VÁLASZOK. 1.) Valamennyi jelzett előírást módosítottuk. 2.) IKVSZ 4. és 5..át töröltük.

212/2014. (VI.30.) Kt. határozat 1. sz. melléklete VÁLASZOK A XVII. KERÜLETI KVSZ-EL (A TOVÁBBIAKBAN: IKVSZ) KAPCSOLATBAN A TERÜLETRENDEZÉSI, ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR SZAKMAI VÉLEMÉNYÉRE Az IKVSZ a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 46. (1) bekezdés alapján a 2012.08.06-án hatályos OTÉK és a 2012.12.31-én hatályos Étv alapján készült. 1.) Valamennyi jelzett előírást módosítottuk. 2.) IKVSZ 4. és 5..át töröltük. 3.) Az előírás egy részét módosítottuk, többi részén változtatás nem történik. INDOKOLÁS: A közterületek kapcsolatának biztosítása mondarész közterületek közötti kapcsolat biztosítása mondatrészre módosul. Az építési telek fogalmát az Étv. (2012.12.31.) 2. 6. pontja határozza meg: Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek magánút alkalmazása. Az OTÉK 33. szerint Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított. A Budapesti Városrendezési Keretszabályzat 2. (7) bekezdése alapján Budapest közigazgatási területén belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. A telekalakításról szóló 85/2000.(XI.8.) FVM rendelet 3. (2) bekezdése lehetővé teszi a telkek alakításának egyes típusait akkor is, ha azok jellemzői nem felelnek meg a KVSZ előírásainak. A KVSZ ezekben az esetekben szabályozza a kialakítható telkek jellemzőit. Fentiek alapján indokolt a magánutak IKVSZ-ben történő szabályozása. A magánút megszüntetésére vonatkozó előírás azért szükséges, hogy az azok által kiszolgált telkek megközelíthetőek maradjanak. 1

212/2014. (VI.30.) Kt. határozat 1. sz. melléklete 4.) Változás nem történik. INDOKOLÁS: IKVSZ 9. Az elővásárlási jog sajátos jogintézményének alkalmazása a 2012.12.31. ÉTV. 25. (1) bekezdés alapján került a KVSZ szövegébe: a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. Az IKVSZ ezeket a meghatározott célokat rögzíti. IKVSZ 10. A kisajátítási jog sajátos jogintézményének alkalmazása a közérdek érvényesítésére került a szabályzatba (tervezett közterületek, a Rákospatak és Népkert közötti sportkert céljára fenntartott parkrész területének telkei, valamint gyalogos kapcsolat megvalósításához szükséges területek esetében). IKVSZ 11. A beültetési kötelezettség előírását a környezet védelme és a közérdekű környezetalakítás érdekében teszi lehetővé a KVSZ a közhasználat céljára megnyitott magánterületekre és a magánutakra. 5.) Az előírást módosítottuk. 6.) Törölve. 7.) Törölve. 8.) KVSZ 22. (5) bekezdés törölve, az IKVSZ egészében a KSZT mozaikszó Szabályozási Tervre módosul. 9.) A főfunkció fogalommagyarázata beépül az értelmező rendelkezésekbe, a 24. (3) bekezdésben a fő rendeltetést kifejezés főfunkciót kifejezésre módosul. 10.) Az előírást módosítottuk. 11.) Az előírást módosítottuk. 12.) KVSZ 24. előírásaiban a szabályozási terv minden előírásban szabályzat -ra módosul. 13.) Az előírást módosítottuk. 14.) Az előírást módosítottuk, áthelyezve a 33. (16) bekezdésbe. 15.) Megvizsgáltuk, az előírás nem változik. INDOKOLÁS: Az előírások szükségességét megvizsgáltuk, azokat továbbra is szükségesnek tartjuk. 16.) Nem változik. INDOKOLÁS: 2

212/2014. (VI.30.) Kt. határozat 1. sz. melléklete Az IKVSZ a korábbi KSZT-k integrálásával készült. Az előírások szigorítása korlátozási kártalanításhoz vezethet, míg enyhítése a szabályok lazítását eredményezné. 17.) Nem változik. INDOKOLÁS: Az IKVSZ a korábbi KSZT-k integrálásával készült. Az előírások szigorítása korlátozási kártalanításhoz vezethet, míg enyhítése a szabályok lazítását eredményezné. 18.) Az előírást javítottuk 19.) A 67. (3), (5) és (6) bekezdései törölve. 20.) A 67. (7) bekezdését módosítottuk. 3

