Tartalom - Elektronika Elektronikai adatok.2 Általános műszaki adatok.6 Alapanyagok.12 Kötéstechnológiák.16 ATEX.18 A túlfeszültség-védelem alapjai.20 Túlfeszültség-védelem szószedet.24 - Ipari Ethernet Túlfeszültség-védelem kisfeszültségű ellátáshoz.28 A redundáns feszültségellátás csatlakozási lehetőségei.32 Szójegyzék.39.1
Elektronikai adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése Kúszóáramutak A kúszóáramutak mérése a következő tényezők figyelembe vételével történik várható névleges feszültség alkalmazott szigetelőanyagok szigetelőanyagcsoport Szennyezettség elleni védőintézkedések szennyezettségi fok 1997 áprilisa óta vannak érvényben a villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérését illetően a IEC 60664-1 Kisfeszültségű berendezések villamos üzemi eszközeinek szigetelési koordinációja előírásai. A határozat előírásaiból adódó mérési adatokat - amennyiben megfelelőek - a szóban forgó katalógusban mindenkor termékre vonatkozóan kell megadni. Légrések A légréseket a következő tényezők figyelembe vételével mérik: várható túlfeszültség névleges lökőfeszültség beépített túlfeszültség-védelmi megelőzés szennyezettség elleni védőintézkedések szennyezettségi fok A légrés- és kúszóáramút méréshez a szigetelési koordináció előírásaiból a következő összefüggések adódnak: A hornyok a kúszóút mérésénél figyelembe vételre kerülnek, ha X minimális szélességük mérése a következő táblázat alapján történik: Szennyezettségi Az x szélesség fok min. értéke mm-ben 1 0,25 2 1,0 3 1,5 4 2,5 Ha a hozzátartozó légrés kisebb 3 mmnél, akkor a legkisebb horonyszélesség ezen légrés 1/3-ára csökkenthető..2
Elektronikai adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése / befolyásoló tényezők Névleges lökőfeszültség Szennyezettségi fokok A névleges lökőfeszültség a következőkből adódik: Feszültség vezető-föld (A hálózat névleges feszültsége minden hálózat figyelembe vételével) Túlfeszültség kategória 1. táblázat: Üzemi eszközök névleges lökőfeszültsége Az áramellátó rendszernévleges feszültsége *) V Három Egy vezetős vezetős rendszerek rendszerek középponttal Üzemi eszközök az installáció betáplálásánál Névleges lökőfeszültség kv-ban Üzemi eszközök az installáció részeként Üzemi eszközök az installációhoz való csatlakoztatáshoz Különlegesen védettüzemi eszközök (IV. túlfeszültség kategória) (III. túlfeszültség kategória) (II. túlfeszültség kategória) (I. túlfeszültség kategória) 120-240 4.00 2.50 1.50 0.80 230/400 277/480 6.00 4.00 2.50 1.50 400/690 8.00 6.00 4.00 2.50 1000 értékek az egyedi esetekre vonatkoztatáshoz. Amennyiben nem állnak rendelkezésre értékek, akkor az előző sor értékei mérvadóak *) IEC 38 szerint 1. szennyezettségi fok Semmilyen vagy csak száraz nem vezetőképes szennyezettség lép fel. a szennyezettségnek nincs befolyása. 2. szennyezettségi fok Csak száraz, nem vezetőképes szennyezettség lép fel. Ritkábban párásodás általi átmeneti vezetőképességgel kell számolni. 3 szennyezettségi fok Vezetőképes szennyezettség vagy olyan száraz, nem vezetőképes szenynyezettség lép fel, amely vezető képessé válik, mivel párásodás várható. 4. szennyezettségi fok A szennyezettség tartós vezetőképes séghez vezet, például vezetőképes por, eső vagy hó hatására. Túlfeszültség-kategóriák meghatározása a DIN VDE 0110-1 német nemzeti norma szerint (Közvetlenül kisfeszültségű hálózatról táplált üzemi eszközökhöz) I. túlfeszültség-kategória valamely épület villamos hálózatához való csatlakoztatására való készülékek. A készülékeken kívül, a berendezésben, vagy a berendezés és a készülék között intézkedéseket kell tenni a túlfeszültségek megfelelő értékre történő korlátozására. II. túlfeszültség-kategória valamely épület villamos hálózatához való csatlakoztatására való készülékek, pl: háztartási készülékek, hordozható szerszámok III. túlfeszültség-kategória készülékek, melyek az installáció részei, valamint olyan más eszközök, melyeknél a felhasználhatóság magasabb foka várható el. pl.: elosztótáblák, teljesítménykapcsolók, elosztók, (kábelek, gyűjtősínek, elosztó dobozok, kapcsolók, csatlakozó aljzatok) a rögzített installáció ban, berendezések ipari alkalmazásra, valamint olyan eszközök mint a helyhez kötött motorok állandó csatlakozással. VI. túlfeszültség-kategória épületek villamos betáplálásánál vagy annak közelében alkalmazott készülé kek, (a főelosztótól a hálózat irányába) pl..: árammérők, túláramvédő kapcsolók, központi vezérlési rendszerek. Az elektromechanikus termékek (sorkapcsok, kapocslécek, nyomtatott áramköri kapcsok és csatlakozók) légrés- és kúszóármútjai méretezésének, és az abból adódó névleges adatok alapját, ha más adat nincs megadva, a 3. szennyezettségi fok és a III. túlfeszültségvédelmi kategória képezi minden hálózati mód figyelembe vételével..3
