6/2004. (III. 10.) sz.

M I S K O L C M E G Y E I JOGÚ VÁROS Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K 6/2004. (III. 10.) sz. R E N D E L E T E AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 8/2004.(III.10.) sz.,14/2004.(v.12.) sz., a 20/2004.(VI.9.) sz., 3/2005. (II.10)sz. és a 12/2005.(III.10.) sz. és a 37/2005.(IX.28.) sz. önkormányzati rendeletekkel)

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal I. Általános rendelkezések 6. oldal II. A Közgyűlés 9. oldal 1. A közgyűlés feladata és hatásköre 9. oldal 2. A közgyűlés ciklusprogramja 10. oldal 3. A közgyűlés munkaterve 11. oldal 4. A közgyűlés ülései 11. oldal 5. Határozatképesség 14. oldal 6. Az ülések nyilvánossága 14. oldal III. A Közgyűlés ülése 15. oldal 1. A napirend megállapítása 15. oldal 2. Sürgősségi indítványok 16. oldal 3. A napirendi pont elnapolása 17. oldal 4. A napirendek tárgyalásának sorrendje 17. oldal 5. Előterjesztők 17. oldal 6. Előterjesztések 18. oldal 7. Önálló indítvány 19. oldal 8. Módosító javaslat 19. oldal 9. Ügyrendi javaslat 20. oldal 10. Személyes érintettség miatti felszólalás 20. oldal 11. A közgyűlés elnöke 20. oldal 12. Az ülés vezetése 20. oldal 13. A vita vezetése 21. oldal 14. Az elnök egyéb feladatai 23. oldal 15. A közgyűlés üléseivel összefüggő képviselői kötelezettségek 24. oldal 16. Napirenden kívüli hozzászólások rendje 24. oldal 17. A szavazás rendje 25. oldal 18. A jegyzőkönyv 28. oldal 19. Önkormányzati rendeletalkotás 29. oldal 20. A rendeletek és határozatok jelölése, végrehajtása 30. oldal 21. Kérdés és interpelláció 31. oldal 2

IV. A közgyűlés bizottságai 32. oldal 1. Bizottságok 32. oldal 2. A bizottságok feladatai 33. oldal 3. A bizottságok működése 34. oldal V. Városrészi önkormányzatok 36. oldal 1. A városrészi önkormányzat választása 36. oldal 2. A városrészi önkormányzat működése, feladatai 38. oldal 3. A városrészi önkormányzat megszűnése 38. oldal VI. A képviselői csoportok 39. oldal VII. A képviselők jogállása 40. oldal VIII. A képviselők összeférhetetlensége, vagyonnyilatkozat-tétel 41. oldal IX. A közgyűlés tisztségviselői, a jegyző 42. oldal 1. A polgármester 42. oldal 2. Az alpolgármesterek 43. oldal 3. A jegyző 43. oldal X. A tanácsnokok 45. oldal XI. A polgármesteri hivatal 46. oldal XII. A választópolgárok közvetlen részvétele az önkormányzásban 46. oldal 1. Közmeghallgatás 46. oldal 2. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 47. oldal 3. Egyéb lakossági fórumok 47. oldal 3

XIII. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása 48. oldal XIV. Kisebbségi önkormányzatok 48. oldal XV. Eltérő eljárási szabályok 50. oldal XVI. Záró rendelkezések 50. oldal Mellékletek 1. sz. A közgyűlés bizottságai és feladatuk 52. oldal I. Jogi, Igazgatási, Közbiztonsági és Összeférhetetlenségi Bizottság II. Gazdasági Bizottság III. Pénzügyi Bizottság IV. Városfejlesztési és -üzemeltetési Bizottság 52. oldal 53. oldal 54. oldal 55. oldal V. Oktatási Bizottság 57. oldal VI. Egészségügyi Bizottság 58. oldal VII. Kulturális és Sport Bizottság 59. oldal VIII. Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottság 60. oldal IX. Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság 62. oldal X. Idegenforgalmi Bizottság 63. oldal 2. sz. Miskolc Megyei Jogú Város Részönkormányzatai 66. oldal 3. sz. Polgármesterre és egyes bizottságokra átruházott feladat- és határkörök 67. oldal Függelék 1. sz. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagjai 71. oldal 2. sz. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének tanácsnokai 3.sz. Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítéséről és működési rendjéről szóló önkormányzati rendelet 73. oldal 74. oldal 4

