A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Átírás

1 A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014

2 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Szalai Mónika Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zoltán Lesku Balázs Dr. Nagy Antal Dobrosi Dénes Kovács Tibor Deli Tamás Vági Balázs 2

3 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 3

4 Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Korábban a Natura adatlapon nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Kommunikációs melléklet

5 I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Maros 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUKM Kiterjedés Tervezési terület kiter ha jedése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Jelölő fajok tompa folyamkagyló (Unio crassus) bánáti csiga (Chilostoma banaticum) magyar tarsza (Isophya costata) balin (Aspius aspius) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) homoki küllő (Gobio kessleri) széles durbincs (Gymnocephalus baloni) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) garda (Pelecus cultratus) törpecsík (Sabanejewia aurata) német bucó (Zingel streber) magyar bucó (Zingel zingel) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 6

7 vidra (Lutra lutra) tavi denevér (Myotis dasycneme) Korábban a Natura adatlapon nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Apátfalva Csanádpalota Deszk Ferencszállás Kiszombor Klárafalva Magyarcsanád Makó Maroslele Nagylak Szeged-Tápé 1.6. Egyéb védetségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi tervek tekintetében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál elérhető természetvédelmi kezelési terv dokumentáció adatai nyújtanak információkat. A tervezési területre eső védett természeti területek (összesen 2851,2634 ha) helyrajzi számos listáját a II. Megalapozó dokumentáció Egyéb című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok szinten: település, helyrajzi szám, térmérték, művelési ág, kivett kategória). 7

8 Településrendezési eszközök Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény. Csongrád megye területrendezési terve (10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete). A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-21 Maros alegységéhez tartozik Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; 8

9 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló évi LIII. törvény; A védett és a fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 9

10 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): a beszántások miatt csökken az élőhely kiterjedése A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá L 1 A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás L 1 A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 5 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az élőhely fennmaradásához kezelés szükséges, máskülönben ellepik az idegenhonos cserjések és megszűnik A intenzív szarvasmarha-legeltetés L 1 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az intenzív legeltetés az élőhely degradációját okozza A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya M 5 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az élőhely fennmaradásához kezelés szükséges, máskülönben ellepik az idegenhonos cserjések és megszűnik B01 erdőtelepítés L 1 B erdő felújítás idegenhonos fajokkal M 3 J02.12 vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból L 0,3 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az intenzív kaszálás az élőhely degradációját okozza Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): egyes helyeken az élőhelyre erdőt telepítenek, ez csökkenti a kiterjedését Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a hazai fajokból álló erdők fafajcseréje csökkenti az élőhely kiterjedését tavi denevér (Myotis dasycneme): Az egyes erdőfelújítások során alkalmazott őshonos fafajok számának és azok területarányának csökkentése az élőhely jelentős mértékű romlását eredményezheti. Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130): az élőhelyet degradációját okozza B02.04 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása M 7 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a természetes állományfejlődést akadályozza a holt faanyag eltávolítása tavi denevér (Myotis dasycneme): A holt faanyag eltávolításával a faj búvóhelyeinek száma csökken. Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): a hullámtéren kezelés hiányában idegenhonos cserjések veszik át az élőhely helyét I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 4 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): minden álomány erősen szennyezett idegenhonos inváziós fajokkal. Hosszú távon ez az élőhely fennmaradását veszélyezteti Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. I03.02 genetikai szennyezés (növények) M 5 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): A nyarak hibridizálnak klónállományokkal, megfigyelhető az ismeretlen genetikai hátterű egyedek térnyerése a spontán állományokban is.

