Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály Julianna-majori Kísérleti Telep Nagykovácsi út. 26-30. tel: 391-8623 e-mail: h2370sze@ella.hu 1
Az Állatökológia tárgya Szupraindividuális organizáció populációk, populáció kollektívumok Null-hipotézis bármely élőlény, bármikor, bárhol, bármilyen mennyiségben létezhet 1. deviációs alapkérdés - mi, mikor, hol, mennyire tér el a null-hipotézistől szünfenobiológia 2. kényszerfeltételi alapkérdés - miért tér el a nullhipotézistől ökológia (háttér okok) Szünfenobiológia + ökológia = szünbiológia (= ecology), tehát ökológia ecology Ökológiai környezet és tolerancia (habitat) (populáció) Juhász-Nagy Pál 2 (1935-1993)
A környezet potenciálisan ható tényezőinek köre a miliőspektrum A külvilágnak ténylegesen az élőlényre ható része az Ökológiai Környezet (= miliő) Elemei: életfeltételek, források, más populációk Az élőlény tűrőképességi tényezőinek köre a tolerancia spektrum Az élőlény ténylegesen hatás alatt lévő része az Ökológiai Tűrőképesség (= tolerancia) Szabályozás és vezérlés A rendszert meghatározott állapotban vagy szélső értékek között tartja (feedback alapján). A rendszert, a kezdeti és végállapot között, meghatározott állapotokon viszi keresztül (limitáció által). Az ökológia alapkérdése a koegzisztenciális viszonyok háttere (miértje) Egy leegyszerűsített szünbiológia definíció: Az a tudomány terület, melynek tárgya populációk tér-időbeli méret és eloszlási mintázatának, valamint koegzisztenciális viszonyainak leírása és ezek okainak vizsgálata Szünbiológiai szemléletmód: ökológiai, etológiai és evolúciós 3
A mimikri példája BATES mimikri = Ehetetlen (rossz ízű) modellt ehető faj utánoz. Hím Nőstények NMPdh NMPdn NEDn NEDn MPdn MPdn H.W. Bates NEDn Modellek MPdn NMPdh = nem mimetikus Papilio dardanus hím; NMPdn= nem mimetikus Papilio dardanus nőstény; NEDn = nem ehető Danaidae nőstény (modell); MPdn = mimetikus (ehető) Papilio dardanus nőstény. 4
A Papilio dardanus lepkefaj rasszainak homozigóta nőstény formái (alakjai). A szárnyszínezet fekete részei a mintázatot, a színesek a hátteret alkotják! Az egyes formák nevei és az allél típus a képek alatt láthatók. Az 1-es a hippocoon rassz (vagy csoport), a 2-es a cenea és a 3-as a hím-jellegű planemoides. A hímek monomorfikusak. MÜLLERI mimikri = Kettő vagy több ehetetlen (rossz ízű és ezáltal védett) faj hasonlóvá válik egymáshoz konvergens evolúció folyamatában. 2 Amata-faj és 4 Zygaena-faj (fekete keretben) Fritz Müller Phegea komplex (piros keret) Filipendulae komplex (kék 5 keret)
Ithomiinae fajok Mülleri mimikrikomplexei 6 Mülleri mimikri Dendrobates békafajok között.
Ökológiai Mikor működik hatékonyan a mimikri a modell és utánzó populáció méretei függvényében? Ha az utánzó populáció mérete kisebb a modellénél. Etológiai Milyen mértékben követi az utánzó a modell viselkedését? Evolúciós Hogyan alakul ki a hasonlóság? Semmi esetre sem fokozatosan. Mutációra van szükség. 7
Makroökológia Tárgya: a források és tér felosztása a populációk között nagy tér- (geográfiai) és időbeli skálán Az ökológia, biogeográfia, paleobiológia és makroevolúció találkozási pontja. Példa: észak-amerikai és angliai szárazföldi madárfajok nagyléptékű elterjedésének, testtömegének és abundanciájának összefüggése a fajszámmal Előtérbe kerülése: - Az emberiség elé globális v. legalább is nagy léptékű problémák tornyosulnak. - A csak alulról felfelé irányuló építkezés (részletek összerakása) nem elegendő. Az ellenkező irány is szükséges. - A lokális folyamatok megértéséhez regionális összefüggések is szükségesek. - Egy adott tér-idő léptékben megállapított jelenség extrapolálása más szintekre nem lehetséges. 8
Makroökológia *Az elterjedési világ-hálótérképen elfoglalt négyzetek száma. 9
Az Állatökológia tantárgy vázlatos felépítése Általános fogalmak Az élőlény és az ökológiai hatótényezők Niche Demográfia Populációk egyedszám-változása Migráció és diszperzió [Biodiverzitás, fajgazdagság] Populációs kölcsönhatások (egyensúlyi rendszerek) Intraspecifikus verseny Interspecifikus verseny Herbivoria Predáció és populációdinamikai hatása A szerves anyag lebontása (dekomponálás, detritivoria) Parazitizmus Kölcsönösség (mutualizmus) Közösségökológia (nem-egyensúlyi rendszerek) A közösségek általános jellemzése A zavarások szerepe a közösségszerkezet alakításában Az interspecifikus verseny szerepe a köz. szerk. alakításában Szigetbiogeográfia Közösségek szerkezete és stabilitása Anyag- és energiaáramlás közösségekben [Nem-egyensúlyi rendszerek] Stratégiák Táplálkozás Életmenet Alkalmazott állatökológia Állatpopulációk kizsákmányolása (halászat, vadászat) 10