MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. ISO 9001 H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu Tanúsított cég BUDAKESZI SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROJEKT BUDAKESZI VÁROS ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPÉNEK VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVE a Budaörsi kopárok SCI (HUDI20010) Natura 2000 területet érintő TERMÉSZETVÉDELMI HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ [készült a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklete alapján] ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ---- Budapest, 2013. január hó Tervszám: 12.10-1589
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZONOSÍTÓ ADATOK... 2 1.1. A TERV KÉSZÍTŐJÉNEK, ILLETVE A BERUHÁZÓNAK A NEVE, CÍME, ELÉRHETŐSÉGE... 2 2. AZ ÉRINTETT NATURA 2000 TERÜLET... 3 2.1. A NATURA 2000 TERÜLET NEVE ÉS KÓDJA, AMELYRE A TERV VAGY A BERUHÁZÁS VÁRHATÓAN HATÁSSAL VAN... 3 2.2. AZOKNAK A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ FAJOKNAK, ILLETVE ÉLŐHELYTÍPUSOKNAK A FELSOROLÁSA, AMELYEKNEK VALAMELY ÁLLOMÁNYÁRA VAGY TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉRE A NATURA 2000 TERÜLETEN HATÁSSAL LEHET A TERV VAGY BERUHÁZÁS... 4 3. A TERV VAGY BERUHÁZÁS... 4 3.1. A NATURA 2000 TERÜLETRE HATÁSSAL LÉVŐ TERV VAGY BERUHÁZÁS BEMUTATÁSA, CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA... 4 3.2. A TERV VAGY BERUHÁZÁS MÉRETE, JELENTŐSÉGE, TERVEZETT IDŐTARTAMA... 6 3.4. A TERV VAGY BERUHÁZÁS KIVITELEZÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐTARTAMA, VALAMINT A KIVITELEZÉS SORÁN VÁRHATÓ ÁTMENETI HATÁSOK BEMUTATÁSA (FELVONULÁSI LÉTESÍTMÉNYEK, ANYAG- NYERŐHELYEK, A SZÁLLÍTÁS VAGY EGYÉB SZEMÉLY- ÉS GÉPJÁRMŰFORGALOM ZAVARÓ HATÁSA STB.)... 8 3.6. A TERV VAGY BERUHÁZÁS HATÁSTERÜLETÉN LÉVŐ TERMÉSZETI ÁLLAPOT ISMERTETÉSE... 9 4. A TERV VAGY BERUHÁZÁS KEDVEZŐTLEN HATÁSAI... 13 4.1. A VÁRHATÓ TERMÉSZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS LEÍRÁSA A TERV VAGY BERUHÁZÁS MEGVALÓSULÁSÁT KÖVETŐEN VAGY ANNAK KÖVETKEZTÉBEN... 13 4.2. A NATURA 2000 TERÜLETEN MEGTALÁLHATÓ, A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÉLŐHELYEKRE ÉS FAJOKRA GYAKOROLT, VÁRHATÓAN KEDVEZŐTLEN HATÁSOK LEÍRÁSA, BEMUTATÓ TÉRKÉPMELLÉKLETEKKEL... 14 4.3. A NATURA 2000 TERÜLETEN MEGTALÁLHATÓ, A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÉLŐHELYEK ÉS FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16 5. ALTERNATÍV (EGYÉB ÉSSZERŰ) MEGOLDÁSOK... 16 6. A MEGVALÓSÍTÁS INDOKAI... 17 6.1. A TERV VAGY BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE... 17 6.2. A TERV VAGY A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉT A KÖVETKEZŐ INDOKOK VALAMELYIKE TÁMASZTJA ALÁ (A KÍVÁNT RÉSZ MEGJELÖLENDŐ)... 17 7. A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE... 18 8. KIEGYENLÍTŐ (KOMPENZÁCIÓS) INTÉZKEDÉSEK... 18 1. melléklet: Az ökológiai rész összeállításában részt vevők referencialistája... 19 2. melléklet: Felhasznált irodalom... 20 3. melléklet: A Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása... 21 4. melléklet Szakértői engedély másolat... 23 1
1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége A terv készítője: MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. Székhely: 1012 Budapest, Várfok u. 14. Telefon: 06-1-214-0380 Fax: 06-1-375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu GEO-KOVÁCS Kft. Székhely: 1119 Budapest, Major u. 7. Telefon: 06-20-939-2526 E-mail: kga@freemail.hu Tulajdonos: Budakeszi Város Önkormányzata Székhely: 2092 Budakeszi, Fő u.179. Telefon: 06-23-535 710 Fax: 06-23-535 715 E-mail: varoshaza@budakeszi.hu Üzemeltető: KESZIVÍZ Kft. (Budakeszi Víz- Csatorna Szolgáltató és Környezetvédelmi Kft.) Székhely: 2092 Budakeszi, Fő u. 111. Telefon: 06-23-451-777 Fax: 06-23-451-778 E-mail: kesziviz@t-online.hu A beruházó neve: Budakeszi Város Önkormányzata Székhely: 2092 Budakeszi, Fő u.179. Telefon: 06-23-535-710 E-mail: varoshaza@budakeszi.hu 1.2. Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak 1 leírása Botanikus Természetvédelmi Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság Székhely: 2481. Velence, Tünde u. 5. Telefon: 06-22-470-402, 06-70-551-2629, 06-30-464-7572 E-mail: calypso@mail.datanet.hu 1 A szakmai referenciákat az 1. melléklet tartalmazza. 2
Szakértők: Név, végzettség Telefon, e-mail Működési engedély Seregélyesné Csomós Ágnes ELTE okl. biológia-kémia szakos tanár 06-22-470-402 06-30-464-7572 calypso@mail.datanet.hu Természetvédelmi szakértői engedély: SZ-028/2011 (4. melléklet) dr. Szél Győző ELTE biológus szak 06-20-246-7693 szel@nhmus.hu * szakmai referenciák az adatlap végén, az 1. mellékletben találhatók. 2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van A tervezett beruházás helyszíne Natura 2000 területen található. Terület neve: Budaörsi kopárok SCI Terület azonosítója: HUDI20010 Területe: 574,68 ha A terület státusza: különleges madárvédelmi terület különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület különleges természetmegőrzési terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 3
