Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya... 3 1.2. A biztosított / szerződő... 4 1.2. A biztosított növénykultúrák... 4 1.2.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére.... 4 2. Biztosítási szerződés egyes típusai... 4 2.1. A típusú mezőgazdasági biztosítás... 4 2.2. B típusú mezőgazdasági biztosítás... 14 2.3. C típusú mezőgazdasági biztosítás... 20 Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus:... 31 2.4. D típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás... 31 3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok... 35 4. A biztosítási összeg meghatározásának speciális szabályai... 36 5. Az önrészesedés speciális szabályai... 36 6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok... 37 7. A szerződő, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speciális szabályok... 37 8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó speciális szabályok.. 38 9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó speciális rendelkezések... 39 10. A kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok... 39 11. Fogalom meghatározások... 39 12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól... 40 2/40 AHE-11536

A mezőgazdasági növénybiztosítás különös biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződőnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint létrejött díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött, díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell. Jelen kiegészítő feltételek a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: általános biztosítási feltételek) együtt alkotják a biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket. Díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződések esetén a biztosító annak tudatában jár el, hogy az ügyfél nyilatkozata alapján a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni. Ennek ismeretében díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződések esetén kizárólag olyan biztosítási szerződést köt, amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek. A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi. Amennyiben a biztosító a díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződésekben felsorolt eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó része után vehető igénybe. 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya 1.1.1. A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyeken található, biztosítási öszszeggel fedezetbevont növénykultúrákra terjed ki. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők: Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: A típusú mezőgazdasági biztosítás B típusú mezőgazdasági biztosítás C típusú mezőgazdasági biztosítás Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: Kiegészítő biztosítás ( D ) 1.1.2. A biztosítás időbeli hatálya (kockázatviselési ) A kockázatviselés kezdetét és végét a káreseményre vonatkozó biztosítási feltételek, 3/40 AHE-11536

míg a kockázatviselés naptári évét a kötvény tartalmazza. A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés legfeljebb egy éves termelésére vonatkozik. 1.2. A biztosított / szerződő 1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Biztosított az lehet, aki a növénykultúra hozamára (termés) jogosult, az ajánlaton név szerint megjelölt személy, aki a föld tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője, vagy e minőségben a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy. 1.2.2. A biztosítást megkötheti bármely természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti. 1.2.3. A biztosított termelő nevét, lakcímét/székhelyét, regisztrációs számát a biztosítási szerződés tartalmazza. 1.3. A biztosított növénykultúrák A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül a szerződő által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra. 1.3.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére. 2. Biztosítási szerződés egyes típusai Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: 2.1. A típusú mezőgazdasági biztosítás 2.1.1. A biztosítás tárgya: Az A típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növényekre köthető meg: őszi búza; tavaszi búza; őszi árpa; tavaszi árpa; őszi káposztarepce; triticale; rozs; ipari napraforgó; takarmánykukorica; borszőlő; alma. Az A típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg. 2.1.2. Tavaszi fagykár 2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok, vagy terméskezdemények elhalnak és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved. Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.1.2.1.2. A kockázatviselési : Az almánál a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapotától, de leghamarabb április 01-től; borszőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett 4/40 AHE-11536

tőke rügyfakadásától, de leghamarabb április 01-től; szántóföldi kultúrák esetében április 01- től. Május 31. 2.1.2.2. Kizárások 2.1.2.2.1. Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően nem térülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk. 2.1.2.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészesedésként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra biztosítási összegének 50%- a. 2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembe vételével történik: a fagykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni; a biztosított hozam a teljes biztosított területen; az adatszolgáltatáskor rögzített egységár; továbbá a termés betakarításának megkezdése előtti - a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett - termésbecslés eredménye, melyet a károsodott növénykultúra teljes biztosított területen kell elvégezni. A biztosított növényekben keletkezett és az 50%-os kárküszöböt meg nem haladó kár nem kerül térítésre. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási öszszegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész). veszteség 2.1.3. Téli fagykár 2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az alma és borszőlő esetében a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%- os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.1.3.1.2. A kockázatviselési : Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposztarepce esetében a keléstől; alma és borszőlő esetében november 30-tól. tárgyév március 31. 2.1.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; a hiányos kelés okozta károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); a fej és bakművelésű borszőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; 5/40 AHE-11536

