Tartalom 1. Általános rendelkezések 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok 5 2.1 Intézményi alapdokumentumok... 5 2.2 Az intézmény neve, alapító okirata... 5 2.3 Az intézmény alapfeladatai... 6 3. Az intézmény gazdálkodása 6 4. A Bonifert Domonkos Általános Iskola szervezeti felépítése 7 4.1 Szervezeti diagram... 7 4.2 Az intézmény vezetése... 7 4.2.1 Az intézményvezető 8 4.2.2 Az igazgatóhelyettesek 9 4.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje... 10 4.3.1 Nevelőtestületi Bizottság 10 4.3.2 Pedagógusok együttműködése 10 4.4 A kiadmányozás szabályai... 11 4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 11 4.6 Munkaköri leírások... 11 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 12 6. Panaszkezelés 12 6.1 Tanulók... 12 6.2 Alkalmazottak... 13 7. A működés rendje 13 7.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 13 7.1.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 14 7.1.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 15 7.1.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 16 7.2 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 16 7.3 A tanulók fogadásának rendje... 16 7.4 A tanulók benntartózkodásának rendje... 16 7.5 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje. 18 7.6 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 18 1
8. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 18 8.1 A nevelőtestület... 18 8.2 Szakmai munkaközösségek... 21 9. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 21 9.1 Az iskolaközösség... 21 9.2 A szülői szervezet... 21 9.3 Az Intézményi Tanács... 22 9.4 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek... 23 9.5 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 24 9.6 Az osztályközösségek... 24 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 24 10.1 Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás:... 25 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 25 12. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 27 13. Intézményi védő, óvó előírások 27 13.1 A biztonságos működést garantáló szabályok... 27 13.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 28 13.3 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 28 13.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 28 13.5 A dohányzással kapcsolatos előírások... 30 14. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok 30 14.1 Hivatalos ügyek intézése... 30 14.2 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 31 14.3 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 31 14.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 32 14.5 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás... 33 15. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 33 15.1 Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén előállított dokumentumrendszer... 33 15.2 Digitális napló... 34 16. Belső ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése az intézményen belül 34 16.1 Belső értékelési Csoport... 35 16.2 Belső ellenőrzés, értékelés... 37 16.3 Irányított önértékelés... 38 2
16.4 Éves értékelés... 41 17. Az iskolai könyvtár működési rendje 45 18. Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendje 46 Hatálybalépés... 46 Mellékletek jegyzéke... 47 3
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2011. évi CXCV. Törvény 8. fejezet 10. 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Ávr. 13. ) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2017. augusztus 31-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 4
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az igazgatóhelyettesi irodában, továbbá az intézmény honlapján. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok 2.1 Intézményi alapdokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: pedagógiai program; alapító okirat; szervezeti és működési szabályzat; házirend. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és az igazgatóhelyettesi irodában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend rövidített változatának egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni. A lényeges módosításokat a szülőkkel, tanulókkal ismertetni kell. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 2.2 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény hatályos alapító okiratát az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 79. (1) bekezdése, az Áht. 7. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5. (1) (2) bekezdése szerinti tartalommal, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában foglalt feladatkörében eljárva Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere adta ki 2013. augusztus 30-án. Az intézmény neve: Szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola Oktatási azonosítója: 029671 Szervezeti egységkódja: CA-1201 Az intézmény székhelye: 6723 Szeged, Ortutay u. 3. Az intézmény a Szegedi Tankerületi Központ köznevelési intézményeként működő jogi személyiségű szervezeti egysége, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 5
2.3 Az intézmény alapfeladatai Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: általános iskolai nevelés-oktatás. Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás o alsó tagozat, felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) o integrációs felkészítés o képesség kibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 630 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytathat. 3. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. Gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Szegedi Tankerületi Központ látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött 352/2012 határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Szegedi Tankerületi Központ és az intézmény számára. 6