2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás Jelölő élőhelyek: 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 6190* Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeá-val és Carpinus betulus-szal 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel Jelölő állatfajok: Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke (Dioszeghyana schmidtii) Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) Magyar tarsza (Isophya costata) Magyar futrinka (Carabus hungaricus) Közönséges denevér (Myotis myotis) Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Jelölő növényfajok: Piros kígyószisz (Echium russicum) Szent István-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani) Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) A beruházás nem érint jelölő élőhelyet és jelölő növény- és állatfajt. 3. A terv vagy beruházás 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A projekt célja Budakeszi agglomeráció szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának megoldása, a környezet terhelésének csökkentése és az életminőség javítása a projektterületen a fenntartható fejlődés és a szennyező fizet elvének érvényesülése mellett: 4
a felszíni vizek szennyezésének csökkentése, a vízminőség javítása, a talajszennyezés csökkentése, a talajvíz-szennyezés megállítása, vízbázis-védelem. A beruházás EU pályázati források bevonásával tervezett, és kapcsolódik a Dél-Budai regionális szennyvíztisztítás c. projekthez. Budakeszin az 5000 m 3 /nap kapacitású meglévő szennyvíztisztító telep a település súlypontjában található, kereskedelmi létesítményekkel körbeépítve, a kellő védőtávolság jelenleg már nem biztosítható. A technológiai berendezések elavultak, a telep okozta bűzhatás miatt állandóak a lakossági panaszok. Az új szennyvíztisztító telepet a városon kívül, külterületen tervezik megépíteni, az Önkormányzat tulajdonában lévő, 067/18 helyrajzi számú, jelenleg gyep (rét) művelési ágú területen. A készítendő településfejlesztési tervben a művelési ágból történő kivonás után szennyvíztisztító telep besorolás várható. A régi telep kapacitása: Hidraulikai terhelés: 2400 m 3 /d szennyvíz + 75 m 3 /d szippantott szennyvíz Lakosegyenérték terhelés: 18 000 LE (60 g BOI5/fő fajlagos értékkel) Az új telep kapacitása: Hidraulikai terhelés: 3 310 m 3 /d szennyvíz + 25 m 3 /d szippantott szennyvíz Lakosegyenérték terhelés: 25 085 LE (60 g BOI5/fő fajlagos értékkel) A tervezett szennyvíztisztítási technológia során kisterhelésű eleveniszapos szennyvíztisztítás történik majd biológiai nitrogén- és vegyszeres foszforeltávolítással, membránszűréses fázisszétválasztással, az iszapok víztelenítésével, meszes utókezelésével, átmeneti tárolásával, engedélyezett lerakókban való elhelyezésével. A tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak Budakeszi mellékága, mely a Duna víztestéhez tartozik, a dunai beömlés a folyam 1620-1708 fkm közötti egyéb védett kategóriához tartozó szakaszán történik. A Hosszúréti-pataknál a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) az egyesített főágban, közvetlenül a beömlés előtt, a dunai torkolati szelvényben havi gyakorisággal mintavételt és elemzést végez. A több éves mérések alapján a patak vízminősége az MSZ 12749 szabvány besorolását figyelembe véve az oxigénháztartást és a nitrogénterhelést nézve túlnyomórészt IV. osztályú, foszfor vonatkozásában pedig V. osztályú. Ez azt jelenti, hogy a víz külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal terhelt, foszfor vonatkozásában erősen terhelt. Ez a patak mentén lévő települések (Törökbálint és Budaörs és egyúttal Budakeszi) hatását jól mutatja. Az előzetes dokumentáció készítése során a KESZIVÍZ Kft munkatársai mintát vettek a Budakeszi mellékágból. A patak alapterhelését már szennyezetten érkezik a lúgos ph, a magas nitrát, ill. összes nitrogén jól mutatja, a szennyvíztelep terhelő hatását a 5
KOI, BOI növekedéséből láthatjuk. A telep kibocsátása bizonyos esetekben hígító hatást, ill. hozamnövekedést okoz. Az új technológia használata a vízfolyásba jutó víz minőségének javulását is hozza majd. 3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás Budakeszi szennyvízkezelését, tisztítását oldja meg. Az ezzel járó előnyök nemcsak a város területén jelentkeznek, hanem a környék, illetve a befogadó vízfolyás közvetve a Duna terhelését is csökkentik: Csökken a befogadó nitrogén- és foszforterhelése Lényegesen kisebb lesz az elfolyó szennyvíz lebegőanyag-tartalma Csökken a szennyvíziszap mennyisége A membránszűrés következtében a mikrobiológiai szennyezés (pl. TBC baktériumok kikerülése) megakadályozott A megvalósítás tervezett időpontja: 2013-2014. A szennyvíztisztító megépítése a tervek szerint kb. egy évet vesz majd igénybe, a munkálatok tavasztól télig tartanak. 3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása A tervezési terület Budakeszi külterületén fekszik, a várostól délre. A Budaörsbudakeszi útról nyíló mellékúton közelíthető meg. A bekötőúttól dél-délnyugatra korábbi murvabánya található, észak-északkeletre szőlők zártkertek, állattartó telep, lovas tanya, mezőgazdasági hasznosítású területek találhatók, amelyeket a Hosszúhegyipatak (Budaörsi-árok) választ el a tervezési területtől. A beruházás közvetlenül a 067/18 hrsz-ú területet és az oda vezető utat érinti. 6
A tervezési terület környéke (zöld: Natura 2000 területek és kódjuk) A tervezési terület védettsége (http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm) 7
