A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet 2005. november

Tartalomjegyzék Oldalszám TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETÉS...4 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...6 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE...7 1. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANA...8 1.1. A PROGRAMOZÁS JOGSZABÁLYI KERETEI...8 1.1.1. A kistérségi rendszer...8 1.1.2. Gazdaságfejlesztési programozás...9 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁS SZABÁLYOZÁSA...11 1.2.1. Területfejlesztési koncepció...11 1.2.2. Területfejlesztési program...11 1.2.3. Stratégiai program...12 1.2.4. Operatív programok...13 1.3. A FEJLESZTÉSI TERVEK FINANSZÍROZÁSA...15 1.4. TÁMOGATHATÓ TERÜLETEK...16 1.5. FEJLESZTÉSI TÍPUSOK...16 1.6. STRATÉGIAI PROGRAM ÉS OPERATÍV PROGRAM MÉLYSÉGE...17 1.7. A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK UTÓGONDOZÁSA...17 1.7.1. Folyamatos társadalmi gazdasági - környezeti elemzés...17 1.7.2. Forrástérkép...18 1.7.3. Projektgenerálás...18 2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...19 2.1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...19 2.1.1. Domborzati viszonyok...20 2.1.2. Vízrajz...21 2.1.3. Növény és állatvilág...21 2.1.4. Éghajlat, időjárási viszonyok...22 2.1.5. Térszerkezet...22 2.2. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK BEMUTATÁSA...30 2.2.1. Farmos...30 2.2.2. Kóka...31 2.2.3. Nagykáta...31 2.2.4. Pánd...32 2.2.5. Szentlőrinckáta...32 2.2.6. Szentmártonkáta...32 2.2.7. Tápióbicske...33 2.2.8. Tápiógyörgye...33 2.2.9. Tápióság...33 2.2.10. Tápiószecső...34 2.2.11. Tápiószele...34 2.2.12. Tápiószentmárton...35 2.2.13. Tóalmás...35 3. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI JELLEMZŐI...37 3.2. A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETE...37 3.1.1. Társas vállalkozások...38 3.1.2. Egyéni vállalkozások...41 3.2. FOGLALKOZTATÁS...42 3.3. JÖVEDELEMMEGOSZLÁS...43 2

3.4. GAZDASÁGI ÁGAZATOK...43 3.4.1. Mezőgazdaság...43 3.4.2. Ipar...44 3.4.3. Idegenforgalom...46 3.5. A TÉRSÉG TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE...50 3.6 A KÖZÖSSÉGI SZFÉRA SZEREPE A GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN...52 3.6.1 Vállalkozásfejlesztés...52 4. INFRASTRUKTÚRA...56 4.1. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG...56 4.1.1. Közúton...56 4.1.2. Vasúton...59 4.2. VÍZ- ÉS CSATORNA...59 4.3. VEZETÉKES GÁZ...60 4.4. HULLADÉKGYŰJTÉS- ÉS FELDOLGOZÁS...60 5. INTÉZMÉNYRENDSZER...61 5.1 A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE...61 5.1.1. Nemzetközi tapasztalatok...61 5.1.2. A Tápió-vidék önkormányzatainak szerepe...61 5.1.3. A kisebbségi önkormányzatok szerepe...63 5.1.4. A gazdaságfejlesztési intézmények szerepe...63 6. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK...64 6.1. A PÁLYÁZATI TALÁLATI VALÓSZÍNŰSÉGE ÉRTÉKELÉSE...66 6.2. POTENCIÁLISAN BEVONHATÓ ÖNERŐ MÉRTÉKE...66 6.3. EGYÉB JÁRULÉKOS, A TÁMOGATÁS TERHÉRE NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK...67 6.4. UTÓFINANSZÍROZÁS...68 7. KITEKINTÉS A 2007-2013 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA...68 7.1. FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK REGIONÁLIS SZINTEN...68 7.2. SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ ÉS AZ ELSZEGÉNYEDÉS VESZÉLYE...70 7.3. A RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE...70 7.4. A STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKA KAPCSOLATA AZ EU POLITIKÁKKAL...70 7.5. A 2007-2013-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK PRIORITÁSAI...71 7.6. TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELVEK...73 MELLÉKLETEK...75 1. számú melléklet...76 2. számú melléklet...80 3. számú melléklet...82 3

