Fókuszban a hazai infokommunikációs ágazat

Fókuszban a hazai infokommunikációs ágazat Eredmények Kitekintés a jövőbe Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár

A RAJTKÖVÖN Viszonylag magas ellátottság, rendkívül alacsony használat A vállalkozások 78,1%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással 8,2%-os az integrált vállalati szoftvereket alkalmazó vállalkozások aránya Uniós átlag feletti lefedettség, kevés előfizető Közel 94%-os alapszintű szélessávú lefedettség A háztartások 52,2%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással 2010 Ellentétes érdekek, átláthatatlan struktúra Párhuzamos fejlesztések Szigetszerű projektek Nem azonosított egységes célrendszer Állami informatikára költött forrás: 100 Mrd Ft/év különböző rendszerek interoperabilitásának hiánya Nagyon magas digitális írástudatlanság, hiányzó célrendszer Több mint 50%-os digitális analfabetizmus Alacsony forrásallokáció Nem azonosított, célcsoportok, hiányzó állami célok 2

A LEGSÜRGŐSEBB MŰTÉTEK AZ ÁLLAM MINT FELHASZNÁLÓ A kormányzati IT vonalon indult el a legnagyobb hatású munka, a legtöbb változás az állam működésének racionalizálása terén ment végbe 2010-2014 között Kormányzati közigazgatási szolgáltatások informatikai támogatása Szolgáltatás fejlesztés egyablakos ügyintézés Egyetlen központi rendszer helyett SZEÜSZök Alkalmazások konszolidációja 2011-től A párhuzamos elektronikus adatfeldolgozási tevékenység egységesítése, egy helyen történő ellátása. Nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvény: kizárólagossá tett állami üzemeltetés Géptermek konszolidációja 2012-től Kevesebb, de korszerűbb gépterem. Közel tucatnyi kormányzati hálózat konszolidációja 2011-től Ezzel lehetővé vált az egységes kapacitásgazdálkodás, ami csökkenő költségek mellett is jelentős hálózati minőségjavulást eredményezett. NHP Főszereplők: NISZ (Pro-M, Idomsoft), KIFÜ, MVM-NET elvek: központi koordináció, egységes belső üzemeltetés, párhuzamosságok felszámolása stb. 3

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT 2011 2014 Végpontszám 2187 db 4750 db EKG: 2187 db (2011.08.30) (NTG: 2014.01.01.) Érintett intézmények (ZRH: 497 db, 2011. 12.31) 70 110 Gerinchálózat kapacitása 1 GB 10 GB Felhordó hálózat sávszélessége 3,541 Mbit/s átlag EKG 0-1 Mbit/s: ~14,8 % 1 10 Mbit/s: ~74,9 % 10 100 Mbit/s: ~5,6 % 100 1000 Mbit/s: ~4,7 % 1000 Mbit/s fölött: 0 % 0,507 Mbit/s átlag ZRH érintett végpontjai 9,790 Mbit/s átlag NTG 0-1 Mbit/s: 0,2 % 1 10 Mbit/s: ~57,3 % 10 100 Mbit/s: ~36,1 % 100 1000 Mbit/s: ~4,9 % 1000 Mbit/s fölött: ~1,5 % 16,293 Mbit/s átlag NTG érintett végpontjai 4

EKOP PROJEKTEK ELŐREHALADÁSA AZ ÁLLAM MINT FELHASZNÁLÓ 2007-2012 2012-2014 2-3 éves csúszásban volt a projektek jelentős része EKOP projekttámogatási rendszer révén jelentős gyorsulás A projektek előkészítését és végrehajtását szabályozó eljárásrend bonyolult és bürokratikus volt A projektek előkészítettsége gyakran sem szakmailag, sem informatikailag nem volt megfelelő A végrehajtás alatt levő projektek többségénél is jelentős csúszás volt tapasztalható, a szakmai tartalom módosítása, a sikertelen közbeszerzések, a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű erőforrás miatt. A teljes EKOP keret 127 Mrd Ft, amely teljes egészében lekötésre került, sőt túlvállalást is tartalmaz az operatív program 15 Mrd Ft értékben Jelentősen felgyorsultak a kifizetések, sikerül teljesíteni a források felhasználását A 2013. évben sikerült teljesíteni az abszorpciós célkitűzéseket, a kedvezményezettek részéről nagyobb mértékű kifizetési kérelem került benyújtásra (41,9 Mrd), mint a 2007. január 1-2012. december 31. közötti időszakban összesen (41,2 Mrd) 5

