Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/4 XIX. évfolyam 4. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése 8 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 12 Területfejlesztés és építésügy Tájékoztató a településrendezési eszközök Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számára történő megküldéséről. 13 Átadták a 2009. évi Ybl Miklós-díjakat 15 Tájékoztató a 2009. évi Pro Régió Díjak átadásáról 16 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Pro Architectura Díjak adományozásáról. 18 Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj Alsómocsolád, 2009 20 Év Háza 2009 pályázat 22 Turizmus és sport Lezárultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 2008-as akciótervi időszakának turisztikai pályázatai 23 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia turisztikai pályázatok 28 Virágos Magyarországért versenyfelhívás. 29 AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből 29 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 39 Hazai pályázati lehetőségek 43 Pályázati hírek 46 Jelentések, tájékoztatók Figyelemfelhívás a települések polgármestere és jegyzője részére 49 Tűzgyújtási tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50 Fellépés a falfirkálás ellen 50 Aktuális hírek Hazai hírek 56 Nemzetközi hírek 59 Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések. 63 Események, képzések beszámolók 63 Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 71 Önkormányzati forródrót. 71 Közszolgálati forródrót 71 Doppinginformációs vonal. 71 Felhívás 71 Állami főépítészek 72 Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánló. 74 A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971 Fax: 469-2969 E-mail: konyvkiado@dunapalota.hu www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről A jogszabály száma és címe: 2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről A jogszabály lényege: Jelen jogszabály célja a gazdasági lehetőségekkel összhangban a gazdasági válság hatásainak tompítása és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheinek mérséklése. A törvény kiegészíti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt a 8/B. -sal. E szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben a Magyar Állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Ezen új szakasz teljesítése során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el. Hatálybalépés: 2009. március 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről A jogszabály száma és címe: 48/2009. (III. 6.) Korm. rendelet a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény végrehajtása érdekében a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, valamint települések felsorolásáról A jogszabály lényege: 2009. január 1-jétől a munkaadót a START EXTRA kártyához kapcsolódó járulékkedvezményen kívül további kedvezmény illeti meg, feltéve, hogy az álláskereső lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van. Hatálybalépés: 2009. március 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) Az Agrármarketing Centrumról és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetről A jogszabály száma és címe: 49/2009. (III. 6.) Korm. rendelet az Agrármarketing Centrum és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként való kijelöléséről A jogszabály lényege: A rendelet szerint a kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó, pályázat útján igénybe vehető közösségi agrármarketing-tevékenységhez kapcsolódó támogatási jogcímek esetén az Agrármarketing Centrumot, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter szabályozási körébe tartozó szakképzésekhez és szaktanácsadásokhoz kapcsolódó támogatási jogcímek esetén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetet jelöli ki. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról A jogszabály száma és címe: 54/2009. (III. 12.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A beszedett bírságokból származó, a jogszabályban meghatározott összeg levonása után a fennmaradó bevételt az eljáró hatóság havonta befizeti az Országos Rendőr-főkapitányság előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Az előirányzat-felhasználási keretszámlára befolyt összeget a rendőrség közlekedésrendészeti feladatainak ellátására, illetve e feladatok ellátásához szükséges eszközállomány fejlesztésére, valamint a rendőrségnek a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárása során ténylegesen felmerült, igazolt költségeinek fedezésére fordítja. A felhasznált összegről a költségvetési beszámoló keretében elkülönítetten kell számot adni. Hatálybalépés: 2009. március 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 29. szám (2009. március 12.)