Bevezetés Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozásához készült helyzetértékelést tartalmazza. A gazdaságfejlesztési stratégia és program kidolgozásának célja, hogy a térség rendelkezzen egy olyan középtávú fejlesztési tervvel, mely meghatározza a térség gazdaságának fejlesztési irányait, a fejlesztések céljait és lehetséges eszközeit összhangban az Európai Unió, a magyar kormány és a Közép- Magyarországi Régió fejlesztési törekvéseivel. A helyzetelemezés, ugyanúgy mint a helyzetértékelésre épített gazdaságfejlesztési stratégia és program, területi vonatkozásban a nagykátai statisztikai kistérséget fedi le, ezért az anyagban a továbbiakban a Nagykátai kistérség és a Tápió-vidék kifejezéseket szinonim fogalomként használjuk. A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői: a térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. A kistérséget kevésbé fejlett jellege miatt gyakran kis Hortobágyként és Pest megye Nyírségeként említik. A térség sajátos migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete. meghatározó Budapest közelsége. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. az eltartó-képesség szintje alacsony. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázik (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel gyenge színvonalú, és kedvezőtlenek a térségben a közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belső utak. a munkaerőpiaci feszültségeket a helyi gazdaság saját erőből nem képes oldani. A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. A tervezett gazdaságfejlesztési program a következő elemekből áll: a helyzetértékelés keretében meghatározásra kerülnek a kistérség fejlesztési szükségletei és az ezeket meghatározó fejlesztéspolitikai, társadalmi, gazdasági, környezeti, intézményi és pénzügyi peremfeltételek; a fejlesztési koncepció meghatározása során a kistérség számára felvázolásra kerül egy olyan reális jövőkép, amellyel a kistérség gazdasági, közszféra-beli szereplői azonosulni tudnak, továbbá a jövőkép elérésének feltételei, lehetséges módjai (ún. fejlesztési forgatókönyvek) is meghatározásra kerülnek; 4

a gazdaságfejlesztési stratégia által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a szűkebb értelemben vett gazdaságfejlesztési program tartalmazza. A program feladatai: egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A helyzetértékelés feladata a kistérség fejlődésére ható külső és belső tényezők összességének meghatározása és fejlesztési szempontból való értékélése. A helyzetértékelés műfaját tekintve nem leíró jellegű megalapozó (extenzív) munka, hanem problémafeltáró, elemző jellegű (intenzív) tevékenység. A helyzetértékelés feladatai: 1. a kistérség pozícionálása: a kistérség - a többi kistérséggel szembeni - komparatív előnyeinek, illetve hátrányainak feltárása, a kistérség egyedi arcának keresése, illetve annak megfogalmazása; 2. a kistérség helyzetének értékelése: a kistérség társadalmi helyzetének, gazdasági szerkezetének és környezeti állapotának, és azokban fellelhető anomáliák, hiányosságok, működési zavarok felmérése, melyek károsan hatnak az adott térség versenyképességére és növekedési lehetőségeire; 3. a kistérség fejlesztésbe bevonható erőforrások számbavétele: a feltárt hiányosságok, működési zavarok és zavarok kiküszöbölésére használható, valamint lehetőségként adódó eszközök meghatározása, értékelése. 5

Köszönetnyilvánítás A helyzetértékelés összeállítói ezúton mondanak köszönetet Nagykáta polgármester asszonyának, a kistérséghez tartozó települések polgármestereinek, valamint a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás munkaszervezeténél dolgozó munkatársaknak az anyag készítése során nyújtott értékes információkért és támogatásukért. 6

Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. számú táblázat: a Tápió-vidék települései 2. számú táblázat: a Tápió-vidék településszerkezete 3. számú táblázat: a Tápió-vidék népessége 4. számú táblázat: a Tápió-vidék népességmozgása 5. számú táblázat: a Tápió-vidék településeinek területe és lakónépessége 6. számú táblázat: a Tápió-vidék településeinek népessége 7. számú táblázat: távolságok Nagykátától km-ben 8. számú táblázat: a Nagykátai kistérség nemzeti és etnikai kisebbségei 9. számú táblázat: a kistérség településeinek néhány összefoglaló fontosabb adata 10. számú táblázat: vállalkozások a Tápió-vidéken 11. számú táblázat: működő társas vállalkozások a Tápió-vidéken 12. számú táblázat: működő társas vállalkozások megoszlása foglalkoztatás szerint 13. számú táblázat: az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió euronál nagyobb éves árbevételt elérő cégek 14. számú táblázat: működő társas vállalkozások megoszlása ágazat szerint 15. számú táblázat: működő egyéni vállalkozások megoszlása ágazat és foglalkoztatás szerint 16. számú táblázat: munkanélküliség a Tápió-vidéken 17. számú táblázat: személyi jövedelemadó a Tápió-vidéken 18. számú táblázat: turisztikai vonzerők a Tápió-vidéken 19. számú táblázat: kereskedelmi szálláshelyek száma a Tápió-vidéken 20. számú táblázat: magán szálláshelyek száma a Tápió-vidéken 21. számú táblázat: kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 22. számú táblázat: kijelölt gazdasági területek 23. számú táblázat: lakásállomány és kommunális infrastruktúra 24. számú táblázat: a csatlakozott államok 10 legfejlettebb NUTS 2-es régiója Ábrák 1. számú ábra: Magyarország regionális felosztása 2. számú ábra: a gazdaságfejlesztési program elvi sémája 3. számú ábra: a Közép-Magyarországi Régió területi tagoltsága 4. számú ábra: a Tápió-vidék települései 5. számú ábra: a Tápió-vidék településeinek elhelyezkedése 6. számú ábra: a magyar közúthálózat forgalmi terhelése 7. számú ábra: elérhetőségi vizsgálatok a Közép-Magyarországi Régióban 7

1. A programozás módszertana A fejlesztési programozás a gazdaság, a társadalom és a környezet folyamatos változásaiba, illetve ezen változások térbeli leképződésében kifejeződő (törvényszerű és véletlenszerű) folyamatokba való tudatos, a potenciálisan mobilizálható erőforrásokra alapozott beavatkozások előkészítésére irányul annak érdekében, hogy a társadalom számára érzékelhető, és egyben objektíven mérhető, kedvező hatásokat indukáljon. A programozás tehát olyan tervezési folyamat, melynek során adott térség pillanatnyi gazdasági, társadalmi és környezeti állapota és lehetséges fejlesztési potenciálok részletes tanulmányozása után megfogalmazásra kerül a térség szereplői által kívánatosnak és reálisan elérhetőnek tartott célállapot (jövőkép), továbbá ennek eléréséhez vezető fejlesztési irányok, a szükséges eszközök, a közreműködők köre és a fejlesztések által kiváltandó hatások értékelése, valamint a megvalósítás részletes forgatókönyve. A programozásnak részben eltérő kritériumai, módszerei, tartalma van a különböző területi szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi és települési) fejlesztési tervek esetében annak érdekében, hogy az adott területi szintre jellemző specifikumok a megfelelő módon felszínre kerülhessenek. A magasabb területi szintekkel szemben a kistérségi szint specifikumára jellemzően a az egyes szereplők konkrét kezdeményezéseinek és a települések általános fejlesztési érdekeinek közvetlen összhangját meg lehet teremteni. A szoros belső kohézió, erős interperszonális kapcsolati hálók és együttműködési készség, ugyanakkor a korlátozott kompetenciák, kis számú együttműködő partner, erőforráshiány miatt a települési és kistérségi fejlesztési terveknek olyan sajátosságai vannak, melyek tartalom, részletezettség, módszertan, érdekegyeztetés, stb. szempontjából megkülönböztetik a magasabb területi szintek hasonló tervdokumentumaitól. Elsősorban beszélhetünk az elvi, stratégiai, valamint a közvetlen tevékenységekhez, cselekvési szinthez kapcsolódó tartalom arányainak a konkrétság, a közvetlen megvalósíthatósághoz szükséges részletezettség irányába való eltolásáról. 1.1. A programozás jogszabályi keretei 1.1.1. A kistérségi rendszer Magyarország térszerkezeti, területi igazgatási sajátosságait (lásd 1. számú ábra) tekintve indokolt a kistérség (NUTS 4-es területi szint) funkcionális megerősítése és ennek keretében javítani a kistérségek pozícióit, hogy közvetlenül lehessenek fejlesztési támogatási források kedvezményezettjei. Ez azt jelenti, hogy a kistérségi szinten erősítendő a fejlesztéspolitikai tervezés, programok, projektek koordinációja, illetve végrehajtása, és minden kistérségben a hatékonyság diktálta mértékig- meg kell teremteni az ehhez szükséges tervezési és menedzsment kapacitásokat. 8

