BORSODSZIRÁKI BARTÓK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA (BORSODSZIRÁK)

BORSODSZIRÁKI BARTÓK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA (BORSODSZIRÁK) P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Készítette: Bakaja Csaba mb. int. vez. Kiegészítette: Veres Gáborné intézményvezető 1

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék........... 2 Bevezetés, küldetésnyilatkozat, jövőkép........ 5 I. Nevelési Program........... 10 I. 1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 10 I. 1. 1 Pedagógiai alapelveink......... 10 I. 1. 2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai...... 13 I. 1. 3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai:....... 14 I. 2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..... 15 I. 3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....... 17 I. 4 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák........ 18 I. 4. 1 A tanítási órák........... 18 I. 4. 2 Egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek....... 19 I. 5 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...... 23 I. 5. 1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai....... 23 I. 5. 2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...... 24 I. 5. 3 Az iskola környezeti nevelési tevékenysége....... 25 I. 6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai............ 26 I. 6. 1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai....... 26 I. 6. 2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai..... 28 I. 7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 29 I. 7. 1 A kiemelten tehetséges gyermek a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek........... 29 I. 7. 2 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése... 30 I. 7. 3 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése....... 31 I. 7. 4 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel rendelkező tanulók fejlesztése. 31 I. 7. 5 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.... 31 2

I. 8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái..... 32 I. 8. 1 Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése..... 32 I. 8. 2 A szakmai munkaközösségek együttműködése...... 33 I. 8. 3 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése..... 33 I. 8. 4 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése..... 33 I. 8. 5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel........... 35 I. 9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 36 I. 10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai....... 37 I. 10. 1 A tanulmányok alatti vizsgák és a szabályozás célja..... 37 I. 10. 2 A szabályozás hatálya......... 37 I. 11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai........ 39 I. 12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei...... 40 II. Helyi tanterv........... 41 II. 1 A választott kerettanterv megnevezése........ 41 II. 2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, nem kötelező, kötelezően és szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma, tananyaga. 42 II. 2. 1 Az iskola tantárgyi rendszere......... 42 II. 2. 2 A választott kerettanterv tantárgyai és óraszámai 1-4. évfolyam.... 43 II. 2. 3 A választott kerettanterv tantárgyai és óraszámai 5-8. évfolyam.... 43 II. 2. 4 A kötelező tantárgyak tananyagai........ 44 II. 3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.. 45 II. 4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai........... 46 II. 4. 1 Alsó tagozat........... 46 II. 4. 2 Felső tagozat........... 46 II. 5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.... 47 II. 6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai............ 48 II. 7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei........... 48 II. 7. 1 A tanulók ellenőrzésének, értékelésének egységes alapelvei.... 48 3

II. 7. 2 A tanulók értékelése.......... 50 II. 7. 2. 1 A diagnosztikus értékelés......... 51 II. 7. 2. 2 A fejlesztő értékelés......... 51 II. 7. 2. 3 A szummatív értékelés......... 52 II. 7. 2. 4 A tanulmányi eredmények értékelése érdemjeggyel..... 52 II. 7. 2. 5 A tanulmányi eredmények értékelése szövegesen..... 53 II. 7. 3 A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei...... 54 II. 7. 3. 1 A magatartás értékelésének szempontjai....... 55 II. 7. 3. 2 A szorgalom értékelésének szempontjai....... 56 II. 8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei.... 57 II. 9 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.......... 57 II. 10 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.... 57 II. 10. 1 A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok..... 58 II. 10. 2 A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján... 59 II. 11 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek......... 59 II. 12 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...... 60 II. 13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...... 60 II. 14 Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. 60 II. 14. 1 A követelményrendszer alapelvei........ 60 II. 14. 2 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 61 II. 14. 2. 1 A számonkérés formái......... 61 II. 14. 2. 2 Az írásbeli és szóbeli számonkérés alapelvei...... 62 II. 14. 2. 3 Az írásbeli és szóbeli számonkérés célja, rendje, formái, módszerei... 62 II. 14. 2. 4 Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások korlátai...... 63 II. 15 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai......... 63 II. 15. 1 Az otthoni és a napközis/tanulószobai felkészülés elvei..... 63 II. 15. 2 Az otthoni és a napközis/tanulószobai felkészülés korlátai.... 64 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.......... 66 4

