2005. november XIII/11. szám A H A J D Ú - B I H A R M E G Y E I K E R E S K E D E L M I É S I P A R K A M A R A L A P J A Túl a csapatépítésen 12. oldal VÁLLALKOZÓI HITELKÁRTYA ÖNNEK VAN MÁR? TEL.: (52)500-744 A tartalomból: Vállalkozói napok: Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló, Püspökladány 2. oldal Felzárkózási esélyek Hídfőállás A fennmaradás lehetősége Munkavédelem 3. oldal 4. oldal 5. oldal 5 6. oldal Szellemi tulajdon védelméért 13. oldal Pénzforrás, START-program 6 7. oldal A tanulószerződésről 8. oldal A szakképzés jelene és jövője 9. oldal Jogszabályfigyelő Jó tudni! 10. oldal 11. oldal Díjnyertes AVON-stand 14. oldal Vásárdíjas a Jodicum 14. oldal www.hbkik.hu Tel.: (52) 500-710 Fax: (52) 500-720
2 K A M A R A I H Í R E K Év végi számadás Berettyóújfaluban Bihari Számadó Napok Évszázadok óta hagyomány, hogy az őszi munkák befejeztével számadást készítenek a gazdák: miből mennyi termett, miből, mennyit lehet eladni, mennyit kell eltenni, míg a következő évben az új termés be nem érik. Ennek a gondolatnak a jegyében szervezték az első Bihari Számadó Napokat 8 évvel ezelőtt. A vállalkozók kezdeményezésére elindított rendezvényt idén immár nyolcadik alkalommal tartották meg október 13 15. között, a beretytyóújfalui Kabos Endre Városi Sportcsarnokban. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Berettyóújfalui Szervezete és a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara közös rendezvényének célja az, hogy összehozza a térség vállalkozóit, számukra tájékoztatást adjon az aktuális és őket érintő információkról, fejlesztési, továbblépési lehetőségekről. Hagyomány, hogy minden alkalommal meghívják a hatóság szakembereit is, akiktől az adott szakterületek legfrissebb információt hallhatták az idén is. Így többek között tájékoztatást kaptak a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkájáról, elvárásairól, a vállalkozók lehetőségeiről, a munkavédelmi és munkabiztonsági felügyelőség aktuális kérdéseiről, az ÁNTSZ elvárásairól, követelményrendszeréről, illetve az APEH képviselőjétől a legújabb adórendi változásokról. Az agráriumot érintő kérdések közül kiemelt helyen szerepelt, hogyan is látja egy gazdálkodó az első eltelt uniós évet, illetve a szinte minden gazdát érintő téma hogyan alakultak az európai uniós kifizetések a megyében. (folytatás a 14. oldalon) Regionális fejlesztési koncepciók 2006-tól Vállalkozói nap keretében rendezett konferenciát Hajdúszoboszlón október 8-án, a hajdúszoboszlói Barátság Gyógy- és Wellness Szállóban a megyei kereskedelmi és iparkamara hajdúszoboszlói szervezete. Az információs nap rendezésében a Területpolitikai Kormányzati Hivatal és a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete működött közre. Az egész napos tanácskozás célja az volt, hogy naprakész információkkal segítse a térség vállalkozóit, illetve a térség a régió, a megye fejlesztési koncepcióinak ismeretében a vállalkozások kiutat találjanak a jelenlegi nehéz helyzetből. Miklóssy Ferenc, a megyei kereskedelmi kamara elnöke megnyitójában elsősorban a versenyképesség megteremtésére, fokozására helyzete a hangsúlyt. Ennek érdekében a szakmai fórumoknak éppen az a feladatuk, hogy információkkal egyre szélesebbé tegyék a lehetőségek körét. Mint mondta, a magyar kis- és középvállalkozások többszörösen hátrányos helyzetben vannak más uniós tagállamok hasonló méretű vállalkozásaival szemben. Alapvető gond a tőke hiánya. Az elnök példaként említette, hogy egy német, vagy egy francia hasonló méretű vállalkozás 4-6-szor nagyobb tőkével rendelkezik, mint egy magyar. Miklóssy Ferenc ugyanakkor fontosnak tartja a versenyképes munkahelyek létrehozását. Úgy véli, ez nem csupán a politika felelőssége, maguknak a vállalkozóknak is szemléletet kell váltaniuk. Az egyik legnagyobb problémaként a vállalkozások integrációjának hiányát jelölte meg. Magyarországon minden vállalkozás maga akar boldogulni, pedig összefogással könnyebb lenne jelentette ki a kamara elnöke. Az előadások széles körben taglalták a fejlesztési koncepciókat. Makai Attila, uniós szakértő, az uniós regionális fejlesztési prioritásokról beszélt. Az unió nem konkrét feladatokat határoz meg, hanem főbb célkitűzéseket és irányokat jelöl ki. Ehhez hozzáteszi az igénybe vehető eszközöket és forrásokat, így próbálja meg a hátrányokat és az egyes régiók közötti különbségeket csökkenteni. Alapvetően azonban a régiók kezében van a döntés, hogyan és miként használják fel a rendelkezésre álló eszközöket s forrásokat mondta az uniós szakértő. Virág Rudolf, a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Hivatal politikai államtitkára a honi fejlesztési koncepciókról és forrásokról beszélt. Elmondta, hogy folyamatban van a második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése, amelyben nagyobb hangsúlyt kapnak a regionális fejlesztési programok, azaz minden régiónak lesz saját fejlesztési programja. A tervek szerint és ha az unió elfogadja a hét évre szóló költségvetést a régiók ugyan differenciált összegek felett rendelkezhetnek majd, ám így is évente 140-150 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztésekre. Az uniós és regionális koncepciók után az Észak-alföldi Régió stratégiai céljairól esett szó, illetve szűkebb pátriánkról, a megyei fejlesztési célokról. A délutáni előadások pedig már a konkrét lehetőségekről és a segítségről szóltak: hogyan, miként tudja támogatni a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány a vállalkozásokat, illetve mit kell tenni a sikeres üzletfejlesztésért, hogyan kell befektetési projekteket generálni. (A Hogyan képzelem el Hajdúszoboszló és térsége jövőjét? című pályázat díjazottjait a 14. oldalon közöljük.) A vállalkozó számára fontos a saját munkaerőutánpótlás biztosítása, kinevelése ; másrészt a jelenlegi tanulószerződéssel kapcsolatos jogszabály lehetőséget ad a vállalkozónak, hogy a tanulóképzés költségeit visszaigényelje hangsúlyozta Tóthné Egri Erzsébet, a kamara püspökladányi területi szervezet vállalkozói ankétján, október 5-én. Tóthné Egri Erzsébet, a helyi szervezet elnöke a tanulóképzés szükségességét ismertette a vállalkozókkal, arra biztatva őket, hogy minél többen Vállalkozói ankét lépjenek be a rendszerbe. Az ankéton jelen volt Tóth Sándor, a helyi középiskola szakképzésért felelős igazgatóhelyettese is, aki a tanulók gyakorlati képzésének vállalkozásoknál történő megszerzésének előnyeit hangsúlyozta és ismertette az iskolában meglévő, ill. tervezett képzéseket, valamint a vizsgakövetelményeket. Dombvári Julianna minősítésekkel rendelkező okleveles pályázatíró tájékoztatott a pályázás általános feltételeiről, mint pl.: saját erő, támogatottság mértéke és intenzitása, biztosítéki háttér, utófinanszírozottság módja és külső forráslehetőségek. A még folyamatosan beadható pályázatokról is szót ejtett, hozzátéve, hogy ez már a maradék, hisz év vége lévén a pályázati pénzek nagy része elfogyott, de most még a gazdasági élet szinte valamennyi területének szereplői pályázhatnak. A főbb népgazdasági ágazatok, ill. közgazdasági kategóriák szerinti csoportosításban kerültek ismertetésre a még pályázható és a jelenleg felfüggesztésre került kiírások. Az előadó kiemelte a vállalkozásfejlesztésre és a beruházásösztönzésre irányuló támogatásokat. (folytatás a 14. oldalon)