Jogszabályváltozások 3 A vásárokról és a piacokról A jogszabály száma és címe: 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról A jogszabály lényege: A rendelet az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett, a különböző kereskedelmi tevékenységekre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. Hatálybalépés: 2009. április 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 30. szám (2009. március 13.) A Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló Álomsziget nevű komplex nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A jogszabály száma és címe: 57/2009. (III. 17.) Korm. rendelet a Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló Álomsziget nevű komplex nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A jogszabály lényege: A kormány a Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló Álomsziget nevű komplex nagyberuházással összefüggő, felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Kijelöli a közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságokat, valamint az eljáró szakhatóságokat. Hatálybalépés: 2009. március 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 33. szám (2009. március 17.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjéről A jogszabály száma és címe: 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról A jogszabály lényege: A rendelet célja a monitoring adatok egységes rendszer alapján történő adatszolgáltatási kereteinek meghatározása. Az ügyfél rendszeres monitoring adatszolgáltatásra köteles. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége a támogatási határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő évtől kezdődően áll fenn, a határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő nappal kezdődő időszakra vonatkozóan. Az MVH a monitoring adatszolgáltatás teljesítéséhez Útmutatót készít és azt a www.mvh.gov.hu internetes portálon közleményként közzéteszi. Az ügyfél a saját, illetve a művelet helyzetének megfelelő, valós adatokat köteles szolgáltatni. A rendelet meghatározza az ügyfél további kötelezettségeit is. Hatálybalépés: 2009. március 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) A 2009. évi iskolatej-program szabályozásáról A jogszabály száma és címe: 24/2009. (III. 13.) FVM rendelet a 2009. évi iskolatej-program szabályozásáról szóló 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet módosításáról A módosítás lényege: A módosítás érinti többek között a kiszállítható termékek körét, a támogatás alapját, amely a szerződés szerinti bruttó vételár, de legfeljebb az I. kategóriájú termékek esetében 27,6 Ft/dl, a II. kategóriájú termékek esetében 13,2 Ft/dl, a III. kategóriájú termékek esetében 960 Ft/kg. A módosítás az iskolatej-programban forgalmazható tejkészítmények minőségi előírásaira vonatkozó rendelkezéseket is (2. számú melléklet) érinti. Hatálybalépés: 2009. március 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 30. szám (2009. március 13.) Az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételnek szabályairól A jogszabály száma és címe: 25/2009. (III. 17.) FVM rendelet az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a támogatás forrását, jellegét, valamint a támogatás meghirdetésére, a kérelem benyújtásának általános feltételeire és a kérelmek elbírálására, a kifizetési kérelem benyújtásának általános feltételeire, a kiadások elszámolására, kifizetésére, a kérelem elbírálására és kifizetésére vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerültek továbbá: az ügyfél által vállalt kötelezettségben bekövetkező változás, az adatszolgáltatás és a vis maior szabályai is. A jogszabály rendelkezik még a beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételekről, illetve a gépberuházásokra, az építési beruházásokra és az egyéb elszámolható kiadásokra vonatkozó szabályokról, valamint az alkalmazható jogkövetkezményekről. Hatálybalépés: 2009. március 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.)

4 Jogszabályváltozások Az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály száma és címe: 26/2009. (III. 17.) FVM rendelet az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a támogatás forrását és mértékét, valamint a támogatási kérelem benyújtására, a támogatási kérelem elbírálására, a kifizetési kérelemre, a monitoring intézkedésekre, és a jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseket. A jogszabály részletes szabályokat tartalmaz az akvakultúra termelő beruházásaihoz, a halfeldolgozáshoz és értékesítéshez, a természetesvízi halászat című intézkedéshez nyújtandó támogatások tekintetében (támogatott tevékenységek, támogatás jellege, támogatás igénybevételének feltételei). Hatálybalépés: 2009. március 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.) A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály száma és címe: 27/2009. (III. 18.) FVM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a támogatás célját, célterületeit, mértékét, kedvezményezettjét, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, kifizetésére, valamint az ellenőrzésre, a nyilvántartásra, és a támogatás forrására vonatkozó általános rendelkezéseket. A támogatás igénybevételének részletes szabályai között, külön rendelkezések találhatóak a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a lófélék-, a baromfi-, a nyúl-, a prémesállat-, valamint a méhtenyésztés vonatkozásában. Hatálybalépés: 2009. március 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 34. szám (2009. március 18.) Az A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről A jogszabály száma és címe: 3/2009. (III. 10.) KvVM rendelet a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a víz- és csatornaszolgáltatás támogatására, a támogatás igénylésének feltételeire, a pályázat benyújtására, elbírálásának szempontjaira, az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezésére vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. március 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.) Az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól A jogszabály címe és száma: 7/2009. (III. 4.) OKM rendelet az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól, továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról A jogszabály lényege: Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője a nyilvántartásba vételi és besorolási kérelmet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: hatóság) nyújtja be. A nyilvántartásba vételi és besorolási kérelemhez csatolni kell a rendeletben meghatározott mellékleteket, többek között az előadó-művészeti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály), valamint a költségvetési szervekről vezetett nyilvántartásból származó, a törzskönyvi nyilvántartási szám igazolására vonatkozó hiteles kivonatot. Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője minden év március 31-ig besorolási adatokat szolgáltat a hatóságnak a központi költségvetési támogatásnak az adatszolgáltatást követő évben (tárgyév) történő igénybevétele érdekében. A hatóság az előadó-művészeti szervezet támogatását követő 5 éven át helyszíni ellenőrzést folytathat le. Ennek során többek között vizsgálja a nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatok, dokumentációk helytállóságát, valamint azt, hogy a besorolás feltételei a támogatás időtartama alatt fennálltak-e. A támogatások nyújtásának és igénybevételének a közösségi szabályok alapján történő ellenőrzése érdekében az előadó-művészeti szervezet a keletkezett iratokat a támogatási döntést követő 10 évig köteles megőrizni. Hatálybalépés: 2009. március 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2009. március 4.)