11 H01.05 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt M H01.08 diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt M 7 J02.02 hordalékkotrás M 7 Unio crassus:vízkárelhárítási célból a mederben végzett mederbiztosítási, iszapolási, kotrási munkák. J02.04 árvízhatás megváltoztatása M 13 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a szabályozottság és a töltésezés miatt az árvizek levonulása jelentősen eltér a természetesen elvárhatótól. Ennek negatív hatása lehet az állományokra J02.12 gát, töltés, mesterséges partok, általános L Kód Potenciális veszélyeztető tényező neve Jelentősége B02 Erdőgazdálkodás M 7 Unio crassus: A vízfolyásokkal közvetlenül érintkező mezőgazdasági területekről bekerülő diffúz szennyezések 0,1 Unio crassus:a vízfolyásokat érintő, nem kellően hatékony szennyvízkezelésből adódó negatív hatások. Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130):az élőhely kialakulási területeit megszüntetik a mesterséges partok Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 5 Bánáti csiga (Chilostoma banaticum): A faj hazánkban 90-95%-ban hullámtéri erdőkben, bozótosokban, esetleg magaskórós jellegű ártéri növényzetben él. A tarvágások után végrehajtiott talajelőkészítési munkák, illetve erdőművelési munkák jelentősen visszavetik az állományméretet Magyar tarsza (Isophya costata): Mérsékelten nedves élőhelyeket kedvelő faj, ha kedvezőtlen mikroklimatikus körülmények között több évig is képes pete állapotban átvészelni, de tartóssá válás esetén visszaszorulhat. M0102. aszály és csapadékmennyiség csökkenése M 10 vöröshasú unka (Bombina bombina): az időszakos kisvizek szükségesek a faj szaporodásához. Aszály esetén ezek szárazak maradnak, ez negatív hatás Bánáti csiga (Chilostoma banaticum): Komoly veszélyeztető tényező az alapvetően nedvességigényes faj számára. Aszályos években sikertelen a szaporodás. Ezt tartjuk a legkomolyabb veszélyeztető tényezőnek az összes hazai populáció esetében. A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás L 1 Magyar tarsza (Isophya costata): a korai és többször is ismételt nagy kiterjedésű kaszálás tönkre teheti az élőhely szerkezetét. Bizonyos inkább lágyszárú kétszikűeket (galajfélék, pillangósok stb.) tartalmazó foltokat előnyben részesítik még az ilyen másodlagos élőhelyeken is a tarszák. Viszont pl.: bodza, gyalogakác, siskanádtippan elszaporodása rontja számukra az élőhely minőségét, így a kaszálás elmaradása is veszélyeztető tényező. I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte L 1 Magyar tarsza (Isophya costata): Elszaporodnak az élőhelyen az özönnövények, mely jelentős megváltoztatja az élőhelyszerkezetét, mikroklíma viszonyait. Az egyes populációk lassan kiszorulnak. J03.01 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése L 1 J03.02 élőhelyi-összeköttetések csökkenése emberi hatásra L 1 Magyar tarsza (Isophya costata): Tápnövényei lágyszárú kétszikűek (pl.: Filipendula, Galium, Vicia stb.) fajok közül kerülnek ki, ezek eltűnése illetve a megfelelő mikroklimatikus viszonyokat biztosító gyepszerkezet együttes megváltozása eltűnéséhez vezethet. Magyar tarsza (Isophya costata): folyók ártereit kísérő gátoldalak ökológiai folyósként működhetnek. Fontos szerepet játszhatnak a kis mozgásképességű fajok elterjedésében, újratelepedésében és a fajtársakkal való találkozásban.

12 balin (Aspius aspius): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, homoki küllő (Gobio kessleri): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, felpillantó küllő (Gobio albipinnatus): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, H01 felszíni vizek szennyezése M 10 széles durbincs (Gymnocephalus baloni): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, magyar bucó (Zingel zingel): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, német bucó (Zingel streber): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, mocsári teknős (Emys orbicularis): igen jelentős a fészekpredáció a fajnál, vélhetően itt is kárt okoznak a rókák K03.04 ragadozás (predáció) H 20 G05.11 közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás L 2 H01 felszíni vizek szennyezése M 10 Vidra (Lutra lutra): A vidrát elsősorban táplálékbázisán keresztül veszélyzeteti. J02.12 vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból M 10 Lutra lutra: A vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, lefolyást elősegítő munkálatok negatívan befolyásolhatják élőhelyét Kód Kívülről ható tényező neve veszélyeztető Jelentősége Vidra (Lutra lutra): Sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) Unio crassus: a határon túlról érkező, felszíni, ipari eredetű szennyezések hatásai negatívak balin (Aspius aspius): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti homoki küllő (Gobio kessleri): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti XO államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások M 7,5 széles durbincs (Gymnocephalus baloni): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti magyar bucó (Zingel zingel): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti német bucó (Zingel streber): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti J víztározók M 7,5 Unio crassus:a vízgyűjtő határon túli részén nagy számban jelenlévő tározók vízvisszatartása, valamint a tározók természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó üzemeltetése.

