Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája

Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája 2013. INNOVA Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 1

Készítették: Berde Ágnes Barbara Gregán Orsolya Grasselli Norbert Völgyiné Nadabán Márta Köszönjük továbbá a segítséget: Ábrahám László, Ardó Annamária, Balogh Judit, Balogh Zoltán, Bene Tamás, Berki Judit, Bíró Klára, Bíró Tamás, Csorján Balázs, Dancs László, Debreceni Katalin, Dorogi Zoltán, Egri Imre, Gulyás József, Ibrányi András, Juhász Enikő, Kondra Laura, Kovács Zsigmond, Lakatos István, Lipták János, Mező Ferenc, Nyulasi András, Ökrös Fruzsina, Papp László, Stündl László, Tóth Attila, Vona Máté és mindenkinek, aki projektötletekkel és javaslatokkal segítette munkánkat. 2

Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Vezetői összefoglaló... 7 2. Helyzetelemzés... 8 2.1. A régió innovációs folyamatai... 8 2.1.1. A régió gazdasági és társadalmi jellemzői... 8 A) A gazdasági fejlettség mutatói... 8 B) A régió foglalkoztatottsági szerkezete... 11 2.1.2. A régió földrajzi és természeti adottságai... 13 A) Természeti erőforrásokra alapozott adottságok a régióban... 13 B) A régió közlekedési helyzete... 13 2.1.3. A régió K+F és innovációs számszerűsíthető jellemzői... 16 A) Az Észak-Alföld régió kutatás-fejlesztési ráfordításai a GDP arányában... 17 B) Kutató-fejlesztők létszáma a régióban... 21 C) Szabadalmaztatási folyamatok a régióban... 23 2.1.4. A régió vállalkozási struktúrája, az innovatív vállalatok jellemzői... 25 A) A régió élelmiszeripari vállalkozásainak és környezetük jellemzői... 26 B) A textil és bőrfeldolgozó ipar (cipőipari ágazat) jellemzői a régióban... 28 C) Az egészségipar fő jellemzői a régió KFI folyamataiban... 29 D) A műanyaggyártás helyzete a régióban... 32 E) Az elektronikai alkatrész gyártás jellemzői a KFI folyamatok tükrében... 33 F) A gyógyászati turizmus jellemzői és perspektívája a régióban, elsősorban a térítéses betegellátás oldaláról... 34 G) Az IT szektor főbb jellemzői a régióban... 36 H) A szolgáltatási szektor fő jellemzői a régióban... 37 I) A gazdasági és tudományos szféra együttműködési területei a régióban... 42 2.1.5. A régió felsőoktatási akadémiai kutatási potenciálja... 46 2.1.6. A társadalmi innováció lehetőségei a régióban... 48 2.1.7. Az innovációs helyzet elemzése a közszférában... 50 2.1.8. A régió innovációs rendszerének szereplői... 51 2.2. A régió innovációs eredményei... 62 3

2.3. A régió helyzete nemzeti és nemzetközi kitekintésben... 64 2.4. A régió innovációs rendszerének térségi jellemzői... 67 2.5. A régiós innovációs potenciáljának bemutatása SWOT elemzés segítségével... 68 3. Irányítási struktúra... 73 3.1. A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása.... 73 3.2. A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése... 74 3.3. Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására... 78 4. A régió jövőképe... 82 4.1. A régió innovációs jellegének meghatározása... 82 4.2. A régió jövőképe... 83 4.3. A régió fejlesztésének átfogó célja... 83 5. Fejlesztési prioritások... 84 6. Szakpolitikai eszközök... 92 6.1. Javaslatok az eszközökre... 92 6.2. Kiemelt programok és projektek a régióban... 109 Hajdú-Bihar megyei javaslatok... 109 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztési programok... 121 Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztési programok... 122 7. Monitorozás és értékelés... 124 7.1. A régió monitoring rendszere... 125 7.2. A régió S3 stratégiához illeszkedő indikátor rendszere... 125 7.3. A régió indikátorai a nemzeti KFI stratégiához illeszkedve... 127 7.4. A régió indikátorai az EU2020 stratégiához illeszkedve... 128 4

Előszó Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában az Európai Bizottság úgynevezett intelligens szakosodási stratégiák (smart specialisation strategy - S3) elkészítését kívánja meg a tagállamok részéről. A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az Uniós tárgyalások folytatásáért felelős minisztérium, felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Innovációs Ügynökségek készítették el a fent említett stratégiákat megyei/régiós/országos bontásban. A S3 stratégiák az adott terület gazdasági, innovációs és kutatás-fejlesztési területeire fókuszálnak. A S3 módszertant az Európai Bizottság Közös Kutatóintézete biztosította, az ún. S3 platform működésén keresztül. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az INNOVA Észak- Alföld Regionális Innovációs Ügynökség 2013. február 1-én megindította az ezzel kapcsolatos tervezési folyamatot. Célunk volt, hogy a 2012. évben minden megyében elindult megyei tervezési folyamattal összhangban valósítsuk meg a célok és prioritások kialakítását. A Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Innovációs Hivatallal egyeztetve a megyék, a megyei jogú városok, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, kamarák és vállalkozások bevonásával alakítottuk ki a területi fókuszpontjainkat. A tervezési munka gyors ütemben, 2013. február és április között zajlott. A helyzetelemzés adatgyűjtésével egy időben a három megyei önkormányzat segítségével Nyíregyházán, Szolnokon és Debrecenben helyzetfeltáró megbeszéléseket tartottunk a helyi gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők részvételével, valamint néhány területen külön tematikus workshop-okat szerveztünk, pl. egészségipar és ipari park témákban. Ezek a megbeszélések rengeteg információval segítettek bennünket a helyes célok meghatározásában. Különösen örültünk annak, hogy az elmúlt évek pályázati forrásokkal és egyéb finanszírozással kapcsolatos problémái ellenére a vállalkozások és intézmények még mindig gondolkoznak új fejlesztésekben, innovatív ötletek és jól előkészített projektek sokasága került elő a helyi szereplőktől. A stratégia alkotás során a módszertani kérdésekben a Nemzeti Innovációs Hivatal közreműködése, illetve a sevillai S3 platform segítsége elengedhetetlen volt. A Nemzeti Innovációs Hivatal az adatgyűjtés országos szervezésével és a nemzeti szintű egyeztetések lebonyolításával erősítette a koordinációt a stratégia-alkotásban. Az innovációs ügynökségek folyamatos egyeztetés során megosztották egymással a készülő dokumentumokat és kialakuló ötleteket. Néhány, több régiót érintő szakpolitikai kérdésben közös álláspont kialakítása is történt. Az Innova Észak-Alföld esetében könnyebbséget jelentett, hogy a stratégia-alkotásban résztvevő szakemberek hosszú évek óta dolgoznak e területen és együtt már több stratégia alkotásában is részt vettek, amely tapasztalat nagyon fontos volt a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt. Az INNOVA már több mint egy éve készült a stratégia-alkotásra az Interreg IVC program segítségével, a Know-Hub projekt keretében. Az itt készített szakértői értékelések támogatták mind a módszertani, mind a célmeghatározási kérdéseket. Természetesen a munka során felhasználtuk a 2011-ben befejezett Regionális Innovációs Stratégia dokumentumait és elemzéseit, ez volt a bázis, amire felépítettük az új stratégiát, valamint figyelembe vettünk a régióban időközben elkészült megyei helyzetelemzéseket és egyéb területeket érintő regionális stratégiákat, fókusztanulmányokat. A munka erőltetett ütemben folyt, az INNOVA Észak-Alföld munkatársai és a munkájukat segítő helyi és országos szereplők gyakran hétvégén és éjszaka végezték el a feladataikat. 5