Bevezetés Miskolc a Bükk keleti lábánál, a Szinva völgyében helyezkedik el. A város Kelet-Nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Kül- és belterülete összesen 236,68 km 2. A város történelme hosszú időre tekint vissza. Már a honfoglalás előtt földvár épült a mai diósgyőri vár helyén. 1219-ben a Miskolcnak nevet adó nemzetség tapolcai monostorát említik, de korábbi városalapítást sejtet III. Béla király névtelen jegyzője, aki a Gesta Hungarorum -ban rögzíti Myskoucz alapítását. 1365-ben I. Lajos király mezővárosi ranggal ruházta fel Miskolcot. 1411-ben Zsigmond király szabad bíró- és papválasztási jogot adott Miskolcnak. 1823-ban Miskolcon nyílt meg az ország első kőszínháza. 1871-ben avatták fel Miskolc Város Tanácsának Házát. 1909. május 11-én I. Ferenc József törvényhatósági jogot és címeres kiváltság levelet adományozott a városnak. 1992-től ez lett a Város Napja. 1945 1952 között jött létre a közigazgatási értelemben vett Nagy- Miskolc. Miskolc híres egyetemi város, 1949-ben kezdődött meg a Nehézipari Műszaki Egyetem építése. 1990. november 10-én megalakult Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2001. novemberében a város megkapta az EU harmonizációban élen járó város díjat. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. -ának (6) bekezdésében és 18. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: 5

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésére, eltérő rendelkezés hiányában az egyes kisebbségi önkormányzatok testületére, a városrészi önkormányzatokra, a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a közgyűlés valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterekre, jegyzőre, az aljegyzőre továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére. (2) A Szabályzat hatálya a városi önkormányzat igazgatási területére terjed ki. Az igazgatási területet külön rendelet állapítja meg. (3) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése ebben a rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti a vonatkozó eljárási szabályokat. 2.. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a polgármester, továbbá a képviselő-testület - a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzatok, a képviselő-testület hivatala - látja el. (2) A megyei jogú város önkormányzata a törvény keretei között önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. (3) A helyi önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. (4) Önkormányzati döntést a képviselőtestület, annak felhatalmazása alapján az általa választott bizottság, városrészi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat. 6

(1) A város önkormányzatának hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 3525. Miskolc Városház tér 8. 3. (2) A város képviselőtestületének hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE (a továbbiakban: közgyűlés) Székhelye: 3525. Miskolc Városház tér 8. (3) A képviselőtestület hivatala: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Székhelye: 3525. Miskolc Városház tér 8. 4. (1) A városi önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a polgármesteri lánc. a.) Az önkormányzat címere: Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lilaszínű koronázópalástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja. b.) A zászló: A város zászlója téglalap alakú, aranysárga színű, szélein vörös farkasfogakkal díszített, s mezejében a város címere látható. c.) Polgármesteri lánc: Aranyozott ezüstből készült, honfoglalás kori vereteket utánzó szemekből álló lánc, amelyet elöl az ország címere, hátul Miskolc középkori pecsétje zár le. A láncról a város címere függ le, életfa- leveleket utánzó foglalatban, heraldikai színjelölés nélkül. 7

(2) Az önkormányzat címerének, zászlajának és a város névhasználatának rendjét a Közgyűlés külön rendeletben állapítja meg. 5. (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható: a./ Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere b./ Miskolc Megyei Jogú Város Alpolgármestere c./ Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője d./ Miskolc Megyei Jogú Város Aljegyzője e./ Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (2) A Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni. 6. A közgyűlés helyi kitüntető címeket és díjakat alapít és adományoz. Az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásának szabályairól a közgyűlés külön rendeletet alkot. 7. Miskolc Megyei Jogú Város testvér-és partnervárosi kapcsolatokat tart fenn. 8. (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye. (a továbbiakban: önkormányzati lap) Az önkormányzati lap megjelentetésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, az általa alkotott jogszabályok közzétételének. (2) Az önkormányzati lap alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, kiadója: a Polgármesteri Hivatal Jegyzője. (3) Az önkormányzati lap a Közgyűlést követő két héten belül jelenik meg. 8

II. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS A közgyűlés tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a közgyűlés tagja. A közgyűlés tagjainak száma 48 fő. A közgyűlés feladata és hatásköre 9. (1) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat közgyűlése gyakorolja, melynek során ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A közgyűlés egyes hatásköreit a (3) bekezdésben felsoroltakat kivéve a bizottságaira, a városrészi önkormányzatokra, a kisebbségi önkormányzatokra, illetve a polgármesterre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. (3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) feloszlásának kimondása, b.) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, c.) az önkormányzati rendeletalkotás, d.) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés, e.) helyi népszavazás kiírása, f.) az önkormányzati jelképek, kitüntetések, díjak, elismerő címek meghatározása, adományozása, és használatuk szabályozása, g.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása, és a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása, h.) a helyi adó megállapítása, i.) településrendezési tervek jóváhagyása, j.) a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, k.) önkormányzati alapítvány létrehozása, csatlakozás alapítványhoz, önkormányzati intézmény által létrehozandó alapítvány, illetve alapítványhoz történő csatlakozás engedélyezése, 9

