FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m, sótartalmuk 33-38 között ingadozik. az óceánnál kisebb kiterjedésű állóvíz, mely közvetlen vagy közvetett tengeri eredetű kapcsolatban áll valamelyik óceánnal. Az óceántól szigetek, félszigetek, tengerszorosok választják el. Sótartalmuk 1-41 között ingadozik. A tengerek fajtái: peremtenger: az óceánok peremén/szélén, annak a szárazfölddel határos részén helyezkedik el, önálló medencéje nincs, ezért az óceán medencéjében helyezkedik el, a nyílt óceántól szigetek, szigetsorok, félszigetek választják le, ezért az óceánnal közvetlen kapcsolatban áll. (pl.: Északi-tenger) melléktenger: önálló medencével rendelkező tenger. Két fajtája van: földközi tenger: az óceánnal közvetlen kapcsolatban áll és földrészeket választ el egymástól (pl.: Földközi-tenger, Vörös-tenger) beltenger: az óceánnal közvetett kapcsolatban áll, a szárazföld belsejében helyezkedik el (pl.: Fekete-tenger) part: partvonal: self: a szárazföld és a víz találkozás pontja a szárazföld és a víz találkozáspontjait összekötő vonal (kontinentális talapzat) a kontinens szegélyének tenger/óceán által elöntött enyhén lejtős területe, mélysége kb. 200 m kontinentális lejtő: self meredek lejtésű folytatása, mely 3000 m mélységig tart hipszografikus görbe: a földfelszín tengerszint feletti magasságú, illetve tengerszint alatti mélységű területeinek százalékos eloszlását mutató grafikon. hullámhossz: hullámmorajlás: hullámtörés: két egymás mellett elhelyezkedő hullámhegy távolsága sekély partok mentén a körpályán mozgó vízrészecskék a fenékbe ütköznek, így a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra a mély vizű partok mentén a hullámhegy a partnak csapódik, vize felfröccsen és a sziklákon megtörik. Ezt nevezzük hullámtörésnek. abráziós part: turzás: a hullámtörés által pusztított magas part (pl.: Nagy-Britannia déli része) sekélyvizű tengerpartra kifutó hullámok által, a part előterében épített homokgát 1
lagúna: a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés épülő lapos tengerpart: sekély tengerpartok előterében lévő lagúnák feltöltődése során a szárazföld területének a tenger rovására történő növekedése (pl.: Baltitenger partja Lengyelországban) tarajzás: az erős szél a hullámhegyek gerincéről a vizet előre löki, ezt nevezzük tarajzásnak tengerrengés-hullámok: földrengések, vulkáni kitörések által keltett hullámok tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása hőmérsékleti anomália: (hőmérsékleti eltérés) A meleg, ill. a hideg tengeráramlatok hatására a parti területek évi középhőmérséklete melegebb, ill. hidegebb lesz, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete pozitív hőmérsékleti anomália: az évi középhőmérséklethez képest pozitív irányba történő hőmérsékleti eltérés negatív hőmérsékleti anomália: az évi középhőmérséklethez képest negatív irányba történő hőmérsékleti eltérés tengerjárás: dagály: apály: szökőár: vakár: torkolat: tölcsértorkolat: deltatorkolat: talajnedvesség: talajvíz: a tengervíz szintingadozása magas víz alacsony víz a legnagyobb magasságú dagály, mely újhold és holdtölte idején keletkezik a legkisebb magasságú dagály, mert ilyenkor a Hold és a Nap vonzóereje gyengítik az a hely, ahol a folyó eléri a tengert vagy az óceánt tölcsér alakú torkolat, mely nyílt tengerekbe, óceánokba ömlő folyóknál figyelhető meg, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége nagyobb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Szajna, Temze, Kongó) zárt tengerekbe, vagy szigetekkel elzárt peremtengerekbe ömlő folyókra jellemző, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége kisebb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Duna, Volga, Nílus) a talajba beszivárgó víz azon része, amely hártyaszerűen körülveszi a talajszemcséket, de a hézagokat csak részben tölti ki. a legfelső vízzáró réteg fölött, de még a felszín alatt a víztartó kőzetben meggyűlő víz, mely teljesen kitölti a talaj hézagait, és a vízzáró réteg lejtésének irányában lassú mozgást végez. Felszíntől való mélysége a domborzat és a vízzáró réteg elhelyezkedéstől függ. 2