K A M A R A I H Í R E K 3 SZEPTEMBER 26. DEBRECEN Békéltető testület ülése 28. DEBRECEN Megbeszélés a nők munkába történő visszajutásáról, a női munkavállalók jogi hátteréről 30. DEBRECEN Munkavédelmi szakmai kollégium ülése OKTÓBER 3. DEBRECEN Területi elnökök megbeszélése 5. P. LADÁNY Vállalkozói ankét 5. H.BÖSZÖRMÉNY Területi elnökségi ülés 7 9. DEBRECEN Autókiállítás, a márkakereskedők szakmai kollégiumi ülése 8. H.SZOBOSZLÓ Vállalkozói nap 10. DEBRECEN Békéltető tárgyalások 11 12. DEBRECEN Stand a Szelet a vitorlába kiállításon 11 12. DEBRECEN A Leonardo Projekt szellemi tulajdonvédelem programjai 12. DEBRECEN Az Innovációs szakmai kollégium javaslattétele az Innovációs díjra 13 14. DEBRECEN Plato Program csapatépítő tréning kisvállalkozások részére 13 15. B.ÚJFALU Bihari Számadó Napok 15 16. DEBRECEN Pedagógiai ismeretek, részmestervizsga 17. DEBRECEN Elnökségi ülés 18. DEBRECEN Az Észak-alföldi Minőségi Díj (ÉAMD) bírálóbizottság ülése 18. DEBRECEN Vállalkozási ismeretek, mestervizsgára felkészítő tanfolyam kezdete 19. H.BÖSZÖRMÉNY Vállalkozói kerekasztal, nyílt területi elnökségi ülés 26. DEBRECEN Kereskedői kerekasztal 27. DEBRECEN Az áfatörvény változásai, gyakorlata, számlázási szabályok NOVEMBER 2. DEBRECEN Innovációs díj átadása a Tudomány napján 2. H.BÖSZÖRMÉNY Vállalkozói kerekasztal, nyílt elnökségi ülés A 8. Bihari Számadó Napok tanácskozásainak egyik központi kérdése volt az elmaradott térségek felzárkózási esélyeinek kérdése. Ebben a témakörben tartotta meg előadását Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára, aki személyes kötődései révén is nagyon jól ismeri a térség gondjait. K R Ó N I K A Az elmaradott térségek felzárkóztatási esélyei Dr. Nagy Sándor A beszélgetések, fórumok alkalmával elsősorban a hátrányokról beszélünk és gondolkodunk. Ám, ha mindig csak ezt tartjuk szem előtt, akkor nem tudunk tovább lépni. A vidék önmagában nem hátrány és nem egyenlő az agráriummal, bár minden kétséget kizáróan ezer szálon kötődik hozzá. Az agrárium gondjai nem vetíthetők ki egyértelműen a vidékre jelentette ki az államtitkár. Mint mondta, a vidékfejlesztés nem rövid távú program, és nem lehet politikai szempontok által meghatározott sem. A vidékfejlesztés az ország jövőjéről és lehetőségeiről szól. Ez az a terep, ahol politikától függetlenül mindenkinek együtt kell működnie. Nagy Sándor úgy fogalmazott, hogy a vidék nem csupán hátrányok gyűjteménye, hanem a lehetőségek tárháza is, amely hosszú távon a fenntartható fejlődés záloga lehet. Éppen ezért a fejlesztéséhez komplex és egyes régiókra, térségekre szabott koncepciókra van szükség. Ezt tartja szem előtt a kormány a második Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásakor is. A tervezéskor a legfontosabb szempont a munkahelyteremtés, a gazdasági aktivitás fokozása, az infrastruktúra fejlesztése, és a helyi kezdeményezések felkarolása kell, hogy legyen. Szükség van egy átfogó vidékfejlesztési programra, amely az egyes régiók, térségek fejlesztéseit adott régióra szabottan határozzák meg. Idén a 7 régió a decentralizált forrásokból mintegy 57 milliárd forintot fordíthatott fejlesztésekre, jövőre az összeg 66 milliárd forintra emelkedik. A második Nemzeti Fejlesztési Tervet év végéig kell Brüsszelnek benyújtani. A 2007 2013 közötti időszakban ennek alapján hozzávetőlegesen uniós forrásokkal, nemzeti társfinanszírozással és a befektetői fejlesztésekkel együtt 12 ezer milliárd forintot fordíthatunk majd fejlesztésekre. Az összeg egyharmadát a kohéziós alapból a nagy beruházásokra fordítják. Másik harmadát a szakmai ágazati programok finanszírozására, míg a maradék egyharmadot a 7 régió a saját maguk által kidolgozott projektek megvalósítására költheti. Nagyon nagy lesz a régiók felelőssége és lehetősége is fogalmazott az államtitkár. Az előadáson túl, a Kamarai Hírlevélnek adott interjújában, amelyben konkrétan az Észak-alföldi Régió fejlesztési lehetőségeire, irányaira kérdeztünk rá, az államtitkár kifejtette: Világosan kell látni, hogy az Észak-alföldi Régió egy agrárrégió, függetlenül attól, hogy milyenek a gazdasági szektor arányai. S ez alapvetően meghatározza a fejlesztési irányokat is. Például a három megye közül éppen Hajdú-Bihar (folytatás a 14. oldalon) RENDEZVÉNYNAPTÁR NOVEMBER 7. Területi elnökségi ülés HELYSZÍN: Hajdúszoboszló 9. 10.00 14.00 Konzultáció a környezetvédelem aktuális kérdéseiről a települési önkormányzatokkal HELYSZÍN: DAB-székház, I. emelet INFORMÁCIÓ: Dr. Hajnal Zsolt, tel.: (52) 500-749 15 18. és 21 24. 7 órától Fogtechnikus gyakorlati részmestervizsga HELYSZÍN: Oculeus Bt. Db., Árpád tér 12. 25. Fogtechnikus részmestervizsga HELYSZÍN: HBKIK Irodaház INFORMÁCIÓ: Bájiné Nagy Gyöngyi, tel.: (52) 500-741 21. 14.00 Elnökségi ülés 24. 10.00 A számviteli törvény változásai és gyakorlata szakmai tájékoztató előadások HELYSZÍN: Debrecen, Kálvin tér 2/B. 30. Kibővített elnökségi ülés, Hajdúböszörmény TÉMA: az önkormányzat és a helyi kamara elnöksége közötti kapcsolat értékelése, az együttműködés lehetőségei. ELŐADÓK: Kathiné Juhász Ildikó polgármester és Szilágyi Antal területi elnök 12. Elnökségi ülés DECEMBER 14. Küldöttgyűlés HELYSZÍN: DAB-székház 17 18. Vállalkozói ismeretek, rész-mestervizsga Időpont egyeztetés alatt 2006 évi adótörvény változásai INFORMÁCIÓ: Nagyné Nagy Edit, tel.: (52) 500-732 2006. JANUÁR 21. Kamarabál Kereskedők kerekasztala A hatósági ellenőrzések tapasztalatai a kereskedelemben, címmel kerekasztalbeszélgetésre került sor a Kamarában október 26-án. A rendezvény célja az volt, hogy feltárják a tipikus hibákat és az alkalmazott hatósági szankciókat. A szakmai egyeztető fórummal segíteni kívánnak a kiskereskedelemben tevékenykedő tagoknak a típushibák elkerüléséhez, illetve a hatóságok felé az eljárások korrektebbé tétele érdekében jelezni kívánják a kamara javaslatát.