4. A Bonifert Domonkos Általános Iskola szervezeti felépítése 4.1 Szervezeti diagram Vezetés Igazgató Általános igazgatóhelyettes Nevelési igazgatóhelyettes Iskolatitkár Alsós munkaközösség Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség ÖKO munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Napközis munkaközösség Belső értékelést támogató csoport Fejlesztő pedagógus Mentor Pedagógiai munkát segítők Rendszergazda Pedagógiai asszisztens gondnok portások takarítók karbantartó 4.2 Az intézmény vezetése Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén az intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető és helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja az intézményfenntartó központ elnöke által kiadmányozott munkáltatói jogokat a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető helyettesei: az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 7
Az intézmény pedagógusai munkájukat a köznevelési törvényben, az intézmény Pedagógiai Programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 4.2.1 Az intézményvezető felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Intézkedik a munkatervben nem rögzített tanév közben felmerülő feladatok megoldásáról. Támogatja és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját, kapcsolatot tart azok vezetőivel. Látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. Szakmai irányító munkájával összefüggő feladatait helyetteseivel és a Nevelőtestületi Bizottság tagjaival megosztva végzi. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, határozatokat, segíti azok iskolai szintű megvalósítását. A hatáskörébe utalt kérdésekben dönt a tanulók felvételéről és átvételéről, osztályba vagy csoportba sorolásáról, értesíti a gyermek állandó lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét, ha megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, dönt a tanuló kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétele alól történő felmentéséről, 8
eljár a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben. Elkészíti az igazgatóhelyettesek és az alkalmazottak munkaköri leírását, ellenőrzi az abban foglaltak betartását és a munkafegyelmet. 4.2.2 Az igazgatóhelyettesek Az igazgató állandó helyettesei, az igazgató távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítik, ezért ismerniük kell az igazgatói munkakör teendőit. Részt vesznek a nevelőtestület és az igazgató jogkörébe tartozó döntések előkészítésében és azok megvalósításában. Feladataik: az órarend elkészítése, az osztályozó értekezletek megszervezése, lebonyolítása, a nevelőtestületi beszámolók előkészítése, a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendszeres látogatása, és ezek tapasztalatainak az érintettekkel való megbeszélése, reggeli és óraközi ügyeletek, valamint a házirend megtartásának ellenőrzése. A munkaközösség-vezetőkkel együttműködve irányítják és ellenőrzik a munkaközösségek tevékenységét. Az iskola adminisztrációs tevékenységének felelősei: ellenőrzik az osztályfőnökök és a tanárok adminisztrációs munkáját, előkészítik és összeállítják a különböző statisztikákat, ellenőrzik a tanulókkal kapcsolatos dokumentációk szabályszerű kitöltését, vezetését, gondoskodnak azok megfelelő tárolásáról, a beiskolázás és a középfokú oktatási intézményekbe való továbbtanulás adminisztrációjának intézői. Az osztályfőnökökkel és a mentorokkal együttműködve figyelemmel kíséri és nyilvántartja az integrált oktatásban részt vevő tanulókat. Irányítják és ellenőrzik a könyvtár munkáját, felügyelik a tankönyv ellátás megszervezését. Felelősek az intézményi munka- és tűzvédelem megszervezéséért és működéséért, a balesetvédelemmel kapcsolatos előírások megtartásáért. Feladatuk a pedagógusok helyettesítésének megszervezése, pontos nyilvántartásának ellenőrzése. Ellenőrzik az iskolarádió munkáját. Előkészítik a szülői értekezleteket és a tanári fogadóórákat. Együttműködnek az igazgatóval a nemzeti és iskolai ünnepek, rendezvények méltó és igényes megszervezésében. Szervezik a pedagógusok szakmai továbbképzését, feladatuk a továbbképzésben résztvevők ügyeinek intézése. Előkészítik és irányítják a javító- és osztályozóvizsgák lebonyolítását. Felelősek a Nevelőtestületi Bizottság üléseinek megszervezéséért. 9
4.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek a Nevelőtestületi Bizottság keretén belül tartják a kapcsolatot egymással és az intézmény vezetőkkel az éves munkatervben elfogadott gyakorisággal. 4.3.1 Nevelőtestületi Bizottság A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek szakszerű és gyorsabb intézésére Nevelőtestületi Bizottságot (továbbiakban: bizottság) alakított meg. A bizottság szavazati joggal rendelkező tagja: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a szakmai munkaközösségek vezetői. Témától függően a bizottság kiegészülhet a KT elnökével, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral. A bizottság működési rendje: a bizottság a feladatok megvalósítása érdekében évente előre meghatározott rendszerességgel (a tanév helyi rendjében meghatározott időben), illetve szükség szerint többször ülésezik a bizottság összehívását bármelyik tag kezdeményezheti a bizottság üléseinek levezető elnöke az igazgató, távollétében az egyik igazgatóhelyettes a bizottság jogait akkor gyakorolhatja, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 75 %-a jelen van a tanácskozáson a bizottság döntése, határozata akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők 50 %-a + 1 fő jóváhagyta. a bizottság üléseiről, a hozott döntésekről, határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, ezt a nevelőtestület, illetve az érintettek rendelkezésére kell bocsátani, a hozott döntések, határozatok megvalósításáért az igazgató és a bizottság tagjai a felelősek. A bizottság a nevelőtestülettől a következő átvett jogokat gyakorolja: véleményezi a tantárgyfelosztást és a pedagógusok megbízásait a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezetét, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírását, díjazását az iskola fejlesztési, beruházási terveit javaslatot tehet az iskola életével és működésével kapcsolatos minden kérdésben. 4.3.2 Pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködésének szokásrendszere iskolánkban: a.) Munkaközösségek: évente legalább négyszer, ennek gyakorisága nőhet a feladattól függően. Szervezeti és Működési Szabályzatukat az SZMSZ melléklete tartalmazza. tevékenységük: tantervek, tanmenetek beválásának vizsgálata módszerek, eszközök kiválasztása módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (bemutatók, ötletbörzék) 10
b.) egy osztályban tanítók közössége: nevelési tréning magatartás, szorgalom értékelése, a félévi és év végi osztályozó értekezlet alkalmával 4. és 5. osztály közötti átmenetet biztosító megbeszélés 5. osztály szociometriai adatfelvételének értékelése 4.4 A kiadmányozás szabályai Az intézménynél kiadmányozó az igazgató. Az igazgató távollétében a neve melletti h feltüntetésével helyette jogosultak kiadmányozni az igazgatóhelyettesek. Ebben az esetben a kiadmányozó beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak. Az elkészült iratot jóváhagyás céljából a kiadmányozónak kell átadni. A kiadmány akkor hiteles, ha azt a kiadmányozó saját kezűleg aláírja és a hitelesítéssel felhatalmazott személy aláírása mellett az intézmény hivatalos eredeti bélyegzőlenyomata szerepel. 4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint intézményvezető helyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, illetve a napközis munkaközösség vezetője látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 4.6 Munkaköri leírások Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. Az igazgatóhelyettesek az e szabályzatban és a munkaköri leírásában megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási köznevelési törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. A névre szóló munkaköri leírásokat a személyi anyagok tartalmazzák. 11
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének területei, módjai, gyakorlója: Az ellenőrzés kiterjed a tanórákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra, a nevelő oktató munkával kapcsolatos feladatok elvégzésére és környezeti feltételeinek meglétére. Az igazgató vagy helyettesei által, a nevelőtestület egy-egy csoportját érintő ellenőrzést legalább hét nappal korábban az érintettekkel egyeztetni kell. Az egyes pedagógus ellenőrzését nem kell előre bejelenteni. Ellenőrzést gyakorolhatnak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolai élet egészére kiterjedően a munkaközösség-vezetők a munkaközösségek tevékenységével kapcsolatban az osztályfőnökök az osztályok életével összefüggő területeken. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 6. Panaszkezelés 6.1 Tanulók A folyamat leírása I. szint II. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. 12
A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 6.2 Alkalmazottak A folyamat leírása I. szint II. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban az adott terület felelőséhez eljuttatja. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. Az I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 7. A működés rendje 7.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. 13
A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain 8 óránál hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. 7.1.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) tanítási órák megtartása, b) iskolai sportköri foglalkozások megtartása, c) a diákönkormányzati munka támogatása (iskolán belül) heti 1 óra időtartamban, d) az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti 2 óra időtartamban, e) a munkaközösség-vezetéssel kapcsolatos tevékenység heti 2 óra időtartamban. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 14
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete a tanítás előtt, óraközi szünetekben és ebédeléskor, magántanulók felkészülésének segítése, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 7.1.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyetteseitől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 15