Elektronikai adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése / befolyásoló tényezők Névleges feszültség Szigetelőanyag csoport A névleges feszültség az áramellátás névleges feszültségéből és a megfelelő hálózat névleges feszültségéből vezethető le. A szigetelőanyagokat a kúszóútképzési összehasonlítási számaik (Comparative Tracking Index) CTI alapján a következő 4 csoportba soroljuk: Egy fázisú 3- vagy 2 vezetős váltakozó- ill. egyenfeszültségű hálózatok Az áramellátórendszer névleges feszültsége (hálózat)*) A 4. táblázatban szereplő feszültségek vezető-veztő szigetelés esetén 1) Minden rendszer vezető-föld szigetelés esetén 1) 3 vezetős rendszer földelt csillagpont V V V 12.5 12.5 24 / 25 30 25 32 42 / 48 / 50 **) 50 63 60 30 60 63 32 100 **) 100 110 / 120 150 **) 125 160 220 250 110 220 250 125 120 240 300 **) 320 220 440 500 250 600 **) 630 480 960 1000 500 1000 **) 1000 Három fázisú 4 vagy 3 vezetős váltakozó feszültségű hálózatok A 4. táblázatban szereplő feszültségek Az áramellátórendszer vezető-vezető szigetelés vezető-föld szigetelés esetén névle- esetén ges feszültsége Minden Háromfázisú Háromfázisú (hálózat)*) 4 vez. rendszerek 3 vez. rendszerek rendszer földelt nullavezetővel földelt vagy földeletlen vezetővel 1) V V V V 60 63 32 63 110/120/127 125 80 125 150 **) 160 160 208 200 125 200 220/230/240 250 160 250 300 **) 320 320 380/400/415 400 250 400 440 500 250 500 480/500 500 320 500 575 630 400 630 600 **) 630 630 660/690 630 400 630 720/830 800 500 800 960 1000 630 1000 1000 **) 1000 1000 1) A földeletlen vagy impedancián át földelt rendszerek vezető-föld közötti szigetelési szintjei azon vezető-vezető közöttiekhez hasonlítanak, ahol az egyes vezetők üzemi feszültsége a földhöz képest a gyakorlatban a vezető-vezető közötti feszültséget elérheti. Ez onnan ered, hogy a földhöz képest fennálló tényleges feszültséget az egyes vezetők földhöz viszonyított szigetelési ellenállása és kapacitív reaktanciája határozza meg: tehát valamely vezető alacsony (de megengedhető) szigetelési ellenállása ezt gyakorlatilag képes földelni és a másik kettő vezető-vezető feszültségre megemelni a földhöz képest. 2) Azon üzemi eszközök esetén, melyek mind a háromfázisú 4 vezetős, mind a háromfázisú 3 vezetős rendszer használatára alkalmasak földelve vagy földelés nélkül, kizárólag a 3 vezetős értékeket kell alkalmazni. Szigetelőanyag csoport I 600 CTI II 400 CTI < 600 III a 175 CTI < 400 III b 100 CTI < 175 A kúszóútképzési összehasonlítási számokat az IEC 60112 (DIN IEC 60112 / DIN VDE 0303-1) szerint, a speciálisan erre a célra készített, A vizsgálati eredménnyel rendelkező minta esetére kell meghatározni. *) Feltételezzük, hogy az üzemi eszközök mérési feszültségének értéke nem esik az áramellátó rendszerek névleges feszültségének értéke alá. **) Az 1. táblázatban a közös változások miatt a ** jelentését nem vettük át; ez az alábbiakat jelenti: a /-vonal háromfázisú, 4 vezetős rendszert jelöl. Az alacsonyabb érték a külső vezető és a nullavezető közötti feszültség, a magasabb érték pedig külső vezető - külső vezető közötti feszültség. HA csak egy érték van megadva, akkor az a háromfázisú, 3 vezetős rendszerre vonatkozik, és a külső vezető - külső vezető közötti feszültséget jelöli. A 3a és 3b táblázatokban az 1. táblázat értékeire továbbra is a **-jellel utalunk..4
Elektronikai adatok Áramterhelhetőségi görbe (Terhelésleértékelési görbe) Az áramterhelhetőségi görbéből leolvasható, mekkora áramok folyhatnak tartósan egyidejűleg az összes lehetséges kapcsoláson keresztül, ha a vizsgált eszköz különböző, a felső határhőmérsékletet nem meghaladó környezeti hőmérsékleteknek van kitéve. Bázisgörbe Az alkatrész felső határhőmérséklete Áramterhelhetőségi görbe Egy alkatrész felső határhőmérséklete az a méretezési érték, amely az alkalmazott anyagokból következik. A környezeti hőmérséklet és az áramterhelés által kiváltott hőtöbblet összege (veszteségi teljesítmény az átmeneti ellenállásokon) nem haladhatja meg az alkatrész felső határhőmérsékletét, hogy annak károsodását vagy tönkremenetelét elkerüljük. Az árammal való terhelhetőség ezért nem állandó érték, hanem csökken az alkatrész növekvő környezeti hőmérséklete függvényében. Az árammal való terhelhetőséget befolyásolja ezen kívül az alkatrész geometriája, a pólusszám és a csatlakoztatott vezetékek. Az árámterhelhetőséget a DIN IEC 60512 3. része szerint adják meg. Ennél fogva három különböző terhelőáram ( I 1, I 2,...) esetén mérik az eszköz beállt hőmérsékletét (t b1, t b2,...) és a beállt környezeti hőmérsékletet (t u1, t u2 ) Az értékeket a terhelőáramok, a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete, és az eszközök túl magas hőmérséklete közötti kapcsolatok ábrázolása következtében lineáris koordinátarendszerben mutatjuk be az 1. ábrán. Az ordinátára a terhelő áramok, az absz- t g = a vizsgált eszköz felső hőmérséklethatára t u = a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete I n = terhelő áram cisszára a környezeti hőmérsékletek kerülnek. Az eszköz felső hőmérséklet határának tg abszcisszáján lévő merőleges zárja a koordinátarendszert. Minden I 1, I 2, áramhoz tartozó eszköztúl magas hőmérsékleti középértékei ł t 1 = t b1 -t u1, ł t 2 = t b2 -t u2, a merőlegestől kiindulva balra kerülnek ábrázolásra. Az így kapott pontok egy parabola-formához hasonló görbén kerülnek összekötésre. t g = a vizsgált eszköz felső hőmérséklethatára t u =a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete I n = terhelő áram a = bázisgörbe b = redukált vezérgörbe (áramterhelhetőségi görbe) Mivel gyakorlatilag nem lehetséges, hogy maximálisan megengedett átmeneti ellenállású eszközt válasszunk ki a méréshez, a vezérgörbét redukálni kell. A terhelő áramok 80 %-ra történő redukciója adja meg az áramterhelhetőségi görbét, amelyben a maximálisan megengedett átmeneti ellenállások és a hőmérsékletmérés bizonytalanságait úgy kell figyelembe venni, hogy azok a tapasztalat szerint a gyakorlati alkalmazásnak megfeleljenek. Ha az áramterhelhetőségi görbe az alsó környezeti hőmérséklet tartományában kifelé eltér azon áram fölé, amelyet kapcsolodó vezetékkeresztmetszet áramterhelhetősége határoz meg, akkor az áramterhelhetőségi görbe ebben a tartományban a kisebb áramra korlátozódik..5
