A Köles-ér (HUKM20022) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Dr. Deák József Áron Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Sallai Zoltán 2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 3
Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai... 6 1.1. Név... 6 1.2. Azonosító kód... 6 1.3. Kiterjedés... 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...6 1.4.1. Jelölő élőhelyek... 6 1.4.2. Jelölő fajok... 6 1.5. Érintett települések... 6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...6 1.7. Tervezési és egyéb előírások...7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2. Településrendezési eszközök...7 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...7 1.7.5. Halgazdálkodási tervek...7 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...7 1.7.7. Egyéb tervek... 7 1.7.8. Jogerős engedélyek... 7 2. Veszélyeztető tényezők... 10 3. Kezelési feladatok meghatározása...12 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...12 3.2. Kezelési javaslatok... 12 3.2.1. Élőhelyek kezelése... 12 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...29 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...29 3.2.4. Kutatás, monitorozás... 29 3.2.5. Mellékletek... 30 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...30 3.3.1. Agrártámogatások... 30 3.3.2. Pályázatok... 33 3.3.3. Egyéb... 34 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...34 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök...34 3.4.2. A kommunikáció címzettjei...36 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...37 4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Köles-ér 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUKM20022 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 71 ha jedése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek A Natura adatlapon nem szerepel jelölő státuszú élőhely 1.4.2. Jelölő fajok réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Mezőgyán Sarkadkeresztúr 1.6. Egyéb védetségi kategóriák Egyéb védettségi kategóriák nincsenek 6 Település területének érintettsége (%)
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv - 1.7.2. Településrendezési eszközök Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény. Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet). A tervezési terület által érintett Mezőgyán és Sarkadkeresztúr településekre készült településrendezési tervek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek - 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-13 Kettős-Körös tervezési alegységhez tartozik. 1.7.7. Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: 7
A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 8
21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 9
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) H01 felszíni vizek szenynyezése H 50 I01 idegenhonos inváziós H fajok jelenléte 50 J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok H Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A tisztított szennyvizek hatására a nagytestű kagylók állományai visszaszorulhatnak, ami magával vonja a szivárványos ökle populációjának a csökkenését is. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Vágó csík (Cobitis taenia): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Réti csík (Misgurnus fossilis): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Vágó csík (Cobitis taenia): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Réti csík (Misgurnus fossilis): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzéke- 50 10
Kód Veszélyeztető tényező neve H 50 vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási H célokból 50 J02.02. üledékkotrás, kiter01 melés J02.10 Jelentősége Érintett terület nagysága (%) K01.02 eliszapolódás, felisza- H polódás Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják, negatív hatásúak Vágó csík (Cobitis taenia): Ugyancsak negatív hatást gyakorolhat a vágócsík (Cobitis taenia) állományára a kotrás, Réti csík (Misgurnus fossilis): A lágyüledékkel több esetben tapasztaltuk réticsíkok (Misgurnus fossilis) kiemelését, így az üledékeltávolítás releváns veszélyeztető tényező a faj esetében. a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják. Réti csík (Misgurnus fossilis): Elsősorban a fennmaradt mocsári faunaelemeket (Misgurnus fossilis) veszélyezteti a vízi és parti vegetáció eltávolítása. Részben a búvóhelyek megszűnése, részben az árnyékolás megszűnése jelent veszélyt rájuk. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A duzzasztás hatására a közösségi jelentőségű halfaj elveszíti el élő- és szaporodóhelyét. Vágó csík (Cobitis taenia): A duzzasztás hatására a közösségi jelentőségű halfaj elveszíti el élő- és szaporodóhelyét. 50 11
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Köles-ér különleges természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állapotának javítása elsősorban a vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését az ökológiai vízigény biztosítása, a jó kémiai és biológiai állapot elérése, a természetesebb parti zonáció fenntartása szolgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok. A víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztestek ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a szélesebb mederszakaszok, nem iszaptalanított, sekély szélei szárazra kerülhetnek, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. Hosszútávú megoldást az egykori természetes vízrendszer, melyhez a Köles-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádasokban diszpergáltan és foltszerűen pionír fásodás indult meg. Változatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. A nádasok, cserjések valamint a tájidegen invazív fajok üde és száraz gyepekben történő terjeszkedésének megakadályozását, a kialakult állományok visszaszorítását 12
célzott természetvédelmi beavatkozások és a kaszálás és szarvasmarha-legeltetés segítheti. Sajnos az extenzív gazdálkodás eltűnése a tájból a fenntartást megnehezíti. A szántók aránya igen kicsi a területen. Környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. A beszántás egyes szakaszokon közvetlenül veszélyeztetheti a gyepeket. A szántó-gyep határterületeken a tápanyag utánpótlás és a növényvédő szerek használata gyomosodást illetve jellegtelenedést okozhatnak. Ezért a működő szántóknak a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek erdősítése, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező káros hatásokkal szembeni védelmet. Hosszútávon a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és/vagy erdősítése támogatandó célkitűzés. Ennél jóval nagyobb a jelentőségük a Natura 2000 területtel határos, annak természetes élőhelyeit szegélyező szántóknak. A Köles-ér sérülékeny izolátum, ezért ökofolyosóként működő hullámterét jelentősen befolyásolja az ott folytatott intenzív gazdálkodás. Ezért ez szántóknál megfontolandó egy természetkímélő gazdálkodási zóna kijelölése. A gyümölcsösök környezetkímélő és extenzív kettős hasznosítása (gyümölcsös-kaszáló) főként a rovar- és madárvilágnak kedvezhet. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az idegenhonos fásszárú állományok mi hamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. 3.2.1.2. Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Köles-ér állandó vizű medre (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: BA (A1), BA (U9), BA (B1a), BA (B5) Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások 13
A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Kölés-ér a Korhányhoz déli irányból csatlakozik, folytatásának tekinthető. A belvízrendezések előtt a Kis-Sárrét összefonódó, gazdag érhálózattal rendelkezett. A ma már szabályozott vízfolyások (Köles-ér, Gyepes, Korhány, Holt-Sebes-Körös) az Erdélyi-Szigethegységből hozták le a vizeket és táplálták a mostani országhatártól Vésztőig nyúló mocsaras-lápos területet. A folyószabályozások, a belvízrendezés vízföldrajzi hatásai és a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások következtében jelentősen átalakult a Kölés-ér vízjárása, vízkészlet-gazdálkodása, s ezen keresztül vizes élőhelyeiknek állapota is. Átlagosan 10-12 méter meder széles, 1,5-2 méteres vízmélységű, áramló vizű vízfolyás. A meder több szakaszon (Mezőgyán) teljes szélességben mocsári növényzettel benőtt. A nyílt vízfelszíneken gyakoriak a hínártársulások. A feliszapolódott és sekélyebb vízmélységű szakaszokon kisvízi mederben jellemző a nádasok valamint foltokban a harmatkásások kialakulása. Vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg. A víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztestek ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a szélesebb mederszakaszok, nem iszaptalanított, sekély szélei szárazra kerülhetnek, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. Hosszútávú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Köles-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatok indoklása 14
A Köles-ér több helyütt feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott medre, állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeinek megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozásokkal lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízviszszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A felsoroltak közül a víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához a legfontosabb az áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A nádaratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Nádasok (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. (V47) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. (V58) A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. (V62) Élőhely-rekonstrukció. (V63) 15
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Köles-ér vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg. A feliszapolódás és a sekély víztér kedvez a kisvízi meder mentén szegélynádasok kialakulásának. Kis vízhozam idején ezek egy része szárazra kerül. A jelenlegi kedvezőtlen állapot megváltoztatásához a vízháztartás javítására, megfelelő dinamikájú vízpótlásra lenne szükség. Hosszú távú megoldás az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Köles-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelentenek a víztest ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a meder egy rész leürül, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádasokban diszpergáltan és foltszerűen pionír-fásodás indult meg. Változatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A több helyütt feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott egykori ér állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeinek megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozások foganatosításával lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. A nádasokra vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-3 kezelési egység Meghatározása: Ártéri mocsárrétek és magassásosok (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: D34, B5 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY01) 16
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Fogasolás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Köles-ér északnyugati szakaszán közel 3 km hosszan, nagyobb összefüggő foltokban, sávszerűen találhatók mocsárrétek a hullámtérben. Vízháztartásuk javítása, degradációjukat okozó kiszáradásuk megakadályozása ökológiai vízigényüket figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartás17
sal és a vízelvezetések megszüntetésével érhető el. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése illetve javulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Egyelőre az özöngyöm fásszárúak terjeszkedése nem jellemző, elsősorban szórtan őshonos cserjék fordulnak elő. Ezek túlszaporodása sem kedvező, de nagyobb problémát jelent a nád előretörése, térfoglalása. Visszaszorításához egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás szükséges. A környező szántók felől a beszántás egyes szakaszokon közvetlenül veszélyeztetheti a gyepeket. A szántó-gyep határterületeken a tápanyag utánpótlás és a növényvédő szerek használata gyomosodást illetve jellegtelenedést okozhatnak. 5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. 6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A mocsárrétek ökológiai vízigényét figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartás, és a természetes vízháztartásukat befolyásoló vízelvezetések megszüntetése hosszútávon ezen élőhelyek fenntartása érdekében alapvető fontosságú. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. Hasznosítás híján elsősorban a cserjésedés és nádasodás veszélyezteti a mocsárréteket, ezért legalább tisztító zúzásuk szükséges. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: Löszpusztarétek és degradátumaik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: H5a, OC, Natura 2000 élőhelyek: 6250 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Fogasolás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Hengerezés nem megengedett. (GY11) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) 18
Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY94) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) 19
A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható. (GY120) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A töltéseken, mezsgyéken, mederszéleken található löszpusztarétek és degradátumaik kiterjedésük alapján (31%) meghatározó élőhelyei a Natura 2000 területnek. A környező táj intenzív használata (beszántás, mezőgazdasági vegyszerhasználat, mezőgazdasági és lakossági tápanyagterhelés) miatt jellegtelenedésük, gyomosodásuk, egyes szakaszokon fragmentálódásuk figyelhető meg. Főként a mezsgyéken, mederperemeken lévő állományok tűntek el. Cserjésedésük még nem előrehaladott, s az is kedvező, hogy a bennük terjeszkedő idegenhonos fásszárúak aránya még kicsi. Javasolt gyepekben előforduló szoliter és csoportos cserje előfordulások illetve az összefüggő cserjések és löszgyepek mozaikjaiban az élőhelyi arányok ökológiai szempontú optimalizálása. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése illetve javulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok A zavart, alacsony természeti értéket képviselő, nagyobb kiterjedésű száraz gyepeknél megfontolandó a tatárjuharos lösztölgyes kisebb foltjainak illetve a társulás fajainak szoliter vagy egy-két példányos telepítése. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A terület földutjainak karbantartásával megakadályozhatók az útelhagyásos gyepkárosítások. (7) Kezelési javaslatok indoklása A megfelelő kaszálási rend (talajállapot-vízháztartás helyzete szerint időben fokozatos, térben mozaikos) kialakítása a természetszerűbb gyepek fenntartáshoz, a degradáltabbak állapotának javításához szükséges. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. 20