A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7.1.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A heti 40 óra munkaidő fennmaradó részét a pedagógus önmaga szervezi, és iskolán kívül is végezheti. 7.2 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető írásos utasításával történik. 7.3 A tanulók fogadásának rendje Az intézmény nyitva tartásának a rendjét a Szegedi Tankerületi Központ határozza meg. Az iskola területén a tanulók 7:00 órától 17:00 óráig tartózkodhatnak. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. A tanulók 7:00 órától gyülekezhetnek az iskolában. Az első tanítási óra megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban kell megjelenniük az iskolában. A tanítás 8:00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek. 7.4 A tanulók benntartózkodásának rendje Az iskola minden tanulója felelős a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A tanítás 8:00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek. A tanulók az intézmény tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szünetek rendjét az ügyeletes nevelők a diákügyeletesek segítségével biztosítják. 16
Az ebédeltetés az éves beosztás szerint történik. Az osztályok órarendjétől függően az egyéb foglalkozások 12:45 17:00 óráig tartanak. A csoportok a tanítási órák után a kijelölt termek előtt gyülekeznek és kezdik meg a foglalkozásokat. A tanulási idő 14:30 órától 15:30 óráig tart. A szabadidőt a nevelők vezetésével a munkatervben és a kialakított szokások szerint töltik el. Felügyeletet biztosítunk a tanulóknak 16:00-17:00 óráig. Az intézményben a tanulóknak 7:00 17:00-ig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja. Az intézményben nevelők látnak el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: földszint, sportpályák első emeleti folyosó, alsós udvar második emeleti folyosó, felsős udvar aula, tornatermi öltözők ebédlőben tízórai, illetve menza ügyelet A tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is az ügyeletes nevelők kötelessége. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, a HÁZIREND iskolából való távolmaradás, ill. késés fejezetben rögzítettek alapján járunk el. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyeletet az adott szaktanár látja el a foglalkozás ideje alatt. Az órarendi órák befejezése után az intézmény nem biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a HÁZIREND-ben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a pedagógusok biztosítják. Az iskolai könyvtárat minden tanuló használhatja a tanév helyi rendjében meghatározottak alapján. A tornaterem beosztása tanévenként, az iskolai sportfoglalkozások igényének figyelembevételével történik. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 17
7.5 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett foglalkozások vannak. Ezért 7:30-16:30 óráig legalább egyikük az iskolában tartózkodik. A nyári ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, illetve az iskolatitkár az intézményben tartózkodik. 7.6 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az előre nem egyeztetett megkeresés esetén, a portás értesíti az intézmény dolgozóját, és annak pozitív visszajelzése estén engedi be az intézménybe a látogatót. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és bent tartózkodás rendje kérdésében az intézményi tanácsot egyetértési jog illeti meg. 8. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 8.1 A nevelőtestület Az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési és javaslattevő jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: Rendszeres értekezletek: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet első félévet lezáró osztályozó értekezlet első félév nevelő-oktató munkáját értékelő értekezlet 18
tanév végi osztályozó értekezlet tanév oktató-nevelő munkáját értékelő értekezlet. Rendkívüli értekezletek: a tanév helyi rendjében nem jelzett, nevelőtestületet érintő értekezlet A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken részt vehetnek a fenntartó képviselői, nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozók is. Meghívásukról a napirendtől függően az igazgató gondoskodik. Az értekezleten részt vevőkre kötelező a titoktartás. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvek vezetője az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet, megbeszélés tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, beosztását, a jegyzőkönyvvezető nevét, továbbá az értekezleten ismertetett jogszabályok felsorolását és az azokkal kapcsolatos intézkedéseket, a vitatott témák egy-két mondatba sűrített lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő tíz napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. Azon értekezletek jegyzőkönyvét, amelyeknek tárgyában felettes szervnek kell döntenie (pl. fegyelmi ügyek vagy függőben tartott határozatok), teljes terjedelemben vagy jegyzőkönyvi kivonatként, továbbá a tanévzáró értekezlet igazgatói elemzését, amely egyben az intézmény tanév végi jelentése is az értekezletet követő két héten belül fel kell terjeszteni a fenntartónak. Egyéb értekezletek jegyzőkönyvét az irattárban kell elhelyezni és az intézmény munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselőinek kérésükre bemutatni. Az értekezleteken készült jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az intézmény munkájának ellenőrzésével megbízott szerveknek kérésükre bemutatni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai bármikor betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó pedagógusok a jegyzőkönyvet utólag elolvassák, és az irattári példányt láttamozzák. Ha valamilyen igazgatói intézkedés másképpen nem valósítható meg, rövid megbeszélést lehet tartani. Ha ennek tárgya az intézmény munkáját folyamatosan vagy az intézmény értékelését lényegesen érinti, arról a munkatervhez feljegyzést kell csatolni. A nevelőtestület döntési, véleménynyilvánítási és javaslattevő jogáról a Köznevelési törvény 70. rendelkezik. 19