Általános műszaki adatok CE-jelzés Általában a CE-jelzésről A CE-jelzés különböző termékek és azok csomagolási egységei tekintetében nem minőségi ismertetőjegy, sem pedig minőségi, illetve biztonsági jelzés. A CE-jelzés olyan ellenőrző jelzés, melyet a szabad áruforgalom működése érdekében hoztak létre, és vezettek be az európai belső piacokon. A CE-jelzés nem a végfelhasználónak szól. Az adott termékhez tartozó CE-jelzéssel a gyártó csak azt erősíti meg, hogy fennáll az Európai Unió (EU) összes, az adott termékkel kapcsolatos irányvonalának való megfelelőség, ezért a CE-jelzés az irányvonalaknak való megfelelés bizonyítékának tekintendő és a felelős ellenőrző hatóságoknak szól. Ennek megfelelően az Eu-n belüli határátlépő forgalomban a Ce-jelzésnek útlevél jellege van. A eidmüller az Európai Közösség minden vonatkozó irányvonalát a legjobb tudása szerint vette figyelembe. Jelenleg a következő irányelvek érvényesek: 73/23 EG Villamos üzemi eszközök meghatározott feszültséghatárokon belüli használatra (kisfeszültségre vonatkozó irányvonal) 89/336 EG Elektromágneses kompatibilitás (EMC-irányelv) 98/37 EG gépek biztonságára vonatkozó irányelv Az irányelvekben hivatkozott normák már régóta a eidmüller fejlesztési normájához tartoznak, ami garantálja az európai irányelveknek való megfelelőséget. Az EN 45001 szerint akkreditált vizsgáló laboratóriumunk végzi a normáknak való megfelelőséggel kapcsolatos vizsgálatokat. A vizsgálati jelentések az akkreditálási eljárások keretein belül európaszerte elismertek. 73/23 EG Villamos üzemi eszköz alatt ezen irányvonal értelmében azok az üzemi eszközök értendők, melyek névleges üzemi feszültsége az 50-1000 V AC, illetve 75-1500 V DC tartományba esik. Amennyiben valamely elektronikai termék CE-jelzéssel van ellátva, az elektromágneses kompatibilitásra (EMC) vonatkozó irányelvnek - és adott esetben - a kisfeszültségre vonatkozó irányelvnek (50 V AC, illetve 75 V DC) meg kell felelnie. A kisfeszültségre vonatkozó irányelv szerint azon termék esetében kell megfelelőségi vizsgálatot lefolytatni, ahol az irányelvekkel való egyezőség vélelmezhető, amennyiben harmonizált európai szabványokra, vagy más műszaki specifikációkra, például IEC-szabványokra, vagy nemzeti szabványokra történik hivatkozás..6
Általános műszaki adatok EMC-irányelvek EMC-irányelv Az Európai Közösség az Európa Tanács 1989. május 3-i irányvonala a tagállamok elektromágneses kompatibilitással kapcsolatos jogi előírásainak összeegyeztetésére vonatkozóan (89/336/EG) c. rendelettel az EMC-t védelmi célnak nyilvánította. A védelmi célokat az 1992. november 19-i keltű, EMC-vel kapcsolatos törvény 4. cikkelye definiálja, mely az alábbiakat mondja ki: Az elektromágnese zavarok kialakulását oly mértékben kell korlátozni, hogy a telefon-, távközlő-, illetve egyéb eszközök rendeltetésszerű használata lehetséges legyen. Az eszközöknek megfelelő elektromágneses zavarállósággal kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy rendeltetészerű üzemeltetést tegyenek lehetővé. Eszközként az EMC-re vonatkozó törvény a következőket definiálja: Minden olyan villamos, illetve elektronikai berendezés, készülék és rendszer, amely villamos vagy elektronikai szerkezeti elemet tartalmaz. Ez vonatkozik a eidmüller által gyártott aktív/passzív alkatrészekre és az intelligens modulokra. A törvény betartása azon készülékek esetén vélelmezhető, melyek megfelelnek olyan harmonizált európai szabványoknak, melyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlönyében hoztak nyilvánosságra. Ide tartoznak az alábbi területeken alkalmazott készülékek: ipari berendezések orvosi és tudományos berendezések és készülékek informatikai eszközök. A eidmüller a vonatkozó szabványok szerint vizsgálja elektronikai termékeit a megállapodott védelmi célok teljesítése érdekében. A eidmüller elektronikai termékei az EMC irányelvek tekintetében 1. kategória Minden passzív alkatrész, mint például: állapotjelzéssel rendelkező kapcsok állapotjelzéssel rendelkező biztosítós kapcsok passzív átadóelemek állapotjelzéssel, illetve állapotjelzés nélkül túlfeszültség-védelem Ezen termékek nem keltenek zavaró hatásokat, és megfelelő zavarállósággal rendelkeznek. Ezen termékek az EMCtörvény, illetve az EMC irányelv szempontja alapján nincsenek ellátva CE-jelzéssel. 