DIGITÁLIS ÁLLAM FEJLESZTÉSE MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁS Ekszt. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. LX. törvény Külön ágazati törvény nem csak a hatósági ügyintézésre Elektronikus közszolgáltatás: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (KR) nyújtott elektronikus szolgáltatások (infrastruktúra központú) KR monopólium Ügyintézés: alapvetően az ügyfél és a hatóság közötti kérelemre (iratra) épül (ÁNYK) KR működtetője, üzemeltetője KET. Hatósági eljárási szabályok között került szabályozásra. Egyes ágazati jogszabályokba külön kell beépíteni a Ket. szerinti elektronikus ügyintézés alkalmazását. Szolgáltatás központúság: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ) bevezetése Technológia semlegesség, KR elemei megmaradnak, mint az elektronikus ügyintézés lehetséges, de nem kizárólagos eszközei Papír alapú ügyintézés modellezése helyett nyilatkozat (közlés) alapú ügyintézés (elektronikus ügyintézés fogalma (Ket. 172. c)pont) irat nem feltétlenül szükséges) SZEÜSZ szolgáltatások felügyelete, nyilvántartása, érdemi hatósági hatáskörrel 6

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG Az információbiztonságról szóló törvény rendelkezései: a központi államigazgatási szervekre, a Kormány és a kormánybizottságok kivételével; a fővárosi és megyei kormányhivatalokra; a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok képviselő testületének hivatalaira, a hatósági igazgatási társulásokra; a fent meghatározott szervek és ezen szervek számára adatkezelést végzőkre; a jogszabályban meghatározott, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozói; az európai létfontosságú rendszerelemmé és a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszereinek védelmére. 2013. július 1. 7

Kormányzati együttműködés, aktív támogatás Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács (Miniszterelnökség) Kiberbiztonsági Munkacsoportok Kiberbiztonsági Fórum (üzleti, tudományos, civil társadalom) Ágazati CERT-ek LRLIBEK (létfontosságú rendszerelemek CERT) GovCERT NEIH NBF 8

KORMÁNYZATI FELHŐ A projekt célja: A végrehajtás eszköze: Az elavult IKT erőforrások és a nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó géptermi kapacitások hosszú távon való kiváltása magas színvonalú üzemeltetési környezetet és hatékonyabb működtetést jelentő adatközpontokkal. E cél érdekében több helyszínen olyan adatközpont jön létre, amely lehetőséget biztosít a felhő alapú működést adó eszközök elhelyezésére, valamint későbbi kijelölés alapján egyes meglévő rossz állapotú géptermek kiváltására. A projekt eredményeképpen: Olyan felhő alapú informatikai szolgáltató központ áll majd rendelkezésére, amely a későbbi kormányzati projektek egy részénél az informatikai infrastruktúra beszerzést szükségtelenné teheti. 9

GOVCA - KORMÁNYZATI HITELESÍTÉS SZOLGÁLTATÁS http://hiteles.gov.hu/ Teljes körű ügyfél-azonosítás projekt, EKOP 2.3.8 2,15 mrd Ft A KET és a kapcsolódó VHR-ek (83-84/2012 korm. rend.) által előírt egyik első, az állam által kötelezően nyújtandó szeüsz Hitelesítésekhez szükséges tanúsítványok, illetve kézi kiadmányozási feladatokhoz megfelelő biztonsági szintű aláírási, továbbá azonosítási, titkosítási célú tanúsítványok Egyik legfontosabb eleme az elektronikus aláírás Felhasználási területek: számla kibocsátás, elektronikus dokumentumok érkeztetése, e-fizetési rendszerek, e-mail aláírás és titkosítás, naplófájlok hitelesítése, SSL tanúsítvány kiadása, hatóság között küldendő (államtitok kivételével) iratok titkosítása, stb. 10

DIGITÁLIS GAZDASÁG FEJLESZTÉSE I. AZ ÁLLAM MINT ÖSZTÖNZŐ/KERESLETÉLÉNKÍTŐ 2007-2013 GOP 2014-2020 GINOP 21,6Mrd Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem, valamint ASP központok létrehozásának támogatása 39Mrd A 2007-es szintről 2013-ra még a kétszeresére sem növekedett az üzleti alkalmazást használók aránya. Ez még mindig jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól (26,5%). Magyar cél a 30% elérése 2020-ra. 15,00% 13,20% 10,00% 5,00% 8,10% 5,80% 6,40% 8,20% 8,80% 9,50% 0,00% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 11