1. számú ábra: Magyarország regionális felosztása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI-es törvény 2004. június 21-i (és 2004. szeptember 1-től hatályos) módosítása a kistérségi programozás meghatározó peremfeltételeinek hiányzó elemeit megteremtette, amennyiben pontosította/módosította a kistérség fogalmát: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. Az új megközelítés szerint a kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedik az ország területét és illeszkednek a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz, továbbá minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A törvény a kistérségekben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására létrehozta a kistérségi fejlesztési tanácsot. Azokban a térségekben, ahol a statisztikai kistérségi lehatárolás mentén - többcélú kistérségek jöttek létre a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el. 1.1.2. Gazdaságfejlesztési programozás Míg a gazdaságfejlesztési programozással szemben nincsenek közvetlen jogszabályi előírások, a területfejlesztési (és területrendezési) tervek tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. Szemben az ágazati tervezéssel a területfejlesztési programozás sajátossága, hogy adott térségre vonatkozón a gazdaság versenyképességére, a lakosság életminőségére és a környezet fenntarthatóságára gyakorolt és gyakorolható hatásokat egymás mellett, illetve 9

egymással kölcsönhatásban vizsgálja. A gazdaságfejlesztési programozás számára módszertani oldalról a területfejlesztési programozás nemcsak modellt kínál, hanem egyúttal szükséges a területfejlesztési és gazdaságfejlesztési tervek összhangjának, átjárhatóságának biztosítása érdekében, hogy a területfejlesztési programozás alkalmazható elemeit a gazdaságfejlesztései programozási gyakorlatba átvegyük. A kistérség és a kistérségeket alkotó települések közötti kölcsönhatások jellegéből következően a településszintű fejlesztési tervek figyelembevétele szükséges a kistérségi tervek kidolgozása során. Ugyanakkor a kistérségi fejlesztési terveknek koherens módon kell illeszkedniük a magasabb területi szintek, megye, régió és a nemzeti szintű fejlesztési tervekhez. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egy "kétlépcsős" rendszert alkalmaz, amely koncepcióból és programból áll. A törvény 5. "m" és "n" pontja definiálja a területfejlesztési koncepció és program fogalmát. Ezek szerint: területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció tehát a területhasználatot alapozza meg a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és környezetvédelmi tényezők meghatározása révén. A törvény nem ír elő kötelezettséget arra, hogy a településfejlesztési koncepciót stratégiai és operatív programok kidolgozása kövesse. Ezért célszerű itt is (a gazdaságfejlesztési tervezéshez hasonlóan) visszanyúlni a területfejlesztéshez, mely a stratégiai és operatív programozást a különböző területi szintű térségek számára előírja, és a stratégiai és operatív programok tartalmi követelményire részletes szabályozást ír elő. Mint ismeretes, az 1996-ban törvénybe iktatott területfejlesztési és területrendezésről szóló törvény felhatalmazása alapján a területfejlesztésért felelős kormányzati szerv, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményeit rendeletben szabályozta (18/1998 KTM rendelet). A továbbiakban a területfejlesztési koncepció és program, a városfejlesztési koncepció együttes, valamint a gazdaságfejlesztési koncepció és program megnevezésére a programozási vagy tervezési dokumentumok, fejlesztési tervek kifejezéseket használjuk. 10

