EGÉSZSÉGES VÁROSOK ATHÉNI NYILATKOZATA JÚLIUS 23. ATHÉNI NYILATKOZAT EGÉSZSÉGES VÁROSOK 1998 június 23.

Hasonló dokumentumok
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

AZ EGÉSZSÉGES VÁROSOK ZÁGRÁBI NYILATKOZATA. Egészség és egészségi egyenlőség minden szakpolitikában

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt


A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK ES MUNKAPROGRAMJA

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Towards Inclusive Development Education

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

MELLÉKLET. a következőhöz:

15571/17 ea/ms 1 DG C 1

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

Szakértelem Elkötelezettek

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Tájékoztatás a SPARK programról

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

11238/16 gu/kb 1 DGC 1

A társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

hatályos:

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

A Bagázs Közhasznú Egyesület gyerekprogramjainak koncepciója 2019.

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról


Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A K+F+I forrásai között

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet december

TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK

Barcelonai Folyamat 10.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Akadálymentesség biztosítása és az egyetemes tervezés lehetőségei Magyarországon A közbeszerzés szerepe az egyetemes tervezés érvényesítésében

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

5 A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés ,50 euró, amelyből ,12 euró ERFA támogatás

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

A területfejlesztés intézményrendszere

A KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Transznacionális programok

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Az egészségi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos európai uniós tevékenységek

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

SZAKMAISÁG FRISSESSÉG INNOVÁCIÓ

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

Átírás:

EGÉSZSÉGES VÁROSOK ATHÉNI NYILATKOZATA 1998. JÚLIUS 23. 1998 június 23-án Európa városainak polgármesterei és vezető politikusai Athénban találkoztak az Egészséges Városok Nemzetközi Konferenciáján, ahol megünnepelték az Európai Egészséges Városok mozgalom kezdetének tíz éves évfordulóját, megkezdték a WHO Egészséges Városok projekt III. szakaszát (1998-2002) és elfogadták a jelen Nyilatkozatot. Ez a politikai Nyilatkozat világos és erős elkötelezettséget fejez ki az európai városok részéről az egészség és a fenntartható fejlődés mellett. A Nyilatkozat kiemeli azokat a prioritásokat és kihívásokat amelyekkel a városokban foglalkozni kell, és útmutatást ad arra nézve, hogy a nemzeti kormányok és a WHO hogyan támogathatják a helyi, városi szinten kezdeményezett és az ''egészséget mindenkinek' jelszó alapján végzett tevékenységet. Alulírottak tanúsítják a Nyilatkozat elfogadását és aláírását. Athén, 1998 június 23. Dimitrios Avramopoulos Jo E. asvall Athén polgármestere A WHO Európai regionális igazgatója ATHÉNI NYILATKOZAT EGÉSZSÉGES VÁROSOK 1998 június 23. Preambulum Az Egészséges Városok Konferenciája, amely az európai Egészséges Városok mozgalom egy évtizedét ünnepli, megerősíti ez európai városok önkormányzatát képviselő résztvevők elkötelezettségét amellett, hogy tovább folytatják az egészséget mindenkinek és a fenntartható fejlődés megvalósításáért kezdett tevékenységüket a 21. században is. A városi önkormányzatok szerepe rendkívül fontos akkor, amikor az 'Egészséget mindenkinek' alapelv értelmében az európai városok lakóinak jobb egészségi állapotáért kitűzött célok megvalósításáról van szó. Mint polgármesterek, vagy városunk vezető politikai képviselői, a Világ Egészségügyi Szervezetének képviselőivel együttesen az Athéni konferencia alkalmából megnyitjuk a Harmadik Szakaszt, ami polgárainkat átvezeti az új évezredbe. Hisszük, hogy a helyi szinten szervezett tevékenység lényeges eleme minden országos, vagy regionális egészség-stratégiának, illetve programnak. Az egészség érdekében kialakítandó szektorközi partnerkapcsolatok sokkal könnyebben jönnek létre ezen a szinten. Ugyanakkor könnyebben megvalósítható a közösség részvétele, mozgósítása is. Városaink komoly lehetőséget képviselnek arra, hogy hozzájáruljanak az egészség és az életminőség javításához az európai régióban. A nők, gyerekek és férfiak, ha állampolgárként