l.) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, m.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, n.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, o.) önkormányzati intézmény (költségvetési szerv), gazdasági vállalkozás céljára gazdasági társaság alapítása, vagy szövetkezet alapításának kezdeményezése, p.) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása, r.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, s.) a bíróságok ülnökeinek megválasztása, t.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a várost is érinti, u.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, v.) mindazok az ügyek, amelyeket törvény vagy a Szabályzat a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek. 10. (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére az Ötv-ben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. (2) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatról az ügyfelet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírt alakszerű határozattal kell értesíteni. A közgyűlés ciklusprogramja 11. A polgármester az alpolgármesterek, a bizottságok bevonásával gondoskodik arról, hogy a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatás szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazó programok készüljenek a közgyűlés megbízatásának időtartamára, illetve rövidebb időre. 10

A közgyűlés munkaterve 12. (1) A közgyűlés üléseit fél éves időszakra készült munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a.) képviselőktől, b.) bizottságoktól, c.) a Hivatal szakosztályaitól. (2) Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a.) az ülések várható időpontját, b.) a napirendek tárgyát és előadóját, c.) az előkészítésért felelős megjelölését, d.) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét. (4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni: a.) a városi önkormányzat költségvetését és zárszámadását, b.) a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, c.) a város közrendjének és közbiztonságának az értékelését, d.) az átruházott közgyűlési hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót, e.) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását. (5) A munkaterv elfogadásáról a települési képviselőket, valamint a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket, a munkaterv elfogadását követően a Polgármesteri Hivatalnak tájékoztatnia kell. A közgyűlés ülései 13. (1) A közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: a Városháza díszterme. (2) A Közgyűlés alakuló ülését az önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő 15 napon belül kell megtartani. (3) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről, és átadja a megbízóleveleket. 11

(4) A Polgármester, majd a képviselők esküt tesznek. Az eskü szövege: Én esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Miskolc Megyei Jogú Város javát szolgálom. (Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.) Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. (5) A Közgyűlés megalakulását követően a polgármester javaslatára saját tagjai közül alpolgármester(eke)t választ titkos szavazással. 14. 1 A Közgyűlés évente legalább nyolc ülést tart. Az ülések ütemezett időpontjáról és napirendi tervezetéről a félévi munkatervek rendelkeznek. 15. (1) A közgyűlés rendes üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a Közgyűlésben legnagyobb létszámú frakció vezetője, mint koordinációs tanácsnok hívja össze. (2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Indokolt esetben az ülés folytatólagosan több napra is összehívható. (3) 2 A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők, a főosztályvezetők és az osztályvezetők számára elektronikus formában, a nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen nyomtatott, külön kérésre elektronikus formában a közgyűlés ülésének napját megelőzően legalább 17 nappal kézbesíteni kell. (4) A 16.. d.) f.) pontjaiban meghatározottak csak ahhoz a napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket kapják meg, amelyikhez meghívásuk szól. 1 Módosította a 37/2005.(IX.28.) sz. ÖR, hatályos 2005. 09. 28-tól 2 Módosította a 37/2005.(IX.28.) sz. ÖR, hatályos 2005. 09. 28-tól 12

(5) Amennyiben egyes előterjesztések postázására nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy a bizottságok által tárgyalható legyen. (6) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, bizottságok, tanácsnokok és a helyi kisebbségi önkormányzatok által benyújtott előterjesztéseket, valamint az önálló képviselői indítványokat. 16. (1) A közgyűlés ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni: a) megyei közigazgatási hivatal vezetőjét, b) a város azon országgyűlési képviselőit, akik nem tagjai a közgyűlésnek c) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, d) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott, e) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező, f) akinek a meghívását a polgármester, vagy a közgyűlés a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tartja, g) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, h) az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) gazdálkodó szervezetek (gazdasági társaságok) és az önkormányzati intézmények vezetőit. (2) A közgyűlés nyilvános ülésére a sajtó helyi és megyei képviselőit meg kell hívni. 17. (1) A közgyűlés rendkívüli munkatervben nem szereplő ülését össze kell hívni a polgármester, bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára. (2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. Sürgősségi indítvány benyújtására a rendkívüli ülésen lehetőség nincs. (3) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést a feltételek együttes megléte esetén az indítvány kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles összehívni. (4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli közgyűlés rövid úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével. 13

