VASMETALLURGIA című egyetemi tantárgy kommunikációs dossziéja MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Intézet Anyagmérnöki Szak (BSc) Fémelőállítási Szakirány Miskolc, 2013.
Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám, kreditérték 2. Oktatási cél, módszer 3. A számonkérés módja 4. A tananyaghallgatói rendelkezésre állása 5. A tantárgy tematikája
Vasmetallurgia kommunikációs dosszié 1. TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy/kurzus címe: A tantárgy/kurzus száma: Félév: VASMETALLURGIA Anyagmérnök BSc 4. MAKMÖT266B A kurzus típusa Óraszám/hét Kreditek száma ELŐADÁS+gyakorlat 2+1 K 3 Tárgyjegyző és előadótanár: Dr. Farkas Ottó professzor emeritus Intézet/Tanszék: Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Intézet A kurzus státusza a tanulmányi programon belül: A BSc anyagmérnök szak fémelőállítási (fél)szakirányos hallgatók számára kötelező tárgy A kurzus célja: 1. A tantárgy címe: Vasmetallurgia A tantárgy státusza a tanulmányi programban: Az anyagmérnök szak fémelőállítás szakirányú II. éves hallgatói számára kötelező tantárgy 2. A tantárgy oktatásának célja: Az extraktív vasmetallurgiai folyamatokat meghatározó elméleti alapok, s az azokra épülő technikai, illetve technológiai rendszerek, valamint azok kapcsolatrendszerének megismertetése, a vonatkozó műszaki, energetika, gazdasági és környezeti hatások szem előtt tartásával. Az oktatási módszer: Alapja az interaktív közreműködést igénylő, a gyártási folyamatok elméleti, ill. oksági összefüggéseit feltáró előadássorozat, melyet igen gazdag, folyamatosan korszerűsített prezentációs ábraanyag és konkrét üzemi tanulmányút segít elsajátítani. 3. A számonkérés módja: vizsgáztatás. Kizárólag szóbeli számonkérés. Kérdéshalmazból, találomra kihúzott kérdésekre adandó válaszok kb. 20-30 perces időtartamú megtervezését követő szóbeli számonkérés, mely a technológiai folyamatok miértjeinek magyarázatára elméleti indokainak feltárására is mindenkor igényt tart. A vizsga az érettebb és a kevésbé érett szakember adott témakörre vonatkozó eszmecseréje szigorú időkorlátok nélkül. Az érdemjegy meghatározása: elégtelen: alapvető fogalmakkal sincs tisztában a vizsgázó, elégséges: alapvető fogalmakkal ismeri a vizsgázó, de a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban már vannak tévedései,
közepes: alapvető fogalmakkal ismeri a vizsgázó, a gyakorlati alkalmazásukat a apróbb tévedésekkel már ismeri, de vannak még tárgyi tévedései, jó: jól ismeri a tananyagot, ismeri az összefüggéseket, de nagyobb ívű rálátással nem rendelkezik, rendszerben még nem látja át a nyersvasgyártást. jeles: jól ismeri a tananyagot, ismeri az összefüggéseket, képes mélyebb konklúziók felismerésére is. Valamennyi vizsganapot megelőző napon, a vizsgázók részére kollektív konzultációs lehetőség áll rendelkezésre A kreditpontok megszerzésének követelményei: Eredményes vizsgajegy és aktív részvétel az üzemi tanulmányutakon 4. Kötelező szakirodalom: Farkas Ottó: Nyersvasmetallurgia, Tankönyvkiadó, Budapest 1989 Dr. Farkas Ottó, Móger Róbert: Vasmetallurgia alapjai, Digitális jegyzet, Miskolci Egyetem, 2013. P. Schmöle, H.B. Lüngen: From ore to steel ironmaking processes, Stahl und Eisen, 2012, 6., pp. 29-38. 5. Ajánlott szakirodalom: C.Delwig, W.Hartig, M.Hoffman, H.B. Lüngen: Developments in sinter technology, Stahl und Eisen, 2007, 6/.7., pp. S51-66. ] P. Schmöle, H.B. Lüngen: Roheisenerzengung im Hochofen unter ökologischer Betrachtungsweise, Stahl und Eisen, 2004, 5., pp. 27-34. H.B.Lüngen, M.Peters, P.Schmöle: Eisenerzangung (Ironmaking), Stahl und Eisen, 2010, 4., pp. 36-64.