1.2. A területfejlesztési programozás szabályozása 1.2.1. Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja az adott térség számára egy a kistérség jelenlegi helyzetének és fejlesztési környezetének átfogó értékelésére (helyzetelemzésre) épülő jövőkép felvázolása és a jövőkép megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek "hozzák mozgásba" adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési programozás fontos momentuma, hogy a területfejlesztési koncepciót jogszabály alapján társadalmi vitára kell bocsátani. A gazdaságfejlesztési koncepcióval is célszerű széleskörű társadalmi és szakmai vitát lefolytatni. A koncepció mélysége olyan, hogy fejlesztési elveket fogalmazzon meg, egy jövőképet tudjon az adott térség számára felvázolni, illetve jól tükrözze a jövőkép megfogalmazásához vezető utat, ugyanakkor ne egyes tervezett fejlesztések konkrétumain legyen a hangsúly, azaz a viták a térségről, a közösségről és ne településekről, szervezetekről, egyéb szereplőkről szóljanak. A koncepciónak tehát azt a kérdést kell világosan megválaszolnia, hogy hogyan szeretné a térség önmaga jövőjét látni. A társadalmi egyeztetések során tehát azokat a kérdéseket kell feltenni, hogy: a térségre vonatkozó adatok, információk, a térség fejlődését befolyásoló tényezők, elvek, jogszabályok teljes körűen fel lettek-e mérve? a tervezők helyesen értelmezték-e ezeket az adatokat és információkat, stb.? helyesek-e a rendelkezésre álló információ bázis alapján levont következtetések? tud-e a térség a tervezők által megfogalmazott saját jövőképpel azonosulni? A fejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg, ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget. 1.2.2. Területfejlesztési program A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős: 11

egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: 1. a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, 2. elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, 3. a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. 1.2.3. Stratégiai program A stratégiai program tartalmát a 18/1998. KTM rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása. A tervezési gyakorlatban elterjedt, hogy a stratégia célok rendszerét magában foglaló egyetlen stratégiai program helyett stratégiai programok rendszeréről beszélünk. A gazdaságfejlesztési stratégia programokkal szemben támasztható minimális követelmény, hogy meg lehessen fogalmazni az alábbiakat: 12

a stratégiai program céljainak bemutatása (általános és közvetlen célok meghatározása, melyek egyben utalnak a program által érintett célcsoportra is); a program indoklása összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel, illetve a meghatározott jövőképpel; a program leírása, főbb komponensek; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal alátámasztva); költségbecslés és a finanszírozás forrásai. A stratégiai program általános célja(i) annak megfogalmazása, hogy az adott térség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a térségnek. Az általános cél(ok)nak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása térségi szinten eredményez. A közvetlen cél(ok) a program megvalósítása során program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő- tevékenység(ek) konkrét célja(i). A közvetlen cél(ok) megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott értéket tekinthetjük a program eredményének. Adott stratégiai programot abban az esetben is érdemes megfogalmazni, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezője, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ugyanakkor a stratégiai programnak nincs létjogosultsága, ha a megvalósítás költségigényét nem lehet hozzávetőlegesen meghatározni vagy a finanszírozás módja nem behatárolható. 1.2.4. Operatív programok Az operatív programok a stratégia programok azon elemeiből dolgozhatók ki, amelyek megvalósításának feltételei elvben adottak. A stratégiai programok operacionalizálási vizsgálatának három kimenete lehetséges: operatív program megfogalmazásának feltételei adottak, ekkor az operatív program kidolgozható; operatív program megfogalmazásának feltételei még nem teremtődtek meg, ekkor az operatív program kidolgozása később, a feltételek megléte esetén indokolt; az operatív program indokolt, de kidolgozása (és megvalósítása) nem a térség feladata. Az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka (pl. műszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi és települési programoknál az operatív programok szintjén törekedni kell a minél nagyobb konkrétságra, célszerű eljutni az egyes fejlesztés, vagy az egyes projektek szintjére. A 18/1998 KTM rendelet az operatív programok tartalmi követelményeit az alábbiakban határozza meg: 13