BEVEZETÉS már a középkorban is lakott település volt, egy pápai tizedlajstrom az egri püspökséghez tartozó plébániája miatt már 1261-ben említi. A török korban megsemmisült, de a XVII. században úja benépesült, többször is megyegyűlés helyszíne volt. Neve - a Nógrád megyei hasonló nevű községtől megkülönböztetésül - előbb a Magyar, majd később a Borsod előnevet vette fel. A helyi iskolát 1785-ben alapították. Miután Bartók Béla ükszüleinek sírhelyét a XX. század közepén a helyi temetőben felfedezték, jelentős szerepet kapott a zenei oktatás. Az 1970-es évektől 1-4 osztályos tagiskolaként működött, boldvai körzetközponttal. 1991. január 1-jei hatállyal a helyi önkormányzat önálló intézményt alapított Általános Művelődési Központ néven. Az iskola már előzőleg is Bartók Béla nevét viselte, de 2010-től ez az ÁMK nevében is megjelent. Az iskola 2013. január 1-jétől az Edelényi Tankerülethez tartozik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tagintézményeként funkciónál. 2017. január 1-től fenntartónk a Kazincbarcikai Tankerületi Központ. Alapadatok Az intézmény neve: Bartók Béla Általános Iskola BL4201 Címe (székhely): 3796, Fő út 14. Típusa: általános iskola. OM azonosítója: 029 232 Az irányító, felügyeleti és fenntartó szerve: Kazincbarcikai Tankerületi Központ, 3700 Kazincbarcika, Rákóczi tér 6. Jogállása: önálló jogi személyiségű szervezeti egység, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 5

Az iskola társadalmi környezete:, az ország gazdaságilag egyik leghátrányosabb helyzetű régiójában fekszik. Az 1990-es években a megnövekedett munkanélküliség sok családot hozott nehéz helyzetbe, előidézve az életszínvonal jelentős csökkenését. A szociális körülmények romlása miatt a szülők, különösen a munkanélküli szülők, idejük és energiájuk nagy részét a megélhetéshez szükséges anyagiak előteremtésére fordítják. A megváltozott körülmények elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek, a szakmával nem rendelkezők elhelyezkedési lehetőségeit, esélyeit csökkentette minimálisra. Az átlagosnál is lényegesen hátrányosabb helyzetben van a roma etnikumhoz tartozó népesség, mivel a megélhetési lehetőségek romlása a romacsaládok esetében még nagyobb arányú. Néhány kivételtől eltekintve, jövedelmük a családi pótlékból, járadékból és segélyekből áll. Életvitelük, mentalitásuk, sajátos szokásaik, a kellő iskolázottság hiánya mind hatással vannak a gyermekek személyiségének fejlődésére. Halmozottan hátrányos helyzetük az iskolában is megmutatkozik, és ez jelentős hatással van az iskolában folyó nevelő-oktató munkára. A családból, a környezetből hozott negatív megnyilvánulások egyre nehezebb helyzetet teremtenek. A szociális helyzet polarizálódása, a hátrányos helyzetűek számának növekedése érezhető a gyermekek viselkedésén, tanulmányi fegyelmén. Az iskola nem tudja kizárni a kívülről jövő negatív hatásokat. Pedagógiai eszközökkel megkísérli ugyan hatásukat tompítani, bár ez jelentős szellemi energiát köt le, mégsem tudja elérni a kívánt hatást. Ezt a hátrányos helyzetet igyekszik az iskola részben csökkenteni, szervezett iskolai és iskolán kívüli programokkal pótolni. A gyermekek iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusokba vetett hit és a szülők támogató segítsége lehet garanciája egy pedagógiailag átgondolt, szülők által igényelt program megvalósításának. Olyan pedagógiai programot szeretnénk megvalósítani, amelynek mottója: A megszerzett tudás hatalom, a megszerzett tudás öröm. 6

A küldetésnyilatkozata A gyermeki lélek az a tabula rasa, amelyre a jövendőt írják fel a tanítók. (Juhász Gyula) Tantestületünk a következő elveket vallja: Az iskolában a gyermek érdeke a legfontosabb. Nagyon fontos a lelkiismeretesen végzett munka, szaktanári és vezetői minőségben egyaránt. Következetesség a gyermekekkel és a felnőttekkel szemben. Nélkülözhetetlen a folyamatos önművelés, élethosszig tartó tanulás igénye. Küldetésünk: olyan színvonalas nevelő-oktató munka biztosítása, ami garanciát jelent a szülők, illetve gyermekeik számára, miszerint: az intézményben olyan képzési szerkezet működik, amely igazodik a korszerű műveltségtartalomhoz, figyelembe veszi a tanulók igényeit, valamint a társadalom köznevelési koncepcióját. Küldetésünk: hogy távol a nagyvárosok nyújtotta lehetőségektől, az intézmény egyéni arculatának megfelelően elégítse ki a szülők, a tanulók és a fenntartó igényeit, továbbá hogy szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtson a tanulóknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Küldetésünk: hogy olyan fejlesztő programokat biztosítsunk a tanulók számára, ahol az alábbi irányelvek a meghatározóak: Érdekeljen a munkád! Légy önálló! Vitass meg dolgokat a többiekkel! Igyekezz az egész osztálynak segíteni! Különösen a gyengéknek segíts! 7

