Szrecsko Szekulovics: Most jobb, ha megyek Starcsevics Ádám 2018. június 21. 15:18 Az ajtó mindig nyitva marad Falco számára, mert büszke az itt elért sikereire. Nyíltan beszélt konfliktusáról a VIP-ben hőzöngőkkel szemben, és maradéktalanul dicsérte játékosait. 2006/07: negyedik hely, 2007/08: bajnoki cím, 2008/09: negyedik hely, 2016/17: második hely, 2017/18: második hely. Ezek voltak Szrecsko Szekulovics bajnoki eredményei a Falco kispadján. A sárga-feketék történetének legsikeresebb edzője a nyáron távozik Szombathelyről, és ősztől a paksi csapatot irányítja. Utolsó napjait tölti a vasi megyeszékhelyen a szerb tréner, a hétvégén elköltözik a Perint partjáról. Kihasználtuk az alkalmat, és egy kávé mellett értékeltük a szezont, illetve az itt töltött időszakát. Az eredmények mellett kendőzetlen őszinteséggel beszélt a szurkolókkal való viszonyáról és a Paksra szerződéséről is. - Összességében nagyon jól éreztem magam az elmúlt két évben, mindenki tudja rólam, hogy szeretem a Falcót, szeretem Szombathelyt - kezdte Szekulovics. - Mielőtt visszatértem, a Falco egy nem túl sikeres szezon után kilencedik volt. Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt két évben háromszor is döntőt játszottunk, kétszer a bajnokságban, egyszer pedig a kupában. Újra telt ház előtt szerepelt a csapat hétről hétre, visszatért a kosárlabda-láz Szombathelyre. Szerencsénk is volt, mert nagyon jó játékosokat sikerült választanunk, olyanokat, akik emberileg is teljesen rendben voltak. Persze mindig sajnálja az ember, ha nem sikerül bajnokságot nyerni, közel voltunk hozzá, de ez benne van a sportban. Én elégedett vagyok a második helyezésekkel is, nagyon örülök nekik, és boldogan fejeztem be az évet. - Ön szerint reális volt idén a két ezüstérem a csapatától, vagy inkább egy extra, kifutott eredmény? - Szerintem extra eredmény volt. Sokan talán azt gondolják, hogy könnyű elérni egy második helyet, de ez nem így van. Az előző szezonban például a Szolnok csak ötödik lett. Most az Alba, amely tavaly a bajnokságot és a kupát is megnyerte, mindkét fronton mögöttünk végzett: a bajnokságban harmadik, a kupában negyedik lett. Nagyon erős volt tavaly is és idén is a magyar bajnokság, sok jó csapatot magunk mögé utasítottunk idén is, ezt pedig nem lehet csak a szerencsére fogni, szerintem mi is keményen harcoltunk ezért, és jó munkát végeztünk.
Extra eredménynek tartja az ezüstérmeket Vágvölgyi Bálint - Hétfőn Govens kosara után talán sokan már azt hitték, ötödik meccsre kényszeríti a Falco a Szolnokot. Végül a szezon egy utolsó másodperces triplával ért véget Szombathelyen. Milyen érzések kavarogtak önben az utolsó 1.8 másodperc után? - Először is gratuláltam a Szolnoknak, és ezt most is megteszem. Nagyon jó csapatuk volt, megérdemelten lettek bajnokok, hiszen végig, a teljes szezon során nagyon masszívak voltak. Azt azonban sajnálom, hogy idén a két döntő közül egyszer sem tudtunk a legerősebb felállásban szerepelni ellenük. A kupadöntőn is tartalékosak voltunk, és a bajnoki fináléban is. Az utolsó meccsünkön például Váradi egyáltalán nem volt, Govens és Norfleet pedig közel sem voltak