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 1 nappal előbb kézbesíteni kell. Határozatképesség 18. (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a közgyűlést 8 napon belül újból össze kell hívni. (3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait. (4) A közgyűlés akkor tanácskozóképes, ha a képviselők több mint egyharmada jelen van. (5) Ha a közgyűlés ülése nem tanácskozóképes, az elnök az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem tanácskozóképes, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés folytatására a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. (1) A közgyűlés ülése nyilvános. Az ülések nyilvánossága 19. (2) A közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a./ sajtóközlemény közzététele útján, b./ elektronikus formában kell értesíteni. (3) A sajtó képviselői az előterjesztésekről a zárt ülés anyagainak kivételével írásban, illetve elektronikus úton kapnak tájékoztatást. (4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. 14

20. (1) A közgyűlés zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, és kitüntetési ügy, valamint vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor. (2) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles jelezni. (4) Zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a kisebbségi önkormányzatok képviselői az adott kisebbséget érintő ügyben -, a jegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyv vezetője, a technikai és segítő személyzet, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. Ha a törvény ezt előírja, az érintett meghívása kötelező. III. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE A napirend megállapítása 21. (1) A közgyűlés rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a közgyűlés állapítja meg. A napirendről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) Napirendi javaslaton kívüli téma csak sürgősségi indítvány benyújtása esetén tárgyalható. (3) Rendelet-tervezetet kizárólag önálló, rendes napirendi pontként lehet előterjeszteni, sürgősségi indítvány formájában történő benyújtás esetén azt a következő közgyűlésen kell megtárgyalni. 15

(4) A közgyűlés a Szabályzatban meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi a.) a tisztségviselői beszámolót, ezen belül: 1. a lejárt határidejű határozatok végrehajtását, 2. a munkatervtől való eltérést és okait, 3. két közgyűlés közötti időszak fontosabb eseményeit, b.) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül: 1. a rendelet-tervezeteket (javaslatokat), 2. a határozat-tervezeteket (javaslatokat), 3. a beszámolókat, 4. a tájékoztatókat. c.) az önálló indítványokat, d.) a kérdéseket és az interpellációkat. Sürgősségi indítványok 22. (1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei bizottsági állásfoglalás alapján vagy legalább hat képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő. (2) Rendelet-tervezetet sürgősségi indítványként nem lehet előterjeszteni. (3) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb a közgyűlést megelőző hétfői napon 12 óráig nyújtható be a polgármesternél. (4) 3 A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket, a közgyűlést megelőző hétfői napon a képviselőknek, a főosztályvezetőknek és az osztályvezetőknek elektronikus formában, a nem képviselő bizottsági tagoknak elsődlegesen nyomtatott, külön kérésre elektronikus formában kézbesíteni kell. (5) Az ülés napján kiosztott sürgősségi javaslat tárgyalására az ülés napján - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nincs lehetőség. 3 Módosította a 37/2005.(IX.28.) sz. ÖR, hatályos 2005. 09. 28-tól 16

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha a sürgősségi javaslat elnapolása az önkormányzat számára jogi vagy gazdasági hátrányt jelentene. Erre figyelemmel a sürgősségi javaslatot az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell. (7) A sürgősségről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt. (8) Az elnök legfeljebb 2 percben alkalmat adhat az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására. (9) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a közgyűlés napirendként tárgyalja. A napirendi pont elnapolása 23. (1) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő indokolási kötelezettséggel - legfeljebb 5 perces időtartamban - javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a közgyűlés vita nélkül dönt és meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. (2) Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait - legfeljebb 5 perc időtartamban - ismertesse. A napirendek tárgyalásának sorrendje 24. A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: 1. polgármesteri beszámoló, 2. rendelet-tervezet, 3. határozat-tervezet, 4. sürgősséggel tárgyalandó javaslat, 5. kérdés és interpelláció, 6. tájékoztató és egyéb bejelentés. Előterjesztők 25. (1) A közgyűlés egyes napirendi pontjainak előterjesztője kizárólag tisztségviselő, bizottság, jegyző vagy aljegyző, tanácsnok lehet, to- 17

