GYŐR AGGLOMERÁCIÓ ÉS GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM GYŐR AGGLOMERÁCIÓ ÉS GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Győr, 2007. március 1

Megbízó: Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új utca 12. Vállalkozó: A VitalPro Kft. vezetésével az MTA-RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet a TERRA Stúdió Kft. a REGINNOV Kft. a PYLON Kft.és az Ökoszféra Projekt Kft. cégek konzorciuma Tervező, témafelelős: Lados Mihály igazgató-helyettes MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. Készítette: Edelényi Béla (egyéni szakértő) Hardi Tamás (MTA RKK NYUTI) Lados Mihály (MTA RKK NYUTI) Perjámosy István (egyéni szakértő) 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 1.1. A tervezési terület lehatárolása... 4 1.2. A terv felépítése... 7 2. A térség fejlődését meghatározó külső trendek... 8 3. Helyzetértékelés összefoglalása SWOT elemzés... 14 4. Alapelvek, értékek... 16 5. Jövőkép... 18 6. Koncepcionális célok (2007-2020) meghatározása... 19 6.1. Győr és térsége fejlesztésének fő irányai... 19 6.2 Hosszú távú, koncepcionális célok... 19 7. Középtávú program struktúra... 24 Mellékletek: Indikatív projektlisták az elfogadott dokumentumok alapján... 25 3

1. Bevezetés A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából a PARTNER- SÉG 2007-13 KONZORCIUM (a VitalPro, PYLON, TERRA, REGINNOV, ÖKO-SZFÉRA Kft.-k és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete) elnevezésű és összetételű tervezőcsoport készíti a Nyugat-Dunántúli Régió, a régiót alkotó 3 megye azaz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék és a régió 5 megyei jogú városának, s ahol van, ott annak agglomerációjának, ill. kistérségének összehangolt területfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját 9 önálló kötetben dokumentálva. Győr Agglomerációs Fejlesztési Stratégia és Győr Város (aktualizált) Fejlesztési Programja beletartozik a vállalt dokumentáció-együttesbe. A Partnerség 2007-2013 konzorcium feladata, hogy a pályázat feladat meghatározásának megfelelően, hogy a dokumentumot A győri agglomeráció összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása a korábban városi és kistérségi szinten elkészült programok aktualizálásával, a kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása és megvalósítása érdekében feladatnak megfelelően készítse el. Jelen munka célja, hogy a fent leírtaknak megfelelően megfogalmazza a térség integrált koncepciójának célrendszerét. A hosszú távra szóló alapelvek a fent felsorolt dokumentumok közös és kiemelt lokális célkitűzéseinek, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciónak, az Országos Területfejlesztési Koncepciónak az értékrendszerére támaszkodik, figyelembe véve az Új Magyarország Fejlesztési Terv második olvasatának alapelveit. 1.1. A tervezési terület lehatárolása A tervezési terület lehatárolásánál mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a tényt, miszerint Győr Megyei Jogú Város funkcióit nemcsak a szűkebb, a többszörösen módosított 1996. évi XXI. törvény és a 2004. évi CVII. Törvény alapján meghatározott kistérségére terjeszti ki, hanem a nemzetközi, a regionális és a kistérségi határokat átlépő szinten fejti ki. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a következő települések önkormányzatai (1. ábra): Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Enese, Gönyű, Győr, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyúl, Öttevény, Pér, Rábapatona, Rétalap, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének. Azonban Győr sokkal nagyobb térség részére nyújt közigazgatási-hatósági jellegű szolgáltatást. Itt mindenképpen meg kell említeni a bevezetésben említett, Az agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása című tanulmányban bemutatott vonzáskörzetet, amely a szomszédos Csornai, Mosonmagyaróvári, Téti és Pannonhalmi KSH kistérségre is kiterjed. Győr aktív szerepet tölt be tágabb térségi vonatkozásban is. A tervezés alatt álló Autopolis stratégia vonzásterülete a program céljai szerint a Nyugat-Dunántúli Régión túl érinti a Közép- Dunántúli Régiót, illetve Szlovákia és Ausztria határos térségeinek gazdasági telephelyeit is. Győr aktív szereplője a Bécs Pozsony Győr ún. Aranyháromszög térségnek is, több közös, Uniós támogatást is élvező tervezési jellegű program résztvevői voltak a városok. 2003. decembere óta pedig formálódik a CENTROPE, egy olyan közép-európai nagytérségi együttműködési rendszer Bécs vezetésével, amelynek partnerei cseh, osztrák, magyar és szlovák tartományok/megyék, illetve tartományi és megyeszékhely/megyei jogú városok. (2. ábra) 4

1. ábra A Győri Agglomeráció és a Győri Többcélú Késtérségi Társulás Bruck an der Leitha Városok., Neusiedl am See 100 ezer lakos felett 20-50 ezer lakos 10-20 ezer lakos 10 ezer lakos alatt Közigazgatási határok Államhatár NUTS 3 szint megye/kerület NUTS 4 szint kistérség/járás Fertőd Település Győri kistérség és agglomeráció Csak az agglomerációhoz tartozó települések Kistérséghez és agglomeráció is tartozó települések Kapuvár Jánossomorja, Šamorín Mosonmagyaróvár Hédervár, Dunajská Streda Gabcikovo Velky Meder Mecsér Dunaszeg Dunaszentpále ntpál Győrladamér Nagybajcs Vámosszabadi Lébény Kunsziget Győrzámoly Kisbajcs Vének Öttevény Győrújfalu Gönyű Mosonszentmiklós Nagyszentjános Börcs Abda Győr Ikrény Enese Bőny Rábapatona Kóny Töltéstava Pér Csorna Győrújbarát Rétalap Koroncó Nyúl Győrság Mezőörs Győrszemere Écs Tét Pannonhalma. Győr Bábolna Kisbér,, Nové Zámm Komárno Dv Nesvady Kolárovo Hurbanovo Csak a kistérséghez tartozó települések 20 km-es körzet 40 km-es körzet, Pápa Mór Szerkesztette: Hardi T. (Alaptérkép: Gfk. MACON) 5

