölcsey Ferenc alkotói portréja, a Himnusz és 3 verse, részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből. 2. Vörösmarty Mihály alkotói portréja, a Szózat és 4 verse (köztük a Vén cigány), Csongor és Tünde 3. Jókai Mór egy regényének (Az arany ember vagy más regény), vagy 3-4 novellájának részletes feldolgozása. V. Petőfi Sándor: (8 óra) Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. (Az apostol, A helység kalapácsa, A négyökrös szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirtaszót hallok megint) VI. Arany János: (8 óra) Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. (Toldi estéje, Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tramburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengerihántás) VII. Debrecen: (2 óra) Debrecen és a felvilágosodás, a Kollégium kulturális szerepe. Csokonai, Kölcsey, Arany János kötődése. Emlékek, emlékhelyek. Dokumentumgyűjtés a reformkorról, kultúráról. Magatartásformák elemző értékelése. Véleményalkotás, Műfaji változatok hasonlóságának és különbségeinek értékelés, érvelés, megfigyelése, értelmezése. meggyőzés. Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezések szóban és írásban. Memoriterek: Kölcsey Hymnus Vörösmarty Memoriterek kifejező interpretálása. Az erkölcsi, érzelmi, esztétikai megtalálása, aktualizálása. értékek átélése, Ferenc: Mihály: Szózat továbbá a költők még 1-1 verse. Dokumnetumok gyűjtése az alkotói portrék felvázolásához. Első kiadások, előszók és utószók bemutatása. Beszámoló olvasói élményről. Műértelmezések szóban és írásban. Műfaji vázlatok hasonlóságának és különbségeinek megfigyelése, értelmezése. Magatartásformák elemző értékelése. Memoriterek: Petőfi Sándor két verse, Arany János két verse. Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A médiák aktuális műsorainak megtekintése. A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása szóban és írásban. Kötelező művek elemezése (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Jókai Mór: Az arany ember). Képesség saját probléma feldolgozására művészi élmények segítségével. Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése, értelmezés jellege. az megértő Alkotói portrék ismerete az életút és pályakép lényeges tényeinek bemutatásával. Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontjának feltárása; az alkotó személyisége, életútjának állomásai, szellemi kötődései. Teljes művek, műrészletek szöveghű felidézése. 17

Házi olvasmányok: Voltaire: Candide Puskin: Anyegin Katona József: Bánk bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A helység kalapácsa vagy Az apostol Jókai Mór: Az arany ember Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály egy verse Berzsenyi Dániel egy verse Katona József: Bánk bán - részlet Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány más művéből Petőfi Sándor: három verse Arany János: három verse Fogalmak: Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idõ- és értékszembesítõ verstípus, létösszegezõ vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mûfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Ellenőrzés: Irodalomból: a tanév folyamán két szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban (műelemzés, pályakép bemutatása elemzéssel, értekezés), két témazáró feladatlap 18

11. évfolyam Megjegyzés: a * az emelt szint -re vonatkozik Évi óraszám: 111 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra Belépõ tevékenységformák: Szövegértés: Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi mûvek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai mûvek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözõ nézõpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. Tanulási képesség A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan 19

kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztõ (például mûelemzõ, mûvelõdéstörténeti, mûvészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselõadás, hozzászólás formájában. Irodalmi kifejezésformák: A hagyományos mûnemi és mûfaji keretek átalakulásának, megszûnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemûség, a groteszk és az irónia szerepe. Mûvek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmûvekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása. Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Jellemzõ hõstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnõtté válás, bûn, bûnhõdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmûvek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmûvekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezõdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mû alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínûségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébõl néhány következtetés megfogalmazása. 20

11. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 55,5 óra I. Madách Imre 8 óra II. Világirodalom-széppróza, líra, dráma 18 óra III. Portrék a magyar szépprózából 18 óra IV. Ady Endre 14 óra V. Porték a Nyugat első nemzedékéből 8 óra VI. Babits Mihály 13 óra VII. Kosztolányi Dezső 14 óra VIII. Stílusirányzatok, képek, formák 7 óra IX. Debrecen és költői 3 óra + Dolgozatírásra: 8 óra Összesen: 111 óra Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. 21