4 Hídfőállás Az Eszéki Gazdasági Kamara legfontosabb magyarországi partnere a pécsi mellett a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az Észak-alföldi Régió számára pedig Eszék jelenti a horvátországi hídfőállást. A HBKIK szakemberei éppen az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése bejelentésének másnapján érkeztek a Dráva parti városba. A tárgyalásokon szóba került a helyi vállalkozások kölcsönös kiállítási részvételének elősegítése, valamint az európai uniós felkészülés terén történő együttműködés. A horvát Kamara felajánlotta, hogy beveszi 2006. évi programjába tagjaik részvételének támogatását egy általuk kiválasztásra kerülő debreceni kiállításon. Szívesen várják az eszéki kiállításokra a magyar vállalkozókat. A horvátok hasonló információhiánnyal küzdenek az EU-csatlakozás kapcsán, mint a magyar vállalkozások 5-7 évvel ezelőtt. Minden segítséget szívesen fogadnak, amit a partner szervezetek nyújtanak. A kamarai delegáció látogatást tettek az Eszéki Nemzetközi Vásáron. Megalakult a Széchenyi-kártya Klub A KA-VOSZ Rt. szeptemberben megnyitotta a Széchenyi-kártya Klubot. A kártyatulajdonosok akik az igényléskor hozzájárultak ehhez automatikusan klubtaggá válnak, és igénybe vehetik a klub szolgáltatásait. A Széchenyi-kártya Klub keretein belül a vállalkozó egy olyan komoly gazdasági erőt képviselő beszerzési társulásnak lehet tagja, ahol a nagyvállalatok egyedi, a klubtagok számára összeállított, rendkívül kedvező ajánlatai között válogathat. A klub célja, hogy a népszerű hitelkonstrukció mellett egy újabb kedvező lehetőséget nyújtson a vállalkozások napi működésének fejlesztéséhez. A Széchenyikártya Klubon keresztül egy-egy ágazatot képviselő nagyvállalatok ajánlatairól értesülhetnek és a lehetőségek a következő hónapokban folyamatosan bővülnek. Az ajánlatok bővülésével kapcsolatban és további részletes információért érdemes rendszeresen látogatni a klub honlapját. A hajdú-bihari cégekhez legközelebbi Széchenyi-kártya-irodában ügyintéző kollégáink a kártya mellett a klub kereskedelmi ajánlataival kapcsolatban is rendelkezésre áll. (HBKIK, Debrecen, Petőfi tér 10.) K A M A R A I H Í R E K A Széchenyi-kártyáról A Széchenyi-kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Célja, a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. nagy mértékben, a hitelkeret és kamat összegének 73%-a erejéig készfizető kezességet vállal. A konstrukció 2002-től működik, töretlen sikerét jelzi, hogy mára több, mint 59 ezer igénylés került regisztrálásra. Ebben a folyamatban a HBKIK jelentős szerepet vállalt. A konstrukciót kezdetektől fogva a társas vállalkozások veszik nagyobb számban igénybe. Az igénylések bankok szerinti eloszlásában megnőtt a bizalom a konstrukcióban viszonylag fiatalnak számító takarékszövetkezetek iránt. A Széchényi-kártya iránti érdeklődés jelentős növekedést mutat a tavalyi évhez képest, mely a 2004 júliusában megemelt összegű és a legnépszerűbb 10 milliós Széchenyi-kártya igénylésével magyarázható. Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján a Széchenyi-kártya ügyintézés a Kamara egyik legnépszerűbb szolgáltatásává nőtte ki magát, melyet az érdeklődők és az igénylések számának folyamatos növekedése igazol. Néhány adat 2005. jan. 1-jétől szept. 30-ig a benyújtott igénylések száma 428 db (ebből 105 egyéni, 323 társas vállalkozás) pozitívan elbírált hitelek száma 298 db a kihelyezett hitelek összege 1 571 500 E Ft Változások 2005. november 1-jétől Igénylőlap, nyilatkozat módosítása Formanyomtatvány-változás október 15-től a bővített adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében. Köztartozás igazolása Nem lehet lejárt köztartozása a hitelkérőnek. Eddig 30 napnál nem régebbi tartozás elfogadható volt, ezentúl már nem. Tulajdonosváltás-korlátozás Ki van zárva a vállalkozás a konstrukcióból, ha a kártyaigénylést megelőző 6 hónapon belül 50%-nál nagyobb mértékű tulajdonosváltásra került sor, kivéve ha a hitelfelvevő vállalkozás a futamidő meghosszabbítása céljából adja be igénylését, vagy ha a tulajdonosváltásra a korábbi tulajdonos elhalálozása miatt került sor. Kisegítő új szabály: a változás előtt az öszszesen legalább 50%-os tulajdonosi részesedést birtokló tulajdonos(ok) tulajdoni részesedése a változás után sem csökkenhet 50% alá. Nem tekintendő tulajdonosváltásnak, ha nem került be 50%-nál nagyobb mértékű új tulajdonos a cégbe és a korábbi min. 50%-os tulajok részaránya sem csökkent 50 % alá. Hat hónapon belüli tulajdonosváltás esetén a meghosszabbítási kérelem beadásának feltétele, hogy a tulajdonosváltozás hatályba lépjen, s az erről szóló cégbírósági végzés a kérelemhez csatolásra kerüljön. Negyedéves törlesztési kötelezettség elmulasztásának szigorítása Aki nem teljesítette negyedéves törlesztési kötelezettségét és zárolásra került hitelkerete ki nem használt része, de végül nem került felmondásra a hitelszerződés, a zárolás időpontjától számított 12 hónapig nem igényelhet magasabb hitelösszeget, csak meghosszabbításra van lehetőség. Bővített APEH igazolás Új igénylésnél és meghosszabbításnál minden esetben szükséges 0-s APEH-igazolásra, amely kifejezetten Széchenyi Kártya igényléshez az APEH által kiállított 30 napnál nem régebbi dátumú igazolás, amely tanúsítja, hogy a vállalkozásnak nincs nyilvántartott köztartozása és, amely az adózó kérelmére tartalmazza a leadott társaságiadó-bevallás vagy EVA-bevallás vagy SZJA-bevallás adatait. Cégkivonat mindenkori lekérésének előírása Amennyiben az Ügyfél cégbíróság által kiállított cégkivonatot nyújt be az igénylés mellékleteként, a KA-VOSZ Rt. Regisztráló Iroda hálózata a 6 hónapon belüli tulajdonosváltás, mint kizáró feltétel ellenőrzése érdekében minden esetben IM-online cégkivonatot is lekér. El nem bírált cégbírósági kérelmek szabályozásának pontosítása Meghosszabbítás esetén befogadható a kérelem el nem bírált cégbírósági kérelemmel, kivéve, ha a változásbejegyzés tulajdonosváltozással vagy vezető tisztségviselő-változással kapcsolatos. Új vagy ismételt igénylés illetve keretemelés esetén kizárt a kérelem befogadása el nem bírált cégbírósági bejegyzéssel. Előtársasági múlt időtartamának eltörlése Az előtársasági múlt nem számít be az egy lezárt évbe, de a jogelőd működési ideje beleszámít az egy teljes lezárt évbe. Információ új és ismételt Széchenyi-kártyaigénylők számára: HBKIK Széchenyi-kártya-iroda: Csáthy Zsuzsanna, tel.: (52) 500-745, Asztalos Zsuzsa, tel.: (52) 500-744 Web: www.hbkik.hu, www.kavosz.hu