VÁLASZOK 212/2014. (VI.30.) Kt. hat. 2. számú melléklete Az Integrált KVSZ véleményezése során beérkezett lakossági észrevételekre 1. Frik Zoltán észrevétele Válasz: A Homokiszőlők területére vonatkozó átsorolás Budapest Főváros Önkormányzatának a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: FSZKT) módosítását igényli, az erre vonatkozó kérelmünket 2009-ben benyújtottuk a Főváros felé, azóta a kérelmünk tárgyában több egyeztetés is történt, azonban az átsorolás nem történt meg. Jelenleg Budapest Főváros Önkormányzata új Településszerkezeti Tervet (a továbbiakban: TSZT) készíttet. A TSZT feltételekkel átsorolja gazdasági besorolásba a Homokiszőlők területét. Ezen feltételek egyikével, nevezetesen a Gyömrői út Csévéző úti csomópont bővítésével nem értünk egyet, amely véleményünket Önkormányzatunk Képviselő-testület határozat formájában erősített meg 2014. februárjában. Az Integrált KVSZ-nek meg kell felelnie a hatályos, magasabb rendű településrendezési terveknek, így az FSZKT-nak is. Emiatt az Integrált KVSZ-ben a Homokiszőlők területének átsorolására jelenleg nincsen jogszabályi felhatalmazása az Önkormányzatnak, ami nem azt jelenti, hogy az Önkormányzat a Homokiszőlők rendezetlenségének megoldására nem törekszik. 2. Horváth László és Horváthné Csehély Izabella észrevétele Válasz: A paramétereket a hatályos KVSZ-ben foglaltaknak megfelelően javítottuk. 3. Márton László (Recovery Zrt. CIB Bank) észrevétele Válasz: A paramétereket a hatályos KVSZ-ben foglaltaknak megfelelően javítottuk. 1

220/2014. (VI. 30.) Kt. határozat melléklete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalának Etikai Kódexe A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) foglalt felhatalmazás alapján megalkotott jelen Etikai Kódex célja, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatala minden munkatársa számára munkakörtől és vezetői beosztástól függetlenül meghatározza azokat az értékeket és magatartásnormákat, amelyek támogatják a megbízható, hatékony, minőségi munkavégzést, felelősségvállalást, segítőkészséget és az ésszerű cselekvést annak érdekében, hogy a szervezet betöltse funkcióját. Az Etikai Kódex irányt mutat a külső és belső kapcsolatokban elvárt egységes és kiszámítható magatartáshoz, segítséget ad egy-egy konkrét helyzetben a megfelelő viselkedés kialakításához. Az Etikai Kódexben leírtak gyakorlati alkalmazása valamennyi munkatárs számára kötelező. A köztisztviselő éves teljesítményének értékelésénél a leírt magatartási szabályok betartása értékelési szempont. 1. Definíciók EK Hivatal Kerület Kódex Közszolgálati Szabályzat Munkatársak Elektronikus Kommunikáció Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Etikai Kódexe Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól szóló, többször módosított 55/2001. (X.30) sz. rendelete végrehajtására kiadott Egységes Közszolgálati Szabályzat A Hivatal minden munkatársa munkakörtől és vezetői beosztástól függetlenül 2. A Kódex hatálya 2.1. Személyi hatály A Kódex hatálya kiterjed a Hivatal valamennyi munkavállalójára 2.2. Területi hatály Az Etikai Kódex kiterjed a Hivatal működésének teljes területére, a munkavégzés valamennyi helyszínére és minden olyan helyszínre, ahol a Hivatal nevében bármely munkavállalója tárgyal, fellép, kommunikál.