Alapelvünk, hogy a verseny mellett az együttműködés minden gazdasági siker alapja és ezért csak azok a térségek lehetnek sikeresek, ahol a szereplők összefognak. Ez a legfontosabb elve a helyi gazdaságfejlesztésnek, és örömmel töltött el, hogy a jelenlegi bizalomhiányos, gazdasági válsággal terhes időszakban is a helyi szereplők felülemelkedtek egyéni érdekeiken és képesek voltak közösen összeállítani a három megye S3 stratégiáját. Köszönöm mindenkinek! Grasselli Norbert igazgató INNOVA ÉSZAK-ALFÖLD Regionális Innovációs Ügynökség 6

1. Vezetői összefoglaló 7

2. Helyzetelemzés 2.1. A régió innovációs folyamatai 2.1.1. A régió gazdasági és társadalmi jellemzői A) A gazdasági fejlettség mutatói Az Észak-Alföld régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja. Az Észak-Alföld régióban Magyarország teljes népességének 15%-a 1 473 ezer fő él. (Hajdú-Bihar megyében 538 ezer fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 552 ezer fő, Jásznagykun-Szolnok megyében 383 ezer fő). Az egyes területi egységek gazdasági fejlettségét objektíven a régiós és megyei bruttó hazai termékkel, illetve annak egy főre jutó mutatójával jellemezhetjük. Az 1. ábrán látható, hogy a régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék fokozatosan marad el az országos átlagtól. Míg a vizsgált időszak kezdetén, 2000-ben a különbség egy főre vetítve 436 ezer Ft volt, addig 2010-re megközelítette az 1 millió Ft-ot. A 2004-es adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy e mutató vonatkozásában tovább nőtt a különbség az országos átlag és régió átlaga között. Érdemes megvizsgálni az időszak növekedési ütemét is. 2000 és 2005 között az átlagos növekedési ütem 11,2% volt országosan a bruttó hazai termék tekintetében, míg az Észak-Alföld régióban 10,6%, ezzel szemben 2005-2010 között ez a növekedési olló szűkült, az országos átlagos növekedési ütem 4,0% volt, míg az észak-alföldi 3,8%. Azonban azt továbbra is látni kell, hogy a növekedési ütem alacsonyabb, ami hosszútávon lemaradást jelent az ország más régióhoz képest. 1. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 2000-2010 Forrás: KSH Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritáson számolt) GDP alapján a regionális eltérések közismerten magasak. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél- Alföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Megyei szinten még nagyobb eltérések tapasztalhatóak a GDP-hez való hozzájárulás vonatkozásában, az Észak-Alföld régióban: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlagoz képest a bruttó hazai termék 54,6 %-os arányát érte el. Hajdú-Bihar megye megközelítette az országos átlagot, 74,03 %-os eredményével, amíg Jász-Nagykun-Szolnok megye kevéssel lemaradva 61,7 %-ot ért el. Az egy főre jutó bruttó hazai termék időbeli változása tekintetében az országos átlagot (amely 2010-ben 8

15 723 euró volt) Budapest kivételével csupán két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom- Esztergom haladta meg; az Észak-Alföld régió mindhárom megyéje egyre jobban lemarad. 2. ábra: egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010) Forrás: KSH Az Európai Unió 2007-es bővítését követően a tervezési és statisztikai régiók száma 271-re növekedett. Ahogy az a 3. táblázatból kitűnik, mely a néhány az Észak-Alföld régióhoz hasonlóan sereghajtónak számító, valamit strukturálisan a Közép-Magyarországhoz hasonló régiót mutatja be, az egy főre jutó GDP tekintetében az Észak-Alföld régió a 258. helyet foglalja el, ami az EU átlagos GDP-jének 25%-át jelenti. E tekintetben idősorosan vizsgálva a régió gazdasági eredményeit megállapítható, hogy az Észak-Alföld régió továbbra is a sereghajtók között van és Magyarország EU-s csatlakozása óta nem tudott közelebb kerülni az uniós átlaghoz. 3. Táblázat: A régiók gazdasági fejlettségi sorrendje az EU régióihoz viszonyítva (2010) Sorrend Régió 1 főre jutó GDP, és az 1 főre jutó GDP az EU 27 átlagához viszonyítva, % 271. Severozapaden (BG) 6.400 / 27% 262. Észak-Magyarország (HU) 9.300 / 40% 260. Lubelskie (PL) 9.600 / 41% 258. Észak-Alföld (HU) 9.900 / 42% 256. Nord-Vest (RO) 10.100 /43% Magyarország 15.200 / 65% 214. Közép-Magyarország (HU) 25.500 / 109% 68. Bratislavský Kraj (SK) 41.800 / 178% 61. Praha (CZ) 41.200 / 176% 2. Luxembourg (LU) 62.500 / 266% Forrás: Eurostat Egy régió szempontjából kulcsfontosságúnak akkor tekinthetünk egy ágazatot, ha a régió gazdaságában meghatározó súllyal rendelkezik, valamint kellő növekedést mutat. Ezeket a hozzáadott érték (2. sz. táblázat), a foglalkoztatásban betöltött szerep ((3. sz. táblázat) és a vállalkozások száma ((3. táblázat) oldaláról mutatja be az anyag. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-Alföld régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a feldolgozóipar, információ-kommunikáció és üzleti szolgáltatások ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható. Érdekes kontraszt, hogy míg a feldolgozóipar a régióban nem képvisel kiemelkedően magas arányt, addig a három megyében külön-külön magas aránnyal járul hozzá a GDP-hez. Mindhárom megyében jelentős arányt képvisel még a GDP-ből a kereskedelem, a gazdasági 9