2. kategória Ezen termékek a harmonizált európai szabványokra való vonatkozást tartalmazó megfelelősségi vizsgálat elvégzését követően CE-megfelőségi jelzéssel vannak ellátva. Harmonizált szabványként érvényesek az alábbiak: EN 50081-1 Szakmai alapnorma - zavarszűrés (lakások, üzletek és kisüzemek esetén érvényes) EN 50082-1 Szakmai alapnorma - zavarállóság (lakások, üzletek és kisüzemek esetén érvényes) EN 50081-2 Szakmai alapnorma - zavarszűrés (Ipari területek) EN 50082-2 Szakmai alapnorma - zavarállóság (Ipari területek) EN 55011 RF-zavarszűrés -ISM-készülékek EN 55022 RF-zavarszűrés-Informatikai berendezések EN 61000-3-2 Hálózati felharmonikusok EN 61000-3-3 Feszültségingadozások EN 61000-4-x A zavarállóság kb. 10 részvizsgálata; részben még nincs ratifikálva A vizsgálatok alkalmazásai A szakmai alapszabályok mindig akkor kerülnek alkalmazásra, ha nem állnak rendelkezésre készülékspecifikus termékszabványok. A eidmüller termékek esetén az EN 50081-2 és EN 500082-2 szakmai alapszabványok szolgálnak alapul. Megjegyzés: Meg kell vizsgálni, hogy az EN 50082-1 szabvány milyen mértékben vonatkozik bizonyos termékekre, valamint, hogy az EN 50081-1 ill. 50082-1 szakmai alapszabványokat a vizsgálatok során figyelembe vették-e. A zavarállóságra vonatkozó szakmai alapszabványokban a környezeti jelenségek és azok vizsgált zavarási mértéke kerülnek meghatározásra. Kiegészítésképpen a eidmüller az A, B és C értékelési kritériumokat veszi figyelembe..7
Általános műszaki adatok Szövegkivonat az EN 50082-2 szakmai alapszabványból: A kritérium Az üzemi eszköznek továbbra is rendeltetésszerűen kell működnie. Nem léphet fel sem az üzemszerű viselkedés akadályozása, sem a működésnek a gyártó által meghatározott minimális üzemi minőségek bármelyike alá való csökkenése az üzemi eszköz előírásszerű működtetése esetén. Bizonyos esetekben a névleges üzemi minőséget az üzemi minőség valamely megengedett vesztesége helyettesítheti. Ha a minimális üzemi minőséget vagy az üzemi minőség megengedett minőségét a gyártó nem adja meg, akkor e két adat mindegyike levezethető a termék leírásából és a dokumentumokból, valamint abból, amit a felhasználó a rendeltetésszerű használat során az üzemi eszköztől ésszerűen elvárhat. B kritérium Az üzemi eszköznek a vizsgálatot követően továbbra is rendeltetésszerűen kell működnie. Nem léphet fel az üzemi viselkedés akadályozása, vagy működési veszteség a gyártó által meghatározott minimális üzemi minőség alatt, ha az üzemi eszközt rendeltetésszerűen működtetik. Bizonyos esetekben a minimális üzemi minőséget az üzemi minőség valamely megengedett vesztesége helyettesítheti. Bár a vizsgálat során megengedett az üzemi viselkedés akadályozása, azonban nem megengedett a beállított üzemmód megváltoztatása, vagy a tárolt adatok elvesztése. Ha a gyártó nem adja meg a minimális üzemi minőséget, vagy az üzemi minőség megengedett veszteségét, akkor e két adat mindegyike levezethető a termék leírásából, és a dokumentumokból valamint abból, amit a felhasználó a rendeltetésszerű használat során az üzemi eszköztől ésszerű módon elvárhat. A szakmai alapszabványokban a B kritériumot kérik leggyakrabban és a eidmüller ezt alkalmazza. Egy AVE ANALOG csatolóelem példáján keresztül illusztráljuk: A vizsgálat során az analóg csatolóelem olyan értékeket alkalmazhat, amelyek a megengedett tűréstartományokon kívül esnek. A vizsgálat után az értéknek ismét a rendelkezésre álló tűréstartományon belül kell lennie. Általános szerelési utasítások Az üzemi minőséggel és az A és B kritériummal összhangban, valamely, kívülről származó zavarás ideje alatt a termékek befolyásolhatók. Ezt optimális szereléssel - amennyire csak lehetséges - el kell nyomni. Intézkedések: Termékek zárt fémházba való beépítése (kapcsolószekrény, fémház) A tápfeszültség védelme túlfeszültség-védelmi modullal (230/400 V AC hálózati feszültség esetén PU típussal, 24 V DC esetén EGU-val vagy LPU-val). Analóg adatátviteli jelek esetén kizárólag árnyékolt vezetéket szabad használni. A létesítés, karbantartás és üzemeltetés során be kell tartani a munkavédelmi előírásokat. Az elektronikus moduloknak a zavarforrásoktól (például váltóirányító) és az erős áramú vezetékektől min. 200 mm-re kell elhelyezkedniük. A környezeti hőmérséklet és a levegő relatív páratartalmá nak betartása A hosszú vezetékeket túlfeszültség-védelemmel kell ellátni. A biztonság érdekében a hordozható URH adóvevőket és a mobiltelefonokat csak 2 méternél nagyobb távolságban szabad működtetni. C A kritérium Ideiglenes működéskiesés megengedett, ha a működés saját magától újra helyreáll, vagy ha a működés a beállító- kezelő elemek működtetésével újra létrehozható..8
Általános műszaki adatok IP-védettségi fokozat DIN EN 60529 szerint A védettségi fokozatot egy rövidítés jelöli, amely az IP betűkből és a védettségi fokot jelölő számjegyből tevődik össze. Példa: I P 6 5 2. számjegy: víz elleni védelem 1. számjegy: szilárd test elleni védelem Szilárd idegen test elleni védelem (1. számjegy) Jelzőszám Víz elleni védettségi fokozat (2. számjegy) Jelzőszám 0 Védettség nélkül 0 Védettség nélkül 1 Védett 50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Kézfejjel nem érinthetők a veszélyes részek. 1 A függőlegesen eső cseppek nem vezethetnek károsodáshoz. 2 Védett 12,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Ujjalnem érinthetők a veszélyes részek. 2 A függőlegesen eső cseppek nem vezethetnek károsodáshoz, amennyiben a tokozat a függőleges mindkét oldalán 15 -ig hajlított. 