a) az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása; b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; c) a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők; d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban); e) a végrehajtás módja és feltételrendszere; f) a végrehajtás ellenőrzési rendszere; g) az eredményesség vizsgálata és értékelése; h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. A fentiek figyelembevételével a gazdaságfejlesztési operatív programok felépítése a következő: az operatív program célja (általános és közvetlen célok); indoklás (kapcsolat a stratégia programmal); a program tartalma, az egyes komponensek leírása; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); területi hatókör; kedvezményezettek köre (általános és közvetlen kedvezményezettek); a programvégrehajtás főbb szereplői (projekt koordináció, projekt menedzsment, végrehajtók köre); a megvalósítás ütemezése; a program költségvetése és lehetséges forrásai; a megvalósítás értékelési kritériumai (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival. Helyzetértékelés Gazdaságfejlesztési koncepció Stratégia program Operatív program (Cselekvési terv) 2. számú ábra: a gazdaságfejlesztési program elvi sémája 14

A gazdaságfejlesztési koncepció és program elvi felépítését a 2. számú ábra mutatja. A gazdaságfejlesztési program hatóköre korlátozott abban az értelemben, hogy nem feladata és a piacgazdasági keretek ezt nem is teszik lehetővé!-, hogy a kistérség egyes gazdasági szereplői vállalati szintű fejlesztési stratégiai döntései, beruházási elképzeléseivel és forrásbevonásával kapcsolatos döntések felelősségét a közösségi szféra valamilyen módon is átvegye. A közösségi szféra (a kistérségi tanács, önkormányzatok, civil szervezetek) szerepe olyan gazdasági infrastrukturális és humán környezetet biztosítása, melyben a vállalati szféra kedvezőbb versenyfeltételek mellett tud fejlődni. 1.3. A fejlesztési tervek finanszírozása A fejlesztései tervezés végső célja a rendelkezésre álló források felhasználása fejlesztés projektumok megvalósítsa érdekében. A hazai uniós típusú- fejlesztési programozás tartalmi, módszertani, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt meghatározó momentuma, hogy leggyakrabban vissza nem térítendő- közösségi forrásokra épül, melyek pályázati rendszereken keresztül érhetők el. A különböző területi szintű térségek, így a kistérségek feladata is a forrásbevonás szempontjából hármas: 1. azoknak projekteknek kidolgozása és megvalósítása, melyeknél a térség, pl. jelen esetben kistérséget reprezentáló kistérségi fejlesztési tanács, közvetlenül pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és megvalósítója tud lenni; 2. azon projektek kidolgozásának és megvalósításának támogatása, melyeknél a térség/település egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények a pályázati alapok címzettjei; és végül 3. a fentiek ellátásához szükséges tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás működtetése. A külső forrásokra való támaszkodás ténye alapvetően meghatározza a programozás tartalmát és konkrétságát. Egy kistérség által reálisan bevonható forrástömeg nagyságának meghatározására a jelenlegi peremfeltételek mellett nem lehet pontos algoritmust találni. A tényleges költségek becslését az alábbi szempontok figyelembevételével célszerű elvégezni: a mobilizálható önerő, mint a forrásbevonás abszolút felső korlátja; a projekt előkészítés (műszakai tervezés, engedélyeztetés, pályázatírás) költségei; támogatásból nem finanszírozható költségek; árfolyamkockázat ( -ban szerződött, de Ft-ban folyósított EU támogatások esetén); utófinanszírozás által okozott likviditás költségei. A fejlesztések közé sorolandók a két feladat ellátásához szükséges intézményi, humán és esetleg pénzügyi feltételek megteremtését célzó projektek is. A területfejlesztési koncepció tárgyalásánál más összefüggésben tértünk ki arra, hogy a fejlesztések, projektek elsődlegesen nem saját forrásból, hanem külső forrásokra építve tudnak megvalósulni. Ez a térségek/települések számára egy "életforma", amely a külső források felhasználási szabályai 15