Témakörök, tartalmak I. Madách Imre (8 óra) Az ember tragédiájaműelemzés, műértelmezés II. Világirodalomszéppróza, líra, dráma (18 óra) Művek és részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Balzac egy regénye, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy részlete; Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából) III.Portrék a magyar szépprózából (18 óra) Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. IV. Ady Endre (14 óra) Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai műve. (Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis?) Irodalmi Fejlesztendő készségek hangjátékból, színházlátogatásból élményszerzés. Élményalapú műismertetés. Művészi értékelése, véleményalkotás. olvasásból, filmből, alkotások önálló A művészi alkotásokban lévő érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai értékek felkutatása, megértése. Tanulói tevékenységek Kreatív szövegalkotási gyakorlatok, például szövegdramatizálás. Műértelmezés szóban és írásban. Memoriter: műrészletek. Műértelmezések szóban és írásban. Minimális teljesítmény Az olvasmány ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. Gondolatok, eszmék néhány szempont szerinti magyarázata. Tájékozottság az olvasott szövetekben. Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat Szerkezeti készítése, összehasonlítás, stílusjellemzők stílusjegyek feltárása. felismerése, kifejeződése, Kreatív szövegalkotási szempont gyakorlatok. Pályaképek bemutatása. A regény és novella műfaji jegyeinek elemzése. Szövegértelmezések stílusjegyek feltárásával. Verselemzések, versértelmezések, költői képek, kulcsmotívumok, szimbólumok elemzése. Verstani gyakorlatok. Memoriter: Ady Endre 4 verse és nyelvi néhány szerinti értelmezése az olvasott művek világában. Néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában - korszakban, a legjelentősebb változások sorában. Művek összehasonlítása néhány szempont - hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján. Ady Endre életútjának, pályaképének ismerete lényeges tények bemutatásával. Az olvasott versek elhelyezése az alkotó életpályájában. A jelentést hordozó szimbólumok felismerése, értelmezése. Teljes művek szöveghű felidézése. 22

V. Portrék a Nyugat első nemzedékéből (8 óra) Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás (Tanár úr kérem és még egy műve). Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve. VI. Babits Mihály (13 óra) Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet (Esti kérdés, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Ősz és tavasz között, Balázsolás) VII. Kosztolányi Dezső (14 óra) Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers (A szegény kisgyermek panaszai, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Számadás) és egy esszé vagy esszérészlet. VIII. Stílusirányzatok, képek, formák (7 óra) Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (Apollinaire, Kassák Lajos egy-két műve) IX. Debrecen és költői (3 óra) Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpádkötődések, emlékhelyek. Az üzenettartalom megfogalmazása, aktualizálása. Vitakészség, érvelés, bírálat, meggyőződés. Élethelyzetek, konfliktushelyzetek megértése. Problémafelvetés, kezelés. Optimista világ- és életszemlélet. Műértelmezések szóban és írásban. Beszámoló élményről. olvasói Magatartásformák elemző értékelése. Verstani gyakorlatok. Műfaji hasonlóságának különbségeinek változatok és megfigyelése, értelmezése. Memoriterek: Juhász Gyula egy verse Babits Mihály egy verse vagy 2 versrészlete, részletek a Jónás szövegéből Kosztolányi Dezső egy verse vagy 2 versrészlete. Kiselőadások a korszak irányzataiból - festményekről, zeneművekről. Tanulmányi séták, kirándulások. Színházlátogatás. A média aktuális műsorainak megtekintése. Alkotói portrék ismerete az életút és pályakép lényeges tényeinek bemutatásával. Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusban - a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontjának feltárása; az alkotó személyisége, életútjának állomásai, szellemi kötődései. Az olvasói magatartás tudatosítása, az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése. Teljes művek nagy műrészletek szöveghű felidézése. Az irodalomra való önálló reagálás képességének bizonyítása - beszámoló, ajánlás készítése. 23

