és SZAKMAI MEGNYITÓ Igen tisztelt Kedves Barátaim! Kolléganők és Kollégák, LÁNG SÁNDOR Nagyon meleg szeretettel köszöntöm mindnyájukat a mai,számunkra nagyon kedves napon, amikor a hazai karszt ésbarlangkutatók I. OrszágosTudományos DiákköriTalálkozójáragyűltünk össze a vendégszerető Miskolc városi Nehézipari Műszaki Egyetemen, hogymegismerhessükegymás kutatási eredményeit, kutatási módszereit. Köszöntésem országosegyesületünk, a Magyar Karszt és BarlangkutatásiTársulat elnöksége nevében hangzik el, nagyon sok sikert éseredménytkívánva etalálkozó minden résztvevőjének. Akiküldött meghívó nagyon szerényen fogalmaz, mert csak találkozót említ, holott az előttünk álló sokoldalú, színes feladatsor úgy vélem,jóval több ennél,úgy, hogy magam jobban kedvelem konferenciaként tekinteni nagy létszámú találkozónkat itt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem falaiközött. Egyben köszönetem nyilvánul most meg mind az egyetem illetékes hatóságai,vezetősége,tdktanácsa éskiszbizottsága felé is,és az összes támogató szerveknek is, a találkozó, illetve konferencia megrendezésekornyújtott hathatós segítségért. Bejelentem, hogy konferenciánkon több mint 20tudományos előadás, valamint sok bemutató (részben a diaparádén,részben a szakmai tanulmányúton) hangzik majd elés szakmai vitaest megrendezésére is sor fog kerülni a Bányászklubban. Kedves szereplőink,előadóink a hazai egyetemiésfőiskolai diákság karszt és barlangkutatóinakszélesfrontjátképviselik a kedves házigazdanmetagjaitól kezdve a KLTEn, az ELTEn át az ETFről, akkvmfrííl, azyémfről, a NYTKFről, akeről és agfről jött kedves delegátusokig. Minthogy itt a Bükkhegységi barlangokban istaláltak már régebben is akutatók váltakozva melegebb, majd hidegebbéghajlatikörülményekközepette lerakódott üledékeket, ezért anegyedidőszaki földfejlődés benne a karszt ésbarlangfejlődés, valamint az őséghajlat gyakoriés igen sokoldalú változásának kapcsolatait atovábbiakban összefoglalóan fogjuk értékelni. NME Közleménye!) Miskolc, I 980. l. Sorozat, Bányászat, 28(34) füzet, 1 1511 7, 115
lmillió ennek Anegyedidőszaki földfejlődés egyiklegfőbbirányítója az őséghajlat.utóbbinak változásait azonban nemcsak aföldpálya elemek szekuláris változásai idézték elő, mert különben nem volna lehetséges egyegy, már 100év alatt kialakuló nagyon erős lehűlés, 23 C fokot ismeghaladó hemiszférikus középhőmérséklet süllyedéssel. 100 év alatt ugyanis pl. az ekliptikaferdeségének változása mindössze 45 ívmásodpercet tett ki, ami nagyon jelentéktelen és ugyanilyennek mondható egy évszázad alatt a földpálya excentrumosságának változása és vele a periheliumhosszúságváltozása is. A nagy értékű (2424 1/2 fokos) ekliptikaferdeség pl. mintegy 50%ban esik egybe aszárazföldi jégmennyiségekalapján számított hideg szakaszokkal és mintegy 45%ban a N. Shackleton által acsendesóceáni 28238as mélyfúrásklirnagörbéjénmutatkozó hideg szakaszokkal. Atélinapfordulós perihelium kis excentricitással, valamint közepes excentricitással mintegy 2/3részben anagyarányú jeges, illetve alehűléses szakaszokkal esik egybe, amint azt akllmapgörbe, illetve N. Shackleton görbéjének adatai tanúsítják. Aföldpálya elemek és az éghajlatváltozásokkapcsolatábanjelentkező is jelentik, hogy a negyedidőszakravonatkozó, Milankovic, Bacsák és Woerkom szerkesztette klírnagörbék és klírnanaptáraktúlhaladottak. Egyfelőlazért, mert visszaszámított anomáliák azt adataik között (pl. egyegy eljegesedés vagy egyegy meleg szakasz esetében)eltérés lehetséges. Ennek mértéke általában néhány ezer év.ezenfelül Woerkom már számítógéppel számolt vissza, amimég nagyobb eltérést jelenthetett egyes esetekben, különösen az ópleisztocénre nézve. Másfelől, pl. abacsák által rögzített mintegy 30hűvös, illetve hideg éghajlati hullámmal szemben évre visszamenőleg amennyiségnek a többszörösét lehet kimutatni, pl. Dansgaardgrönlandifúrásszelvénye vagyrónai adatai alapján. mai is A holsűűbb, hol pedig ritkább hullámokban mutatkozó éghajlatváltozások méreteink szerint sokkal hamarabb kezdődtek el, mint anegyedidőszak, mégpedig még az alsóoligocénben,ezelőtt körülbelül 38millió éve. E nagyon hosszú időtartamra való tekintettel a,,pleisztocéneljegesedések" elnevezés helyett már érdemesebb tercierkvartereljegesedésekről beszélni. Mivel pedig a meleg szakaszokban sokízben a jelenkorinál melegebb volt aföldiklíma, nem lehet szó egyetlen hosszú jégkorról, mert aköztes időszakok is legalább ugyanaddig tartottak. bekövetkezett kisebb Tekintettel a kvarter éghajlatváltozások sűrű egymásutánban nagyobbamplitúdójúhullámaira, anegyedidőszak finomabb tagolásának zéktanát, benne a sok évtizede kialakult klasszikus nevekkel korábbi neve atovábbiakban valószínűleg már nem is lehet abban aformában fenntartani, ahogyanmáig szerepeltek. Különösen ahosszú idejű interglanciálisok hagyhatók el, mert ezeknek az időtartamán belül istöbb meleg éstöbb hideg szakasz lehetett. Célszerű azonban a kimagasló nagyobb szakaszok neveit megtartani, "szakasz"meelöléssel és időtartam megjelöléssel egybekötve, hogy megmaradhasson a kapcsolat akorábbi szakirodalom megfelelővonatkozásaival is. Ennek megfelelően pl. awürmszakasz kb. 10100 ezer évre visszamenőleg volt, sok meleg, hideg ésátmeneti szakasszal a magasabbszélességeken. Hasonló volt a rissszakasz, vissza kb. 0,l0,3 millió évre,míg a mindelszakasz 0,30,5 millió, agünzsza 116
ha kan pedig 0,S0,7 millió évre voltak. A dunai szakasz 0,81,8 millió évre volt (más néven villafrancai szakasz), amégrégebbibíberszakasz (márfelsőpliocén)újabb 1 millió évvel vissza,még ugyancsak bővelkedett lehűléses és fehnelegedéses, rövidebb őséghajlati hullámokban. Azőséghajlat változásainak középhőmérsékletigörbéi ezekmodelljét kívánjuk megtervezni, és eváltozási folyamatokegész mechanizmusa részben vagy akár teljesegészben is hasonlíthat napjaink kisméretű éghajlatingadozásaihoz; Budapest ésprága 200 éves homogénközéphőmérsékleti időszakaszában is ugyanolyanszeszélyesen változik az éghajlat, mint anegyedidőszakban, csak mindössze kisebb amplitúdóval. És ha ki issimítjuk a középhőmérsékletigörbéket s az egyes évek adatai helyettúgynevezett átkaroló jellegű, többéves középhőmérsékleti adatokat használunk, nem kapjuk meg azegyszeű hullámmozgás alkotta görbét, hanem a kisamplitúdójúhullámok rárakódnak a nagyobbamplitúdójúakra, a nagyobbak pedigszuperponálódnak a még nagyobbakra,ésígy tovább. Csak akisimítás mértékétől, illetve a kisebb hullámcsoportok redukciójánaklehetőségétőlfügg az, hogy milyenfinomsággal tudjukérzékelni aklírnaváltozások nagyságát,főleg a termikus viszonyokon keresztül. Ha sikerülne izotópos mérésekkel egy ezer méteres alföldi mélyfúrás fmomrétegtani idősorának alaposbemérése, ezúj távlatokat nyithatna apeleoklimatológiai kutatásokban is. A fenti elvárásoknak azonban csakis egyegy teljesen,hiánytalanul lődött üledéksorozat tehet eleget, mint például amélyóceániüledékgyűjtők, ahol lassú és egyenletes a rétegfelhalmozódás, minden megszakítás nélkül. Ezzel kapcsolatbanelég csak utalni N. Shackleton mélytengerifúrásszelvényére a Hawaiiszigetek és az egyenlítő közötti területen. Afelszíni vízhőmérséklet ingadozása azonban itt már csak körülbelül i 2 C fok lehetett, tekintettel atrópusi körülményekre, mivel az erős éghajlatváltozások anegyedidőszakban is csak a magasabb, meg részben még a közepesföldrajziszélességekre terjedtek ki. ABacsák által kiszámított évi fél Kcal sugárveszteség leobban csak a legmagasabb szélességeken érvényesül, ahol arészesedése az összes sugárzásból az l%ot iselérheti,mígmagyarországszélességén