Jogszabályváltozások 5 Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról A jogszabály száma és címe: 11/2009. (III. 6.) OKM rendelet az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról A jogszabály lényege: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, amely az elsőfokú eljárásban előadó-művészeti szervezetenként 15 ezer forint, a másodfokú eljárás díja 7000 forint. A kérelmezőnek a nyilvántartásba vétel, illetve a besorolás alapjául szolgáló adataiban, valamint a nyilvántartott adataiban bekövetkező változások nyilvántartásba való átvezetéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek mértéke az elsőfokú eljárás díjának 50 százaléka. Hatálybalépés: 2009. március 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) A helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről A jogszabály száma és címe: 8/2009. (III. 4.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet alapján a hivatásos önkormányzati zenekart és énekkart fenntartó vagy támogató helyi önkormányzatok igénybejelentés alapján részesülhetnek támogatásban és a támogatást kizárólag az igénybejelentésben meghatározott célra használhatják fel. Hivatásos önkormányzati zenekar és énekkar a helyi önkormányzat által létrehozott és fenntartott költségvetési szervként működő zenekar és énekkar, továbbá a helyi önkormányzat által alapított és kizárólagos tulajdonában lévő, és a helyi önkormányzattal közhasznú megállapodást kötött közhasznú társasági formában működő zenekar és énekkar, valamint az olyan önálló jogi személyiségű hivatásos zenekar és énekkar, amellyel, vagy amelynek fenntartójával annak működtetésére a helyi önkormányzat 2008. szeptember 1-je előtt megkötött, hosszú távú legalább 5 éves közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A támogatásról szóló döntést az OKM közzéteszi a honlapján és 2009. április 20-ig értesíti az érintett helyi önkormányzatokat. A megítélt támogatást egy összegben a Magyar Államkincstár folyósítja április 27-ig a helyi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. A helyi önkormányzat gondoskodik a kapott támogatás felhasználásának elkülönített és naprakész nyilvántartásáról, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatás megadásáról, valamint az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról. A helyi önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról 2009. december 31-ig, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követő év június 30-ig kell elszámolni. Hatálybalépés: 2009. március 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2009. március 4.) A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatásról A jogszabály száma és címe: 10/2009. (III. 6.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhetnek kiegészítő támogatást a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. a) pontjában meghatározott, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű iskolákat fenntartó helyi, települési kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, intézményi társulások (a továbbiakban: helyi önkormányzat), amelyek a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást a szlovén nyelvoktató iskolák fenntartói és azok a fenntartók is igényelhetik, amelyek a 2008/2009. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a nemzetiségi kétnyelvű oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették, feltéve, ha az 1. és 2. évfolyam tanulóinak legalább 90 százaléka részt vesz a nemzetiségi kétnyelvű oktatásban. A támogatást igényelhetik a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. b) pontjában meghatározott, 1100 fő lakosságszám alatti településen működő nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodák, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolák fenntartói is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A fenntartói támogatás kizárólag az intézmény, továbbá többcélú kistérségi társulás, valamint intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító székhely település intézménye, illetve annak tagintézménye működési feladatainak megvalósítását (személyi juttatásokat és azok járulékait, az intézmény működését szolgáló dologi kiadásokat) szolgálja. Az intézmény költségvetésében tervezett felhalmozási kiadásokra a támogatás nem használható fel. A támogatás gyermekenként, tanulónként csak az egyik jogcímen igényelhető. A támogatás akkor igényelhető, ha az intézmény kisebbségi nevelést, oktatást biztosító feladatellátási helyén a programban részt vevő tanulók aránya legalább kilencven százalék. Több oktatási forma esetén, 1100 fő lakosságszám fölötti településen csak a nemzetiségi nyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók arányában nyerhető el támogatás, 1100 fő lakosságszám alatti településen a nemzetiségi nyelvoktató okta-

6 Jogszabályváltozások tásban részt vevő tanulók után is elnyerhető a támogatás. Óvodák esetében további feltétel, hogy a kisebbségi programban részt vevő csoportokban az óvodai nevelés teljes időtartamában biztosított legyen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 17. -ának (3) bekezdésében, illetve a 128. (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott végzettséggel rendelkező főállású óvodapedagógus. A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítésére a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. c) pontjában meghatározott intézmények fenntartói igényelhetik a nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek és munkafüzetek beszerzéséhez. A fenntartók a tankönyvjegyzéken szereplő nemzetiségi nyelv és irodalom, kisebbségi népismereti, illetve kisebbségi nyelvű közismereti tankönyveknek a beszerzéséhez kérhetnek támogatást. Igényelhetik, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 24. -ának (5) bekezdése alapján kiadott nemzetiségi tankönyvek beszerzésének a támogatását, e tankönyvek térítési díját az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett döntésével állapítja meg. A tankönyveket azonban a munkatankönyvek és munkafüzetek kivételével az elkövetkezendő négy év tanulólétszámának alakulását figyelembe véve az érintett tanulólétszámot legfeljebb tíz százalékkal vagy öt darabbal meghaladó példányszámban lehet megrendelni. A középiskolai tankönyvekből és szöveggyűjteményekből a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. -ának (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel olyan példányszám rendelhető, amely biztosítja a végzős tanulók érettségi vizsgára való felkészülését. E tankönyveket a tankönyvpiaci törvény 8/E. -ának rendelkezései szerint az iskolai könyvtár állományába kell venni, és kölcsönzés útján jut a tanulókhoz. Támogatásként e tankönyvek beszerzési ára megigényelhető. A támogatásokról a helyi önkormányzatok a 2009. évi költségvetésről szóló beszámolójukban a központosított előirányzatok elszámolásait tartalmazó űrlapon számolnak el. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály száma és címe: 12/2009. (III. 27.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: Vissza nem térítendő szakmai támogatásban az a helyi önkormányzat részesülhet, amely működési engedéllyel rendelkező múzeumot tart fenn. A támogatás igényelhető nagyszabású 10 millió forintnál nagyobb forrásigényű állandó kiállítás előkészítése, létrehozása, teljes körű felújítása, illetve korszerűsítése, beleértve a kisebbségi kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven előállított katalógusok, illetve kiállítási vezetők, ismertetők megjelentetését, oktatási célú közösségi terek kialakítása a Közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező múzeumok számára. Az igényt tartalmazó kérelmet a helyi önkormányzatnak 2009. április 20-ig kell benyújtania az oktatási és kulturális miniszterhez a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége útján. A támogatásról a miniszter 2009. június 20-ig dönt, a döntést 2009. június 30-ig közzéteszi az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. Hatálybalépés: 2009. március 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 38. szám (2009. március 27.) A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály száma és címe: 14/2009. (III. 12.) ÖM rendelet a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet módosításáról (a továbbiakban: R.) A jogszabály lényege: Az R. 5. -a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek módosításával a fenntartó az óvodák, általános iskolák infrastrukturális fejlesztéséhez a korábban meghatározott 12 osztály helyett, 8 osztállyal működő intézmény fenntartása esetén is nyújthat be pályázatot. Módosultak a R.-ben szabályozott határidők, legfontosabbként a pályázati határidő április 3-ig meghosszabbodott. Hatálybalépés: 2009. március 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 29. szám (2009. március 12.) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről A jogszabály száma és címe: 11/2009. (III. 6.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a szolgálati viszony létesítésével összefüggő szabályokat, a szerződéses szolgálati viszony létesítésére, a szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályaira, a próbaidőre, a rendelkezési

Jogszabályváltozások 7 állományba helyezésre vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerültek továbbá a pályázat kiírásával kapcsolatos szabályok és az elbírálás rendje is. A jogszabály rendelkezéseket tartalmaz a szolgálati viszony módosítása, szünetelése, megszűnése, illetve a hivatásos állományba való visszavétel, az összeférhetetlenség és a szolgálati viszony tartalma tekintetében. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.) Egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 12/2009. (III. 10.) ÖM rendelet az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokra vonatkozó eljárás szabályairól szóló 6/2008. (X. 8.) ÖM rendelet módosításáról A módosítás lényege: Változott a nehéz helyzetben lévő vállalkozások definíciója, e szerint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás nevezhető nehéz helyzetben lévőnek. A jogszabály 3. -a kiegészült egy új bekezdéssel, mely alapján a beruházási célú támogatás esetén nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás nyújtásának évét megelőző mind a három évben veszteséges volt; vagy elvesztette korábbi saját tőkéjének ötven százalékát. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.) A helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatásáról A jogszabály száma és címe: 15/2009. (III. 17.) ÖM rendelet a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatásáról A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 30. pontjában foglalt előirányzat a helyi önkormányzatok által fenntartott sportlétesítmények felújításához nyújt támogatást, amelyre a helyi önkormányzatok pályázhatnak. A támogatás csak abban az esetben igényelhető az áfa összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha az önkormányzatnak a támogatásból megvalósított cél kapcsán áfalevonási joga nincs. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, maximális összege sportlétesítmény-felújításonként 10 millió forint. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzatnak, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján meg nem fizetett köztartozása van vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, továbbá a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül(t), illetve szintén nem nyer támogatást az az önkormányzat, amelyik nem rendelkezik a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti helyi sportfejlesztési koncepcióval. A támogatásra jogosult önkormányzatok körének, valamint a támogatás összegének meghatározása során megvizsgálandó, hogy az önkormányzat által a sportlétesítmény felújítására és hasznosítására készített terv megfelelően alátámasztja-e a felújítás szükségességét. Az önkormányzat pályázatát az Önkormányzati Minisztérium által készített és honlapján közzétett pályázati adatlapon nyújthatja be. A pályázat részét képezi az önkormányzat sportlétesítmény felújítási programja. A pályázatot papír alapon egy eredeti és két másolati példányban postai úton, illetve elektronikus formában (e-adaton) a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez 2009. április 24-ig kell eljuttatni. Hatálybalépés: 2009. március 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.) Az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály száma és címe: 16/2009. (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza az Európai Parlament képviselőinek választásához kapcsolódó határidőket, határnapokat. Így például, a névjegyzékbe történő felvételhez, szavazókörök kijelöléséhez, választási kampányhoz, a külképviseleteken történő szavazáshoz, a választás eredményének megállapításához kapcsolódó határidőket, határnapokat. Hatálybalépés: 2009. március 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 37. szám (2009. március 26.) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzéséről A jogszabály száma és címe: 43/2009. (III.26.) KE határozat az Európai Parlament tagjai választásának kitűzéséről A jogszabály lényege: A köztársasági elnök az Európai Parlament tagjainak a választását 2009. június 7-re (vasárnapra) tűzi ki. Hatálybalépés: Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 37. szám (2009. március 26.)

