ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED Tervpályázati dokumentáció Kiíró Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1. Lebonyolító / Kapcsolattartó Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. Dr. Ferenc-Varga Boglárka Fejlesztési projektmenedzser 7621 Pécs, Mária u. 9. Telefon: +36/30/659-02-08 Fax: +36/72/514-810

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK...4 1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése...4 1. 1. 1. A tervpályázat lebonyolítója...4 1. 2. A tervpályázat tárgya, célja...4 1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése...5 1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények)...5 1. 5. A tervpályázatból történő kizárás oka...7 1.5.1. A Bíráló Bizottság...7 1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata...8 1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése...8 1. 8. A pályaművek benyújtása...9 1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele...10 1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése...11 1. 11. A pályamunkák díjazása...12 1. 12. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése...12 1. 13. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek...13 1. 14. A tervpályázati dokumentáció beszerzésének helye és költsége...14 2. RÉSZLETES PROGRAM...15 2.1. Tervezési feladat...15 2.2. Tervezési program...15 2.3. A Zsolnay Kulturális Negyed rehabilitációja...16 2.4. Átfogó célkitűzések...16 2.5. A projekt közvetlen céljai...17 2.5.1. Társadalmi hatások... 17 2.5.2. Gazdasági hatások... 18 2.5.3. Környezeti hatások... 18 2.6. A tervezési feladatokról általában...19 2.7. Gyártörténet és épületállomány...19 2.8. Az építészeti rehabilitáció sajátosságai...20 2.8.1. Városszerkezeti sajátosságok... 20 2.8.2. A terület jelenlegi közlekedési kapcsolatai... 21 1

2.8.3. A beavatkozási terület kialakítása - A termelés költöztetése... 23 2.8.4. A termelés jelenlegi helyzete, a költöztetés indokoltsága... 24 2.8.5. Az infrastruktúra helyzete... 24 2.8.6. Az ingatlanok jelenlegi állapota... 25 2.8.7. A felmérés eredményét az alábbiakban foglaljuk össze... 26 2.9. A revitalizációs program...29 2.9.1. Az épületek hasznosíthatósága... 29 2.9.2. Tulajdonviszonyok a Zsolnay-ingatlanokon... 30 2.10. Tervezési feladatok, épületek, területek, funkciók...33 2.10.1. Egyetemi Negyed funkciói és épületei... 34 2.10.2. Alkotó Negyed funkciói és épületei... 42 2.10.3. Gyermek és Családi Negyed funkciói és épületei... 49 2.10.4. Míves Negyed épületei és funkciói... 55 2.10.5. További megújuló épületek, területek... 62 2.10.6. Szükséges bontások... 63 2.10.7. Be nem épített területek, zöld felületek rehabilitációja, megújítása, az épületek közötti tér... 63 2.10.8. A műemléki védelem alatt álló kerítés... 65 2.10.9. Gépjármű közlekedés, parkolás... 65 2.10.10. Zsolnay Mauzóleum... 66 2.10.11. A látogatói sétaútvonal... 67 2.11. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények...69 2.11.1. Tervek... 69 2.11.2. Formai előírások... 70 2.12. Bírálati szempontok...71 3. MELLÉKLETEK...72 3.1. Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához...72 3.2. Adatlap a pályázók adatairól...73 3.3. Kötelezettségvállaló nyilatkozat...75 3.4. Magyar Építészkamara Tervpályázati Szabályzata...76 3.5. A Kulturális Negyed épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja...77 3.6. Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza a látogatói útvonal jelölésével...78 3.7. Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban...79 3.8. A Zsolnay Mauzóleum felújításának tervei...80 3.9. Költségbecslési adatlap...88 3.10. Archív fényképek...89 3.11. Ortofotó...90 2

3.12. A Kulturális Negyed mint városfejlesztési stratégia The Cultural Quarter as an urban development strategy, tanulmány (2007)...91 3.13. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra látogatói útvonalának terve...92 3.14. Ajánlott irodalom a Zsolnay gyár és család történetéhez...94 3.15. CD...95 3.16. Boríték...96 3

1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621-Pécs Széchenyi tér 1. 1. 1. 1. A tervpályázat lebonyolítója Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs Mária u. 9 Tel: 72/514-802 Fax: 72/514-810 1. 2. A tervpályázat tárgya, célja Tárgy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. A Zsolnay Kulturális Negyed olyan hely, ahol a Zsolnay család az építészet és a kultúra között a művészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkodtató és költői kapcsolatokat hozott létre egykor és hozhat létre ma az alkotó, az új tartalom, a képi nyelv, hagyományaink, tradícióink architektúrája között. Cél A tervezési feladat megvalósítására legjobban alkalmas tervjavaslat (pályamű) kiválasztása, melynek szerzőjével Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - tervezési szerződést kíván kötni a tervezési terület engedélyezési tervének, valamint kiviteli szintű tenderterv elkészítésére. 4