vábbá mindazok, akiket a közgyűlés előterjesztés benyújtására felkér, illetve kötelez, valamint a képviselő önálló indítvány formájában. (2) A polgármester és a jegyző felhatalmazást adhat a hivatal vezető állású dolgozóinak napirend előterjesztésére. (1) Előterjesztésnek minősül: a.) rendeleti javaslat, b.) határozati javaslat, c.) beszámoló, d.) tájékoztató. Előterjesztések 26. (2) Az előterjesztések kizárólag írásban terjeszthetők elő, a jegyző törvényességi vizsgálatát követően. A tájékoztató esetében észrevételek, kérdések felvetésére van lehetőség, érdemi döntést nem tartalmazhat. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: Előlap: - iktatószám, - az előterjesztés tárgya, - mellékletek száma, - az előterjesztés összeállítójának megnevezése, aláírása, - egyeztetők megnevezése, aláírása - törvényességi ellenőrzést végző személy megnevezése, aláírása, - ha az előterjesztés zárt ülésen kerül (kerülhet) megtárgyalásra, az erre való utalást, - sürgősségi indítvány esetén a sürgősség okának rövid indokolását. I. rész: - a tárgy és a tényállás pontos meghatározását, - az esetleges korábbi testületi döntést, - a lehetséges döntési alternatívákat, - a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját, II. rész: - határozat-tervezet és/vagy rendelet-tervezet, - a végrehajtásért felelős, közreműködő szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését, - testületi határozatban kötelezően előírt mellékleteket. 18

(4) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra is. Tájékoztató esetén törvényességi észrevételezési kötelezettség nincs. (5) Végrehajtásért és ellenőrzésért felelősként bizottság, tisztségviselő, és a jegyző jelölhető meg. (6) A polgármesteri hivatal érintett szervezeti egységét, az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetőjét, illetve más, a végrehajtásban érdekeltet közreműködőként kell feltüntetni. (7) Az írásos előterjesztést a közgyűlés rendes ülését megelőzően legalább 6 héttel törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek át kell adni. (8) Az egyedi hatósági ügyekben benyújtott fellebbezések tárgyában készült, valamint a személyi ügyekről szóló előterjesztést a közgyűlést megelőző 3 héttel korábban kell törvényességi véleményezés céljára átadni. Önálló indítvány 27. (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 héttel korábban kell írásban a polgármesterhez, illetve a jegyzőhöz törvényességi véleményezésre benyújtani. (2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak rendelet-tervezet vagy határozat-tervezet vehető fel. Módosító javaslat 28. (1) Módosító javaslattal tisztségviselő, frakció, bizottság, bármely képviselő és a jegyző is élhet. (2) A módosító javaslatokat a Közgyűlés ülését megelőző hétfőn 12 óráig lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell. (3) A módosító javaslat ismertetését követően a Közgyűlés elnöke a jegyzőt a módosító javaslat törvényességi véleményezésére hívja fel. 19

(4) 4 A módosító javaslatokat a sürgősségi előterjesztésekkel együtt a közgyűlést megelőző hétfői napon kézbesíteni kell a rendelet 22. (4) bekezdésében megjelölt személyek részére, az abban meghatározott formában. Ügyrendi javaslat 29. (1) A napirendet, vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő bármikor 1 percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet 2 percben indokolhat. A közgyűlés a javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (2) Az elnök az ügyrendi javaslat előterjesztőjének elsőbbséggel adja meg a szót. Személyes érintettség miatt felszólalás 30. (1) Vita közben bármelyik képviselő, ha a személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni soron kívül szót kérhet. (2) A felszólalást - a 34.. (9) bekezdésének e.) pontjában foglaltak szerinti időtartamra - az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs. A közgyűlés elnöke 31. (1) A közgyűlés ülésének elnöke a polgármester. (2) A polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester elnököl. (3) Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a közgyűlést a legnagyobb létszámú frakció vezetője, mint koordinációs tanácsnok vezeti. Az ülés vezetése 32.. (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: 4 Megállapította a 37/2005.(IX.28.) sz. ÖR, hatályos 2005.09.28-tól 20

a.) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése, b.) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása, c.) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása, d.) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása, 21

e.) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel, f.) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel. (2) A közgyűlés a napirend - beleértve a sürgősségi indítványokat is - elfogadását követően az előterjesztések vitájával folytatja a munkát. A vitát követően szükség esetén szünetet tart, majd a zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokkal folytatja munkáját. (3) Ezt követően a napirendekről (rendelet, határozat) történő szavazásra kerül sor. A közgyűlés a napirend megállapításakor dönthet arról is, hogy munkáját zárt ülésen tárgyalandó napirendekkel kezdi. A vita vezetése 33. Az elnök vitavezetési feladatai: a.) a vita megnyitása, b.) szavazás elrendelése, c.) a szavazás eredményének megállapítása, d.) a döntés kimondása. 34. (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. (2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett vitát nyitni nem lehet, kizárólag észrevételek, kérdések felvetésére van lehetőség, s szavazni az előterjesztés tudomásul vételéről lehet. (3) A vita során az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban indokolhatja, majd az érintett bizottság elnöke vagy a bizottság meghatalmazott tagja a bizottság véleményét ismerteti. (4) Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja, kiegészítheti, illetve benyújtott módosító indítványt előterjesztőként elfogadhat. (5) Az elnök ezt követően kérdések feltevésére ad lehetőséget, melynek során a frakcióvezetők vagy helyettük a képviselőcsoportok által kijelölt vezérszónokok észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol. A hozzászólások a válasz adása után következnek. 22