A jövőképe Az embernek nem olyan fontos a tényeket megtanulni. Ehhez nincs igazán szüksége iskolára. Megtanulhatja őket könyvekből. Az oktatás értéke egy liberális szellemű iskolában nem a sok tényanyag megtanulása, hanem az agytréning, ami megtanít úgy gondolkodni valamiről, ahogy azt a könyvekből nem lehet megtanulni." (Albert Einstein) Neveléssel kapcsolatos jövőkép Az intézmény pedagógusainak feladata, hogy figyelemmel kísérje, és vegye észre, hogy a gyermeket környezetében milyen negatív hatások érik, és azok ellen a megfelelő módon tegyen. A diákok számára a demokrácia első intézményesült formája az iskola. Az itt szerzett ismereteket, készségeket alkalmazza majd a felnőtt társadalomban. Komolyan kell vennünk és segítenünk az első próbálkozásokat. A diákönkormányzaton keresztül jusson el a tanulók véleménye hozzánk! A személyiség formálásának folyamatában, legfőképp az erkölcsi nevelés területén kiemelkedő szerepe van a hitoktatásnak. Mindenképpen számítanunk kell a történelmi egyházak e szerepvállalására nevelő munkánkban. A nevelés hagyományosan fontos területeit minden tantárgy keretében ápolni, erősíteni szükséges. Így kapjon hangsúlyt a nevelőmunkában a hazaszeretetre, a felelősség és kötelességtudatra nevelés éppúgy, mint az esztétikai nevelés, vagy az egészséges életmódra nevelés. A környezettudatosságra nevelésnek át kell fognia az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és környezetbarát szokások formálása a legfőbb cél. Az együttes tevékenységekre alapozva biztosítanunk kell a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést. A pedagógiai kultúrát az egyéni bánásmód, a tanuló elfogadása, a bizalom és a szeretet kell, hogy jellemezze. Fontos feladatunk a másság elfogadása képességének kialakítása tanítványainkban. Csakis ilyen légkörben várható hatékony nevelő munka. 8

Olyan technikákat, projekteket, módszereket kell alkalmaznunk, melyek a tanulás szervezésének szolgálatába állítva segítik mindennapos nevelő-oktató munkánkat. A Felzárkóztatás elősegítése érdekében támogatnunk kell a hátrányos helyzetű gyermekeket a pályázati lehetőségek kihasználásával. Pl.: Útravaló- és Iskolatáska program. Oktatással kapcsolatos jövőkép Feladatunk a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása, fejlődésük elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése, tehetségük kibontakoztatása. Az alapkészségek magas szintű elsajátítása kiemelt feladat. Különösen az alapozó szakaszban kíván nagy figyelmet az olvasás, írás, helyesírás és a matematikai készségek fejlesztése, jó szinten tartása. Ez alapja és egyben eszköze a további ismeretszerzésnek. Célunk az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára-együttmunkálkodásra való alkalmasság képességének kialakítása. Iskolánk pedagógusai a nevelés- oktatás három területét kiemelkedően fontosnak tekinti: tehetséggondozás hátránykompenzálás-felzárkóztatás szabadidő hasznos eltöltése-tanuláson kívüli tevékenység 9

I. NEVELÉSI PROGRAM I. 1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I. 1. 1 Pedagógiai alapelveink A i Bartók Béla Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe; a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló; tanuló és pedagógus; szülő és pedagógus; pedagógus és pedagógus között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; 10

az iskola oktató tevékenyégének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit; szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival; hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekeken a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel és a települési önkormányzattal ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakosai; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közintézményekkel, civil szervezetekkel; a pedagógusok fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk az eddigi hagyományokhoz híventovábbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 11

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, erkölcsös; - fegyelmezett, kötelességtudó; - művelt, érdeklődő, nyitott; - kreatív, alkotó; - becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, tudást; - képes a problémák érzékelésére és megoldására; - gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében; - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban); - van elképzelési a jövőjét illetően; - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban; - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit; - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni; - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti; - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban; - mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik; - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben; - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat; - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat; - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; - viselkedése udvarias, beszéde kulturált; - társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli; - képes szeretetet adni és kapni; - szereti hazáját; 12

- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; - szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni és mozogni; - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy a felsorolt tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes tanulónk személyiségében, de pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel. I. 1. 2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. Az embere testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 13

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek esélyegyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékeknek az elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. I. 1. 3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: Nevelési céljaink megvalósulását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott, személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. 14