Házi olvasmányok: Madách Imre: Balzac: Gogol: Ibsen: Mikszáth Kálmán: Móricz Zsigmond: Karinthy Frigyes: Babits Mihály: Az ember tragédiája Goriot apó A köpönyeg Solness építőmester Beszterce ostroma Árvácska; Tragédia; Barbárok Tanár úr kérem Jónás könyve Kosztolányi Dezső: Édes Anna Memoriter: Madách Imre: Ady Endre: Juhász Gyula: Babits Mihály: Kosztolányi Dezső: Az ember tragédiája - részletek 4 verse 1 verse 1 verse vagy 2 versrészlete 1 verse vagy 2 versrészlete Fogalmak: Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlõdésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hõstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Ellenőrzés: Irodalomból: három szövegmű elkészítése az alábbi műfajokban: értekezés, portré, önálló szövegértelmezés, témazáró feladatlapok. 24

12. évfolyam Megyjegyzés: a * az emelt szint -re vonatkozik Évi óraszám: 128 óra Otthoni tanulásra további: 64 óra Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevõ olvasók magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerû megfogalmazása. Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetû, nyelvhasználatú mûvek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezõ mûvek befogadása iránt. Szövegalkotás: Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelõ helyesírással, 25

nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mûfajnak, a témának, a címzettnek megfelelõen szóban és írásban. Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mûfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztõ információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. Irodalmi kifejezésformák: Az olvasott mûvekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzõ jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bõvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mûvek mûnemi, mûfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzõkbõl, elõadásmódból, versformákból - szakszerû fogalomhasználattal. Mûnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mûnek, témának és a kontextusnak megfelelõ alkalmazással. Különbözõ korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözõ mûvészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzõmûvészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mûvészi 26

megjelenései: legalább egy korszak két mûvészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott mûvekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi mûveltség, ítélõképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság: Életmûvek, szerzõi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzõ (például József Attila, Kosztolányi Dezsõ, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mûvészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyûjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak fõbb jellemzõi: tények és példák az olvasott mûvekbõl. Alapvetõ kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életmûvek és mûalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortársa kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítõ intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történõ bemutatása: mûvek és mûfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más mûvészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó mûfajok, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mûfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. 27

12. évfolyam IRODALOM Évi óraszám: 128 óra Heti óraszám: 4 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 64 óra I. József Attila 16 óra II. Portrék a magyar irodalomból (3) 20 óra III. Szerzők és művek 12 óra IV. Világirodalom a XX. században I. 10 óra V. Széppróza, líra, dráma 20 óra VI. Világirodalom a XX. században II. 10 óra VII. Kortárs magyar irodalom 20 óra VIII. Az irodalom határterületei 8 óra + Dolgozatírásra: 8 óra + Témazáró dolgozatra: 6 óra Összesen: 128 óra Ezeknek az óraszámoknak a 20%-át elmélyítésre, ismétlésre fordítjuk. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. 28