13 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Maros kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a jelölő élőhelyek területcsökkenésének megállítása és állapotuk javítása a gyepgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A gyepgazdálkodás tekintetében ezt a legeltetés intenzitásának és a kaszálás módjának optimalizálása és ellenőrzése, az elszántások megakadályozása, illetve a (főképp idegenhonos inváziós) cserjefajok terjedésének hatékony megakadályozása tudják biztosítani. Az erdőgazdálkodás tekintetében a természetközeli állapotú erdők fenntartása és a tájidegen erdők lecserélése, míg a vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését a Maros-meder jelenlegi állapotának megőrzése, esetleges javítása, a holtmedrek, vizes élőhelyek természetközeli hasznosítása szolgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok Az ökológiai folyosónak, de egyben lineáris izolátumnak is tekinthető site a külső közvetett és közvetlen behatásokra erősen érzékeny. A szabályozások előtti a Maros lefűződő meanderekkel, erekkel, szigetekkel tagolt vízrendszert alkotott. A szabályozás következtében a meder fejlődése a természetes állapotokhoz képest jelentősen megváltozott, a jelenlegi hullámtéren, mind pedig a mentett oldalon jelentősen módosultak a felszínformáló folyamatok. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat e fenntartási terv lehetőségein. Az árvizek jelentős hordalékot raknak le a hullámtérben. A legtöbb holt meder és kubik feltöltődése előrehaladott. Bár ez a folyamat meg nem állítható, de a vizes élőhelyek egy része, - üledékkotrással illetve a folyóval szabályozott módon való összekötésükkel (fokjellegű csatorna) hosszabb időre helyreállítható, a vízháztartás javításával kedvezőbb ökológiai feltételek teremthetők. Ennek érdekében a nagyobb és még kevéssé feltöltődött vízállások, kubikok, holtmedrek esetében vizsgálni érdemes az aktív vízügyi - természetvédelmi beavatkozások lehetőségét. A már feltöltődöttebb állapotúaknál segíteni kell a legtermészetszerűbb vegetáció kialakulását kezelésekkel. Több helyütt megindult természetes, pionír fásodásuk. Változatlan vízháztartás mellett várható szuk13