1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése 1) A tervpályázat jellege: A Kbt. 10. Címe szerinti nyílt tervpályázati eljárás 2) A tervpályázat eljárási formája: Általános tervpályázati eljárás 3) A tervpályázat: Titkos 4) Közösségi értékhatárt meghaladó eljárás 5) A tervpályázat lebonyolítása i) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, ii) a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29) Kormányrendelet, iii) a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai öszszegezések mintáiról szóló 2/2006 (I.13.) IM rendelet, iv) a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, v) valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. 6) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú 2004/VIII-tól hatályos melléklete (kiírási minta) felhasználásával készült. 1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények) 1.4.1. A tervpályázat résztvevője pályázó az a természetes személy lehet: a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) akivel szemben a 137/2004. (IV.29) Korm. rendelet 13. - ának (3) és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn és erről a pályázatban nyilatkozott, d) aki a pályamű szerzőit a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, e) aki, ha magyarországi letelepedésű a pályázó, a pályázat tervezési feladatának elvégzésére a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A párhuzamos tervezésből eredő koc- 5

kázatok következményeit Kiíró vállalja, melynek részletei a későbbiekben megkötendő tervezési szerződésben kerülnek rögzítésre, f) aki, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli, valamint nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációit a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.1 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát. 1.4.2. A tervpályázat résztvevője a pályázó az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, a) amely a jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) amely a pályamű szerzőit a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, d) amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a felelős építésztervezővel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéssel, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, e) amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. -ának (4) bekezdésében foglaltak, illetve a megnevezett szerzőre a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. -ának (3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn, f) amely által bevonni kívánt magyarországi letelepedésű tervező a pályázat tervezési feladatának elvégzésére a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázó nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti, g) amely, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli, valamint nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, to- 6

vábbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.2 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát. 1.4.3. A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13. (3) - (4) szerinti okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. 1.4.4. A jelen tervpályázati dokumentációban meghatározott valamennyi követelmény betartása kötelező! 1.4.5. Tervpályázaton egy Pályázó csak egy pályaművel vehet részt. 1. 5. A tervpályázatból történő kizárás oka 1.5.1. A Bíráló Bizottság a) a tervpályázatból a pályázat felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályaművet, d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, e) kizárja azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. (3)-(4) bekezdés értelmében kizáró ok áll fenn, f) kizárja az 1.4. 1-3. pontokban meghatározott részvételi feltételek -et nem teljesítő pályázókat. 7

Amennyiben a szerzőkkel, illetve a munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt borítékok felbontása után merül fel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 13. (3) - (4) bekezdés szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsort kell megállapítani. Ebben az esetben a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a részére már kifizetett pályázati díj, illetve megvételért kifizetett ellenérték a kiírónak visszajár. 1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata Tervpályázat meghirdetése: 2008. január 03. Kiírás árusításának kezdete: 2008. január 03. Kiírás árusításának vége: 2008. április 10. 12 00 óra Helyszíni szemle időpontja: 2008. január 25. 11 00 Kérdések postára adásának határideje: 2008. február 08. 24 00 óra Kérdésekre adott válaszok határideje: 2008. február 20. Pályaművek postára adásának határideje: 2008. április 10. 24 00 óra Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2008. május 10-ig Pályaművek nyilvános bemutatása: 2008. június 09-ig Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2008. július 09-ig 1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése Helyszíni szemle A kiíró 2008. január 25-én, 11 00 órai kezdettel helyszíni szemlét tart. Találkozó: Pécs, Zsolnay gyár (7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.), északi bejárat. A szemlén, a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt együtt megtekintik. Kérdések A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban 2008. február 8-án, 24 00 óráig postára adott kérdésekkel az 1. 1. 1. alatti címre feladott levélben fordulhatnak a kiíróhoz. Kérdéseket kizárólag postai úton feladott formában fogad el a Kiíró. Az e-mailen és faxon eljutatott kérdéseket Kiíró nem veszi figyelembe. 8

Válaszok A határidőben feladott kérdésekre vonatkozó válaszokat a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság 2008. február 20-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat, figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 16. -ának (6) bekezdésében foglaltakra. A dokumentáció véglegesítése A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. Hiánypótlás Ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlási lehetőséget nem biztosit. A tervezésénél alkalmazandó irányelvek, hatósági előírások, szabványok, normatívák: Vonatkozó általános magyarországi építéssel és tervezéssel kapcsolatos jogszabályok és szabványok figyelembevétele kötelező. 1. 8. A pályaművek benyújtása A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (3. 1. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A feladó adatait a címzéslap nem tartalmazhatja! A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: 2008. április 10. 24 00 9

A pályaművek benyújtásának címe: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs, Mária u. 9. (kizárólag postai úton történő benyújtás lehetséges!) A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. A Kiíró a beérkezett ajánlatok épségéért és időbeli beérkezéséért nem vállal felelősséget. 1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele Bíráló Bizottság Elnöke Dr. Tóth Zoltán Bíráló Bizottsági Tagok Tasnádi Péter Horváth András Bert van Meggelen Szokolai Zsolt Hőnich Henrik Weiler Árpád, Szakmai titkár Domonkos Ádám Kiss Gyula Wéber József Hegedűs Péter Bíráló Bizottsági póttag Klenk Csaba Bíráló Bizottság szakértői Dr. Illés Judit Építész, tervezői jogosultság: É1-02-0241/2006; TT1-02-0241/2007; TR1-02-0241/2007 Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere Építész, tervezői jogosultság: É1-02-0100/05; TT1-02-0100/01 Magyar Építész Kamara delegáltja Város szociológus, kulturális várostervező (Hollandia) Dél-Dunántúli Építész Kamara delegáltja Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0055/05 Magyar Építőművészek Szövetsége delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-4550/04, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Iroda Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0840/07 Építész, tervezői jogosultság: É1-01-1276/05 Oktatási és Kulturális Minisztérium delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0019/04 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0034/04 Építész, tervezői jogosultság: É1-17-0330/03 Jogi szakértő hivatalos közbeszerzési tanácsadó 10