A tervezési terület Natura 2000 területen fekszik, szomszédságában országos védettségű terület a Budai Tájvédelmi Körzet található. A Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is része pufferterületként. 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) Az építkezés várhatóan egy évig tart majd, és tavasztól télig folynak majd munkálatok. Az építési fázisban a telep építéséhez elsőként a terület rendezése szükséges. Ez tereprendezési munkát, a területen lévő humuszanyagok letermelését, valamint az infrastruktúra kiépítését jelenti. Ezek után kezdődhet el a szükséges létesítmények (beton térburkolat, beton szennyvízkezelő műtárgyak, csatornavezetékek, tároló, kiszolgáló épület, utak stb.) építése és szerelése. Maradandó változások: Területfoglalás; Tereprendezés (lefolyási viszonyok, felszíni alakzatok megváltozása); Építmények megjelenése (épített környezetben értéknövekedés, tájképi változások). Várható átmeneti hatások: Építési munkagépek mozgása (por, kipufogó gázok levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelés, talajtömörödés és -szennyezés); Szállítási tevékenység (por, kipufogó gázok levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelés, művi elemek fokozott igénybevétele, állagromlás); A csatornázás földmunkái; Hulladékok, esetleg veszélyes hulladékok keletkezése (nem megfelelő kezelés esetén talajszennyezés). 3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Az építkezés során a tervezett telep területén konténereket helyezhetnek el szükség szerint. A tevékenységhez szükséges létesítmények: Mechanikai előtisztító gépi tisztítású rács rácsszemét-préssel, homok és zsírfogó homokzagy víztelenítővel, szennyvízátemelő, záporvíz tározó, gépi tisztítású finomszűrő; 8
Eleveniszapos biológiai tisztító elő-denitrifikáló, nitrifikáló, utó-denitrifikáló, kilevegőztető; Membránszűrő membrán medencék membrán kazettákkal, szűrtvíz tartály, Szivattyú-, fúvó- és vegyszeradagoló gépház Iszapkezelő Fölös-iszap tároló, -sűrítő, Iszapvíztelenítő, Meszes utókezelő, Átmeneti iszaptároló; Szippantott szennyvíz fogadó Csatlakozó létesítmények Útépítés: A tervezett új szennyvíz tisztító telep megközelítése a jelenleg meglévő 10080 sz. kiszabályozott úton történhet a Budaörsöt Budakeszivel összekötő útról történő leágazással. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal történt egyeztetés szerint meglévő nyomvonalon szilárd burkolatú, kétirányú közlekedésre alkalmas út szolgálná a telep megközelítését. Egyúttal a szennyvíztelepi beágazásnál sorompót szerelnének fel az illetéktelenek bejutásának megakadályozására. Vízellátás: A tervezett szennyvíztisztító telep ivóvíz minőségű vízigénye 11,50 m 3 /d. Az óracsúcs kb. 1,5 l/s. A tervezett tisztító telephez legközelebbi vízvezeték-hálózat a Budakeszihez tartozó Nagyszénászugban található NA 100 átmérővel. A leágazás erről a hálózatról lehetséges kb. 1,5 km hosszon. Gázellátás: A TIGÁZ Rt-vel, azaz a területi gázszolgáltatóval történt egyeztetés szerint a tisztító telep külső gázellátása, a település középnyomású hálózatáról lehetséges. 3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése A környék természeti képe A tervezett telep területe növényföldrajzilag a Dunántúli-középhegység flóravidékének (Bakonyicum) Pilis-Budai-hegység flórajárásába (Pilisense) tartozik. Az ide tartozó Pilis, Budai-hegység és a Gerecse flórája az itt előforduló sokféle kőzet- és talajtípusnak köszönhetően rendkívül gazdag. Legkiterjedtebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a gyertyános-tölgyesek (Carici pilosae-carpinetum). Nagy területen találhatók meg a karsztbokorerdő-sziklagyep karszterdő mozaikok. A flóra különlegessége az országban egyedül itt előforduló, bennszülött pilisi len (Linum 9
dolomiticum), további ritkaságok: budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), magyar gurgolya (Seseli leucospermum), szürke bogáncs (Carduus glaucinus) A vizsgált terület kistájhatáron fekszik, a Dunántúli-középhegység nagytáj Dunazughegyvidék középtájának Budaörsi- és Budakeszi-medence kistája és a Budai-hegyek kistája találkozik itt. A Budaörsi- és Budakeszi-medence területét egykor erdő borította, de már évezredek óta műveli az ember, mára természetes növényzetét gyakorlatilag elvesztette, helyét települések, nagyüzemi (de részben már nem művelt) szőlők és szántók vették át. A természetszerű vegetáció maradványai leginkább a peremeken találhatók ezek azonban inkább már a Budai-hegységhez, illetve a Tétényi-fennsíkhoz tartoznak. Még talán a legkiterjedtebbek a jellegtelen száraz gyepek és cserjések. A medencében kis szigeteket alkotó mészkő illetve dolomitkibukkanások növényzete a legépebb, legértékesebb: ezeket sziklagyepek, lejtősztyepprétek, néhol bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek fedik. Ezeken a kis szigeteken több faj megtalálható azok közül, amelyek a Budai-hegységben a hasonló élőhelyeken jellemzők (Szent István-szegfű Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, apró nőszirom Iris pumila, sziklai perje Poa badensis, kisfészkű hangyabogáncs Jurinea mollis, sárga kövirózsa Jovibarba hirta, deres csenkesz Festuca pallens). A két kismedence határán a cseres-tölgyeseknek is fellehető egy kisebb maradványfoltja (magyar zergevirág Doronicum hungaricum). A budaörsi völgyben néhol még megtaláljuk az egykori nagy kiterjedésű vizes élőhelyek maradványait (pusztuló nádasok formájában) és néhol a mindig is kis kiterjedésű szikesek is felismerhetők. 