A Korhány és Holt-Korhány (HUKM20023) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Dr. Deák József Áron Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dobrosi Dénes Dr. Estók Péter Sallai Zoltán Dr. Sum Szabolcs 2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 3
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Korhány és Holt-Korhány 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUKM20023 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 49 ha jedése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek A Natura adatlapon nem szerepelnek jelölő élőhelyek 1.4.2. Jelölő fajok nagy tűzlepke (Lycaena dispar) réti csík (Misgurnus fossilis) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra) tavi denevér (Myotis dasycneme) 1.4.3. A területen újonnan előkerült jelölő értéknek javasolt élőhely 6250 Síksági pannon löszgyepek 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Geszt Mezőgyán 5 Település területének érintettsége (%)
1.6. Egyéb védetségi kategóriák - 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi tervek tekintetében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál elérhető természetvédelmi kezelési terv dokumentáció adatai nyújtanak információkat. A tervezési területre eső védett természeti területek (összesen 14,6102 ha) helyrajzi számos listáját a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.8. Egyéb című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok szinten: település, helyrajzi szám, térmérték, alrészlet, művelési ág). 1.7.2. Településrendezési eszközök Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek - 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek - 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-13 Kettős - Körös tervezési alegységhez tartozik. 1.7.7. Egyéb tervek A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: 6
A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmeről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; 1995. évi LVII. törveny a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosítasai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítmenyekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 7
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) síksági pannon löszgyepek (6250*): A Korhány és a Holt-Korhány csatornává alakítása által a talajvízszint csökkent az ősmedrek aljában, ami az időszakos belvizek kialakulásának esélyét is csökkenti. Ez kedvez a gyepek esetleges beszántásának. A mederpart felső szélén a jó termőképességű csernozjom és réti talajokat igyekeznek megszántani, így a mederperemi gyepek szántók felöli szélén a kisebb mértékű beszántások is gyakori veszélyeztető tényezők. A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá M 5 A03.03 Kaszálás felhagyása/hiánya M 7 síksági pannon löszgyepek (6250*): A kaszálás elmaradása miatt spontán cserjésedési folyamatok indulhatnak meg, amelyek közt özönnövényeket is találhatunk. Lágyszárú özönnövények megjelenése, terjeszkedése sem kizárt a jövőben. A szukcesszió folyamán főleg a megmaradt löszgyepek (6250) tűnhetnek el becserjésedésük, beerdősülésük által, amiben várhatóan az invazív fajok szerepe (a csatorna közelsége miatt a gyalogakác (Amorpha fruticosa) esetleg ezüstfa (Eleagnus angustifolia), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)) nagy lehet. Nádasodhatnak is a kaszálás felhagyásával. síksági pannon löszgyepek (6250*): A legeltetés napjainkra már nem jellemző a csatorna- és érparton és a töltésen (szemben a román oldallal). A legeltetés elmaradása miatt spontán cserjésedési folyamatok indulhatnak meg, amelyek közt özönnövényeket is találhatunk. Lágyszárú özönnövények megjelenése, terjeszkedése sem kizárt a jövőben. A szukcesszió folyamán főleg a megmaradt löszgyepek (6250) tűnhetnek el becserjésedésük, beerdősülésük által, amiben várhatóan az invazív fajok szerepe (a csatorna közelsége miatt a gyalogakác (Amorpha fruticosa) esetleg ezüstfa (Eleagnus angustifolia), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)) nagy lehet. Nádasodhatnak is a legeltetés felhagyásával. A04.02 Alullegeltetés M 7 H02.06 Mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés M 14 I01 Idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 6 G05.07 Hiányos vagy rossz természetvédelmi beavatkozások M 5 síksági pannon löszgyepek (6250*): A mező- és erdőgazdasági területekkel közvetlen érintkező természetes élőhelyek széleire hathat leginkább. síksági pannon löszgyepek (6250*): Az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése már jelenleg is a terület 10%-án problémát jelent, de ez az arány a kezelés megszűnésével, az esetleges erdőtelepítésekkel (különösen invazív fásszárúak esetén) még tovább nőhet. Az invazív fajok jelenleg a szárazabb 6250 termőhelyeken és azok gyomos származékaiban, a mezsgyéken, telepített és őshonos fafajú erdőkben is jelen vannak. A 6250 esetén az akác (Robinia pseudo-acacia) illetve az ezüstfa (Eleagnus angustifolia), de a töltéseken a csatorna közelsége miatt a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) jelenthet a jövőben problémát. Egyelőre az őshonos száraz cserjések kompetíciója jobb a 6250-ben. Taposottabb, szántóközeli területeken 6250-n az olasz szerbtövis (Xanthium italicum) és parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is előfordul. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A faj életterét nagymértékben szűkíti, hogy a Korhány, illetve a Holt-Korhány Natura 2000 státuszú szakaszainak jelenleg 9095%-át sűrű vegetáció borítja (elsősorban gyalogakác). Az inváziós fajok fokozatosan csökkentik a tápnövények, valamint a lepkék számára nektárforrásul szolgáló virágos növények állományainak kiterjedését, és emiatt szűkíthetik a lepkék táplálkozási lehetőségeit, illetve életterét, továbbá ronthatják a populációk szaporodási képességét. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A faj lárvája jól alkalmazkodott tipikus élőhelyeinek természeti sajátosságaihoz, mivel nyugalmi időszakát megelőzően olyan szövedéket készít, amelyben vízelöntéseket is képes túlélni. Ám e stratégia sem nyújt számára korlátlan védelmet, hiszen a lárvák (de a peték vagy a bábok is) idővel elpusztulnak a vízben. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A faj életterét nagymértékben szűkíti, hogy a Korhány, illetve a Holt-Korhány Natura 2000 státuszú szakaszainak jelenleg 9095%-át sűrű vegetáció borítja (elsősorban gyalogakác), amely nem kerül eltávolításra ezekről az élőhelyekről.
K02.01 Fajösszetétel-változás, szukcesszió M 5 Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A faj életterét nagymértékben szűkíti, hogy a Korhány, illetve a Holt-Korhány Natura 2000 státuszú szakaszainak jelenleg 9095%-át sűrű vegetáció borítja (elsősorban gyalogakác). Az inváziós fajok fokozatosan csökkentik a tápnövények, valamint a lepkék számára nektárforrásul szolgáló virágos növények állományainak kiterjedését, és emiatt szűkíthetik a lepkék táplálkozási lehetőségeit, illetve életterét, továbbá ronthatják a populációk szaporodási képességét. A cserjésedés eredményeként a bokrok, özönnövények fokozott ütemű terjedése jelentősen csökkenti a partszakaszok gyepein található lágyszárú fajkészlet diverzitását, így a nagy tűzlepke eredetileg optimális élőhelyei lassanként elsorvadnak, becserjésednek, végül pedig megszűnnek. Tavi denevér (Myotis dasycneme): A vizes élőhelyek becserjésedése a táplálkozó területek romlását okozhatja. H01 Felszíni vizek szennyezése H 50 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A tisztított szennyvizek hatására a nagytestű kagylók állományai visszaszorulhatnak, ami magával vonja a szivárványos ökle populációjának a csökkenését is, illetve az érzékenyebb fajok visszaszorulását. Réti csík (Misgurnus fossilis): A szennyezések negatívan befolyásolják az állománynagyságot Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): Negatív hatást gyakorolhatnak a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják. J02.11.01 Üledék kotrása, eltávolítása H 50 F02.03.02 horgászat M 20 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): Kedvelt csalihal, állományát csökkenti a horgászat J02 vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból H 50 Réti csík (Misgurnus fossilis): Elsősorban a fennmaradt mocsári faunaelemeket (Misgurnus fossilis) veszélyezteti a vízi és parti vegetáció eltávolítása. Részben a búvóhelyek megszűnése, részben az árnyékolás megszűnése jelent veszélyt rájuk. közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás M 10 felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra M 10 Vidra (Lutra lutra): az egyre gyakrabbá váló aszályos időszakokban a fokozottabb vízkivételek összességében negatívan befolyásolhatják a vízi életközösséget, beleértve a vidrát is vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból M 30 Vidra (Lutra lutra): a vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, munkálatok negatívan befolyásolhatják élőhelyét G05.11 J02.06.01 J02.12 Réti csík (Misgurnus fossilis): A lágyüledékkel több esetben tapasztaltuk réticsíkok (Misgurnus fossilis) kiemelését, így az üledékeltávolítás releváns veszélyeztető tényező a faj esetében. Vidra (Lutra lutra): sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Korhány és Holt-Korhány különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állapotának javítása elsősorban a vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését az ökológiai vízigény biztosítása, a jó kémiai és biológiai állapot elérése szolgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok. A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízhozam, a vízjárás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztest ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a meder egy része leürül, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A Holt-Korhány észak, észak-nyugati szakaszán a mederben borult holtfák valamint a szegélyt benövő idegenhonos fászsárúak eltávolítása javasolt A hosszútávú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Korhány is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádasokban diszpergáltan és foltszerűen pionír fásodás indult meg. Változatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. A nádasok, cserjések és a tájidegen invazív fajok sztyepeken (6250) történő terjeszkedésének megakadályozását, a kialakult állományok visszaszorítását célzott természetvédelmi beavatkozások és a kaszálás és szarvasmarha-legeltetés segítheti. Sajnos az extenzív gazdálkodás eltűnése a tájból a fenntartást megnehezíti. 10
Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az idegenhonos fásszárú állományok mi hamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A meglévő szántók hatásakis méélőhely-rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támogatandó célkitűzés. A tervezés során a természeti adottságok figyelembe vételével több élőhelyes, (pl. gyep, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A szántók aránya igen kicsi a területen. Környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hosszútávon a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és/vagy erdősítése támogatandó célkitűzés. Ennél jóval nagyobb a jelentőségük a Natura 2000 területtel határos, annak természetes élőhelyeit szegélyező szántóknak. Ezek esetében a legértékesebb élőhelyeket kísérőknél gazdálkodási védőzóna kialakítására lenne szükség. 3.2.1.2. Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Korhány és Holt-Korhány állandó vizű medre (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: BA (A1), BA (U9), BA (B1a), BA (B2), BA (B3) Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) 11
A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Holt-Korhány 3-4 méter szélességű, lassan áramló, sekély vizű (25-40 cm átlagos vízmélység) vízfolyás. A mederszegély fásszárúakkal erősen benőtt (sok a bedőlt cserje és fa), a víztest sok helyütt erősen árnyékolt, a lágyüledék nem túl vastag. A Korhány-csatorna áramló vizű átlagosan 8-10 méter széles, 1,5-1,8 méter mélységű vízfolyás. A víztérbe gyakoriak a hínármezők, a szegély mocsarasodott. A térség egykor jelentős vízfolyásának a Korhánynak a belvízrendezés vízföldrajzi hatásai és a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások következtében jelentősen átalakult vízjárása, vízkészlet-gazdálkodása, s ezen keresztül vizes élőhelyeiknek állapota is. Vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg. Főként a Holt-Korhányban időszakonként, változó mértékben, de jelentősen lecsökken a vízszint, mely gátja a megfelelően diverz és állandó hínár együttesek (főként rögzült) kialakulásának. Mindkét vízfolyás kisvízi medre víztestének jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A feliszapolódás és a sekély víztér kedvez a kisvízi mederben a nádasok valamint foltokban a harmatkásások kialakulásának. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztestek ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a szélesebb mederszakaszok, nem iszaptalanított, sekély szélei szárazra kerülhetnek, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A Holt-Korhány észak, észak-nyugati szakaszán a mederben borult holtfák valamint a szegélyt benövő idegenhonos fászsárúak eltávolítása javasolt. A hosszútávú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Korhány is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott ér-ágak (csatornák) állandó víztereinek fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozásokkal lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A felsoroltak közül a víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához a legfontosabb az áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A nádaratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Hinaras vízfoltokkal mozaikoló mederszegélyi nádasok, harmatkásás és 12
virágkákás mocsarak valamint magassásosok (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: A1, B1a, B2, B3, B5 Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. (V47) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. (V58) A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. (V62) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Holt-Korhány és a Korhány vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg. A feliszapolódás és a sekély víztér kedvez a kisvízi meder mentén szegélynádasok és mocsári társulások valamint magassásosok kialakulásának. Kis vízhozam idején a nádasok egy része szárazra kerül. A jelenlegi kedvezőtlen állapot megváltoztatásához a vízháztartás javítására, megfelelő dinamikájú vízpótlásra lenne szükség. Hosszú távú megoldás az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Korhány is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése lehet. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelentenek a víztest ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan 13
vízhozam mellett a meder egy rész leürül, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádasokban diszpergáltan és foltszerűen pionír fásodás indult meg. Változatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott egykori ér állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozások foganatosításával lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. A nádasokra vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-3 kezelési egység Meghatározása: Ártéri mocsárrétek és szárazodó változataik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: D34, D34xB1a, D34xOC, B5 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Fogasolás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) 14
