Barcs Város Önkormányzata P o l g á r m e s t e r é t ı l 7571 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46. Pf.: 62., Telefon: 462 459. ... sz.

Barcs Város Önkormányzata P o l g á r m e s t e r é t ı l 7571 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46. Pf.: 62., Telefon: 462 459.... sz. napirend E L İ T E R J E S Z T É S Az önkormányzatiság 20 éve Barcs városban Készült: Barcs Város Képviselı-testülete 2010. július 22-i ülésére. 1

A magyar önkormányzati jellegő területi, helyi igazgatás a XIX. század végén alakult ki. Annak fejlıdését törte meg az 1950-ben átvett szovjet típusú tanácsrendszer. 1990-ben a rendszerváltás lényeges részeként a helyi hatalom demokratikus átalakítása is megtörtént. Az új Országgyőlés a kiépülı jogállam fontos alapintézményeként hozta létre a helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi LXIII. törvény teremtette meg. Az Országgyőlés 2000 júniusában, a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az elsı helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította. Ezzel a határozattal megerısítették az önkormányzati törvény egyik legfontosabb passzusát, amely szerint A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körő nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Az önkormányzatok megalakulását ma szinte valamennyi mértékadó politikai szereplı a demokratikus jogállam kiépülése meghatározó eseményének tartja. Az önkormányzati törvény, mint a rendszerváltozás legjelentısebb jogszabálya, kiállta az idı próbáját. Az önkormányzati autonómia ma is megkérdıjelezhetetlen. Lehetıség nyílt a fejlıdésre, az önszervezıdésre. A helyi közügyek intézésében mindinkább elıtérbe került a partnerség elve, azonban sajnálatos, hogy fıként a városokban, a tízezer lakos fölötti településeken átpolitizálódtak a helyi ügyek. Az állami közigazgatás és az önkormányzás közötti határvonalakat nem húzták meg kellıen. Nem megfelelıen tisztázottak, és módosításra szorulnak a feladat- és hatáskörök. A mindenkori kormányzatnak vállalnia kellene, hogy finanszírozás nélkül nem szab újabb és újabb feladatokat az önkormányzatok számára. Az elmúlt évek, évtizedek jellemzıje a helyi feladatok folyamatos bıvülése volt, azonban mindezek mellett az állami források nem vagy csak csekély mértékben bıvültek. Az önkormányzatoknak egyre nehezebb pénzügyi feltételek között kell ellátni munkájukat, fıleg az elmúlt néhány évben romlottak ezek a feltételek, mert a források egyre szőkültek. A helyi önkormányzás a helyi közügyek intézésére, meghatározott feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására irányul. Az elmúlt két évtized önkormányzatiságáról, a végzett tevékenységrıl az alábbiak szerint adok tájékoztatást: 2

I. A KÉPVISELİ-TESTÜLET ÉS SZERVEI MŐKÖDÉSE Megválasztott polgármester és képviselı-testületi tagok 1990-ben megválasztott képviselık: Bognár Lajos Feigli Ferenc, alakuló ülésen polgármesterré választva Fejér Ferenc Francz Rezsı Gali József Halász Miklós Dr. Iberpakker László, elhunyta után Varjas József Dr. Iliásics Károly Karvalics Ottó Koszorú József Dr. Kozma Andrásné Kuzma László Dr. Lábady Miklós Dr. Mándó István Molnár Attila Dr. Solti Pál Szegedi Tibor Szöllısi Mihály Vértes György 1994-ben megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Álmos István Francz Rezsı Gali József Halász Miklós Horváth Ferenc Karvalics Ottó Dr. Kozma Andrásné Kuszinger Jánosné Kuzma László Dr. Lábady Miklós Dr. Mándó István, lemondása után Fodor Gyula Molnár Attila Németh Imre Racsek József Dr. Solti Pál Szegedi Tibor, elhunyta után Balogh Imre Szöllısi Mihály 3

1998-ban megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Balogh Imre Fodor Gyula Francz Rezsı Henger János Horváth Ferenc Karvalics Ottó Dr. Kozma Andrásné Kuszinger Jánosné Molnár Attila Németh Imre Orsós György Racsek József Sipos Bulcsú Kadosa Dr. Solti Pál Szalai Balázs Szemere Márta Szöllısi Mihály Dr. Vámos István 2002-ben megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Balogh Zoltán Balog Imre Dr. Bencze Lajos, elhunytát követıen Bíró József Fodor Gyula Francz Rezsı Haga Ferencné Henger János Horváth Ferenc Dr. Iliásics Károly Karvalics Ottó Kelemen Jánosné Kincsei János Kuszinger Jánosné Molnár Attila Németh Imre Dr. Németh Jenı, lemondását követıen Ratalics Frigyes Szalai Balázs Szemere Márta Vekkeli Józsefné Vértes György 4

2006-ban megválasztott polgármester és képviselık: Feigli Ferenc polgármester Bíró József Fodor Gyula Francz Rezsı, lemondását követıen Kaviczki Károly Halász Istvánné Henger János Horváth Ferenc Horváth József Karvalics Ottó Dr. Kisimre László Kuszinger Jánosné Molnár Attila Racsek József Dr. Solti Pál Szalai Balázs Szemere Márta Vekkeli Józsefné Vértes György, lemondását követıen Németh Imre Az önkormányzati törvény általános rendelkezései közül kiemelkedıen fontos önkormányzati jog az önállósághoz való jog, ami a helyi szabadságot, autonómiát adja, és ami azt jelenti, hogy a helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekő közügyeket. Kifejezésre jut az önkormányzati önállóság a szervezet alakításában és mőködésében, mivel a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja ki szervezetét és mőködési rendjét. Ennek megfelelıen az 1990. évi önkormányzati választás után a Szervezeti és Mőködési Szabályzat megalkotásáig a mőködıképesség biztosítása céljából ideiglenes szabályzat rögzítette a legfontosabb feladatokat. Az elsı 6-7 hónapban fı feladat volt a mőködéssel összefüggı alapvetı dokumentumok megalkotása, a bizottságok megalakítása. A képviselı-testület elfogadta Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, meghozta döntését a hivatal ügyrendje tekintetében, rendezte a bizottságok fontosabb feladat- és hatásköri jogosítványait. Tervszerővé tette ülésezésének gyakorlatát, éves munkatervet készített. A késıbbiek során létrehozta a Településrészi Önkormányzatokat, bıvítette a bizottságok hatásköreit, megalkotta a helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó rendeletét. A sokirányú és mennyiségében is sok idıt igénylı feladatait a testület kezdetben kéthetenkénti ülésezéssel oldotta meg, majd késıbb az éves munkatervek alapján kialakult a havonkénti ülésezések gyakorlata. Minden évben több esetben került sor rendkívüli ülések tartására a menetközben adódó feladatok sürgıssége és fontossága miatt. Határozatképtelenség miatt ülést elnapolni nem kellett, a képviselık megjelenési aránya az üléseken a 20 év során mindvégig magas volt. 5