P O R T R É 5 A külföldi terjeszkedés a fennmaradás lehetősége és a fejlődés eszköze A debreceni székhelyű IFSZ (Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató) Kft. az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar tulajdonban lévő informatikai vállalkozás. Alapítása óta különböző irányítási rendszerek fejlesztésével, működtetésével foglalkozik. Ebben az évben nyitottak Európa déli, dél-keleti térségei felé. A vállalkozásról, a külföldi lehetőségekről Vojnits Tamással, a társaság ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Mikor és milyen profillal alapították a társaságot? Jövő januárban lesz éppen 15 éve annak, hogy létrehoztuk a vállalkozást, akkoriban még hárman voltunk. Az egész vállalkozás debreceni kollégákra épült, olyanokra, akik ráadásul még a diplomájukat is itt szerezték meg. Szoftverfejlesztéssel, egyedi alkalmazási rendszerek, majd teljes vállalati irányítási rendszerek kidolgozásával foglalkoztunk és foglalkozunk ma is: vállalat- és termelésirányítási, valamint logisztikai és kereskedelmi szoftvereket fejlesztünk ki és értékesítünk, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat kínáljuk vevőinknek. Munkánk során az Oracle Corporation technológiáját és fejlesztő eszközeit alkalmazzuk. Minden területen az üzleti igények széles körű kielégítésére törekszünk. Számos referenciával rendelkezünk. Többek között a teljesség igénye nélkül mi fejlesztettük ki a GE Lighting Tungsram Rt., a Bábolna Rt., a Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft., a Chinoin Rt., és az Axel Springer Kiadó vállalati rendszereit. Hogyan alakultak a cég gazdasági mutatói az elmúlt években? Azt lehet mondani, hogy hullámzóan ugyan, ám folyamatosan növekedett a cég. Tavaly elértük a nettó 300 millió forintos árbevételt. Természetesen az idén is növekedésre számítunk. A munkatársak létszáma is jelentősen változott. Jelenleg 22-23 munkatárssal dolgozunk, de volt már 40 fős stábunk is. A létszám sokszor függ egy-egy projekt nagyságától. Növekedésünket mutatja az is, hogy bár alapvetően debreceni cég vagyunk, öt évvel ezelőtt fiókirodát nyitottunk Budapesten. Mennyire elterjedtek ezek a rendszerek? A korábbi időszakban jobbára csupán a nagyobb cégek, vállalatok fordítottak erre figyelmet, most változóban van a piac és egyre több Magyarországon középvállalati kategóriába tartozó cég dönt úgy, hogy komolyabb irányítási rendszereket alkalmaz. Szerencsére az informatikai fejlesztéseket a kormányzat is fontosnak tartja, s több olyan operatív program is van, amely támogatja az informatikai beruházásokat. E téren az ország keleti fele is még fejlődő piacot jelent. Számos cég foglalkozik informatikai fejlesztésekkel. Mekkora konkurenciával kell szembe nézniük? Óriási a konkurencia. Nagy nevű multinacionális cégek is kínálnak hasonló rendszereket. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások piacán erősíteni tudjuk a pozíciónkat, partneri szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb multinacionális informatikai szállítóval, a SAP-pal, így a kelet-magyaror- Vojnits Tamás szági régióban mi értékesítjük a SAP Business One vállalatirányítási rendszert. A másik lehetőség pedig a terjeszkedés. Gyakran teszik fel a kérdést, hogy egy informatikai cég miért nem nyugat felé terjeszkedik. Nos, ezzel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataink. Nagyon nehéz a magyar termékeket értékesíteni a nyugati piacokon. A konkurencia is indokolja, valamint stratégiai lépés is, hogy mi a déli és keleti irányokat jelöltük meg terjeszkedési irányként. Értem ezalatt a volt Jugoszlávia országait, Romániát, Ukrajnát. Szeretnénk Csehország és Lengyelország felé is nyitni. Jelenleg éppen Szerbia-Montenegróban folyamatban van egy cég alapítása. Hol tartanak most és milyen tapasztalatai vannak eddig? Rövid időn belül megtörténik a cég bejegyzése Szabadkán. Abban, hogy éppen ezen a területen indítottuk az első külföldi vállalkozást, a kamarának és az ITDH-nak is nagy szerepe van. Jelenleg is folynak tárgyalások Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Romániában is. Szabadkán egy 100 százalékban IFSZ tulajdonban lévő vállalkozást indítunk, amely az első időkben inkább képviseletként működik majd. A legfontosabb az, hogy ügyvéd közreműködésével lehet csak elkezdeni a cégalapítást. Első lépésként rendelkezni kell egy telephellyel, tehát címmel, ahová a vállalkozást bejegyezhetik. A kft.-t 500 euró alaptőkével meg lehet alapítani, ám elég az összeg felét letétbe helyezni, két év alatt kell feltölteni a törzstőkét 500 euróra. Ez az ottani vállalkozásokra is vonatkozik, célja, hogy a saját honi vállalkozások aktvitását is fokozza. A cégalapítás szabályai nagyjából azonosak az uniós normákkal, hiszen ezek az országok általában azt veszik alapul. Az adózás szempontjából is kedvezőbbek a kilátások. Milyen nehézségekkel számol? Azt látom, hogy egyelőre eléggé sajátos, és átláthatatlan a gazdaság szerkezete. Még tart a privatizáció, ám a tulajdonosi szerkezet más, mint nálunk. Sok céget a dolgozók vásárolnak meg, így nagyon sok MRP-tulajdonosi szerkezetű vállalat van. Ugyanakkor óriási a munkanélküliség. A legnagyobb problémát az jelenti majd, hogy még nincs igazán nagy becsülete a licenceknek, s addig, amíg ez ki nem alakul csak nyomott áron lehet értékesíteni a termékeket. Még nehezen fogadják el hazánkban is hosszú ideig tartott hogy a szoftverek, rendszerek árát a felhasználók száma is meghatározza. A változás lassú folyamat lesz. KE MUNKAVÉDELEM Kizárhatják magukat a közbeszerzésből is... A jelenleg érvényben lévő munkaügyi jogszabályok szerint az a vállalkozó, akit munkaügyi bírsággal sújtottak, 2005 augusztusától nem vehet részt közbeszerzési pályázatokon. Arató Zoltán, a megyei munkaügyi felügyelet vezetője elmondta, hogy munkaügyi bírsággal legtöbbet azokat a munkáltatókat büntetik, akik feketén foglalkoztatták a munkavállalókat: azaz nem jelentették be, munkaszerződés nélkül alkalmazták, vagy éppen engedély nélkül foglalkoztattak külföldi munkavállalókat. Sőt olyan esetben is munkaügyi bírságot szab ki a hivatal, ha átminősített szerződéssel foglalkoztatják a dolgozót, ám az ellenőrzés során fény derül arra, hogy az alkalmazásban a munkajogviszony elemei vannak többségben. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a munkáltató nem tett eleget az EMMA-rendszerbe történő bejelentési kötelezettségének, nem fizette a járulékokat a munkavállaló után, akkor az ügyet hivatalból át kell adni az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Ilyen esetekben az adóhivatal eljárást kezdeményezhet a munkáltatóval szemben, amelynek akár szabadságvesztés is lehet a vége. Két esetben tekintenek el az eljárástól, ha a közteher-fizetési kötelezettség összege nem haladja meg az 50 ezer forintot, illetve az a vádirat benyújtásáig a munkáltató rendezte a tartozását. A 2005-ös 91. törvény alapján bevezették a munkáltatással összefüggő adócsalás fogalmát, amelyet akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatnak. Munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságokért büntethető természetes személy is, akivel szemben szabálysértési eljárást folytatnak le. A jogi személyekkel szemben viszont államigazgatási eljárás keretében hozzák meg a döntést. Mind a munkaügy, mind a munkavédelem terén a munkáltatóknak a jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárniuk. Ha ennek nem tesznek eleget, s az ellenőrzések során erre fény derül, számíthatnak a szankciókra. A munkaügyi bírságot általában abban az esetben rónak ki, ha a munkáltató több munkavállaló sérelmére követ el szabálytalanságokat. A büntetés mértéke 50 ezer forinttól 6 millió forintig is növekedhet. A munkavédelem esetében objektív alapú bírságról beszélhetünk, azaz minden olyan esetben kiszabható, amikor a munkáltató veszélynek tette ki a munkavállalót. Ez a szankció 2004. május 1-jétől már egyetlen munkavállaló veszélyeztetése esetén alkalmazható, s a bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. Súlyosabb esetben a munkáltató ellen akár büntetőeljárást is kezdeményezhetünk sorolta a legfontosabb tudnivalókat Arató Zoltán. Kalmár Erika
6 I PA R J O G V É D E L E M VIP segítség találmányok hasznosításához A Magyar Szabadalmi Hivatal a Vállalkozói információs programmal (VIP) azoknak a feltalálóknak kíván segítséget nyújtani, akik mögött nem áll tőkeerős vállalkozás, mely az új megoldás nyomán megvalósítaná, kifejlesztené, gyártaná és értékesítené a terméket. Ezért olyan partnert kell találniuk, aki hasznosítja a találmányt. A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján rendszeresen frissülő oldalak azoknak is hasznos ismereteket nyújthatnak, akik saját maguk kívánnak belevágni a hasznosításba. A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja: www.mszh.hu M U N K AV É D E L E M Együttműködés a biztonságért A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlatias és rendszeres együttműködést sürget az OMMF megyei felügyelőségével a vállalkozók rendszeres tájékoztatása érdekében a munkavédelem, munkaegészségügy és a munkaügy területén. A kapcsolat elősegítendő a Kamara október 17-i elnökségi ülésén Arató Zoltán, a megyei felügyelőség igazgatója tájékoztatta a vállalkozókat a munkaügyi ellenőrzések aktuális kérdéseiről, a munkaegészségügy és -biztonság fontosságáról. Arató Zoltán elmondta, hogy az ellenőrzések egyik fő irányvonala a fekete munka elleni harc. Hangsúlyozottan arra a területekre figyelnek, ahol sok embert foglalkoztatnak és a munkavállalók veszélyhelyzetben vannak. A Kamara fontosnak tartja a vállalkozások tájékoztatását, a cégek részéről a mindenkori jogszabályok betartását és a munkavállalók biztonságát is. Az együttműködést a megyei felügyelőség tanácsadó hálózata mellett a Kamara munkavédelmi szakemberekből álló szakmai kollégiuma is segíti. Munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás (HBKIK) Munkabiztonsági kockázatértékelés 30-5450-106 A munkaadókat és munkavállalókat érintő jogszabályokról 20-9532-190 Környezetvédelmi foglalkozás, egészségügy 20-9539-145 Ingyenes Munkavédelmi Információs Szolgálat (OMMF) Munkahelyi biztonság 80-204-292 Munkahelyi egészség 80-204-264 Bányászati munkavédelem 80-204-258 R É G I Ó G A Z D A S Á G Egyed Géza, a GKM helyettes államtitkára, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság vezetőjének döntése szerint a GVOP pályázati rendszere további egyszerűsítésekkel vált hatékonyabbá. Csökkent a támogatási szerződésekhez benyújtandó mellékletek száma, egyszerűsödött a kifizetések igénylése, továbbá bevezették a kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében az egyszerűsített szerződésmódosító adatlapot. Egyszerűbb szerződéskötési folyamat A támogatási szerződések megkötésének folyamata 2005. szeptember 19-től a benyújtandó mellékletek számának csökkenésével hatékonyabbá vált. A jövőben nem szükséges a kedvezményezetteknek a szerződéskötéshez aláírási címpéldányukat ismételten beszerezni és mellékelni, amennyiben azt a szerződés aláírója már korábban csatolta a pályázathoz, és az aláírásra jogosult személye nem változott a szerződés megkötéséig. Ebben az esetben elegendő a kedvezményezettnek egy nyilatkozatot tennie arról, hogy az adatok nem változtak. Megszűnt és nem szükséges a kedvezményezetteknek banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a számlavezető bank részére, továbbá megszűnt a biztosítékadási kötelezettségről szóló melléklet is. P É N Z F O R R Á S A GVOP hatékonyabb pályázati rendszere Korábban bekért dokumentum Készpénzfizetéses számlák esetében kiadási pénztárbizonylat és naplófőkönyv benyújtása Idegen nyelvű