és a belső fejlesztési igények közötti folyamatos kompromisszum keresését jelenti, és a programozási, projekttervezési folyamat egy sajátos irányát jelöli ki. 1.4. Támogatható területek A fejlesztések külső támogatási forrásokra való alapozása determinálja, hogy fejlesztések finanszírozhatók ezen, külső források bázisán. A 2004. évi EU csatlakozás után a Strukturális Alap forrásai és az ezekhez rendelt hazai társfinanszírozás szabályrendszere határozza meg a támogatások felhasználását. A Strukturális Alapok támogatási területeit az EU a 2000-2006. közötti időszakra körülhatárolta 1, melyeket a 1. sz. melléklet mutat be. A 2007-2013. időszakra tervezett támogatási területeket a 2. sz. melléklet adja meg. 1.5. Fejlesztési típusok A fejlesztési projektek lehetnek beruházás és nem beruházás jellegűek. A beruházás jellegű projekteknek pénzügyi/megtérülési szempontból a következő három típusa van: piaci alapon megtérülő beruházások; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működése pénzügyileg hosszútávon fenntartható; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működtetése pótlólagos forrásokat igényel. Azok a projektek, melyeknek kimutatható a jövedelemtermelő képessége általában ha egyéb kritériumoknak megfelelnek- alacsony szinten támogathatók, de minden addicionális, vissza nem térítendő forrás javítja az adott projekt megtérülését, életképességét. Ebben az esetben mindig végig kell gondolni a támogatásigénylés indokoltságát és a konkrét fejlesztésen túlmutató hatásokat. Tulajdonképpen egy költség-haszon elemzés elvégzése szükséges, nevezetesen a pályázati források bevonásának idő- és költségigénye, valamint annak lehetősége, hogy ha a támogatási forrást nem sikerül elnyerni, hogyan állítható szembe egy sajáterőből (és nem támogatásjellegű külső forrásokból) azonnal megkezdhető beruházással. A támogatási források befogadásának első számú célterülete azok, a jellemzően közösségi célokat szolgáló beruházások, melyekre az alacsony megtérülés miatt nincs kezdeményezés, ugyanakkor működtetésük, üzemeltetésük rentábilis. Ide sorolhatók egyebek között a kommunális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztései. Itt a fejlesztések közötti prioritások felállításának összehasonlítási alapja a várt gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Végül azok a beruházások, amelyeknél a működtetés, üzemeltetés a projekt keretein belül nem kitermelhető és pótlólagos forrásokat igényel, első közelítésben nem képezik a fejlesztési támogatások akcióterületét, hacsak a fenntarthatóság biztosítása más forrásból nem igazolható meggyőzően. A nem beruházásjellegű fejlesztési projektek az előkészítő és egyéb szakértői tevékenységek (műszaki tervezés, képzés, közbeszerzési tanácsadás, stb.), valamint az intézményfejlesztés 1 Vademecum: Plans and programming documents for the Structural Funds 2000-2006 16

elsősorban a gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódó tervező és végrehajtó kapacitások megteremtése és fenntartása. 1.6. Stratégiai program és operatív program mélysége A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: a megvalósítás nem a kistérség feladata, elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, és a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A végrehajthatóság szempontjából a kistérségi programoknál célszerű lenne eljutni az egyes fejlesztés, vagy projekt szintre. Ez természetes nem mentesíti a gazdaság szereplőit attól, hogy saját vállalati szintű stratégiáikat, terveiket kidolgozzák. Ideális esetben viszont a vállalati szintű fejlesztési tervek közvetlenül össze tudjanak kapcsolódni a gazdaságfejlesztési programmal. 1.7. A fejlesztési programok utógondozása A fejlesztési program folyamatos karbantartást, aktualizálást igényel. A programnak képesnek kell lenni egyrészt arra, hogy reagáljon a stratégia környezet változásaira, amely által újabb stratégia célok megvalósítása előtt nyílik meg a lehetőség. Másrészt folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely stratégiai cél vagy annak részcélja számára érnek meg a megvalósítás konkrét feltételei, és lehet a programot ezáltal új operatív programmal kiegészíteni. A gazdaságfejlesztési program karbantartásának három, folyamatos monitoring tevékenységet igénylő kardinális eleme van: a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők folyamatos elemzése, források, pályázati lehetőségek nyomon követése, projektötletek, -kezdeményezések nyilvántartása és aktualizálása. 1.7.1. Folyamatos társadalmi gazdasági - környezeti elemzés A kistérség környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatainak, változásainak nyomon követésének, elemzésének és dokumentálásának célja: 17