A képviselı-testület az 1994. és 1998. évi választások után is megalkotta az Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság elıterjesztésében az új Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. 2002- tıl kisebb módosításokkal hatályban maradt az 1998-as szabályzat, majd a 2006. évi választásokat követıen 2007-ben ismét új SZMSZ megalkotására került sor, bár a Képviselıtestület megállapította, hogy alapvetı változtatásokra továbbra sincs szükség, azonban a többszöri módosítás miatt, a jobb kezelhetıség érdekében új szabályzat készült. A 20 év valamennyi ciklusában elfogadta a képviselı-testület a ciklusprogramját, késıbbi nevén gazdasági programját, amelyeknek végrehajtását félidıben, késıbb már évente, valamint a ciklus végén értékelte. Az önkormányzat, a testület zsúfolt programmal, nagy felelısséggel végezte munkáját, általában 20-30 között alakult az egyes ülések napirendjeinek száma. A Képviselı-testület 20 év alatt tartott üléseinek számát az 1., a hozott határozatainak a számát a 2. számú melléklet mutatja be. A testület a munkája során rendszeresen figyelemmel kísérte az intézmények mőködését, amelyek egy-egy ciklus alatt általában két alkalommal beszámoltak tevékenységükrıl. A beszámolóik évek óta az adott intézmény pénzügyi, gazdasági ellenırzésérıl készült jelentéssel együtt kerültek megtárgyalásra. A testület ciklusonként áttekintette valamennyi ágazat helyzetét, komplex módon foglalkozott a városfejlesztési és üzemeltetési feladatokkal, új rendezési tervet hagyott jóvá. Kiemelten kezelte a munkanélküliséggel járó gondokat, folyamatosan figyelemmel kísérte a rászorulók szociális helyzetét, komplex módon kezelte a szociális gondoskodás feladatkörét. Beszámoltatta munkájáról valamennyi bizottságát, valamint a településrészi önkormányzatokat. Rendszeresen, éves gyakorisággal napirendjére tőzte a város közrendjének, közbiztonságának helyzetét. A testületi munkában kiemelt gondossággal volt jelen a gazdálkodás pénzügyi megalapozottsága, a költségvetés évenkénti jóváhagyásával és a végrehajtás számonkérésével. Ezt a gyakorlatot erısítette az önkormányzati vagyonkezelés, hasznosítás szabályozása, egyes helyi adók bevezetése, az intézmények gazdálkodásának ellenırzése, amely ellenırzésekben a képviselıi részvétel aktív volt. A hozott határozatok törvényesek voltak, a határozatok végrehajtását a testület folyamatosan figyelemmel kísérte a lejárt határidejő határozatokról szóló jelentések útján. A bizottságok jelenléte az egyes határozatok végrehajtásában ugyancsak a végrehajtás ellenırzését szolgálta. A bizottságok létrehozásáról a Képviselı-testület a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rendelkezett, és ott határozta meg mőködésük fıbb szabályait, míg külön rendeletben döntött a feladat- és hatáskörök tekintetében. Egyes bizottságok a saját mőködésüket illetıen további szabályokat nem állítottak fel. A bizottsági munka hatékonyságának növelése, a Képviselı-testület munkájának egyszerősítése és gyorsítása érdekében idıközben egyre több hatáskör került átruházásra. Az éves költségvetés rendszeresen biztosított a bizottságoknak olyan pénzügyi keretet, melyet saját hatáskörben használhattak fel. Az önkormányzás kezdeti idıszakában egyes bizottságok változó színvonalon és tartalommal végezték munkájukat, emiatt a képviselı-testület több alkalommal foglalkozott a bizottsági munka tervszerőségével, a megjelenéssel, hatáskörök gyakorlásával. 6

Idıközben a bizottsági munka is tervszerővé vált, kevés kivétellel a tagi megjelenési arány is folyamatosan jónak értékelhetı. A bizottságok a testület elé kerülı napirendek nagy részét megtárgyalták és döntésük határozat formájában került a testület elé. Jelenleg 6 állandó bizottság mőködik, egyenként 7-7 taggal. Több esetben került sor ideiglenes bizottság létrehozására egy-egy kiemelkedı feladat végrehajtására, pl. millenniummal kapcsolatos feladatok, vagyongazdálkodás, kábeltelevízió mőködésének vizsgálata stb. A képviselı-testület 1992. január 1-i hatállyal hozta létre a drávaszentesi és somogytarnócai városrészen a településrészi önkormányzatokat. Végzett munkájukról szóló beszámolóik azt igazolták, hogy a testület helyes döntést hozott, amikor a két városrésznek önkormányzási lehetıséget biztosított. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyekben megvalósítja a helyi közakaratot, amit olyan módon valósít meg, hogy nem egyes csoportok, rétegek, részterületek, hanem a közösség akaratát érvényesíti. Ennek feltétele nemcsak a demokratikus választás, hanem a demokratikus mőködés és a széleskörő nyilvánosság is. A demokratikus mőködés egyik garanciája az, hogy a képviselı-testület ülései nyilvánosak, zárt ülés taxatív módon megállapított esetekben tartható annak érdekében, hogy a választópolgárok kérdezhessenek, véleményt nyilváníthassanak, javaslatot tehessenek. A képviselı-testület mőködése során az ide vonatkozó szabályok betartásra kerültek. Ugyancsak a demokratikus mőködés garanciája a közmeghallgatások és a városkörzeti találkozók tartása, amelyek a lakossági kapcsolatok érdemibbé tétele, valamint az eredményes együttmőködés, kölcsönös tájékozódás érdekében rendszeressé váltak. Hat városkörzeti találkozó megtartására került sor minden évben. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelıen a közmeghallgatások is megtartásra kerültek. Az érintettek részére fórumok megtartására került sor /helyi adók bevezetésének elıkészítése, fejlesztési feladatok egyeztetése, lakosság széles rétegeit érintı rendelet-tervezetek véleményezése, legutóbb 2009. szeptember 28-án állattartással kapcsolatosan/. A lakossági tájékoztatást minıségében változtatta meg a helyi média létrehozása, amelynek kiemelkedı szerepe van a képviselı-testület mőködése nyilvánosságában. A helyi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel, aminek kereteit megteremtette az SZMSZ (37 civilszervezetet nevesít) ide vonatkozó szabályozása, és a szabályozás gyakorlati megvalósítása. A testület tevékenységén belül tartalmában és mennyiségét tekintve is, nagy jelentıségő feladat a rendeletalkotás. Az elsı ciklusban a képviselı-testület a ciklusra szólóan rendeletalkotási programot fogadott el, amelynek végrehajtása során felülvizsgálatra kerültek a hatályukban fenntartott tanácsrendeletek, illetve új rendeletek megalkotására került sor. 7