belvíz: rétegvíz: ásványvíz gyógyvíz hévíz forrás: kút: artézi kút: juvenális víz: résvíz karsztvíz karsztforrás: folyóvíz: meder: állóvíz: medence: vízhálózat: vízgyűjtő terület: a talajvíz felszín felé emelkedésének következtében a felszín mélyedéseiben meggyűlt talajvíz két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó kőzetben meggyűlt víz. -nek nevezzük azt a rétegvizet, mely literenként 1%-nál nagyobb mértékben tartalmaz ásványi anyagokat vagy szabad szénsavat oldott állapotban. -nek nevezzük azt az ásványvizet, mely gyógyításra alkalmas ásványi anyagokat tartalmaz. -nek nevezzük azt a rétegvizet, melynek hőmérséklete meghaladja az adott terület évi középhőmérsékletét. (Magyarország évi középhőmérséklete 10 o C, de csak a 20 o C-ot meghaladó rétegvizeket tartjuk nyílván hévízként. A termálvizek között nem ritka a 60-70 o C hőmérsékletet elérő sem.) az a hely, ahol a felszín alatti víz természetes úton a felszínre tör. az a hely, ahol a felszín alatti víz az ember közreműködésével (beavatkozásával) mesterséges úton a felszínre kerül. rétegvízbe fúrt kút (fiatal víz) olyan rétegvíz, mely még sosem volt a felszínen a kőzet repedéseiben meggyűlt víz a mészkő repedéseiben meggyűlt víz mészkőterületek azon helye ahol a felszínre tör a bő- és tiszta ivóvíz mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová érkezik. A hó- és a jégtakaró olvadása, valamint a csapadékvíz táplálja. völgyszerű mélyedés, melynek van két egymással szembeni oldala, valamint egy bejárat és egy kijárata medencében helyezkedik el, a csapadékvíz, a belé folyó folyóvizek, illetve a bennük feltörő források vize táplálja. általában tál alakú mélyedés, melyet minden oldalról felszíni kiemelkedés (fal) határol. egy adott terület felszíni folyóvizeinek összessége. -nek nevezzük azt a területet, ahonnan a főfolyó a melléfolyóival együtt összegyűjti a vizeket. vízválasztó terület: -nek nevezzük azt a felszíni kiemelkedést (domb, dombvidék, hegy, hegyvidék stb.), amely vízgyűjtő területeket választ el egymástól. lefolyásos terület: -nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó eléri a tenger vagy óceánt. 3
lefolyásos folyóvíz: amely eléri a tengert vagy óceánt. lefolyástalan terület:-nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó nem éri el a tenger vagy óceánt. lefolyástalan folyóvíz: amely nem éri el a tengert vagy az óceánt. vízállás: vízhozam: vízjárás: a folyó vízszintjének magasságát mutatja meg a vízmérce 0 pontjához viszonyítva. E szerint megkülönböztethetünk kis-, közepes- és magasvizet, illetve árvizet. megmutatja, hogy a folyóvíz keresztmetszetén egységnyi idő alatt menynyi víz halad át. Mértékegysége: m 3 /sec. Vízhozam szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: ér, csermely, patak, folyó, folyam. a folyóvíz vízszintingadozása. Vízjárásuk szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: egyenletes vízjárású folyóvizek, ingadozó vízjárású folyóvizek egyenletes vízjárású folyó: melyek vízszintje az év folyamán nagyjából egyforma. Ilyen folyóvízzel azokon a területeken találkozhatunk, ahol a csapadék eloszlása egyenletes: forró trópusi éghajlati övezet, egyenlítői éghajlat (pl.: Kongó, Amazonas); mérsékelt éghajlati övezet óceáni éghajlat (Pl.: Temze) ingadozó vízjárású folyó: melynek vízszintje az év folyamán változik. Ennek oka a vízgyűjtő területen a csapadékban gazdag (esős) és a csapadékban szegény (száraz) időszakok váltakozása. A vízszint emelkedését az esőzés és a hóolvadás egyaránt eredményezheti. (pl.: Duna, Dnyeper, Mekong) időszakos folyóvizek: azok a vízfolyások, amelyek időnként kiszáradnak. Ilyen folyóvizekkel a félsivatagok és sivatagok területén találkozhatunk. vádi: afrikai sivatagok időszakos folyóvölgye creek: ausztráliai sivatagok folyóvölgye aszó: mérsékelt éghajlati övezet időszakos folyóvölgye Szakasz jelleg: tó: A folyók útjuk során különféle domborzati viszonyok között haladnak. Ebből adódóan háromféle (felső-, középső-, alsó) szakaszjelleget különböztethetünk meg. a földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvíz. A tavaknak nincs semmilyen tengeri eredetű kapcsolatuk tengerrel vagy óceánnal. (tengeri eredetű kapcsolat: másik tenger, tengerszoros) epirogenetikus mozgás: kontinensképző mozgás. krátertó: vulkáni kráter: kialudt, vagy pihenő vulkánok kráterében meggyűlt vízből létrejött tó. a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut 4