2. ábra Győr nagytérségi kapcsolatrendszere ýý Olomouc. Olomouc Jihlava Jihlava Martin Martin Trenčín Trenčín vvaa rraa M Moo WIEN Linz. Linz Prievidza Prievidza Banská Banská Bystrica Bystrica Maarrcchh M České České Budějovice Budějovice Žilina Žilina Zlín Zlín Brno. Brno TThh aayyaa C S E H O R S ZÁ G Trnava Trnava S ZL O V Á K I A Nitra Nitra VVaahh Dunaj aauu Dunaj Doonn D AU S ZT R IA Salzburg Salzburg Wiener Wiener Neustadt Neustadt N Neeuuss ie ieddle lerr SSeeee FFeerrtő tő-t-tóó BRATISLAVA Wels Wels ccee RRéépp Sopron Sopron M Moo ssoonn ii--dd uunna a unaa Dun D Győr. Győr Tatabánya Tatabánya M A G Y A R O R S ZÁ G Maarr M ccaall Fővárosok közig. területe. BUDAPEST bbaa RRáá Regionális központok 100 ezer lakos felett Jelentősebb központok Szombathely Szombathely Székesfehérvár. Székesfehérvár Veszprém Veszprém Graz. Graz Autópályák Folyók Dunaújváros Dunaújváros Államhatár Zalaegerszeg Zalaegerszeg tonn to BBaallaa SS Kecskem ecskeméé. K NUTS 2 határok NUTS 3 határok Klagenfurt Klagenfurt CENTROPE területe Maribor Maribor S ZL O V É N I A Nagykanizsa Nagykanizsa Kaposvár Kaposvár Ka posvár Alaptérkép.:Gfk MACON; Készítette: Hardi Tamás Szerkesztette: Hardi T. (Alaptérkép: Gfk. MACON) 6

Mindezen szempontokat figyelembe véve a tervezési térségként Győrt, mint gazdasági központot és az azt körülölelő magtérséget, tehát az agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása című tanulmányban lehatárolt térséget kezelhetjük, azaz a következő települések közigazgatási területét: Abda, Árpás, Bőny, Börcs, Csikvánd, Dunaszeg, Dunaszentpál, Écs, Enese, Felpéc, Gönyű, Gyarmat, Győr, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kajárpéc, Kisbajcs, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Ravazd, Rétalap, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tarjánpuszta, Tényő, Tét, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének. 1.2. A terv felépítése Jelen tanulmány alapját az érintett közigazgatási terület több, testületileg elfogadott dokumentuma képezi: - Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (a rendezési terv részeként - 2004) - Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja (2005), - Az agglomeráció létező és lehetséges együttműködési rendszerének feltárása című tanulmány (2004), - a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója (2005), - az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégiájának a pólus Koordinációs Testülete által jóváhagyott 3.1 munkaverziója (2006), valamint - a város közreműködésével, határon átnyúló együttműködése keretében készült JORDES+ (2005) és CENTROPE stratégiák (2006). A tervezés csak bizonyos szinten követi a hagyományos tervezésmódszertant, ugyanis a fent említett dokumentumok olyan frissek, hogy nem szükséges egy klasszikus, teljes körű helyzetelemzést újra elkészíteni. A legfontosabb feladat jelen munkánk során a fenti tervek helyzetelemzései alapján a győri térség integrált SWOT elemzésének elkészítése, továbbá a dokumentumokban megfogalmazott jövőképek és hosszú távú célrendszerek szintetizálása, illetve aktualizálása az időközben elfogadott nemzeti területfejlesztési dokumentumok alapelveinek megfelelően. Az integrált SWOT elemzés, a Győr és térsége jövőképének és hosszú távú célrendszerének megfogalmazása után, szükséges a tervezők által ajánlott munkahipotézis megtárgyalása és elfogadtatása az érintett felekkel. A fenti fázis megtörténte után lehetséges kialakítani a középtávú, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó programot, amelyet az időközben véglegesített, az Új Magyarország Fejlesztési tervben megjelenő operatív programokkal, valamint a párhuzamosan készülő Nyugatdunántúli Régió, illetve Győr Moson Sopron Megye Területfejlesztési Programjával lehet összhangba hozni. Csakis a fenti tervezési munkarészek elkészülte után lehetséges a feladatmeghatározásban elfogadott kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása. Összefoglalva, a tervezés menete a következő fázisokat foglalja magában: I. fázis: A térségre ható külső trendek bemutatása, integrált SWOT elemzés, jövőkép és hoszszú távú célrendszer prekoncepciójának elkészítése, majd egyeztetése az érintettekkel II. fázis: Közép és hosszú távú program elkészítése az időközben elfogadott OP-kel összhangban III. fázis: A kiemelt jelentőségű agglomerációs fejlesztések kiválasztása 7

2. A térség fejlődését meghatározó külső trendek Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája, továbbá a VAHAVA MTA program alapján az NFH KILÁTÓ, Magyarország fejlődését meghatározó nemzetközi folyamatokról - Az OFKt megalapozó nemzetközi kitekintés címmel egy tanulmányt készített 2005-ben. Jelen áttekintés a tanulmányból kiemeli azokat a trendeket, amelyek Győr, valamint a Győri agglomeráció térségére leginkább megfeleltethetők, továbbá a térség speciális helyzetéből fakadó kiegészítéseket tartalmaz. A koncepció és a programkészítés során az alábbi várható tendenciákat vesszük figyelembe: 1. Demográfiai trendek alapján egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. Ez jellemző a győri agglomerációra is: A lakosság öregedésével párhuzamosan csökken az élve-születések száma, ami pl. a fiatal korosztályokhoz köthető közszolgáltatásokban, óvodai ellátás, általános és középiskolai oktatás általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. A világ számos térségében érvényesülnek a városfejlődés urbanizációs szakaszai. Közép-Európa és Magyarország nagyobb centrumai urbanizációs ciklus szuburbanizációs szakaszát élik, amely során az agglomeráció központjának népessége stagnál vagy csökken, míg az agglomerációs gyűrű települések lakossága a városokból való kitelepülés és a távolabbi térségekből történő betelepülés következtében növekszik. A győri agglomerációban különösen a Szigetközi tengely és a Győr-Veszprém irányába futó 82-es út mentén jelentős ez a folyamat. A közlekedés zsúfoltsága ezzel párhuzamosan nő, ugyanakkor folytatódik tengelyeken kívül eső kistelepülések elöregedése, népességük csökkenése. Ez utóbbi tendencia egyrészről a kistelepüléseken az épület állomány lepusztulásával járhat, ha nem alakul ki a települések új funkciója. Ehhez szükséges a kistelepüléseken működő vállalkozások fejlesztése, újak indításának ösztönzése, a helyi, térségi együttműködések mind teljesebbé tétele, valamint a Győrnél kedvezőbb telekkínálat (alacsonyabb ár, kertes és nagy alapterületű telkek) biztosítása, illetve a kistelepüléseken nyújtott szolgáltatások javítása. Ugyanakkor az alacsonyabb népességű településeken kevésbé gazdaságos, hatékony az alapszolgáltatások, közszolgáltatások működtetése, mely ellátások minőségi javítást is szolgáló megszervezése kistérségi koordinációt igényel, amely bizonyos esetekben koncentrációt jelent. 3. Az ingázási szokások átalakulása nélkülözhetetlen. Az ingázásból eredő környezeti károkat a jelenlegi személyi közlekedés helyett egy integrált, komplex tömegközlekedési és parkolási rendszer tudja kezelni, mely elterjedése Uniós trend. Győr intézményhálózata nehezen bírja el a bejárók által növelt szolgáltatási igényeket. Ennek a helyzetnek az egyik megoldása az, hogy a térségben magas szolgáltatási színvonalú intézményrendszer alakul ki a kistelepüléseken kiszolgálására, másrészt tudatos városfejlesztéssel csökken a kiköltözők száma. A napi ingázások másik résztvevője a nagyobb távolságokból, esetenként Dél-Szlovákiából érkező munkaerő, mely Győr számára jelenleg és vélhetően a jövőben is nélkülözhetetlen, ezért a feltételeit biztosítani kell. 4. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. Több szempontból is kiemelkedő jelentőségű ez a témakör a győri agglomeráció számára. Egyrészt a térség észak, északnyugati (Szigetköz), illetve déli (Sokoró, Pannonhalmi dombság) részein jelentős kiterjedési természetvédelmi területek helyezkednek el. Másrészt maga az agglomeráció 8

Közép-Európa legnagyobb édesvíz készletét tároló 200 m vastag, a Duna által épített kavicstakaróra épült. 5. Olyan szélsőséges meteorológiai és környezeti jelenségek és folyamatok megjelenés várhatóak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A Győri agglomerációt tekintve a Győrt délről határoló dombvidék jellegzetes problémája a csapadékvíz elvezető rendszerek alkalmatlansága a nagyobb záporok levezetésére, amelyek a klímaváltozás miatt korábbi éveknél nagyobb veszélyt jelentenek. Jelenleg a károk felszámolására állami segítséggel százmilliókat fordítanak évente, ugyanakkor a károk megelőzésére nem áll rendelkezésre sem állami, sem önkormányzati forrás. 6. Az EU azáltal, hogy vezető szerepet vállal az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodással kapcsolatos innovatív megoldások megtalálásában, előmozdíthatja az erőforrásokkal való mértékletes és hatékonyabb gazdálkodást, és önmagát világelsővé emelheti az öko-hatékony technológiák terén. Győrben és környékén termálenergia, szélenergia és napenergia hasznosítására, és az energia hatékony felhasználását segítő technológiák használatára van esély. A térség vezérágazatának tekinthető járműgyártó profilnak megfelelően kiemelten kezelendő biogén eredetű a megújuló erőforrások hasznosítása hajtó és kenőanyagként. Az öko-innovációba történő beruházás terén kínálkozó lehetőségek közül egyre többet ragadnak meg, elsősorban az üzleti szférában. A fenntartható termékek és folyamatok piacának növekednie kell annak érdekében, hogy kielégítse a gyorsan növekvő globális középosztály igényeit a fogyasztói árucikkek és szolgáltatások iránt, mindamellett, hogy biztosítja a környezetvédelem által megkövetelt minőséget is. Ehhez azonban központi intézkedések szükségesek amelyek árban is versenyképessé teszik a megújuló energiákat a fosszilis eredetű energiákkal szemben. 7. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. A világban zajló globalizációs és termelési folyamatokból következő kihívások kockázatot jelentenek a térség jelenlegi gazdasági szerkezetére. A térség vezérágazata a járműgyártás, kiemelten érzékeny a globalizációs veszélyekre, ugyanakkor a tudáson alapuló fejlesztések révén európai láthatóságú koncentráció biztosítható Győr 150 km-es körzetében letelepült járműipari kapacitásoknak (összeszerelő üzemek, motorgyártás) köszönhetően rövid távon további piaci bővülésre számíthatnak a térségben a járműgyártásban elsődleges, másodlagos beszállítóként tevékenykedő vállalkozások. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan csökken a régió versenyelőnye és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. Ez a folyamat már elindult, melynek jellemzője a textilipar, ruhaipar, betanított munkára épülő egyszerű folyamatokra lebontott összeszerelő üzemek piaci visszaszorulása. 8. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával várhatóan folytatódik a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az újonnan csatlakozott Kelet- Közép-európai tagországokból. A győri agglomerációban elindult ez a folyamat, amely rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése. 9

Várhatóan 2010-ben a szomszédos Ausztria viszonylatában is a munkaerő szabad áramlásával lehet számolni. A jelentős bérkülönbségek fennmaradása miatt várhatóan a magyar munkaerő további, határ menti munkavállalásával számolhatunk, ami rövid távon a munkanélküliség csökkentéséhez, de egyes szakterületeken a képzett munkaerő hiányához vezethet. A Szlovákiával fennálló szabad munkaerő-áramlás következménye egyelőre az agglomerációs térség számára pozitív, hisz az iparban mérsékli a szakképzett munkaerő hiányát. A határ menti munkaerő-piaci kihívásokat leginkább a lakosság szélesebb rétegeinek, a gazdasági igényekhez jobban alkalmazkodó alap- és szakképzettségi szintjének javításával lehet kezelni. 9. Az ágazati klaszterek kialakulása pozitív hatásai vannak a csoportba tartozók nemzetközi tevékenységére, az exportra. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A Győr központú PANAC autóipari klaszter fejlesztését a szereplők közti együttműködés hatékonyabb koordinálásával szükséges folytatni. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. Ennek érdekében fontos a járműiparra alapozott győri versenyképességi pólus program megvalósítása, valamint más klaszterek hasonló módon történő fejlesztése. A jelenleg vitaanyagként kezelt Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. NFT) a pólus programot a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési céloknál nevesíti, mint olyan eszközt, amely a gazdaság versenyképességét és a kiegyensúlyozott területi fejlődést egyaránt szolgálja. A pólus program keretében az NFT regionális klaszterek kialakítását támogatja, amelyekben egy jól definiált iparág vagy üzletág nemzetközi versenyképességének megerősítése a cél. Győrött az Autopolis Program megvalósításával az autóipar, a gépgyártás és a megújuló energiák hasznosítása a nevesített cél. 10. Az elektronikai ágazat fejlődésére lehet számítani a jövőben: pl. újfajta adat-, hangátviteli rendszerek kialakítása várható az IKT eszközök minél szélesebb körben való alkalmazása és minél egyszerűbb felhasználásának igénye révén. Ez a köz-, az üzleti- és a magánszférára egyaránt erősödő folyamat. Magyarországon, a régióban és az agglomeráció térségében még viszonylag alacsony az IKT eszközöket alkalmazók köre, melynek jelenleg oka digitális írástudás hiánya és az új eszközök alkalmazása iránti idegenkedés. Az IKT eszközök relatív alacsony használata a jövőben további piaci lehetőséget jelent az IKT iparágban, miközben az alkalmazásuk elterjesztése további feladatot jelent az oktatásban, felnőttképzésben, infrastruktúra-fejlesztésben és tartalomszolgáltatásban. Felhasználói oldalon folyamatosan bontakozik ki a Győr Intelligens város stratégiájának megvalósítása. A szolgáltatói oldalon hazai hálózati és helyi szervezetek sokasága építhet a győri Széchenyi István Egyetemen kialakult IKT tudásbázisra, a kibocsátott szakemberekre. A termelési oldalon a Győrbe települt Philips munkaerőigénye az ágazat termék életciklusai és költségviszonyai szerint fluktuál. Jelentős létszám felfutáso- 10

kat, ugyancsak erős létszámleépítések követnek. Munkaerő szükségletét jelentős szlovák női munkaerőimport által tudja biztosítani, így beágyazottsága csekély. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 11. A helyi szállítások lebonyolítása meghatározó részben továbbra is közúton történik, de a regionális és távolsági áruk szállítását két (vagy akár) három szállítási mód felhasználásával valósítják meg a világban. Győr nemzetközi jelentőségűként kijelölt logisztikai központ, amely Magyarországon ritka adottságként négy közlekedési módot képes egyesíteni a Győr-Gönyűi közforgalmi kikötő, Péri regionális repülőtér, M1-es autópálya és a Bécs-Budapest, Győr Sopron, Győr Celldömölk vasútvonalak révén. Ezek fejlesztése részben állami nagyberuházásként, részben Európai Uniós támogatásokkal, részben pedig vállalkozói tőke révén már megindult, továbbfejlesztésük a ÚMFT keretében 2013-ig várható. A szállításban megjelenő kihívások a térség logisztikai szolgáltatásainak, a többfunkciós szállítási módokat biztosító rendszerek fejlesztését igénylik. Az országban megnő a tranzit energiaszállítás jelentősége, mely szállítási útvonalak a térségen is áthaladnak. A hazai szabályozás függvénye, hogy az energiaszállításból milyen bevételek maradnak a Győri térségben (jelenleg semmi). 12. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás és többek között elektronikus játékok iránt. Győrben jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 13. A közigazgatási rendszer korszerűsítésével párhuzamosan várható a fejlesztéspolitikában a regionális szintnek a jelenleginél nagyobb szerepe, önálló döntéshozatali jogosítványok biztosításával. Ez a fejlesztési támogatások nagyobb eredményességét jelenti, rugalmasabb alkalmazkodást biztosít a helyi problémákhoz, illetve a lehetőségek kihasználására. Ugyanakkor fennáll a veszélye a gazdaságfejlesztés, szakképzés további központosított irányításának, ami a párhuzamos, az igényekre kevésbé reagáló fejlesztéseket tesz lehetővé. Ez a gyakorlatban szelektív beavatkozásokkal kevésbé hatékony gazdaságfejlesztés megvalósítását jelenti, ami csökkenti a regionális szinten támogatott infrastrukturális fejlesztések hasznosságát és a területi különbségek további mélyüléséhez vezet. 14. Az agglomerációs térségnek, ezen belül is a Győri KSH térségnek országos szinten relatív magas fejlettsége nem feltétlenül mutatkozik meg az önkormányzatok saját bevételeiben. Ez a szempont különösen felhívja a figyelmet a belső erőforrások és fejlesztési potenciálok hatékony kihasználására, valamint olyan fejlesztésekre, melyek mindinkább törekednek a magántőke mozgósítására, valamint a közösségi szolgáltatások működési költségeinek csökkentésére. 15. Határ menti kapcsolatok tekintetében számolni kell azzal, hogy a Schengeni irányelvek átvételével közép távon az osztrák és a szlovák határ szabadon átjárható lesz, ami a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatásokban meglévő együttműködések növekedésének kínál teret. Az együttműködések azokban az esetekben lehetnek szélesebb körűek, ahol ezt nyelvi problémák nem akadályozzák. Nagytérségi kapcsolatok tekintetében a régió két növekedési zóna (délen az észak-olasz, míg északon Bécs-Pozsony-Budapest térsége) között helyezkedik el. Ez a földrajzi pozíció további lehetőségeket nyújt a ku- 11

tatás-fejlesztési, oktatási és gazdasági együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kihasználására. 16. Az Európai Bizottság nagyszabású növekedési és munkahely-teremtési stratégiát fogadott el 2005. február 2-án. A remények szerint a javasolt intézkedések 2010-ig három százalékkal növelhetik GDP-t és mintegy 6 millió új munkahelyet teremtenek (ennek jelentős részét a K+F szférában), vagyis a megújult stratégia két gazdasági prioritásra: a tartós növekedés beindítására és új munkahelyek teremtésére összpontosít. E célok a koncepció szerint három elem bevezetésével valósulhatnak meg: Európának vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munka számára; A tudás és az innováció kell, hogy legyen az európai növekedés motorja; Az uniós politikákat úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon több és jobb munkahelyek létrehozására. A tudás és innováció fejlesztésével kapcsolatos, feladatok tekintetében a fenti három elemet a koncepció az alábbi célokra osztotta: A belső piac kiszélesítése és mélyítése, Az európai és a nemzeti szabályozások javítása, Nyitott és versenyorientált piacok biztosítása az Unión belül és kívül, Az európai infrastruktúra kiterjesztése, fejlesztése, A kutatásra és a fejlesztésre fordított befektetések növelése és javítása, Az innováció, az információs technológiák alkalmazásának és a források fenntartható módon való felhasználásának megkönnyítése, Meghatározó európai ipari background kialakulásához való hozzájárulás, Több embert kell vonzani a munkaerőpiacra, a szociális ellátórendszereket modernizálni kell, A munkavállalók és az üzemek alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása, Az oktatás és a képzés színvonalának javításával nagyobb befektetés a humán erőforrásokba. A fenti célokhoz győri agglomerációs térségnek is alkalmazkodnia kell, mely összefüggésben van a régiónak nyújtott Európai Uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásainak céljaival. Várható, hogy a fentiekben röviden bemutatott gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása 2013 után is folytatódik az EU-ban. Negatív szcenáriók Ugyan a trendekből közvetlenül nem következik, de meg kell vizsgálni, hogy milyen teendők vannak a régió számára kedvezőtlen gazdasági, biztonságpolitikai folyamatok alakulásakor. Alapvető kérdés, hogy a globalizált világgazdaságot milyen negatív befolyás éri, illetve miként alakul a nagyhatalmak gazdasági fejlődése. Amennyiben az arab országok demokratizálódósának kényszerítési folyamata elhúzódik, nem várható, hogy a kőolaj termelés piacán nyugalom és ezzel együtt tartós árcsökkenés lesz. Továbbá bizonytalan Oroszország és a volt szovjet utódállamok közti politikai kapcsolat alakulása. Ez a két veszély energiafüggőség szempontjából kiszolgáltatottá teszi az országot és a régiót. Erre csak az energiafelhasználás csökkentése, a több lábon álló energia beszerzés, illetve a saját erőforrásokon alapuló, alternatív energiatermelés ösztönzése nyújt kisebbfajta biztonságot. 12

További veszélyt jelent a terrorizmus, amely a globális kereskedelem, a világméretű turizmus töretlen fejlődését gátolhatja. Ennek ellensúlyozására javasolt a helyi természeti adottságokon, gazdasági hagyományokon alapuló termék-előállítás és belső kereskedelmének ösztönzése. Környezeti szempontból a legkomolyabb veszélyt a már ma is megfigyelhető globális klímaváltozás hatásai jelentenek, amelyek alapvetően érinthetik a gazdaság működési feltételeit, illetve ezen keresztül és közvetlenül is társadalmi folyamatokat. Az erre való felkészülés, úgymond környezeti kockázatok megelőzés mind innovációs, technológiai fejlesztéseket, mind az oktatás, képzés terén intézkedéseket igényelnek. A fejlesztések hatékonyságát negatívan érintheti, ha a közigazgatási reform keretében csak áldecentralizált megoldások születnek, és nem lehet a regionális szint valós döntéshozatali jogosítványát, valamint a területileg integrált programok megvalósítását érvényesíteni. A pólus program szempontjából veszélyt jelenthet az autóipar háttérbe szorulása. Magas olajárak mellett, a biogén eredetű hajtóanyagok elterjedése bekövetkezik akkor is, ha ezek előállítási ára meghaladja a hagyományos üzemanyagok előállítási költségét. A fogyasztók számára az állam az adótartalom mérséklésével teheti elérhetővé a biogén üzemanyagok fogyasztását, melyet veszélyeztet, ha az állam ezt a lépést költségvetési szempontból nem teheti meg. A további megújuló energia autóipari célú felhasználásának még technológiai, illetve költséghatékonysági problémái vannak, elterjedésük nehezen prognosztizálható. 13

3. Helyzetértékelés összefoglalása SWOT elemzés BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Kedvező földrajzi helyzete miatt a térség Magyarország Nyugati Kapuja. lódó, illetve attól függő fejlesztések nem valósultak A Duna vízszintjének rendezése, és az ahhoz kapcso- Természeti értékei: termálvíz kincs, a Sokoró kiváló meg. környezeti állapota, Szigetköz-Duna. A Sokoró-dombvidék vízrendezési helyzete megoldatlan. A KSH által készített településhálózati felülvizsgálat A demográfiai mutatók tekintetében negatívak a alapján Győr és térsége a meglévő kapcsolatok alapján gyermekkorúak arányát jelző mutatók, az elöregedés agglomerációnak minősül. térségünkre is jellemző. A térség társadalma demográfiai tekintetében viszonylag jó állapotban van, pozitív mutatókkal rendelkezik nehezen aktivizálható népesség arányának jelentős A gazdaságilag aktív népesség csökkenése, illetve a a növekedési, vándorlási, élettartam, képzési foglalkoztatottsági és kereseti dimenziókat tekintve. A város hagyományos ipara felére-harmadára zsugo- növekedése tapasztalható. A város a magas technológiai szintre és a képzett rodott, ezzel megszűnőben van az ipari szerkezet munkaerőre alapozott hazai modernizáció egyik sikeres területi egysége. Az innovációt, K+F-et támogató üzleti tanácsadó sokszínűsége A GDP növekedése minden évben az országos átlagot intézmények, szolgáltatások színvonala alacsony. meghaladó, a város ipara exportorientált, a tőke eredetét és az exportirányultságát tekintve előnyös. közvetlen tőkebefektetések aránya, a külföldi és a Annak ellenére, hogy a régióban igen magas a külföldi Gazdasága fejlett ipari kultúrára épül. hazai ágazatok közötti kapcsolat, a K+F fejlesztések A K+F erősödik a térségben. Jelentősek a tartalékok a ráfordításai és eredményei gyengék, mert hiányoznak K+F fejlesztések bővítésére, az infrastruktúra, a termékek és a termelési folyamatok minősége, valamint a globális, technológiafejlesztő és alkalmazó un. első a helyben magas színtű k+f tevékenységet folytató vezetési és műszaki képzettség területén. szintű beszállítók. Magyarország legnagyobb vidéki ingázó vonzáskörzete annak ellenére, hogy az agglomerációs települések- A munkaerő képzettségi struktúrája nem felel meg a Több ágazatban munkaerőhiány mutatkozik. ben is egyre jelentősebb az ipari tevékenység. gazdaság követelményeinek. A város csak napjaink kedvezőbb hitelkondíciói mellett vett fel hiteleket fejlesztésekre, így a város költ- rossz, a vendéglátóipar több településen fejletlen. Szálláshelyek földrajzi és strukturális megoszlása ségvetési gazdálkodása stabil, adósságállománya alacsony. kiépülve a teljes turisztikai szolgáltatási vertikum. A turisztikai adottságok kihasználatlanok, mert nincs Oktatási központ szerepe kiemelkedő, az ágazat infrastruktúrája kiváló minőségű. radt. A kerékpárút hálózat teljessé tétele, kiegészítése elma- A Széchenyi István Egyetem aktív kutatási és képzési A vízi adottságok kihasználatlanok a térség turizmusában. kapcsolatokkal rendelkezik mind a nemzetközi, mind a helyi gazdaság irányába. A térség közlekedés-földrajzi helyzete változatlanul Jó minőségű egészségügyi szolgáltató-rendszer, kórháza bizonyos szakmákban az Észak-Dunántúl terülevekvő terheléseket, amelynek jellemzői: hiányzó tele- jelentős, a hálózat azonban nem követte az egyre nötét látja el. pülésközi úthálózati elemek; a településközi utak Nagy-múltú kereskedelmi tevékenység. állapotának folyamatosan romlása; belterületi utak Világörökségi emlék számos műemlék és történelmi rossz állapota, a tömegközlekedésben nincs összehangoltság. jelentőségű terület található az agglomerációban Számos turisztikai kulcselemmel rendelkezik a térség A nagyon gyorsan növekvő gépkocsiforgalomhoz a (működő regionális repülőtér, termálfürdő, sportlétesítmények, meglévő hagyományos rendezvények) A város-rehabilitáció során felszabaduló területeket közutak állapota nem megfelelő. Kiváló a környezeti állapot és védelem, az új és tervezett beruházások térségi kihatásúak csen jelentősebb zöldterület fejlesztés. bevásárlóközpontok és lakóparkok foglalják el, nin- Közlekedési kapcsolatrendszere kiváló az M1, és az Kihasználatlan a kedvező biomassza potenciál. ahhoz kapcsolódó 1-es, 14-es, 81-es, 82-es, 83,-as és 85-ös utak segítségével az Észak-Dunántúl közlekedési és logisztikai központja nemzetközi besorolással. Energetikai hálózati rendszerkiépítettsége kiváló. 14

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Országosan javuló demográfiai mutató következményeinek kihasználása.??? dása. Közigazgatási átszervezés stagnálása, későbbre toló- Közeli nagy népességcentrumok, mint piacok kihasználása (Pozsony, Bécs, Budapest) (Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Tatabánya) A közeli centrumok erős versenyhelyzetet teremtenek A régió egymástól eltérő lehetőséget kínáló környezeti Önkormányzatok költségvetési helyzetének romlása. adottságai lehetővé teszik, hogy több szálon meginduljon és erősödjön a megújuló és az alternatív ener- romlik. A szuburbanizáció erősödésével a város korszerkezete giaforrások felhasználása: a szélenergia, a geotermikus energia hasznosítása tetésének ellehetetlenülése. Demográfiai helyzet miatt egyes intézmények működ- Bécs-Pozsony-Győr-Brünn CENTROPE régió erősítheti a közszféra nemzetközi kapcsolatain át a magán- szolgáltatásokat veszik igénybe Az agglomerációba kitelepülők továbbra is a városi gazdaság kapcsolatait és a szellemi hátteret is. EU források felhasználásának elmaradása. A határon átnyúló határ menti és transznacionális Az adóerő képessége miatt Győr folyamatos forráselvonással küzd. kezdeményezéseket továbbra is támogatják az EU Interreg típusú együttműködési programjai. A külföldi tőke mobilitásából adódó sebezhetőség. Szlovák határ menti fekvés komparatív előnyeinek A külföldi tőke és a hazai ágazatokkal való kapcsolatok hiánya szintén korlátozni fogja az innováció lehet- kihasználása elsősorban a járműipari beszállítás révén Fejlesztési pólus szerepkör kiépítésére uniós és nemzeti erőforrások biztosítása. séges átterjedését a hazai KKV szektorra. Járműgyártási világgazdasági recesszió esetén kiszolgáltatottá válhat a város gazdasága. Innováció teljes láncolatának megfelelő szervezetek és szolgáltatások kiépülésének ösztönzése (EU, nemzeti, A munkaerő mobilitása és az EU csatlakozás lehetséges felgyorsulása a szakképzett munkaerőben hiány- régió). A folyamatok az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, így lehetőséget kell teremteni a posthoz vezet, mely folyamat már megindult A Pólusprogramhoz kapcsolódó innovációs fejlesztések elmaradása. secondary képzés kiterjesztésére, valamint a felnőttképzés, át- és továbbképzési rendszer fejlesztésére, A határ másik oldalán kiépítettebb kerékpár és vízi átalakítására. sport infrastruktúra áll rendelkezésre. Szolgáltató szektor aránynövekedése idegenforgalom, A közvéleményben a Szigetköz imázsába beépültek a üzleti turizmus területén. természeti károk és a politikai problémák. Művi, örökségvédelmi értékek idegenforgalmi hasznosítását támogatja az Új Magyarország Program Az átmenő forgalom erősödése növeli a környezetterhelést. (NFT2). Az ORTT-ben elfogadott fejlesztések késve, vagy Településszerkezeti egyenlőtlenségek tudatos mérsékelése, a kistérségi együttműködések kormányzati Győrnek nem kedvező módon (85-ös, 81-es út) valósulnak meg. ösztönzése, a települések kohéziójának erősítése. A Székesfehérvár Szlovákia közti gyorsforgalmi út A turisztikai infrastruktúra (kerékpárutak, vízi sport, Komáromnál való átvezetetése esetén elmaradhat a infrastruktúra) összekapcsolása a határ másik oldalával. Győr keleti és északi elkerülő gyorsforgalmi út megvalósítása. Az Országos Területrendezés Terv elfogadásáról szóló Az országos közlekedési hálózatok fejlesztését nem törvény további fejlesztési irányokat határozott meg követi a város belső közlekedési fejlesztése. közutakra, vasutakra, repülőterekre, vízi utakra és kerékpárutakra valamint logisztikai központokra. Nem jut forrás a tömegközlekedés fejlesztésére, ezért tovább növekszik a magán-gépkocsik használat okozta A Duna vízi útjának rendbetétele. terhelés. Növekvő energia igény és alternatív energiák fokozott Továbbra is mérsékelt források jutnak a településközi használata. utak felújítására. A kormányzat nem alakít ki megfelelő szabályozási környezetet megújuló energiák kihasználására. 15

4. Alapelvek, értékek A koncepció és a jövőkép elkészítéséhez szükséges a koncepcióban érvényesítendő alapvető értékeket meghatározni. Az alábbiakban megadott értékrend egységesen alkalmazott a Nyugat-dunántúli Régió, a régiót alkotó megyék és a régió nagyvárosi térségei jelen keretek között készülő fejlesztési dokumentumaira: hosszú távú fejlesztési koncepció és közép távú területfejlesztési program. Ez az értékmeghatározás nagymértékben támaszkodik és elfogadja az Európai Unió fejlesztési dokumentumaiban alkalmazott horizontálisan alkalmazott elveket, értékrendszert. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés három dimenzió, a társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus kezelését jelenti, kitérve az intézményrendszerre és az azt befolyásoló politikára. A külső élettelen környezet, az abba beágyazódó élő környezet, az annak részét képező társadalmi környezet és a társadalmi környezetbe beágyazódó gazdasági környezet hierarchiájáról van szó. Ezen dimenziókat nem egymásmellettiségében, hanem ok-okozati összefüggésként kell kezelni. A fejlődés abban az esetben lehet harmonikus, fenntartható, ha a cél a társadalom életminőségének javítása, illetve fenntartása (ami főként minőségi szemlélet érvényesítését jelenti). A gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele, azaz egyszerre lehet lehetősége és korlátja is a fejlődésnek, amely fejlődési folyamatban a társadalom, a gazdaság és a környezet viszonyát az össztársadalmi alapra épülő és össztársadalmi részvétellel működő politikai intézményrendszer garantálja. Összességében a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartó-képességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992). Esélyegyenlőség A régió egyes kedvező gazdasági mutatói elfedik azokat a belső gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek a régió egyes fejlett és perifériális térségei között tapasztalható. Ezek az egyenlőtlenségek a hátrányos helyzetű rétegeket (elsősorban a nőket, romákat, kistelepülésen élőket, megváltozott munkaképességűeket) még súlyosabban érintik. Az emberkincsét kiemelten kezelő, és az esélyteremtés fontosságát értéknek tekintő Nyugat-Dunántúli Régiónak, s benne Győri Agglomerációnak a következő tervezési időszakban biztosítania kell az esélyegyenlőség horizontális szempont valós érvényesülését (programozás és végrehajtás szakaszában is). Ez alapfeltétele egy egészséges, szolidáris és megújulásra képes társadalom megteremtésének. A régión belül az aprófalvas, rossz elérhetőségű területeken élők életkörülményeinek javítását is fokozottan figyelembe kell venni. Információs társadalom A társadalmi-gazdasági élet szereplői számára a fejlett info-kommunikációs (távközlési) technológiákhoz való hozzáférés és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása, (felhasználói készség megléte, tartalomszolgáltatás) a hatékony működés és a versenyképesség alapfeltétele. A fejlesztéseknél tekintettel kell lenni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról kiszorultak igényeire is. Törekedni kell az informatikai eszközök és tartalomszolgáltatások minél egyszerűbb kezelhetőségére. 16

Partnerség A régióban a megyék, nagyvárosok közti - erőforrásokkal is megalapozott - hálózatos együttműködésére, a sajátos adottságoknak leginkább megfelelő fejlesztési célok meghatározására és közszolgáltatási funkciók ellátási körzetekhez igazodó arányos megosztására kell törekedni. Kistérségi szinten alapvető szempont a települések együttműködésnek ösztönzése közszolgáltatási feladataik ellátása és fejlesztése érdekében. A fejlesztési javaslatokat és célokat az állami szereplőknek a vállalkozók érdekképviseleteivel, a civil partnerekkel együttműködésben kell kialakítani. A régió és a régió különböző szintű területi egységeinek a fejlődése csak az EU, az állam és megyék, kistérségek konszenzusra törekvő együttműködésben, fejlesztési programjai révén valósulhat meg. A gazdaság fejlesztésének is az alapja a vállalkozások, illetve a gazdaságot közvetlenül kiszolgáló közszféra intézményeinek (klaszter alapú) együttműködése. Valós partnerségi együttműködések kialakítására kell törekedni: ami személyes részvételen, kötelezettségvállaláson és kölcsönös erőforrás biztosításon alapul. A partnerségek ösztönzése nemcsak régión belül, hanem a határokon átnyúló viszonylatban is fontos. Partnerséghez szükséges az együttműködésben érintettek, így kicsiknek és nagyoknak is a kompromisszum készség megléte, mely feltételezi a közös érdek megjelenítése az egyéni érdekek rövid távú maximalizálásával szemben. Nyitottság, megújulási készség, kezdeményezőkészség Kiemelt figyelmet kell fordítani a tervezés és megvalósítás folyamatában az új kezdeményezések ösztönzésére, illetve az új megoldások keresésére. Az újítás lehet saját ötlet, fejlesztése, vagy más térségben (pl. interregionális együttműködések), szakterületen használt alkalmazás sikeres adaptációja. Területi koordináció, szubszidiaritás A fejlesztések tervezése, eldöntése során a régió törekszik az adott területegység (pl. kistérség) számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehangolt tervezésére, illetve támogatási döntések meghozatalára. A különböző tevékenységek összehangolását és fejlesztési döntések meghozatalát mindig azon a területi szinten kezdeményezi, ahol a tervezéshez, döntéshez szükséges információk rendelkezésre állnak. Foglalkoztatás A támogatások során törekedni kell az EU versenyképességi stratégiájával összhangban a teljes foglalkoztatás elérésére. Ennek érdekében szükséges vizsgálni a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések munkahelyteremtő hatását, valamint külön figyelmet kell fordítani a kistelepüléseken a foglalkoztatást helyben nyújtó projektek kitalálására és támogatására. A fejlesztések során törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatásának ösztönzése elsőrendű feladat, melyet sok esetben képzésnek, közösségfejlesztésnek, mentális tanácsadásnak kell kísérnie. 17

5. Jövőkép A jövőkép a jelenlegi helyzetből kiinduló elemzés mellett egy jövőbeni állapot megjelenítéseként segíti a térséget ahhoz, hogy meghatározza a fejlesztési céljait. A következőkben bemutatjuk Győr Városfejlesztési Stratégiájának, az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus és Győri Többcélú Kistérségi Társulás jövőképeit: Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programjának jövőképe: A Közgyűlés 2004. július 8-án megjelölte Győr jövőképét, melynek középpontjában az élhető város átfogó célja áll. A stratégiai programok megvalósításához a modern város modern gazdaság, Győr a regionális központ jelölte ki. Az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégiájának jövőképe: A Fejlesztési Pólus jövőképét a program Koordinációs Munkacsoportja, mint legfőbb irányító szervezet fogadta el 2006 januárban. A jövőkép legfontosabb elemei a gépjárműgyártás, és az ehhez köthető beszállítói és logisztikai kapacitások bővítése, valamint a megújuló energiák fokozott hasznosítása jelenti. A jövőkép a Nyugat-dunántúli fejlesztési pólus a technika és a tudás bázisán megfogalmazással foglalható össze. Győri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciójával elfogadott jövőkép A Győri kistérség egy integrált, a városban és a többi településen magas életminőséget biztosító urbánus régióvá váljon, amelyben a város és agglomerációjának fejlődése összehangolt. A jelenlegi tervezés során a három, korábban testületileg elfogadott jövőkép integrálása a feladat. Győr és agglomerációjának jövőképe a következőképpen foglalható össze. Hatékony agglomerációs együttműködés jön létre az innováció központjaként megerősödött szolgáltatásokat nyújtó Győr és a térség települései között, úgy hogy az egyes alkörzetek sajátos szerepe megmarad az alközpontok megerősödése révén. 18

6. Koncepcionális célok (2007-2020) meghatározása 6.1. Győr és térsége fejlesztésének fő irányai A felsorolt dokumentumok, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a Nyugat-dunántúli régió koncepció célrendszere alapján Győr és a kistérség összehangolt fejlesztésének fő irányai a következők: 1. Gazdasági versenyképesség javítása: 2. A környezeti állapot javítása 3. A társadalom megújítása 4. Közlekedési helyzet javítása 5. Térségi hálózatok és együttműködések kialakítása Fő fejlesztési irányok Gazdasági versenyképesség javítása A környezeti állapot javítása A társadalom megújítása Közlekedési helyzet javítása Térségi hálózatok és együttműködések kialakítása 6.2 Hosszú távú, koncepcionális célok Győr és térségének hosszú távú, koncepcionális célja a gazdasági versenyképesség fenntartható módon történő fejlesztése. A gazdaság fejlesztés tudásalapon valósuljon meg amelyhez nélkülözhetetlen az oktató-kutató, a gazdálkodási egységek és az önkormányzatok szervezett együttműködése amely a területi klasztert alkotó Autopolis pólus térség magjaként működik. A térség hosszú távú célja a nemzetközi láthatóság és versenyképesség megteremtése koherens egységként. A gazdasági fejlődés csakis fenntartható módon, tehát a környezet állapotának megőrzésével, javításával mehet végbe. Kiemelkedő a Duna, mint nemzetközi folyosó és a Sokoró vidék értékeinek megvédése. A megújuló energiák hasznosítása az általános szempontokon túl különos jelentőséget, az autóipari hasznosítással. A fejlődés záloga a megújulásra képes rugalmas és egészséges társadalom, mely hagyományosan fejlett ipari és szolgáltatási kultúrával rendelkezik. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges az alap és szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása. A fejlődés feltétele a nemzetközi elérhetőség további javítása, a város és környéke integrált közlekedési rendszerének megteremtése, infrastruktúra fejlesztésekkel és közlekedési szövetség létrehozásával. A belső erőforrásokra épülő fejlesztés eredményességét a pólus hatásterületén belüli hazai és nemzetközi együttműködések biztosíthatják. 19

1. Gazdasági versenyképesség javítása: A versenyképesség javításának három fő területe: 1./1. Tudásalapú gazdaság megteremtése: Eszközök: Piacorientált K+F tevékenységek támogatása, Technológia-intenzív kisvállalkozások létrehozásának segítése, Technológiatranszfer ösztönzése, Hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépülése Az oktatói és kutatói állomány minőségi fejlesztése Az autóipari klaszter nemzetközi összehasonlításban, a pólus térségben legversenyképesebb ágazatának fejlődését segíti elő Eredmények: Létrejön a Győr központú technológiai régió Intenzív üzleti kapcsolatok alakulnak ki a pólus térségben működő vállalkozások között, melyet szolgál a nemzetközi szinten is megerősödött innovációs, kutatásifejlesztési és beszállítói kapacitás, létrejönnek, és működőképesek az ezt szolgáló szervezetek. Fejlődik az üzleti infrastruktúra A hallgatók elhelyezkedési esélyének javul A piac által is elismert színvonala van a kutatásnak és a felsőoktatásnak, Aktív együttműködés van a kutató (vállalati és egyetemi) illetve a képző helyek között Erősödik a járműiparhoz köthető kutatás és képzés (jármű főegységek, megújuló energiák, gyártási folyamatok, multimédia, közlekedésszervezés). 1./2. Kis-és középvállalatok jövedelemtermelő képességének javítása Eszközök: A vállalkozói kultúra szélesítése A KKV-k közötti együttműködések javítása Foglalkoztatási alközpontok erősítése Technológiai korszerűsítés Üzleti tanácsadás és szolgáltatás Informatikai infrastruktúra kiépítése Képzés Eredmények: Az innovatív, és a besszállító vállalkozások fejlődése jól működő hálózatos együttműködésekkel valósul meg Növekszik a térségi beszállítók aránya elsősorban a járműgyártás terén Megerősödnek a térség kis-, és középvállalkozásai A modern, digitális info-kommunikációs közszolgáltatások igénybevétele növekszik a vállalkozások részéről 1./3.A gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztések Eszközök: Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Ipari telephelyek fejlesztése, elektronikus közszolgáltatásokkal Az elérhetőség javítása 20