2 A Budai-hegységben a nagyobb kiterjedésű lakott területek és kisebb szántók mellett jelentős a természetesebb vegetáció kiterjedése. A természetes növényzetet erdők uralják, de nagy a száraz gyepek kiterjedése is. Az évszázados erdőhasználat miatt sok a sarjerdő és a megváltoztatott fafajösszetételű állomány. Ugyanakkor hazánkban Budapest II. és XII. kerületében a legnagyobb a 120 évesnél idősebb erdők aránya. Ez azzal is magyarázható, hogy a Normafa és környéke régóta kedvelt kirándulóhely. A magasabb részeken gyertyános-tölgyesek és kisebb arányban bükkösök jellemzők, de sok a változatos fafajösszetételű erdő, ahol hársak, kőrisek, tölgyek, juharok, gyertyán és bükk együtt fordulnak elő. Kiemelésre érdemesek az északias kitettségű, sziklás részeken megjelenő bükkös sziklaerdők és a törmeléklejtő-erdők. Az alacsonyabb részeket, délies oldalakat fényben gazdag cseres-kocsánytalan és mészkedvelő tölgyesek borítják. Különösen a hegység peremén jellemzők a nyílt sziklagyepekkel, lejtősztyeppekkel, bokorerdőkkel borított részek. Az északias oldalak felső részén kis foltokat képezhetnek zárt sziklagyepek. A homokkő kibukkanásokon megjelennek a mohában gazdag mészkerülő tölgyesek is. A hegység flórája kiemelkedően gazdag, különösen igaz ez a sziklás, száraz gyepek növényvilágára (deres csenkesz Festuca pallens, szürke napvirág Helianthemum canum, délvidéki árvalányhaj Stipa eriocaulis, borzas vértő Onosma visianii, Szent István- 2 Bölöni J.: 5.3.33. Budaörsi- és Budakeszi-medence [In: Király G. és mtsai (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót] 10
szegfű Dianthus plumarius subsp. regis-stephani). Itt él a hegység bennszülött faja, a pilisi len (Linum dolomiticum), de jelentősek a pannon bennszülöttek is (magyar méreggyilok Vincetoxicum pannonicum, magyar gurgolya Seseli leucospermum). Különösen a zárt sziklagyepekben és a sziklaerdőkben fordulnak elő magashegységi fajok (budai nyúlfarkfű Sesleria sadleriana, kövér daravirág Draba lasiocarpa, gombos varjúköröm Phyteuma orbiculare, szürke bogáncs Carduus glaucus, terpedt koronafürt Coronilla vaginalis, hosszúlevelű buvákfű Bupleurum longifolium). 3 A Budaörsi- és Budakeszi-medence valamint a Budai-hegység térsége állatföldrajzilag a Közép-dunai faunavidék része. Ezen belül a Matricum faunakörzethez, illetve még szűkebben a Pilisicum faunajáráshoz tartozik. A Budai-hegységet és környékét már százkétszáz éve is alaposan kutatták a zoológusok, hiszen feltűnő gazdagságot árul el a déli elterjedésű, melegkedvelő fauaelemekben, melyek itt érik el elterjedésük északi, vagy éppen nyugati határát. A bennszülött (endemikus) növényritkaságok mellett sok olyan rovarfaj akad, melyeknek csak a Budai-hegységből, vagy a Budaörsi Kopárokról ismertek populációi, esetleg valamikor éppen erről a területről írták le őket a tudomány számára új fajként. A térség legnevezetesebb zoológiai értéke a gerincesek közül kétségtelenül a haragos sikló (Coluber caspius). E fokozottan védett, és a magyar Vörös Könyvben is szereplő kígyófaj azonban sajnos, nagy valószínűséggel kipusztult a területről. Szintén fokozottan védett és Vörös Könyves hüllőfaj a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii). A haragos siklóhoz hasonlóan érzékeny az ember által okozott zavarásokra, kis testmérete és rejtőzködő életmódja miatt azonban a Budai-hegység számos pontján fennmaradt. A madarak közül megemlítendő a szintén fokozottan védett és vöröskönyves gyurgyalag (Merops apiaster), mely fészkelőként is megtalálható. Viszonylag ritka az erdei pacsirta (Lullula arborea). A tövisszúró gébics (Lanius collurio) szintén fészkel a térségben. Értékes költőfaj még a területen a vörös vércse (Falco tinnunculus). Az emlősök közül az ürge (Spermophilus citellus) érdemel figyelmet. Az ürge tipikus sztyepplakó faj, csak a rövidfüvű területeken képes tartósan fennmaradni, az állandóan kaszált repülőterek éppen ezért ideális körülményeket biztosítanak számára. A terület rovartani szempontból legértékesebb részei a melegkedvelő sziklagyepek, lejtősztyeppek, löszpusztagyepek, molyhos tölgyesek. Ezeket az élőhelyeket lakják a többnyire ritka, déli elterjedésű, melegkedvelő faunaelemek. A bogarak közül ilyen a pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus), a szalmacincér (Calamobius filum), a dárdaherezsákhordóbogár (Antipus macropus), a lepkék közül a törpe-busalepke (Spialia orbifer), a dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme), a csillogó boglárka (Polyommatus amandus), a tarka szemeslepke (Chazara briseis), a csücskös sziklaaraszoló (Odontognophos dumetatus), a hangyabogáncs törpearaszoló (Eupithecia graphata), a sziklaüröm-araszoló (Dyscia conspersaria), a harangvirág csuklyásbagoly (Cucullia campanulae), a kökörcsinvirágföldibagoly (Chersotis fimbriola), a vasvirág-csuklyásbagoly (Cucullia xeranthemi). Erdőhöz, erdőszélhez, tisztásokhoz kötődő lepkék a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), az ibolya-gyöngyházlepke (Argynnis niobe), a 3 Bölöni J.: 5.3.31. Budai-hegyek [In: Király G. és mtsai (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót] 11
kis és nagy fehérsávoslepke (Neptis sappho és N. rivularis), a nagy pávaszem (Inachis io), a tölgyfaszender (Marumba quercus), a szilfa púposszövő (Dicranura ulmi). A patakot kísérő füzesek-nyárasok, nedves rétek jelegzetes fajai a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a kis színjátszólepke (Apatura ilia), a kis tavasziaraszoló (Archiearis puella). A vizsgált terület élővilága A tervezési terület a Budakeszi-árok mellett fekszik, nyugatról az árok, keletről cserestölgyes határolja. A terület gyep művelési ágú, rétként, legelőként hasznosítják. A felszín helyenként feltúrt, egyenetlen. A területen télen jártunk, ez az időszak az élővilág részletes felmérésére nem volt alkalmas. A gyepben közönséges, nedves és mezofil réteken mindenfelé megtalálható fűfajokat találtunk csak, pl. réti csenkeszt (Festuca pratensis), réti perjét (Poa pratensis), csomós ebírt (Dactylis glomerata). Mellettük gyakori a pongyolapitypang (Taraxacum officinale), a mezei katáng (Cichorium intybus), kúszó boglárka (Ranunculus repens), és nem ritka a héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus) sem. A zavartabb részeken a nagy csalán (Urtica dioica) kóróit is megtaláltuk. A rét zavartságát és a környék adottságait (pl. állattartó telep) figyelembe véve érzékenyebb, kis tűrőképességű, értékesebb növényfajok, különösen botanikai ritkaságok előfordulása itt nem valószínű. A terület északkeleti sarkában kiszáradt akácos foglal el kisebb területet. A területet keletről középkorú cseres-tölgyes állomány határolja. A tölgyes szegélyét fekete bodza (Sambucus nigra), kökény (Prunus spinosa), vadrózsa (Rosa sp.) alkotja. A vízfolyás medre mesterséges, vízinövényzetet nem láttunk benne. Szélében csak helyenként található keskeny nádszegély (Phragmites australis), másutt közvetlenül a gyep határolja. Északabbra egy-egy fűzfa (Salix sp.) is megtelepedett a meder szélében. A tervezési terület állatvilága fajszegény, ritkaságok előkerülése itt nem várható, míg a közelben, a Natura 2000 terület más részein sokféle értékes faj él. Így a tervezési területtől északnyugati irányban, mintegy 400 méter távolságban, a bányafalban néhány gyurgyalag (Merios apiaster) költött 2010-ben. A közeli erdőben ugyanebben az évben egerészölyv (Buteo buteo) is fészkelt. Jellemző költőfaj még a vörös vércse (Falco tinnunculus), mely 2010-ben a tervezési területtől északnyugatra 1100 méterre fészkelt. A háborítatlan löszgyepek lakója a fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata). A tervezési területen a fekete rigó (Turdus merula) és a tengelic (Carduelis carduelis) előfordulására lehet számítani a cserjés helyeken és az erdőszélen. A gyepen és a nádas szegélyében szinte bizonyosan megtalálható a fürge gyík (Lacerta agilis). Az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság élőhelyek és védett fajok adatbázisa sem tart nyilván a területen értékes élőhelyet, illetve növény- és állatfajt ( 3. melléklet). 12
3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, [25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet] Magyarország településeit szennyvízelvezetési agglomerációkra osztja fel. A szennyvízelvezetési agglomerációkra a szennyvízgyűjtés és szennyvízkezelés tekintetében határidőket határoz meg. A kijelölt határidő függ a terület érzékenységi besorolásától, az agglomeráció LE-ben kifejezett nagyságától. A határidők tükrözik a 91/271/EEC Direktíva rendelkezéseit. A kormányrendelet szerint a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani elsősorban a 15 000 lakos-egyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén. Budakeszin a területfejlesztési célok elérése a jelenlegi elmaradott infrastruktúrával, a csatornázás és a szennyvíztelep fejlesztése nélkül nem lehetséges. Számottevőek a projekt közvetett, kumulatív gazdasági, társadalmi hatásai. A városban a megfelelő EU konform vízvédelmi infrastruktúra kiépülése következtében fejleszthető az idegenforgalom, emelkedhetnek a hazai és külföldi befektetések. A szennyvíztisztító telep kihelyezésével magasabb színvonalú városi belterület alakítható ki, élhetőbb város tervezhető. A meglevő telep évente 8 tonna klórt használ a kórházakból érkező szennyvíz miatt az ÁNTSZ kötelezése alapján. Az új telep építésével várhatóan megszűnik a klórfelhasználás. Az iszapkezelés a jelenlegi nyílt eljárás helyett zárttá válik az új telepen, így semmilyen védőtávolság növelésre nem lesz szükség a program megvalósítását követően (a mai eljárás szerint 500 m védőtávolságra lenne szükség), a bűzhatás megszűnik. Az új szennyvíztisztító telep bár nagyobb kapacitással fog működni a jelenleginél az iszapmennyiség mégsem nő, hanem a jelenlegi szinten marad. 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A szennyvíztelep zavart gyepterületen épül, így a ma ott lévő növény- és állatvilág eltűnik. A terület élővilágát közönséges, gyakori és zavarástűrő fajok alkotják, ritkább vagy védett faj előfordulása nem valószínű. 13
Értékes természetközeli élőhelyek, növény- és állatfajok a beruházás során nem sérülnek, a beruházás csak a tisztítónak kijelölt területet és a megközelítési útvonalat érinti, ahol kis természetvédelmi értékű élőhelyek találhatók. A beruházó vállalta, hogy a szennyvíztelep megépítése után a szomszédos területen, 3,5 ha-on természetközeli erdőt telepít. A telephelyen belüli növényesítés során is őshonos, a tájba illő fa- és cserjefajokat használnak majd. 4.2. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel A tervezési területen nem fordulnak elő jelölő élőhelyek, és a beruházás közvetett hatásai sem érintik őket. A kijelölés alapjául szolgáló növényfajok számára nincs a tervezési területen és környékén alkalmas élőhely, ezek a Natura 2000 terület távolabbi részein élnek. A kijelölés alapjául szolgáló állatfajok előfordulása a tervezési területen, a várható rájuk gyakorolt hatások: Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) (védett, eszmei értéke 5 000 Ft) Lárvája az elhalt, de még lábon álló fák kérge alatt fejlődik, főként nyárasokban, de olykor tűlevelű erdőkben is. Elsősorban a síkvidék lakója, a domb- és hegyvidéken előfordulása szórványos. A fő veszélyeztető tényező számára a holt fa eltávolítása az élőhelyéről. A tervezési területen előfordulása kizárható. Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke (Dioszeghyana schmidtii) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) Posztglaciális reliktumfaj, ezért hazánk lepkefaunájának egyik legértékesebb tagja. Magyarországon a síkvidéken és a középhegységi meleg, déli lejtőkön honos, ahol élőhelye a juharos- és a cseres-tölgyes. Erősen lokális faj, egyedszáma is többnyire igen alacsony. A faj világviszonylatban szűk elterjedésű, ami önmagában is veszélyeztető tényezőnek számít. Ezt fokozza élőhelyeinek, a természetes állapotú, juharokban gazdag erdőssztyep-tölgyeseknek megfogyatkozása, a helytelen erdőgazdálkodás, a nagyarányú cserjeirtás. A tervezési területen előfordulása kizárható. Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) (védett, eszmei értéke 50 000 Ft) Kelet-európai, szibériai, közép-ázsiai elterjedésű faj. Elterjedésének nyugati határa Magyarország. Elterjedése reliktumszerű. Középhegységi zavartalan gyepjeinkben lokálisan fordul elő. A legközelebb a Farkas-hegyről, az Odvas-hegyről és a Szekrényesről ismert az előfordulása. Szárazságkedvelő. A fő veszélyeztető tényező élőhelyeinek beépítése, megszüntetése. A tervezési területen előfordulása kizárható. 14