számla esetében hitelesített magyar nyelvű fordítás A támogatással beszerzett eszközök, szolgáltatások vagy építési beruházások átvételét, illetve megvalósulását alátámasztó teljesítésigazolás Pénzügyi teljesítését igazoló eredeti bankbizonylatok Rendelkező levél Tervezői és vállalkozói szerződések, megrendelések, árajánlatok és azok visszaigazolása Projekt előrehaladási jelentés Pénzügyi beszámoló EU-n belüli országból szerzett gép esetén eredeti szállítólevél Személyi ráfordításokhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok elszámolásának és kifizetésének bizonylatai Ingatlan építés esetén a benyújtott számlák pályázati költségvetés szerinti megbontása GVOP 2.1.2 esetében: Minőségirányítási Kézikönyv Kísérőlevél és elszámolási bizonylatok összesítő listája Eszközbeszerzés esetén eszköz egyedi nyilvántartó lap Kifizetési folyamat egyszerűsítése A támogatott GVOP pályázatok elszámolása esetében változott a kifizetések folyamata. A kifizetési igényléshez egységesen bekért dokumentumoknál a táblázatunkban látható egyszerűsítési intézkedéseket vezették be: Egyszerűsített szerződésmódosító adatlap A kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében GVOP 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2005. szeptember 19-től egyszerűsített szerződésmódosítási eljárást vezettek be. A jövőben a kedvezményezettek megfelelő indoklással az egyszerűsített szerződésmódosító adatlap hiánytalan kitöltésével, cégszerű aláírásával és a közreműködő szervezet részére történő megküldésével kezdeményezhetik a támogatási szerződés módosítását az alábbi esetekben: a kedvezményezett adataiban történő változás meghatározott esetekben a támogatott projekt tárgyának illetve megvalósítási helyszínének megváltozása a támogatott projekt kezdési illetve megvalósítási határidejének módosítása bankszámlaszám-változás További kérdések megválaszolásában a szerződéskötésért felelős Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. munkatársai állnak a pályázók rendelkezésre. Bővebb információ a www.mvf.hu weboldalon. Módosítás A jövőben a kifizetés igazolására elegendő önmagában a számla, megszűnik a pénztárbizonylat és naplófőkönyv benyújtása. Elegendő a főbb megnevezéseket a számlán lefordítani, nem szükséges a hitelesített magyar nyelvű fordítás Elegendő a számlán feltüntetni a teljesítést ( teljesítést igazolom ), nem kellenek külön dokumentumok hozzá A bankkivonatok cégszerűen aláírt másolata elegendő Összevonásra került a számlaösszesítővel Elegendő a tervezői és vállalkozói szerződések egy másolati példányát egy alkalommal, az első elszámolásnál benyújtani. A megrendelések, árajánlatok és azok visszaigazolása nem szükséges. Elkészítése 3 havonta szükséges, a jövőben nem lesz minden kifizetés-igénylés kötelező melléklete. A kifizetéshez nem szükséges, csak a projekt lezárását követő 120 napon belül kell a kedvezményezettnek benyújtani A szállítólevél cégszerűen aláírt másolata elegendő Megszűnik abban az esetben, amennyiben cégszerűen aláírt nyilatkozatot készít a pályázó arról, hogy a projekttel összefüggő, munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. A személyi ráfordításokhoz kapcsolódó alábbi dokumentumokat a pályázónak a jövőben nem kell beküldenie, ugyanakkor meg kell őriznie: az illetmény számfejtésének bizonylatát; a számfejtett illetmény kifizetését igazoló bizonylatot; a számfejtett illetmény teljesítés-igazolását jelentő munkaidő nyilvántartást / jelenléti ívet; a munkaszerződést vagy megbízási szerződést Megszűnik Megszűnik Megszűnik Megszűnik Megjegyzés: A másolatnak minden esetben cégszerűen aláírt példánynak kell lennie!
R É G I Ó - G A Z D A S Á G 7 START-program Október 1-jétől lépett életbe a START-program, mely kiemelten támogatja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium rövidebb távon ható új járulékkedvezmény kialakítására tett javaslatot, melyet az Országgyűlés elfogadott. Ez a program két éven át lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezményre. A START-kártya igénylése A START-kártya egy alkalommal váltható ki. A pályakezdő fiatal az adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány mellé kiegészítő igazolványként igényelheti a START-kártyát a lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatóságnál. Az érvényességi időtartamon belül új kártya akkor igényelhető, ha az eredeti elveszett vagy megrongálódott, illetőleg névváltozásra került sor. Ki jogosult a START-kártya igénylésre? Az, aki a huszonötödik életévét felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt. Nem akadálya a kártya kiváltásának, ha valaki az iskolai szünetben már dolgozott, vagy a tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnése után átmenetileg alkalmi munkavállalói könyvvel helyezkedett el. Meddig érvényes a START-kártya? Az érvényesség időtartama a kiállítástól számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak, ha az rövidebb, mint két év. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START-kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártyát visszaszolgáltatni. A munkaadót a START-kártyával történő foglalkoztatás esetében megillető járulékkedvezmény A START-kártyával rendelkező munkavállalók után a foglalkoztató az általános szabályoktól eltérő mértékű járulék fizetésére kötelezett. A kedvezmény alapjaként figyelembe vehető összegnek a felső határa meghatározott: az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény. Amennyiben a megadott összeghatároknál több juttatásban részesül a pályakezdő fiatal, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatott, az összeghatáron felüli juttatás után a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. A munkaadót a START-kártyával történő foglalkoztatás esetében járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint: a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség, a 3 százalékos mértékű munkaadói járulék, 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15%-ának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség. Átmeneti rendelkezések alkalmazása A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottak járulékkedvezményéről a 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezett, mely 2005. január 1-jétől hatályos. A törvény kilenc havi foglalkoztatás után teszi lehetővé a 90 000 forintos havi bruttó kereset után fizetendő társadalombiztosítási járulék felének a viszszaigénylését. Az említett jogszabály 2005. október 1-jétől módosul. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelő pályakezdő fiatal még október 1-je előtt létesít munkaviszonyt, munkáltatója az addig hatályos szabályok szerint igényelhet támogatást utána. A pályakezdőnek a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő foglalkoztatására a kilenc hónapos foglalkoztatás megvalósulásáig, de legkésőbb 2006. július 1-jéig a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamára az e törvény szerinti kedvezmény érvényesíthető. A számok tükrében Számítás alapján összehasonlítható a törvénymódosítás előtt és után igénybe vehető járulékkedvezmény: A 2005. szeptember 30-ig alkalmazásra kerülő, középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő a 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezései alapján igénybe vehető járulékkedvezménye: A START-kártyával nem rendelkező pályakezdő havi bruttó munkabérének összege 90 000 forintban került megállapításra, a törvény által meghatározott igénybe vehető járulékkedvezmény alapjával azonos mértékben. A foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény alapja, járulékalapot képező jövedelem 90 000 Ft 29% + 3%-a = 28 800 Ft/hó. A kedvezmény mértéke: a 32%-os mértékű járulék összegének 50 százaléka: 14 400 Ft/hó. A 2005. október 1-jétől START-kártyával alkalmazásra kerülő, középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő a 2005. évi LXXIII. törvény rendelkezései alapján igénybe vehető járulékkedvezménye: A START-kártyával rendelkező pályakezdő esetében a bruttó havi munkabér összege 90 000 Ft. A jelenlegi minimálbér összege 57 000 Ft, melynek másfélszerese 85 500 Ft; ez az összeghatár jogosítja a munkáltatót a kedvezmények igénybevételére. A START-kártyával rendelkező pályakezdő foglalkoztatásának első évében a foglalkoztató a minimálbér másfélszeres összege után 15 százalékos mértékű járulék fizetésére kötelezett: 85 500 Ft a járulék fizetésének alapja, 15% a járulék mértéke, így a járulékfizetés összege 12 825 Ft, valamint a 90 000 Ft és a 85 000 Ft különbségét, a 4500 Ft-ot már 32 százalékos közteher terheli, azaz 4500 x 32% = 1440 Ft/hó. Ezek szerint a START-kártyával rendelkező pályakezdő után befizetésre kerülő közteher 14 265 Ft/hó. Járulékkedvezmény nem kerül visszaigénylésre, mivel a befizetésre kerülő járulék összege már a kedvezményes járulék mértékkel kerül megállapításra és befizetésre. Összegzés Az új törvény bevezetése kapcsán bekövetkezett változás a START-kártyás pályakezdő után a keletkező közteher befizetésének összegében van. A befizetett járulék kedvezmény visszaigénylésének már nem feltétele a meghatározott ideig történő foglalkoztatás, hanem a foglalkoztatás megkezdésétől kezdődően a befizetésre kerülő járulék összege a járulékkedvezménnyel csökkentett értéken kerül befizetésre. A kedvezmény igénybevételének különbözősége abban van, hogy a foglalkoztató eddigiekben kilenc hónapon keresztül befizetett, majd egy összegben visszaigényelt, majd pedig a járulékbefizetés esedékességekor a csökkentett mértékű járulék közterhe kerül befizetésre. A bevezetésre kerülő iskolai végzettséghez rendelt minimálbér megállapítása a munkáltató közterheinek fizetését továbbiakban sem csökkenti, hanem növeli a jelenlegihez képest. A foglalkoztatás második évében a munkáltatót 25 százalékos mértékű járulék közterhének megfizetése terheli, a jelenlegi 32 százalékos mértékű járulék helyett, a megemelésre kerülő minimálbér alapján. Amennyiben a pályakezdő fiatal munkaviszonya 2005. október 1-jét megelőzően jött létre, a foglalkoztató a Pftv. szeptember 30- áig hatályos, rendelkezése szerinti támogatást igényelhet a foglalkoztatott pályakezdő után. A támogatás alapfeltétele egyes kivételektől eltekintve a 9 havi foglalkoztatás és azt követően további 3 havi foglalkoztatás vállalása. A támogatás 9 hónapra jár, a további 3 hónapra már igénybe vehető a START-program által nyújtott kedvezmény. A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollevő személyt, legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. A munkaadó a járulékkedvezmény iránti igényét az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján, kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően, egy összegben érvényesítheti. Kivételek A fentiektől eltérően rövidebb foglalkoztatás után is igényelhető a kedvezmény, ha a jogviszony a munkavállalónak felróható okból szűnt meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek felróható oknak kell tekinteni, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony az alábbiakban felsorolásra kerülő okból kerül megszüntetésre: munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt, munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel, próbaidő kikötése esetén a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről azonnali hatállyal, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő rendes felmondással, lemondással, a munkaerőpiactól távollévő személy részéről jogellenesen, a munkaerőpiactól távollévő személy jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával kerül megszüntetésre, vagy a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála miatt szűnik meg, feltéve, hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn. A kedvezmény a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek felróható okból kilenc hónap foglalkoztatást megelőzően szűnt meg. (Forrás: a 2005 évi LXXIII. törv.) A 2005. évi LXXIII. törvény 4. -a alapján a Magyar Államkincstár október 1-jétől megnyitotta a 10032000-06056346 számú (APEH START-kártya kedvezményes járulékbefizetések beszedési számla) költségvetési számlát. (Szerk.)