(6) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző és a frakciók vezetői a napirendhez kapcsolódóan bármikor - legfeljebb kettő perc erejéig - szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni. (7) Amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg. (8) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során - a (9) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. (9) A hozzászólások - nem összevonható - időtartama: a.) a napirend előterjesztője esetén - vita előtti indokolás, kiegészítés 5 perc - kérdésekre adott válasz esetén 2 perc b.) bizottsági vélemény ismertetése esetén 5 perc c.) frakcióvezető, vagy helyette vezérszónok véleményének ismertetése esetén 10 perc d.) nem az a.) - c.) pontba tartozó esetekben képviselői felszólalás a vita során - első alkalommal 5 perc - viszontválasz esetén 2 perc e.) személyes érintettség esetén 2 perc f.) a költségvetés tárgyalása eseté a hozzászólások időtartama: - a napirend előterjesztője esetén: a vita előtti indokolás, kiegészítés 15 perc kérdésekre adott válasz esetén 10 perc - bizottsági vélemény ismertetése esetén: 10 perc - frakcióvezetők vagy helyette vezérszónokok véleményének ismertetése esetén 15 perc (10) Időtúllépés esetén - a (14) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd ezt követően megvonja tőle a szót. (11) Az előterjesztés visszavonható, illetve a levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Erről a Közgyűlés vita nélkül dönt és meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse. 23

(12) Valamely napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő, bármelyik frakció vezetője, valamint az érintett bizottság elnöke kérésére a levezető elnök tárgyalási szünetet rendelhet el az általa meghatározott időtartamra. (13) A levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása során bármikor tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet. (14) A polgármester (vagy az ülés levezető elnöke) a (8) (10) bekezdésében foglaltaktól indokolt esetben eltérhet. Az elnök egyéb feladatai 35. (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. (2) Az elnök a.) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, b.) rendre utasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a.) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, c.) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés - az a.) és b.) pontokban foglaltak eredménytelensége esetén - a képviselőt rója meg. Erről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. d.) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. (3) Amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. 24

A Közgyűlés üléseivel összefüggő képviselői kötelezettségek 36. (1) A képviselő a közgyűlés, továbbá a bizottság ülésein, a bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Köteles továbbá részt venni az ülések napirendjének előkészítésében, a határozatok végrehajtásában és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. (2) Amennyiben a települési képviselő, illetve a bizottság tagja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy tiszteletdíját és egyéb javadalmazását az alábbiak szerint kell csökkenteni: a.) negyedévenkénti másodszori hiányzás esetén 50 %, b.) negyedévenkénti harmadszori hiányzás esetén 70 %, c.) minden további hiányzás esetén 100 %. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csökkentéseket a tiszteletdíjban és egyéb javadalmazásban részesültnek a negyedévet követő egy havi tiszteletdíjából kell levonni. (4) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő három napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt. (5) A hiányzás tényének, illetve az igazolási kérelem elfogadásának nyilvánosságra hozataláról a polgármester dönt. Napirenden kívüli hozzászólalások rendje 37. (1) A települési képviselő a napirendi javaslat elfogadása előtt - a közgyűlés elnökéhez előzetes írásos bejelentés alapján - felszólalhat. (2) A napirend előtti felszólalás tárgya nem lehet olyan téma, amely a testületi ülés írásban kiküldött napirendi javaslatában szerepel. 25

38. (1) A napirend előtti felszólalások keretében a képviselő-csoportokat 10-10 perc felszólalási időkeret illeti meg. (2) Képviselő-csoporthoz nem tartozó képviselőt 5 perc felszólalási időkeret illeti meg. (3) Az egyes képviselő-csoportok fel nem használt időkerete terhére - az adott települési képviselő-csoporthoz tartozó települési képviselőn kívül - más települési képviselő nem szólalhat fel. (4) A tisztségviselőket a polgármester kijelölése alapján felszólalásonként 5-5 perc időtartamú viszontválasz illeti meg. 39. Napirend után a települési képviselőt 5 perc felszólalási idő és 2 percben viszontválasz illeti meg. A szavazás rendje 40. (1) A közgyűlés az előterjesztések tárgyában rendeletet alkot vagy határozatot hoz, illetve a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi. Az előterjesztések - beleértve a sürgősségi indítványokat is - vitájának lezárása után szükség esetén szünetet tart, majd a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokkal folytatja munkáját. (2) A zárt ülésen a szavazásra közvetlenül a vitát követően kerül sor. (3) A zárt ülést követően a szavazás az elfogadott napirendi pontok sorrendjében történik. (4) A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 26