Bagoly Attila Építész, tervezői jogosultság: É2-02-0507/05 Pécs M.J.V. főépítésze Mészáros András Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program főigazgatója Gonda Tibor Pécs M.J.V. Alpolgármestere dr. Bretter Zoltán Önkormányzati képviselő (SZDSZ) Blaszauer György Az MDF által delegált szakértő Sík László Lajos Önkormányzati képviselő (MSZP) Dr. Hoppál Péter Önkormányzati képviselő (FIDESZ MPP) Csapó István Pécs M.J.V.Ö. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság tagja Dr. Hárs Éva Művészettörténész Mattyasovszky- Zsolnay Zsófia Szociológus, a Zsolnay család tagja G. Detky Rita Tájépítész, tervezői jogosultság: K1-02-0274 Megfigyelő Európai Közbeszerzési Koordinációs Egység delegáltja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja Farkas László Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. Sztanics Gábor Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró vonatkozó jogszabályok [Kbt. 158. (1)-(3), valamint a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. (1)-(5)] előírásait betartva határozta meg. 1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok (lásd 1. 3.), valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, bírálati munkájáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételről hozott döntésekről folyamatos jegyzőkönyvet vezet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli valamennyi benyújtott és érvényes pályaművet. A Bíráló Bizottság döntése végleges. 11

1. 11. A pályamunkák díjazása A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 27 000 000 - Ft. áll rendelkezésre. A díj legnagyobb összege: bruttó 12 millió Ft. A díj legkisebb összege: bruttó 1 millió Ft. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 20 % ÁFA-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget szétosztja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A Bíráló Bizottság csökkentheti a díjazásra és megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával. 1. 12. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró 2008. május 10 ig a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül kifizeti. A díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken a kiíró az eredményhirdetés idejéről és helyéről levélben értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. 12

A pályázat zárójelentését a kiíró az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül, mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró a beérkezett pályaműveket figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 17. -ának (5) bekezdésében foglalt korlátozásra - nyilvánosan, később meghatározott helyen és időpontban mutatja be. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázat szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak igazolás ellenében adja vissza. A pályázó a pályamű műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. A pályázó a nyilvános bemutatást követő 30 napon belül a kiíró címén igazolás ellenében veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános eredményhirdetést követő 60 napig megőrzi, majd a határidő eltelte után megsemmisíti. Az eredményhirdetés helye: előreláthatólag a Zsolnay Porcelán Manufaktúrában. A tervpályázathoz ki nem adott de tanulmányozható anyagok megtekintésének helye, és módja: Európa Kulturális Fővárosa - 2010, Pécs pályázati anyag: www.pecs2010.hu, www.pecspolus.hu 1. 13. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek A kiíró kötelezettséget vállal, hogy a Kbt. 125. -ának (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményes lefolytatását követően, a továbbtervezésre vonatkozó tervezési szerződést a Bíráló Bizottság által I. díjas pályamű szerzőjével megköti. Amennyiben pályázó a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott valamennyi feltételt elfogadja, úgy erről a pályázónak a 3. 3. sz. minta szerint nyilatkoznia kell. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot a 3. 16. sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. Ha a Bíráló Bizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a Bíráló Bizottság megnevezi az általa továbbtervezésre javasolt pályaművet, melynek figyelembevételével dönt a Kiíró a továbbtervezési megbízásról. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem számít bele. 13

Továbbtervezésre vonatkozó információk: A Kiíró a nyertes pályázóval (a továbbiakban: Tervező), közbeszerzési eljárás lefolytatása után, építési engedélyezési és kiviteli szintű tenderterv dokumentációra kíván tervezési szerződést kötni. A továbbtervezés során Tervező köteles a szükséges jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket és táj- és kerttervező mérnököt a továbbtervezésbe bevonni. Az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésének határideje a tervezési szerződés aláírásától számított 90 nap. A kiviteli szintű tenderterv dokumentáció elkészítésének határideje az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 nap. Az építési engedélyeztetési eljárás során a hiánypótlás és egyéb szakhatósági észrevételek kézhez vétele után Tervező 15 napon belül köteles a hiánypótlást maradéktalanul elkészíteni. Kiíró az engedélyezési tervig tartó tervezési fázisokra vonatkozóan a tervezési díj megállapításakor és folyósításakor kötve van az NFÜ-URB-01/2006 számú támogatási szerződés rendelkezéseihez, a továbbtervezés díja a tárgyalásos eljárás során kialkudott tervezési díj melynél a Magyar Építészkamara Díjszámítási szabályzatát tartják szem előtt. Az esetlegesen felmerülő hiányzó forrásokat Pécs MJV Önkormányzata bocsátja rendelkezésre. A Kiíró vállalja, hogy a szükséges szakvéleményeket (statikai, talajmechanikai, műemléki, művészettörténeti, épületkerámiai, faanyagvédelmi, közmű, forgalomtechnikai, geodéziai és dendrológiai) a szerződéskötés időpontjáig a nyertes rendelkezésére bocsátja, valamint az egyeztetésekbe bevont intézmények, személyek nevét és elérhetőségét megadja. 1. 14. A tervpályázati dokumentáció beszerzésének helye és költsége A tervpályázati dokumentációt bruttó 60 000 Ft összegért, munkaidőben (H-P: 800-1200) a Kiíró nevében eljáró Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. árusítja. A dokumentáció kifizetése az ugyanezen címen beszerezhető postai készpénz-átutalási csekken való befizetéssel, postai, banki átutalással vagy banki postai befizetéssel történjen. A dokumentáció átvételekor be kell mutatni a befizetést igazoló bizonylatot, feladóvevényt, melyen szerepeljen a közlemény rovatban: Pécs Zsolnay tervpályázat. Számlaszám: 14100017-39320749-01000002. (IBAN kód:hu46 1410 0017 3932 0749 0100 0002; SWIFT kód: MAVOHUHB) A dokumentáció átvételét a Kiíró nevében hivatalosan eljáró szervezet elismervénnyel igazolja. A dokumentációt igény esetén Kiíró postai úton is megküldi a Pályázónak. A dokumentáció ellenértékének befizetését ebben az esetben is igazolni kell. A pályázati dokumentáció kizárólag magyar nyelven érhető el. A pályázati dokumentáció esetleges fordítási költségei a Pályázót terhelik! 14