a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; a biztosított borszőlő- és almaültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott alma, borszőlő ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz). 2.1.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Alma és borszőlő esetében a biztosító 70%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.1.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési : Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. Az őszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa, triticale, rozs), valamint az őszi káposztarepce esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31- ig írásban bejelentést tesznek. Almánál és borszőlőnél a visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, borszőlő ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. 2.1.3.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma és borszőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.1.4. Árvízkár (elemi káresemény okozta) 2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégeső, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából: Árvíznek minősül az állandó vagy os jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, vízfolyások, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben történő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kiáradó/kilépő víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz: befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; nem pusztulnak el, de termést nem hoznak; 6/40 AHE-11536

a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel (továbbiakban: súlycsökkenéses kár). Állománykipusztulásos árvízkárnak minősülnek azok a károk, melyek következtében a biztosításba vont növények állománya a vízborítás következtében május 31-ig oly mértékben kipusztult, hogy emiatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és azok területe újrahasznosításra kerül. 2.1.4.1.2. A kockázatviselési : szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, vagy telepítéstől; alma és borszőlő esetén szerződéskötéstől. szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó, de legkésőbb november 30-ig; Alma és borszőlő esetében a betakarításig tartó, de legkésőbb november 30-ig. 2.1.4.2. Kizárások: Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra; arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás, elgyomosodás miatt következett be; a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott az eróziós kártétel fogalmi körébe tartozó károkra; a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra; a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra; a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra; a borszőlő és alma ültetvények állagkáraira. 2.1.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a. 2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. Az árvízkárok mértékét az elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. Az állománykipusztulásos károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). veszteség 2.1.5. Tűzkár 7/40 AHE-11536

2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl.: villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatáskíséretében. 2.1.5.1.1. A kockázatviselési : Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; almában, borszőlőben a szerződés hatálybalépésétől. Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; alma, borszőlőben a szerződés megszűnéséig. 2.1.5.1.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk; az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok. 2.1.5.2. Önrész Az alma és borszőlő esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Alma és borszőlő tűzkára esetén, amenynyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. 2.1.5.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. Alma és borszőlő esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási öszszegének 20%-ával történik a kár térítése. Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.6. Jégesőkár 2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső 8/40 AHE-11536

miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül: palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. Súlycsökkenési kár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi kár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz az alma és a borszőlő termésében. 2.1.6.1.2. A kockázatviselési : 2.1.6.1.2.1. Tőkiveréses jégkárok: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órájáig. 2.1.6.1.2.2. Súlycsökkenéses károk: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; almában, borszőlőben az aktuális termőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; Alma és borszőlő esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.1.6.1.2.3. Minőségi jégkárok: A biztosítási szerződéshez pótdíj ellenében kötött záradékban meghatározott időponttól; A biztosítási szerződéshez pótdíj ellenében kötött záradékban meghatározott időpontig. 2.1.6.2. Kizárások A jégesőkár biztosítás nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.). 2.1.6.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Súlycsökkenéses és minőségi jégkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. 9/40 AHE-11536

A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén. 2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A szolgáltatási a következők szerint történik: 2.1.6.4.1. Tőkiveréses jégkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.1.6.4.2. Súlycsökkenéses károk: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. veszteség A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.6.4.3. Minőségi jégkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.7. Viharkár 2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy 10/40 AHE-11536

- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverését, kalászletörését illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; - a alma és borszőlő esetében termésleverést okoz; - kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi. Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség. 2.1.7.1.2. A kockázatviselési : a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés hatálybalépésétől; almánál a tisztuló hullás befejeződésétől; borszőlőnél a fürtök megjelenésétől. Kalászosoknál és a repcénél a technológiai érettségétől, illetve az aratás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban augusztus 15-ig tart; a kapás kultúráknál: a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21 napig tart (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban napraforgó esetében szeptember 30-ig, kukorica esetében november 15-ig tart; alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart borszőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig. 2.1.7.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be. 2.1.7.3. Önrész 2.1.7.3.1. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.1.7.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra - Alma esetén, amennyiben a viharkár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; - borszőlő esetén; - kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be; - napraforgó és kukorica esetében; - repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be, a fentiekben a következő szabályok irányadók: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo- 11/40 AHE-11536

násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. 2.1.7.3.3. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén. 2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.8. Felhőszakadás kár 2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 50%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják. 2.1.8.1.2. A kockázatviselési : Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; almában, borszőlőben az aktuális termőév kezdetétől. Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; almában, borszőlőben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-ig. 2.1.8.2. Kizárások A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett 12/40 AHE-11536

oksági kapcsolatban vannak a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.) Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk. Almánál és borszőlőnél a kárt követő év vegetációs ára ható terméscsökkentő tényezők miatti károk, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei. 2.1.8.3. Önrész Május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. napjának 24:00 órája után bekövetkező felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a. 2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). Az állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a kártérítési szolgáltatás a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik. 2.1.9. Aszálykár 2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási öszszeg 50%-a. Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs án belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. 2.1.9.1.2. A kockázatviselési : A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagában a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)! őszi vetésű kultúrák esetében március 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); alma és borszőlő esetén május 01-től. őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb augusztus 1-ig; tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig; 13/40 AHE-11536

alma és borszőlő esetén a szüret megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig. A kockázatviselési kezdetekor kötelező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat. 2.1.9.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre; bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek illetve üzemszüneti veszteségek; a biztosított kultúrákban aszály következtében, de a termés minőségének romlásában jelentkeznek. 2.1.9.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított káröszszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra teljes biztosítási összegének 50%-a. 2.1.9.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként meghatározott biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: az aszálykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni, a biztosított hozam a teljes biztosított területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár, a termés betakarításának megkezdése előtti a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett termésbecslés eredménye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész). Abban az esetben, ha a teljes biztosított területet aszálykár érte, a kártérítés nyújtására a teljes biztosított hozam és a betakarítás előtti termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége alapján kerül sor. Ha az aszálykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület valós termése egy hektárra jutó részének különbsége képezi. veszteség 2.2. B típusú mezőgazdasági biztosítás 2.2.1. A biztosítás tárgya: A B típusú mezőgazdasági biztosítás a z alábbi szántóföldi növényekre és ültetvényekre köthető meg. Szántóföldi növények: zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök, 14/40 AHE-11536

spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, Ültetvények: csemegeszőlő, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió. A következő káreseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás. 2.2.2. Jégesőkár 2.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.2.2.1.1. Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék, mely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásoló sérüléseket okoz. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül: palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a szőlő, a gyümölcsösök, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, a zöldborsó, a zöldbab és a dohány termésében. 2.2.2.1.2. A kockázatviselési : 2.2.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órájáig. 2.2.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.2.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A biztosítási szerződéshez pótdíj ellenében kötött záradékban meghatározott időponttól; 15/40 AHE-11536

A biztosítási szerződéshez pótdíj ellenében kötött záradékban meghatározott időpontig. 2.2.2.2. Kizárások A jégesőkár-biztosítás nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk. A minőségi jégesőkárok kizárólag a pótdíj ellenében megkötött záradéki feltételek szerint téríthetők. 2.2.2.3. Önrész A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. 2.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). A szolgáltatási minden esetben a következők szerint történik: 2.2.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.2.2.4.2. Súlycsökkenéses károk: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. veszteség A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 16/40 AHE-11536

2.2.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.2.3. Téli fagykár 2.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az áttelelő szántóföldi növénykultúrák a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%- os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.2.3.1.2. A kockázatviselési : Az őszi vetésű szántóföldi növények esetében a kelésétől; gyümölcsösök esetében november 30- tól; tárgyév március 31-ig. 2.2.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; a hiányos kelés okozta károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz). 2.2.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Ültetvények esetében a biztosító 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. 2.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a káröszszeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. Az őszi vetésű szántóföldi növények esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. A biztosított ültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárok nem kerülnek térítésre. A visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30- ig írásban bejelentést tesznek. 2.2.3.5 Egyéb rendelkezések 17/40 AHE-11536

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.2.4. Vihar- és homokveréskár 2.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 2.2.4.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a gyümölcsösök esetében a termésleverést okoz; a szántóföldi növények esetén szemkiverését, illetve termésletörést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi. Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség. Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza. Homokverés-károknál jelen esetben a kárküszöb károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. 2.2.4.1.2. A kockázatviselési : Viharkár esetében: szántóföldi növényeknél a szerződés hatálybalépésétől; almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől; héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzástól; szamócában az általános virágzástól; szőlőnél a fürtök megjelenésétől. szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; gyümölcsösök esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; ültetvények esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órájáig; szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig. Homokverés kár esetében: Az elvetett vetőmag csírázásának kezdetétől; a palánta végleges helyre ültetésétől. Addig az időpontig, míg az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs ban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-ig. 2.2.4.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; a termés túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás 18/40 AHE-11536

megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be; Homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatti károkra. 2.2.4.3. Önrész Szántóföldi növényeknél az érés kezdetét megelőző viharkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Viharkároknál szántóföldi növények esetében amennyiben az az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be,a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra a következők figyelembe vételével: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. Viharkároknál zab esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén Homokveréskárok esetén a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra 2.2.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. A homokveréskárok mértékét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.2.5. Tűzkár 2.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési 19/40 AHE-11536