Magyar tarsza (Isophya costata) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) Egyenesszárnyú-faunánk egyik legértékesebb tagja. Diszjunkt elterjedésű faj. Közép-Európában (Alsó-Ausztriában, Burgenlandban és Csehországban) lokális, izolált populációkban fordul elő, ezen kívül Románia déli és nyugati részén is elterjedt. Hazánkban szintén szigetszerű, izolált populációkban él. Az alföldi löszgyepekben májustól június végéig, míg a középhegységi gyepekben májustól július végéig található imágóként. A fő veszélyeztető tényező élőhelyeinek beépítése, megszüntetése. A tervezett telep környékén, attól dél-délkeletre fekvő mezofil, kétszikűekben gazdag gyepekben többfelé, viszonylag nagy területen előfordul. A teleptől néhány száz méterre is megtalálták többezres populációját a 2009-2010-ben itt végzett zoológiai felmérések során ez Budapest környékén jelentős állománynak számít. A tervezési területen előfordulása kizárható. Magyar futrinka (Carabus hungaricus) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) Elterjedési területén mindenütt jellemzők az egymástól kisebb-nagyobb távolságban található szigetszerű, fragmentált populációk, melyek nyugatról keletre a következő helyeken találhatók a Kárpát-medencében. Bécsi- és Morvamedence; Kisalföld, Keleti-Bakony, Budai-hegység, Duna-menti homokterületek, Duna-Tisza közi homokhátság, Nyírség, Delibláti-homokvidék. A magyar futrinka tipikus sztyeppfaj: a síkvidéken tipikus élőhelyei a homokpuszták, homoki legelők, míg a dombvidéken a dolomitgyepekben, sztyepplejtőkön fordul elő. A fő veszélyeztető tényező élőhelyeinek beszántása, beépítése, megszüntetése, illetve az erős cserjésedés és a fás vegetáció előretörése. A tervezési területen előfordulása kizárható. Közönséges denevér (Myotis myotis) (védett, eszmei értéke 50 000 Ft) Hazánk egész területén megtalálható, de nem gyakori faj. Az alföldi területeken jóval ritkább. Nyári szálláshelye döntően a nagyméretű padlásokon, templomokban, kastélyokban van, ahol gyakran a templomtorony süvegében telepszik meg. Teleléskor bányákba, barlangokba húzódik, ahol esetenként hatalmas kolóniákat képez. Táplálkozóterülete füves tisztásokon, legelőkön, fasorok mentén, öreg gyümölcsösökben van. A fő veszélyeztető tényező számára a barlangok turisztikai hasznosítása, kiépítése, kivilágítása, lezárása. A nyári szállásként használt épületek átalakítása, a berepülőnyílások bezárása is jelentős veszélyforrás számára. A tervezési területen előfordulása kizárható. Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) (védett, eszmei értéke 50 000 Ft) Inkább Kelet-Magyarországon gyakori, de a Dunántúlon is előfordul. Hegyvidékeinkről szinte mindenhonnan van előfordulási adata, de az Alföld északi részéről is ismerjük. Búvóhelye nyáron templomok, kastélyok nagyobb padlásán van. Télen barlangokban vagy bányákban alussza téli álmát. A gyűrűzési adatok szerint a hazai populáció egy része a szomszédos országokban telel, északon a Kassa környéki bányákban vagy a Szlovák-karszt barlangjaiban. Vadászni erdei tisztásokon, ligetes területeken, legelőkön szokott. Barlangjainkból a tömegturizmus kiszorítja, illetve teleléskor a barlangászat is zavarja. Védelme érdekében a barlangok téli látogatásának megtiltása, padlásokon pedig a megfelelő sötét és a berepülőnyílások biztosítás szükséges. A tervezési területen előfordulása kizárható. Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) 15
Hegyvidéki, erdőlakó faj. Jelentős állományai élnek az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon. Elsősorban a gyertyánostölgyesek lakója, kedveli a vizes élőhelyek, kis tavak, patakvölgyek közelségét. Nyáron faodvakban tanyázik, télen esetenként barlangokban, de inkább faodvakban pihen. Hazánkban ugyan nem ritkulnak állományai, de az idős fák kivágása és az élőhelyén végzett fakitermelés veszélyeztető tényező lehet számára. A tervezési területen előfordulása kizárható. Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) Főként hegyvidéki elterjedésű, de az Alföld keleti peremén több kolóniája is ismert. Legerősebb állománya Északkelet-Magyarországon, a Putnoki-dombság, az Aggteleki-karszt, a Cserehát, a Zempléni-hegység és Szatmár-Bereg környékén található. Nyári búvóhelye napjainkban szinte kizárólag templomok, kastélyok nagyobb padlásán van. A telet melegebb barlangokban, bányákban vészeli át. A fő veszélyeztető tényező számára a barlangok turisztikai hasznosítása, kiépítése, kivilágítása, lezárása. A nyári szállásként használt épületek átalakítása, a berepülőnyílások bezárása is jelentős veszélyforrás számára. A tervezési területen előfordulása kizárható. Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) (fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft) Hazánk ritka denevérfaja, mely a hegy- és a dombvidék nagyobb, összefüggő erdeiben üt tanyát. Kedveli az orvas, öreg fákat, ahol télen és nyáron egyaránt búvóhelyet talál. Telelni olykor elszórtan barlangokba, bányákba húzódik. Hazánkban nem ritkul, de az idős fák kivágása veszélyeztető tényező lehet számára. A tervezési területen előfordulása kizárható. 4.3. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke A tervezési területen és az építkezéssel járó egyéb tevékenységgel (pl. szállítás) érintett területen nem találhatók sem jelölő élőhelytípusok, sem jelölő fajok, így a természetvédelmi helyzetükben sem várható kedvezőtlen változás. A szennyvíztisztító körüli terület erdősítésével és természetközelivé tételével idővel új élőhelyek nyílhatnak meg egyes érzékeny, védett és Natura 2000-es fajok (pl. denevérek) számára. 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások Budakeszi szennyvíztisztítási kapacitásának növelésére és a szennyvízkezelés minőségének javítására négy változatot dolgoztak ki. Az első két változat (A és B) a mai szennyvíztelep bővítésére vonatkozott, a C és D változatok az új telephely kiépítését célozták meg. A Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és a KÖFE vízjogi határozata szerint a D technológiát építik ki, amely az új telephelyen épül meg, és amelynek kibocsátott tisztított vize a legkevésbé terheli a környezetet. 16
6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A fejlesztés elmaradása esetén a jelenlegi kedvezőtlen környezeti hatások, mint a befogadó időnkénti határérték feletti szennyezése, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízbázis veszélyeztetése továbbra is megmarad. Ugyanakkor a nyílt felületű szennyvíziszap-kezelésből származó bűzhatás további lakossági panaszokat okozna e szép és jó elhelyezkedésű városrészben. A befogadó Duna tekintetében is fennmaradna a jelenlegi állapot, miszerint a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó Hosszúréti-patak a fő befogadót tovább szennyezné. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára feltétlenül szükség van. A jelenlegi berendezések és műtárgyak leromlott műszaki állapota miatt az üzemeltetés gyakran igényel rendkívüli beavatkozást, kézi szabályozást. Ezáltal az üzemmenet messze nem stabil, és a kibocsátott szennyezőanyag-mennyiség is igen szélsőségesen változik. Egyes kibocsátási paraméterek határértékének betartását egyáltalán nem lehet garantálni, különösen a foszfor és nitrogén tekintetében. A csatornahálózat bővítésének elmaradása esetén, mely zömében karsztos területeket érintene, a sok esetben szabálytalanul létesített, illetve nem megfelelően üzemeltetett házi szennyvízgyűjtők továbbra is potenciális szennyező forrást jelentenének a felszín alatti vízkészletre, ami a fokozott érzékenység miatt nem megengedhető. A régi, rossz állapotban lévő csatornaszakaszok cseréjének elmaradása esetén továbbra is számolni kell csapadékos idő esetén a telep hidrológiai terhelésének hirtelen növekedésével, a kezelt átlagos vízmennyiség továbbra is magas lesz, így az üzemeltetés gazdaságossága nem javítható. A jogi következmények közé tartozik, hogy Magyarország csak részben teljesítené Európai uniós követelményeit. 6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) emberi egészség vagy élet védelme a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet) 17
A beruházás egyik kategóriába sem sorolható. A fejlesztéssel Budakeszi szennyvíztisztítási gondjai oldódnak meg, és a környék környezeti terhelése csökken. 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése - A telephely és környékének fásítása során csak tájba illő, őshonos fa- és cserjefajokat lehet alkalmazni (leirás: Budakeszi Szennyvízelvezetési és - tisztítási projekt Előzetes környezeti dokumentáció 16. melléklet: Természetvédelmi és tájvédelmi terv-dokumentáció). Előnyben kellene részesíteni a tölgyet és a vízfolyás mentén a nyárat a hozzájuk kötődő gazdag rovarfauna miatt. Az építkezésnél a terep előkészítése során, illetve a későbbi, természetközeli élőhelyek kialakításának előkészítésénél fákat és bokrokat csak fészkelési időszakon kívül szabad kivágni, így augusztus 15. és február 15. között. Az építkezés és az ezzel kapcsolatos tevékenységek (pl. depónia, közlekedés) a szomszédos tölgyest nem érintheti. A gyepesítés során a kétszikű vegetációt kellene előnyben részesíteni a magyar tarsza esetleges megtelepedése érdekében. A fákra kihelyezett mesterséges odúkkal a nyugati piszedenevér megtelepedése esetleg elősegíthető. 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések Mivel a tevékenység a jelölő élőhelyekben kárt nem okoz, és jelölő fajok sérülése sem várható, így kompenzációs intézkedésekre nincs szükség. 18
1. melléklet: Az ökológiai rész összeállításában részt vevők referencialistája SEREGÉLYES T. S. CSOMÓS Á. (1995): A Sásdi-rétek (Káli-medence) botanikai értékei és élőhely-rekonstrukciója. Kanitzia 3. p. 33-50. SEREGÉLYES T. S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. BARBÁCSY Z. (1994): A Bajánsenye- Őriszentpéter gáztermelő létesítmények, valamint a Bajánsenye-Ortaháza- Pusztaederics közötti gázvezeték hatása a természetes élővilágra részletes környezeti hatástanulmány SEREGÉLYES T. S. CSOMÓS Á. (1998): Ökológiai élővilág-védelmi szakvélemény a Kapuvár Répcelak földgázszállító vezeték nyomvonalával és létesítményeivel kapcsolatban SEREGÉLYES T. S. CSOMÓS Á. SZINETÁR CS. AMBRUS A. BARBÁCSY Z. PALKÓ S. (1997-1999): Az élővilág monitorozása az őrségi gázbányászati rendszer és gázszállító vezeték területén S. CSOMÓS