ERGONÓMIA 5.4 Kevesebb finom por a munkahelyeken Tárgyszavak: levegőminőség; légszennyező anyag; porvédelem; egészségvédelem; munkahelyi ártalom; levegőtisztítás. A finom por egészségkárosító hatásának problémája mindenkit érint, mert egyre több helyen lépik túl a hatóságok által előírt maximális határértékeket, amint azt a szigorú szabályozásáról ismert Svájcban is tapasztalták. A por osztályozása A levegőben található por különböző forrásokból származik. A por utánpótlása folyamatos, és legfőbb jellegzetessége az, hogy állandó mozgásban van, átlagos koncentrációja 20 40 µg/m 3. Egészségvédelmi szempontból az 5 30 µm átmérőjű részecskék veszélyesek, mert belégzéssel a légcsövön át bejutnak a szervezetbe, és ott a felső légutakon, a torokban és a légcsőben rakódnak le. Becslések szerint a felnőtt ember naponta átlagosan 2 púpozott evőkanál port lélegez be. 1987-ben bevezették a szemcsés anyagokra vonatkozó minőségi szabvány fogalmát, rövidítve: PM. A PM 10 értékeket ez a 10 µm méretű por megengedett koncentrációját jelenti Európa több országában is érvényes határértékként rögzítik. A méréstechnika fejlődésével és a porok emberi egészségre gyakorolt káros hatásának felismerésével további PM határértékeket definiáltak (PM 5, PM 2,5 ). Érvényes a szabály: minél finomabb, annál veszélyesebb, ezért előreláthatólag a jövőben a PM 2,5 lesz a megengedett határértékek alapértéke. A por a szemcseméret alapján az alábbiak szerint osztályozható: a nagy részecskeméretű por szemmel látható, jellemző mérete 10 µm-nél nagyobb, ülepedési sebessége 100 mm/sec; a finom por szemmel alig látható, mérete 1 10 µm, ülepedési sebessége jelentősen kisebb;
a szálló por 1 µm-nél kisebb, szabad szemmel nem látható, ülepedési sebessége 0,001 mm/sec. A részecskék nyugvó levegőben egy nap alatt 9 cm-t süllyednek (1. táblázat). 1. táblázat A por osztályozása részecskenagyság szerint Jelölés Méret Jellemző >10 µm durva-/leülepedett por PM 10 <10 µm belélegezhető finom por PM 2,5 <2,5 µm tüdőbe kerülő por PM 1 <1,0 µm tüdőbe kerülő por UP <0,1 µm ultrafinom por PM = szemcsés anyag, UP = ultrafinom részecske A porszemek több mint 99%-a kisebb 1 µm-nél, a leggyakoribb részecskeméret 0,04 µm. A finom por keletkezése A finom por természeti folyamatokban és az emberi tevékenység során keletkezik. Összetétele és mennyisége a helyi adottságoktól függ, vannak helyileg és országosan definiált határértékek, amelyek egymástól jelentősen eltérhetnek. Svájcban az alábbi finom por forrásokat különböztették meg: Közlekedés: a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés jelentős forrása a levegőt szennyező anyagoknak. Az utóbbi évtizedekben a forgalom növekedése részben kompenzálja a megtett intézkedésekkel korábban elért eredményeket. Ipari üzemek: a levegőtisztaságra vonatkozó rendelet előírásai és az üzemekben bevezetett intézkedések hatására számos levegőt szennyező anyag emissziója egyértelműen csökkent az 1980-as évek emissziós értékeihez viszonyítva. Fűtés: a tüzelőberendezések az ipar mellett klasszikus veszélyes anyag kibocsátó források. A műszaki fejlesztésnek és az új fűtési technikák kifejlesztésének köszönhetően a levegő szennyezőanyag terhelése az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent, amit kedvezőtlenül befolyásol az utóbbi években terjedő, nagy részecskekibocsátással járó fafűtés. Számos új berendezésben nemcsak fa, hanem hulladék is elégethető. Természetes források: a talajban és a vizekben végbemenő mikrobiológiai és kémiai folyamatok, a növények és az állatok anyag-