2. RÉSZLETES PROGRAM 2.1. Tervezési feladat 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. 2006. novemberében Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projekthez kapcsolódva nagyon nagy szakmai érdeklődésre számot tartó szimpózium zajlott. Ezen holland és magyar szakemberek részvételével a Zsolnay Kulturális Negyeddel kapcsolatban olyan stratégiai jelentőségű városfejlesztési gondolatok születtek, melyek 2007. októberében kiadvány formájában közzétételre kerültek. A pályázó feladata, hogy ezen gondolatok mentén foglalkozzon a tervezés tárgyával, hiszen ez megkönnyíti munkáját és nagyobb, szélesebb spektrumú rálátást biztosít Pécs meghatározó szellemiségű és múltú gyárára. A teljes kiadvány a pályázat mellékletét képező DVD-n elérhető! 2.2. Tervezési program A kiüresedett, leromló ipari épületegyüttes revitalizációjának szükségessége és az új (főként a fiatal generációk kulturális szokásait megjelenítő) kulturális intézmények iránti igény találkozik össze a Zsolnay Kulturális Negyed projektjében. A gyár hagyománya (gazdaság és művészet szimbiózisa) és félig zárt, a városba beékelődő, ám attól el is különülő építészeti tere, épületállományának nagy belső terei és szépsége ideális helyszínt biztosítanak egy kulturális negyed létrehozása számára. Az eddig elkészült részleges felújításokat az évente megpályázott támogatások finanszírozták, de ezekből épphogy csak a legégetőbb feladatokra, kármentésre futotta. A helyszín különleges hangulatú élményt nyújt, amely (a siralmas állapotok ellenére is) mindenkit megérint. Nyilvánvaló, hogy az épületegyüttes puszta megmentése, helyreállítása nem elegendő, a túlélés reális biztosítéka csak egy átfogó revitalizációs- és működési koncepció lehet. Ennek kidolgozása már a felújítási munkákkal párhuzamosan elkezdődött, amelynek lényege: egy nőtt ipartelep tervezett átalakítása kulturális témaparkká. 15

2.3. A Zsolnay Kulturális Negyed rehabilitációja A Zsolnay Gyár nagy, a termeléstől jórészt már elhagyott ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve a műemlék épületek felújításával elindult folyamat. A revitalizáció folytatásaként az EKF-hez kapcsolódóan - megtörténik a gyár területén lévő nagy közpark rekonstrukciója; az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A projekt célja olyan kulturális-művészeti övezet létrehozása a gyár üresen, funkció nélkül maradt épületeiben, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városfejlesztési célokat valósít meg. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmeződik a város modern kori jelképe, a Zsolnay Gyár, újra jelentéssel töltve fel Zsolnay Vilmos egykori gyárjellemzését: egyaránt otthona a termelő iparnak és a lelket nemesítő művészeteknek. Program A Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásával kapcsolatban, ahogyan általában az ilyen nagyságú projektek esetében, nem fogalmazható meg egyetlen átfogó cél, inkább célok rendszeréről beszélhetünk. A célrendszer elemei többnyire egyenértékűek, sorrendjük felcserélhető: A Zsolnay Gyár volt, ipari épületegyüttesének felújítása és revitalizációja, kulturális funkciók odatelepítése által, Új kulturális és művészeti intézmények életre hívása, melyek az aktuális társadalmi és kulturális folyamatokra reagens tudásközpontként működnek, A projekt Pécs kulturális-művészeti életének, idegenforgalmának új területi egységet jelöl ki, megváltoztatva a város kulturális tereinek hierarchiáját, elősegítve a belváros keleti irányú, új kulturális tengely létrehozásával történő kiterjesztésének városfejlesztési célját, A Zsolnay név kerámia gyártásban, építészetben és közéleti szerepvállalásban megalapozott hírnevének, értékrendjének kiterjesztése a Kulturális Negyedre és ezen keresztül a város művészeti életére. 2.4. Átfogó célkitűzések A város és térsége turisztikai forgalmának növekedéséhez szinergikus módon történő hozzájárulás és a turizmusból származó elsődleges és másodlagos bevételek növekedése, Sikeres, jelentős látogatottságot biztosító, egymás hatását erősítő kulturális és szórakoztató funkciók koncentrált megjelenése, A vendégéjszakák számának növekedése, A turizmushoz kötődő foglalkoztatás nagyságának növekedése a projekthez közvetlenül kötődően és csak közvetetten kötődően (externális hatások), 16

A turizmushoz kötődő vállalkozások bevételeinek növekedése projekthez közvetlenül kötődően és csak közvetetten kötődően (externális hatások), A város szellemi kapacitásaihoz kötődő kreatív vállalkozások számának és eredményességének növekedése, Kreatív vállalkozások számának növekedése közvetlenül, A kreatív vállalkozások által foglalkoztatottak számának növekedése, A kreatív vállalkozások árbevételének növekedése, Az egyetemhez kötődő, spin off és kezdő vállalkozások számának emelkedése. A Zsolnay Gyár legfontosabb tradíciója a termelés élő kapcsolata a kortárs képző- és iparművészettel, építészettel. A Zsolnay-sikerek a technológiai újítások mellett a művészi minőségű formatervező munkának voltak köszönhetők. A művészetoktatási funkció megtelepedése a Zsolnay Kulturális Negyedben a művészet és ipar együttműködésének a reneszánszát indíthatja el. A gyár ingatlana városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Keleti végpontja a belváros keleti irányú kiterjesztésével létrehozandó új kulturális tengelynek, amelynek kialakítása a Kulturális Főváros-pályázat fejlesztési koncepciójának egyik legfontosabb eleme. Az ingatlan minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti stb.) e szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A gyár déli területén lehetőség kínálkozik egy autóbusz- és személygépkocsi-parkoló kialakítására (Zsolnay-kapu), amely részben tehermentesítheti az új kulturális tengely és a belváros közötti közlekedést. 2.5. A projekt közvetlen céljai A Zsolnay-hagyományok megújítása, A Zsolnay-szellemiséget idéző, a hagyományokat bemutató és a kreativitást segítő intézmények betelepítése, A Pécsi Tudományegyetemnek a város gazdasági és kulturális életébe történő jobb beágyazódásának elősegítése, Az egyetemi ifjúság aktívabb bevonása a város kulturális és gazdasági életébe, A kreatív hozzáadott értéken alapuló vállalkozások és intézmények betelepítése a negyedbe, Színvonalas turisztikai, vendéglátó és egyéb szolgáltatások betelepítése a negyedbe. 2.5.1. Társadalmi hatások Munkahelyteremtés (a projekt által létrehozott munkahelyek száma, egy főre jutó átlagos jövedelem növekedése), 17

A kulturális-műveltségi szint, színvonal emelkedése, A közösségi élettér növekedése, A nemzetközi együttműködések intenzívebbé válása, turisztikai imázs javulása. 2.5.2. Gazdasági hatások A termelő - kereskedelmi - szolgáltatási tevékenységek által termelt hozzáadott érték (GVA) növekedése, Az oktatás, képzés élénkülése, Az innováció élénkülése, A projekt által támasztott helyi kereslet növekedése (például látogatók számának, vendégéjszakák számának növekedése, külföldi és belföldi vendégek száma, aránya stb.), Vagyonhatás (létrehozott új ingatlanvagyon, a meglévő ingatlanok értékváltozása). 2.5.3. Környezeti hatások Az épített környezet állapotának változása, Zöld területek állapotának változása, Az egyes környezeti elemek állapotának változása (felszín alatti víz, földtani közeg, stb.), A revitalizált terület nagysága. 18

2.6. A tervezési feladatokról általában A történeti Zsolnay Gyár ingatlanán, a mellékletben kiadott és lehatárolt tervezési területen, az üresen álló, illetve alacsony intenzitással hasznosított, műemléki védettség alatt álló épületegyüttes, park, szilárd burkolatú út és díszudvar, valamint díszkerítés teljes építészeti, kertészeti és funkcionális felújítása. A revitalizációt az is szükségessé teszi, hogy a Zsolnay Gyár különleges helyet foglal el Pécs életében: a város modern kori fejlődésének legfontosabb szimbóluma, a városidentitás alapvető tényezője. A Zsolnay Gyár gazdasági és iparművészeti teljesítménye a város legsikeresebb, hazai és nemzetközi szinten a legtöbb elismerést kivívott, mind a mai napig legismertebb produktuma. Közvetve a város egészére hatással van a gyár hanyatlása és egészére hatással lehet épületegyüttesének felújítása és kulturális jellegű újjászületése. A jelentős költségigényű projekt több pályázatot megjárt, közben folyton alakult, fejlődött, mígnem 2004-ben öszszetalálkozott Pécs EKF pályázatával, amelybe (nem utolsósorban előkészítettségének köszönhetően) beemelve, ennek egyik kulcsprojektjévé lépett elő. Az épületegyüttes tervezett rehabilitációja sajátosságainak feltárásához nélkülözhetetlen az épületállomány megismerése és értékelése, hiszen a jelenlegi, meglehetősen kaotikus épülethalmaz a gyártörténet lenyomata. 2.7. Gyártörténet és épületállomány A Zsolnay-féle kerámia manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította Ignác fia számára 1853-ban. Zsolnay Vilmos Ignác bátyjától 1864-ben megvásárolta, majd 1868-tól korszerű gyárrá fejlesztette az üzemet. Ezzel kezdődött az ipari forradalom-kori sikertörténet. A Zsolnay márka néhány év alatt nemcsak betört az európai piacra, de technikai-technológiai újításainak köszönhetően a minőségi és művészi élvonalat is jelentette. Az ő nevéhez kötődik a jellegzetes porcelánfajansz kidolgozása, a szecesszió idején, és azt megelőzően is már tömegesen használt épületkerámia, a fagyálló pirogránit, valamint a speciális redukciós égetéssel készülő eozin-technológia 1893- ban. Zsolnay Vilmos az 1868-ban még 6-8 kisebb műhelyépületből álló manufaktúrát felfejlesztve a mostani gyár épületeinek kétharmadát építette haláláig ezek egy részét azonban átépítették, vagy lebontották időközben. Zsolnay Vilmos halála (1900) után fia, Miklós vette át a gyár vezetését. Keze alatt ért sikerei csúcsára a gyár amit a gyártelep keleti részén nagyarányú építkezések, fejlesztések is kísértek. Az 1884-ben épült, később, mint csőgyári kemence funkcionáló épület, a mostani főbejárat mellett volt műhely, a Zöld Ház, valamint a mauzóleum bejáratával szemben állott igazgatói lakóépület ez később a szocialista nagyüzem-bővítésnek esett áldozatul. Ezen kiváló képességű gyártulajdonos tevékenységének köszönhető a szecessziós díszművek világsikere, az építészeti kerámia széleskörű hazai és külföldi felhasználása, nem különben a város életében játszott szerepének máig is látható rekvizitumai: Zsolnay Mauzóleum, Francia emlékmű, a Pécsi Országos Ipartörténeti Kiállítás megrendezése, stb. 19