41. (1) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni. (2) A módosító javaslatok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata, rendelet esetében minősített többségű szavazata szükséges. (3) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható. (4) Eredménytelenség esetén, vagy ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást egy alkalommal megismételtetheti. 42. (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges. (2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlés minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni. (3) Egyszerű többséget igénylő nyílt szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az igen szavazatok száma megegyezik a nem és a tartózkodó szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslat nem került elfogadásra. (4) Egyszerű többséget igénylő titkos szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok száma megegyezik. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslat nem került elfogadásra. 27

43. Minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges az Ötv. 15.. (1) bekezdésében meghatározott ügyekben, valamint a testület feloszlatásáról szóló döntésen kívül: a.) fegyelmi ügyekben, b.) képviselő-testület hatáskörének átruházásához, c.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához, d.) helyi népszavazás kiírásához, e.) településrendezési terv jóváhagyásához, f.) a gazdasági társaságok megalapításához, g.) a gazdasági társaságok egyesüléséhez, átalakításához, szétválasztásához, megszüntetéséhez, h.) a társasági szerződés megállapításához, módosításához, i.) egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatásához, j.) alaptőke (törzstőke) felemeléséhez, leszállításához, k.) részvények típusának átalakításához, l.) ügyvezetők, FEB tagok, könyvvizsgálók elleni kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntéshez, m.) ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletének érdekében történő intézkedés megtételéhez, n.) 20 millió Ft feletti 1 éven túli hitelfelvételhez, hitel-nyújtáshoz, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, o.) a várospolitikai koncepció elfogadásához, p.) a pénzügyi terv előirányzatai közül az általános tartalék és a céltartalékok előirányzatának módosulását eredményező döntésekhez. 44. (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad. (2) A szavazás nyílt, vagy törvényben meghatározott esetekben titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet. (3) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható. 28

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat öszszeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (6) A szavazás szavazógéppel történik. A szavazógéppel rögzített nyílt szavazás képviselőnként leadott szavazatai nyilvánosak. A szavazási lista technikai jellegű, nem képezi a jegyzőkönyv mellékletét, de az adott Közgyűlést követő 3 hónapig megőrzendő. Titkos szavazásra a szavazógépek titkosítását követően kerül sor. A jegyzőkönyv 45. (1) A közgyűlés üléseiről hangszalagon rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó szerkesztett, illetőleg kérésre, szószerinti, írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza: a.) az ülés helyét és időpontját, b.) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét, c.) a napirend előtti felszólalásokat, d.) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét, e.) a hozott határozatot, f.) a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét, g.) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket, h.) az ülés befejezésének idejét. (3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik: a.) meghívó, b.) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege, c.) a jegyző törvényességi észrevétele, d.) a jelenléti ív, e.) a név szerinti szavazásról készült névsor, f.) továbbá az ülésen készített hangfelvételek. 29

(4) Az ülésről készült hangfelvételt 12 hónapig meg kell őrizni. (5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, az előzőekben foglalt szabályok betartásával. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni, és gondoskodni kell arról, hogy azt csak az arra jogosultak tekinthessék meg. (6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet csak a Közgyűlés tagjai, a zárt ülés adott napirendjét az ahhoz tanácskozási joggal meghívottak tekinthetik meg. (7) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk előadottakkal. 46. (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Megyei Közigazgatási Hivatalnak. (4) A közgyűlés határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot intézkedés céljából haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek. (5) A választópolgárok a nyilvános ülés közgyűlési előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek. Önkormányzati rendelet-alkotás 47. (1) A közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: - polgármester - képviselő - bizottság - jegyző 30