1990. október 27-tıl 2, 1991-ben 18, 1992-ben 18, 1993-ban 18, 1994-ben 17, 1995-ben 30, 1996-ban 28, 1997-ben 22, 1998-ban 20, 1999-ben 30, 2000-ben 28 rendelet megalkotására került sor. 2001-ben 27, 2002-ben 22, 2003-ban 30, 2004-ben 46, 2005-ben 36, 2006-ban 36, 2007-ben 28, 2008-ban 30, 2009-ben 39, 2010. június 30. napjáig 13 rendelet került megalkotásra. A rendeletek megoszlását az elıterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza. Az évek során egyre inkább növekvı rendeletalkotás nem a helyi társadalmi viszonyok változására, hanem elsısorban a jogszabályi változásokra vezethetı vissza. Az elmúlt ciklusban került sor az Európai Uniós csatlakozással összefüggı jogharmonizációs felülvizsgálatra, valamint az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel összefüggı felülvizsgálatra is, az elmúlt évben pedig a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével kapcsolatos jogharmonizációs feladatok kerültek végrehajtásra. 1999. évben sor került a rendeletek egységes szerkezetbe foglalására. A kiadványt valamennyi képviselı és nem képviselı bizottsági tag részére átadtuk. Azóta a rendeletek egységes szerkezetbe foglalása és azok kiadása folyamatosan megtörtént, továbbá az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket a város honlapján közzétesszük, így azok ott mindig az aktuális állapotukban találhatók meg. Jelenleg 52 egységes szerkezetbe foglalt rendelet van hatályban. A jegyzı ciklusonként beszámolt a testületnek az egyes lakossági magatartásokat szabályozó önkormányzati rendeletek hatályosulásáról. A képviselı-testület az 1/1990./X.27./ számú rendeletével létrehozta a Polgármesteri Hivatalt, mint egységes hivatalt, majd e rendelet hatályon kívül helyezésével megalkotta a Hivatal alapító okiratát, valamint szervezeti és mőködési szabályzatát. A Hivatal rendeltetése az önkormányzat mőködésének segítése, az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerő elıkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Alapvetı teendıje, hogy ellássa az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselık segítését, a vezetést segítı funkciókat, a belsı munkaszervezési igazgatási teendıket. Elıkészítse és végrehajtsa a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyzı operatív vezetése mellett. Ellássa a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat. A testület és a bizottságok folyamatosan figyelemmel kísérik a Polgármesteri Hivatal tevékenységét. A jegyzı ciklusonként egy vagy két alkalommal adott számot a hivatali munkáról A hivatal mőködése megfelel a szervezetére és mőködésére hozott testületi határozatban foglaltaknak. Az elmúlt húsz év során a szükséges, igényekhez és a feladat-, hatáskör változásokhoz igazodóan a testület módosította határozatát és a feladatokhoz igazította a hivatal szervezetét és létszámát. A 2004-ben készült közvélemény kutatás megállapította, hogy a megkérdezettek több, mint 90 %-a elégedett volt az ügyintézéssel, a hozzáállást többségében pozitívan értékelték, segítıkésznek, udvariasnak, gyorsnak minısítették. Ugyancsak pozitívan ítélte meg a hivatal tevékenységét a testület döntése alapján szintén 2004-ben végzett ügyfél elégedettségi mérés. 8

A szintén 2004-es munkaerı hatékonyság vizsgálat is megállapította, hogy Barcs város szerepe a térségben igen jelentıs, és céljai, törekvései szerint ez a szerep egyre erısödhet, sıt a város lakosságának számát és az önkormányzat rendelkezésére álló gazdasági potenciált meghaladó szerepet tölt be. Lényegesen nagyobb felelısséget vállalt és visel, mint az ország nagyvárosi agglomerációiban, vagy az Alföldön hasonló léptékő kisvárosok vállalnak. Az önkormányzat és a hivatal ellátja törvényben megszabott kötelezı feladatait, és mellette jelentıs feladatokat vállalt fel a város saját elhatározásából. Pozitív elemként emelte ki a vizsgálati anyag a városháza nyitottságát, az ügyintézık közvetlenségét. Nincsenek ırzı-védı emberekkel elbarikádozva, a polgárok bármikor bemehetnek. A városháza nyitott, polgárközpontú ügyintézı központ. A város és a Polgármesteri Hivatal mőködıképes. Fejlıdı és fejlıdésre alkalmas önkormányzatot ismertek meg. A városban 1994-ben létrejött a Cigány Kisebbségi, 1998-ban a Horvát Kisebbségi, 2002-ben a Német Kisebbségi Önkormányzat, amelyekkel a Képviselı-testület hagyományosan jó együttmőködést alakított ki. A képviselı-testület a mindenkori éves költségvetésében határozza meg a települési kisebbségi önkormányzatok mőködéséhez biztosított hozzájárulást. A Polgármesteri Hivatal dolgozója meghívás alapján rendszeresen részt vesz a kisebbségi önkormányzatok testületeinek ülésein, és szükség szerint segíti tevékenységüket. Mindegyik ciklusban megkötésre kerültek a kisebbségi önkormányzatokkal az együttmőködési megállapodások, amelyek évente, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendeletnek megfelelıen felülvizsgálatra kerülnek. Mindhárom kisebbségi önkormányzat tájékoztatást adott a Képviselı-testületnek a 2008. novemberi ülésen a tevékenységérıl, illetve a jövıbeli elképzeléseirıl. A kisebbségi önkormányzatok elnökei a képviselı-testületi és a bizottsági ülésekre minden esetben meghívást kapnak tanácskozási joggal, illetıleg zárt ülésre az adott kisebbséget érintı napirendek tárgyalásához. A kisebbségi önkormányzatok kettı-kettı általuk megnevezett képviselıje tanácskozási joggal meghívást kap a kisebbségi önkormányzat által megjelölt kettı-kettı állandó bizottság nyílt ülésére. A kisebbségek rendezvényein minden alkalommal részt veszek, illetıleg elfoglaltságom esetén képviseltetem magamat. Igény szerint megbeszélésekre, egyeztetésekre kerül sor a kisebbségi önkormányzatok vezetıivel, illetve testületeivel. 9