Témakörök, tartalmak 1. JÓZSEF ATTILA (16 óra) Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább 8-10 mű tematikai változatosságban. Az Óda és legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél, Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat című versek közül. * A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések. A művek fogadtatása, hatása. József Attila utóélete, helye és hatása az irodalmikulturális hagyományban. 2. PORTRÉK A MAGYAR IRODALOMBÓL (20 óra) Szabó Lőrinc alkotói portréja, öt műve, köztük egy versciklus részletei. Illyés Gyula alkotói portréja, egy prózája és egy verse. Radnóti Miklós alkotói portréja, négy műve, köztük egy ekloga. 3. SZERZŐK ÉS MŰVEK (12 óra) Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé (Pl: Iszony /Égető Eszter / Galilei / Két nemzedék / Európai utas / Ha most lennék fiatal stb.) Mária Sándor egy műve vagy szépprózai művészete (Pl.: Halotti beszéd / Egy polgár vallomásai / A gyertyák csonkig égnek / Eszter hagyatéka) Fejlesztendő készségek Szövegelemzés, szövegértelmezés. Erkölcsi, esztétikai felismerése. Memoriterek elmondása. Szövegelemzés, szövegértelmezés. Erkölcsi, esztétikai felismerése. Memoriterek elmondása. érzelmi, értékek kifejező érzelmi, értékek kifejező Érték és értéktelenség megkülönböztetése, felismerése. Hagyomány és újszerűség megláttatása. Véleményalkotás, érvelés, értékelés logikus gondolkodás. Tanulói tevékenységek Költői pályakép bemutatása. A különböző lírai műfajok sajátosságainak jellemzői, hagyományai irodalmunkban - rendszeresen. Költői képek, eszközök megfigyelése, értelmezése. Szövegalkotási gyakorlatok. Jellemző motívumok gyűjtése és értelmezése. Életrajzi vázlatok elkészítése - tömörítési gyakorlatok. Társadalmi helyzet és művészi alkotás összefüggésének megfigyeltetése. Önálló műolvasás, cselekményelmondás, témavázlat készítése. Kreatív szövegalkotás az olvasott művek alapján. Minimális teljesítmény Az életút, az életmű jelentős részeinek ismerete. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a pályakép főbb jellemzői. Legalább 3 vers ismerete, eligazodás József Attila költészetében szerint. témák A tanuló legyen képes az egyes alkotások kompozícióját, művészi eszközeit felismerni, értelmezni. A tanuló ismerje fel a művekben megjelenített élethelyzeteket, konfliktusokat, értékelje a magatartásformákat, értelmezze a felvetett társadalmi, erkölcsi kérdéseket. 29

Témakörök, tartalmak 4. VILÁGIRODALOM A XX. SZÁZAD- BAN I. (10 óra) Két szerző egy-egy műve, művészete (Pl.: F. Kafka / T. Mann / Hemingway / Lorca / Brecht / Bulgakov) * 3 szerző egy-egy műve, művészete a fentiek közül. 5. SZÉPPRÓZA, LÍRA, DRÁMA (20 óra) Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája (Pl.: Iskola a határon / Hajnali háztetők) Weöres Sándor két-három műve (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Pilinszky János három verse és egy prózája (a tankönyv és a szöveggyűjtemény alapján) Örkény István két-három műve, köztük egypercesek, egy dráma vagy drámarészlet (szöveggyűjtemény alapján / Tóték / Macskajáték / Pisti a vérzivatarban) Fejlesztendő készségek Tendenciák felismerése a művészetekben. Asszociációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtés képességének fejlesztése társadalom - egyén - művész között. Asszociatív fejlesztése. gondolkodás Tanulói tevékenységek A XX. század irodalmi, művészeti irányzatairól kiselőadás készítése, előadása. Önálló műolvasás, irodalmi élmény szerzése. A választott műalkotásoknak megfelelően műnemi és műfaji sajátosságok rendszerezése. Formai jegyek gyűjtése, a művek formai jellegzetességei, azok jelentéstöbbletének értelmezése. Önálló műolvasás, a cselekmény és a szerkezet megállapítása. Az irodalmi alapanyag és a film összehasonlítása (esszé, kiselőadás, vita, ismertetés) Minimális teljesítmény A tanuló legyen képes az adott művek elhelyezése a világirodalomban, a megfogalmazott társadalmi, emberi, erkölcsi kérdések értékelésére. A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére. 6. VILÁGIRODALOM A XX. SZÁZAD- BAN II. (10 óra) Legalább két szerző szépprózai alkotása / művészete, legalább egy dráma (Pl.: Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal) Szövegelemzés, szövegértelmezés, a XX. századi ember életérzésének erkölcsi, személyiségbeli jellemzőinek megláttatása. Önálló műolvasás. Kiselőadás a XX. század I. felének történelmi viszonyairól. A tanuló elméleti ismeretei alapján legyen képes az irodalmi alkotások értelmezésére, a felvetett társadalmi, erkölcsi, emberi kérdések értékelésére. * Három szerző a fenti alkotók közül 30