Á. MERKL O. (2006): A DUFI-Kápolnásnyék közötti termékvezeték rekonstrukciója. Környezetvédelmi felülvizsgálat élővilág-védelmi rész S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. (2006): Élővilág-védelmi szakvélemény a MOL Nyrt. Vízvár- Észak gázmező termelésbe állítása környezetvédelmi hatástanulmányához S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. (2007): Természetvédelmi-ökológiai szakvélemény a Városföld Kiskundorozsma közötti földgázszállító vezeték építéséről S. CSOMÓS Á. PÁSZTOR E. (2007): A Városföld Algyő között tervezett földgázszállító vezeték nyomvonala mentén található védett területek növényzetének monitorozása alapállapot-felvétel S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. (2008): Élővilág-védelmi értékelés a Furta gázgyűjtő és Sas- T1 gázgyűjtő közötti folyadék kondenzátum nyomvonal-változataira S. CSOMÓS Á. SZOLLÁT GY. SZÉL GY. (2008): Természetvédelmi-ökológiai szakvélemény az országhatár Nyírtass közötti földgázszállító vezeték építéséről S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. (2009): Élővilág-védelmi szakvélemény a tervezett pomázi elkerülő úthoz készülő környezeti hatásvizsgálathoz S. CSOMÓS Á. SZÉL GY. (2010): A TMH 2008 Mester Node Kabhegy 2 optikai kábel építéséhez a Natura 2000-es területre vonatkozó hatásbecslés a 266/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet 6. számú melléklete alapján SZÉL GY. (1995): Bogarak (Coleoptera). In: Vásárhelyi T. (szerk.): A nádasok állatvilága. Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest, 199 pp. SZÉL, GY. (1996): Rhysodidae, Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) from The Bükk National Park. In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Bükk National Park, II. Magyar Természetudományi Múzeum, Budapest, pp. 159-222. SZÉL, GY. (1999): Carabidae (Coleoptera) from the Aggtelek National Park. In: Mahunka, S. (ed): The Fauna of the Aggtelek National Park, II. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 151-170. SZÉL, GY. & BÉRCES, S. (2002): Carabidae (Coleoptera) from the Fertő-Hanság National Park. In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Fertő-Hanság National Park, II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 379-399. 19
2. melléklet: Felhasznált irodalom Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt Részletes megvalósíthatósági tanulmány, 2010, Főmterv ECI-Magyarország Kft. Mélyépterv Komplex Zrt. Budakeszi szennyvízelvezetési és tisztítási projekt. Előzetes környezeti dokumentáció. F+M Dél- Buda Konzorcium, Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt. Urbanitás2000 Környezet- és Energiagazdálkodási Kft. BIHARI Zoltán, CSORBA Gábor és HELTAI Miklós (szerk.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, 359 o. DELY Olivér György (1983): Hüllők Reptilia. In: Magyarország Állatvilága XX/4. - Fauna Hungariae XX/4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 117 o. FEKETE Gábor VARGA Zoltán (szerk.) (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest FORRÓ László (szerk.) (1997): Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer V. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 81 o. GOZMÁNY László (1968): Nappali lepkék Diurna. In: Magyarország Állatvilága XVI/15. Fauna Hungariae XVI/15. Akadémiai Kiadó, Budapest, 204 o. KARÁTSON Dávid (szerk.) (2000): Magyarország földje Pannon Enciklopédia. Kertek 2000 Könyvkiadó, Budapest KASZAB Zoltán (1971): Cincérek Cerambycidae. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), IX. 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, 416 o. KORSÓS Zoltán (1997): Kétéltűek és hüllők. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VIII. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 44 o. KöM (2001): A Környezetvédelmi Miniszter 13/2001. V. 9. KöM rendelete: A védett és fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről. Magyar Közlöny, 53: 3446 3511. KVVM (2008): 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a védett és fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. V. 9.) KöM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny 90. szám: 5435 5440. KIRÁLY Gergely MOLNÁR Zsolt BÖLÖNI János CSIKY János VOJTKÓ András (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót MAGYAR Gábor és mtsai (1998): Magyarország madarainak névjegyzéke - Nomenclator Avium Hungariae. An annotated list of the birds of Hungary. KTM Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézete. Budapest-Szeged, 202 o. NAGY Barnabás (1991): A természeti környezet és az egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) viszonya Budapest körzetében. Természetvédelmi Közlemények 1: 69 79. RAKONCZAY Zoltán (1990) (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 o. RONKAY Gábor és RONKAY László (2006): A magyarországi csuklyás-, szegfű- és földibaglyok atlasza. Natura Somogyiensis 8: 1 416. RONKAY László (1997): Lepkék. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VII. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 71 o. SIMON TIBOR (2004): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp.845 SZÉL Győző, BÉRCES Sándor, KUTASI Csaba és KÖDÖBÖCZ Viktor (2006): A magyar futrinka (Carabus hungaricus Fabricius, 1792) hazai elterjedése és élőhelyei (Coleoptera: Carabidae). Praenorica. Folia historico-naturalia 9 (2006): 45 80. TIR Természetvédelmi információs rendszer (http://geo.kvvm.hu/tir/) www.természetvédelem.hu 20
3. melléklet: A Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása 21
22
4. melléklet Szakértői engedély másolat 23