A HU-GO E-ÚTDÍJ RENDSZER Sikeres bevezetés 2,5 hónap alatt Rendszer indulása 2013. július 1. Aktuális főbb paraméterek: 6500km hosszú díjköteles úthálózat 2243 db elemi díjköteles szakasz 101 fix ellenőrző kapu, 45 saját mobil ellenőrző autó 41 szerződött / 24 auditált bevallási közreműködő Kiemelkedő eredmények Megszolgált útdíj 78,8 Mrd Ft (2013.07.01-12.31.) +5% 30,61 Mrd Ft (2014.01.01-03.16.) 35 ezer regisztrált ügyfél 123 ezer regisztrált jármű 64 ezer regisztrált OBU 12 12

NEMZETI MOBILFIZETÉS 13

DIGITÁLIS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYSZERŰTŐL A KOMPLEXIG Első szintű (komplexitású) projektek Második szintű (komplexitású) projektek Harmadik szintű (komplexitású) projektek Közösségi internet hozzáférési pont emop vagy tisztán oktatás (TÁMOP 2.1.2) emop-ok száma: 1612 TÁMOP 2.1.2-ben informatikai képzésen tanúsítványt kapott magánszemélyek száma: ~20 000 fő emop 2.0 jelen van az etanácsadó (oktatás/motiválás + hozzáférés) Miskolc (infrastruktúra + intelligens városi szolgáltatások + eszköz + oktatás) Digitális Nemzet Fejlesztési Program Miskolc projekt: 17 000 kiosztott eszköz 4 Mrd Ft támogatás 14

2018/100/30 A PIACCAL EGYÜTT SIKERÜLHET CÉL: 2018-ra Magyarország teljes területén legalább 30 Mbps sávszélességű újgenerációs hálózati hozzáférés biztosítása Háztartások NGA-vel való ellátottsága 59,7% 53,8% EDDIGI EREDMÉNYEK a lefedettség növelése és hírközlési beruházások támogatása érdekében: Közműadó módosítása 2014. január 1-jétől: 200 km-ig mentesül, 500 km felett teljes értékben, közte sávosan (mindenkinek előny, de elsősorban a helyi szolgáltatók, KKV-k számára a túlélést jelenti) GOP 3.1.2 15

2018/100/30 A PIACCAL EGYÜTT SIKERÜLHET Partnerség a Digitális Magyarországért: Magyarország Kormánya - Magyar Telekom Nyrt. MT kifejezte támogatását, és együttműködését a cél elérése érdekében Az állam feladata: 1 2 3 Szabályozás felülvizsgálata a beruházások ösztönzése érdekében (hírközlés ágazati szabályok, releváns adózási szabályok, építésügyi szabályok) Fejlesztéspolitikai feladatok (költségvetési és uniós támogatások a fejlesztésekhez) Készség- és alkalmazásfejlesztés (NIS, elektronikus közszolgáltatások) További kihívások, feladatok: Teljes körű közműtérkép Költségvetési tervezés: EU források, hazai költségvetés, piaci szereplők saját vállalásai Konzultáció az összes potenciálisan érintett szereplővel 16

JÖVŐKÉP Digitális kompetenciák Digitális infrastruktúra Digitális állam Digitális gazdaság Eszköz és tudás mindenhol Hálózat a falu végén is Kivételes helyett megszokott Az innováció és növekedés motorja 2018 2016 100% 2020 30 Mbps a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 40% alá a felnőtt lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat a mikro- és kisvállalkozások 90%-a rendelkezzen internethozzáféréssel a mikro- és kisvállalkozások 50%-a rendelkezzen internetes jelenléttel a köznevelésben pedagógus-munkakörben és a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben, továbbá a felnőttképzésben dolgozók körében legyen teljes körű az alapszintű digitális kompetenciák birtoklása Mobil szélessáv: 95%-os lefedettség, uniós átlagú sávszélesség Minden oktatási intézményben legyen elérhető minimum 20Mbps sávszélesség Állami szolgáltatások 20%-a váljon elérhetővé infrastruktúra alapon felhőalapú szolgáltatásként a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá a mikro- és kisvállalkozások 99%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel a felnőtt lakosság 50 %-a vásároljon online a mikro- és kisvállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel 100%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma A magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke növekedjen 100%-kal KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online 17

Köszönöm a figyelmet! 18