2.3. Időbeli hatály A Kódex a Közszolgálati Szabályzat mellékleteként, azzal egyidejűleg lép hatályba. 3. A Kódex közzététele A Kódex hatálybalépését követően valamennyi Munkatárs köteles azt megismerni, rendelkezéseit kötelező érvényűnek elfogadni. Minden újonnan belépő Munkatárs a személyi iratainak átvételével egyidejűleg jelen Kódexet is köteles megismerni. A Kódex a belső képzések részét képezi. 4. Hivatásetikai alapelveink 4.1 A Hivatal Munkatársai feladataikat a. Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN, b. mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN, c. a közjó iránt ELKÖTELEZETTEN, d. döntéseik, nyilatkozataik és cselekedeteik súlyának tudatában FELELŐSEN, e. a legjobb tudásuk szerint SZAKSZERŰEN, f. a rájuk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN, g. döntéseikben, nyilatkozataikban és cselekedeteikben TISZTESSÉGESEN, h. megjelenésükben és magaviseletükben MÉLTÓSÁGGAL, i. az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében PÁRTATLANUL, j. a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN, k. a valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN, l. a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában ARÁNYOSAN, m. az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE, n. emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN, o. vezetőik és az állampolgárok számára ÁTLÁTHATÓAN, p. minden érintettel EGYÜTTMŰKÖDVE, q. legfőképpen pedig mindenben LELKIISMERETESEN 2

teljesítik. 4.2 A Hivatal Vezetői munkakörben foglalkoztatott Munkatársai feladataikat a 4.1. pontban foglaltakon túl a. a Munkatársaiktól elvárt magatartásban PÉLDAMUTATÓAN, b. feladataik elvégzésében Munkatársaikat TÁMOGATVA, c. jogi és morális kötelességeiket Munkatársaiktól következetesen SZÁMON KÉRVE, d. döntéseikben SZAKMAI SZEMPONTOKAT ÉRVÉNYESÍTVE teljesítik. 4.3. A Hivatásetikai alapelvek magyarázata 4.3.1. HŰSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN teljesítik, azaz a. betartják és betartatják az Alaptörvényen alapuló hazai és az Alaptörvény alapján kötelező nemzetközi jogi kötelezettségeket, az európai uniós jogszabályokat, valamint az Európai Unió közvetlen hatállyal bíró jogi aktusait, b. legjobb tudásuk szerint törekszenek a jogszabályok alapján megválasztott vagy kinevezett vezetők által kitűzött célok megvalósítására, az általuk kiadott utasításoknak megfelelően. 4.3.2. NEMZETI ÉRDEK A Hivatal Munkatársai feladataikat mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN teljesítik, azaz a. a közjót Magyarország és a magyar nemzet valamennyi jelenlegi és jövőbeni tagja érdekeinek összességével azonosítják, b. az egyéni és csoportérdekkel szemben mindig a közjót részesítik előnyben. 4.3.3. ELKÖTELEZETTSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat a közjó iránt ELKÖTELEZETTEN teljesítik, azaz azonosulnak a közjó előmozdításával, és a vezetők által ennek érdekében meghatározott szervezeti célokkal és feladatokkal. 4.3.4. FELELŐSSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat döntéseik, nyilatkozataik és cselekedeteik súlyának tudatában FELELŐSEN teljesítik, azaz a. mivel munkájuk során sok ember sorsát befolyásolják, ennek megfelelő komolysággal és odaadással végezik azt, b. döntéseik és cselekedeteik során figyelembe veszik azok belátható társadalmi, gazdasági és környezeti következményeit, 3