II. VÁROSFEJLESZTÉS, ÜZEMELTETÉS BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTİ FEJLESZTÉSEK 1990-2010. KÖZÖTTI IDİSZAKBAN Barcs Város Önkormányzata az utóbbi 20 évben jelentıs mértékő fejlesztést hajtott végre Barcson. A rendszerváltás következtében a munkanélküliség a 90-es évek elsı felére elérte a 10 %-ot, a térségben pedig megközelítette, néha el is érte a 20 %-ot. A város vezetıi a lehetıségek határain belül folyamatosan igyekeznek mindent megtenni a munkanélküliség csökkentése érdekében. Természetesen jobbára csak közvetett eszközeik vannak, amelyekkel a vállalkozási környezet feltételein tudnak javítani. Barcs és térsége 1998. óta vállalkozási övezeti státusszal rendelkezik. Barcs 2000. év óta Ipari Parkkal is rendelkezik. A település helyi adó rendszere is vállalkozásbarát, adóbevételeink rendre elmaradnak a hasonló nagyságú somogyi városokétól. A határ meghatározó a város életében. Közúti határátkelınk fejlesztése befejezıdött és az Európai Uniós elıírásoknak teljes mértékben megfelelı átkelıhely alakult ki. A 90-es években a jugoszláv polgárháború befejezıdése után a barcsi kereskedelem ugrásszerő fejlıdésen ment keresztül. A rohamosan erısödı horvát bevásárló turizmus sok családnak biztosított megélhetést és hozzájárult a jelenlegi városközpont kialakításához is. Ezekben az idıkben a barcsi kiskereskedelem kb. 80-90 %-ban horvátoknak értékesített. Sajnos a 90-es évek végére a bevásárló turisták száma fokozatosan csökkent, ma egy lényegesen alacsonyabb szinten stagnál. Következésképpen sok üzlet volt kénytelen bezárni, növelve ezzel az amúgy is magas munkanélküliséget. Önkormányzatunk természetesen a település és a kistérség népesség megtartó erejének biztosítása érdekében jelentıs beruházásokat hajtott végre az elmúlt idıszakban. Térségi összefogással regionális szennyvízcsatorna hálózatot és tisztítómővet létesítettünk jelentıs állami támogatással, lakossági és önkormányzati hozzájárulással. A beruházási érték elérte a 5 milliárd Ft-ot. A szociálisan rászorulók lakáshelyzetének javítása érdekében 88 db szociális bérlakást építettünk a városközpontban több 780 millió Ft-os beruházási értékkel, melybıl az állami támogatás 565 millió Ft, az önkormányzati saját erı 216 millió Ft volt. Már 2002. évben elkezdtük a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium rekonstrukciós munkáinak tervezését, és címzett támogatás igényléséhez a program elıkészítését. A beadott pályázatunk alapján elnyert címzett támogatásból a fejlesztést megvalósítottuk 2007. évben. A rekonstrukció mind városi, mind megyei szinten - tekintettel arra, hogy térségi oktatási intézményrıl van szó - kiemelt jelentıséggel bír jövı építésünk szempontjából. A korszerő technológiákkal megvalósult intézményfejlesztés Európai szintő oktatási feltételeket biztosít az itt tanuló diákok és tanáraik számára. A beruházás költsége 1 791 m Ft, melybıl a kapott támogatás 1 701 m Ft volt, a saját erı 90 m Ft. 10

Fontos szerepet kapott a település életében, és az egyik kitörési pontunk lehet az idegenforgalom. A Dráva, mint az ország legtisztább és természeti értékeit megırzı folyó már ma is népszerő a turisták körében. A négy évvel ezelıtt átadott drávai hajókikötı szép és kulturált infrastrukturális feltételeket biztosít a hajózás számára. Mivel a térség nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területére esik, a minıségi turizmus kereteit a nemzeti park biztosítja. A Dráva mellett a jövıben a termálfürdın alapuló gyógyturizmus is meghatározó lett Barcs életében. A 2001-ben fúrt termálkút nagy vízhozamú, magas vízhımérséklető kiváló minıségő gyógyvíz, és tulajdonképpen erre alapult a Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ megvalósítása, melyek 2006. évben már a lakosság részére használatba lettek adva. A megvalósított létesítményrıl bátran elmondhatjuk, hogy a térség egyik legszínvonalasabb fürdıje, illetve gyógyászati központja. A beruházás értéke összességében meghaladta a kétmilliárd Ft-ot. A fejlesztéshez jelentıs állami támogatásokat nyertünk el. Megvalósulásával a város potenciális turisztikai központtá válhat. Fı partnerként részt vettünk a Baranya Megyei, illetve a Önkormányzat koordinálásával, öt kistérség összefogásával tervezett, a Operatív Program keretében meghirdetett turisztikai vonzerı fejlesztési programban, Dráva projekt elnevezéssel. Kistérségi szempontból fontos helyi projektelemekkel szerepeltünk a programban remélve, hogy a program egy, a Drávai térségekre, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területére kiható dinamikus fejlıdési lehetıséget ad hosszútávon. A mővészeti, kulturális fejlesztések közvetlen célja volt a város rehabilitációra szoruló, történeti központjában fekvı Mővelıdési Központ és Mővészeti Iskola Bajcsy-Zs. utcai épületszárnyának felújítása. A fejlesztés további célja volt a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a leromlott állapotú, 5 funkcióját vesztı városrész rehabilitációja, a lakosság és a vállalkozások számára vonzó, színvonalas településrész kialakítása. A komponens elérendı eredményei között megjelent a mővelıdési központ és mővészeti iskola felújítása. Megállapíthatjuk, hogy Barcs Város Önkormányzata rendkívül szerteágazó fejlesztési elemeket valósított meg az utóbbi 20 évben, amelynek fontosabb beruházásait összefoglalásként, felsorolás szinten szeretném bemutatni: Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium építése, bıvítése, korszerősítése Szeméttelep bıvítés Közmőfejlesztések (víz, szennyvíz, villany, gáz, telefon, kábel TV) Új posta épülete Új városközpont létrehozása fejlesztése Otthonházak építése Vállalkozói Övezet létrehozása Ipari Park kialakítása Kistérségi Szennyvízhálózat fejlesztése 88 szociális bérlakás létrehozása Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ kialakítása Dráva projekt keretében a Dráva szabad-strand létrehozása Dráva völgye középiskola felújítása Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ felújítása 11