százszázalékos állapotban. Biztos, hogy velük erősebbek lettünk volna, talán másként is alakult volna az egész, de természetesen nem akarom csak erre fogni a vereséget. Érdekes, fordulatos volt az utolsó meccsünk. Egy másodperccel a vége előtt még győztesnek érezhettük magunkat, de aztán egy pillanat alatt elveszítettük. Nemcsak a meccset, hanem ezzel az egész bajnoki döntőt is. - A szurkolók egy része szerint egy kicsit elhamarkodott döntés volt Pustahvar és Zsigeranovics szerződtetése a nyáron, szerintük erősebb magasemberekkel közelebb lehetett volna az arany. - Az Alba és a Szolnok ellen lehetett látni, hogy dominánsabb volt az ellenfél a palánk alatt, a többiek ellen szerintem nem. Sajnos Zsigeranovics nem hozta azt, amit vártunk tőle az idei szezonban. Egy évvel korábban jól játszott, nem véletlen, hogy a döntőig jutottunk vele. Szerintem nem csak én, a szurkolók is elégedettek voltak vele, hiszen az egyik nagy kedvencük volt. Beszélgettem vele többször is a szezon során, de a második szezonjára valamiért nem kapta el a jó ritmust. Ettől függetlenül továbbra is jó játékosnak tartom, nagyon jó
gyerek, emberileg is abszolút rendben van. Egy idő után nagy volt a nyomás körülötte, mindenki le akarta cserélni, és nem tudott már ekkor jobban teljesíteni. Valóban hiányzott egy domináns center a palánk alól, de nagyon nehéz volt jó játékost találni center posztra, mert elég szűk volt a piac. Taylor jött helyette, akinek elégedett voltam a támadójátékával - pótolta azt, ami hiányzott Zsigeranovicsból -, de a védekezése nagyon gyenge volt, ezt kár lenne vitatni.
Remek csapategységet hozott össze idén is Vágvölgyi Bálint Pustahvar a legfontosabb meccsekre, az elődöntőre és a döntőre rossz formába került, nem tudta elkapni a ritmust, a legjobb fegyvere, a távoli dobások nem mentek. A hozzáállására és a küzdésére nem lehetett panasz, megpróbált mindent. Nem tudom, mi volt a probléma, lehet, hogy túlizgulta az egészet. Az ilyen típusú játékosok egy-két rosszabb meccs után hamar elveszítik az önbizalmukat. Lehetett látni rajta, hogy kicsit görcsös volt, amikor üresen maradt. Az Alba ellen az ötödik meccsen azért csak bedobott egy nagyon fontos hármast, amivel gyakorlatilag továbbjutottunk. Persze utólag lehet azt mondani, hogy őt is le lehetett volna cserélni, de én nem szeretek sokat csereberélni szezon közben. Én ugyanis azt vallom, hogy az eredményességhez nem csak minőségi játékosok kellenek, hanem csapategység, kémia is. Lehet valaki jó játékos, és akár dobhat is minden meccsen 20 pontot, de ez nem jelent semmit, lehet, hogy közben egy rossz ember, bomlasztó személyiség, és nem leszel vele előbbre. Ezt persze sokan kívülről nem látják. Én inkább szeretem a jó embereket, karakteres embereket. Ez csapatsport, csak együtt lehet sikereket elérni. - Mit szólt ahhoz, hogy a sikerek ellenére a szurkolók egy része folyamatosan kritizálta a munkáját? - Vannak frusztrált emberek, akik mindig csak a negatív oldalról közelítik meg a meccseket. Természetesen lehet kritizálni, ez nem kérdés, a szakmához jobban értőket pedig szívesen várom a szakmai stábomba is, tudunk nekik helyet biztosítani