c. amennyiben egy vezetői döntés jogszabállyal vagy alkotmányos értékkel ellentétes, a vezetői tekintélyt tiszteletben tartva, a számukra rendelkezésre álló valamennyi jogszerű eszközzel, etikus módon felhívják a problémára az illetékesek figyelmét. 4.3.5. SZAKSZERŰSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat legjobb tudásuk szerint SZAKSZERŰEN teljesítik, azaz a. a jogi és morális követelmények betartásán túl leginkább szaktudásuk megfelelő alkalmazásáért és a közérdekű célok szakmánk szabályainak megfelelő megvalósításáért felelősek, b. folyamatosan karbantartják és fejlesztik szakmai ismereteiket, készségeiket, és törekszenek munkájuk színvonalának javítására, c. munkájukat az ügyfelek elvárásainak figyelembevételével, szakmailag elvárható minőségű munkavégzéssel látják el, d. tudásuk és tapasztalataik átadásával támogatják Munkatársaik szakmai fejlődését, e. az állami szervezetekben felhalmozódott tudást a közvagyon fontos részének tekintik, és mindent megtesznek annak megőrzése és gyarapítása érdekében. 4.3.6. HATÉKONYSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat a rájuk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN teljesítik, azaz a. takarékosan bánnak minden olyan emberi, társadalmi, gazdasági vagy környezeti erőforrással, amely felhasználására munkájuk közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolhat, b. a legjobb tudásuk szerint arra törekszenek, hogy a felhasznált erőforrások a közjó szempontjából a lehető legjobban hasznosuljanak, c. kezdeményezően lépnek fel a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében. 4.3.7. TISZTESSÉGESSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat döntéseikben, nyilatkozataikban és cselekedeteikben TISZTESSÉGESEN teljesítik, azaz a. a Hivatalban és a Hivatalon kívül is példamutató módon betartják a rájuk vonatkozó jogi és morális követelményeket, b. nem vállalnak közösséget a jogi és morális követelmények megsértőivel, c. elkerülnek minden olyan helyzetet, amely illetéktelen befolyás alá kerülésükhöz vezethetne. 4.3.8. MÉLTÓSÁG Feladataikat megjelenésünkben és magaviseletünkben MÉLTÓSÁGGAL teljesítik, azaz a. munkahelyükön olyan módon viselkednek, beszélnek és öltözködnek, hogy az erősítse munkahelyük és általában az állami szervek megbecsültségét, és ezáltal javítsa azok feladatellátási képességét, 4

b. munkahelyükön kívül is úgy élnek és viselkednek, hogy az erősítse a velük érintkezők az állami szervekbe és azok munkatársaiba vetett bizalmát. 4.3.9. PÁRTATLANSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében PÁRTATLANUL teljesítik, azaz a. sem személyes, sem politikai rokon- vagy ellenszenveik, sem érdekeik nem tántorítják el őket a jogszabályi és morális követelményeknek megfelelő, tényeken és bizonyítékokon alapuló eljárástól, b. Hivatali státuszukat nem használják fel politikai vagy egyéb előnyszerzésre, és tartózkodnak minden olyan, különösen politikai tevékenységtől vagy állásfoglalástól, amely kétséget ébreszthetne részrehajlástól mentes és etikus munkavégzésük iránt, c. érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetben való tevékenységüket mindig egyértelműen elkülönítik munkahelyi tevékenységüktől, d. nem lépnek be olyan társadalmi vagy politikai csoportosulásba, amely jogszabályokkal vagy az alkotmányossággal ellentétes tevékenységet folytat, sem olyanba, amelyhez csatlakozással a munkájukra vonatkozó jogszabályi és hivatásetikai kötelességeikkel összeegyeztethetetlen kötelezettséget vállalnának. 4.3.10. IGAZSÁGOSSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN teljesítik, azaz a jogszabályok adta keretek között mindent megtesznek annak érdekében, hogy jogalkalmazásuk megfeleljen a jogszabályok eredeti céljainak és erkölcsileg is helyes legyen. 4.3.11. MÉLTÁNYOSSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN teljesítik, azaz döntéseiket a jogszabályok adta keretek között mindig a a legjobb szaktudásuk szerint felmért valós körülményekre tekintettel, a józan ész és az emberiesség alapján hozzák meg. 4.3.12. ARÁNYOSSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában ARÁNYOSAN teljesítik, azaz a számukra adott célok megvalósítása során olyan eszközöket választanak, amelyek indokoltak, az adott célok megvalósítását leginkább szolgálják, de sem a köz, sem pedig mások számára nem okoznak indokolatlan terheket vagy károkat. 4.3.13. VÉDELEM A Hivatal Munkatársai feladataikat az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE teljesítik, azaz a közjó szolgálata során, annak csorbítása nélkül, minden tőlük telhetőt megtesznek az érintettek jogainak és jogos érdekeinek érvényesítése érdekében. 4.3.14. ELŐÍTÉLET-MENTESSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN teljesítik, azaz 5