szolgáltatások és az oktatás. Ez utóbbi szerepe a régió gazdaságában kiemelkedő, amely a nagyméretű felsőoktatási intézmények jelenlétének köszönhető. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsősorban a villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található a TITÁSZ és a TIGÁZ központja), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatások és a szállítás-raktározás, Jász-Nagykun-Szolnok megye az ipar, ezen belül is kimagasló mértékben a feldolgozóipar (Electrolux és Samsung, valamint beszállítóik jelenléte), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (a megye kiemelkedő logisztikai fontossága, elsősorban Záhonynak köszönhetően), valamint az építőiparban emelkedik ki. 4. táblázat: Kiemelt nemzetgazdasági ágak részesedése a régiók bruttó hozzáadott értékéből 2010-ben Hajdú- Szabolcs Jász- Nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok Bihar megye Bereg Szolnok Alföld Szatmár- Nagykun- Északmegye megye A Mezőgazdaság, erdő-gazdálkodás * 7,86% 7,20% 7,21% 7,6% B Halászat * 0,07% 0,03% 0,04% 0,05% C Bányászat * 0,06% 0,01% 0,43% 0,15% D Feldolgozóipar 20,2% 21,9% 31,9% 23,7% E Villamosenergia, gáz-gőz és vízellátás * 3,92% 2,56% 2,05% 2,97% F Építőipar 4,5% 5,6% 4,6% 4,9% G Kereskedelem és javítás * 10,81% 11,07% 8,35% 10,19% H Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás * 1,97% 1,76% 1,31% 1,72% I Szállítás és raktározás, posta, távközlés * 7,38% 6,44% 4,76% 6,35% J Információ, kommunikáció 2,6% 1,3% 1,2% 1,8% K Pénzügyi közvetítés 2,6% 2,2% 2,1% 2,3% L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 10,1% 8,3% 7,0% 8,7% M Oktatás * 8,28% 10,08% 7,92% 8,81% N Egészségügyi, szociális ellátás* 4,52% 7,40% 5,65% 5,73% O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás* 4,57% 4,63% 3,85% 4,38% P Háztartások tevékenysége* 0% 0% 0% 0% Q területen kívüli szervezet* 0% 0% 0% 0% Forrás: KSH (* 2009) A 4. ábra azt mutatja, hogy az Észak-Alföld régióban a feldolgozóiparon belül a gépek berendezések (4,72%.-os részesedéssel szemben 5,15%-os részesedés), a villamosgép- (1,64%-kal szemben 3,75%) és műszergyártás, amely jelentősen túlteljesíti az országos súlyát ebben az ágazatban. Ezen túl meg lehet említeni még a mezőgazdasági háttérre épülő élelmiszer feldolgozást, dohány és ital gyártás kiemelkedő szerepét is (2,2%-kal szemben 3,11%). Amennyiben ezeket a kiemelkedő területeket megyei lebontásban tovább vizsgáljuk élelmiszer, dohány és italgyártásban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tűnik ki (3,47%). A gép, berendezések és a műszaki gépek gyártása tekintetében azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol ez az érték 7,19 %, illetve 12,37%. 10

5. sz. ábra: Az Észak-alföldi feldolgozóipar szektorainak megoszlása a feldolgozóiparon belül az Észak-alföldi teljes termelés százalékában kimutatva, 2009, Forrás: KSH B) A régió foglalkoztatottsági szerkezete A régió foglalkoztatottsági adatait nemzetközi összehasonlításban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind az Észak-Alföld régió, mind hazánk ezekkel az értékekkel messze áll az Unió által kitűzött 75%- os foglalkoztatottsági aránytól is, mindamellett, hogy az Észak-alföldi foglalkoztatottsági ráta jelentősen elmarad az országos átlagtól. 6. sz. táblázat: Foglalkoztatási ráta a 20-64 éves korosztály esetében, % 2005 2008 2009 2010 2011 EU 27 68.0 70.3 69.0 68.6 68.6 Magyarország 62,2 61,9 60,5 60,4 60,7 Észak-Alföld 55.6 55.2 53.2 54.4 55.4 Forrás: Eurostat A foglalkoztatási adatok mélyebb elemzését teszi lehetővé az ágazati specializáció kimutatására az ún. LQ index, azaz telephely hányados (lokációs hányados), melynek keretében a régió feldolgozóipari foglalkoztatottsági adatai az európai szektorális foglalkoztatottsági adatokhoz lettek viszonyítva. A régióban az élelmiszeripari csúcsosodási pont részben a tejüzemek (Milli-FrieslandCampina Kft, Debrecenben, Jásztej Kft. Jászapátiban, Kuntej Zrt. Tiszafüred, ), a konzervgyárak (Szatmári Konzervgyár Kft, Tyukod, EKO Kft, Nyíregyháza, Parmen Kft, Debrecen, Parmen Konzervipari Zrt Nyírmeggyes, ), a Hajdúsági Gabona Zrt., a Pentafrost Kft., Petisfood Kft., a nádudvari Élelmiszerfeldolgozó Kft., Master Good Kft., a Prima Enten Kft. és a martfűi Bunge Zrt növényolaj-gyár tevékenységével magyarázható. Az Észak-Alföld régió valamennyi megyéjében felülreprezentált a textilipar, mely a kunszentmártoni, berettyóújfalui, debreceni, hajdúnánási, hajdúböszörményi, komádi, újfehértói üzemekkel és a cipőgyárakkal (a martfűi Tisza Cipő Kft., csengeri Szamos Kft, ) magyarázható. A vegyipar és gyógyszeripar kiemelkedő arányát a régió feldolgozóiparában a tiszavasvári (Alkaloida K+F Kft), a debreceni (TEVA Zrt, Richter Zrt), a nyíregyházi (Taurus Agrotyre Kft.), a nyírbátori 11

(Unilever) üzemek magyarázzák. A gépiparban, gépgyártásban a Carrier, az Electrolux, a Claas, a Strabag, a FAG, a Vámosgép Kft, a Ventifilt KFt., Nagév Kft. és a Hajdu Zrt. számítanak jelentősnek. A régió feldolgozóiparában a elektronikai és villamosipari csúcsosodás mögött a debreceni (National Instruments Kft.), a jászfényszarui (Samsung Zrt), valamint a mátészalkai (Carl Zeiss Kft, MOM Zrt) üzemek állnak. 7. táblázat: A feldolgozóipari szektorok lokációs kvóciense a foglalkoztatottak száma alapján, 2010 Feldolgozóipari szektorok LQ Élelmiszeripari termékek gyártása 1,4215 Italok gyártása 0,786125 Dohánytermékek gyártása 0 Textilgyártás 0,519862 Ruházati termékek gyártása 1,701517 Bőripari és kapcsolódó termékek gyártása 3,472994 Fa és parafa termékek gyártása 1,016684 Papír-és papíripari termékek gyártása 0,620545 Nyomdaipar 0,663498 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 0 Vegyi anyagok és termékek gyártása 0,20855 Gyógyszeripari termékek és gyógyászati készítmények 1,365509 alapanyag gyártása Gumi-műanyagtermékek gyártása 1,666613 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi 0,403779 termék gyártása Fémalapanyag gyártása 0,158672 Fémfeldolgozási termékek gyártása 0,759306 Számítógép, elektronikai és optikai termékek 1,33846 gyártása Villamos berendezések gyártása 1,662025 Gépek és berendezések gyártása 0,931753 Gépjárműgyártás 0,37346 Egyéb közlekedési eszközök gyártása 0,337978 Bútorgyártás 0,563198 Egyéb feldolgozóipar 2,032099 Gépek és berendezések javítása és üzembe helyezése 1,209448 Forrás: saját számítás EUROSTAT alapján A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátával rendelkező megye közül hat az északmagyarországi (munkanélküliségi rátája 15,8%) és az észak-alföldi (13,6%) régiókban található. Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta, 8,1%-os (lásd 7. sz. ábra). A régió megyéi hasonlóan alacsony szinten teljesítenek: a legrosszabb eredménnyel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, 14,7%-al. 12

88. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). Forrás: KSH 2.1.2. A régió földrajzi és természeti adottságai A) Természeti erőforrásokra alapozott adottságok a régióban A régió több gazdasági szektorának fejlődésére jelentős mértékű befolyással bírnak a régió természeti erőforrásai. A gazdaság szempontjából fontos természeti adottságok közül első helyen a termőföld emelkedik ki, mely a szántóföldi gazdálkodáshoz nyújt optimális terepet, valamint jó minőségű alapanyagot nyújt a régióban kiemelkedő létszámot foglalkoztató élelmiszeriparnak. Országos jelentőségű, de a régió és Hajdú-Bihar megye gazdaságában ma már csekély szerepet játszó földgázkincse Hajdúszoboszló és Nagyhegyes térségében koncentrálódik. Kiemelendő a termálvíz-készlet is, amelynek feltárása nyomán a régió jelentősebb településein fürdők létesültek és Hajdúszoboszló pedig országos viszonylatban is az egyik leglátogatottabb gyógyturisztikai célponttá vált. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a termálvíz hasznosítása elsősorban gyógyászati, illetve turisztikai céllal történik, a geotermikus energiahasznosításra történő törekvések elhanyagolhatóak. Fontos megemlíteni a védett természeti értékek jelentőségét: a Hortobágyi Nemzeti Park túl a terület nem lebecsülendő agrárfunkcióján már ma is Hajdú-Bihar megye nemzetközi idegenforgalmának egyik névjegye. A kedvező természeti adottságokra épülő mezőgazdaság termékei telepítő tényezőként meghatározó szerepet játszottak a régió és megyéi élelmiszer- és könnyűiparának kialakulásában, és napjainkban is jó feltételeket teremtenek az élelmiszergazdaság és a megújuló energiahasznosítás helyi gazdaságban játszott szerepének megőrzéséhez. B) A régió közlekedési helyzete A régió közlekedési infrastruktúrájának áttekintését indokolja a tény, hogy a logisztikát kitörési pontként tartják számon a gazdasági fejlődés és innovációs potenciál lehetőségeit kutatók, illetve ezen ágazat több innovációs szempontból jelentős lehetőséget rejt magában. Különösen igaz ez az Észak- Alföld régióra, amely földrajzi elhelyezkedése (3 országgal határos a régió), valamint az épített közlekedési infrastruktúrája kapcsán rejt magában fejlesztési lehetőséget az innováció és gazdaságfejlesztés szempontjából; figyelembe véve a GDP-hez való magas hozzájárulási arányt Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Szolnok helyzetéből és hagyományaiból adódóan is magától értetődik a logisztikai funkció, mindazonáltal helyzete nem túl kedvező: a logisztikai funkció fejlődését a térségben elsősorban a gyorsforgalmi kapcsolat hiánya hátráltatta. A régióban Záhony elsőbbsége szembetűnő: a településen vagy a térségében 4 intermodális és két regionális központ rendelkezik a szövetség 13

minősítésével, továbbá Debrecen rendelkezik még intermodális logisztikai szolgáltató központ minősítéssel. Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában a legtöbb problémát a közúthálózat minősége jelenti. Az Észak-Alföld régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automatabiztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A megyék közötti különbségeket tekintve megállapítható, hogy míg Jász-Nagykun-Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól, mind a villamosítottság, mind a kétvágányú vonalak terén. 9. ábra: Magyarország vasúti és közúti tranzit áramlatai (forrás: KTI) Magyarország tagja a fontos nemzetközi kombinált szállítási útvonalakról és ezek létesítményeiről szóló európai megállapodásnak (AGTC), a fő nemzetközi vasútvonalakról szóló európai egyezménynek (AGC), továbbá a nemzetközi jelentőségű főbb vízi utakra vonatkozó európai egyezménynek (AGN). Magyarország külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában, a napi kereskedelmi tevékenységben, de a humánerőforrás területén jelentkező országok közötti szaktudás-cserében is jelentős szerepet töltenek be a logisztikai szolgáltató központok. Ezen logisztikai központok közül az ún. intermodális központok jelentősége emelkedik ki, melyből Magyarországon 15 db található, ebből 5 db az Észak-Alföld régióban (1 Debrecenben, 3 Záhonyban és 1 Tuzséron). A különböző szintű logisztikai központokat az alábbi ábra mutatja be. 14

10. sz. ábra: Minősített logisztikai központok Magyarországon Forrás: DELOG Bár nem kapcsolódik közvetlenül az innovációhoz, a régiók gazdasági helyzetét, szakosodását (köszönhetően Budapest gazdasági súlyának) nagyban befolyásolja a fővárostól mért távolság. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a megye településeiről átlagosan mennyi idő alatt lehet Budapestre eljutni. 1 Különös problémát jelent főleg Jász-Nagykun-Szolnok megye számára, hogy a régió egyik közlekedési főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya. A Budapesttől számított elérési időt tekintve ugyanakkor a Jászság 90 percen belül elérhető. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező területei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük tetemes (150-210 perc). Az alábbi ábrákból megállapítható, hogy az egyes megyék Budapesttől számított távolsága összefügg az innovatív ágazatokban működő cégek számával. 11. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig 2011. (települések átlaga) Forrás: GEOX Kft. 1 A TEIR által alkalmazott módszertan szerint az időtávolság kiszámításánál a következő szabályokat alkalmazzák: kompokon: 7 km/h + 30 perc átlagos várakozás, belterületen: 40 km/h (kivéve Budapest, ahol 25 km/h), külterületen a főutakon: 70 km/h, autóút: 90 km/h (kivéve az M0, ott 80 km/h), autópálya: 110 km/h. https://teir.vati.hu/teir_adatmodszertan/geox%20kft..pdf 15