Oktatási Intézmények felújítása Nyugati város rehabilitáció Kistérségi Járóbeteg Központ fejlesztése Látható, hogy az utóbbi 4 évben több, mint 5 milliárd Ft fejlesztést, felújítást kívánunk megvalósítani, amely beruházások jelentıs része már befejezıdött vagy elkezdıdött. Az utóbbi 20 évben több, mint 17 milliárd Ft fejlesztést, felújítást hajtottunk végre, illetve tervezünk végrehajtani. Az utóbbi években létrehozott fejlesztések, felújítások megvalósulásával valóban elmondhatjuk, hogy térségünknek sikerült kitörni hátrányos helyzetébıl, és egy dinamikus az Európai Unió elvárásaihoz méltó fejlıdés útjára léptünk. BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTİ FEJLESZTÉSEK 2007-2010. A Képviselı-testület az 58/2007.(III.29.) számú határozatával elfogadta Barcs Város fejlesztési programját a 2007-2013. közötti tervezési idıszakra. A a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Operatív Programot, illetve a hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok nagy részét véglegesítette, melynek eredményeképpen körvonalazódtak a Régiót érintı pályázati lehetıségek, konkrét pályázati kiírások jelentek meg, melyekre pályázatokat nyújtottunk be. Az egyeztetések figyelembe vételével megfogalmaztuk azokat a várost érintı fejlesztési programokat, leírtuk a várost érintı pályázatokat és fejlesztéseket, amelyeket a 2007-2010 közötti évek tervezési idıszakában végre kívánunk/kívántunk hajtani, létre kívánunk hozni. A fejlesztések együttes megvalósítása városunk életét meghatározó elemei, és reményeink szerint gazdasági és idegenforgalmi fellendülésünk, fejlıdésünk elindító motorjaivá válnak. Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a nagyprojektek támogatásban részesüljenek, tekintettel arra, hogy a térség és a régió számára húzóerıt képviselnek, és további fejlesztések és befektetıi szándékok elindítását indukálják. Az Önkormányzat mőködését, költségvetését alapvetıen befolyásolták a II. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejlesztési programjai, illetve Ágazati Operatív Programjai, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Fejlesztési Operatív programjai, nevezetesen a Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok, hiszen számos olyan projekttel rendelkezik, amely ezekhez kapcsolódik. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programban megfogalmazott fejlesztések megvalósítása érdekében a már megkezdett közös erıfeszítéseinket tovább kell folytatnunk, és törekednünk kell arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Barcsot érintı fejlesztések ténylegesen megkezdıdhessenek. Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében a Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelı rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. A program Környezet és Energia Operatív Programból valósul meg, amelynek ütemezése 2009-2011-ig 12

tart. A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése projekt (KEOP 1.1.1.) teljes beruházási költsége: 18 722 901 e Ft. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintı térségi szintő rekultivációs projekt (KEOP 2.3.0.) teljes beruházási költsége: 8 641 645 e Ft. A Barcsot érintı fejlesztések beruházási összértéke: 1 950 000 e Ft. Az önkormányzat az illegális hulladéklerakók felszámolása kapcsán is rendelkezett forrással. Az illegális hulladéklerakók felszámolása esetén a beadott pályázat támogatásban részesült, melynek keretében rendezésre kerülnek a Barcs Város közigazgatási területét érintı illegális hulladéklerakók. A megvalósítás helyszínei: Gyöngyvirág utca teljes hossza, Segesvári utca vége, Arany János utca vége, Dankó utca teljes hossza, Mészégetı utcát a Drávaszentes felé vezetı úttal összekötı önkormányzati tulajdonú útszakasz. A projekt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiírása alapján valósult meg. A beruházás összértéke: 1 895 e Ft volt. Oktatási intézmények tekintetében a BNI Vízvári, Szuloki Tagintézmények fejlesztése címő pályázat került beadásra a 18/2008.(III.28.) ÖTM rendelet alapján. A tagintézmények fejlesztését megvalósítottuk. A beruházás összértéke: 21 178 e Ft volt. Oktatási intézmények tekintetében a BNI Vízvári Tagóvoda fejlesztése pályázat került beadásra az ÖTM rendelet alapján. A pályázat támogatásban részesült, a tagintézmény fejlesztése folyamatban van. A beruházás összértéke: 12 756 e Ft volt. Szem elıtt kellett tartanunk az oktatásügyben és az egészségügyben bekövetkezett változásokat, és ezzel összefüggésben az önkormányzatunkat terhelı feladatokat. E körülményekre tekintettel végrehajtottuk az oktatási intézményrendszerünk átszervezését. További feladatunk az intézményeink megfeleltetése az új szervezeti struktúrának, ezzel megteremtve a huszonegyedik század követelményeinek megfelelı oktatási hálózat, valamint közös irányítású egységes intézményfenntartó társulás keretében mőködı oktatás feltételeit. Az Alap- és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója esetén az Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium rekonstrukciója valósul meg. A DDOP 3.1.2./2F Humán közszolgáltatások fejlesztése c. ablakban beadott pályázat az elsı és a második fordulóban is nyert. Az oktatási intézmények kivitelezése 2010. márciusában megkezdıdött és várhatóan 2011. januárra befejezıdik. A tervezett beruházási összköltség meghaladja az 1 milliárd 200 millió Ft-ot. A Operatív Program az egészségügyi szolgáltatások minıségének javítása érdekében megfogalmazta a Kistérségi Járóbeteg Központok kialakítását, melynek egyik eleme a Barcsi Járóbeteg Központ. A DDOP programhoz kapcsolódva a Kistérségi Járóbeteg Központ kialakításánál cél egy új gyógyászati egység fejlesztése, egynapos sebészeti szolgáltatással, zöldmezıs beruházásban. A pályázatot 2009. májusában adtuk be, amelyrıl a támogatási döntés 2009 szeptemberében megszületett. A projekt a DDOP 3.1.3.B Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése c. konstrukcióban valósítható meg, amelynek beruházási összköltsége bruttó 637 000 e Ft. A beruházás 2010. márciusában megkezdıdött és várhatóan 2011. januárjában befejezıdik. Ahhoz, hogy a fejlıdési folyamat ténylegesen beinduljon, elengedhetetlennek tartjuk a város kulturális életének és kulturális szolgáltatásainak kibıvítését. E törekvésünknek meghatározó 13