ez arészesedés már csak fél %ot érhet el. De a klirnaváltozásokat előidéző bonyolult okok atrópusokon iskimutathatók: Shackleton klímagörbéjének lefutása is ugyanolyan sok hullámösszetevőt jelez, mint amilyen amár tárgyalthomégénközéphőmérsékleti görbék összetett hullámainak menete. Itt azonban a hőmérsékleti amplitúdók és vele a középhőmérsékleti ingások is a legkisebbek, mint mindenütt atrópusokon. Az elmondottak megerősítik ama nézetünket, hogy a hazai barlangoknegyedidőszaki üledékei isváltozatos és gyakorta ellentétes őséghajlattanikörülmények között rakódtak leés ennek következtében ezek is nagyon alkalmasak lehetnek egyegy rövidebbhosszabb kvarter szakasz földrajzi környezetének rekonstruálására. Nyilván utal erre konferenciánk több előadásának anyaga is.ezért ajövőben is igen hálás feladatnak ígérkezik a hazai barlangok, mint élőhelyek sokoldalú szpeleológiai kutatása. komplex állati, át esetleg ősember Ezzel atudományos diákköri konferenciánkat megnyitom. 117
Aszerző címe: DR. LÁNG SÁNDOR egyetemi tanár Eötvös Lóránt Tudományegyetem Budapest
ANEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI I. sorozat BÁNYÁSZAT 28.KÖTET, 34. FÜZET KARSZT ÉS BARLANGKUTATÓK I.ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TALÁLKOZÓJÁNAK ELŐADÁSAI MISKOIL, 1980.
HU ISSN 03246620 AFÜZETET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR.PETHŐ SZILVESZTER tanszékvezető egyetemitanár, abányamérnöki KarTudományos Diákköri Tanácsa elnöke, arendező Bizottság elnöke LÉNÁRT LÁSZLÓ egyetemitanársegéd, a TDKKarszthidrológiai Szakcsoport tanárvezetője, arendező Bizottság titkára SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: ZAMBÓ JÁNOS felelős szerkesztő BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS A.PÁL, TARJÁN IVÁN Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért felelős: Dr.Kozák Imre rektorhelyettes NME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: KSZ804280NME MiskolcEgyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTHIIl.3183Il976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szerkesztő: Kovácsné Kismarton Gabriella Megjelent az NME Közleményeí Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1980. okt. l.1980. nov. 1.Sokszorosítóba leadva: 1980. nov. 9. Példányszám: 500 Készült IBM72 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ 560159 és MSZ 560255. szabványok szerint 8 BIS ív terjedelemben Asokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
.... 11........................... 1.... l........ 1 1 TARTALOMJEGYZÉK Karszt ésbarlangkutatók I. OrszágosTudományos Diákköri. Találkozója 1 Dr.LángSándor: Szakmai........................... megnyitó 115.......................... 119 Veres. Lajos: AKirály Lajosbarlang. VirágZoltán: lstvánlápaibaxlang Simon Ernő: ATekenősi Feketebarlang geológiai felépítése és. genetikája Lénárt László: Újabbadatok abükkhegység leghosszabbbarlangjának kutatásáról.......................................... 147 Piros HajnalkaPukánszky Antal: Kőzetföldtani vizsgálatok a Baradlabaxlangban. Lévay Tibor:............................. Üregektérképezése 175 Dobos Sándor: Fénymetszéses eljárás alkalmazása. barlangmérésben 81 PéteryKristóf: Axonometrikus.................... barlangtérképek 190 Dr. NagySándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai ismeretek....................................... 193 Somodi László: A barlangi fotózás. 33 39 61........................... 199 K ubassek János_Dr. TarKároly:Geohidrológiai vizsgálatok a Békebarlang vízgyűjtőterületén 205................................... Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi éspálvölgyi..................................... barlangban 217 Kubassek JánosMóga János: Azészaknyugati Gerecse......... baxlangiai 231 241