14 cesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. Makó alatt a torkolatig csak az árvízvédelmi töltések és mezsgyéik gyepesek, attól fölfelé más élőhelyekkel mozaikolva (szántók erdők) jelentősebb gyepfoltok, főként mocsárrétek és degradátumaik találhatók. Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a folyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, további cserjésedésük, izolációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkodástól, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. A meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés, az eddigi tapasztalatok alapján az árvizek miatt a gyepesítés csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött propagulummal célravezető) támogatandó célkitűzés. A tervezés során - a szántó méretétől és táji környezetétől függően, valamint talaj adottságaitól függően - több élőhelyes (pl. gyep, mocsár, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A Natura 2000 terület erdősítettsége és erdősültsége, főként a Makó alatti szakaszon (árvízi helyzet) jelentős. Elérendő a meglévő erdők és telepítések szerkezetének és fajkészletének a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájjellemző erdőtípushoz közelítése, természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invázívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni, más természetes élőhelyekkel mozaikosan. Igen jelentős a nemes nyarasok területfoglalása. Az idegenhonos fásszárúak telepített és spontán állományai kisebbek, ennek ellenére az invazív fajok borítási értékei igen nagyok a nemes nyarasok és a puhafaligetek alatt. Idegenhonos állományok hosszú távú fenntartása, már propagulum termelésük okán sem javasolt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. A természetes erdőfoltok alatt, kiszáradó nádasokban és gyepekben terjedő gyalogakác visszaszorítása célzott beavatkozásokkal, utóbbinál megtelepedését pedig a hasznosítás (kaszálás, legeltetés) rendszerességével lehet megakadályozni. A Natura 2000 területen jelentős szántóterületek esetében kedvező, hogy nem túl nagyok a tábla méretek, gyakran természetes élőhelyekkel mozaikolnak, valamint az, hogy sok a kiskert, a kis parcellás ültetvény, gyakoriak az évelő pillangósok. A szántú művelési ágú területeken a környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. A kiskertekben a gyepes aljú, extenzív gyümölcsösök arányának növelése támogatandó. A parlagterületek kezelése, az invazív fásszárúak (gyalogakác) terjedésének megakadályozása okán, kiemelt feladat. Törekedni kell a Natura 2000 területbe ágyazott telephelyek, szabadidő létesítmények közvetlen degradáló hatásainak csökkentésére. Érdemes megvizsgálni egyes ingatlanok fenntartásának szükségességét illetve élőhelyi átalakításának lehetőségét. 14

15 Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, fenntartási javaslatokat, és a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztés) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek. Az alább részletezett kezelési javaslatok esetében a fenntartási terv nem tér ki az élőhelykezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott, kötelezően betartandó előírásokra. A leírt kezelési javaslatok olyan, a természetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges gazdálkodási módokat, élőhelykezelési beavatkozásokat részletez, amelyek csupán iránymutatásként szolgálnak, megvalósításuk önkéntes vállalás, egyedi finanszírozás, illetve később életbe lépő támogatási rendszer illetve jogszabályi előírás esetében elvárható. A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. KE-1 kezelési egység 15

16 (1) Meghatározása: A Maros medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U8, I1, OB Natura 2000 élőhelyek: 3130 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Gyergyói-havasokban eredő Maros teljes hossza 749 km, s ebből magyarországi szakasza mindössze 50 km. Egykori mellékvízfolyásai ma belvízvédelmi csatornák. A magyarországi folyószakasz a határt követő - 11 km kivételével, - számos kanyarátvágással erősen szabályozott, a töltésrendszer jól kiépített. A szabályozások előtti a Maros lefűződő meanderekkel, erekkel, szigetekkel tagolt vízrendszert alkotott. A szabályozás következtében a meder fejlődése a természetes állapotokhoz képest jelentősen megváltozott. Vízjárása erősen ingadozó, melyet a román szakaszon megépített számos víztározó némiképp csillapít. Ennek ellenére az alsó szakaszon is előfordul 1 méteres vízszintingás. Esése nagy, árvizei általában gyorsan levonulnak, azonban a Tisza áradásainak viszszaduzzasztó hatása gyakran érvényesül. Ugyancsak ennek következtében Makó alatt nagyobb átlagos vízmélység jellemzi a folyót, kisvíz idején inkább csak parti zátonyok alakulnak ki, s az üledék jórészt homok és iszap. A Makó feletti szakaszon a Tisza gyengébb hatása okán, nagyobb a vízjáték, a folyó mederalakító munkája jobban érvényesül, sok a középzátony és a sziget, a mederhordalék homok és kavics. A XIX.-XX. századi vízügyi beavatkozásokra a folyó megváltozott vízjárással és geomorfológiai alakulásokkal válaszolt. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat a fenntartási terv lehetőségein. (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a Marost érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A XIX.-XX. századi vízügyi beavatkozásokra a folyó megváltozott vízjárással és geomorfológiai alakulásokkal válaszolt. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat a fenntartási terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység 16