(3) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett, valamint a Jogi, Igazgatási, Közbiztonsági és Összeférhetetlenségi Bizottság megtárgyalta. (4) A rendeletet az önkormányzat nevében a polgármester és a jegyző írja alá. (5) A rendeletek kihirdetése a Közgyűlést követő 5 munkanapon belül a helyi napilapban történik. (6) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (7) A Közgyűlés elrendelheti a kihirdetést követően a rendeletek helyi lapban történő közzétételét is. A rendeletek és határozatok jelölése, végrehajtása 48. (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza: a.) az önkormányzat megnevezését, b.) a rendelet évente kezdődő arab sorszámát, c.) a kihirdetés évének megjelölését és d.) a kihirdetésének időpontját. (2) A közgyűlés határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza: a.) a közgyűlés megnevezését, b.) a tárgyévi ülés római sorszámát, c.) a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát, d.) az előterjesztés ügyiratszámát, e.) a tárgyi év megjelölését. (3) A rendeletek és határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős ad számot. Ha a végrehajtásért testület, bizottság, gazdasági szervezet, intézmény a felelős, a jelentést a vezető készíti el. (4) Határozatban a határozat végrehajtásának felelőseként a.) önkormányzati ügyben: polgármester, b.) bizottságot érintő ügyben: a bizottság elnöke, c.) önkormányzati intézmény által érintett feladatok esetén: intézményvezető, d.) a polgármesteri hivatal működése körébe tartozó ügyben: jegyző jelölhető meg. 31

(5) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a kötelezett a jegyzőnek jelentést ad. (6) A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell: a.)a végrehajtás érdekében tett intézkedést, b.)a végrehajtás eredményét, c.)esetleges akadályozó tényezőket és azok hatását, d.)a végrehajtás elmaradásának okát, e.) esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot, f.) az intézkedésért felelős személyt, a felelősségre vonásra tett javaslatot, illetve intézkedést. (7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet félévenként tájékoztatja. Kérdés és interpelláció 49. (1) A képviselők interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő. (2) Interpelláció az a problémafelvetés, amely során a képviselő az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével összefüggésben magyarázatot kér. (3) A kérdés minden olyan közgyűlési hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó felvilágosítás kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez. (4) Az interpellációt legkésőbb a közgyűlést megelőző hétfői napon írásban, tárgyának címszerű megjelölésével a polgármesterhez és a címzett személyhez kell benyújtani, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (5) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. (6) A közgyűlés az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló a választ nem fogadja el. (7) Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpellációt a polgármester a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából. 32

(8) A képviselők kérdést a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek, valamint a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tehetnek fel. A kérdés a közgyűlés ülése előtt legalább 24 órával írásban vagy az ülésen szóban tehető fel. (9) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban adja meg válaszát. (10) Az interpelláció, a kérdés, illetve az ezekre adott válasz időtartama: a.) az írásban benyújtott interpelláció esetén - szóbeli indoklás 3 perc - válaszadás 3 perc - viszontválasz, illetve nyilatkozattétel 1 perc b.) kérdés esetén - felvetés 3 perc - válaszadás 3 perc IV. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI Bizottságok 50. 1.) A Közgyűlés meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: 1.) Jogi, Igazgatási, Közbiztonsági és Összeférhetetlenségi, 9 fő 2.) Gazdasági 13 fő 3.) Pénzügyi 7 fő 4.) Városfejlesztési és -üzemeltetési 13 fő 5.) Oktatási 9 fő 6.) Egészségügyi 9 fő 7.) Kulturális és Sport 9 fő 8.) Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai 13 fő 9.) Környezetvédelmi és Energiaügyi 9 fő 10.) Idegenforgalmi 7 fő 11.) Közbeszerzési 7 fő 5 A Közbeszerzési Bizottságnak kizárólag képviselői mandátummal rendelkező tagjai lehetnek. 5 Kiegészítette a 20/2004. (VI.9.) sz. ÖR, hatályos 2004.VI.9-től 33

2.) A Közgyűlés meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. 3.) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek: - a polgármester - a frakciók, - a bizottságok, - bármely képviselő. 51. (1) A bizottságok az általuk meghatározott feladataik ellátására és jogköreik gyakorlására albizottságot hozhatnak létre. (2) Az albizottság létszámának meghatározása, elnökének és tagjainak megválasztása a bizottság hatáskörébe tartozik. Albizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottságok feladatai 52. (1) A közgyűlés bizottsága feladatkörében: a.) előkészíti, véleményezi a közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, b.) ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti, c.) figyelemmel kíséri a vonatkozó önkormányzati rendelet végrehajtását. (2) A bizottság e Szabályzatban meghatározottak szerint előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a közgyűlés elé. (3) Minden esetben csak a munkatervben véleményezésre kijelölt bizottságok állásfoglalásával terjeszthetők a közgyűlés elé: a.) éves költségvetés, zárszámadás, b.) helyi népszavazás kiírása, c.) önkormányzati társulással kapcsolatos ügyek, d.) önkormányzati rendeletek, e.) vezetői kinevezések, választások, felmentések, f.) kitüntetések és díjak adományozása és megvonása, 34