Az osztályközösségek esetében az osztályfőnökök szükség esetén a felelős vezető tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhatnak össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A testületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (Pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó tagozatos nevelők értekezlete, stb.). Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az éves munkaterv, a tanév helyi rendjének meghatározása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a házirend módosítása, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, az iskola teljes nevelő- oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése, az emelt szintű oktatás indításának, megszüntetésének kezdeményezése, a szülőkkel való kapcsolattartás menetének megállapítása, a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel és állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elvének meghatározása, a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés. A nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik: az igazgatóhelyettesek megbízásakor, a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozó kérdésekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola életével és működésével kapcsolatos minden kérdésben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból (meghatározott időre vagy alkalmilag) bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagjaiból létrehozott bizottságra, szakmai munkaközösségre, az intézményi tanácsra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles (a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon) azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. E rendelkezést 20
nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. 8.2 Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik a Köznevelési Törvény 71. szerint. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatos munkaközösség Napközis munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Öko munkaközösség A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az intézményvezető választja meg öt tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Feladata az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között, a pályakezdő pedagógusok mentorálása. A munkaközösségek havonta, illetve az igények szerint tanácskoznak. A munkaközösségek felelősek a szaktantermek, szertárak állapotáért, a használatra kiadott anyagi eszközökért, felszerelésekért, azok állapotáért és meglétéért, ha azok vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen elzárhatók. A munkaközösségek a Nevelőtestületi Bizottság keretén belül tartják a kapcsolatot az éves munkatervben elfogadott gyakorisággal. 9. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 9.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 9.2 A szülői szervezet Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 2 fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői közösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról. Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről. A szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatást ad a szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési jogkörébe tartozó ügyek: 21
működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása a képviseletében eljáró személyek megválasztása az iskolának, a szülők által nyújtott anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Véleményezi: a házirendet a szervezeti és működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseit a tanév helyi rendjét a szülőket anyagilag is érintő ügyeket, amennyiben az nem az alapképzéshez szükséges a szülői értekezletek napirendjét. Az iskolai szülői szervezetet az igazgató tanévenként legalább két alkalommal összehívja, ahol az eltelt időszak, tanulókat és szülőket érintő döntéseiről, eseményeiről tájékoztatást ad. Meghallgatja a szülők véleményét, javaslatait, melyeket a nevelőtestület legközelebbi nevelőtestületi értekezletén ismertet. 9.3 Az Intézményi Tanács Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására intézményi tanács működik, amelynek tagjai a nevelőtestület delegált képviselője, az iskolai szülői közösség delegált képviselője, a diákönkormányzat delegált képviselője, valamint az önkormányzat delegált képviselője. Az intézményi tanács delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az intézményvezető meghívottként vesz részt az intézményi tanács ülésein. Az intézményvezető rendszeresen tájékoztatja az intézményi tanácsot a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézményi tanács elnökét az intézményi tanács döntését igénylő kérdésekről. Az intézményi tanács tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai diákönkormányzat képviselőjének szavazati joga a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki. Az intézményi tanács részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményi tanács döntési jogkörébe tartozik: működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogát átruházta. Az intézményi tanács véleményét ki kell kérni: a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv elfogadásakor, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 22
Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 9.4 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve, a Makkosházi Gyermekszövetség (továbbiakban MAGYESZ), amely harmadik évfolyamtól osztályonként 1 fő diákképviselőből és az őket segítő, e feladatra kijelölt pedagógusból áll. A diákképviselőket és helyetteseiket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A MAGYESZ SZMSZ-ét a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A MAGYESZ tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A MAGYESZ-t az elnöke képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz ha a bizottság napirendje szükségessé teszi - a Nevelőtestületi Bizottság és a nevelőtestület ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A MAGYESZ ülésein a segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja az osztályok képviselőit a tanulókat érintő kérdésekről. A MAGYESZ (a nevelőtestület véleményének kikérésével) dönt: saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról és munkaprogramjáról, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A MAGYESZ véleményét ki kell kérni: a házirend elfogadásakor és módosításakor, az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulókat érintő ügyekben az iskola szervezeti és működési szabályzata megalkotásakor és módosításakor, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a könyvtár működési rendjének megállapításához. A MAGYESZ véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, különösen tanulmányi előmenetelüket, a gyermeki és tanulói jogaik érvényesülését, a szociális helyzetüket, a biztonságukat, az egészségüket, s az általuk és részükre szervezett programokat illetően. Ezekről a diákönkormányzat munkáját segítő tanár a nevelőtestületnek beszámol. A MAGYESZ feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény működését. 23
A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 9.5 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja Törekszünk arra, hogy a délutáni foglalkozások ideje ne ütközzön a védett tanulási idejével. Időpontja a tanév helyi rendjében rögzítésre kerül. Iskolai sportkör szervezett keretek között vehetik igénybe a tanulók a sportági és szabadidős sportolási lehetőségeket, az iskolai sportkörbe tanév elején jelentkezhetnek a tanulók a testnevelő tanároknál, az iskolai sportkör szakmai munkájáért a testnevelő tanárok felelnek. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 9.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a Szegedi Tankerületi Központtal, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és szakirodáival, a Kormányhivatallal, a Magyar Államkincstárral továbbá a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával, a Sulihost Kft.-vel, a fenntartóval szerződésben álló munka és balesetvédelmi oktatást és felügyeletet biztosító céggel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Szegedi Rendőrkapitánysággal, a MAFTIA egyesülettel, az Országos Vérellátó Központtal, a TAPPANCS Állatvédő alapítvánnyal, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, a Fogyatékkal élők Egyesületével, az SZTE Egészségügyi Karával. A kapcsolattartás az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladata, közreműködnek az ügyek meghatározott körében az iskolatitkár és a szaktanárok. Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén (Makkosházi Általános Iskoláért Alapítvány) a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. 24
Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a Család- és Gyermekjóléti Központtal, Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A nevelési-oktatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az intézmény együttműködik a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal. A kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes, a fejlesztő pedagógusok, a mentor és az érintett osztályfőnökök feladata. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében az intézményi tanácsot véleményezési jog illeti meg. 10.1 Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás: Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény 25. (5), és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete járási tiszti-főorvosa. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel szeptember 30-ig egyezteti. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését, kötelező védőoltások beadásának lebonyolítását, dokumentálását. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyetteseivel. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében az intézményi tanácsot egyetértési jog illeti meg. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola zászlaja: nemzeti színű lobogó, közepén a hímzett címerrel. Az iskola emblémája: 25
Kör alakú: benne egy tölgyfa levélen két gyermek arcú makk, alatta az iskola alapításának az éve: 1984. A képet az iskola neve, Bonifert Domonkos Általános Iskola Szeged felirat veszi körül. Iskolai ünnepségek: Március 15. nemzeti ünnep ballagási ünnepség tanévzáró ünnepség Iskolai megemlékezések: Aradi vértanúk emléknapja (október 6.); Október 23. nemzeti ünnep Január 22. a Magyar Kultúra Napja kommunizmus áldozatainak emléknapja Április 19. Holocaust áldozatainak emléknapja Június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja Hagyományos rendezvények: Tanévnyitó Bonifert emléknap Zenei Világnap Nyelvi hetek (novemberben) Karácsonyi Est (decemberben) Farsang Alapítványi Kulturális Est Makkosházi Matematikaverseny Természettudományos hét Egészségnap Bonifert Domonkos Nemzetközi Matematikaverseny Bonifert Domonkos Nemzetközi Matematikaverseny döntője Családi sportnap Öko-nap MAGYESZ nap Természetvédelmi nap Bolyai Matematika Csapatverseny Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny Lotz János szövegértési és helyesírási verseny Zrínyi Ilona Matematikaverseny Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor 26