Tantárgytematika 1.A vasgyártás kialakulása, fejlődése 1.1. A vasgyártás általános története 1.2. A magyar vasgyártás története 2. A nyersvasmetallurgia helye, helyzete 2.1. A nyersvasmetallurgia a vaskohászat technológia rendszerében 2.2. A nyersvas-felhasználás részesedése a nyersacél-termelésben 2.3. A nyersvasmetallurgia helyzete a termelés és az energiafogyasztás tükrében 3. A vasércek, illetve a nagyolvasztó elegyének agglomerálása 3.1. Az agglomerálás alapanyagai 3.1.1. A vasércek 3.1.2. Vastartalmú ipari melléktermékek 3.1.3. Salakképző anyagok 3.1.4. Tüzelőanyagok 3.2. Zsugorítópörkölés 3.2.1. A nyersanyagok átlagosítása 3.2.2. A keverék összeállítása, gázpermeabilitása 3.2.3. A Dwight-Lloyd-rendszerű átszívásos zsugorítóberendezés és működése 3.2.4. A zsugorítvány hűtése 3.2.5. A zsugorítvány törése, osztályozása, stabilizálása 3.2.6. A zsugorítvány minősége és az arra ható tényezők 3.2.7. Termelőképesség és meghatározó tényezői 3.2.8. A környezetvédelem főbb területei 3.3. Pelletezés 3.3.1. Pelletező eljárások 3.3.2. A pelletek minősége, tulajdonságai 3.3.3. Pelletek és zsugorítványok minőségének, előállítási költségeinek összehasonlítása 4. A nyersvasgyártás anyagai 4.1. Vasércek, vasérc-agglomerátumok 4.2. Vastartalmú ipari melléktermékek 4.3. Salakképző anyagok 4.4. Mangánércek 4.5. Tüzelő-, illetve redukálóanyagok 4.5.1. Nagyolvasztókoksz 4.5.2. Egyéb tüzelő-, illetve redukálóanyagok 4.6. Nagyolvasztóelegy és adag 4.7. Levegő, ill. fúvószél 4.7.1. A levegő kémiai jellemzői 4.7.2. A fúvószél hőmérséklete 4.7.3. A fúvószél nyomása, mennyisége 5. Nagyolvasztómű, nagyolvasztó 5.1. A nagyolvasztóprofil 5.1. A nagyolvasztóprofil részei 5.1.2. A nagyolvasztóprofil méretezése 5.2. A nagyolvasztó szerkezete, építménye 5.2.1. A nagyolvasztó felépítménye 5.2.2. A nagyolvasztó szerelvényei 5.2.3. A nagyolvasztó falazata
5.3. Torokgáztisztító-rendszer 5.4. A nagyolvasztó műszerezettsége, irányítása 5.5. Különböző nagyolvasztók jellemzői 6. Hőfejlődés a nagyolvasztóban 6.1. Tüzelőanyagok égetése a fúvósíkban 6.1.1. Szilárd tüzelőanyagok karbonjának parciális oxidációja 6.1.2. A földgáz parciális oxidációja 6.1.3. Az olaj parciális oxidációja 6.2. A fúvószélszükséglet meghatározása 6.2.1. A fajlagos fúvószélszükséglet 6.2.2. A kombinált fúvószél térfogatárama 6.3. A medencegáz-mennyiség meghatározása 6.3.1. A fajlagos medencegáz-mennyiség 6.3.2. A medencegáz-térfogatáram 6.3.3. A fúvószél O 2 - és H 2 O-tartalmának hatása a medencegáz-jellemzőkre 6.4. Az égési folyamat tartománya és jellemzői 6.4.1. A medencegáz-összetétel kialakulása 6.4.2. A medencegáz hőmérséklete 6.4.3. Az elméleti égéshőmérséklet 7. Fizikai viszonyok a nagyolvasztóban 7.1. A fúvósík-tartomány fizikai viszonyai 7.1.1. Gáz- és olvadékáram a cirkulációs, ill. oxidációs zónában 7.1.2. Az oxidációs zóna nagysága és függősége 7.2. A nagyolvasztó nyomásviszonyai 7.2.1. Gázáramlási ellenállás és függőségei 7.2.2. Nyomásesés a nagyolvasztóban 7.2.3. Nagytoroknyomás 7.3. Kohézív zóna a nagyolvasztóban 7.3.1. A kohézív zóna jellemzőinek hatása a gázárameloszlásra 7.3.2. A kohézív zóna helyzetére, alakjára és méreteire ható tényezők 7.3.3. A kohézív zóna optimalizálásának eredményei 7.3.1. A kohézív zóna helyzetének meghatározási lehetőségei 7.4. Az anyagelrendeződés és hatása a gázárameloszlásra 7.4.1. Az anyageloszlás törvényszerűségei 7.4.2. Anyag- és gázeloszlás kapcsolata 8. Hőkicserélődés a nagyolvasztóban 8.1. A betét és a