eleme a közelmúltban felújított Mővelıdési Központunkhoz kapcsolódó Mővészeti, Kulturális, Turisztikai és Közösségi Központ megvalósítása. A Móricz Zsigmond Mővelıdési Központ fejlesztése esetén új épületépítés, közlekedési és zöldfelületek kialakítása, belsıépítészet és színház-technológia fejlesztések alakítandók ki. A pályázat beadásra és befogadásra került, a DDOP 4.1.1.D Pécs Európa Kulturális Fıvárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása c. pályázati kiíráshoz, amelynél sajnos forráshiány miatt nem részesültünk támogatásban. A projekt tervezett beruházási összköltsége bruttó 888 000 e Ft volt. Jelenleg figyelemmel kísérjük, hogy milyen pályázati konstrukcióban valósítható meg a tervezett fejlesztésünk. A Barcsi Gyógyfürdı és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése (orvosi rendelı kialakítása, szénsavkádas kezelés feltételeinek megteremtése, tornaszoba kialakítása, parafangó kezelés feltételeinek kialakítása, pihenıhelyiség kialakítása, medence kiépítése, belsıépítészeti és technológiai berendezések) a DDOP 2.2.1.B Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat az elsı fordulóban és a második fordulóra is nyert. A beruházást 2009. augusztusában megkezdıdött, és 2010. májusában befejezıdött. A beruházási összköltség bruttó 179 000 e Ft volt. Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése a DDOP 3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat támogatásban részesült. Az akadálymenetesítést lefolytattuk, 2009-ben a pályázat lezárult. A beruházási összköltség bruttó 6 500 e Ft volt. Barcs Város Önkormányzata BNI Szuloki Tagintézmény akadálymentesítése címmel a DDOP 3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése c. pályázati konstrukcióban beadott pályázat támogatásban részesült. A beruházás közbeszerzési eljárása folyamatban van. A beruházási összköltség bruttó 12 136 e Ft. A Dráva Völgye Középiskola rekonstrukciós munkáinak befejezése szükségessé tette a Dráva Völgye Középiskola - Ipari és Kereskedelmi Szakiskola - Óvoda - Könyvtár közötti terület egységes intézményi területté alakítását, rehabilitációjával történı rendezését és parkosítását, az Intézményegységek külsı felújítását. Parkolók kialakításával lehetıséget kell teremtenünk a sportcsarnokban rendezendı programok résztvevıinek fogadására, és a rendezvények zavartalan lebonyolítására. Ezzel párhuzamosan meg kell oldanunk az Ifjúság utca burkolatának felújítását és csapadékvíz elvezetését. A Barcs Nyugati városrész rehabilitációja pályázat az elsı és a második fordulóban is nyert a DDOP 4.1.1.A Funkcióbıvítı integrált városfejlesztési akciók támogatása c. pályázati kiírásban. A támogatási szerzıdés aláírása folyamatban van, ezért a beruházás tervezett kezdési ideje várhatóan 2010. júliusa. A beruházás várható befejezési idıpontja: 2011. június. A tervezett beruházási összköltség: 470 000 e Ft. Városi területek rehabilitációja III. Városközpont fejlesztése. (Szabadidıpark, Hısök tere, egészségügyi intézményi területek rehabilitációja). A pályázat beadásra került: 2010. 02. 28. határidıre a DDOP 4.1.1.B LHH Integrált városfejlesztési akciók támogatása c. konstrukcióban. 14

A városközponthoz kapcsolódó Hısök tere és a Szabadidı központ rehabilitációja során a következı fıbb fejlesztési elemek figyelembevételét tervezzük: - Hısök tere és környéke rehabilitációja, - Szabadidı központ és környéke rehabilitációja, felújítása, - Bajcsy Zs. u. 72-78. közötti terület rehabilitációja. Barcs Városközpont rehabilitációja pályázat véglegesített összköltsége 420.000.000.- Ft, melybıl az igényelhetı támogatás 339.104.000.- Ft, a szükséges saját erı mértéke pedig várhatóan 80.896.000.- Ft. A Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsıde fejlesztése pályázat határidıre beadásra került a DDOP 3.1.1. D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése konstrukcióban. A tervezett beruházási összköltség 77 000 e Ft. A pályázat támogatásban részesült, a közbeszerzési eljárás folyamatban van. A beruházás várható kezdete 2010. szeptember, befejezése 2011. június. A Barcsi Városi Bölcsıde rendkívül leromlott állapotban van, ezért belsı és külsı rekonstrukció és további fejlesztés végrehajtása indokolt. A projekt elsıdleges célja, hogy a XXI. századnak megfelelı bölcsıdei infrastruktúra és bölcsıde férıhely-bıvítés, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre minden kistérségi lakos számára. A Bölcsıde teljes körő felújítása, valamint bıvítése a fı cél. A felújítás során tervezzük a nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, komplett főtéskorszerősítést, a villamos hálózat felújítását, belsı és külsı játszóeszközök felújítását, vizes blokkok felújítását, akadálymentesítést és minimum 25 %-os férıhely növekedés létrehozását csoportszoba létrehozásával, valamint új eszközök beszerzését. A Barcs Város belterületi vízrendezése pályázat beadásra került 2009. 10. 15. határidıre a DDOP 5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés kiírásra. A tervezett beruházási összköltség: 88 888 e Ft volt. A barcsi pálfalui részen, a Hıs és a Martinovics utcákban szükséges rendezni a belterületi vízelvezetést, mivel ez hosszú évek óta megoldatlan problémája az önkormányzatnak. A terepadottságok következtében egyszerő árokrendszer kialakításával a probléma nem megoldható, szükséges mérnöki vízelvezetı rendszer és mőtárgyak tervezése és kialakítása. Barcs csapadékvíz fıgyőjtı ág rekonstrukciója, a Piramis Házak mögötti terület vízrendezése azért indokolt, mert ezen a fıgyőjtı ági részen régóta mederkorrekciós beavatkozásokra van szükség a meder állandó változása miatt. A probléma végleges megoldását az árokrendszer teljes burkolása adhatja meg. A Kálvária, Vasvári Pál utcák vízrendezését a terepviszonyok és a megoldatlan csapadékvízelvezetés indokolja. Ezért egy burkolt árok-, zárt csapadék csatorna-rendszerrel, és vasrácsfedlapos folyókarendszerrel lehet megoldani a problémát. A pályázatot forráshiány miatt nem részesítették támogatásban. Barcs Város Önkormányzata Barcsi Romatelep rehabilitációja címmel pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-4.1.2 A Szociális célú városrehabilitáció c. pályázati konstrukcióra 2010. május 31-i határidıre. A támogatás alapvetı célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzető lakosság életminısége és esélyei javuljanak, az épített környezete minıségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet tekintetében. A Romatelep rehabilitációja során a következı fıbb fejlesztési elemek figyelembevételét terveztük: - Cigány Közösségi Ház felújítása és esetleges bıvítése, 15