a. személyekkel kapcsolatos magatartásukat és döntéseiket jóhiszeműen, az érintett cselekedetei alapján alakítják ki, és soha nem a rá, vagy a csoportjára vonatkozó benyomásuk vagy esetleg már meglévő nézeteik alapján, b. egyenlő bánásmódot tanúsítanak ügyfeleikkel, munkahelyi kötelességeik teljesítése során Munkatársaikkal, c. feladataikat az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásával végezik. 4.3.15. ÁTLÁTHATÓSÁG A Hivatal Munkatársai feladataikat a vezetőik és az állampolgárok számára ÁTLÁTHATÓAN teljesítik, azaz a. munkájukat úgy végzik, hogy az megfelelően dokumentált, a vezetők számára könnyen áttekinthető és követhető, valamint Munkatársaik számára a munkájukat segítő mértékben megismerhető legyen, b. minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az állampolgárok a munkájukkal kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz a lehető legegyszerűbben, egyenlő feltételekkel hozzájuthassanak, c. nem rendelkeznek a magyarországi közterhek megfizetésének elkerülését célzó, külföldön bejegyzett offshore cégben érdekeltséggel. 4.3.16. EGYÜTTMŰKÖDÉS A Hivatal Munkatársai feladataikat minden érintettel EGYÜTTMŰKÖDVE teljesítik, azaz a. a jogszabályok adta lehetőségeken belül a lehető legszorosabb együttműködést alakítják ki más Munkatársakkal és állami szervekkel, a közjó hatékonyabb és eredményesebb szolgálata érdekében, b. ha a feladat jellege ezt nem zárja ki, mindig építenek a közvetlenül érintettek együttműködésére, és együttműködően viselkednek velük, az együttműködés átláthatóságának biztosításával. 4.3.17. LELKIISMERETESSÉG A Hivatal Munkatársai feladataikat mindenben LELKIISMERETESEN teljesítik, azaz a. szavaikat és tetteiket az összes külső kötelezettség és iránymutatás figyelembevételével és lehető legnagyobb mértékű teljesítésével, de végső soron saját morális ítélőképességükre támaszkodva választják meg, b. ügyelnek arra, hogy megszokások és külső kényszerek se tompíthassák el morális ítélőképességüket. 4.3.18. PÉLDAMUTATÁS Vezetői szerep betöltése esetén feladataikat a Munkatársaiktól elvárt magatartásban PÉLDAMUTATÓAN teljesítik, azaz 6

a. azoknak a jogi és morális követelményeknek, amelyeket Munkatársaikkal szemben érvényesítenek, maguk még jobban igyekeznek megfelelni, mint ahogyan azt Munkatársaiktól elvárják, b. Munkatársaik jogi és morális követelményeknek megfelelő magatartását mindenekelőtt személyes példamutatással biztosítják, c. vezetői felelősségükből fakadó sajátos kötelességeiket igyekeznek úgy teljesíteni, hogy az a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés és az emberségesség példája legyen azok számára is, akiket ugyanilyen kötelezettségek nem terhelnek. 4.3.19. TÁMOGATÁS Vezetői szerep betöltése esetén feladataik elvégzésében Munkatársaikat TÁMOGATVA teljesítik feladataikat, azaz a. Munkatársaikat ellátják a hatékony munkavégzéshez szükséges információkkal, és világos, megvalósítható célokat tűznek eléjük, b. elismerik Munkatársaik teljesítményeit, ösztönzik őket teljesítményük, készségeik és szaktudásuk fejlesztésére, és a tőlük telhető módon biztosítják az ehhez szükséges feltételeket, c. megvédik Munkatársaikat minden olyan jogtalan vagy etikátlan támadástól, amely munkájuk miatt éri őket. 4.3.20 SZÁMONKÉRÉS Vezetői szerep betöltése esetén jogi és morális kötelességeiket munkatársaiktól következetesen SZÁMON KÉRVE teljesítik feladataikat, azaz a. Munkatársaik számára szóban és írásban is nyilvánvalóvá teszik, hogy vezetői felelősségük keretében jogi és morális kötelességeikkel kapcsolatban milyen magatartást várnak el tőlük, b. Munkatársaik jogi és morális kötelességeiknek való megfelelését a rendelkezésükre álló jogszerű és etikus eszközökkel, vezetői felelősségüknek megfelelő mértékben rendszeresen figyelemmel kísérik, c. a jogi és morális kötelességeiket megszegő Munkatársakkal szemben vezetői felelősségük keretében részrehajlás nélkül, elvszerűen és következetesen érvényesítik a kötelességszegés indokolt és arányos szankcióit. 4.3.21. SZAKMAI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Vezetői szerep betöltése esetén feladataikat döntéseikben SZAKMAI SZEMPONTOKAT ÉRVÉNYESÍTVE teljesítik, azaz a. Munkatársaikat érintő döntéseiket kizárólag szakmailag jelentőséggel bíró szempontokat mérlegelve hozzák meg, és nem érvényesítenek politikai vagy önkényes szempontokat, b. a felettes vezetők döntéseinek meghozatalát a végrehajthatóság és célravezetőség biztosítása érdekében szakmai szempontok képviseletével támogatják. 7