A helyzetelemzés során megállapítást nyert, hogy erős negatív kapcsolat áll fenn a Budapesttől való távolság és a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma között. Mindazonáltal az is kimutatásra került, hogy a lakosság igényeit kielégítő villamos energia, gáz- és gőzellátás, a pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint a vízellátás nemzetgazdasági ág kevésbé függ a fővárostól való távolságtól, mint a termelésre koncentráló feldolgozóipari ágazatok. A debreceni nemzetközi repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb. A város központjától 5 km-re délre található a 47-es főút mellett és 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. A város repülőteréről több charter járat is indul külföldre. Jelentős változás a repülőtér működtetésében, hogy 2012. június 18-tól a Wizz Air menetrendszerinti járatot indított London-Luton repülőtérre, majd ezt követően a hollandiai Eindhovenbe és Milánóba. 2013-ban már Németország (Dortmund) is elérhető Debrecenből közvetlen repülőjárattal (Milánó helyett). További fejlesztési tervek céloznák a Távol-Kelet elérését is, ami a logisztikai elosztó szerep fejlődését vonhatja maga után. A menetrendszerinti járatok beindítása a térség gazdaságfejlődése szempontjából több szempontból is kiemelkedő: támogatja egyrészt a K+F kapacitások jobb kihasználását, valamint erősíti a térítéses oktatást és a fejlődő térítéses betegellátást. 2.1.3. A régió K+F és innovációs számszerűsíthető jellemzői A tudás alapú társadalom korában a gazdasági teljesítmény egyfajta minőségi mutatójaként értelmezhető innovációs képesség fontos eleme egy adott terület versenyképességének. Ebben a fejezetben a kutatási-fejlesztési ráfordítások mértékének, felhasználásának és forrásának elemzésével, a kutatásfejlesztésben dolgozók jellemzőinek vizsgálatával és a létrejövő szabadalmak és egyéb oltalmak megoszlásának bemutatásával jellemezzük az Észak-Alföld régió kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét. Ezt megelőzően azonban az alábbiakban összefoglaljuk röviden a három megye kutatási fejlesztési potenciálját, amelyet alátámasztanak a későbbi adatok és segít minket a részterületeket kontextusban kezelni. A régió legnagyobb innovációs potenciáljával rendelkező megyéje Hajdú-Bihar megye. Mind a kutatóhelyek számában, mind a K+F kiadásokban, mind a K+F dolgozók relatív arányában az ország egyik vezető régiójának számít. A megye kiemelkedő K+F kapacitásának hátterében elsősorban Debrecen áll, ugyanis itt találhatók a megye K+F tevékenységét meghatározó kutatató helyek, például a legfontosabbak között említve a Debreceni Egyetemet, a MTA Atomki kutatóintézetet, a TEVA és a Richter Gedeon gyógyszergyárak és a National Instruments kutatás-fejlesztési központjait. A régió másik két megyéjének innovációs potenciálja, mint látni fogjuk később is, elmarad Hajdú- Bihar megyéjétől, amely abból is fakad, hogy nincs olyan nagyváros a megyékben, mint Debrecen. Jász-Nagykun-Szolnok megye az országos elmaradása ellenére fejlődő tendenciát mutat. Különösen pozitív fejlemény, hogy a kutató-fejlesztő létszámnál is nagyobb arányban növekedett a K+F ráfordítás értéke. Jelentős arányban nőtt a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma és a K+F beruházások értéke is. A megyék közötti összehasonlítást elemezve Jász-Nagykun-Szolnok megye mind a kutató helyek, mind a kutatói létszám, mind pedig a K+F ráfordítások tekintetében igen szerény pozíciót foglal el, azonban a ráfordításokon belül a beruházások aránya kiemelkedően magas. Jász- Nagykun-Szolnok megye innovációs potenciáljának fontosabb bázisai: Elektrolux-Lehel Kft; Szolnoki Főiskola; Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Kara; Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézet; Tisza Tájközpont Kht. és a megyében működő multinacionális vállalatok kutató-fejlesztő kapacitásai. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye innovációs képessége, innovációs infrastruktúrája, s ennek megfelelően innovációs tevékenysége jelenleg szerény. A kutatás-fejlesztés alapvetően a felsőoktatási intézményrendszerhez és néhány kutatóintézethez kötődik, és bár működnek vállalkozási kutatóhelyek, a gazdaság és a kutatási rendszer kapcsolódása, együttműködése nem kielégítő. A megye felsőoktatási 16

intézménye a Nyíregyházi Főiskola, de Nyíregyházán található több kihelyezett intézménye a Debreceni Egyetemnek is. A helyzet részletesebb elemzését az alfejezetek tartalmazzák A) Az Észak-Alföld régió kutatás-fejlesztési ráfordításai a GDP arányában A 2010-es GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat megyénként megvizsgálva láthatjuk, hogy az 1,17%-os országos átlagot (Budapestet leszámítva) csupán 2 megye lépte túl, Hajdú-Bihar (2,05%) és Csongrád (1,95%). Szembetűnő, hogy ha nem számítjuk ezt a két megyét és Budapestet, akkor az összes többi megye GERD/GDP mutatója mindösszesen 0,53%, amely kevesebb, mint az országos átlag fele. Régiós szinten vizsgálva az adatokat Közép-Magyarországon kívül a két alföldi régiónak, Észak-Alföldnek és Dél-Alföldnek köszönhetően a fent említett két kiugró megyének, Hajdú- Biharnak és Csongrádnak ért el 1% feletti arányt, a többi régió aránylag egyenletesen 0,46 és 0.65% között teljesít a 2010-es adatok alapján. Ennek a kiemelkedő GDP arányos K+F ráfordításnak a hátterében a két régió jellegzetes gazdasági szerkezete áll. Ahogy azt korábban bemutattuk a többi régióhoz képest alacsony GDP-hez az átlagostól nagyobb arányú, oktatási-egészségügyi ágazati részesedés tartozik, amelynek főleg az oktatás része a K+F szektorral is szoros összefüggésben áll. Ez a kiemelkedő érték lehet a kulcs a jövőbeli gazdasági fejlődés számára és a GDP tekintetében a felzárkózást jelentheti. Ezt erősíti a megyei lebontás is, hiszen a régió legnagyobb városát adó megyében Hajdú- Biharban kiemelkedő ez az adat. Hajdú-Bihar megye esetében a magas K+F ráfordítás magyarázata, hogy míg a GDP országos viszonylatban alacsony, addig 2005 óta a vállalati szektor K+F ráfordításai megduplázódtak. Azt is fontos megjegyezni, hogy regionális szinten Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik a K+F ráfordítás, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye a középmezőnybe tartozik 0,51%-kal és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sereghajtó 0,27%-kal. 12. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában megyénként, 2010. Forrás: KSH, Eurostat 13. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként, 2010. 17

Forrás: KSH, Eurostat Ha a százalékos felbontásban a következő fejezetet előrevetítve a ráfordítások forrására is rápillantunk igazán biztató folyamatokra látunk bizonyítékot. A GDP arányos K+F ráfordítás igen jelentős növekedést mutat főleg 2005-öt követően, amely főleg a vállalati szektor K+F kiadásnövekedésének köszönhető. Figyelemre méltó, hogy a vállalati ráfordítások 2005-ben indult gyors ütemű növekedését követően 2006 és 2009 között megduplázódott a vállalati szektor K+F ráfordítása. A következő lépés a K+F kiadások gazdasági növekedésben megjelenő hatása lehet, de ez sok egyéb tényezőtől függ. 1414. ábra: Az egyes szektorok GDP-arányos K+F ráfordításainak alakulása Észak-Alföldön 2000-2009 között (%). Forrás: Eurostat 15. ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai, költségeinek megoszlása és forrásai a régióban és megyénként, 2008-2010. Forrás: KSH, NIH 18