összefognak, olyan dinamikus erőt alkotnak, amely az innováció és a változások szempontjából nélkülözhetetlen. Hisszük azt is, hogy nekünk, a városi önkormányzat vezetőinek vezető szerepet kell vállalnunk a fenntartható egészség és fejlesztés politikájának megvalósításában, egyesítve demokratikus mandátumunkból fakadó politikai hatalmunkat és egyéni szakmai képességeinket. Fogadjuk, hogy továbbra is elkötelezettek maradunk a regionális és nemzetközi 'Egészséget Mindenkinek' irányelv, a Riói csúcstalálkozó (Napirend 21), A Népesség és Fejlődés Nemzetközi Konferencia, valamint a Pekingi csúcstalálkozó ajánlásainak megvalósítása mellett. Garantáltan részt veszünk helyi akciókkal olyan kezdeményezésekben, mint például az ENSZ Idősek Éve. Az egészség és fenntartható fejlődés alapelvei Mi, polgármesterek, és politikai vezetők fogadjuk, hogy az igazságosság, fenntarthatóság, szektorok között együttműködés és szolidaritás alapelveinek szellemében elősegítjük állampolgáraink, nők, gyerekek és férfiak egészségének javítását. 1. Igazságosság Az egészség területén városokban és városok között található hatalmas egyenlőtlenségek a nemek, etnikai csoportok között nemcsak sértik az emberi méltóságot hanem veszélyeztetik a társadalom stabilitását, és fékezik a gazdasági teljesítményt is. Politikailag elkötelezzük magunkat arra, hogy csökkentjük az egyenlőtlenséget a városokon belül és a városok között, az egészséget mindenki számára elérhetővé tesszük és lényegesen javítjuk a veszélyeztetett lakosság egészségét. 2. Fenntarthatóság A sűrűn lakott városok és vonzáskörzetük kiemelt fontosságú területek, ahol a környezeti, gazdasági, szociális és egészségi célkitűzésekkel kapcsolatos irányelveket együttesen kell megvalósítani. Mivel elköteleztük magunkat az európai 'Egészséget Mindenkinek' mozgalom, valamint az Európai városok Chartája a Fenntartható Fejlődésért ( az Aalborg-i Charta) mellett, feltétlenül támogatjuk az egészség és fenntartható fejlődés alapelveinek megvalósítását. Ezek a politikai keretek kölcsönösen megerősítik egymást, közelebb hozzák egymáshoz az egészséggel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokat. A fenntartható fejlődés összekapcsolja az oktatás, infrastrukturális fejlesztés (beleértve a közlekedést és közérdekű fejlesztéseket) irányelveit, támogatja a vállalkozásokat, munkahelyet teremt (a férfiak és nők egyenjogúsága alapján) növeli a jólétet és óvja a környezetet. Helyi szinten de globális megalapozottsággal fenntartjuk a különböző populációkat, olyan ökológiai szemlélettel a környezet igényeire érzékenyen valósítjuk meg a fejlődést, segítve a gyengéket, elősegítve a nemek és fajok egyenrangúságát, javítva a városlakók életminőségét. 3. A különböző szektorok együttműködése Az egészség megőrzésére tett erőfeszítések akkor a leghatékonyabbak, ha a különböző szektorok szervezetei együtt tudnak működni és tanulnak is egymástól. Az egészség mindenki ügye. Garantáljuk politikai támogatásunkat minden olyan tevékenységhez, amely felszabadítja az egészség érdekében tevékenykedők és érintettek energiáit, hogy a férfiak, nők, gyerekek és kisebbségi csoportok sajátos igényeit is ki lehessen elégíteni. Vállaljuk, hogy az önkormányzati programokban maximálni törekszünk az egészség területén megjelenő többletértéket, ennek érdekében rendszeresen kiértékeljük tevékenységünk egészségre gyakorolt hatását. A helyi önkormányzat minden részlege fontos szerepet játszhat az egészséggel kapcsolatos program és a fenntartható fejlődés megvalósításában. 4. Szolidaritás Az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az európai összetartozás erősítéséhez, és a világ többi részével kialakított kapcsolatok fejlesztéséhez erősebb kollektív erőfeszítésre van szükség. Az