3 2,5 mm Védett 2,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Szerszámmal nem érinthetők a veszélyes részek. 3 A függőleges mindkét oldalán 60 -ig terjedő szögben permetezett víz nem vezethet károsodáshoz. 4 Védett mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Dróttal nem érinthetők a veszélyes részek. 4 A tokozat felé bármely irányból spriccelő víz ellen védett. 1,0 mm Porvédett. Nem akadályozott teljes mértékben a por 5 bekerülése, de olyan mennyiségű por nem tud bejutni,ami akadályozza a rendeltetésszerű működést vagy korlátozza a biztonságot. 5 A tokozat felé bármely irányból, sugárban érkező víz ellen védett. 6 Portömör, a por nem jut be 6 A tokozat felé bármely irányból, erős sugárban érkező víz ellen védett. 7 1 m Víz nem folyhat be károsodáshoz vezető mennyiségben, ha a tokozatot normalizált nyomási és idő feltételek mellett víz alá kerül. 8 Víz nem folyhat be károsodáshoz vezető mennyiségben, ha a tokozat hosszabb időre víz alá kerül, a gyártó és a felhasználó által egyeztetett körülmények között. A feltételeknek súlyosabbaknak kell lennie a 7. jelzőszám alatt feltüntetett körülményeknél..9
Általános műszaki adatok AG-vezeték átszámítása mm 2 -re AG Az AG az American ire Gauge rövidítése. Ez az elnevezés csak egy szám, és semmit sem mond a tulajdonképpeni vezetékkeresztmetszet nagyságáról. Az AG és a mm 2 közötti kapcsolat a következő táblázatban látható: Vizsgálótüske IEC 60947-1 8.2.4.5.2. rész szerint A sorkapocsra megadott legnagyobb keresztmetszetű vezeték bevezethetőségének ellenőrzése Ellenőrzés sablon segítségével AG mm 2 28 0,08 26 0,13 24 0,21 22 0,22 20 0,52 19 0,65 18 0,82 17 1,04 16 1,31 15 1,65 14 2,08 13 2,63 12 3,31 11 4,17 10 5,26 9 6,63 8 8,37 7 10,55 6 13,30 5 16,77 4 21,15 3 26,67 2 33,63 1 42,41 0 53,48 Vezetékkeresztmetszet Kaliber A forma B forma Merev vezeték (egy-vagy többeres) mm 2 Jelzés Átmérő a mm Szélesség b Jelzés Átmérő a mm 1,5 A 1 2,4 1,5 B 1 1,9 2,5 A 2 2,8 2,0 B 2 2,4 4 A 3 2,8 2,4 B 3 2,7 6 A 4 3,6 3,1 B 4 3,5 10 A 5 4,3 4,0 B 5 4,4 16 A 6 5,4 5,1 B 6 5,3 25 A 7 7,1 6,3 B 7 6,9 35 A 8 8,3 7,8 B 8 8,2 50 A 9 10,2 9,2 B 9 10,0 70 A 10 12,3 11,0 B 10 12,0 95 A 11 14,2 13,1 B 11 14,0 120 A 12 16,2 15,1 B 12 16,0 150 A 13 18,2 17,0 B 13 18,0 Engedélyezett eltérés a és b mm 0 0,05 0 0,06 0 0,07 0 0,08.10
.11
Alapanyagok Szigetelőanyagok Azon célból, hogy megfeleljünk a termékeinkkel szemben állított követelményeknek, különböző, a fel használási területnek megfelelő szigetelőanya-gok használata szükséges. A eidmüller által használt összes szigetelőanyag károsanyag-mentes. Nagy hang-súlyt helyezünk a kadmium mentes anyagok használa-tára. A szigetelőanyagok nem tartalmaznak nehézfém bázisú festékpigmenteket, illetve nem tartalmaznak dioxin - és furánképző anyagokat. Műanyag rövidítés Kerámia Kerámia A kerámia kiváló anyag az elektrotechnika számára, mivel minden követelménynek megfelel. A kerámia hőálló, víztaszító, szikraálló és kúszóárambiztos. A nagyfokú mechanikai szilárdságnak, az alacsony veszteségfoknak, a kiváló hőállós-ágnak köszönhetően az anyag jó kémiai stabilitással bír és nagyon időálló. Hőre keményedő műanyagok Gemin KrG Epoxigyanta EP A hőre keményedő műanyagokat nagyfokú alakstabilitás, csekély vízfelvétel, különösen jó elfolyásbiztonság és kiváló tűzállóság jellemzi. A hőre lágyuló műanyagokkal összehasonlítva a tartós használati hőmérséklet magasabb. Fokozott hőterhelés esetén a hőre keményedő műanyagok alakszilárdsága jobb, mint a hőre lágyuló műanyagoké. A hőre lágyuló műanyagokkal összehasonlítva hátrány viszont a hőre keményedő műanyagok alacsony rugalmassága. Szigetelőanyag melamingyanta préselt massza MF típus 156 (DIN EN ISO 14 528) epoxigyanta szervetlen töltőanyagga Szín fehér középsárga fekete Leírás legmagasabb tartós használati hőmérséklet magas tűzállóság víztaszító tulajdonság magas kúszóáramszilárdság magas tartós használati hőmérséklet magas tűzállóság magas kúszóáramszilárdság kiváló villamos tulajdonságok nagyon magas tartós használati hőmérséklet ellenálló nagy energiájúsugárzással szemben inherens tűzállóság inherens tűzállóság halogén- és foszformenteskivitel Tulajdonságok Spec. átmenőellenállás IEC 93 szerint Ω x cm 10 11 10 14 Átütési szilárdság IEC 243-1 szerint kv / mm >10 10 160 Kúszóáram biztosság (A) IEC 112 szerint CTI 600 600 600 Felső max. engedélyezett hőmérséklethatár C 250 130 160 Alsó max. engedélyezett hőmérséklethatár statikus C 60 60 60 Éghetőség UL 94 szerint V-0 (5 V-B) V-0 (5 V-A) V-0 Tűzállóság vasúti normák szerint.12