a kispadon. Szerintem nekik is jobb lenne egy állás, mint mondjuk név nélkül írogatni a BB1-re. A sok negatívum hatására a végére már én sem éreztem olyan jól magam, hiszen azt éreztem, hogy a saját közönségem támad. Az utolsó két évben elég sok negatívum volt, amit nem értek, hiszen tetszik, vagy nem tetszik, én vagyok a Falco történetének legsikeresebb edzője. Soha nem volt kétszer egymás után döntőben a csapat, mi most ezt is elértük. Jelenleg most ez a maximum a klubnál, meglátjuk, a következő években mi lesz. Lehet, hogy valaki majd jobban tudja a dolgát, és nyer valamit, én őszintén szeretném, hogy
így legyen. Akkor gratulálni fogok neki, és megemelem a kalapomat. Csak ez a negatív környezet zavaró volt, így nehéz dolgozni. Amikor nyertünk, mindig a játékosokat dicsérték - ami persze normális is -, de az edző szinte mindig hibázott. Nem kért elég időt, nem jókor kért időt, nem volt elég csere, nem volt rotáció. Szerintem azok, akik a rotáció hiányát emlegették, nem is tudják a rotáció szó jelentését igazán, csak ezt olyan jól hangzik leírni, hogy állandóan ismételgették. Ez nem csak pár ember volt, hanem szerintem elég sok ember. A másik dolog, hogy a klub sem állt ki mellettem, nem védett meg az agresszív szurkolókkal szemben, és ez is fájt. Szeretném leszögezni, hogy a B-középpel egyébként nem volt semmi probléma, és köszönöm is nekik az egész éves támogatást, ők mindig mellettünk álltak. A VIP-szektorban azonban volt néhány magát szakértőnek gondoló egyén, aki azt hitte, mindent tud erről a játékról. Azt hiszem, az minimálisan elvárható lett volna, hogy ha én a Falco edzője vagyok, akkor ne szurkoljanak ellenem, hiszen nem vagyok ellenfél. Ezek az emberek ráadásul úgy okoskodtak, hogy egy héten egyszer látták a csapatot, amikor kijöttek a meccsre. Nem tudták, mi történt előtte az edzéseken, nem tudták, ki van jó formában, rossz formában, ki mennyire volt sérült, vagy éppen beteg. Támadtak azért is, mert nem játszottak sokat a fiatalok. Ez igaz, de azt azért nem árt tudni, hogy amíg én itt voltam, eredményt csináltam. A kettő sajnos nem megy egyszerre. Ha tudom egyszerre a fiatalokat is játszatni és bajnokcsapatot is csinálni, akkor nem itt lennék, hanem a Real Madridnál. Egyébként meg azt gondolom, hogy csak azért, mert valaki fiatal, még nem jelenti azt, hogy muszáj is játszania. Ha be akarjuk építeni a fiatalokat, akkor vállaljuk be, hogy rájuk építünk egy szezont, kevesebb légióssal, és megpróbálunk bennmaradni. Akkor kell ahhoz legalább három év, és kialakul egy jó csapat. Ezt azonban senki nem meri megkockáztatni. Nekem azért fizetnek, hogy eredményt csináljak. Profi vagyok, megcsináltam. A rotációnk nyolcemberes volt, ami szerintem elég. A Fenerbahcénak sincs több, a Szolnoknak sem volt több. Ez semelyik másik csapatnál nem volt gond, csak a Falcónál volt zavaró. Ez megint egy hülyeség. Az az ember, aki negatívumot akar látni, mindig fog találni. Ezek frusztrált emberek, akik egész héten dolgoztak, és otthon papucsok, majd jön a szombat, és kit találnak meg? Szrecskót. Magas vagyok, 120 kiló, teljesen ideális egy boxzsáknak Csak ez nem így működik.