- a Cigány Közösségi Házhoz kapcsolódó közösségi és sport területek felújítása, - a Romatelepen található szociális bérlakások teljes körő felújítása, - a Cigány közösségi házhoz vezetı utak és járdák felújítása. Barcsi Roma telep rehabilitációja pályázat tervezett összköltsége várhatóan 215.000.000.- Ft, melybıl várhatóan az igényelhetı támogatás 180.000.000.- Ft, a várható saját erı mértéke pedig 35.000.000.- Ft. A Barcsi kistérség ivóvízminıség javítása címmel Önkormányzatunk további 10 településsel közösen a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program keretében a KEOP- 7.1.3.0 konstrukcióra pályázatot nyújtott be, amely az elsı fordulóban támogatásban részesült. Az elsı forduló az elıkészítés bruttó összköltsége 24.800 e Ft. A fejlesztés második fordulója keretében városunk ivóvízbázisa, vezeték hálózata kerül fejlesztésre. Törekednünk kell arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiba nem illeszthetı feladatainkra a leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatását segítı pályázati lehetıségek kihasználásával jussunk forrásokhoz. Az ÚMFT Leghátrányosabb Helyzető Kistérségek fejlesztési programjában a fı cél a leghátrányosabb helyzető kistérségben olyan kistérségi szintő fenntartható térségfejlesztési kapacitás megalapozása vagy megerısítése, amely biztosítja a kistérséget érintı fejlesztések eredményességét, s ezáltal a közjó helyben élık által is érzékelhetı növelését, végsı soron a leghátrányosabb helyzetbıl való kitörést. Jelen idıszakban több gazdasági-társadalmi folyamat zajlik, amely kedvezıtlenül érinti a leghátrányosabb helyzető térségeket, illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nı a lakosság eladósodása. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervbıl (NFT) a leghátrányosabb helyzető kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy fıre jutó támogatásban részesültek. Ez a többlettámogatás nem elegendı a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutnak. A fenti problémák miatt a kormány 2007. ıszén gazdasági, társadalmi, infrastruktúraellátottsági mutatók alapján meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzető kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történı fejlesztésének szükségességérıl (311/2007.(XI.17.) Korm. rendelet). A komplex program elsıdleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Nem mondunk le senkirıl ez a fı üzenete annak az összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy ennek a 33 kistérségnek lehetıséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bıvítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra. A leghátrányosabb helyzető kistérségekhez (LHH) kapcsolódó programok tervezése és fejlesztése 2008 ıszén indult el. 2008. októberétıl indult a Barcsi kistérségben a tervezési folyamat, melynek során különbözı szakmai egyeztetésekre került sor a kistérség szereplıinek bevonásával. Ennek eredményeképpen összeállításra került a kistérség tervdokumentuma, amely a Kistérségi Fejlesztési Bizottság és Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás jóváhagyása után benyújtásra 16

került az LHH Programirodához. A tervdokumentum tartalmazta az adott konstrukciókhoz illeszkedı projektötleteket a kistérség számára elkülönített forrásra tervezve. Ezután következett a projekt-csomag zsőri általi értékelése, bírálata. Az értékelés és a bírálat alapján, a döntést 2009. május 08-án hozták meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség zsőrijének döntése alapján: Az elızetesen jóváhagyott projektek összköltsége: 1877,4 Millió Ft, Gazdaságfejlesztésre: 525 Millió Ft, A kistérség LHH szabad kerete: 25,9 Millió Ft, Forrás összesen: 2428,2 Millió Ft. (A kistérség 25,9 Millió Ft szabad kerete késıbb az LHH Programiroda döntése szerint beépítésre került a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás - Közoktatási esélyegyenlıség a Dráva mentén c. projektjébe.) Az elfogadott projektekhez a pályázati konstrukciók folyamatosan jelentek meg. A projektek kidolgozása több esetben még folyamatban van. A Barcsi Kistérségben megvalósítandó fejlesztések a leghátrányosabb helyzető kistérségek programjában: A Dél-dunántúli Operatív Programokból támogatott projektek Közoktatási esélyegyenlıség a Dráva mentén címő projekt fı célja a Dráva menti Körzeti Közoktatási Intézmény 7 tagintézményének infrastrukturális fejlesztése, egy szakmai és tárgyi feltételeiben jól ellátott integrációs központ létrehozása érdekében. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt forrása a DDOP 3.1.2 B konstrukció. A projekt várható összköltsége 516,84 M Ft, igényelt támogatása 491,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Barcs városközpont rehabilitációja (Lásd elırébb részletesen a Barcs Város Önkormányzata 2007-2010. évi projektjeinél). A Társadalmi Megújulás Operatív programokból támogatott projektek Az IPR ernyıprogram a kistérség óvodáiban, általános iskoláiban, középiskoláiban címő projekt fı tartalmi elemei a tanulóbarát környezet kialakítása, fejlesztı eszközök beszerzése, tanártovábbképzések mentorálással, kistérségi szakmai rendezvények létrehozása. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt konstrukciója: TÁMOP 3.3.7/1. A projekt összköltsége 199,28 M Ft, igényelt támogatása 199,28 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Könyvtárhasználatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: Lakossági internet tanfolyamok lebonyolítása a községi könyvtárakban (Lásd késıbb részletesen a Barcs Város Önkormányzatát érintı projekteknél). Az Inklúzív nevelés utazótanári szolgálattal címő projekt tartalmi elemei a konkrét terápiás eljárások létrehozása, kidolgozott ütemterv szerint, diszkrimináció csökkentése az esélyegyenlıség megteremtése, inklúzív (befogadó) nevelés hálózatának kiépítése a mikrotérségi központokban. A projektgazda a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A projekt konstrukciója: TÁMOP 3.3.7/1. A projekt összköltsége 17

24,40 M Ft, igényelt támogatása 24,40 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült. A Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése címő projekt fı elemei a Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése, helyzetfelméréssel, képzéssel, álláshely kutatással, mentorálással. A projektgazda a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (SMTCKÖ). A projekt várható konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/6. A projekt várható összköltsége 37,00 M Ft, igényelt támogatása 37,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Az Együtt a szociális biztonságért címő projekt fı célja a tervszerő együttmőködés kialakítása a munkaügyi és szociális ágazat, a civil szervezetek, illetve a kistérség gazdasági szereplıi között, továbbá a kistérségben élı regisztrált, tartósan munka nélkül élık megszólítása, egyénre szabott fejlesztési tervének kidolgozása és megvalósítása. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 58,00 M Ft, igényelt támogatása 58,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Foglalkoztatás ösztöndíjjal - a térségben élı fiatalok társadalmi integrációjának elısegítése és a munkaerı-piaci hátrányok megelızése, a térségben élık foglalkoztathatósági esélyeinek javítása érdekében címő projekt projektgazdája a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt tervezett konstrukciója: TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 28,60 M Ft, igényelt támogatása 28,60 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült Az Energianád Együttmőködés címő projekt fı célja az önkormányzati földek hasznosítása energianád, illetve energianyár telepítésével, egy önfenntartó, integrált, energianád, energianyár termelı-feldolgozó és értékesítı rendszer kialakítása a régió területén a helyi munkaerı, valamint a helyi önkormányzatok bevonásával az érintett 8 LHH kistérségben. A projektgazda a Dél Dunántúli Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. A projekt várható konstrukciója TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 100,00 M Ft, igényelt támogatás 100,00 M Ft. A pályázati konstrukció kiírása folyamatban van. A Termelıiskola létrehozása Barcson címő projekt fı tartalmi eleme egy termelı iskola létesítése azon fiatalok számára, akik elvégezték a 8 osztályos általános iskolát, és szeretnének továbbtanulni. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója TÁMOP 5.1.1/7. A projekt várható összköltsége 60,00 M Ft, igényelt támogatása 60,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Képessé tenni, képesnek lenni foglalkoztatási projekt célja a kistérségben élı regisztrált megváltozott munkaképességő álláskeresık foglalkoztathatóságának javítása, szolgáltatások és képzések biztosításával. A projektgazda a Barcs és Barcs-környéke Munkanélküliekért Alapítvány (BARKA). A projekt várható konstrukciója a TÁMOP 5.1.1/7. A projekt összköltsége 46,00 M Ft, igényelt támogatása 46,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. A Roma egészségügyi prevenciós program címő projekt célja a romák körében a gyermekek, fiatalkorúak, felnıttek és idısekkel kapcsolatos egészségügyi prevenciós tevékenység és felvilágosítás, oktatás, szőrés lebonyolítása célcsoportonként. A projektgazda a Somogy 18

Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (SMTCKÖ). A projekt konstrukciója TÁMOP 6.1.2/1. A projekt összköltsége 15,94 M Ft, igényelt támogatása 15,94 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van. Az Egészséget a Barcsi kistérségben! címő projekt céljai között szerepel a kistérség települési egészségtervének elkészítése, lakossági állapotelmérés alapján kistérségi egészségtervmódszertan kifejlesztése, valamint sportprogramok és egészségügyi prevenciós programok biztosítása. A projektgazda a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt konstrukciója TÁMOP 6.1.2/1. A projekt összköltsége 62,00 M Ft, igényelt támogatása 62,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van.. (A projekt összevonásra került a TÁMOP 6.1.2/LHH/1 Tiszta ügy! Akarod? - Barcs c. projekttel.) A Dél-dunántúli Operatív Programok Gazdaságfejlesztési részébıl támogatott projektek A Dráva Acél Kft. telephelyén új üzemcsarnok létrehozása a foglalkoztatottság és a versenyképesség javítása érdekében a leghátrányosabb helyzető barcsi kistérségben címő projekt fı célja a Dráva Acél Fémipari Termékeket Elıállító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelyén, Csokonyavisontán új üzemcsarnok létrehozása munkahelyteremtéssel. A projektgazda a Dráva Acél Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 70,00 M Ft, igényelt támogatása 49,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december volt. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült A Lelle Fém Kft. mőködési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett címő projekt célja a Lelle Fém Kft. mőködési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett, amelyben meglévı épület átalakítást, gyártási tevékenységhez illeszkedı korszerősítést hajtanának végre a foglalkoztatottság növelésével és a szükséges eszközök beszerzésével. A projektgazda a Lelle - Fém Gép és Acélszerkezetgyártó Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 281,89 M Ft, igényelt támogatása 145,95 M Ft. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült Az Iparterület létesítése Vízváron címő projekt célja iparterület létesítése Vízváron, amelyben csarnoképítés jöhet létre munkahelyteremtéssel egy ásványvíz-palackozó üzem kialakítása érdekében. A projektgazda a Viktória-Épker Építıipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 600,00 M Ft, igényelt támogatása 300,00 M Ft. A pályázat benyújtásra került, az értékelése folyamatban van Az Új csarnok, új lehetıségek a Dráva parton címő projektben új, daruzott csarnok építését tervezi a vállalkozó. A projektgazda az Avermann-Horváth Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 280,56 M Ft, igényelt támogatása 140,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december volt. A pályázat benyújtásra került, és támogatásban részesült Barcs Város Önkormányzata a következı pályázatokat és fejlesztéseket kívánja végrehajtani a leghátrányosabb helyzető kistérségek programjában: Barcs Városközpont rehabilitáció (DDOP 4.1.1 B) lásd elırébb. 19

Barcsi Városi Könyvtár szolgáltatás-fejlesztése (TÁMOP 3.7.7/09/1) Barcs Város Önkormányzata Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címmel pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 3.3.7/09/1 Minıségi Oktatás támogatás, valamint az egész életen át tartó tanulás elısegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlısége érdekében c. konstrukcióban. A támogatás alapvetı célja a minıségi és esélyteremtı közoktatás kialakításának és a kultúra eszközeivel az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása a leghátrányosabb helyzető kistérségekben. A Városi Könyvtár a következı pályázati elemeket kívánja megvalósítani a pályázat keretében: 1./ Helyi képzési és tanulási szükségletek kielégítése a hagyományos és online könyvtári szolgáltatások fejlesztésével. Az intézmény adatbázis-fejlesztésének, valamint interaktív honlap elkészítésének a célja, hogy a pályázat alapot nyújthat az interaktív honlap fejlesztéseinkhez, ami elısegíti a kistérségben, oktatásban résztvevık új könyvtári szolgáltatásokhoz való jutását. Ezzel elısegítjük a számítástechnika könyvtári alkalmazásának továbbfejlesztését. 2./ A térségi és helyi szinteken ırzött dokumentumok bekerülése az egységes országos lelıhely-nyilvántartásba. A barcsi kistérségi könyvtári (KSZR) dokumentumok papíralapú katalógusban tárolt rekordjainak (30000 tétel) felvitele a SZIRÉN Integrált könyvtári adatbázisba. Célunk, az oktatásban és helytörténeti kutatásban közvetve és közvetlenül könyvtárunkat használók megfelelı információhoz való juttatása. 3./ A lakosság információkeresési és digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében könyvtári képzési programok lebonyolítása. Az Információkeresés és könyvtárhasználati tanfolyamok indításával a könyvtárak szolgáltatásainak népszerősítését szeretnénk felvállalni, iskolán kívüli oktatásban. Kb. 120 ember képzését valósítanánk meg a könyvtár gépparkját felhasználva. Ezzel elısegítjük a felsıoktatásban továbbtanuló középiskolások gyors információhoz jutását a könyvtárak szerepének növelésével. 4./ Olvasási készségek és az olvasáskultúra fejlesztése a helyi lakosság körében. A programsorozat célja az olvasás megszerettetése, az olvasáskultúra és az írásbeliség fejlesztése, a könyvtári szolgáltatások népszerősítése. Fı cél a fiatalok könyvtár- és dokumentumhasználatának erısítése, bıvítése. Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztı internet tanfolyam: A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címő pályázat tervezett összköltsége 20.500.000- Ft, melybıl az igényelhetı támogatás 20.500.000.- Ft, vagyis a pályázat 100 % támogatottságú. A pályázat beadási határideje 2009. november 20-a volt. A pályázat beadásra és regisztrálásra került, az értékelése folyamatban van. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.2.5/09/1) Barcs Város Önkormányzata a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztésére pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP-1.2.5/09/1 Infrastrukturális fejlesztések a minıségi oktatás, az egész 20