8 S Z A K K É P Z É S Amit a tanulószerződésről tudni kell Azon tanulóknál, akik a 2005 2006 tanévtől kezdik a szakképző évfolyamot s a teljes gyakorlati idejüket gazdálkodó szervezetnél töltik, kötelezővé vált a tanulószerződés megkötése, mellyet legkésőbb az iskolai beiratkozásig kell megkötni. Szeptemberig 1350 db tanulószerződést vett nyilvántartásba a Kamara. A tanévkezdés után beérkező szerződések feldolgozása folyamatosan történik. Ezek a későn kötött szerződések már problémát jelentenek az iskolák számára, mivel nem tudják statisztikai jelentésüket elkészíteni, illetve a vállalkozások nem tudják költségeiket elszámolni, amíg a szerződés nyilvántartásba vétele meg nem történik. Ki köthet tanulószerződést? 1. Az a gazdálkodó, aki rendelkezik a szakma elsajátításához szükséges tárgyi feltételekkel, megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyakorlati oktatóval. A gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. Illetve rendelkezik a szükséges dokumentumokkal (foglalkozási napló, tanulói munkanapló, szakmai és vizsgakövetelmények, taneszközjegyzék, munkavédelmi napló). 2. Az a tanuló köthet, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja. A szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja. Nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Miért érdemes tanulószerződést kötni? A gazdálkodó szervezetek szempontjából: A gyakorlati képzés biztonságossá tehető, biztosítható a központi követelményeknek megfelelő, de a helyi igényeket is kielégítő szakképzett munkaerő. A gazdálkodó szervezet az éves adóalapját tanulónként havi 11 400 Ft-tal csökkentheti. A pénzbeli juttatással jobb tanulmányi eredmény elérésére és szorgalmasabb munkavégzésre ösztönözheti a tanulót. A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, de ugyanakkor a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére. A tanulók szempontjából: A szerződés által biztosítottá válik a tanuló, s gyakorlati ideje beszámít a nyugdíjába. Munkájáért pénzbeli juttatást kap. Az illetékes kamarák által ellenőrzött körülmények között sajátíthatja el a szakmát. A tanulószerződésnek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait; az OKJ-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt; a gyakorlati képzés helyét, kezdő időpontját, az elméleti képzést biztosító iskola nevét; a jogszabályban rögzített tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét; a gazdálkodó szervezet cégszerű aláírását, a tanuló aláírását; a szerződéskötés dátumát. A szerződéskötés folyamata 1. Tanulószerződés kötési igény benyújtása 2005. december 31-ig az illetékes területi gazdasági kamarához. 2. A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés rendszeres ellenőrzésében az illetékes területi gazdasági kamara és a a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. Az ellenőrzést követően, annak eredményéről a kereskedelmi és iparkamara határozatot állít ki. 3. A kamara által kiadott határozat kézhezvétele után megköthető a tanulószerződés, legkésőbb az iskolai beiratkozásig. A tanulót megillető juttatások Pénzbeli juttatás A díjazás tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén, nem lehet kevesebb a Szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél. Ennek minimális összege évfolyamonként változó: I. félév II. félév I. évfolyamában 15,00% 16,50% II. évfolyamában 18,15% 20,00% III. évfolyamában 22,00% 24,20% A díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, illetőleg, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartalma egy hónapnál rövidebb, vagy arányosan növelni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartalma egy hónapnál hosszabb. Étkezési hozzájárulás A tanuló részére köteles a gazdálkodó szervezet egyszeri kedvezményes étkezést, vagy az étkezési költségekhez természetbeni hozzájárulást biztosítani. Ha a gazdálkodó szervezet a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás adómentes összegénél. Útiköltség-térítés Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést eltérő megállapodás hiányában a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben foglaltakon felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg. Egyéb kötelező juttatások alapvető higiénés feltételek biztosítása tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém) ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital, mint a vele azonos munkahelyen ill. munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalóknak. A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóság (1374 Bp. Pf. 564.) bejelentkezni. A bejelentkezés feltétele a felmerülő költségek elszámolásának. Elszámolható költségek A tanulószerződés alapján kifizetett díjazás legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimál bér) 50%-áig és járulékai. Munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés tanulónként 1000 Ft összeghatárig. A tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége. A gyakorlati vagy szakoktató díjazása. 11 400 Ft/tanuló/tanév anyagköltség is elszámolható. Kapcsolódó joganyagok: 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 4/2002 (II. 26) OM rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 2003 évi. LXXXVI tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 13/2004 (IV. 27) OM rendelet a 2003 évi. LXXXVI. tv végrehajtásáról Köblös Kornél
S Z A K K É P Z É S 9 A szakképzés jelene és jövője Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Pokorni Zoltán, a Fidesz-M. P. Sz. Országgyűlési Képviselőcsoport Oktatási Kabinetjének vezetője megbeszélést folytatott, október 19-én a szakképzés jelene és jövője kérdésében. A közös alapelvekről, a legfontosabb problémák felvetéséről és a szakképzés presztízsének lehetséges javításáról az alábbiak tájékoztatnak. Közös pontok, alapelvek A közoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés közös irányítása célszerű, azaz egy tárcához indokolt tartozniuk. A szakképzés irányítását regionális szintre kell emelni. Ez történhet jogszabályi eszközökkel vagy a puha közigazgatás eszközrendszerével. Munka- és felelősség-megosztás (iskolai intézményrendszer vállalkozások kamara), a kamarák szerepének erősítése, pl. a képzések ellenőrzése terén. Az iskolarendszerű szakképzés feladata a gazdaság hosszabb távú céljaihoz illeszkedő munkaerő képzése a tanulószerződés jogintézményének erősítésével. A felnőttképzés feladata egyrészt az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak történő megfelelés segítése, másrészt a munkaerőpiacról kiszorultak helyzetbe hozása. Legfontosabb problémák A szakképzés különös tekintettel a fizikai munkával járó szakmák alacsony presztízse. Ennek okai sokrétűek: általánosító negatív vélemények (rossz munkakörülmények, alacsony jövedelmek), vélt vagy valósan alacsony munkahelyi biztonság, sok esetben vállalkozási kényszer. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos gondok, pl.: a lényegében gyakorlat nélküli felsőfokú szakképzés, tanműhelyi oktatás, illetve tanuló szerződéssel történő képzés. Nem kellően differenciált támogatás, mint pl. a tanműhelyi oktatás illetve a tanuló szerződéssel végzett gyakorlat ösztönzése; több mutató elhelyezkedés, hiányszakmák, a regionális elképzelésekkel való összhang megjelenítése. A szakképzés és felnőttképzés kapcsolata, illetve annak hiányosságai: megduplázott intézményrendszer és a nem hatékony fejlesztési források felhasználása. Értékelni kell a kipróbált programokat (magyar ZEP, TISZK, második szakképzés ingyenessége), majd dönteni kiterjesztésükről. A 9-10. osztályos gyakorlati képzés erősítése. A szakképzés lehetséges célcsoportjai Nem a felsőoktatással való szembeállítás a helyes út, hanem a szakképzésbe bevonhatók körének pontos meghatározása és elérése. Egy új szakképzés-politika lehetséges célcsoportjai: a szakközépiskolában végzett, de tovább nem tanuló érettségizett diákok a szakiskolai képzésben résztvevők megtartása és végzettséghez juttatása a munkaerőpiacról kiszorultak. A szakképzés presztízse Javítható, ha a szülők tudják, hogy biztos munkalehetőséget jelenthet milyenek a valójában a munkakörülmények tisztességes és legális jövedelmet biztosíthat. LEGYEN MESTER A SZAKMÁJÁBAN A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi mesterszakmákban szervez mestervizsgára felkészítő tanfolyamot: asztalos autóvillamossági szerelő cukrász fodrász karosszérialakatos kárpitos kozmetikus pincér szakács szobafestő-mázoló és tapétázó A mesterképzésre jelentkezés folyamatos, melynek feltételeiről a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában (4025 Debrecen, Petőfi tér 10.), illetve az (52) 500-741-es telefonszámon érdeklődhet. Intézmény akkreditációs lajstromszám: 0870 Felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi szám: 09-0052-05 Lépés a mestervizsga felé A Kamara pedagógiai ismeretek mestervizsgára felkészítő tanfolyamának szóbeli részmestervizsgája október 15-16-án, a Discimus Üzleti Akadémián zajlott, ahol 14 mesterszakma képviseletében 66 mesterjelölt tett sikeres vizsgát.