5. A Hivatal Munkatársaitól elvárt, a Hivatali hatékony munkavégzést elősegítő magatartási normák 5.1. Csapatszellem A Hivatal céljainak elérése feltételezi, hogy a Munkatársak ismerik a Kerület és a Hivatal célrendszerét, a szervezet működési rendjét. A határidőre történő, minőségi feladatellátás megköveteli, hogy a Munkatársak emberi, szakmai, támogató munkakapcsolatban álljanak egymással. A más munkakört is érintő feladatokat a szervezeti egységen belül és a szervezeti egységek egymás közötti kapcsolatában a Munkatársak összehangolt munkavégzéssel, felelősségteljes együttműködéssel végezzék. Az egymástól tanulás a munkavégzés természetes velejárója legyen. A Hivatal számára értéket jelent a munkatársi közösség, ezért a Munkatársaknak is törekedniük kell arra, hogy csapatként tegyék a dolgukat. 5.2. Lojalitás A köztisztviselő Munkatársaknak tudniuk kell, hogy a köztisztviselői lét életpálya, nem köthető választási ciklusokhoz, ezért ennek megfelelően hittel, kitartással, becsülettel kell végezni a munkájukat. A Munkatársakat jellemezze a Hivatal iránti elkötelezettség, a szakma szeretete, a köz, a Kerület szolgálata. A Hivatal hírnevének megőrzése, fejlesztése valamennyi Munkatárs kötelessége. Az elkötelezettség a Hivatallal való azonosulás mellett annak elfogadását is jelenti, hogy a jó hírnév megtartásához felelősségre és áldozatvállalásra van szükség. 5.3. Humánum, emberség Az emberi méltóság biztosítása a Hivatalban és a hivatali munkában, mind a vezetők, mind a Munkatársak felelőssége. A mindennapok embersége, ezen belül az empátia, a segítségnyújtás, a másik tisztelete, szociális érzékenység, bizalom jellemezze a munkatársi kapcsolatokat. A Munkatársak és vezetők vegyék észre egymás örömét és bánatát, legyenek nyitottak a segítségnyújtásra. 5.4. Felelősségvállalás A Hivatal köztisztviselőitől elvárt, hogy feladataikat saját felelősségi körüknek megfelelő gondossággal és szakmai igényességgel, törvényesen végezzék, képviselve hatáskörükön belül a Hivatalt. A felelősségükhöz tartozzon hozzá a döntéseik következményeinek felvállalása. 5.5. Szakmai felkészültség A Hivatal Munkatársainak megalapozott szakmai ismereteik alapján kell a feladataikat végezniük, a feladatvégzéshez szükséges jogszabályok ismeretével. A Kerület fejlődése, a Hivatal céljainak elérése érdekében a Munkatársaknak személyes fejlődés igényével, köztisztviselői felelősséggel, folyamatosan 8