8 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A víz élet, gondozzuk közösen! Készül Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve Az önkormányzatok részvételi lehetőségei a tervezésben A Víz Keretirányelv bevezetése hazánkban Egyre többet hallunk a víz értékéről, a fogyatkozó készletekről, a megőrzésük fontosságáról és Magyarország kiemelkedő lehetőségeiről e téren. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és tájaink meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió Víz Keretirányelvének (VKI) kidolgozásához, mely az egész Európai Unióban meghatározza a következő évtizedek vízgazdálkodását. 2004-es csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtásával a vizek állapotának megőrzése és javítása. Így vizeink megóvását, állapotuk folyamatos javítását ma már nemcsak a józanész diktálja, hanem törvényben előírt kötelessége is az államnak, az önkormányzatoknak, a közigazgatási intézményeknek, sőt minden egyes állampolgárnak. Mi a Víz Keretirányelv célja? A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek 1 (jellemzően ivóvíz-szolgáltatásra alkalmas parti szűrésű rétegvízkarsztvízkészletek, termálvizek és ezek víztartói) jó ál la potba kerüljenek. Ennek az általános célkitűzésnek az elemei felsorolástól független, egyforma prioritási sorrendben a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. A Keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek, mint a vízállapotokra legérzékenyebb indikátorok minél zavartalanabb állapotát, így a megfelelő vízmennyiséget is. 1 A VKI víztestnek nevezi a felszíni vagy felszín alatti vizeknek a jelentős, különálló, lehatárolható, a vizek egészét jellemző elemeit. Egy tó vagy tározó általában egy víztest, de egy nagy folyónál például előfordulhat, hogy a különböző jellemzőkkel bíró szakaszait külön víztestként célszerű kezelni. A VKI a jó állapot elérésére vonatkozó célkitűzést a víztestek szintjén fogalmazza meg.

Jogértelmezés 9 A társadalom különféle vízhasználati igényeit, köztük a településfejlesztési elképzeléseket, a szennyvízkezelést és az ivóvízellátást, az árvízi vagy belvízi védekezést, a turizmus vagy a vízi közlekedés fejlesztését és a vizek jó állapotának elérését célzó intézkedéseket össze kell hangolni. A különböző elképzelések összehangolásához pedig elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (természetvédők, horgászok, gazdák, turizmusból élők stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. Az érdekeltek részvételének elsődleges felülete a tervezés hivatalos honlapja, a www.vizeink.hu. Itt megtalálhatóak a véleményezhető dokumentumok, valamint minden további, a részvételhez szükséges információ. A honlapon lehetőség van regisztrálni, és naprakész tájékoztatást kérni az egyes területeket érintő tervezés aktuális híreiről. Hogyan érhetők el a célok? A vizek állapotának javításához számos intézkedésre, jogi-szabályozási módosításra, illetve műszaki-ökológiai beavatkozásra lesz szükség. A tervezett intézkedéseket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai irányításával a 2009. év végére elkészülő, az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze. Ez a terv koncepcionális szintű, a szükséges intézkedések további részletes kidolgozása 2010-től kezdődően zajlik. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés hazánkban több szinten valósul meg: országos szinten, négy részvízgyűjtő (Duna közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton) szintjén és 42 tervezési alegység szintjén. A hazai terveknek illeszkedniük kell a teljes Duna-medence (úgynevezett Duna vízgyűjtő kerület) tervéhez. Magyarország 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegysége A különböző szinteken a tervezésért az alábbi közigazgatási szervek a felelősek: Duna vízgyűjtő kerület: Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) Országos: Környezetvédelmi Minisztérium (stratégiai irányítás) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) (operatív feladatok) Részvízgyűjtő: 1. Duna: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 2. Tisza: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok

10 Jogértelmezés 3. Dráva: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs 4. Balaton: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 42 alegység: a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (KÖVIZIG) A felelős/koordinátor szervezetek együtt dolgoznak a természetvédelmi, valamint a környezetvédelmi hivatalos szervekkel (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyeletek, nemzeti park igazgatóságok). A tervezés előkészítése 2004-ben indult el Magyarországon. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságon elkészült Magyarország vizeinek digitális térképi katasztere, majd ezt követően a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával elkészült a magyarországi víztestek kijelölése. Ezt követően megvizsgálták, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a vizekre, valamint számba vették, hogy mely területek képviselnek különleges értéket. A vizsgálatok eredményeire támaszkodva meghatározták, hogy melyek azok a legjelentősebb vízgazdálkodási kérdések és problémák, amelyekkel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalkozni szükséges. Az azonosított problémák listáját a felelős szervezetek 2008. első fél évében társadalmi vitára bocsátották. Ezek az anyagok, az érintettek véleményét is figyelembe véve, képezik az alapját a vizek állapotát javító intézkedések kidolgozásának. A 2009-ben elkészülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek fogják tartalmazni, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy vizeink állapota javuljon. Ezek az intézkedések lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás vagy a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés fejlesztése, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve vízvisszatartás arányainak módosítása, vízfolyások és állóvizek rehabilitációja, működésük részleges vagy teljes visszaállítása, vízkivételek engedélyezési követelményeinek módosítása stb., de idetartozik egyes jogszabályok korszerűsítése is. Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára is törekedni kell. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás lehetőségei meghatározó keretet jelentenek. Az önkormányzatok hogyan vehetnek részt az intézkedések megtervezésében? A Víz Keretirányelv előírja, hogy a társadalmat be kell vonni a problémafeltárásba és a célok eléréséhez szükséges műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésével kapcsolatos véleményadásba és a végrehajtás támogatásába. 2009-ben, a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárását követően elkészülnek és társadalmi vitára kerülnek a vízgyűjtőgazdálkodási tervek tervezetei, amelyek már a felvetett problémákat megoldó intézkedéseket tartalmazzák. Az intézkedések társadalmi konzultációjának első lépéseként véleményeket és javaslatokat várnak a tervezők a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve Az országos terv háttéranyaga című dokumentumhoz a www. vizeink.hu honlapon, a Véleményezze! linken keresztül. Kérjük, válaszoljon a honlapon megfogalmazott kérdésekre a települési szennyvízkezeléssel, az ár- és belvízi kockázat kezelésének ökológiai szempontokkal összehangolható koncepciójával vagy a vízszennyezés csökkentését célzó intézkedésekkel kapcsolatban. 2009 májusában kerülnek nyilvánosságra a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket bemutató vízgyűjtőgazdálkodási tervek vitaanyagai (konzultációs anyagok). A tervek a fent leírt három szinten készülnek és bocsáttatnak vitára: mind a 42 tervezési alegység, minden részvízgyűjtő és az országos szint dokumentumai is elérhetőek lesznek a www.vizeink.hu honlapon. A tervezetekhez 2009. július 31-ig lehet majd írásban hozzászólni, véleményt és javaslatokat megfogalmazni a www. vizeink.hu honlap Véleményezze! rovatán keresztül. Ezenfelül a véleményeket és módosító javaslatokat területi és tematikus vitafórumokon szóban is el lehet majd mondani a tervezőknek. A fórumok időpontjait és helyszíneit a honlapon közzétesszük, és az érintett önkormányzatoknak elektronikus úton (e-mail) meghívót küldünk. A társadalmi egyeztetést követően a tervezők, az egyeztetés eredményeit is figyelembe véve, 2009. december 22-ig véglegesítik az országos és területi szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terveket. 2010-ben a végleges tervek alapján megkezdődik a részletes tervek készítése, majd ezt követi a megvalósítás.