A 14-15. ábrákon jól látható, hogy Budapestet leszámítva nominális értelemben is a megyék közül a Hajdú-Bihar megye, illetve a régiók közül Észak-Alföld emelkedik ki. Az ország gazdasági struktúráját jól jellemzi, hogy az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a közép-magyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint az észak-alföldi és a dél-alföldi régió szerepe, hasonlóan a későbbiekben kifejtésre kerülő kutatói létszámhoz, itt is kiemelkedő, míg Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl ebből a szempontból igen gyengén teljesít. Sajnos azonban a hajdú-bihar megyei ráfordítási értékeket a régió másik két megyéje nem tudja megközelíteni, míg 2011-ben Hajdú-Bihar megyében 21,9 milliárd forintot költöttek K+F kiadásokra, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, csak 3 milliárdot, ami körülbelül a hetede, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében mindössze 2,0 milliárd Ft-ot költöttek, ami kevesebb, mint a 10-ede a régióvezető Hajdú-Bihar megyének, amely a térségközpont, Debrecen kulcsszerepére, valamint a régió centralizáltságára hívja fel a figyelmet. 16. ábra: K+F ráfordítások megyénként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft) Forrás: KSH 17. ábra: K+F ráfordítások régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft) Forrás: KSH Fenti kijelentésünket támasztja alá a 2010-es ráfordítások térképen történő bemutatása, amely egyre sötétebb árnyalattal jelzi a magasabb ráfordítást, itt is kiemelkedik Hajdú-Bihar megye. 19

18. ábra: Kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak megyei eloszlása, 2010, Forrás: KSH Az innovációs stratégiák helyzetelemzéséhez kiemelten szükséges vizsgálni a kutatás-fejlesztés szerepét nemzetközi aspektusból is. Továbbra is helytállónak tűnik a kijelentés, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben keveset költ kutatás-fejlesztésre és innovációra. Bár pozitív tendenciákra láttunk példát az előző fejezetben a GDP arányos költések vizsgálatánál, arányaiban ugyanakkor még így is elmarad az Európai Uniós átlagtól. Messze elmarad a Lisszaboni stratégiában 2010-es célként kitűzött 3%-os GDP ráfordítástól is a régió egészének teljesítménye. A helyzetet az is rontja, hogy míg a fejlett országokban, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, a fejlesztési költségek nagyobb hányadát az üzleti szektor állja, addig Magyarországon fordított az arány. A helyzet csak az elmúlt években kezd kedvezően megváltozni: vagyis a cégek egyre nagyobb mértékben vesznek részt a K+F tevékenységben, amelyben az Észak- Alföld régió élen jár. Bíztató azonban, hogy 2011-ben a vállalkozások finanszírozták a régióban található kutatási-fejlesztő helyek költségeinek 58%-át, jelentősen megközelítve az ideális arányt, amely a fenti ábrákon látható trendek alapján fenntartható lehet a következő időszakban is. 1919. ábra: az egyes szektorok ráfordításainak egymáshoz viszonyított aránya Észak-Alföldön 2011-ben, Forrás: KSH Hazánkban a K+F-ráfordítások GDP arányos emelkedése eltérő ütemben zajlott: legjelentősebben a vállalkozásoknál (13,2%-kal), legkevésbé a felsőoktatási kutatóhelyeknél (2,3%-kal) realizálódott. Ugyanakkor az előző évektől eltérően a ráfordításokon belül szinte azonos ütemű volt a költségek és a 20

beruházások növekedése, 8,6%, illetve 8,7%-kal (Forrás: ÉARIS 2011-2013). Ez azért fontos, mert elsősorban beruházások ígérnek jövőbeli növekedési potenciált. A tudományos kultúra adott szintje előfeltétele az üzleti szféra K+F befektetési intenzitásának, az innovációra fordított pénzügyi eszközöknek és a kapott eredmények hasznosulásának. Az állami beruházások azért nagyon fontosak, mert a nehezen előrelátható piaci értékű, de nagy jövőbeli lehetőségekkel kecsegtető, kifejezetten tőkeigényes beruházásokat nem finanszírozná a magánpiac. Sajnos az állami ráfordítások növekedési ütemében a 19. ábrán megtorpanás látszik az utóbbi időben. Itt az állami felsőoktatási stratégiát, mint egy lehetséges kockázati tényezőt érdemes kiemelni. Kedvező gazdasági helyzetű térségek humánpotenciál vonzó képessége is nagyobb, ami további esélyt ad az innovátorok megtelepedésére. Azaz érvényesül a hólabda effektus ; az egymást erősítő (gerjesztő) hatás. (Nyilvánvalóan a fentiek ellentétje is igaz; a kedvezőtlen gazdasági környezet forráshiányossá teheti a K+F területeket, ami rontja a térség szakembermegtartó-, ill. szakembervonzó képességét.) 2 Ezért a következő fejezetben a kutató-fejlesztő emberi erőforrás helyzetét érdemes megvizsgálni. 20. ábra: A kutatás-fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai 2000-2011 között (millió forint) Forrás: KSH B) Kutató-fejlesztők létszáma a régióban A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a teljes hazai kutatói létszámnak mintegy 40%-a dolgozik, de még ezen régiók, illetve megyék között is nagy egyenlőtlenségeket találunk. Elmondható azonban, hogy nem az ország legfejlettebb területei rendelkeznek a legtöbb kutatófejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában a kutatói létszám meghaladja az 1500 főt, míg a régiók között a Dél-Alföld és az Észak-Alföld kutatói létszáma is messze felülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúl hasonló mutatóját. A magas kutatói létszám magyarázata, hogy Hajdú-Bihar megyében található a Debreceni Egyetem, míg Csongrád megyében a Szegedi Tudományegyetem, amelyek kiemelt felsőoktatási intézmények, az ország legnagyobb egyetemei közé tartoznak, amelyekhez hasonló csak Baranya megyében és Budapesten található még. 2 Kosziczky György: Az Észak-Magyarországi régió innovációs potenciáljának mérése.(2007) 21

21. ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) száma megyénként Budapest kivételével (2011, fő) Forrás: KSH 22. ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) száma régiónként a közép-magyarországi régió kivételével (2011, fő) Forrás: KSH Ahogy azonban az a térképen ábrázolt eloszlásból is kitűnik az Észak-Alföld régió előkelő pozíciójáért elsősorban Hajdú-Bihar megye és Debrecen felelős, hiszen a régión belül nagyon jelentős egyenetlenségek tapasztalhatók. Hajdú-Bihar megye magas számított kutatói létszámához képest Szabolcs- Szatmár-Bereg megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye jelentősen elmarad. Reményt jelenthet e térségek számára, hogy szektorális lebontású foglalkoztatás tekintetében az elmúlt évtizedben a vállalkozási szektor nagy fejlődést mutat. Ahogy azt már a ráfordításoknál is láttuk a vállalati szektorban jelentős K+F irányú beruházások indultak meg, amely emberi erőforrás felvétellel is járt.. A vállalati K+F munkaerő megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. 22

23. ábra: A tudományos kutató-fejlesztők számának a kutató-fejlesztő helyeken való megyei eloszlása, 2010, Forrás: KSH Ahogy azonban a 23. ábra is mutatja a felsőoktatás szerepe a foglalkoztatottak számának vonatkozásában még így is nagyon jelentős, ezért erre egy külön fejezetben térünk ki. A kutató-fejlesztők létszámának további elemzését a fejezet: A régió felsőoktatási-akadémiai innovációs potenciálja tartalmazza. 2424. ábra: az egyes szektorok számított létszámának alakulása Észak-Alföldön 2000-2011 között. Forrás: Eurostat C) Szabadalmaztatási folyamatok a régióban Az egymillió lakosra jutó szabadalmi bejelentések, közösségi formatervezési, mintaoltalmi és védjegy bejelentések száma Magyarországon lényegesen elmarad az EU-25 átlagától, illetve a fejlett országok megfelelő mutatóitól. Ahogy a lenti ábra mutatja a nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma csökkent Magyarországon az ország 2003. január 1-ét követő csatlakozása után az Európai Szabadalmi Egyezményhez, s azóta a külföldi bejelentők döntő többsége közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz fordul. Ezzel összhangban a hazai bejelentések száma alig változott az elmúlt években, 700-800 körül ingadozott. A szabadalmi tevékenység alacsony szintje egyszerre tükrözi a hazai érdekeltségű vállalkozások 23