Miklós 1922-es halála után, az 1948-as államosításig Zsolnay Teréz és következő generációk korszakában a Vilmos örökségét és tehetségét méltón tovább vivő utódok-örökösök dolgoztak ugyan a gyárban, de a sokszor válságos gazdasági környezet, a gazdasági körülmények és a háború nehezítették a talpon maradást. Az államosítás után 5 évre leállt a díszműgyártás, csak szigetelők készültek. Az 50-es évektől átalakult (felduzzasztott és sokszor igénytelen tömeg) termelés a Zsolnay márkanevet devalválta, de megengedte a speciális technológiák használatát, illetve főiskolát végzett keramikus tervezők alkalmazását is, így alkotásaik ma a műkereskedelem értékes tárgyai. Ezt az időszakot többségükben igénytelen üzemi épületek, átalakítások, toldalékok kísérték. A régi épületek többsége pedig az elmúlt évtizedeket érdemi felújítás nélkül vészelte át. A gyári épületegyüttes tehát nem egyszerre, hanem folyamatosan, szakaszosan épült, mindig az éppen aktuális termelési igényekhez igazodva. Létrejötte három periódusra tagolható, amelyek az épületek minőségét is meghatározták: Az aranykor Zsolnay Vilmos és fia Miklós időszaka 1868-1922 között, A második, lefelé ívelő korszak a gazdasági nehézségek, világháború, Az 1948-as államosítástól a termelés túlpörgetése okozta minőségi válság időszaka. Az utóbbi 15 évben a termelés jelentősen visszaszorult, amely jelenleg is az elavult-amortizálódott épületekben folyik, gazdaságtalan feltételek és körülmények között. A csarnokok, műhelyek nagy része üresen áll. A revitalizáció a gyártás gazdaságossá tételével, az üzemek koncentrációjával, racionalizálásával kezdődhet. A termelés mindhárom ága (a manufakturális jellegű pirogránit, eozin és díszmű, ill. a nagyipari jellegű porcelángyártás) az északkeleti, intenzív beépítésű területre költözik korszerű körülmények közé. Ezzel felszabadulhatnak a gyártelep legértékesebb belső területei a Kulturális Negyed számára. A hasznosítást elsősorban az ipartörténeti-műemléki szempontból legértékesebb épületekben célszerű tervezni, a toldalékok és a műszakilag-építészetileg értéktelenek pedig várhatóan elbonthatók. Az épített Zsolnay örökség legértékesebbjei (épületek, kémények, kerítések és kerámiák) 2001-ben kerültek műemléki védelem alá, 10 éves procedúra eredményeként. 2.8. Az építészeti rehabilitáció sajátosságai 2.8.1. Városszerkezeti sajátosságok A vizsgált projekt terület Pécs városközpontjától keletre, a Budai-külvárosban helyezkedik el. A város fejlődésében természetesen túlnőtte a térséget, a kiterjedt ipari terület mára zárványként maradt meg. A terület tengelyét a forgalmas, négysávos Zsolnay út (6-os út bevezetője) képezi, míg északi határa a Felső- 20

vámház utca, déli határa a pécsváradi vasútvonal. Északról a Mecsek-oldali hagyományos, kisvárosi beépítésű területekkel érintkezik, míg a Zsolnay út mentén jellemzően kereskedelmi-szolgáltató övezetekkel határos. A vasút alapvetően elválasztja a délre fekvő, kisebb részében lakóövezettel, nagyobbrészt zöldterületekből álló zónától. A gyár környezetében kialakult munkás lakónegyedek jellegzetes, zártsorú, földszintes egyemeletes beépítésű utcái még megtalálhatóak a Felső- és Alsóbalokány (Budai város), illetve a Csillag utca (Budai külváros) és Kisbalokány térségében. A Felsővámház utca polgárosodott, gyári tisztségviselők és iparosok által lakott utcájának képe mára jelentősen átalakult, de a mellékutcákban még érdemes megőrizni - tervszerű támogatással - a sajátos kisvárosias hangulatot, és a területre jellemző kiskereskedelmi, iparos életformát. A térség az EKF fejlesztési elképzelései kapcsán a keleti tengely összefoglaló elnevezést kapta, mely a városközpont ilyen irányú erős kapcsolódásának szándékát jelzi. A 48-as téri egyetemi fejlesztések, a Búza téri várható beruházások, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, és a Balokány liget környékének szabadidős fejlesztései komoly alapot teremtenek a térség fel- és átértékelődésére. A Zsolnay Gyár a belvárosból jelenleg nem közelíthető meg nívós, szerves összeköttetések igénybevételével. A jövőbeli fejlesztések sikeressége érdekében elengedhetetlen lesz, hogy a Balokány liget, a Zsolnay Vilmos út és a Felsővámház utca felhasználásával a Zsolnay Kulturális Negyedet élő módon bekötő, a kialakuló új funkciókhoz illeszkedő kapcsolati tengelyek alakuljanak ki. 2.8.2. A terület jelenlegi közlekedési kapcsolatai A Zsolnay Porcelánmanufaktúra épületegyüttese a 6.sz. országos főút pécsi belterületi szakasza mellett, a Zsolnay út Major utca Felsővámház utca által határolt telkeken és a főút déli oldalán fekszik. Jelen funkciójában bejárattal rendelkezik az összes határoló utca felől, teherforgalma elsősorban a Zsolnay út felőli kapun bonyolódik. A gyár területét tehát meg lehet közelíteni gépjárművel: A Zsolnay út felől (bejárat nyílik a déli és az északi területrészre is), A Felsővámház utca felől üzemi bejárat nyílik a terület keleti végében, valamint megközelíthető innen a műemléki együttes és az ún. Zöld Ház, A Major utca felől bejárat nyílik a pirogránit üzem feletti tömbbelsőbe. A déli oldali telek (a tervezett Zsolnay Kapu, ma felhagyott üzemi terület, elsősorban autósiskola tanpálya) beékelődik a főút és a bátaszéki vasútvonal közé, emiatt pedig a közúti forgalom csak a Zsolnay út felől hajthat be a területre (a balra nagy ívben befordulás engedélyezett, de a forgalom nagysága miatt igen nehézkes). A 2x2 sávos Zsolnay út szerepe a város forgalmában kelet-nyugati irányú közúti és tömegközlekedési tengely- 21

ként elsődleges, helyi főútvonali szerepe mellett pedig alternatív útvonal híján regionális szerepe is jelentős. A Felsővámház utca 2x1 sávos, kétoldalt parkolósávokkal (a Vadász utcai csomópontig). Az utca a Vadász utca folytatásaként a Budai külváros városrész gyűjtőútja és tömegközlekedési útvonala. A Búza téren át a Király utca felé a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed legfontosabb kapcsolatát adhatja. A fentiek alapján a terület közúti megközelíthetősége a kiépített infrastruktúra tekintetében kedvezőnek mondható. Ugyanakkor a 6.sz. főút átvezető szakaszának forgalma érezhető nehézséget jelent, a Zsolnay út ezen szakaszának mértékadó órás forgalma 3300-3400 Ej két irányban (a 2005-ös közlekedés-fejlesztési koncepció vizsgálata 1 alapján). Parkolási lehetőség jelenleg elsősorban a gyár területén belül áll rendelkezésre, illetve a Felsővámház utca belső szakaszán a közterületi parkolóhelyeket lehet igénybe venni. A Zsolnay Márkabolt előtt a Felsővámház utcán 8-10 gépjármű elhelyezésére alkalmas parkoló áll rendelkezésre. A várhatóan az északi oldali épületekbe kerülő kereskedelmi funkciók miatt az igények jelentős növekedésével kell számolni. A Zsolnay Gyár területének tömegközlekedési kapcsolatai a közúthoz hasonlóan szintén jók, autóbusszal megközelíthető mind a négy nagy autóbusz-végállomás irányából (Kertvárosból a 60; Uránvárosból a 2, 2A, 20, 20A, 21; a Főpályaudvarról a 31, 31A, 43 sz. járatokkal; Budai állomásról pedig a 20 és 20A kivételével az összes fent felsorolttal), a Balokány megállóhely kb. 5 perc gyaloglásra található a gyárépülettől. Emellett a Felsővámház utcán járó 27-es és 40-es autóbuszok is megállnak a Major utcánál. A vasúton a városba érkezők a Főpályaudvarnál felsorolt járatokkal közelíthetik meg a Zsolnay Gyár területét. A déli terület emellett saját iparvágánnyal rendelkezik (jelenleg nem használt). A terület gyalogos kapcsolatait két irányból érdemes vizsgálni: A legközelebbi tömegközlekedési megállóhelyek felől és, A legnagyobb gyalogosforgalmat keltő belvárosi területek felől. A Balokány autóbusz megállótól a Zsolnay Gyár épületei (az északi és a déli területrész is) a Zsolnay Vilmos út gyalogjárdáin közelíthetőek meg. A Major utcánál jelzőlámpával ellátott gyalogátkelőhely üzemel, azonban a főúttal párhuzamos járdák (elsősorban a déli oldali) keskenyek, a nagy közúti forgalom miatt így a gyalogosbiztonság és a komfortérzet nem megfelelő. A Major utcai megállóhely felől az északi terület gyalogos kapcsolatai kedvezőek, a déli területhez pedig szintén a gyalogátkelő és a Zsolnay út déli járdája igénybe vételével lehet eljutni. 1 Pécs MJV közlekedésfejlesztési koncepciója 2004-2005 (Pro Urbe Kft. Kvantitás-Consulting Kft, 2005. szeptember) 22

A belváros irányából a Király utca Búza tér Felsővámház utca tengely ad jó, a közúttól elfogadhatóan elkülönülő gyalogos útvonalat. Problémás pont Búza téri csomópont, a Lánc utca Alsó Havi utca fontos helyi útvonal a belvárost elkerülő forgalom számára. A Zsolnay Kulturális Negyed két területrésze gyalogos kapcsolatokkal nem rendelkezik! A kerékpárosok számára általában bármely irányból találhatóak kedvező alternatív útvonalak, melyeken el tudják kerülni a 6.sz. főutat (ez kerékpározásra alkalmatlan, fokozottan balesetveszélyes). A megközelítési lehetőségeket a tervezett fejlesztések ismeretében értékelve a következő megállapításokat lehet tenni: A terület közútról jól megközelíthető, Tömegközlekedési kapcsolata megoldott, A Zsolnay útról meg kell tervezni mindkét irányból a behajtási lehetőséget a déli és északi területrészekre. A Zsolnay út szélessége és a szűk beépítés miatt ez, elsősorban a déli parkoló területre, problémás pont, A déli és északi területrészek gyalogos kapcsolatát biztosítani kell (alul-, vagy felüljáró építésével, a szintbeni keresztezést kerülni kell), A déli területen és esetleg a Zsolnay-dombnál kialakítható a negyed ellátásához szükséges parkoló terület, előbbi kapacitása a Balokány-liget, és a Pécsi Konferencia és Koncertközpont létesítményeivel öszszefüggésben is figyelembe vehető, A megmaradó üzemi területek forgalma a Felsővámház utca felőli megközelítéssel várhatóan jól elválasztható a látogatói forgalomtól, A Felsővámház és a Major utcai kisebb jelentőségű, de jól használható megközelítések differenciált térhasználatokra adnak lehetőséget. 2.8.3. A beavatkozási terület kialakítása - A termelés költöztetése A Zsolnay Kulturális Negyed tervezett területét jelenleg vegyes tulajdonú, részben most is termelő funkciókat szolgáló ingatlanok alkotják. A beruházásnak, a Zsolnay Kulturális Negyed újjáélesztésének első feltétele a termelés megszüntetése a jelenlegi helyszínen, épületekben és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt történő átköltöztetése a Zsolnay Kulturális Negyed keleti felébe a termelés folyamatosságának fenntartása mellett. A Zsolnay Gyár telkeinek jelenlegi együttes területe 67.675 m2. A területen elszórtan működő ipari termelés a terület keleti végében levő, elkülönülő 14.813 m2 nagyságú területre költözik át. 23

A költözést kiváltó okok és feltételek sokrétűek. A költözésnek figyelemmel kell lennie egyrészt a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint az EKF projekt megvalósíthatóságára, másrészt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. (továbbiakban: Manufaktúra) termelési szempontjaira. A termelés a projekt szempontjából azért fontos, mert az ingatlanok felújításához szükséges kerámiákat kizárólag a Manufaktúra tudja biztosítani. 2.8.4. A termelés jelenlegi helyzete, a költöztetés indokoltsága A költözés szempontjából a lényeges akcióterület a Zsolnay Gyár törzsterülete, nem foglalkozunk a Zsolnay Mauzóleummal és a Zöld Házzal ugyanis az épületek Pécs MJV tulajdonában és az ingatlanokban nem folyik termelési tevékenység. (A projekt területe egyébként, mint azt a tulajdonviszonyokat bemutató fejezetben tárgyaljuk több tulajdonos használatában van, a tulajdonviszonyok rendezése hamarosan megtörténik.) A terület a projekt és a költözés szempontjából két részre osztható, az un. Keleti egységre, ahová a Manufaktúra termelő tevékenységét koncentrálni kívánja, másrészt a Zsolnay Kulturális Negyed fő megvalósítási egységére. 2.8.5. Az infrastruktúra helyzete A revitalizációba vont ingatlan városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti, stb.) a szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A közműellátottság az akcióterületen az ipari tevékenységnek megfelelő, azaz a tervezett funkciók számára gyakorlatilag a korlátlan ellátottság biztosított. Tüzivíz tároló a gyár három pontján található, cca 200 m 3 kapacitással, melyek betáplálást a belső ipari vízvezetékről kapnak. A gyár területén egy saját fúrt kút és 2 db gyűjtőakna is található. A városi ivóvíz 3 betápvezetéken érkezik, ebből egy 3"- os és kettő 2"- os. A kis keresztmetszet ellenére jelenleg a vízellátás bőségesen elegendő. A szennyvíz és a csapadékvíz elvezetés külön van választva. A két kivezetésből az egyik a 27- es épületnél csatlakozik az úttest alatt húzódó gyűjtővezetékbe, a másik pedig a portánál. A Zsolnay Gyárnak egy darab szennyvíztisztítója van, amely a Balokányi árokba engedi a vizet. Ellenőrzése rendszeres, mind a Zsolnay Gyár mind a városi hatóságok részéről. A műemléki rész szennyvíz és vízrendszere elhanyagolt állapotban van, nincs egyetlen, egységes felmérés a területről. A fenntartó részéről javasolt a rendszer teljes bekamerázása, de a legcélravezetőbb megoldás egy teljesen új rendszer kiépítése. 24