fejleszteniük kell szakmai tudásukat. A Munkatársak legyenek elkötelezettek abban, hogy feladataikat tájékozottan kell végezniük, megfelelve annak a célnak, hogy a lehető legjobb szolgáltatást tudják nyújtani a Hivatalhoz fordulóknak. A Munkatársaknak ügyintézésük és döntéseik során mindig a jogszabályok adta lehetőségeken belül - legjobb tudásuk szerinti megoldásra kell törekedniük. Ehhez elengedhetetlen a Munkatársak megfelelő tájékozottsága, szakmai felkészültsége. 5.6. Szolgáltatói kultúra Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ügyek intézése érthető, szakszerű, az adott partnerhez (ügyfélhez) igazodóan legyen világos, jellemezze a segítőkészség. A Munkatársak érzékeljék az ügyfelek gondjait, problémáit és ügyeik intézésekor a legnagyobb körültekintéssel és szakmai megalapozottsággal járjanak el. A munkavégzés során legyen kiinduló pont az ügyfél reális elvárása, és a nyújtott szolgáltatással való elégedettsége. Esküjükhöz híven a Munkatársaktól különösen elvárt alapérték mind a hivatali, mind a Hivatalon kívüli példamutató viselkedés. 5.7. Kommunikáció A Hivatal Munkatársai kötelesek a Hivatalon belüli valamint külső személyekkel való kapcsolattartásukat, kommunikációjukat jelen szabályzatban foglalt elveknek megfelelően folytatni. Mind a szóbeli, mind az írásos megnyilatkozásoknak meg kell felelnie azon minősített elvárásoknak, amelyek a közérdek szolgálatában álló, felelősségteljes munkát végző, más személyek (ügyfelek) jogainak gyakorlását elősegíteni, támogatni hivatott szakemberektől elvárható. A Munkatársak megnyilatkozásai során különös figyelmet kell fordítaniuk más személyek személyiségi jogainak, különösen emberi méltóságának tiszteletben tartására. Az EK során a Munkatársaknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az EK megfelelő, felkészült alkalmazása a Hivatali hatékonyság fontos eszköze, azonban jelentős visszaélések eszközévé válhat, amely mind a Hivatal mind az ügyfele érdekeit csorbíthatja. A Hivatal Munkatársai kötelesek az EK-t úgy lebonyolítani, hogy az ne vezethessen a személyiségi jogok csorbulásához, tekintettel legyen a levél, ügyfél, üzleti és egyéb titokfajták védelmére. A Hivatal Munkatársai nem használhatják az EK lehetőségeit így különösen az anonimitás lehetőségeit - más Munkatársak vagy ügyfelek csalárd megtévesztésére, velük szemben valótlan tartalmú információk terjesztésére, a Hivatal hírnevének rombolására. A Hivatallal kapcsolatba hozható bármely a Hivatalon kívüli, vagy arra irányuló kommunikáció során a Hivatal kommunikációs eszközei de különösen az EK eszközök kizárólag hivatalos kommunikációra és/vagy kapcsolattartásra szolgálhatnak. A Hivatali kommunikációs eszközök így különösen az EK eszközök nem alkalmazhatók olyan céllal, hogy az hivatalos eljárás színlelését, hatósági hatalom érzékeltetését vagy más megtévesztő magatartást valósítsanak meg. A Munkatársai kötelesek figyelmet fordítani arra, hogy kizárólag olyan EK valósuljon meg, amely a Hivatal biztonsági (elektronikus biztonsági) követelményeit nem sérti. 9

A fentiekkel ellentétes gyakorlat megakadályozása, Minden Munkatárs kötelessége. 6. A Polgármesteri Hivatal vezetőitől elvárt további értékek, magatartás 6.1. Bizalom, partnerség, együttműködés A Hivatal vezetői egységesen támogatják az együttműködő, konstruktív, bizalmon alapuló jó munkahelyi légkör kialakulását, megőrzését. Az emberi segítségnyújtás, a Munkatársak megóvása az alaptalan vádaktól és rágalmaktól a vezető kötelessége. 6.2. Felelősségvállalás A vezető döntéseihez hozzátartozik a következmények tudatos felvállalása. Döntéseit tájékozottan, az információk birtokában, azok ok-okozati összefüggésének ismeretében hozza meg. 6.3. Hitelesség A vezetők hitelességét elsősorban őszinteségük, becsületességük, az irántuk táplált bizalom, a tiszteletet adó bánásmód, és munkájuk minden befolyástól mentes, szakmai értékekkel bíró végzése alapozza meg. 6.4. Következetesség A vezető döntéseit minden esetben a Hivatal céljainak elérése motiválja, a követendő utat a törvényesség határozza meg. A mindennapok következetes vezetői munkáját, a Munkatársak irányítása, támogatása jellemezze. 6.5. Példamutatás E magatartást a célorientált gondolkodás, a kívánatos szervezeti kultúra elérésének tudatos felvállalása, széles alapokon nyugvó tudás, kitartás és megújulási képesség, saját véleményének felülbírálási készsége jellemzi. A Vezetőt egyrészt saját munkájáért, másrészt a Munkatársak, valamint a Hivatal tevékenységéért való felelősség terheli. Esküjéhez híven, a vezetőtől különösen elvárt alapérték mind a hivatali, mind a Hivatalon kívüli példamutató viselkedés. 6.6. Vezetői kultúra A szakmai igényességre épülő munka megköveteli, hogy a vezető folyamatosan bővítse tudását. 10

A Munkatársakkal szemben felállított követelmények tartalmazzanak szakmai kihívást, bátorítsanak önállóságra, kreativitásra. A hivatali célok ismeretében, a célok láttatásával a Munkatársai számára mutasson jövőképet. Munkatársai teljesítményének nyomon követése, támogatása legyen következetes és rendszeres. 7. Eljárási szabályok 7.1. Az Etikai Kódexben rögzített értékek, magatartási elvárások, követelmények gondatlan vagy szándékos megsértése etikai vétségnek minősül. 7.2. A Hivatal az etikai vétségek megállapítására Etikai Állandó Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. 7.3. A Bizottság tagjait állásfoglalásuk kialakításában befolyásolni nem lehet. 7.4. A Bizottság tagjait határozott időre a jegyző bízza meg és látja el megbízólevéllel. Megbízatásuk három évig szól, mely egy alkalommal újabb három évre meghosszabbítható. 7.5. A Bizottság tagjainak megbízatása - lemondással, - a határozott idő leteltével, - a megbízatás visszavonásával, - a foglalkoztatási jogviszony megszűnésével, vagy- - a tag halálával szűnik meg. 7.6. A Bizottság létszáma öt fő, amelyet úgy kell kialakítani, hogy a Hivatal minden szervezeti szintje legalább 1 fővel képviselve legyen benne. A Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. 7.7 A Bizottság döntéseit kétharmados többséggel hozza. Ügyrendjének szabályait maga határozza meg. 7.8. Etikai eljárást névvel ellátott írásos bejelentés alapján a Hivatal bármely munkavállalója vagy a Bizottság hivatalból - kezdeményezhet. 7.9. A Bizottság a bejelentett vagy észlelt etikai vétség esetén - dönt az eljárás megindításáról és lefolytatásáról; - megállapítja az etikai vétséget vagy annak hiányát; - az elmarasztalás és az elégtétel módját egyéni mérlegelés alapján határozza meg a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével; 11

7.8 Etikai vétség szankcionálása 7.8.1. Az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az etikai vétséggel kapcsolatban az erkölcsi rosszallásának nyomatékos kifejezése nem szükséges, mivel az összes körülmény mérlegelése alapján az etikus magatartásra való felhívás is elegendő az etikai szankció céljának eléréséhez. 7.8.2. Megrovást kell alkalmazni, ha az etikai szankció céljának eléréséhez az erkölcsi rosszallásának nyomatékos kifejezése is szükséges. 7.8.3. A Bizottság etikai normák szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő megsértése esetén amennyiben szükséges - javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a megfelelő eljárás lefolytatására vagy intézkedés megtételére a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. 7.9. Jogorvoslat 7.9.1. A Bizottság első fokú határozata ellen az eljárás alá vont Munkatárs a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Bizottsághoz benyújtott, de a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottságnak (a továbbiakban: Etikai Bizottság) címzett írásbeli fellebbezéssel élhet. A Bizottság az ügyet 15 napon belül köteles felterjeszteni az Etikai Bizottsághoz az összes keletkezett irattal együtt. 7.9.1. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. Fellebbezni csak elmarasztaló érdemi döntés ellen lehet. 7.9.2. A fellebbezéssel meg nem támadott elsőfokú határozat a fellebbezési határidő lejártával jogerőssé válik. A jogerő beálltáról a Bizottság írásban értesíti az Érintett munkatársat. 7.9.3. Az Etikai Bizottság másodfokú határozata a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bíróság előtt támadható meg. Budapest, 2014. június 30. Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 12

Záradék: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 220/2014. (VI. 30.) Kt. határozatával jóváhagyva. A módosított Kódex 2014. július 1. napján lép hatályba. Budapest, 2014. június 30. Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 13