K+F+I tevékenységének viszonylag csekély mértékét és azt a tényt, hogy kevés vállalkozás törekszik a szellemi tulajdonjogok megfontolt védelmére. 25. sz. ábra: Az Észak-alföld régióban szabadalmi, védjegy, illetve egyéb oltalmi formára vonatkozó bejelentések száma a 10000 fő feletti városokban, 2000-2010. Forrás: DARIÜ Ahogy a lenti ábrák mutatják, a régióban a szabadalmak, illetve egyéb oltalmi formák tekintetében is Hajdú-Bihar megye mutatja a legkiemelkedőbb szintet, itt is érvényesül a területi koncentráltság. A tört számok magyarázatát a közös (régión kívüli partnerrel történő együttműködésben benyújtott) szabadalmak területi megbontása adja. 26. ábra: A benyújtott szabadalmak száma Magyarországon megyei bontásban Forrás: SZTNH, 2011 27. ábra: A benyújtott szabadalmak száma Magyarországon régiós bontásban 24

Forrás: SZTNH, 2011 2.1.4. A régió vállalkozási struktúrája, az innovatív vállalatok jellemzői A megyében működő vállalkozások széleskörű kérdőíves felmérésének hiányában inkább csak általános megállapítások tehetők, elsősorban a rendelkezésre álló statisztikai adatok felhasználásával. Ahogy a 27. táblázatban bemutatott lokációs kvóciens számításból is kitűnik, a régió feldolgozóiparának legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozásai az élelmiszeriparból, a textiliparból, a gyógyszeriparból, gumiiparból, elektronikai iparból, gépgyártásból és villamos berendezések gyártói közül kerülnek ki. A 2010-es CIS (Community Innovation Survey) felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatokban működő cégek esetében volt legalább 30%-os a technológiai innovációt bevezetők aránya (a feldolgozóipar ágon belül (C) ágazatonként bontottuk a kimutatást): - CF Gyógyszergyártás - CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - CL Járműgyártás - CJ Villamos berendezés gyártása - D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - E Vízellátás - M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység - J Információ, kommunikáció - K Pénzügyi, biztosítási tevékenység Mivel fenti ágakban, illetve ágazatokban a technológiai innovációt végző vállalatok aránya magasnak tekinthető, ezért a továbbiakban ezen ágazatokat innovatívnak tekintjük, az egyes régiók innovációorientált szakosodását ezen ágazatok segítségével ragadjuk meg. Ebben az alfejezetben a fenti az ágakban/ágazatokban működő cégek regionális megoszlását szemléltetjük. Budapestet a legtöbb esetben nem vettük bele a számításokba, mivel magas értékeivel eltorzítja a mérésünket, mellette nem láthatók a régiók közti különbségek. 28. sz. táblázat: Az Észak-Alföld régió megyéiben működő, az innováció-orientáltnak tekintett ágazatokba tartozó vállalkozások száma (db) CF CI CL CJ D E M J K Hajdú-Bihar 4 37 12 23 28 108 4333 1029 1351 Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok 1 30 19 12 15 70 2884 648 1230 0 29 22 36 8 73 2356 537 862 25

Észak-Alföld 5 96 53 71 51 251 9573 2214 3443 Régió részesedése az országos adatokból, 5% 6% 7% 8% 9% 13% 9% 6% 12% % Magyarország 91 1632 712 900 556 1967 109881 34371 27673 Forrás: KSH Közép-Magyarország túlsúlyának nagyságát az innovatív ágazatok szempontjából is kimutathatjuk, itt az innovatív ágakban/ágazatokban működő cégek száma 6,5-szeresen haladja meg a többi régió átlagát. A CF Gyógyszergyártás, valamint J Információ, kommunikáció ágban ez az arány több mint tízszeres. A legkevésbé a CL Járműgyártás, K Pénzügyi, biztosítási tevékenység és E Vízellátás szektorokban ugrik ki Budapest a többi területegység közül; ennek oka az első esetében az autóipar egyedi területi megoszlása, utóbbi kettő esetében pedig a lakosság eloszlásához való szükségszerű hasonlóság lehet. A kilenc innovatív ágazatban működő cégek számának megyei adataiból képezett átlagos helyezések alapján megállapítható, hogy Pest megye minden ágban/ágazatban az első helyen végzett, őt Győr- Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun követi, Hajdú-Bihar a 6., míg Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok a 11. és 12. helyen szerepelnek. Ismert tény, hogy Győr, Miskolc, Kecskemét, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged és Pécs (ebben a sorrendben) húzóerőként viszi megyéjét; az adott területegységek jó helyezései főként az adott régió központi városában működő cégeknek köszönhetők. A régiós rangsor természetszerűleg megfelel ennek a megyei eredményeknek, az Észak-Alföld régió az 5. helyen szerepel a 7 magyar régió között. A Közép-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Alföld értek el az innovatív vállalkozások számát tekintve jó helyezéseket, míg a két dunántúli régió, illetve Észak-Magyarország le van maradva az innovatív ágazatok vállalatainak rangsorában. 29. ábra: Régiók rangsora az innovatív vállalatok számát tekintve: a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma az egyes régiókban átlagosan hányadik helyhez elegendő a régiók közötti rangsorban Forrás: KSH 2010 alapján NIH számítások Az alábbiakban azon feldolgozóipari szektorok kerülnek bemutatásra, amelyek a lokációs kvóciens szempontjából kiemelkedő helyen szerepelnek a régió gazdaságában. A bemutatás elsősorban a releváns KFI vonatkozású folyamatokat mutatja be és néhány statisztika mellett, bemutat néhány vállalati szereplőt is. A) A régió élelmiszeripari vállalkozásainak és környezetük jellemzői Az agrár- és élelmiszervertikum stratégiai jelentőségű Magyarország számára, így van ez az Észak- Alföld régió esetében is. A régió természeti és gazdasági adottságait tekintve jelentős agrár- és élelmi- 26

szergyártási kapacitással rendelkezik. A természeti és gazdasági adottságok egyediek és komparatív versenyelőnyt jelenthetnek, amennyiben sikerül az agrár- és élelmiszervertikum szereplőit hálózati rendszerekbe szervezni a magas hozzáadott értékű élelmiszertermékek előállítása, forgalmazása és fogyasztása céljából. Az Észak-Alföld régiónak ki kell használnia lehetőségeit, hiszen egy jól működő agrár- és élelmiszervertikummal meghatározó gazdasági tényezővé válhat világviszonylatban is, és szignifikánsan növelheti bevételeit, amelyek tovább erősíthetik a régió megtartó erejét. 3 A mezőgazdasági kutató helyek ráfordításai jelentős mértékben növekedtek a régióban a vizsgált idősor kezdeti 289 millió Ft-os ráfordításai közel tízszeresére, 2,5 milliárd Ft-ra emelkedtek 2008-ban, ez az emelkedés összhangban van azzal a stratégiai elképzeléssel, amely hangsúlyozza a régióban a mezőgazdaság húzóágazati befolyásának növelését, a meglévő humán infrastruktúra és földrajzi adottságok alapján. Az élelmiszeripar vonatkozásában nem állnak rendelkezésre megfelelő mélységű és idősort felölelő adatok. Év 30. Táblázat: A) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektor K+F ráfordításai és foglalkoztatotti létszáma Kutatóhelyek száma Tényleges létszám ebből kutató fő Számított létszám ebből kutató Ráfordítás (millió Ft) 2004 8 44 20 39 17 289.6 2005 6 59 16 21 11 224.7 2006 11 90 30 57 26 442.8 2007 16 137 50 109 39 336.9 2008 15 116 40 73 24 752.1 2009 n.a. 149 n.a. 25 n.a. 292,5 2010 n.a. 92 n.a. 21 n.a. 410,4 2011 n.a. 73 n.a. 27 n.a. 2.510,3 Forrás: KSH, NIH 31. sz. táblázat: Az Észak-Alföld régió CA) Élelmiszer, ital, dohánytermék ágazatának kutatásfejlesztési adatai, 2009-2011 Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző kutatók, fejlesztők tényleges létszáma (fő) Összes kutatási, fejlesztési (K+F) ráfordítás (1000 Ft) Kutatási, fejlesztési tevékenységet végző összes foglalkoztatott tényleges létszáma (fő) Forrás: KSH, NIH 2011 2010 2009 8 6 11 na 274.100 469.196 19 17 28 Az Észak-Alföld régióban és vonzáskörzetében átalakulóban van az agrár- és élelmiszertermelés szerkezete, mely átalakulás hosszú távú tudományos megalapozása a legfejlettebb genomikai, proteomikai és biotechnológiai módszerekkel lehetséges. Az Egyetem által létrehozott Pharmapolis Innovatív 3 ÉARIS helyzetelemzés, 2010 27

Élelmiszeripari Klaszter célja többrétű: egyrészt Magyarország élelmiszeripari innovációs láncában a kevésbé fejlett elemeket kívánja megerősíteni a gazdasági szereplők export érdekeinek megfelelően, másrészt hozzá kíván járulni az innovációs kapacitások fokozásához. A klaszter tagjai lefedik a teljes élelmiszeripari vertikumot hús, baromfi, tej, gabona, zöldség, gyümölcs stb. ágazatokat egy Debrecen-Budapest-Kaposvár tengely mentén. Tagjai között elsősorban kis- és középvállalkozások találhatóak meg. Ezek a gazdasági szervezetek kicsik és nagyok egyaránt igényelték a szerephez jutást az élelmiszer alapanyag ellátó és gyártó innovációt koordináló klaszterben. A Debreceni Egyetem multidiszciplináris jellegére, természettudományos, műszaki és agrárvonalára épülnek a környezet-technológiai projektek is. A Debreceni Egyetem a természeti erőforrások (talaj, víz, biodiverzitás) fejlett monitoring rendszerére, ill. távérzékelési módszerekre alapozott sikeres precíziós technológiai fejlesztéseket, továbbá vízi ill. szárazföldi ökológiai rendszerek tájléptékű elemzését végzi. A fenntartható fejlődés szempontjából kritikus klímaváltozási kérdésekre, az itt folyó genetikai állománnyal végzett, adott agroökológiai környezetben megvalósított technológiai fejlesztési feladatok nyújtanak tudományos alternatívát. Jelentős kutatói aktivitás tapasztalható a bioenergetikai területeken és a természetes hulladékkezelés területén. A Nyíregyházi Főiskola jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években az agrár- és élelmiszertudomány területén. A Főiskola K+F tevékenysége meghatározó jelentőségűvé vált Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, több kis- és középvállalkozással (KKV) működik együtt növényi eredetű bioaktív hatóanyagok kutatása és funkcionális élelmiszerek kifejlesztése érdekében. A Nyíregyházi Főiskola irányításával és több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég képviseletével kialakult egy élelmiszerinnovációs klaszter, amely közvetlenül a regionális jelentőségű innovációs láncok kialakításában érdekelt. A klaszter célja a régióban termelt kiváló minőségű gyümölcs és zöldség alapanyagokból magas hozzáadott értékű funkcionális élelmiszerek és táplálék-kiegészítők előállítása és piaci értékesítése. Ugyancsak a Nyíregyházi Főiskola irányításával jelentős biomassza előállítási ás hasznosítási kutatások folynak. A Nyíregyházi Főiskola agrár és műszaki kutatásainak másik területe az energia növények termesztésével és hasznosításával kapcsolatos, és e tekintetben is sikerült innovációs vertikumokat kialakítani újfent együttműködve a regionális jelentőségű KKV-kal. B) A textil és bőrfeldolgozó ipar (cipőipari ágazat) jellemzői a régióban A ruhaipari ágazat szereplői főként kis-és középvállalkozások, mellettük pedig igen nagy számmal vannak jelen az egyéni vállalkozások is. A regisztrált vállalatok száma eléri a 4500-at. Az ágazat jelenleg mintegy 50000 embert foglalkoztat (többségében nőket). Az Észak-Alföld régióban foglalkoztatottak száma közel 5000, ami 1,7-es értéket jelent a lokációs kvóciens vonatkozásában. A foglalkoztatás vonatkozásában az Észak-Alföldön található csúcsosodás eloszlása egyenletes mindhárom, a régiót alkotó megyében. Az ágazatban tevékenykedő cégeknek a globalizációból fakadó problémákkal kell küzdeniük. Az erősödő verseny problémája a hazai piacon a ruhaipari szegmensben tevékenykedő cégeket érinti legnagyobb mértékben. Ez, valamint a hazai textiliparban érvényesülő rendkívül kedvezőtlen munkabérviszonyok hátrányosan hatnak a hazai textilipar további fejlődésére. A ruhaipar kis- és középvállalatainak nagy része nem áll közvetlen kapcsolatban termékei fogyasztójával, vagy felhasználójával, mivel az ágazaton belül rendkívül elterjedt a bérmunka tevékenysége. Ez a tendencia egyik oldalról hátráltatja a termékfejlesztés erősítését, a saját szellemi termékek magasabb hozzáadott értékként való érvényesítését, másfelől azonban a saját termékek fejlesztésének alacsony szintje nem teszi lehetővé a bérgyártás arányának csökkentését. A műszaki textiltermékeket gyártó cégek helyzete igen jónak mondható összevetésben a ruházati termékeket gyártók helyzetével. Ebben a szegmensben a konkurenciát elsősorban európai cégek jelentik, ami azt is jelenti, hogy a verseny elsősorban nem árverseny, hanem a felhasználók igényeinek való megfelelés területén folyik. 28