Alapanyagok Hőre lágyuló műanyagok emid Poliamid PA Poliamid PAGF Polibutilén-tereftalát PBT Polikarbonát PC A wemid olyan módosított hőre lágyuló műanyag, melynek tulajdonságai speciálisan az általunk gyártott kötések követelményeihez illeszkednek. A poliamiddal összehasonlítva előnye a jobb tűzállóság és a megnövelt tartós használati hőmérséklet. A wemid megfelel a vasúti alkalmazás NF F 16-101 szerinti szigorú követelményeinek. A poliamid (PA) műszaki célra egyik leggyakrabban használt műanyag. Előnyei a jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok, a rugalmasság és a törésállóság. Ezen kívül ez az alapanyag kémiai felépítése alapján égésgátló anyagok használata nélkül is jó tűzállóképességgel rendelkezik.. Az üvegszál erősítésű poliamid (PG GF) kitűnő méretstabilitást és nagyon jó mechanikai tulajdonságokat kínál, ami lehetővé teszi végbakként való alkalmazását. A poliamiddal szemben megerősítés nélkül ezt az alapanyagot az UL 4 szerinti HB éghetőségi osztályba kell besorolni. A hőre lágyuló poliészter (PBT) kiváló méretstabilitást nyújt - ezért használják dugaszolható csatlakozásoknál -és magas tartós használati hőmérsékletet tesz lehetővé. Más szigetelő anyagokkal szemben kisebb a kúszóáram szilárdsága. speciális eidmüller szigetelőanyag szigetelőanyag szigetelőanyag az alkalmazásnak megfelelően üvegszálerősítéssel vagy anélkül az alkalmazásnak megfelelően üvegszálerősítéssel vagy anélkül sötétbézs bézs bézs narancs szürke megnövelt tartós használati hőmérséklet jobb tűzállóság halogén- és foszformenteskivitel csekély füstképzés tűz esetén vasúti alkalmazásra minősített rugalmas, törésbiztos jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok önkioltó képesség kiváló méretstabilitás nagyon jó mechanikai tulajdonságok kiváló méretstabilitás jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok dioxin- és furánképző anyag mentes kivitel kiváló méretstabilitás magas tartós használati hőmérséklet magas elektronikai szigetelőképesség halogénmentes kivitel 10 12 10 12 10 12 10 13 10 16 25 30 30 28 30 600 600 500 200 175 120 100 100 115 / 130 115 / 125 50 50 50 50 50 V-0 V-2 HB V-0 V-2 / V-0 I2 / F2 *) I2 / F2 *) a LUL E 1042 szerint is minősített.13
Alapanyagok Fémek A eidmüller termékekhez az elektrotechnikában jól bevált alapanyagok kerülnek felhasználásra. Minden anyagot szigorú minőségi ellenőrzésnek vetünk alá DIN EN ISO 9001 szerinti tanúsítvánnyal rendelkező QM (minőség ellenőrzési rendszer) segítségével. A környezet kímélése az anyagok kiválasztásánál döntő szerepet játszik. Minden, a eidmüller által felhasznált fém a legújabb műszaki ismeretek alapján kerül kiválasztásra, feldolgozásra és felületi kezelésre. Acél alapanyagok Az acél alkatrészeket galvanikusan horganyozzuk, és kiegészítő passziválással látjuk el kromátréteg segítségével. A felületvédelem megfelel a legmagasabb követelményeknek. A cink korrózióvédő hatása még akkor is hosszabb ideig fennáll, ha a cinkréteg karcolás vagy pórusok következtében részlegesen megsérül. A cink elektrolitikus folyadék hatására az acéllal szemben negatív elektrokémiai potenciállal bír (öngyógyító effektus). A cink fémionjai az acélhoz vándorolnak, ezáltal hosszú időre megakadályozva az alapanyag megtámadását. Vezető alapanyagok A vörösréz, sárgaréz és bronz áramvezető alapanyagok nagy vezetőképességükkel is kitűnnek a jó mechanikai tulajdonságaik mellett. A felületeket általában ón réteggel látjuk el. Az ón réteg jó alkalmazkodó érintkezést garantál, ami alacsony átmeneti ellenálláshoz vezet. Az ón réteg a maradandóan jó elektronikai tulajdonságokon kívül kiváló korrózióvédelmet nyújt. A forrasztott csatlakozásokat szintén ón réteggel látjuk el. A forraszthatóság hosszabb időre (raktározási idő) történő biztosítása érdekében a sárgaréz alkatrészeknél kiegészítésképpen egy nikkel réteget viszünk fel diffúziós zárként. A nikkelréteg hatékonyan akadályozza meg a cinkatomok sárgarézből való kilépését. Zink Zink.14
Alapanyagok Áramterhelhetőségi görbe A maximális áram, amit egy sorkapocs vezethet, függ: a sorkapocs saját felmelegedésétől a környezetei hőmérséklettől a csatlakoztatott vezeték keresztmet szetétől Áramterhelhetőségi görbe 35 Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 100 C Poliamid 66 Minden eidmüller sorkapocs számára meghatároztunk egy legmagasabb használati hőmérsékletet, melyet a tartós használat során nem szabad átlépni. A tartós használati áram függ a sorkapocsban alkalmazott szigetelőanyagtól. Az EN 60 947-7-1 szerint a sorkapocs maximális engedélyezett felmelegedése 45 K lehet. Terhelési áram [A] 30 25 20 15 10 5 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 A szigetelőanyagtól függő tartós használati hőmérséklet csökkentve a sorkapocs EN 60 947-7-1 szerinti maximálisan engedélyezett maximális felmelegedésével, megadja a maximális környezeti hőmérsékletet, amelynél a sorkapcsot legalább a névleges áramával terhelhető. Az 1. és a 3. ábra az áramterhelési görbét szemlélteti egy 32 A-es névleges áram példáján a szigetelőanyag függvényében. Terhelési áram [A] 35 30 25 20 15 10 5 Környezeti hőmérséklet T C] Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 120 C emid 0 Hőre lágyuló műanyag (Poliamid 66) emid Hőre keményedő műanyag (MF 150 KrG) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 Környezeti hőmérséklet T [ C] Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 130 C MF 150 KrG 35 A szigetelőanyagtól függően a névleges áram PA 66 esetében 55 C-os, a wemid eidmüller szigetelőanyag esetében 75 C-os, hőre keményedő szigetelőanyag esetében (KrG) 85 C-os környezeti hőmérsékletig vezethető. E felett a hőmérséklethatár feletti hőméérsékletek esetén az áramot az áramterhelési görbe alapján csökkenteni kell. Terhelési áram [A] 30 25 20 15 10 5 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 Környezeti hőmérséklet T [ C].15