Úgy érezte, most mennie kell Vágvölgyi Bálint - Most már hivatalos, hogy Pakson folytatja, milyen reményekkel, tervekkel vág neki a tolnai kalandnak? - Először is szeretném még azt is elmondani, hogy egészen két hónappal ezelőttig úgy éreztem, hogy Szombathelyen akarok maradni. A Falcótól kaptam egy ajánlatot, csak már túl későn. Addigra már majdnem vége volt a bajnokságnak, a Paks pedig megkeresett egy nagyon komoly ajánlattal, és mivel családos ember vagyok, nekem gondolnom kellett rájuk is, így nem bírtam tovább várni. Ráadásul akkor éreztem magam éppen a legnagyobb nyomás alatt, pont akkor ért ez a sok hülyeség, úgy éreztem, ki akarok szabadulni. Nem akartam tovább zavarni ezeket az embereket, nekem is más energia kellett, más környezet. Remélem, hogy Pakson is hasonlóan eredményes, jó munkát tudok csinálni, mint a Falcónál. Tudom, hogy most mindenki arra gondol, hogy a több pénzért váltottam, de ez nem így van, egyszerűen nem éreztem jól magam a végén, és ez volt a döntő. A Paks egy komoly csapat, én most úgy érzem, jól döntöttem. Új csapatot akarok építeni. Mint mindenhol, ott is az elsődleges cél a rájátszás elérése lesz, és azon belül a lehető legjobb eredmény. - Jelenleg Ruják, Kovács, Medve, Eilingsfeld és Trajkovski alkotja a paksi csapatot. Milyen posztokra szeretne légiósokat? - Úgy beszéltük meg a vezetőkkel, hogy a szezont négy külföldivel indítjuk, ezért először a magyar keretet próbáltuk meg kialakítani. Örülök, hogy Kovács Ákos visszatér, nagyon szeretem a játékát, ismerem már abból az időből, amikor korábban Pakson játszott. Ruják és Eilingsfeld válogatott játékosok, senkinek nem kell őket bemutatni, és Medve is hasznos tagja a csapatnak. Trajkovski 4/5-ös, még keresünk egy klasszikus 5-öst, illetve szeretnénk egy 3-ast és egy 2/1-est.
- A zuhanyhíradóban, különböző fórumokon sok pletyka kering. A Falcóból visz magával valakit Paksra? - Pletykák mindig vannak. Lehet, de nem biztos. - Mi lesz most a program, meddig lesz még Szombathelyen? - Lassan elbúcsúzom Szombathelytől, már elkezdtem pakolni, a hétvégéig maradok a városban. Nem megyek egyből haza Szerbiába, hanem Bajára utazom, minden évben egy hetet a Rátgéber Akadémián töltök, kicsit dolgozom a gyerekekkel, nekem ez kikapcsolódás is egyben, hiszen sok barátom van ott. Utána megyek haza, biztosan elmegyünk nyaralni a családdal, aztán augusztus közepén jövök vissza Paksra. Ezúton is szeretnék mindent megköszönni a Falco vezetőségének, Molnár Miklós alpolgármesternek, Gráczer György ügyvezetőnek, Pichler Gergő technikai vezetőnek, az elmúlt két évben szépen dolgoztunk együtt, nem volt semmi problémánk egymással. A szakmai stábnak is köszönök mindent, Milos Konakovnak és Váradi Kornélnak, akivel korábban együtt dolgoztam. Az erőnléti edzőink, Laki Ádám és Hajas Csaba is nagyon komoly munkát végeztek. Tanai Zolit csak a legnagyobb gyúróként tudom emlegetni. Velük nem csak klasszikus munkakapcsolatban voltunk, hanem baráti viszonyban is. És persze köszönöm a játékosoknak is, akik nélkül szintén nem sikerülhetett volna ez az egész. Végül, de nem utolsó sorban nagyon köszönöm a szurkolóknak, a Bközépnek, akik segítettek egész bajnokság alatt. Beszéltünk sokat a negatív emberekről, de szerencsére jóval több volt a pozitív ember. Nagyon sok gratuláló üzenetet kaptam a hétfői meccs után is, ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt. Ez nekem nagyon sokat jelent. Még egyszer köszönöm Falco, és köszönöm Szombathely!
Jó volt ez a két év, de nehéz is volt Vágvölgyi Bálint - Ez elég búcsúzásszagú volt. Elképzelhetőnek tartja, hogy valaha még visszatér Szombathelyre? - Háromszor voltam a Falco edzője, soha nem mondtam, hogy ide nem jövök vissza többet. Szeretem Szombathelyt, de most a legjobb szerintem nekem is és a városnak is az, ha egy kis időre távozom. Lehet, hogy a Falcónak is új edzőre, új energiára van most szüksége. Nekem is kell valami új, elfáradtam. Jó volt ez a két év, de nehéz is volt. Természetesen nem zárom be ezt az ajtót, a Falco mindig a szívem csücske marad. Edzői karrierem legjobb eredményét itt értem el, és ezt soha nem fogom elfelejteni. Nagyon büszke vagyok rá. Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)