gáz hőkapacitása a magasság függvényében 8.2. A hőmérsékletprofilra ható tényezők 8.3. A hőmérsékletprofil önszabályozása 9. Metallurgiai folyamatok a nagyolvasztóban 9.1. A vasoxidok redukciója 9.1.1. A Fe-O-rendszer 9.1.2. Vasoxidok redukciójának egyensúlyi viszonyai 9.1.3. Vasoxidok redukciójának reakciókinetikai viszonyai 9.1.4. Vasoxid-redukciós folyamatok a nagyolvasztóban 9.2. A szilícium-dioxid redukciója 9.2.1. A SiO 2 redukciójának termodinamikai feltételei 9.2.2. A SiO 2 -redukció folyamata SiO-képződéssel 9.2.3. A hidrogénes SiO 2 -redukció feltétele 9.2.4. A szilícium-megoszlás és függőségei, határai
9.2.5. A nyersvas Si-tartalmának csökkentésére irányuló törekvések 9.3. A mangánoxidok redukciója 9.3.1. A mangánoxidok termikus disszociációja és szén-monoxidos redukciója 9.3.2. A MnO redukciójának termodinamikai feltételei 9.3.3. A szilíciumos MnO-redukció és kapcsolatrendszere 9.3.4. A mangán-megoszlás és függőségei, hatásai 9.4. A foszfor-pentoxid redukciója 9.4.1. A P 2 O 5 redukciójának termodinamikai feltételei 9.4.2. A P 2 O 5 redukciója salakfázisból 9.5. A vas karbonizációja 9.5.1. Indirekt karbonizáció 9.5.2. Direkt karbonizáció 9.6. Nagyolvasztósalakok, -salakrendszerek 9.6.1. A salakolvadékok szerkezete 9.6.2. Fém-karbonátok termikus disszociációja 9.6.3. A primersalak kialakulása 9.6.4. A nyugvósalak és medencesalak kialakulása, jellemzői 9.6.5. Nagyolvasztósalakok összetétel- és mennyiségi viszonyai 9.6.6. A nagyolvasztósalak fizikai jellemzői 9.7. Nyersvas-kéntelenítési folyamatok, összefüggések 9.7.1. Kénforrások és megoszlások 9.7.2. A kéntelenítési metallurgiája 9.8. A nyersvas összetételének kialakulása 9.9. A folyékony nyersvas metallurgiai kezelése a nagyolvasztón kívül 9.9.1. A nyersvas üstmetallurgiai kéntelenítése 9.9.2. Nyersvas-kezelés a csapolócsatornában 10. Nyersvasgyártás anyag- és energiaforgalma 10.1. Anyagmérlegek 10.1.1. Nitrogénmérleg 10.1.2. Oxigénmérleg 10.1.3. Hidrogénmérleg 10.1.4. Karbonmérleg 10.1.5. Vasmérleg 10.1.6. A nagyolvasztómű anyagforgalma 10.2. Hőmérlegek 10.2.1. Teljes hőmérlegegyenlet 10.2.2. Egyszerűsített hőmérlegegyenlet 10.2.3. A nagyolvasztó hőmérlegdiagramja 10.2.4. A nagyolvasztó hőmérlege 10.2.5. A hőforgalom kialakulása különböző tüzelő-, illetve redukálóanyagoknál 10.3. Tüzelőanya-, ill. energiaszükséglet 10.3.1. Fajlagos C-szükséglet és annak változása 10.3.2. A fajlagos kokszfogyasztás és arra ható tényezők 10.3.3. A koksz részleges kiváltása póttüzelő-, ill. redukálóanyagokkal 10.3.4. A nyersvasmetallurgia energetikai helyzete 10.4. A fajlagos energiafogyasztás csökkentésének lehetőségei 10.4.1. A lehetőségek elvi rendszerezése 10.5. Melléktermék-hasznosítás 10.5.1. Vaskohászati melléktermékek hasznosíthatósága nyersvasgyártásban 10.5.2. Nagyolvasztói melléktermékek hasznosíthatósága
10.6. Környezetvédelem 10.6.1. Környezeti hatások, CO 2 -emisszió és annak forrásai 10.6.2. A Környezetvédelem és módozatai 11. A nagyolvasztó termelőképessége 11.1. A termelőképesség meghatározása 11.1.1. Az elégethető kokszmennyiség 11.1.2. A termelőképesség egyéb paraméterei 11.1.3. A termelékenységi index 11.1.4. A nyersvastermelés korlátai 11.2. A nyersvastermelés növelési lehetőségei 11.2.1. A nagytoroknyomás hatása és termelésre 11.2.2. A fúvószél oxigéndúsítása és hatása a termelésre 11.2.3. A nyersvas-összetétel hatása a termelésre 11.3. A nyersvastermelés hatástényezői 11.4. A nyersvasgyártás üzemi jellemzői és azok kapcsolatai