ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda. tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda. tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán"

Alexandra Gulyás
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA ELŐADÁS: Macalik Kunigunda tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán

2 KÖNYVÉSZET Begon, M., Townsend, C.R., Harper, J.L., 2006: Ecology from Individuals to Ecosystems, Blackwell Publishing Colin, R., Townsend, C.R., Begon, M., Harper, J.L., 2003: Essentials of Ecology, Blackwell Publishing Fekete, G. (szerk.), 1998, A közösségi ökológia frontvonalai, Scientia Kiadó, Budapest Hortobágyi, T., Simon, T., 2000: Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Tankönyvkiadó, Budapest Lányi, Gy., 1998: Ökológia tényről tényre, Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest Májer, J., 1993: Az ökológia alapjai, Szaktudás Kiadó, Budapest

3 Szentesi, Á., Török, J., 1997: Állatökológia, Kovásznai Kiadó, Budapest Pásztor, E., Oborny, B. (szerk.), 2007, Ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Wilson, E.O., Bossert, W.H., 1981: Bevezetés a populációbiológiába, Gondolat Kiadó, Budapest

4 AZ ÖKOLÓGIA TÁRGYA ERNST HAECKEL, 1869 oikos, gr. ház, lakóhely, háztartás logos, gr. tudomány Az egyes élőlények és élettelen környezetük közötti kölcsönhatások vizsgálata. - növényökológia TANSLEY, állatökológia ELTON, 1927

5 ANDREWARTHA, 1961 A szervezetek eloszlásának és abundenciájának, illetve az ezekért felelős kölcsönhatásoknak a tudományos tanulmányozása. Hol - mennyi - miért KREBS, 1972 A szervezetek eloszlását és tömegességét meghatározó kapcsolatok tudományos vizsgálata. Megérteni, leírni, predikciókat felállítani, ellenőrizni

6 Az ökológiai folyamatok különböző szinteken (skálán) zajlanak: - biológiai: egyed populáció közösség - térbeli - időbeli Különböző forrásból származhatnak ismereteink: - terepi megfigyelések, kísérletek - laborkísérletek (ellenőrzött körülmények) - matematikai modellek

7 Statisztika: - hipotézisek (null és alternatív) - szignifikancia, p értékek - átlag szórása (SE), konfidencia intervallum (95%)

8 A. SZERVEZETEK

9 I. SZERVEZETEK ÉS KÖRNYEZETÜK: AZ EVOLÚCIÓS HÁTTÉR

10 1. Természetes kiválasztódás és alkalmazkodás DOBZHANSKY, 1973 A biológiában mindennek csak az evolúció fényében van értelme. a halak alkalmazkodtak a vízi élethez a kaktuszok alkalmazkodtak a sivatagi élethez X faj arra alkalmazkodott, hogy Y környezetben éljen Y környezet hatott az X fajra - genetikai változások - hosszú, természetes szelekciós folyamat végeredménye

11 DARWIN, WALLACE Természetes kiválasztódás 1. Egy faj populációját alkotó egyedek nem egyformák. 2. A különbségek egy része örökölhető. 3. Sokan elpusztulnak még mielőtt szaporodhatnának, a túlélők pedig nem hagyják hátra a maximálisan lehetséges utódszámot. 4. A különböző szülők utódszáma eltérő. 5. A hátrahagyott utódok száma döntően függ a környezet és az egyed tulajdonságai közötti kapcsolattól.

12 természetes mesterséges szelekció fitness (rátermettség) relatív mérőszám magas fitness nagy utódszám a többi egyedhez képest Állandó, folyamatos változás (általában lassú), nincs tökéletes végtermék! 2. Fajon belüli specializáció Az evolúció szétválasztó erői csak akkor hatnak, ha: - az örökölhető változékonyság mértéke elég nagy

13 - a szétválasztó erők erősebbek a keveredésnél és hibridizációnál mozgékony rögzült szervezetek (tengerpart) 2.1.Fajon belüli változékonyság - Ökotípusok TURESSON, növénypopulációk Arabis fecunda (ikravirág) 19 populáció: magasan alacsonyan fekvő helyeken??? evolúciós értelemben vett helyi adaptáció???

14 Gyakorlati szempont (konzervációökológia): visszatelepítés az alacsonyan fekvő helyekre. Kísérlet: közös helyre ültetés

15 Chamaecrista fasciculata csírázóképesség, túlélés, biomassza, terméshozam másik lehetőség: kölcsönös átültetés ( otthon, illetve távol)

16 2.2.Fajon belüli változékonyság - Genetikai polimorfizmus változékonyság finomabb mértékű skálán sok átmeneti forma jelenléte A polimorfizmus természetes szelekció általi fenntartásának módjai: 1. a heterozigótáknak magasabb lehett a rátermettségük (emberi sarlósejtes vérszegénység)

17 2. a szelekciós erők átmeneti formákat hoznak létre a végletek között (szürke pettyesaraszoló) 3. olyan gyakoriság függő szelekció, amikor a legritkábbak rátermettebbek (ritka színezetű zsákmányállatok) 4. a szelekciós erők különböző irányban hathatnak egy populáció különböző foltjaiban (Trifolium repens (kúszó here) áthelyezéses kísérlet)

18 - egyedek begyűjtése - klónozás üvegházban -visszaültetés haza (kontroll) és idegenbe (transzplantátum) - egy évig növekedés - egyedek begyűjtése, szárítása, mérése - eredmény: otthon 0,89 g, idegenben 0,52 g

19 Ökotípusos és polimorfizmus közötti elválasztóvonal nem egyértelmű: Pl. Agrostis stolonifera (tarackos tippan)

20 2.3.Fajon belüli változékonyság emberi tevékenység által előidézett szelekció (ipari melanizmus) Biston betularia (szürke pettyesaraszoló) Ipari szennyezés

21 első fekete példány 1848-ban

22 1895-ben a Manchester-i populáció 98%-a fekete egyed vizsgálata között

23 Madarak általi szelektív predáció Kéndioxid elpusztítja a zuzmókat 3. Fajképződés (speciáció) Mikor és milyen folyamat által keletkezik új faj? 3.1. A faj fogalma MAYR, DOBZHANSKY, 1930-as évek: termékeny utódok létrehozása Allopatrikus és szimpatrikus speciáció

24 Pre- és posztzigotikus izoláció Folyamat, nem esemény!

25 Laurus fuscus (heringsirály), L. argentatus (ezüstsirály)

26 3.2. Szigetek és a fajképződés Darwin pintyek a Galapagosz szigeteken (3 millió év alatt 14 faj)

29 4. Történeti tényezők 4.1. Szigetek mintázata Általában a szigeteken a fajösszetétel különbözik a közeli kontinensétől, mert: 1. diszperziós különbségek 2. evolúció sebessége (gyorsabb) endémikus fajok Hawai-szigetek Drosophila (ecetmuslica) fajai (500 endemizmus)

31 Hasonló környezetben különböző fajok izoláció fontossága Nem csak egy tökéletes szervezet van minden környezettípusra

32 4.2. A kontinensek mozgása (Wegener, 1915)

34 4.3. Klimatikus változások pollenanalízis

35 4.4. Konvergencia és párhuzamosság (analóg és homológ struktúrák)

37 5. Közösségek és környezetük közötti megfelelés 5.1. Szárazföldi biomok

38 Trópusi esőerdő Szavanna Mérsékelt égövi füves területek Sivatag Mérsékelét égövi erdők Tajga Tundra

Hasonló dokumentumok

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy