Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően hazánkban is létrejön az informatikai államtitkárság 1, amely koordinálja azokat a változásokat, fejlesztéseket, amelyek ma meghatározóak a gazdaság, a társadalom utjára. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a multimédiának. A multimédia olyan számítógépes környezet, amelyben az audio, az állóképi és videó információk interaktív feldolgozása történhet 2. felnőttképzési tananyagokban is feladat, hogy a tisztán tudományos vagy informatív jellegű ismeretanyagból pedagógiailag strukturált és kidolgozott oktatóanyag készüljön. Ennek számítógépes környezetbe helyezése a pedagógiai folyamat egészére befolyással van, mint ezt konferenciák gazdag témaköre is igazolja. A multimédia tartalma és eszközei az Európai Unió kutatási programjának is része. A tartalom sokoldalú mediatizálása 3 sokrétű feladat, amely a modernizáció egyik eleme. A felnőttképzésben a multimédia, a kommunikációs rendszer modern értéknövelő folyamata többoldalúan érvényesül. Egyrészt a multimédia maga is érték, másrészt közvetett befolyása majdnem kizárólagosan fejlesztő értékű. A multimédiafejlesztés a modernizációs folyamatra is erőteljes hatással van, amelynek számos feltétele és következménye nem több, de más összefüggésekre irányítja a figyelmet. Konferenciánk több előadása, bemutatója módszertani oldalról foglalkozik a multimédia oktatásban való szerepével. Előadásomban a multimédia és modernizáció meg a tudásmenedzsment kapcsolatával foglalkozok a felnőttképzés vonatkozásában. 1 Boronkay Gábor kormányszóvivő bejelentése Magyar Hirlap 2000 április 20. Információs robbanás előtt állunk.(sz.l.). Népszabadság 2000 április 22. 13 o. 2 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Bp. BKE-Felsőoktatási Koordinációs Iroda. 1997. 168 o. 3 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? im. 88 o.
A multimédia és modernizáció Míg a multimédia jól körülhatárolható és meghatározása is megfelelő, a modernizáció többé-kevésbé bizonytalan fogalom. Lényegében modernnek tartjuk valaminek a kor szintjétől vagy a hagyományostól eltérő meghaladását, még akkor is, ha egyes esetekben hagyományos elemek, újjáéledéséről van szó. A modernizációról azonban beszélünk, mert divatba jött, értékmérőként, esetleg programcímként használják 4. A modernizácó, a valaminek a meghaladása csak elvileg szellemi eredmény. A hagyományos pedagógiát meghaladó multimédia jelentős mértékben a pénz által is meghatározott. Ezzel a kommunikációs-piac sajátos igénye elégül ki, az üzletszerzés, piacteremtés gyakorlatias programja, melynek sikere eldönti a modernizációt. Az amerikai multimédia fejlődés kimagasló értékű. Amerika múlt nélküli ország, nincsenek hagyományai, ami nem tetszik vagy elavul, a helyett új épül vagy cserefolyamatok, zajlanak le. Amerikai oldalról a modernizáció a múlt nélküli jövő és a modernitás az állandó változásban, a sokszor hagyományos elemek újjáélésében is megjelenik. Ezt a világban sokan értelmezik, sok helyütt követik nyílt vagy burkolt kritika kíséretében. Hatása azonban mindenképpen érzékelhető a multimédia az oktatás, képzés nem öncélú modernizációjának eszköze. A magyar pedagógia legutóbbi időszakára tekintve, abban mindenkor a kor szellemének megfelelő pedagógiai innováció és modernség érvényesült. A modernizáció a távoktatás, a multimédia fejlesztésében is nyomon követhető, mert egy-egy pedagógiai megközelítés és műszaki alkotás tudatosan vagy nem, de mindig kapcsolatban van a haladás új eszméivel. Ma a multimédia birtokában megvalósíthatóak a kooperatív tanulási rendszerek, a tudásmenedzsment és mindazon elvárt követelmények, ami a felnőttek tanulását eredményessé teszi. A felnőttképzés tekintetében a modernizáció többfékeképpen értelmezhető. A lényeget tekintve három körre fordítjuk figyelmünket. Ezek: a/ az infrastruktúra, b/ a kifinomultság és c/ a versenyképesség. Az infrastruktúrát itt nem a hagyományos értelemben tekintjük, hanem egyfajta kiterjesztett szemléletben, mint minden munkát, így a képzést is támogató általános környezetet. Az alkotómunkában a kölcsönhatások viszonylag lassú menete a hálózatokon keresztül hihetetlenül felgyorsul. A munkák összetettsége és a megoldás racionalitásra törekvése következtében minden képzési fázis, munkaelem, alkotó és egyéb tényező ott 4 Krisztián Béla: Távoktatás és modernizáció. Távoktatás. 1997, 7-8. 46-51. 2
igyekszik létrejönni, kapcsolódni. ahol számára a legkedvezőbbek a feltételek. A kiépülő világhálózatok, nemzeti hálózatok, a szervezetek hálózatai segítik a feltételek létrehozását, ugyanakkor sajátos uniformizálódási kényszert jelentenek. Tekintve, hogy a kapcsolatok eleme a tudás, a sokféle kapcsolat pedig szükségszerűen a tudásintenziv irányba terjed, a mnultimédiának az a feladata, hogy rendszerével önmaga is képessé tegye magát ebben a hálózatban történő legkedvezőbb részvételre. A kifinomultság fogalma magyarázatra szorul. Kifinomultságnak forditjuk az amerikai szakirodalom által gyakran használt sophisticated kifejezést. A kifinomultság jelen van a multimédiában, a kooperációk, szolgáltatásosk sokféleségében, a szabályozásokban. A kifinomultság egy-egy jellemzője csak a többihez viszonyitva tud érvényesülni. Összefüggésrendszere alkotja a multimédia elemét, a minőség formáló erejét, a modernizáció oktatási haladástartalmát. A versenyképesség növelése is a modernizáció része. Minden tudáspiaci részvevő versenyállapotra kényszerül. A multimédia is erre törekszik - versenyképessége a tudáspiaci viszonyok közötti helyzetét jelenti. A multimédia versenyképességi meghatározói visszavazetnek az alapdefiníciókhoz, a felnőttképzési cél- és eszközrendszerekhez. Ezek részben technológiai jellegűek, részben a személyi meg társadalmi alkalmazkodóképességhez, a tudás elosztásához és az abban való részesedéshez kötődnek. A személy és társadalom alkalmazó és alkalmazkodóképessége, a társadalmi tudás hasznosításának mértéke összefügg azzal, hogy a személy és a társadalom mennyire szofisztikált, azaz mennyire képes az egyre finomabb, bonyolultabb tanulási folyamatban részt vállalni. Csak utalunk arra, hogy a multimédia munkapiaci értékét, a felnőttképzésben betöltött pozíciója minőségét a benne érvényesíthető tudástőke minősége is befolyásolja. A modernizációs feltételeknek a multimédia teljes mértékben megfelel. A cselekvés kötelezettsége Ha feltételezzük - és nemzedékünk életében nem sok alappal hogy a tudáspiaci értékrend nem vagy legalábbis nem torzít durván, a ricardói törvény valóságmagva az, hogy a gazdaságok, így a tudásgazdaság összefonódásának is a hatékonysági csúcsokon kell megkezdődnie. Szemléletes példa erre a telekommunikációs globalitás. A felnőttképzési modernizációs folyamatban többszintű részvétel lehetséges. Az egyik oldal a kormányzatai lehetőségek köre. Ebben a körben a kormány cselekvési lehetőségei között például fontos elem a saját tevékenység modernizálása. A kormányzati munka a társadalom infrastruktúrája. A közigazgatás és benne az oktatás, mint infrastruktúra, a 3
központi kommunikációs fejlesztések rendszerének nemzeti programmá emelése, amelynek tanúi vagyunk biztató jelenség. A kormányzati munka, mint infrastruktúra, működésével, stílusával nem utolsó sorban pedig kommunikációs beruházási tömegével meghatározó a kormányzati munka hetékonyságára. Amennyiben a multimédia része ennek a folyamatnak, modernizációs szerepe igazolt. A másik oldal a közvetlen vagy közvetett állami részvétellel működő sokágú oktatási rendszer. Az oktatási rendszerek mindenütt a világban kitüntetett szerepűek. Ez az érdeklődés azonban szemben egyes állításokkal és hiedelmekkel korántsem állandó és tudatos. Hiába igyekeznek ezt különböző szakkutatások igazolni, egyes sikerek kizárólagos alapjaiként kezelni vagy ezt az egyes országok kiemelt, állandó stratégiai részeként tekinteni. A gazdasági és demográfiai meg politikai ciklikusság következtében az oktatás-képzés ezektől állandó függőségben van, így az oktatásra, képzésre juttatandó források is ciklikusan érvényesülnek. Ma az un. fejlett gazdasággal rendelkező országokban a multifunkcionális képzési szerekezetek és felfogás az elterjedtek, amelyekben több-kevesebb részt vállalnak a távoktatási és más kommunikációs rendszerek. Tény ugyanakkor, hogy a sikeres országok oktatásában igen erős hátteret jelentenek a hagyományos szerkezetű oktatási szervezetek vagy az a szellemi erőforrás, amelyet szükségből vagy kényszerből a távoktatással, a multimédiával erősítenek fel. A távoktatás igénye és szükségessége A gyorsuló ismeretátadás szükségességét a gazdaság piaci környezetében működő szervezetek kényszerítik ki. Nem önmagában az ember szüntelen érdeklődése, bár ez is értékelhető a tanulási folyamatokban, de a tanulásra késztető környezet az, ami a különféle tanulási, képzési folyamatokban történő részvételt mozgatja. A gazdasági szervezetek a piaci változások következtében szükségszerűen kényszerülnek új feladatmegoldásokba, amelyek az ismeretek körét is befolyásolják gyakran nem több, de folyamatosan más ismeretet igényelve a szervezetben lévőktől. A gazdasági szervezetekben allokálódó emberi erőforrás így folyamatosan a tanulás szükségességébe késztetett. A szervezetekben a fiatal felnőttek és felnőttek szerepe a domináns, a folyamatos felnőttképzés tehát a legjobban érintett a modern tanulási folyamatban, ennek eszközrendszere modernségében. A társadalom változó kapcsolatrendszere, az új termelési intelligencia megoldásai az üzleti intelligencia megoldásaival szükségszerűen viszonylagosan együtt haladnak, mindkettőt befolyásolja azonban az ember, a személyiség ismerete, tanulása, e folyamat technikával történő segítése, befolyásolása, a multimédia igénybevétele. Az oktatásban a tudományos ismeretekre de az intuícióra is támaszkodó sajátos képzési gondolkodásmód vezet a hagyományos módszerek 4
megőrzése mellett az innovatív megoldásokhoz, amelyek meghatározzák a személyek tanulási folyamatban történő részvételét. A multimédia távoktatási alkalmazása a legkézenfekvőbb a tudástranszfer megbízhatóbbá, kooperatívabbá tétele érdekében. A modernizációs folyamat vonásai a távoktatás körében is jelen vannak. Mindenütt a világban kiterjedt kutatások és fejlesztések történnek a távoktatás körében 5. A célképzés és tartalmak, nemkülönben a fejlesztési megítélések országonként és azokon belül is eltérnek egymástól 6. Hazánkban is hasonló képpel találkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a korábbi hazai állami fejlesztési gazdaság- és oktatáspolitikában tervezett és elhatározott hosszú távú nemzeti fejlesztési programok 1989 után folyamatosan épültek el és helyükbe jórészt importált technikák, távoktatási tudások érkeznek teljes infrastruktúrával 7, amit a folyamatos, e körben megrendezett képzések, továbbképzések némelykor dezsavű jellege is tükröz 8. A magyar távoktatási tudás, innovatív képesség ilyen körülmények között más irányban haladhat. Az alapoktatásban nem lehet szelektív eljárásokat követni. A felnőttképzésben viszont már a tudatos, képzési stratégia nyomán szükséges a távoktatási tananyagok multimediatizált kialakítása. A tananyagfejlesztésben a szelektivitás alapján járunk el akkor, amikor abban döntünk, hogy az adott távoktatási ismeretkörben mit oktassunk (háromdimenziós értékelésben), mennyire szelektáljunk (a tartalmi átalakítás intenzitásának feltételei és megoldásai), mennyire radikálisan változtassunk? (a szelektív stratégia logikája), továbbá a kihelyezett oktatási-képzési tudásközpontok, szervezek létrehozásában és fenntartásában, mint a tudástranszfer szervezeti megteremtésében, végül a stratégiai alapelvekben (a globális meg a nemzeti gazdaság és egyéb feltételek figyelembevételével). 5 A Sobieski Artúr szerkesztette Távoktatás-Distance Education (kiadja a Distance Kft.) rendszeresen széleskörű áttekintést nyújt a külföldi távoktatási kezdeményezésekről, történésekről. 6 Az Európai Unió V. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs (KTF).keretprogramjának aktivitási területei (1998 augusztus) közül az első tartalmazza a II. Felhasználóbarát információs társadalom létrehozása cím alatt a következőket: Közhasznu rendszerek és szolgáltatások, Új munkamódszerek és elektronikai kereskedelem, A multimédia tartalma és eszközei, Alapvető technológiák és infrastruktúrák. 7 A távoktatás szervezői késésünket behozandó külföldi modelleket keresnek, teljesen kész tananyagokat vesznek át, vö. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Bp. BKE-Felsőoktatási Koordinációs Iroda. 1997. 146. o. 8 Kovács Ilma: Új út az oktatásban?im. 88. o. 5
A hazai távoktatás a felnőttképzésben ma sajátos helyzetben van. A szükséges és belátható fejlődés körvonalai, a folyamatos előrehaladás feltételezett biztosítékai helyett ma jórészt szubjektiv vékeledések, a piaci és pályázati magatartáskényszer körülményei befolyásolják a követelményekhez való, viszont. Ebben a helyzetben a munkamegosztás kiterjedése és mélysége, a végfelhasználói kereslet diverzifikálódása, a műszaki-kereskedelmi igények minőségi követelményei folyamatosan változnak. Egyidejüleg a távoktatási tudáspiaci körülményei is bonyolultabbá válnak. Ezen, ezeken a piacokon elvileg és gyakorlatban is növekvő arányban egyre korszerűbb (vagy annak tartott) terméket lehet egyre nehezebb feltételek között forgalmazni, eladni. Különösen áll ez a távoktatási anyagokra, rendszerekre, technológiákra. A termékek paraméterei egyre javulnak, minőségük kifogástalan, a szükséges kiegészítők rendelkezésre állanak és mindeme a közgazdaságtanban összefoglalóan használati értéknek nevezett. tulajdonságaik alkalmazkodnak a felhasználók differenciált igényeihez. Mindezek együttesen formálják a távoktatási vállalkozások ideértve mára az egyéni vállalkozásokat is programjait. Operatív területen megemlíthetjük a munkaerőpiaciképzésnek nevezhető kört, a posztszekunderi képzést és a felnőttképzést, amelyben jelentős szer juthat a távoktatásnak. Az a társadalom vagy szakmai réteg, amely nem képes a távoktatási követelményekkel preventíven számoló vagy lépéstartó szakmai-technikai tudásszínvonalat tartósan biztosítani, fejleszteni, gazdaságát és tudását maga degradálja az uránkövetők táborába vagy egyszerűen, felhagy az önálló távoktatással, fejlesztéssel. A legszélesebb körben ezért megfelelő irányban szerepeltetni kivánatos a távoktatás innovációt hordó műszaki és piaci gondolkodásmódját, azt a tájékozottságot, amelynek alapjait a jól kialakított és szervezett képzési programok szolgálják. Ebben az összefüggésrendszerben a felnőttképzésre vonatkoztatva néhány megállapítást tehetünk, amelyek segítenek kissé jobban körülhatárolni témánk főbb sajátosságait: a felnőttképzés alkalmazó jellegű és interdiszciplináris, hisz számos alaptudományra támaszkodik; ideális esetben a felnőttképzés a társadalom mindenkori változó igényeit elégíti ki, ennek megfelelően a szakma ha nem is válságok nélkül folyamatos változásokon megy keresztül. A felnőttképzés számos gonddal néz szembe. Ennek okai sokrétűek. Így említhetjük a társadalmi hatások felmérésének nehézségeit (pl. az informatika hatása életünkre), a társadalmi igények nem megfelelő vagy késői felismerése, a szemlélet változása, a 6
problémák többszempontúsága és végül az intézményi rendszerek kevéssé kielégítő működése. A felnőttképzés tudásalapu rendszere A felnőttképzésben részvevők problémamegoldás folyamatait elemezve, jellemzően nem előre beprogramozott problémamegoldó algoritmusok dolgoznak bennünk, hanem az adott szituációnak megfelelő tudáselemek, ismeretrészek működnek és visznek közelebb a megoldáshoz. Ilyen tudáselemek például: A tapasztalati tudáselemek, alapismeretek, ököljogszabályok, heurisztikák HA- AKKOR szabályok formájában. Az adott tárgykör szekértője nagyon sok olyan ismeretet használ, amelyeket kevéssé tud HA-AKKOR szabályként megfogalmazni, mivel az csak átvillan az agyán. Az úgynevezett szerkezeti tudáselemek. Például ha egy állatra gondolunk, akkor megjelennek előttünk annak specifikus tulajdonságai. A faji tulajdonságokat amelyeket az állat az állatrendszertan szabályai szerint örököl, természetesnek vesszük. Ennél dinamikusabb tudáselemek működnek például a számítógép-hálózatok hibadiagnózisánál, ahol egy hibalehetőség a nézze meg az X és Y meg a Z csatlakozási pontot aktivitást generál. A problémamegoldó ember egy adott szituációban az előbbihez hasonló, a szituációhoz illeszthető tudáselemek mozgósításával, lépésről-lépésre közeledik a megoldáshoz. Lényegében így dolgoznak az úgynevezett tudásalapú rendszerek is. Megjegyezzük, hogy a szakértő rendszerek megnevezés, mivel sok félreértésre és visszaélésre adott okot, Ma már alig használatos. A tudásalapú rendszerépítési technológia a hatvanas években elindult mesterséges intelligencia (MI) kutatások során keletkezett. Alapját az a felismerés adta, hogy egy program erőssége (intelligenciája) is lényegében attól függ, hogy mennyi és milyen magasan kvalifikált ismeretanyag, tudás beleépítve (a tudás elve). A tudásalapú rendszer úgy működik, hogy a feladatmegoldás során a következtető gép a tudásbázisból kiválasztja az adott szituációhoz illeszthető ismeretet (következtetési szabályt, frame-t) és végrehajtja azt (új szituációt előállítva) és így tovább. Ehhez szükséges megszerezni a tárgyköri szakértő tudását, aki ennek birtokában lesz képes, megismer(tet)ni, magfogalmaz(tat)ni, elrendez(tet)ni végül számítógépén megjeleniteni a szükséges ismeretanyagot. 7
Ez a tudásmenedzsment összetett feladata. A tudásmenedzsment fogalma is nehezen összegezhető. Talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni, hogy a vállalati rejtett tudását előhívó, a jelenléti tudást aktivizáló elmélet és gyakorlat. A szervezetekben egyre fontosabbá válik az intellektuális tőke minél jobb kihasználása. Az oktatási, képzési folyamatokban is ez az igény. A tudás hatalom, előny és természetesen pénz is, nemcsak egyéni szemszögből. A tudásmenedzsment felfogás szerint a szervezet embereiben, kapcsolataiban, kultúrájában létező tudás gyakran elsikkad a szervezetben, holott ez vagy egy része közössé tehető. Ha nehéz is megfogalmazni, mitől válik egy képzési informatikai projekt tudásmenedzsmentté, hiszen mindegyik projekt az információk közzétételével foglalkozik, az azért igaz, hogy a tudásmenedzsmentben jut a legnagyobb hangsúly a rejtett, más néven informális tudásra. A tudásnak arra a fajtájáéra, amely leginkább a személyes tapasztalatokban, kapcsolati hálókban testesül meg. A felnőttképzésben projektről-projektre változik, milyen jellegű ismeretek az elérendőek, így más és más a tudásmenedzsment célja, feladata, ehhez mérten a multimédia igénybevétele is. A felnőttképzésben így új rendszerkészítési, -végrehajtási és fejlesztési szemlélet jellemzi a tudásalapú rendszereket. Ezek ellentétben a hagyományos formákkal nem kódolt információkat tárolnak, hanem természetes nyelven, nevükön nevezve, szimbolikus módon ábrázolják, és szimbólum-manipulációkkal működtetik az egyes ismeretrészeket. A multimédia eszközeivel így az eddigieknél könnyebb megvalósítani a felhasználóval való természetes nyelvhez közeli párbeszédet valamint a rendszer kérdéseihez fűzött magyarázatok generálását, az eredményekhez tartozó indoklások adását. A tudásalapú rendszerek építését a nyolcvanas évek közepén megjelent és mára jelentősen átalakitott fejlesztő-futtató rendszerek, az úgynevezett shellek nagyban segítik. Ezek az üres, kitöltetlen tudásbázissal, a felhasználóval történő pátrbeszéd megvalósítását támogató, magyarázat-generáló valamint megfelelő rendszerépitő komponenssel rendelkeznek. Alkalmazásuknak, a velük való oktatási prototípusok készítésének előnyei és hátrányai közismertek. Az első, lelkesedéssel párosult prototípus-centrikus, oktatástechnológia-vezérelt programozási, távoktatási rendszerépítési szemlélet (azaz az adott shell-hez keresni a feladatokat) felelős sok alkalmazás kudarcáért, a távoktatás kezdeti szinten való maradásáért. Mára ezen túl vagyunk épp konferenciánk bizonyítéka ennek. A ma követelt, modern problémavezérelt szemlélet alapelve: az adott feladatot előbb szükséges részletesen megismerni, s csak ezután célszerű eldönteni milyen szoftvereszközökkel (például shellel és/vagy adatbázis-kezelővel, multimédiával) érdemes azt megvalósítani. A felnőttképzésben a tudásalapú technológia érvényesülése nyomán új távlatok nyílnak meg a multimédia alkalmazások területén. Így például 8
pótolni a szakértőhiányt, fokozni a szakértő produktivitását, növelni a szakértő képességeit, megőrizni a szakértelmet, létrehozni olyan rendszereket, amelyek más technológiával nem lennének megoldhatóak. Az információs társadalom felnőttképzése nem képzelhető el intelligens integrált képzési rendszerek nélkül. A különféle számítógépes egységek összehangolása, tervszerű üzemeltetése vezet el az úgynevezett intelligens teleüléshez, ami nem jelent mást, mint hogy az adott helyen az ügyintézés, az elektronikus bankszolgáltatás, az önkormányzattal és a közigazgatás más szerveivel való kapcsolatok, az oktatás különféle fajtái, közte a távoktatás, a kereskedelem és a gyógyítás, a szabadidő-eltöltés bizonyos elemei a hálózatokon is megoldhatóak. A hazai fejlesztések e téren lassan haladnak, de biztató részeredményekkel rendelkeznek. Ma hazánkban az információs társadalom és a hálózati hozzáférés szintje eléri a fejlett országok átlagos színvonalának a háromnegyedét. 9 Ennek jeleként hazánkban is megjelent a gazdasági szervezetek, vállalakozások kapcsolataiban az e-mail rendszer 10, az Internetes befektetésre szakosodott kockázati tőke, megkezdődött az információs vállalatok összekapcsolódása, egyesülése, folyik az Internetes vállalatok felértékelődése és felvásárlása, kiéleződik a verseny a szolgáltatók között, egymást érik a kommunikációval kapcsolatos szakmai-tudományos vagy üzleti rendezvények. Információs váltás előtt állunk, ugyanakkor azonban a hozzáférés költséges, nem mindenki számára elérhető, elmaradott az otthoni Internethasználat és a Sulinet, a fejlesztésben lemaradóban vannak az egyes ágazatok, valamint a kisfalvak. Kevés egyelőre a hazai gazdaság, az oktatás és politika On-line tartalma. A felnőttképzésben is egyenetlenül van jelen akár a távoktatás akár a multimédia. A tudás jellegének megváltozása alakítja a gazdasági és társadalmi mozgásokat. A lineárisan előrehaladó, világosan rögzített határokkal bíró és intézmények által szervezett, birtokolt és modulált tudásformák helyébe a hálózati alapon szerveződött tudás lép. A multimédia a tudás sokoldalu, sokdimenziós, keresztül kasul bejárható és kölcsönösen átjárható tartományait 9 A BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ jelentése. Az eredményeket a Néprajzi Múzeumban rendezett Intergalaxis elnevezésű, ötnapos rendezvényen jelentették be egy nemzetközi értékelőrendszer alapján. Információs robbanás előtt állunk.(sz.l.). Népszabadság 2000 április 22. 13 o. 10 Az e-business bevezetése érdekében 2000 március 30-án a GE (General Electric) az internetre épülő fejlesztési terveit mutatta be közel 400 vállalat meghívottja előtt. Népszabadság, 2000 március 31.13 o. 9
hordozza. Az interaktív multimédiás közegben a tudományágak és tantárgyak fregmentálódása ellen ható művelődés látomása immár a virtuális térhez köthető, a világháló kecsegtető tanuláskörnyezetnek ígérkezik. Hogy a világháló a felnőttoktatás természetes közege lehet, ebben kevesen kételkednek.ugyanakkor ellenállásba ütközik a gondolat, miszerint a virtuális tér a gyermeki tanulás alkalmas környezetét is képezheti. Tudjuk azonban, hogy a gyermek és a felnőtt közötti fogalmi megkülönböztetés korántsem jellemző kultúrára. Az iskola, mint elkülönültelkülönítő környezet hozta létre a gyermekkor, mint sajátos életszakasz eszméjét. Az a közeg azonban, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonos azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Ez a fajta oktatási szemlélet más közösségszemléletet rejt magában. Az egyre élesedő társadalmi különbségek újratermelődését a kormányzat igen helyesen az oktatás szintjén kivánja megállítani. Ebben kiemelt szerepe van a felnőttoktatás minden fajtájának azonban mindez a nyitott, hozzáférhető tanulási-művelődési környezet nélkül csak kevesek gondjáét oldja meg. A magyar információs társadalom valósága e gondok felszámolását lehetővé teszi. A hazánkban működő informatikai ipar, a magyar információs és kognitív kutatások világszínvonalú művelői, az akadémiai és egyetemi kutató/képző műhelyek, az Internetező szakemberek és civil felhasználók megadták a lehetőséget a mindenkori kormányoknak, hogy érdemi választ kínáljon számukra. A felnőttképzési törvény megfogalmazása idején a multimédiás tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ehhez nem újabb keletű deklarációk, hanem szabályozott feltételek között hozzáférhető központi források és az információs világot figyelő szemek kellenek. A feladat előttünk van, rajtunk áll mit és hogyan oldunk meg a tudásgyarapodás érdekében a multimédia felhasználásával. 10