sziklamedencés tó: jég által egészen az ősföld gránitjáig lecsiszolt területek mélyedéseiben meggyűlt vízből kialakult tó. glint-tó: glint-vonal: gleccservölgy tó: gleccser: végmoréna tó: moréna: a glint-vonal mögött, a jég vájta mélyedésekben, a jégkorszaki jég jegének olvadékvizéből létrejött tó. különböző keménységű kőzetekből álló területek határát jelöli ki egykori gleccserek völgyében, a felmelegedés következtében visszahúzódó jég olvadékvizéből kialakult tó. a hóhatár felett elhelyezkedő, U alakú völgyben lassan mozgó jégfolyó gleccserek hordaléka (moréna) mögött, azok visszahúzódást követően az olvadékvizükből kialakult tó. jég által szállított hordalék. Fajtái: oldal-, fenék- és végmoréna elgátlódással létrejött tó: a folyó vagy patak medrébe pl. hegycsuszamlás következtében bekerülő törmelék (hordalék) mögött kialakult tó. A gátat képező anyag nem tudja teljesen megakadályozni a víz továbbhaladását, csak erősen lelassítja azt a keresztmetszet leszűkítésével. Így egy természetes gátat képez mely mögött a lefolyó víz fölhalmozódik. elzáródással létrejött tó: folyóvizek mederrészének (túlfejlett kanyarulatok levágódása során), vagy hegységképződés következtében tengereknek az óceánoktól való elzáródása során jön létre. karsztos tavak: morotva tó: maradványtó: mesterséges tó: forrás tó: átfolyásos tó: végtó: fertő állapot: mocsári állapot: lápi állapot: eutrofizáció: mészkőterületek felszíni bemélyedéseiben (dolina, polje) összegyűlt vízből jön létre folyókanyar lefűződésével (túlfejlődésével) létrejött tó egykori tenger-mederrészben, a tenger visszahúzódásával kialakult sós vizű tó ember által kialakított tó olyan tó, mely forrásból, talajvízből táplálkozik (pl.: Hévízi-tó) olyan tó, melyet folyóvíz táplál, és vizét folyóvíz viszi tovább (pl.: Genfitó, Bóden-tó) lefolyástalan tó (pl.: Aral-tó, Csád-tó) az elsekélyesedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet. a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut. alig marad vissza nyílt víztükör. (túltáplálás) a tavak oxigénhiányos állapota, illetve a szénhidrogénfeldúsulása, mely a bennük lévő állatállomány pusztulásához vezet olvadékvíz: a jégből kiolvadt víz 5
ősfolyamvölgy: hóhatár: lavina: porhólavina: fenéklavina: firn: firnjég: gleccserjég: gleccser: fjord: kárfülke: tengerszem: vízgazdálkodás: gát: ártér: hullámtér: a végmorénák előterében kialakult széles folyóvölgy az a magasság, melyem a csapadék télen-nyáron hó formájában hullik le (Európában az Alpok déli részén 3000 m, északi részén 2800 m magasan van; a trópusokon 5000-6000 m magasságban figyelhető meg.) saját súlya miatt megcsúszó hótömeg behavazott területre frissen lehulló, majd annak felületén megcsúszó porhó olvadásos időben hólével átitatott átitatódott, sűrű, kásás hó (csonthó) a hóhatár fölött megolvadó, majd újra megfagyó, szemcsés hó a firn összetömörödésével (a levegő kiszorulásával) keletkezik a firnjég kékeszöld színű végterméke lassan mozgó, U alakú völgyet vájó jégfolyó gleccser által kialakított, mély, meredek falú, a tengerpart felé mélyülő szűk völgy, mely egykor gleccservölgy volt, ma tengervíz tölti ki jéggyűjtő medence magas hegységek egykori gleccsereinek jéggyűjtő medencéiben (kárfülke) kialakult tó az összhang megteremtése a rendelkezésre álló vízkészlet, a megnövekedett igény, valamint a vízhasznosítás között, és megelőzése a vízkárokat árvizek szétterülésének megakadályozására szolgáló töltés a folyó völgyének az a része, amit a folyó árvizei elönthetnek az árvédelmi töltések közötti terület, ahol az árvizek levonulnak 6