Jogértelmezés 11 Miért érdemes bekapcsolódni a tervezésbe? Ahhoz, hogy a vizek kínálta sokrétű lehetőségek valóban kihasználhatóak legyenek, a tervezőknek ismerniük kell az emberek elképzeléseit saját lakókörnyezetükről, hogy azokat össze tudják hangolni a felszíni vagy felszí alatti vizek állapotának javításával. Mit jelent az összehangolás? Nagyon sokféle beavatkozás jöhet szóba, ezek közül két példa: Bizonyos esetekben egy folyószakasz állapotának javításához a környező mezőgazdasági területeken csökkenteni kell a műtrágya- és vegyszerhasználatot. Az érintettekkel egyeztetni szükséges, hiszen megélhetésüket nem veszélyeztetheti ez az egyébként állapotjavító, a vízfolyás fenntarthatóságát biztosító és nem utolsósorban természetvédelmi intézkedés, beavatkozás. Vagy egyes vízfolyásokra épített duzzasztógát lehetetlenné teszi a halak vándorlását, megváltoztatja a vízfolyás egészséges működését. Ezt a gát megszüntetésével is lehetne orvosolni, amennyiben a helyi társadalom a duzzasztásból fakadó funkciót nem igényli; léteznek még köztes megoldások is, amelyek a természetvédelem és a lakossági igények közti kompromisszumon alapulnak, például a műtárgy módosítása, hallépcsővel való kiegészítése. A társadalmi véleményezés folyamata akkor lesz hasznos és sikeres, ha beszélgetések, együttgondolkodás indul meg a település vagy kistérség fejlesztési elképzeléseiről, jövőjéről, és sikerül összehangolni a vizek állapotának javítását célzó intézkedéseket a különböző területeket érintő tervekkel. Az érintett településeken élők és mindazok, akiket a vízgazdálkodási intézkedések más módon érintenek, illetve akiktől az intézkedések sikere függ, a tervezési folyamatban való részvételükkel lehetőséget teremthetnek arra, hogy a jövőt az ő elképzeléseik is alakítsák. További információ a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel és a részvételi lehetőségekkel kapcsolatban: www.vizeink.hu Összeállította: a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

12 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Nincs olyan törvényi rendelkezés, mely lehetővé tenné a helyi önkormányzati bizottság tagjainak helyettesítését, illetve arra hatalmazná fel a helyi képviselő-testületet, hogy rendeletében engedélyt adjon a bizottsági tagok helyettesítésére [550/H/2008. AB határozat] Az indítványozó kifogásolta, hogy az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló rendelete lehetőséget biztosít a közgyűlési bizottsági tagok helyettesítésére, a bizottsági üléseken a tagok képviseltetésére. Az indítványozó azt állította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) bizottságokra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak felhatalmazást arra, hogy a képviselő a bizottsági ülésen való részvételre helyettest állítson. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Megítélése szerint az Ötv. több rendelkezése kifejezetten lehetőséget ad a helyi önkormányzati szervek helyettesítésére [34. (1) bekezdése alpolgármester(ek) választása, 36. (1) bekezdése aljegyző kinevezése, 62. (5) és (6) bekezdései főpolgármester-helyettesek választása, több aljegyző kinevezése]. Az Ötv. azonban a helyi képviselő-testület bizottsági tagjainak helyettesítéséről nem rendelkezett: nincs olyan törvényi rendelkezés, mely lehetővé tenné a helyi önkormányzati bizottság tagjainak helyettesítését, illetve arra hatalmazná fel a helyi képviselő-testületet, hogy rendeletében engedélyt adjon a bizottsági tagok helyettesítésére. Az SZMSZ indítvánnyal érintett része tehát a bizottsági tagok helyettesítéséről nem törvényi felhatalmazás alapján rendelkezik. Hozzáfűzte továbbá, hogy amennyiben a bizottsági tagok helyettesíthetők, s a helyettes jogai és kötelezettségei az SZMSZ értelmében azonosak a helyettesített bizottsági tagéval, akkor a határozatképesség megállapításánál, illetve a határozathozatalnál a helyettesítéssel megbízott bizottsági tag duplán számít. Ez pedig nem felel meg az Ötv. 19. (1) bekezdésének, miszerint a képviselők jogai és kötelességei azonosak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ötv. rendelkezéseivel össze nem egyeztethető helyi önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes az Ötv. 16. (1) bekezdésével, mely szerint törvény által szabályozott kérdéskörben a helyi képviselőtestület rendeletalkotása korlátozott: törvény felhatalmazása alapján, illetve törvény végrehajtására alkothat rendeletet. Az SZMSZ törvénybe ütköző rendelkezéseit ezért megsemmisítette. A képviselő-testületnek nincs arra felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást [875/H/2003. AB határozat] Az indítványozó kifogásolta, hogy az önkormányzat távhőszolgáltatásról szóló rendeletének (a továbbiakban: Thr2.) törvénysértő az a rendelkezése, mely a településen kötelezően meghatározza a kizárólag távhővel fűtendő területeket. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. A távhőszolgáltatás a helyi közszolgáltatások körébe tartozik. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt2.) 6. -ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. A távhőszolgáltatásra ugyanúgy, mint más közüzemi szolgáltatásra (pl. víz, energia) irányadók a polgári jog közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályai. A távhőszolgáltatásról szóló speciális szabályokat a Tszt2. tartalmazza. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben vizsgált esetben a Tszt2. 6. -ának (2) bekezdése és 52. -ának (2) bekezdése ad a képviselő-testület számára rendeletalkotási felhatalmazást, amely felhatalmazást a törvény 60. -ának (3) bekezdése megismétel. A Tszt2. 6. -a (2) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. Következésképpen a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást, ahogyan erre az Alkotmánybíróság már 22/2009. (II. 26.) AB határozatában elvi éllel rámutatott. Ilyen tartalmú rendelettel ugyanis a helyi jogalkotó a fogyasztók Tszt2.-ben biztosított jogait korlátozná, ami magasabb szintű jogszabállyal ellentétes normaalkotáshoz s így alkotmányellenességhez vezetne. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Thr2. vonatkozó rendelkezését törvénysértőnek, s így az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésébe ütközőnek ítélte, és megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály

Területfejlesztés és építésügy 13 Tájékoztató a településrendezési eszközök Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számára történő megküldéséről Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai, valamint időközben a településrendezési szakterület új minisztériumi felügyelet alá kerülése miatt a 2007-ben kiadott tájékoztatót aktualizálni kell. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. -a rendelkezik a településrendezés általános szabályairól, ennek keretében a településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat, szabályozási terv) véleményeztetési eljárásáról. Megítélésünk szerint mai napig gondot okoz, hogy a tervkészítés különböző szakaszaiban, illetve a megállapítás előtt mely szerveket vonjunk be a véleményezési eljárásba. Tájékoztatónk ebben szeretne segítséget nyújtani. Az egyszerűség kedvéért háromfázisú véleményezési eljárásként lehet kezelni a törvény 9. -ában leírtakat (első fázis: előzetes véleményezés, második fázis: közbenső véleményezés, harmadik fázis: végső véleményezés). A háromfázisú eljárás során az érintettek köre nem teljesen azonos. A három fázishoz kapcsolható megkereső levelek ajánlott formája megtalálható a www. nfgm.gov.hu honlapon: a bal oldali menüsorban a Területfejlesztés és Építésügy főcím alatt a Területrendezési, településrendezési és településfejlesztési címszóra kattintva a Településrendezés dokumentumai között. Ugyanitt megtalálható a településrendezési tervek véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek felsorolása is, amelyet jelenleg alkalmazni kell. Az Étv. a 9. (2) és (3) bekezdésében többek között az államigazgatási szerveknek az előkészítés során (első fázis), valamint a megállapítás előtt (második fázis) való bevonásáról rendelkezik. A (3) bekezdés tartalmazza azt is, hogy a véleményezési eljárásba bevonandó államigazgatási szerveket külön jogszabály határozza meg. A külön jogszabály az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5. -ának (1) bekezdése, s azzal összefüggésben a 3. számú melléklet. A mellékletet az OTÉK módosításáról szóló 182/2008.(VII. 14.) Korm. rendelet módosította, és 2008. VII. 22-étől hatályos. A módosító rendelet az 1. pontjában az illetékes állami (területi) főépítészt nevesíti, mint érdekeltet, a véleményezési eljárásban. A melléklet 1. pontjában szereplő tartalom változásán felül átszervezés következtében az utóbbi időben egyéb, az alábbiakban vázolt változások is történtek. A településfejlesztés és a településrendezés kormányzati szinten a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (továbbiakban: NFGM) került. A minisztériumban bekövetkezett szervezeti változások azonban nem érintették a szakterületet, jelenleg is egy főosztály keretében működik mind a településfejlesztéssel, mind a településrendezéssel foglalkozó osztály. A főosztály elnevezése változatlan: Területrendezési és Településügyi Főosztály, vezetője dr. Tompai Géza főosztályvezető. A szándék tehát nem változott, az önkormányzati törvényben megjelölt a települési önkormányzatok számára ellátandó feladatként előírt településfejlesztés és településrendezés egy kézbe tartása továbbra is az egységes szemlélet fenntartását tükrözi. Az Étv. 9. -ának (6) bekezdése a 2006. évi módosítás során a nevesíti a fejlesztési koncepciót. A bekezdés a) pontja úgy fogalmaz, hogy a szabályzatokat és terveket a felsoroltak szerint, értsd: a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített dokumentumok esetére az állami főépítész útján a miniszternek [az építésügyért felelős miniszter jelenleg a NFGM minisztere, lásd Étv. 4. (4) bekezdés], a fejlesztési koncepciókat (értsd: kizárólag a településfejlesztési koncepciót!) szintén a felsoroltak szerinti esetekben készülőket a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek (jelenleg a NFGM minisztere) kell küldeni végső szakmai véleményezés (harmadik fázis) céljából. A bekezdés b) pontja az a) pontban felsoroltak kivételével valamennyi szabályzat és terv (és módosításuk!), valamint a fejlesztési koncepció véleményezését az állami főépítész feladataként írja elő. Összegezve: a településrendezési eszközök, valamint módosításuk a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített településfejlesztési koncepciók, szabályzatok és tervek kivételével a területileg illetékes állami főépítészek véleményezési jogkörébe tartoznak, akik egy személyben mindkét (településfejlesztés, településrendezés) szakterületet képviselik. Az állami főépítészek jelenleg az Önkormányzati Minisztérium irányítása alatt álló Regionális Államigazgatási Hivatalok szervezeti keretében működnek a 318/2008.(XII. 23.) Korm. rendelet alapján. A főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatok és tervek (kisebb módosításuk nem!) az állami főépítész útján megküldve jelenleg az NFGM Területrendezési és Településügyi Főosztály véleményezési jogkörébe tartoznak. Összeállította: dr. Tompai Géza főosztályvezető, Területrendezési és Településügyi Főosztály, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium