BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai...6 2. Érintettek és a célcsoportok...8 3. SWOT-analízis...10 3.1. Gyengeségek...10 3.2. Erősségek...11 3.3. Lehetőségek...12 3.4. Veszélyek...13 3.5. Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén...14 3.6. Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek...15 3.7. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek...16 3.8. Defenzív stratégiát támogató helyzetek...16 4. Problémaelemzés...17 4.1. A megállapított problémák rövid ismertetése...17 4.2. Problémafa...20 4.3. Célfa...21 III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA...23 1. A fejlesztés stratégiája...23 1.1. Jövőkép...23 1.2. Misszió...24 2. A stratégia céljainak összefoglalása...25 2.1. Problémák összefoglalása...25 2.1.1. A kistérségi munkalehetőségek hiánya...25 2.1.2. Az alacsony jövedelemszint...25 2.1.3. A környezet minőségének alacsony szintje...26 2.2. Stratégiai célok meghatározása...26 2
3. Prioritások...29 3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata...29 3.2. Prioritások összefoglalása...31 3.3. A prioritások és intézkedések rendszere...32 IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA...33 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés...33 1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása...38 1.2. Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására...41 1.3. Térségi marketing tevékenyég fejlesztése...42 1.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése...45 2. Humánerőforrás fejlesztése...49 2.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése...52 2.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása...54 2.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése...57 2.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés...63 3. Vidékfejlesztés...65 3.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése...66 3.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése...70 4. Infrastruktúra fejlesztése...71 4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése...73 4.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése...75 5. Megvalósítási mechanizmus...77 V. PROGRAMOK BEMUTATÁSA...80 3
PROGRAMOK 1. Parlagon fekvő önkormányzati területek hasznosítása...81 2. A magyar szürkék útja - turisztikai útvonal és kerékpárút...84 3. Zöldség- és gyümölcsszárító, csomagoló és hűtőüzem kialakítása...87 4. A Semsey kastély és kastélypark felújítása, gazdasági és kulturális célú hasznosítása...90 5. Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő komplex fejlesztése...93 6. Pellet-előállító üzem létesítése...97 7. Biogáz hasznosító/átalakító üzem létesítése Balmazújvároson...101 8. Bölcsődebővítés és felújítás Balmazújvároson...105 9. Biomassza erőmű létesítése Egyeken...108 10. Üvegház-rendszer létesítése Egyeken...111 11. Orvosi rendelő egészségházzá történő átalakítása...114 12. Az egyeki piacközpont kialakítása...116 13. Hortobágyi meddő CH kutak hasznosítása...119 14. "A történelem országútján" tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon keresztül...123 15. Lúdtelepek rekonstrukciója és egy bemutató telep létrehozása...126 16. Vágóhíd visszavásárlása, húsfeldolgozó és értékesítési pont kialakítása...129 17. A tiszacsegei strand fejlesztése, új elárusítóhelyek kialakítása és panzió létesítése...133 18. "Humán Gyógyító - és Rehabilitációs Központ" létrehozása...136 19. Horgász skanzen kialakítása a Tuka Kendergyár területén...139 20. Lakatlan épületek átadása felújításra, valamint turisztikai hasznosításra...143 4
I. BEVEZETÉS A Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése elnevezésű, ÁROP-1.1.5-08/C/B- 2008-0012 azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években, a konkrét célja pedig egy komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben, valamint javaslatokat tesz végrehajtandó programokra, amelyekkel elősegíthető a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás elősegítése. A koncepció és a programok a Balmazújvárosi kistérség négy településére terjednek ki: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor egyrészt törekedtünk arra, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először bemutatjuk a helyzetelemzés legfontosabb megállapításait, így az összegző SWOT-elemzést is. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd vázoljuk a lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. Végezetül bemutatásra kerülnek az egyes kutatásunk alapján kiemelt és javasolt 20 olyan program, amelynek végrehajtása elősegíti a megállapított prioritások, így elsődlegesen a gazdaságélénkítést és a foglalkoztatás elősegítését. 5
II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI 1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A térség belső erőforrásait vizsgálva ellentmondásos kép rajzolódik ki: a térségnek számos olyan adottsága, erőssége van, melyet alapvető infrastrukturális, szerkezeti hiányosságok miatt nem tud kihasználni. A vizsgált települések természeti adottságai jelentős értékeket hordoznak: természetföldrajzának meghatározó eleme a Tisza folyó, és számos értékes védett terület (Hortobágyi Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek) található a térségben. A térség hévizekben gazdag, melyeket összetételük alkalmassá tesz gyógyfürdők létesítésére. A térség gazdaságának versenyképessége alacsony, struktúrája elavult. Fontos az agrárium szerepe, annak ellenére, hogy az ágazat adottságai nem kedvezőek sem az éghajlat, sem a föld minősége szempontjából (az átlagos aranykorona érték jóval elmarad az országos átlagtól). Az ágazatra az elavult termelési szerkezet, a nagytömegű alapanyag-termelés, alacsony hozzáadott érték és elaprózott birtokméretek jellemzőek, a helyben történő feldolgozás mértéke alacsony. Kevésbé jelentős ugyanakkor az ipar súlya, jellemző ágazati profil nem rajzolódik ki. A tercier szektort vizsgálva kiderül, hogy a lakossági szolgáltatások részben biztosítottak minden településen, de a szociális ellátás szintje nem megfelelő. A helyi vállalkozások szállítási igényeit is kielégítik a térségben működő szolgáltatók, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások szintje és minősége alacsony. A térség szereplői számára fontos az idegenforgalom fejlesztése. Országosan kiemelt jelentőséggel bíró turisztikai célterület a Hortobágy. A Hortobágy név ismertségét kihasználva a térségi vonzerők valós (együttműködésen alapuló) fejlesztési perspektívát jelenthetnek, melyet egy termékként történő kiajánlásával tovább lehet 6
fokozni. A települések turisztikai adottságai hasonlóan az elérhetőséghez kettősek: annak ellenére, hogy több természeti és néprajzi érték található a területen és közvetlen környezetében, Hortobágy kivételével a térség ma még nem szerepel az ismert turisztikai célállomások között. Ennek fő oka a kereskedelem vendéglátás idegenforgalom területén a minőségi szolgáltatások hiánya. A fejlődés másik akadályozója a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákban keresendő: a kilencvenes évek eleje óta nagy a tartós munkanélküliek aránya. A lakosság képzettségi színvonala nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A képzett szakemberek hiánya gátja a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek letelepedésének. Az alacsony életszínvonal miatt évtizedek óta jelentős az elvándorlás, ami a térség lakosságának elöregedéséhez, szociális problémákhoz vezet. Az elemzés egyértelműen tükrözi tehát, hogy Balmazújváros térség felzárkózása a fejlettebb térségekhez nem lehetséges összehangolt és térségi együttműködésen alapuló fejlesztési akciók nélkül. 7
2. Érintettek és a célcsoportok ÉRINTETT CSOPORT NŐK FIATALSÁG ÖNKORMÁNYZA TOK CIVIL SZERVEZETEK CIGÁNYSÁG MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK KÉZMŰVESEK, KISIPAROSOK FALUSI VENDÉGLÁTÓK A problémák milyen módon érintik: Hátrányos foglalkoztatási helyzet, lehetőségek hiánya Lehetőségeiket nem találják meg a térségben Nem megfelelő arculatot mutatnak a látogató turisták felé Nem tudnak bekapcsolódni a helyi fejlesztési folyamatokba A társadalomból való kirekesztettség érzése korszerűtlen technológia, piaci nehézségek, Nemzeti Park kiterjedésével korlátok Nem megfelő műhelyek, nincs utánpótlás Alacsony forgalom. Az érintettek motivációja a problémákra Helytállás a családban és a társadalomban Szeretnék tudásukat és tehetségüket szülőhelyükön kamatoztatni Kielégíteni a látogatók igényeit, színes programcsomag kialakítása Szeretnék érdekeiket alulról jövő módon, magas színvonalon érvényesíteni Szeretnének beilleszkedni a társadalmi életbe Korszerűen, jövedelmező gazdálkodás az EU-s piacra értékesítés Szeretnének egyedi és minőségi termékkel szerepelni a piacon Szeretnének minél több vendéget fogadni Az érintett csoportok viszonya Nincs igazán összefogás Generációs különbségek általános problémái Fejlődik a települések összefogása Egyedi arculatotok, de keresik az egymás közti kapcsolattartást Az alárendeltség viszályokat szül Keresik az összefogást a biztonság érdekében Nincs igazán kapcsolat Konkurenciaként tekinthetik egymást Az érintett csoport fő célja Tudásuknak megfelelő aktív munkavégzés biztosítása Tudásukat, tehetségüket helyben kamatoztatni Saját arculat kialakítása Érdekeiket érvényesíteni Munkalehetőség, biztos életkörülmény Megfelelő értékesítés, biztos jövedelem Korszerű műhelyek, fenntartható gazdálkodás Színes programszolgáltatás, több lábon állás A program pozitív hatása az érintett csoportra Munkalehetőségek kínálatának bővülése, összefogás elősegítése A helyben maradással együtt pozitív lehetőségeket kínál a térség Helyi értékeket kutatnak fel Részvétel a szervezésben, döntéshozatalban Hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, a segélyellátás csökken Az összefogás elősegítésével, a termék hozzáadott értékének növelésével Megfelelő termelési környezet Kiegyenlíti a mezőgazdasági termelés jövedelemveszteségeit 8
Tőkehiány miatt nem A program negatív hatása az érintett csoportra - - A lakosság egészének szerepet kell vállalnia - - tud mindenki részt venni A tájvédelem fokozott - Nem mindenki kapcsolódhat be figyelmet igényel Mi a teendő a pozitív hozzáállás eléréshez Lehetőséget teremteni a részvételre, a képzésre Tehetség-gondozás, fejlődési lehetőségek biztosítása Helyi értékek felkutatása és azok kiélesítése, programokba, rendezvényekbe való beillesztése A szervezetek aktív munkájának ösztönzése a társadalomban A csoportban az összefogást és a céltudatot emelni, képzés beindítása Megfelelő összefogás, integráció, tudatos képzés és mi nőségorientált termelés Meggyőzni a mestereket a kínálat fejlesztésének szükségességéről Termékkínálat kibővítése, kapcsolatrendszerek kiépítése, reklámmarketing 9
3. SWOT analízis A SWOT analízisnél figyelembe vettük az Európai Unió fenntartható fejlődéshez kapcsolt indikátorrendszerét is, így minden esetben vizsgáltuk a társadalmi, gazdasági, természeti és intézményi szempontokat. 3.1. Gyengeségek TÁRSADALMI: A népesség lassú, de folyamatos fogyása Munkanélküliek (köztük tartós munkanélküliek) magas aránya Hátrányos helyzetű roma lakosság népességen belüli részaránya magas Jellemző a versenyképes munkahelyek hiánya, keresetek alacsony szintje Térségi összefogás hiánya, közösségek szétszóródtak Nem elég kiterjedt a térség kapcsolatrendszere, nincs megfelelő kapcsolat a térség meghatározó szereplőjével a Hortobágyi Nemzeti Parkkal A helyben élők nem ismerik fel a térség értékeit, lehetőségeit (igénytelenség, gyenge aktivitás) Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Országos átlagnál alacsonyabb képzettség, szakember hiány Problémák megoldását másoktól várják Hagyományok feledésbe merülnek A kistérségen belül területi megosztottság, a városok összetartásának és az együttműködésének a hiánya GAZDASÁGI: Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Gazdasági, különösen a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása nem jellemző A helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége alacsony A térség tőkevonzó képessége alacsony 10
Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje elégtelen Rossz, nem hatékony marketing A megyén belüli közúti-vasúti elérhetőség gyenge, a helyi utak műszaki állapota rossz, a kerékpárút-hálózat kiépítettsége alacsony Hiányos közműellátottság: alacsony a szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejletlen, kiépítetlen turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátó egységek, partszakaszok, uszodák) A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások többségének színvonala alacsony Turisztikai, térségi marketing és komplex turisztikai termékcsomagok hiánya Az általános iskolák infrastrukturális- és eszközellátottsága gyakran kiugróan alacsony Rossz a települések közötti infrastruktúra, kiemelten a lakosság városok közötti közlekedése nem kellően biztosított TERMÉSZETI: Alacsony erdősültség INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetősége nem megfelelő A kistérség intézményi rendszere több szempontból központosított, azonban a jelentős távolságok miatt nehezen megközelíthetőek az egyes pontok 3.2. Erősségek TÁRSADALMI: Balmazújvároson középiskolai képzés jelenléte Javult a lakosság szennyvízrendszer ellátottsága A térség területfejlesztési és önkormányzati szereplői körében jelentős pályázatkészítési és projekt megvalósítási tapasztalat gyűlt össze GAZDASÁGI: A térségben működő kompátkelőhely van: Tiszacsegén és Egyek közelében 11
M3 autópálya megépülésével javult a térség elérhetősége Termálvíz, mint erőforrás megléte a térségben Faipari, kézműipari vállalatok jelenléte a térségben Idegenforgalmi vonzerővel bíró kulturális adottságok TERMÉSZETI: Kedvező természeti adottságok (Tisza, HNP, jelentős a Natura 2000 területek aránya, gazdag madárvilág, őshonos növénytársulások, halastavak) Alacsony levegőszennyezettség A mezőgazdasági területek jelentős része agrár-környezetgazdálkodási programban vesz részt Jelentős a biogazdálkodás a térségben Alacsony műtrágya használat Jelentős a védett területek aránya a térségben INTÉZMÉNYI: Több településen működik teleház 3.3. Lehetőségek TÁRSADALMI: A program segítségével erősödik a társadalmi hozzájárulás, összefogás a térségben, nő az érdekérvényesítő képesség Szorosabbá válik a HNP és a térségi szereplők kapcsolata Emelkedik a lakosság képzettségi szintje A kistérség természeti, kulturális értékeinek felismerése megtörténik Javul a jövedelmi helyzet Csökken az elvándorlás A fiatalok, nők lehetősége, a roma lakosság helyzete javul a térségben Javul a térség infrastruktúrája megfelelő programelem implementálásával Városokra szabott programok kidolgozásával a lakosság kistérségi gondolkodása megerősödik 12
GAZDASÁGI: Összefogás következtében javul a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek struktúrája Nő a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása, a helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége Nő a térség termékei (bio-élelmiszerek, gyógynövények, kézműipari termékei) iránti kereslet Javul térség tőkevonzó képessége Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintjének emelkedése A védjegy bevezetése mellett, megfelelő marketing A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások színvonala kedvezőbbé válik Elkészül egy komplex turisztikai termékcsomag (falusi-, öko-, gyógy-, termál-, kerékpár- turizmus) a térségre TERMÉSZETI: Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése a lakosság körében is A biogazdálkodásba vont területek további emelkedése 2007-től újabb támogatások a környezetbarát gazdálkodás érdekében (Natura 2000) INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetőség javulása A kistérségi feladatok ellátásának esetleges decentralizálásával nem csak egy központja lesz minden feladatnak, hanem akár az összes település érdekeltté lesz téve. 3.4. Veszélyek TÁRSADALMI: Az érdektelenség miatt eddig nem sikerült erősíteni a társadalmi összefogást, a HNP és a térségi szereplők kapcsolatát Társadalmi összefogást bénító kommunikáció, média Folytatódik a hátrányos helyzetű csoportok leszakadása, szociális válság Erősödik a jövedelmi differenciálódás 13
Képzett fiatal munkaerő elvándorlásának fokozódása GAZDASÁGI: Konzerválódik a hagyományos gazdasági szerkezet, megmarad a nyersanyagtermelők kiszolgáltatottsága (természeti korlátok, termékpálya szereplői által) Tovább romlik a térség tőkevonzó képessége Tovább romlik az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonala Összefogás hiányában nem megfelelő marketing, rossz logisztika Alacsony színvonalú kínálat miatt a turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások kereslete elmarad A kidolgozandó és végrehajtandó programok nem a kistérség egységét erősítik, hanem csak az egyes településekre koncentrálnak, így elmarad a gazdasági egység erősítése. TERMÉSZETI: Természeti-környezeti katasztrófák bekövetkezése A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső szennyezés eléri a térséget Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében INTÉZMÉNYI: Forrás hiány miatt és az alacsony iskolai végzettség következtében a telekommunikációs szolgáltatások és az Internet elérhetőség nem javul Az Uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer elégtelen szabályozása, működése Túlzott decentralizálás következik be. 3.5. Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén A térségben természeti adottságok és a hagyományok alapvetően a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. A mezőgazdasági terület jelentős része részt vesz az agrárkörnyezetgazdálkodási programokban, és a térség meghatározó területe érintett a Natura 14
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG 2000 által. Ezek alapján az ökológiai gazdálkodásnak jó terepe van. Jelenleg több gazdálkodó szakosodott ökológiai gazdálkodásra. A térségnek hagyományai alapján jó minőségű, egyediséget biztosító termékek előállítására van lehetőség, főként a szántóföldi gabona- és zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés és az állattenyésztés esetében (Hortobágy génbank). A térségben a mezőgazdasági melléktermékek (gyapjú- és tollfeldolgozás) hasznosításának is kiváló lehetőségei vannak. A feldolgozók közelsége és a térségben kialakult tartástechnológia az állattenyésztés területén a sertés-, juh- és szarvasmarhatartásnak kedvez. A térségben a fentebb felsorolt állatok értékesítésére szövetkezetek jöttek létre. 3.6. Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek A kistérségben a vidéki infrastruktúra hiányos, a meglévők színvonala alacsony, az Európai Unió támogatja az infrastruktúra kialakítását. A banki, pénzintézeti, pénzügyi szolgáltatás a termelők és a lakosság jelentős részének nem elérhető, nem igazodik a térségi elvárásokhoz. Az emberek gondolkodásából hiányzik a fenntarthatóság elméletének alapja, nem jellemző a környezettudatos gondolkodás és a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás. A térségben a minőségellenőrzés- és biztosítás alacsony szinten áll, az Európai Unióban a fentebbi elvárások szigorú követelményként jelentkeznek. A térségben jelentős termál- és gyógyvíz kincs van, amelynek hasznosítása a nem megoldott, az Európai Unió és a kormány is támogatja a termálturizmust. A térségben jelentős számú civil szerveződés van, melyeknek azonban még csak gyenge befolyása van közösséget érintő döntések meghozatalában. A térség számára fontos, hogy az eltűnőben lévő paraszti, kézműves, háziipari és kulturális hagyományokat megóvja, felelevenítse. 15
3.7. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek A térségre a hagyományos stratégiainak számító mezőgazdasági termékek előállítása jellemző, (gabona, hús, tej) melyek feldolgozás és minőségi megkülönböztetés nélkül csak jelentős támogatással értékesíthetők a világpiacon. A meglévő öntözési lehetőségek kihasználatlanok, illetve kérdéses a gazdasági kihasználás. A folyóvizekben való gazdagságot negatívan befolyásolja a határon és térségen kívülről érkező szennyezés, valamint a változó vízhozam. A szelektív hulladékgyűjtésre nő az igény a kistérségben és az ország egészében, ugyanakkor a megvalósítás költségei nagyon magasak. A közép- és felsőfokú agrárszakemberek utánpótlása megoldott, ugyanakkor a magasabb jövedelmek és kedvezőbb lehetőségek miatt az értelmiség más városokba és térségekbe való elvándorlása fenyeget. 3.8. Defenzív stratégiát támogató helyzetek A Hortobágyi Nemzeti Park és a kistérség szereplői közötti összefogás megteremtése nehéz. A mezőgazdasági struktúraváltás nehézkesen halad. Hiányzik a fejlesztések közötti összhang a térségben, jelentős pályázati lehetőségektől marad így el a térség. A térségben jelentős a csapadékingadozás, gyakori az aszály és a belvíz. A vízrendezés jelentős pénzeszközt igényel, mely növeli a termelési költségeket, illetve rendezett tulajdoni és bérleti rendszert kíván. A térségben jellemző az elöregedő népesség. A demográfiai helyzet kedvezőtlen, amely a fiatalok elvándorlásában is megnyilvánul. A térségben jelenlévő környezetkárosító tevékenységek, a csatornázottság nem megfelelő színvonala a természeti értékek pusztulásához vezethet. 16
4. Problémaelemzés A helyzetelemzés fő célkitűzése a Balmazújvárosi kistérség bemutatása volt, azzal a céllal, hogy a kidolgozandó Program céljainak kitűzéséhez támpontot adjanak. A munka során bemutatásra kerültek a kistérség természetföldrajzi és társadalmi jellemzői, humán erőforrásai, gazdasági jellemzői, infrastruktúrája, munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság mértéke, minősége és azt befolyásoló tényezői is. 4.1. A megállapított problémák rövid ismertetése Mindezen megállapításokat követően felvázoljuk azokat a problémákat, amelyek a foglalkoztatottság mértékének növekedése ellen hatnak. Ezek egyrészt munkaerőpiaci vonatkozásuk, másrészt magára a kistérség gazdasági potenciáljára vezethető vissza. Mindemellett törekedtünk arra, hogy itt elsődlegesen a munkaerő viszonylatában vizsgáljuk a problémákat. 1. Alacsony a munkaerőpiaci részvétel mértéke a., Nincs elegendő munkahely - Nem kellő mértékű a vállalkozások, közintézmények, non-profit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepe. - A távoli kistelepüléseken élők foglalkoztatásának sokszor a kedvezőtlen infrastruktúra jelenti az akadályát. Sokszor nehezen tudnak a távoli munkahelyekre eljutni. - Nincs elegendő forrás a foglalkoztatásban egyre nagyobb szerephez jutó szociális gazdaság szerepének erősítéséhez. - A mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma a földminőségi differenciák miatt a kistérségen belül eltérőek. b., Fejlesztési források hiánya - A működő vállalkozások foglalkoztatás bővítéssel járó fejlesztéseinek megvalósításához szükséges források nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. 17
- Forráshiánnyal küzdenek a foglalkoztatásban nagy szerepet játszó közintézmények (önkormányzatok, önkormányzati fenntartással működő intézmények). 2. Gyenge a humánerőforrás versenyképessége a., Nem kielégítő a humánerőforrás foglalkoztathatósága - Sok esetben hiányoznak a munkavállalóktól elvárt szükséges szakismeretek és szakmai tapasztalatok. - Nagy az általános iskolát el nem végzettek számának aránya, alacsony a középiskolát, illetve az egyetemet, főiskolát végzettek számának aránya. - Az értelmiségi réteg összetétele szempontjából kedvezőtlen, hogy kevés a műszaki végzettségű szakember és magas a humánvégzettségű diplomások száma. - A szakképzett, de hosszabb ideje munka nélkül lévők között sok a mentálisan leépült aktív korú munkavállaló. b., Rugalmatlan a munkaerőpiac - Nem kellő gyorsasággal reagálnak a kihívásokra a munkaerőpiac szereplői. - Elavult a szakképzési rendszer, hiányoznak a korszerű szakismereteket biztosító képzésekhez a szükséges források (infrastruktúra, szakemberek, eszközök, tananyag, e- learning). c., Alacsony a munkaerőpiac reprodukciós képessége - Nagy számban vándorolnak el a térségből a fiatal diplomások, csökkentve ezzel a népesség innovatív fiatal rétegét. - Nagy a szakképzetlen és alulképzett munkavállalók száma, akiknek a munkavilágába történő visszavezetése nem megoldott. - Magas a szociális támogatásból élők között a csak erre az életmódra berendelkezettek aránya, akiknek nincs munkavállalási készségük - Nagymértékű elöregedés jellemzi a kistérséget, a munkanélküliek jelentős része a 20-29 évesek korosztályából kerül ki. 18
3. Kihasználatlanok a térség gazdasági erőforrásai - Kedvezőtlen a gazdaság struktúrája. Legnagyobb számban az 1-2 főt foglalkoztató kereskedelmi szolgáltatást végző vállalkozások működnek a kistérségben, működésüket nagymértékben a szezonalítás jellemzi. - Nem kellő mértékben kihasználtak a térség épített- és természeti környezetére, kulturális hagyományaira alapozott idegenforgalmi ágazatban rejlő lehetőségek, habár jelentősen meghaladja a megyei átlagot az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek, illetve kiskereskedelmi üzletek száma. - Kevés az alacsony szaktudást igénylő, nagyszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások száma. Hiányoznak a nagy létszámú foglalkoztatást biztosító kis- és nagykereskedelmi üzletek, a logisztikai központok, összeszerelő üzemek. - Alacsony a kistérség tőke abszorpciós képessége. - A szociális gazdaság terén működő vállalkozások tevékenysége nem hangsúlyos, a foglalkoztatás terén betöltött szerepe nem jelentős. - Kicsi a lakosság munkavégzés miatti migrációs hajlandósága. 4. Alacsony a vállalkozások működésének hatékonysága - Hiányoznak vagy töredékesek a termelő beruházások megvalósításához szükséges közlekedést, áruszállítást biztosító infrastruktúra (vasút, közút, logisztikai központ) egyes elemei. - A kistérségben működő vállalkozásokra a tőkeszegénység jellemző, hiányoznak a korszerű termelési feltételeket biztosító fejlesztési források. 5. Nagyok a kistérségen belüli fejlettségi különbségek - Jelentős különbségek mutatkoznak a kistérségen belül az egyes települések gazdasági fejlődését befolyásoló termelő infrastruktúra kiépítettsége és állapota között. - A kistérség településein nagy az eltérés a vállalkozások száma és tevékenysége között, ezért a gazdaság fejlődését befolyásoló alapszolgáltatások hiányoznak a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken. - Hiányoznak a gazdasági fejlődést szolgáló fejlesztési pólusok, melyek helyszínéül szolgálhatnak a foglalkoztatottság mértékét növelő termelő és szolgáltató vállalkozásoknak. 19
6. Kevés a jól működő partneri kapcsolat - Nem kellő hatékonysággal működnek a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez kapcsolódó társadalmi kohézió erősödését szolgáló intézkedések. - A kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett szervezetek hatékony működéséhez szükséges források megszerzésének nehézsége vállalt céljaik megvalósítását hátráltatja. - Nem megfelelő a kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett kormányzati, for- és non-profit szervezeteknek a társadalmi összetartozás elmélyítése és a párbeszéd hatékonnyá tétele érdekében végzett összehangolt működésének a gyakorlata. 7. Kistérségen belüli széthúzás - Nagy a kistérség települései közötti érdekellentét, kicsi az együttműködés. - A kistérség kialakítását nem a történelmi hovatartozás alapján határozták meg. 4.2. Problémafa A fentiek alapján összeállítottuk Balmazújvárosi kistérség problémafáját, amely az alábbiak szerinti formát ölti (figyelembe véve mind a gazdaság általános, mind speciálisan a munkaerőpiaci helyzetét, állapotát). MUNKANÉLKÜLISÉG Alacsony iskolai végzettség Kevés munkahely Rossz infrastruktúra Szakképzett munkaerő hiánya Roma lakosság Gyenge aktivitás, érdektelenség Tájékozatlanság Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Mezőgazdasági munka idényjellege Gyengék a kis és közepes vállalatok Térség tőkevonzó képessége alacsony Általános iskolák infrastrukturális és eszköz ellátottsága alacsony Nem megfelelő internetes elérhetőség Közutak állapota sokszor nem megfelelő 20
ROSSZ ÁGAZATI SZERKEZET Konzerválódott mezőgazdasági nyersanyagtermelés Gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Termékek helyben történő feldolgozása alacsony fokú Helyi piacok nem megfelelő kihasználása Adottságok nem megfelelő érvényesítése Szolgáltatás, kereskedelem alacsony színvonala Üzleti infrastruktúra szintje elégtelen Gyenge marketing, logisztika hiánya Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége alacsony Turisztikaiszolgáltatások többségének színvonala alacsony Térség tőkevonzó képessége alacsony Partnerség hiánya Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Közösségek szétszóródtak, összefogás hiánya Térségi szereplőknek nincs megfelelő kapcsolata a HNP-kal Hagyományok feledésbe merültek 4.3. Célfa A jövőbeli célok elérésének jobb átláthatósága érdekében elkészítettük a Balmazújvárosi kistérség célfáját MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSE Iskolai végzettség növelése Munkahelyteremtés Infrastruktúra javítása Szakképzettség javítása Roma lakosság képzése Aktivitás fokozása, érdekteremtés Megfelelő tájékoztatás Termékpálya mentén történő elmozdulás Idényen kívüli foglalkoztatás Kis és közepes vállalatok erősítése Térség tőkevonzó képességének növelése Ált. iskolák eszköz ellátottságának javítása Internetes elérhetőség növelése 21
ÁGAZATI SZERKEZET VÁLTOZTATÁSA Mezőgazdasági nyersanyagtermelés történő elmozdulás mellett Szolgáltatás, kereskedelem színvonalának növelése Partnerség javítása Gazdálkodó szervezetek közötti összefogás erősítése Termékek helyben történő feldolgozásának növelése Helyi piacok kihasználása Adottságok megfelelő érvényesítése Üzleti infrastruktúra szintjének javítása Marketing, logisztika szerepének növelése Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése Turisztikai-szolgáltatások színvonalának javítása Térség tőkevonzó képességének növelése Megfelelő kommunikáció, információ áramlás, tájékoztatás Közösségek építése, összefogása Térségi szereplők és a Nemzeti Park kapcsolatának erősítése Hagyományok megtartása 22
III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. A fejlesztés stratégiája A gazdaságélénkítő és foglalkoztatást elősegítő program elkészítésének célja a Balmazújvárosi kistérség gazdasági-társadalmi fejlődésének megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja, így előkészíti a Program és a program részét képező projektek kidolgozásának alapjait is. 1.1. Jövőkép A jövőkép a fejlesztési stratégia kiindulópontját, alapkövét jelenti. A jövőkép kialakításánál arra törekedtünk, hogy az reális, rövid és közérthető legyen. Erre építhető a misszió, a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások megfogalmazása. Balmazújvárosi kistérség jövőképe az alábbi mondatban foglalható össze: A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a fejlesztés végső célja a megfelelő életminőség biztosítása a térség lakossága számára, legfontosabb eleme, hogy a térség biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. 23
A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, melynek a jelenlegi adottságok és a várható környezeti folyamatok figyelembevételével jelentős mértékben a természeti-környezetei értékek hasznosítására és a térség földrajzi elhelyezkedésére kell támaszkodnia. 1.2. Misszió A jövőkép és a térség helyzetelemzésének következtetései alapján fogalmazható meg az a misszió, amely középtávon biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és amely azokkal együtt egyértelmű irányt jelöl ki a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. Balmazújvárosi kistérség missziója: A Balmazújvárosi kistérségben élők elégedettségének és életszínvonalának javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével. A misszió egyértelműen legfontosabb feladatként a lakosság életminőségének javítását fogalmazza meg, amelynek alapvető feltétele a térség társadalmi-gazdasági fejlődése. Az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés eléréséhez meg kell teremteni a feltételeit egy olyan versenyképes gazdaság kialakulásának a térségben, amely hosszú távon külső támogatások nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztéseket a külső lehetőségek által kínált előnyökre és a térség meglévő erősségeire építve szükséges végrehajtani. A térség sajátos előnyei közül pedig kitörési pontot a természeti-környezeti adottságok és a térség földrajzi elhelyezkedése jelenthetnek. 24
2. A stratégia céljainak összefoglalása A kistérségi stratégia egyaránt magába foglalja azokat a fő problémákat, melyekre megoldást kell találni jelen program keretében és azokat a potenciálokat, adottságokat, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet. 2.1. Problémák összefoglalása A kistérségi stratégia középpontjában a helyi a lakosságot, annak életminőségét közvetlenül érintő a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető fő problémák állnak, melyek: a kistérségi munkalehetőségek hiánya, az alacsony jövedelemszint, a környezet minőségének alacsony szintje, kedvezőtlen infrastruktúra 2.1.1. A kistérségi munkalehetőségek hiánya A kistérségi munkalehetőségek hiánya elsősorban a helyi vállalkozások által kínált munkalehetőségek csökkenésére, másodsorban a külső termelő beruházások elmaradására vezethető vissza. A helyi gazdaság alacsony munkahelyteremtő képességének fő oka a helyi vállalkozások tőkeszegénysége. Ezáltal a helyi munkaerő felszívására a helyi gazdasági szektor csak korlátozottan képes. Az ipar mellett néhány egyedi kivételtől eltekintve az agrárium foglalkoztatása is csökkenő tendenciát mutat, és a turisztikai adottságok sem kellően kihasználtak. A szolgáltatási ágazat az alacsony kistérségi jövedelmi szint mellett a kisvállalkozások között elsősorban kényszervállalkozásokat jelent, és nem lehet képes tömeges méretű foglalkoztatásra. 2.1.2. Az alacsony jövedelemszint Az alacsony jövedelemszint okai, hogy az elmúlt időszakban nem települtek meg olyan magas technológiai színvonalon működő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket előállító termelő 25
vállalkozások, amelyek versenyképesebb jövedelmet biztosítanának. A helyi vállalkozások alacsonyabb technológiai szintjük, valamint az ebből fakadó alacsonyabb termelékenységük miatt pedig jellemzően nem képesek magasabb jövedelem biztosítására. Az agrárium jövedelmi viszonyai az országos tendenciákhoz hasonlóan szintén alacsonyak és kevés a magasabb feldolgozottsági szinten termelő mezőgazdasági vállalkozás is. A kistérség lakosságának jelentős része éppen ezért részben a munkalehetőségek, részben a magasabb kereseti lehetőségek miatt vállalja az ingázást a környező ipari központokba. Mindezek szemléletmód-váltást is igényelnek. 2.1.3. A környezet minőségének alacsony szintje A lakosság számára az életkörülmények alacsonyabb szintje a környezet minőségében kiterjed mind a természeti, mind az épített környezetre, így a nagyrészt a leromlott állapotú utakra és településközpontokra. A környezet minőségének alacsony szintje meghatározza a lakosság életkörülményeit, de befolyással van a befektetők telephelyválasztására, valamint a turizmusra is. 2.2. Stratégiai célok meghatározása A stratégia kiindulópontja a jövőkép, melyet fentebb már meghatároztunk. A jövőkép elérését a kistérség mindennél fontosabbnak tartja, mert kijelöli a követendő irányt. A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőképben meghatározottak alapján, három stratégiai cél ragadható meg: 1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása 26
1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. A cél magába foglalja a meglévő vállalkozások fejlesztését, kapacitásbővítések, vagy tevékenységdiverzifikáció révén megvalósuló munkahely kínálatuk bővítését. A helyi vállalkozások mellett szükséges megteremteni a feltételeket új, külső befektetésekkel megvalósuló munkahelyek létrehozásához is. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. A térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a népességmegtartó erő a gazdaság fejlesztése mellett az életkörülményekben, infrastrukturális ellátottságban, valamint az egészségügyi és szociális ellátásban megnyilvánuló problémák mérséklésével, a hiányosságok kiküszöbölésével növelhető. A kistérség egyik fő célja, hogy a közjó növekedjen, a jövedelmi viszonyok teremtsék meg a lakosság jövedelmi biztonságát, az közelítse meg az országos átlagot. A jelenlegi alacsonyabb jövedelmi viszonyok megkívánják a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását, kiegészítő jövedelemforrások bevonását, a turizmusból, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtermelés fejlesztését, elősegítését. A turizmus előnye, hogy elsősorban külső, a kistérségen kívüli tőkét von be a helyi gazdaságba, ezáltal segítve elő a jövedelemszint növekedését. A munkahelyek számának növelése és a jövedelemszint emelése is megkívánja a humánerőforrás fejlesztését. A munkahelyteremtés (függetlenül attól, hogy a meglévő vállalkozások nagyobb volumenű fejlesztésével, vagy új közép- és nagyvállalkozások térségbe vonzásával valósul meg) megkívánja a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását. Ehhez a munkanélküliek képzettségi szintjének növelése, az át- és továbbképzések fejlesztése, illetve a szakképzés korszerűsítése szükséges. A humánerőforrás fejlesztésének alapvető eleme a lakosság életminőségének növelése, melyhez a jövedelem növelésén kívül mindenekelőtt jól működő ellátó intézményrendszerre van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy a kultúra területén. E rendszerek 27
részben a legalapvetőbb szükségletek és igények kielégítését végzik (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás), másrészt viszont a lakosság magasabb szintű igényeit és szükségleteit (pl. középfokú oktatás, szakképzés, kórházi ellátás, kulturális-rekreációs-sport szolgáltatások) is kielégítik. A minőségi élet feltételeinek megteremtését szolgálják: - mobilitási feltételek javulása: a fejlesztésre szoruló utak műszaki állapotának javítása, a kistérségi belső közlekedési kapcsolatok kiterjesztésének kezdeményezése - szolgáltatások minőségének javítása: a kistérség feladata, hogy a meglévő szolgáltatások körét szélesítsék és erősítsék a szolgáltatói profilt a vállalkozások körében, valamint a szektor működéséhez szükséges, korszerű, infrastrukturális hátteret biztosítson. - települési környezet fejlesztése és a környezet védelme: mely magában foglalja az épületek és a turisztikai látványosságként szolgáló létesítmények állagának megóvását, a zöldfelületek növelését 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A kistérség egyik legfőbb értéke a vonzó, ipari szennyezésektől mentes természeti környezet, melynek megőrzése nem csak kistérségi, hanem országos érdek is. A különböző ipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, turisztikai, vagy geotermikus energiahasznosítási fejlesztések során ezért a természeti potenciál megőrzése elsődleges szempontként jelentkezik, de különösen fontos a kistérség turisztikai adottságainak megfelelő kihasználásához. A kistérség belső erőforrásain alapuló fejlesztésnél törekedni kell a jelenleginél hatékonyabb, fokozottabb hasznosításra, természetesen a fenntarthatóság elvének figyelembevételével. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a turisztika, vagy éppen a geotermikus energia területén a jelenlegi adottságok kihasználatlanok, vagy hasznosításuk mértéke elmarad a lehetségestől. Ugyanakkor ezek a belső erőforrások jelentik azt a fejlesztési potenciált, melynek hatékonyabb felhasználásával a külső gazdasági tényezőktől való függés mérsékelhető (de meg nem szüntethető). A kistérség külső gazdasági környezettől való függésének mérséklése miatt tehát fontos cél gazdaságos, a jelenleginél hatékonyabb, fenntartható, a belső természeti potenciálra alapozott fejlesztések megvalósítása, mely elősegíti az első két stratégiai cél megvalósulását is. 28
3. Prioritások A Balmazújvárosi kistérség adottságai és fejlesztési lehetőségei a lefektetett célok alapján a következők négy fő fejlesztési célterületeket, azaz fejlesztési prioritásokat jelölik ki: I. Prioritás: A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés II. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés III. Prioritás: Vidékfejlesztés IV. Prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés 3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Stratégiai cél/ prioritás A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés Humánerőforrás fejlesztése Vidékfejlesztés Infrastruktúrafejlesztés A kistérségben a munkahelyek számának megőrzése és növelése A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A gazdaság fejlesztése hozzájárul a kistérségi munkahelyek számának bővüléséhez, a magasabb termelékenységgel a jövedelemszint növekedéséhez, illetve elsősorban a mezőgazdaság területén a természeti potenciál fenntartható hasznosításához (helyi termékfeldolgozás fejlesztése). A gazdaság fejlesztése a balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlesztésének elsődleges és legnagyobb jelentőségű eleme, mely a technológiai fejlettségi szint növelésén keresztül elsődlegesen járul hozzá a kistérség vállalkozásainak versenyképességéhez. A versenyképesebb helyi vállalkozások piaci pozíciója erősödik, jövedelemtermelő képessége is növekszik, ami a lakosság jövedelmi viszonyaira is pozitív hatást gyakorol. A versenyképesebb, biztos piaccal 29
rendelkező helyi vállalkozások a munkahelyteremtéshez elsődlegesen járulnak hozzá. Emellett szükséges, további befektetések térségbe vonzása is. Az ipari befektetések célpontja elsősorban Balmazújváros lehet, itt adottak az ehhez szükséges feltételek (munkaerő, szolgáltatási színvonal, stb.). A kistérség alapvető érdeke tehát, hogy további munkahelyeket teremtő vállalkozások telepedjenek le. A gazdaság fejlesztése, mint fejlesztési irány minden további fejlesztés gazdasági alapját teremti meg, ezáltal kiemelt előnyt kell élvezzen, és minden támogatást meg kell kapjon. A turizmus fejlesztése részben, kisebb mértékben hozzájárul a munkahelyek számának növelése stratégiai célhoz, de különösen a jövedelemszint növelését, és elsősorban a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítását támogatja (Hortobágy természeti környezete, gyógyvízhasznosítás, stb.). A kistérség turizmusa ígéretes lehetőségeket rejt magában, tehát fontos fejlesztési irányt jelent. Lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy a Balmazújvárosi kistérségben a turizmus rövid és középtávon nem válhat a kistérség legfőbb gazdasági alapjává, ugyanakkor egyes vállalkozások, települések életében szerepe meghatározó lehet, bővítheti a foglalkoztatást és a jövedelmeket. A kistérség fejlődésének alapja rövid és középtávon a betelepülő, magas technológiájú, illetve elsősorban a helyi agráriumra épülő gazdaság lehet. A humánerőforrás fejlesztése három stratégiai cél megvalósulásához is hozzájárul, ugyanakkor fejlesztése alapvető fejlesztési irányt jelent. A lakosság képzése, képzettsége alapját jelenti a befektetői döntéseknek, de meghatározzák a helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is. A korábban működő kistérségi hagyományok felélesztése, a vállalkozási kedv növelése alapvető feltétele annak, hogy a kistérségi alacsony jövedelmeket alternatív jövedelemforrások is kiegészítsék, ehhez a lakosság tudatformálása, a vállalkozási ismeretek bővítése is szükséges. Az előzőek mellett a humánerőforrás fejlesztésének a lakosság életminőségét hosszú távon meghatározó kiemelkedő fontosságú elemei közé tartoznak a kistérségi ellátórendszerek, illetve azok további fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű roma rétegek felzárkóztatására, integrációjára is. 30
3.2 Prioritások összefoglalása I. Prioritás A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés. Ezen prioritás általános gazdaságfejlesztést határoz meg. Kiemelten kezeli a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, továbbá befektetés ösztönzési tevékenységet is meghatároz. A magasabb hozzáadott érték elérését képviselő kistérségi modellek a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását foglalják magukba. II. Prioritás Humán erőforrás fejlesztés A humán erőforrás bázis megerősítése minden település számára kihívást jelent, mert egyaránt kulcsa a foglalkoztatási lehetőség megteremtésének és a minőségi élet elérésének is. A prioritás ötvözi az alapfokú oktatás-nevelés, a szakképzési rendszer, az egészségügyi és szociális ellátás, továbbá a hátrányos helyzetű népesség foglalkoztatását szorgalmazó megoldási utakat. III. Prioritás - Vidékfejlesztés A prioritás célja elsősorban a gazdasági szerkezetváltás előmozdítása. A prioritás a kistérség a turisztikai potenciáljára építve az idegenforgalom erősítését, a települési és természeti adottságok teljes kihasználását célozza. A turizmusfejlesztés mellett helyt kap az épített és természeti környezet védelme, a vonzó településkép megteremtése. A lakosságot a szolgáltatások modernizációjával, a települési kérdések és problémák kommunikációjával, a fejlesztésekbe való bevonással illetve aktív közreműködéssel, valamint egyéb, társadalmi, kulturális eseményekkel kívánja egybefűzni. IV. Prioritás Infrastruktúra-fejlesztés A korszerű infrastruktúra megteremtése a minőségi élet alapfeltétele. A prioritás a települések közötti közlekedési hálózat műszaki állapotának javítását foglalja magába. A mobilitás eszközei, mint a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a tömegközlekedés kiszolgáló infrastruktúrájának korszerűsítése a kommunális fejlesztésekkel együtt segíti a környezet védelmét. 31
3.3. A prioritások és intézkedések rendszere A négy fentebb bemutatott prioritás által lefedett területeken a célok eléréséhez szükséges intézkedések rendszere az alábbiak szerint épül fel: I. A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. Humánerőforrás fejlesztése II.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése II.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása II.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése - A kistérségi hátrányos helyzetű és roma népesség társadalmi integrációjának erősítése II.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés III. Vidékfejlesztés III.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése III.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése IV. Infrastruktúra fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése 32
IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés A fejlesztés kulcs momentuma a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának növelése, valamint munkahelyteremtő és a helyi adottságokra építeni tudó vállalkozások térségbe vonzása. A kistérséget rendkívül alacsony gazdasági teljesítmény jellemzi, melynek oka alapvetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlensége. A program alapvető célkitűzése, hogy a kistérségi munkahelyek száma bővüljön és ezáltal olyan stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakuljon ki, mely a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Mint a Helyzetértékelés munkarészből kiderült, a Balmazújvárosi kistérség gazdaságára jelenleg nem ez a jellemző. A gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a kistérség kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra az elmúlt időszakban nem változott kedvezően, a térségben nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. Mint az már a Helyzetértékelésben is megfogalmazásra került, a kistérség gazdasága és elsősorban ipara számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmezőségi szint elérésére a helyi gazdaság önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartó képességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelenlegi munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. 33