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A nem túl gyakori, mocsárrétek és szikesedő (Lythro-Alopecuretum) valamint szárazodó, gyomos változataik keskeny sávokban, fragmentálisan helyezkednek el a hullámterében. Vízháztartásuk javítása, degradációjukat okozó kiszáradásuk megakadályozása ökológiai vízigényüket figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartással és a vízelvezetések megszüntetésével érhető el. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése illetve javulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok terjedésének megakadályozása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már 15
gyalogakácosodott foltok rekonstrukciója. A szegélyező szántók felől a beszántás egyes szakaszokon közvetlenül veszélyeztetheti a gyepeket. A szántó-gyep határterületeken a tápanyag utánpótlás és a növényvédő szerek használata gyomosodást illetve jellegtelenedést okozhatnak. 5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. 6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Mocsárrétek és degradált változataik ökológiai vízigényének figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartás, és a természetes vízháztartásukat befolyásoló vízelvezetések megszüntetése hosszútávon ezen élőhelyek fenntartása érdekében alapvető fontosságú. Kezelés híján az özöngyomok (gyalogakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: Szikes rétek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: F2 Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Fogasolás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Hengerezés nem megengedett. (GY11) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) 16
Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY94) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) 17
Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) 4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Míg az ürmös puszták, mézpázsitosok és vakszikesek kisebb foltokban száraz gyepekben találhatók, a szikes rétek néhány kisebb folt kivételével egy nagyobb összefüggő sávban kísérik a Korhány déli-szakaszát. Kezelésük a vízügyi szerv által részben megoldott, de szegélyterületeiken cserjésedés (őshonos és invazív idegenhonos egyaránt) illetve a nád előretörése figyelhető meg. Kezelés híján az özöngyomok (gyalogakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat. Területarányok a talajviszonyok ismeretében jelentősen nem növelhető, egyéb élőhely-rekonstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek. 5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetes fajdiverzitásuk javulhat. KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: Löszpusztarétek és degradátumaik valamint a kisebb foltokban velük mozaikoló cickórós és ürmös puszták, mézpázsitos szikfokok, vakszikesek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: F1b, F3, H5a, OC, Natura 2000 élőhelyek: 1530, 6250 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Fogasolás nem megengedett. (GY09) 18
Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Hengerezés nem megengedett. (GY11) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) 19
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY94) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható. (GY120) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A töltéseken, a területre benyúló mezsgyéken, mederszéleken található löszpusztarétek és degradátumaik kiterjedésük alapján meghatározó élőhelyei a Natura 2000 területnek. A környező táj intenzív használata (beszántás, mezőgazdasági vegyszerhasználat, mezőgazdasági és lakossági tápanyagterhelés) miatt a löszgyepek jellegtelenedése, fragmentálódása figyelhető meg. Főként a mezsgyéken, mederperemeken lévő állományok tűntek el. A töltéseken, főleg a határsávban azonban nagyobb arányban, jobb természetességgel vannak jelen az ebbe az élőhelytípusba sorolható száraz gyepek. Egyes szakaszokon a becserjésedésük előrehaladott. Az őshonos cserjések túlzott terjeszkedése kedvezőtlen, ezért aktív kezelésekkel szükséges fenntartani vagy helyreállítani a gyepeken az optimális szoliter és csoportos cserje előfordulást illetve az összefüggő cserjések és löszgyepek mozaikjaink ökológiai szempontból kedvező arányait. A Korhány országhatárhoz közeli illetve azt kísérő déli szakaszán a talaj szikesedésének és A-szintjének eróziója következtében ürmös és cickórós puszták, mézpázsitos szikfokok, vakszikesek foltjai ágyazódtak a löszgyepekbe. Azért kerültek a fenti szikes élőhelyek a kezelési egységbe, mivel a mozaikokban az élőhelyek csak együtt kezelhetők. Ezért a 1794-es és a 2156-os számú löszgyep foltok esetében a szikes élőhelyekkel mozaikos területrészeken csak előírások szerinti legeltetés javasolt. Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok A zavart, alacsony természeti értéket képviselő, nagyobb kiterjedésű száraz gyepeknél megfontolandó a tatárjuharos lösztölgyes kisebb foltjainak illetve a társulás fajainak szoliter vagy egy-két példányos telepítése. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok 20