''Egészséget mindenkinek' világméretű igény, és mindannyian készek vagyunk megtenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az Egészséges Város mozgalom valóban globális legyen, és hozzájáruljon a világ békéjéhez. Politikai kötelezettséget vállalunk a városok és régiók nemzetközi szolidaritása mellett, hogy kölcsönösen támogatjuk egymást, megosztjuk forrásainkat, tudásunkat információinkat és tapasztalatainkat. Városi vezetők az egészségért és a fenntartható fejlődésért A WHO Egészséges Városok projekt harmadik szakasza kiváló alkalom arra, hogy tanuljunk az elmúlt tíz év tapasztalataiból, melyeket a városi tervezés és akciók során szereztünk. Ma már sokkal jobban értjük, hogy a városi környezetben hogyan határozzák meg a szociális és gazdasági feltételek az egészséget, illetve, hogy milyen különbségek vannak a nemi, életkori és etnikai hovatartozás szerint. Tudjuk, hogy az egészség sohasem lehet egy politikai párt, vagy szakma kizárólagos ügye. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az egészség az alapvető értékek és városunk legfontosabb terveiben fontos helyet kell, hogy kapjon. Ezen felismerések segítségével olyan helyi stratégiákat fogunk megvalósítani, amelyek biztosítják az egészséget és a fenntartható fejlődést a 21. században is. Megteremtjük a változás előfeltételeit, és városunk nevében vállaljuk, hogy az egészség érdekében kívánatos módon cselekszünk, a partnerkapcsolatok és infrastruktúra segítségével változásokat kezdeményezünk, integrált tervezéssel, hálózatok építésével járulunk hozzá az egészség megőrzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. A városok határain túl, a falusi területeken, falvakban, megyékben, régiókban is terjesszük az 'Egészséget Mindenkinek' filozófiáját. 1. Vezetés és aktivizálás Ígérjük, hogy az igazságosságot, egészséget és fenntartható fejlődést központi értékként kezeljük városunk jövőképének kidolgozásakor. Politikai elkötelezettségünk és vezető helyzetünk a garancia arra, hogy összekapcsoljuk és megvalósítjuk az Egészséget Mindenkinek és a helyi Napirend 21 (Agenda 21) programokhoz kapcsolódó stratégiákat, különös figyelmet fordítva a nők és kisebbségi csoportok nagyobb szerepet kapjanak a vezetéésben. Mozgósítjuk a lakosságot és a forrásainkat az Egészséges Város céljainak megvalósítására, és széles körben bevonjuk a helyi közösségeket. 2. A változtatáshoz szükséges partnerkapcsolatok és infrastruktúra Támogatjuk az egész várost átfogó stratégiai szövetségek létrehozását az egészség és fenntartható fejlődés érdekében, bevonva az állami, önkéntes és magán szektorokat egyaránt. Egy ilyen együttműködésben szükség van más intézmények bevonására is, például az egyetemekre. Megfelelő háttér struktúrákat alakítunk ki, amellyel koordinálni és segíteni lehet az Egészséges Város projekt céljainak megvalósításáért folyó munkát. A helyi népegészségügyi infrastruktúra megfelelő szintű fenntartása révén biztosítani kell azt, hogy az egészséggel kapcsolatos ismeretek hozzáférhetők legyenek. 3. Integrált tervezés az egészség és fenntartható fejlődés érdekében A témákhoz kapcsolódó szakismeretek felhasználásával olyan városi egészségfejlesztési irányelveket, stratégiákat és terveket fogunk kidolgozni, amelyek fő célkitűzése az egészség szociális, környezeti és gazdasági szempontból meghatározó tényezőinek javítása, a rész célok kitűzése, és ütemterv felállítása az egészségi állapot javítására, amellett, hogy elismerjük a város életében található különböző szektoroknak, és a változás minden tevékeny részesének a sajátos közreműködését. Kiemelten foglalkozunk a következő témákkal: - a gyermekek és fiatalok, a nők, az etnikai kisebbségi csoportok és idős emberek egészséggel kapcsolatos szükségletei; - a szegénység és az egészség közötti kapcsolat; - a veszélyeztetett lakossági csoportok szükségletei;

- a dohányzásból, a kábítószer és alkohol fogyasztásból, a környezetszennyezésből és erőszakból fakadó veszélyek; valamint - más, a várostervezéssel, ökológiai menedzsmenttel, szociális támogatással kapcsolatos problémák. 4. Hálózatok Különösen elkötelezzük magunkat a WHO Egészséges Városok projekt III. szakasza mellett, vagy mint a projekt résztvevője, vagy mint az országos hálózat tagja. Helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten is aktív tagként igyekszünk hozzájárulni a stratégiai szövetségeknek az "Egészséget Mindenkinek" és a "Fenntartható Fejlődés a 21. században is" mozgalom keretében végzett munkájához. Együttműködünk a városok problémáinak megoldásán fáradozó nemzetközi szervezetekkel. Aktívan támogatjuk az Európai Városok Kampány-t, és más fontos hálózatok, illetve egyesületekkel együttműködve további lehetőségeket teremtünk az Egészséges Városok projekt céljainak előmozdítására, az Egészséget Mindenkinek és a fenntartható fejlődés megvalósítására. 5. Megfigyelés és értékelés Az Egészséges Városok filozófiájának elfogadása nyomán megszervezett tevékenységek hatását rendszeresen figyelemmel kísérjük annak érdekében, hogy maguk a folyamatos és az eredmények is a célok tükrében kerüljenek kiértékelésre. Az Egészséges Városok projekt fontos szerepet játszott az egészség meghatározó tényezőinek feltárásában, és további jelentős szerepe lesz abban, hogy az egészség területén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésének hatásos módszereit közreadjuk és népszerűsítsük, valamint abban, hogy mindenki számára javítsuk az élet minőségét. Más szereplők tevékenysége A városok nem tudnak elszigetelten tevékenykedni. Az Európai Régióban, a tagállamok nemzeti és regionális kormányzatai kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Befolyásuk van a modernizáció ütemére és fenntarthatóságára, az iparosításra, valamint a városi fejlődés modelljeire. Ugyancsak ők határozzák meg az egészség törvényhozási és pénzügyi kereteit. Mindezek alapján felhívást intézünk az Európai Régió nemzeti kormányaihoz, arra kérve őket, hogy: (a) ismerjék fel a nemzeti egyészség politika helyi dimenzióinak fontosságát, valamint azt, hogy a városok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az Egészséget Mindenkinek és a Napirend 21 programokhoz kapcsolódó országos stratégia megvalósításához; (b) az egészség országos stratégiájának kidolgozásakor az egészség helyi feltételeinek elemzésében és kezelésében használják fel a városok tapasztalatait és tanulságait, a szektor-közi szemléletet alkalmazásával; (c) vizsgálják meg, hogy hogyan lehetne további forrásokat mozgósítani, ezzel is segítve az Egészséget Mindenkinek és a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítását (d) koordináló és kapacitás teremtő szerepvállalással támogassák az egészséges városok nemzeti hálózatát; (e) ösztönözze a helyi önkormányzatok képviselőit arra, hogy vegyenek részt a WHO vezető szerveinek összejövetelein és más fontos nemzetközi fórumokon, melyeket tagállamok részvételével szerveznek. Örömmel értesültünk arról, hogy a WHO létrehozta a Városi Egészség Európai Központját, és a következő kéréseket intézzük a WHO Európai Regionális Irodájához: (a) vállaljon vezető szerepet és nyújtsanak stratégiai támogatást az Egészséges Városok projekt III.

szakaszához (1998-2002) kapcsolódó munkákban (b) az európai régió Egészséges Városok mozgalmának tagállamaiban járuljon hozzá a kapacitás bővítéshez, és a hálózatok fejlesztéséhez, különösen ott, ahol még új a mozgalom, mint például a Független Államok Országaiban, és a Balkán régió országaiban; (c) nyújtson szakmai segítséget és útmutatást a jobban integrált városi egészségterv kidolgozásához, az értékeléshez és figyeléshez; (d) segítse elő és ösztönözze a helyi akciók elemeinek fejlesztését a WHO minden szakmai területén, és (e) segítse elő a szektorok és helyszínek kölcsönös együttműködését, valamint a helyi és nemzeti kormányzatok tapasztalatainak, szakismereteinek összehangolását. Meggyőződésünk, hogy a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok valamint a WHO közös erőfeszítése olyan változásokat képes előidézni, amelyek jelentősen javítják a városlakók egészségét és jólétét. A WHO EURÓPAI REGIONÁLIS IGAZGATÓJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az itt aláírt Nyilatkozat jelentős lépés abba az irányba, hogy erősítsük elkötelezettségünket az Egészséget Mindenkinek stratégiájának megvalósítása mellett a 21. században, helyi, városi szinten az egész európai régióban, kihangsúlyozva ugyanakkor az Egészsége Városok mozgalmának világméretű jelentőségét. Ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy a WHO Európai Regionális Irodája teljes erővel támogatni fogja a projektben résztvevő városokat, az egészséges városok hálózatait és együtt működik velük annak érdekében, hogy a WHO Egészséges Városok projekt 3. szakaszát megvalósíthassák. Azt is vállalom, hogy ezt a Nyilatkozatot a WHO Európai Regionális Szervezetén belül mindenhová eljuttatom, és a Főigazgató figyelmébe ajánlom. Jo E. Asvall a WHO európai regionális igazgatója 1998 június 23.