Csatlakozás technológiák A kötéstechnika szabad megválasztása Húzókengyeles kötés Nyomókengyeles kötés IDC-technológia A eidmüller húzókengyel rendszere optimálisan ötvözi az acél és a vörösréz specifikus tulajdonságait. A húzókengyel rendszer mindezideáig sok ezerszeresen bevált a eidmüller termékekben. Mind a húzókengyel, mind a rögzítőcsavar edzett acélból készül. A húzókengyel rendszerrel jön létre a szükséges kapcsolóerő. A húzókengyel a csatlakoztatandó vezetékeket a vörösrézből vagy a kiváló minőségű sárgarézből készült áramsínhez préseli. A eidmüller edzett húzókengyelével gáztömör, rezgésálló kapcsolat jön létre a vezeték és az áramsín között.. A szabadalmaztatott nyomókengyeles csatlakozási rendszerrel a eidmül ler csavaros csatlakoztatási rendszert fejlesztett ki a nagy keresztmetszetű vezetékekhez. A vastag vezetékek kapocshelyre való - gyakran nehézkes - bevezetését megkönnyíti, hogy a csavaregység könnyen kivehető a kapocsból. A vezetéket ezután közvetlenül az áramsínre kell helyezni, és a csavaregység behelyezése után rögzíteni kell a vezetéket. Az IDC-technológia (Insulation Displacement Connection) a vörösréz vezetékek csatlakoztatásának olyan módja, melyhez nem szükséges a vezetékek előkészítése, nincs szükség csupaszolásra és krimpelésre. A vezetékek csatlakoztatásakor áthatolunk a vezeték szigetelésén és ezzel egyidejűleg létrejön az érintkezés a vezeték és az áramsín között. A eidmüller IDC-elv ez esetben éppúgy, mint a többi csatlakozási mód esetében, szétválasztja a mechanikai és az elektronikus funkciót. A rozsdamentes nemesacélból készült rugó az áramvezető sínt a vezetékekhez préseli, és ezáltal alacsony átmeneti ellenállást és gáztömör, rezgésálló kötést garantál. TOP kötés Húzórugós kötés A eidmüller TOP csatlakozó rendszere teljesíti a vezeték bevezetésének és a csavar kezelésének párhuzamosságával kapcsolatos követelmény. Bizonyos szerelési viszonyok között, például a beépített szekrényekben kis oldaltávolságoknál ez jelentős bekötési előnyökkel jár. A TOP csatlakozórendszer egyesíti az acél és a vörösréz specifikus tulajdonságait. Az edzett acél nyomókengyele keresztül a vezetéket közvetlenül a vörösrézből vagy sárgarézből készült áramvezető sínhez préseljük. A nagy érintkezési erő gáztömör csatlakozást garantál a vezeték és az áramvezető sín között. A eidmüller húzórugós rendszer hasonlóan működik, mint a jól bevált húzókengyeles csatlakozás. A húzórugó esetében is megmaradt a mechanikai és elektronikus funkció szétválasztása. A kiváló minőségű, rozsda- és saválló acélból készült húzórugó a vezetékeket a galvanizált vörösrézből készült áramvezető sín felé húzza. A felületkezelt áramsínnek köszönhetően alacsony átmeneti ellenállás és magas fokú korrózióállóság jön létre. A húzórugó kiegyenlítő hatása következtében ez hosszú időre megmarad..16
Csatlakozás technológiák A rezgésbiztonság elve Push In-technológia A Push In-technológiánál a lecsupaszított merev vezetéket ütközésig benyomjuk a kapocshelybe, és kész! Szerszám használata nélkül megbízható, rezgésálló, gáztömör kötés jön létre. Hajlékony vezetékek krimpelt érvéghüvellyel, illetve ultrahanggal tömörített vezetékek is minden probléma nélkül csatlakoztathatók. A nemesacél rugó garantálja a vezeték nagy kötéserősségét az áramsínen (réz-ón bevonatos). A vezeték kihúzó erő ebben az esetben még nagyobb, mint a húzórugós kötéstechnikánál. Egy acél házban található rugó és egy vezetékütköző gondoskodik az optimális bekötési feltételekről és a csavarhúzó vezetéséről a kioldás során. Húzókengyel A rögzítő csavar meghúzásakor keletkező erő hatására a felső csavarmenet átlapolása felfeszül, ezáltal ellenhatást gyakorolva a csavarra. A eidmüller húzókengyel-rendszer rezgésálló. A csatlakoztatott vezeték elemi szálainak esetleges elmozdulása, zömülése a eidmüller húzókengyel elasztikus viselkedése által kiegyenlítődik. A rögzítő csavar utánhúzására emiatt nincs szükség. Nyomókengyel A rögzítő csavar szára és a rugós nyomókengyel közötti d hosszkülönbség hatására a nyomókengyel elasztikusan deformálódik a csavar meghúzásakor. A nyomókengyel nagy nyomóereje hozza létre a rezgésbiztonságot és egyenlíti ki a csatlakoztatott vezeték elhelyezési jelenségeit. A rögzítőcsavar utánhúzása ezáltal nem szükséges. d TOP A csavar meghúzásakor az acél nyomókengyel által kifejtett erő, úgy, mint a húzókengyelnél, a TOP csatlakozás csavarmenetének két felét széthúzza. Ezáltal fékező hatást fejt ki a csavarra, kiváló rezgésbiztonságot eredményezve..17
ATEX ATEX-irányelvek Védettségi osztály Az Európai Tanács EExe védelemmel kapcsolatos 76/117/EG irányelve 2003. július 1-jén hatályát vesztette. Jelenleg csak a 94/9/EG irányelv vagy ATEX 95 (ATEX: Atmosphère Explosive = robbanásveszélyes környezet), mely az úgynevezett New- Approach - irányelvekhez tartozik. Az Európai Unió minden országában, valamint Izlandon, Lichtensteinben és Norvégiáben érvényes. Ezekben az országokban olyan termékek értékesítésére és üzembe helyezésére vonatkozik, melyeket speciálisan olyan területekre fejlesztettek ki, ahol gázok, gőzök, köd vagy por miatt robbanásveszélyes környezet uralkodik. Vonatkozik a bányászatra és a tisztán mechanikus berendezésekre is. Védettség Kós CENELEC EN IEC Berendezéskateg robbanás védett Ált. követelmények 60079-0 60079-0 Olajtokozás o 60079-6 60079-6 2 Túlnyomástokozás