naprakész információk szolgáltatása; az országos, regionális és megyei területi információs rendszerek kiszolgálásán keresztül egy alsó szintű területi információs rendszer létrehozása; a gazdaságfejlesztési monitoring rendszer működésének támogatása, amely kiterjed a megvalósított projektek, fejlesztések és hatásainak vizsgálatára is. A monitoring és elemző munka, illetve annak összefogása az önkormányzati fejlesztésekkel foglalkozó szervezeti egységének feladata. Kutatási-elemzési együttműködési megállapodás alapján az egyes tematikus felméréseket, elemzéseket az együttműködő belső és más külső partnerek is készíthetnek. A tevékenység az alábbi területeket fogja át: a gazdasági folyamatokra kiterjedő alapadatok gyűjtése, az ezekből származó elemzések, (általában az országos információs, statisztikai adatok, a településekre és az összehasonlítást biztosító adatállományokra vonatkoztatva); tematikus adatbázisokra épülő elemzések tanulmányozása; felmérések, interjúk, valamint összehasonlító vizsgálatok; szöveges értékelő dokumentumok kidolgozása legalább évenkénti általános és tematikus értékelések formájában, (pl.: támogatásokkal megvalósult fejlesztések, infrastruktúra fejlődése, vállalkozási szerkezet, adózási folyamatok, befektetések, vállalkozói toplista, munkaerő-piaci folyamatok stb.). 1.7.2. Forrástérkép A forrástérkép célja a kistérség által potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése. A feladat szükségessége tükrözi azt a lényegesebb momentumot, hogy a kistérségi programok végrehajtása alapvetően külső, támogatási források általi finanszírozásra épültek, mely jellemzően pályázati rendszereken keresztül érhető el. A források folyamatos nyomon követésének tevékenysége elsődlegesen az önkormányzat feladata. 1.7.3. Projektgenerálás A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a kistérség fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a kistérség fejlesztési programjába. 18

2. A kistérség bemutatása 2.1. A kistérség általános jellemzői A Tápió-vidék Pest megye keleti-dél-keleti részén helyezkedik el, a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található (a budapesti agglomerációban), míg a térség másik vége egészen Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig (az Alföld széléig) nyúlik. A kistérség nem alkot homogén természetföldrajzi egységet, érinti ugyanakkor a dombvidéki jellegű Gödöllői-, valamint a Monor-irsai dombság egy részét, és az Alföld sík jellegű tájegységét is (lásd 3. számú ábra). 3. számú ábra: a Közép-Magyarországi Régió területi tagoltsága Forrás: a Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 19

A Tápió-vidék vizsgálatánál a Bevezetésben leírt indokok alapján a Nagykátai kistérség 13 települését vettük figyelembe (1. számú táblázat). 1. számú táblázat: a Tápió-vidék települései Sorszám A település megnevezése 1 Farmos 2 Kóka 3 Nagykáta 4 Pánd 5 Szentlőrinckáta 6 Szentmártonkáta 7 Tápióbicske 8 Tápiógyörgye 9 Tápióság 10 Tápiószecső 11 Tápiószele 12 Tápiószentmárton 13 Tóalmás 2.1.1. Domborzati viszonyok A Tápió-vidék földrajzi fekvése igen sajátos, három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, természeti értékekben azonban rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai,valamint a fás vegetációjú élőhelyek. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az 1998. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A Tájvédelmi Körzet (TK) mozaikos elrendezésű: három nagyobb és kilenc kisebb részegysége Tápiószecsőtől Újszászig, illetve Nagykátától Gombáig elszórtan helyezkedik el. Területe 4.515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez (csak engedéllyel, szakvezető irányításával látogathatók). A TK legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északi-középhegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. 20