cseréje, az erózió, az erdőtüzek és a villámlás okozhatnak emiszsziókat, de ezek mértéke sokkal kisebb, mint az emberi tevékenység során keletkező emisszióké, és nem jelentős az összes levegő szennyezést tekintve. Hatás az emberi egészségre Minél kisebb a belélegzett porrészecske mérete, annál veszélyesebb a hatása. A legkisebb részecskék behatolnak a tüdőhólyagokig, eljuthatnak az emberi szövetekbe, a sejtekbe, sőt a sejtmagig is. A por (beleértve a dohányfüstöt is) jelentős mértékben felelőssé tehető a levegőszennyezés egészségre gyakorolt káros hatásáért. A por által okozott leggyakoribb megbetegedések: köhögés, asztma, tüdőrák, szív és érrendszeri panaszok. A betegségek kialakulásában a méretük mellett a részecskék toxicitását is figyelembe kell venni. Az asztmásoknál és allergiásoknál a következő tünetek jelentkezhetnek: tüsszögés, köhögés, nehéz légzés, hányinger, szédülés, fejfájás, torokfájás, sőt életveszélyes túlérzékenység is felléphet. A panaszok igen változatos formában jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben orvosi beavatkozás szükséges. Svájcban évente 3900 személy hal meg idő előtt a levegőszennyezés okozta megbetegedésben. A nagy porterhelés 6,67 milliárd frank kiadást okoz az egészségügynek (asztma, bronchitis, allergia kezelése). A porok nemcsak az emberi egészséget befolyásolják károsan, de hatással vannak az emberek munkahelyi teljesítményére és a termékek minőségére is. A svájci Szövetségi Tanács az emberi egészség védelme érdekében levegőtisztaságot szabályozó rendeletben rögzíti a különböző anyagok immissziós határértékeit. A finom por esetében 1998 márciusától az éves PM 10 határérték 20 µg/m 3, a napi határérték 50 µg/m 3. Ezeket a határértékeket 2006-ban a mérések szerint számos helyen, több alkalommal is túllépték, esetenként 200 µg/m 3 -nél nagyobb értékeket is mértek. A csökkentésre irányuló intézkedések Tekintettel arra, hogy a finom por terhelés a korszerűbb technológiák alkalmazása ellenére gyakran túllépi az előírt határértéket, további intézkedések szükségesek. A Környezetvédelmi, Közlekedési, Energetikai és Telekommunikációs Szövetségi Minisztérium ezért olyan intézkedéscsomag dolgoz ki, amely hozzájárul a Svájc egész területén keletkező finom por mennyiségének a csökkentéséhez. Az intézkedéscsomag elemei:
kis emissziójú gépjárművek használata a közlekedésben; dízel-üzemanyagú autóbuszok részecskekibocsátásának csökkentése; a távozó gázokra vonatkozó európai szabványok előírásainak szigorítása (nemzetközi együttműködés keretében); 2007-től a szabályoknak megfelelés igazolása a fatüzelésű berendezésekre; poremissziós határértékek rögzítése az automatikus fatüzelésű berendezésekre; szűrőrendszerrel felszerelt fa tüzelésű fűtőerőművek telepítése; az erdei hulladék szabadban elégetésének csökkentése; az összes pormennyiség emissziós határértékeinek szigorítása; az illetékes szakértői testületek nemzetközi együttműködésének támogatása. Porleválasztó berendezések A belélegzett finom por (PM 10 ) forrásait a 2. táblázatban foglaljuk össze. Az ipari üzemek és műhelyek 27%-os értéke nem tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó szállítási tevékenység során keletkező emissziókat. A belélegzett finom por forrásai (PM 10 ) 2. táblázat Égetés során keletkező por: Nem égetési folyamatokban keletkező por: Összesen: Ágazatonként: 9 000 t 12 00 t 21 000 t Mező- és erdőgazdálkodás: 37% Közlekedés (közúti, vasúti, légi) 29% Ipari üzemek és műhelyek 27% Háztartások: 7% Felmerül a kérdés, hogyan lehet e téren érzékelhető javulást elérni. Még mindig működnek olyan munkahelyek, ahol nagy mennyiségben szabadul fel por. A szükséges intézkedések gyakran költségesek vagy nem végrehajthatók, háttérbe szorulnak az olyan előnyök, mint a na-
gyobb hatékonyság és termelékenység, a jobb munkamorál, a megbetegedések kisebb száma. Ezen célok megvalósításának előfeltétele lehet olyan külső tanácsadó cég igénybe vétele, amely az üzemi viszonyok és a törvényi előírások figyelembe vételével optimális megoldásokat tud kidolgozni. A gépek beszerzéséhez hasonlóan a porleválasztó berendezéseknél is meg kell határozni a különböző szűrőrendszerek költség/haszon arányát. Az optimálisan kialakított pormentesítő berendezések nemcsak növelik a termelés hatékonyságát, de csökkentik a beruházási és fenntartási költségeket. Fontos, hogy a felszabadult port a keletkezés helyén, megfelelő szűrőrendszeren történő átvezetéssel válasszák le. Az öntisztítóval ellátott szűrőrendszer karbantartást nem igényel, ennek ellenére akkreditált szakembernek a berendezések működését és üzembiztonságát rendszeresen ellenőriznie kell. Összeállította: Regősné Knoska Judit Zaugg, R.: Weniger Feinstaub am Arbeitsplatz. = Schweizer Maschinenmarkt, 107. k. 13. sz. 2006. jún. p. 74., 76 77. Schlechter, N.; Pohl, K.: Beurteilung der Raumluftqualität an Büroarbeitsplätzen. = Gefahrstoffe Reinhaltung der Luft, 64. k. 3. sz. 2004. p. 95 99. Röviden Kifizetődő az ergonómia az irodában Számos felmérés mutatja, hogy az irodai dolgozók leggyakrabban hátproblémák miatt mennek betegállományba. A dolgozók munkaképtelenségét az esetek 27%-ában váz- és izomrendszeri megbetegedések okozzák. Ez a svájci nemzetgazdaságnak évente kereken három milliárd CHF-be kerül. Egy irodai alkalmazott hiányzása a felmérések szerint naponta 455 frankba kerül. Ha óvatos számítások alapján egy dolgozó évente két napot tölt betegállományban a munkahely okozta hátproblémák miatt, akkor az 910 frank kiesést jelent. Egy ergonómiai kialakítású álló-ülő munkahely-kombináció többletköltsége viszont csak 1000 frank, tízévi használati idő esetén tehát a megtakarítás 9000 frank. Másképpen fogalmazva, az ergonómiailag megfelelő irodabútorok beszerzésére fordított pénz 14 hónap alatt megtérül.
A megbetegedések oka a gerincoszlop egyoldalú terhelése és a mozgás hiánya. A képernyős munkahelyeken különösen nagy a hátproblémák veszélye. Ezt kívánják orvosolni az ún. ülő-álló munkahelyek, amelyeken az asztal magassága rugalmasan változtatható. Az aadorfi Joma irodabútorgyár gyártási programjában két ergonómiailag optimális megoldás szerepel, a GO2move és a H.E.L.O.S rendszer. Az íróasztal és az állópult magassága mindkét rendszer esetében egy kézmozdulattal átállítható. A bútorrendszerek állíthatósága és modulos szerkezete gyakorlatilag korlátlan, tetszés szerinti variáció összeállítását teszi lehetővé, kezdve az igazgatói íróasztaltól egészen a legkisebb képernyős munkahelyig. Ülő-álló munkahely Az ülő-álló munkahelynek az a lényege, hogy a dolgozó testtartását bármikor kényelmesen és gyorsan megváltoztathatja anélkül, hogy ez a munkafolyamatot megzavarná, vagy akár csak megszakítaná. A dolgozó például reggel ülve elvégez egy számítást a képernyőn. Ezután az asztalt egy rövid megbeszéléshez álló magasságra emeli. Ezt követően tovább folytatja a munkát ülő helyzetben, amíg csak testtartásának újabb megváltoztatásával nem tehermentesíti a hátát. Egy rövid kézmozdulat elegendő ahhoz, hogy a munkalap a monitorral és minden munkaanyaggal együtt lassan a kívánt magasságba csússzon. Mivel minden a helyén marad, azonnal folytatni lehet a munkát. Ez kedvet adhat dolgozóknak ahhoz, hogy gyakrabban változtassák meg testhelyzetüket, ami gyorsan magától értetődő szokássá fog válni. Ez egészségükre válik, mivel a felállás serkenti a vérkeringést, tehermentesíti a porckorongokat, és megmozgatja a tartóizmokat. Az íróasztal magasra állításával egyidejűleg automatikusan minden munkaeszköz helyzete is megváltozik, ezért az álló helyzet nem korlátozódik meghatározott cselekvésekre, például a telefonálásra, vagy a kávézásra. Ezt a tényt egy stuttgarti munkaszervezési intézet vizsgálatai is megerősítették. A vizsgálat azt mutatta, hogy a váz- és izomrendszer terhelésének és igénybevételének szempontjából az ülő-álló munkaasztal kínálja a legsokoldalúbb lehetőséget. Lényegesen hatékonyabb megoldást jelent, mint az álló munkaasztal, a mobil állópult és a dönthető állópult. Technische Rundschau, 98. k. 13/14. sz. 2006. júl. p. 47 48.