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése, példaadás 3. Tudatosítás (meggyőzés kialakítása). - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. A nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten megfelel az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. I. 2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolába lépő tanulók korosztályukhoz viszonyított általános, szellemi, mentális és pszichoszomatikus fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Ezzel párhuzamosan további differenciáló elemeket jelentenek a szocio kulturális háttér hatásaiból és az egyes részképességek különbözőségeiből adódó tényezők. A hatékony személyiségfejlesztés alapja a tanuló egyéni sajátosságainak, szociális viszonyrendszerének minél alaposabb ismerete, valamint a fejlesztéshez szükséges magas szintű szakmai felkészültség. A személyiségfejlesztésben főleg a pozitív pedagógiai módszereket tartjuk fontosnak, melynek alapja, hogy minden tanulóban fellelhető valamilyen érték, amin keresztül az esetleges hiányosságok is eredményesebben kompenzálhatók A hatékony személyiségfejlesztés, a pedagógus a tanuló a szülő és szükség esetén speciális szakember őszinte, korrekt együttműködésével valósulhat meg. 15

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A nevelés feladata a személyiség szerveződésének alakítása, fejlesztése, s ez legsikeresebben a tanulók tevékenységének irányításával valósítható meg. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítás. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A 2012/2013-as tanévtől a határon túli magyarság (Kárpátalja, vagy Erdély, vagy Felvidék) rendszeres meglátogatását tűztük ki célul, amennyiben iskolánk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt HATÁRTALANUL! Pályázat keretében támogatásban részesül. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. 16

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Kiemelten foglalkozunk olyan ismeretek nyújtásával, készségek képességek fejlesztésével, amelyek: - segítséget adnak a reális énkép kialakulásához, - a másság elfogadásához, - a minél könnyebb beilleszkedéshez, - a hátrányok kompenzálásához, - a sérülésből adódó problémák megoldásához, - a minél harmonikusabb személyiség fejlesztéshez. I. 3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. 17

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. I. 4 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák I. 4. 1 A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az 18

egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. I. 4. 2 Egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának, Bartók Béla emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés március 25-én a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és községi szintű Bartók Bélához kapcsolódó rendezvények megszervezése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Bartók Béla születése, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a magyar kultúra napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. 19

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat havonta ülésezik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés: A tanulók számára ebédet (menzát) biztosít a települési önkormányzat. Az étkezési térítési díjakat a menza üzemeltetője által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-7. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk, magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, o akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi; o akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és 20

fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei iskolák, táborozások: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a 21

táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: Iskolai könyvtár nincs. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a megadott időpontban látogatható községi könyvtár segíti, melynek helye az iskola egyik tanterme. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 22

I. 5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I. 5. 1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a táplálkozás; o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre; o a család és kortárskapcsolatok; o a környezet védelme; o az aktív életmód, a sport; o a személyes higiénia; o az elsősegély-nyújtás alapismeretei; o a szexuális fejlődés. Az egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségfejlesztést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: o testnevelés órák; o játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; o az iskolai sportkör foglalkozásai; o tömegsport foglalkozások; o úszásoktatás. A helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozás(ok): 23

o környezetismeret és természetismeret szakkör. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: o évente egy alkalommal az első-negyedik évfolyamon egy-egy egészségneveléssel kapcsolatos előadás, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében ( a tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük). I. 5. 2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegély-nyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek terén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal; tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; tanulóink részt vesznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli rendezvényeken; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 24

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK biológia - rovarcsípések; - légúti akadály; - artériás és ütőeres vérzés; - komplex újraélesztés. kémia - mérgezések; - vegyszer okozta sérülése; - savmarás; - égési sérülések; - forrázás; - szén-monoxid mérgezés. fizika - égési sérülések; - áramütés; - forrázás. informatika - áramütés; testnevelés - magasból esés; - rándulás, ficam. az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; az iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele tanévenként egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: tanévenként egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutató szervezése. I. 5. 3 Az iskola környezeti nevelési tevékenysége Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; 25

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz, Technika, Fizika tantárgyak tananyagai; az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o minden évben egy-egy gyalog- és/vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; o évente, a Föld napja alkalmából játékos vetélkedő, akadályverseny az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; o minden tanévben egy alkalommal környezetvédelmi őrjárat szervezése a településen; o a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában; o környezetismeret és természetismeret szakkör. I. 6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I. 6. 1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés; 26

a tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint; a megtartott tanítási órák, egyéb foglalkozások dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése; a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése; a hivatali titkok megőrzése, hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása; a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása; kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése; osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; pontos és aktív a részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken; részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, lebonyolítása; iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel; részvétel munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés; osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás; leltár készítése; együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel. 27