p 60079-2 60079-2 2 Homoktokozás q 60079-5 60079-5 2 Nyomásbiztos tokozás d 60079-1 60079-1 2 Fokozott biztonság e 60079-7 60079-7 2 Gyújtószikra mentes ia 60079-11 60079-11 1 Gyújtószikra mentes ib 60079-11 60079-11 2 Gyújtószikra mentes ic 60079-11 60079-11 3 n típus (Ex n) n 60079-15 60079-15 3 Tokozás kiöntő anyaggal m 60079-18 60079-18 2 Robbanásveszélyes környezetek osztályozása CENELEC Robbanásveszélyes körny. Berendezés US osztályozás Éghető osztályozás előfordulása kategória NEC 500 anyagok IEC60079-10 0. zóna állandó, hosszú időtartamú 1G Class I, Div 1 gázok, gőzök 20 zóna vagy gyakori 1D Class II, Div 1 por 1. zóna alkalamnként 2G Class I, Div 1 gázok, gőzök 20. zóna 2D Class II, Div 1 por 2. zóna ritkán vagy 3G Class I, Div 2 gázok, gőzök 22. zóna rövid ideig 3D Class II, Div 2 por Robbanásveszélyes anyagok Gáz (pl.) CENELEC NEC 500 Propán IIA D Etilén IIB C Hidrogén IIC B Acetilén IIC A Metán (bányászat) I Bányászat (MSHA) Hőmérsékleti osztályok Max. felületi- Hőm. osztály Hőm. osztály hőmérséklet ( C) CENELEC NEC 500-3 450 T1 T1 300 T2 T2 280 T2A 260 T2B 230 T2C 215 T2D 200 T3 T3 180 T3A 165 T3B 160 T3C 135 T4 T4 120 T4A 100 T5 T5 85 T6 T6.18
ATEX ATEX-jelölések Jelölésminta DK 4 N V sorkapocs 1 2 Névleges feszültség a robbanásvédelem európai szimbóluma 3 Tanúsítványszám 4 5 Névleges keresztmetszet CENELEC- e védettségi fok fokozott biztonság II. készüléscsoport napokig (gázok, gőzök, köd, por) 2. készülékkategória alkalmazás 1. és 2. zónában megengedett alkalmazás gázokban G és/vagy porban D 1 2 3 4 5 Jelölésminta Fokozott biztonságú felszerelt ház 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Típus megjelölés Sorozatszám Megengedett alkalmazás gázokban G 2. készülékkategória alkalmazás 1. és 2. zónában Megengedett alkalmazás porban D CENELEC- e védettségi fok fokozott biztonság A szabványostól eltérő környezeti hőmérséklet CENELEC-védettségi fok td Hőmérsékletosztály pl.: T6 (gáz) és max. felületi hőmérséklet (por) (Pl.:: T6 T85 C) Tanúsítványszám 1 2 6 3 8 4 9 5 10 7 11 13 12 11 12 13 Névleges feszültség Névleges áram Teljesítményveszteség.19
A túlfeszültség-védelem alapjai Túlfeszültségvédelemre szol gá ló épí tõ ele mek Nincs olyan ide á lis épí tõ elem (al kat rész), amely a túlfeszültségvédelem ös szes mû sza ki kö ve tel mé nyét egy szerre tud ja tel je sí te ni. Ezért al kal maz nak olyan épí tõ ele me ket, ame lyek a fi zi kai ha tás mód juk ban el tér nek, de egy mást kiegé szí tik. Ezek spe ci á lis vé dõ ha tá sok kal ren del kez nek. A szu per gyors meg szó la lá si idõ ket, a nagy áram ter hel he tõ séget, az ala csony ma ra dék fe szült sé get, és a gyors feléledési idõt az egyes épí tõ ele mek ben nem egye sít he tõ. A gya kor lat ban há rom épí tõ elem ke rül al kal ma zás ra: 1. Szik ra kö zök 2. Varisztorok 3. Elnyomó diódák 1. Szikraközök U(kV) 1,0 0,5 U(kV) 1,0 0,5 A túlfeszültségvédelem op ti ma li zá lá sá hoz ezért, ezen épí tõele mek gon do san egyez te tett kom bi ná ci ó ját egy vé dõ mo dulban egye sí tik. 4. Kombinált kapcsolások 1μs t A meg ne ve zés is már azt mond ja: a nagy fe szült sé gek le ve zeté se, be gyúj tott szik ra kö zön ke resz tül (pl. GDT -Gas Discharge Tube), a föld fe lé tör té nik. A szik ra kö zök le ve ze té si ké pes sé ge na gyon nagy, el éri a max. 100 ka-t. A gáz töl té sû szik ra kö zö ket egy üveg bõl, vagy ke rá mi á ból (aluminium-oxid) ké szült szi ge te lõ ház ba épí tik be. A szik ra közök elekt ró dá it spe ci á lis öt vö zet bõl ké szí tik. A há zat vákumtömören sem le ges gáz zal, mint pl. ar gon vagy ne on, töl tik meg. A szik ra kö zök elekt ró dá it alak és tá vol ság vo nat ko zá sá ban úgy ren de zik el, hogy a raj tuk lé võ fe szült ség kö vet kez té ben tér erõs ség meg osz tás ke let kez zen, amely va ló ban eg zakt feszült ség ér ték kel ren del ke zik a szik ra köz be gyúj tá sá hoz. A szik ra köz bi po lá ri san mû kö dik. Ez a gyúj tó fe szült ség ér ték min den eset ben a raj ta lé võ túl feszült ség me re dek sé gé tõl függ. A gáztöltésû szikraközök gyúj tá si jel leg gör bé je azt mu tat ja, hogy a meg szó la lá si idõ an nál job ban meg rö vi dül, mi nél mere de kebb a túl fe szült ség. A gyúj tá si fe szült ség en nek meg fele lõ en ma ga sabb. En nek az a kö vet kez mé nye, hogy na gyon me re dek túl fe szült sé gek nél a gyúj tó fe szült ség - te hát a vé dõszint vi szony lag ma gas, és je len tõ sen a szik ra köz név le ges fe szült sé ge (kb. 600-800 V) fö lött le het. A be gyúj tott szik ra köz prob lé más ki ol tá si vi sel ke dé se hát rá nyos kö vet kez mé nyek kel jár hat. A fény ív nek igen ala csony az égé si fe szült sé ge, és csak ak kor al szik ki, ha a fe szült ség ez alá csök ken.ezért a szik ra köz geo met ri ai ki ala kí tá sa so rán ar ra is kell fi gyel ni, hogy a fény ív a hosz szú utak mi att, és a hû tés kö vet kez té ben, le he tõ leg ma gas égé si fe szült sé get tart son fenn, és ez ál tal vi szony lag ko rán kialud jon. En nek el le né re hos szabb után fo lyó áram ke let kez het. Ez pót ló la go san az ener gi át ki ve he ti a vé den dõ áram kör táp lálá sá ból. Ha té kony se gít ség: a szik ra kö zök so ros kap cso lá sa, és a gyor san mû kö dõ ol va dó biz to sí tó. 1μs t.20