HÁTORSZÁG: ADAMOVITS MÁRK A miskolci rendező Az idei Országos Ralibajnokság felét teszik ki azok a versenyek, amelyeket Adamovits Márk rendez, de egy-két MARB-futamban is érdekelt. Az ember azt gondolná régi ralisról van szó, pedig véletlenül került a sportág közelébe. Igaz, már 18 éve. SZÖVEG: MIHÁLYI CSABA 46 RALLY CAFE/7
RALLY CAFE/7 47
HÁTORSZÁG: ADAMOVITS MÁRK A nyolc futamos ORB két nyitó versenye, az Eger és a Miskolc Rali, valamint az augusztus végi Ózd Salgó és a szezonzáró Zemplén Rali is Adamovits Márk irányításával zajlik. Emellett az észak-keleti régió utánpótlás versenyeiért, a borsodnádasdi és a parasznyai MARB-futamért is felel. A rali 1-es bajnokságnak tehát a felét ő rendezi, amire komoly hátteret hozott létre. Megvalósult gyerekkori álomról azonban nem beszélhetünk, hiszen nem voltak olyan tervei, hogy majd egyszer versenyt rendez. Miskolci vagyok, ezért alapvető volt, hogy jártunk ralira, de nem volt szorosabb kötődésem a sporthoz. Jacsó Tibivel (a Miskolc Rali korábbi szervezőjével) jó viszonyban voltam, vele beszélgettünk a rali rendezésről, ami elkezdett érdekelni. Nála voltam először biztonsági főnök. A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején még más volt a raliversenyek hangulata, sokkal nagyobb esemény volt, mint manapság, azonban Adamovits szerint ez a varázs most sem múlt el. Nyilván más volt, a kétezres évek eleje, emlékszem, hogy volt olyan Salgó Rali, amire annyian neveztek, hogy a végén már vissza is kellett utasítani. Azonban a varázsa most is megvan a ralinak. A fiatalok ugyanúgy szeretnek közel kerülni a versenyzőkhöz, ha ralit rendezünk, az megmozgatja az egész régiót. Az önkormányzatok versenyeznek, hogy oda vigyük a ralit hozzájuk, mert akkor az összes vendégszoba ki van adva, a település felkerül a térképre. Kánó Imolát nem kell bemutatni, Imolán festettünk az útra, kijött egy idős néni a házból, kérdezte, hogy megint rali lesz? Mondtuk igen. Jaj, de jó, mert akkor jönnek a pesti 48 RALLY CAFE/7 Ha beülsz egy ilyen autóba, akkor átértékeled, milyen egy nem várt problémával találkozni a gyorsaságin és sokkal jobban meg tudom érteni a versenyzők panaszait. rokonok. Kiderült, hogy nem is rokonok, hanem vendégek, akik minden évben jönnek a Miskolc Ralira, ott szállnak meg, a néni meg a papa főznek rájuk, és már olyan, mintha tényleg rokonok lennének. Ezeknek az embereknek és szinte az egész térségnek, a rali egy társadalmi esemény. Nagyon ritkán kapunk negatív visszajelzést, hogy rámentek a földjére vagy letaposták a kukoricát. 99%-ban örülnek a ralinak. A települések támogatása nélkül a világon sehol sem lehet versenyt rendezni. Ebben a kérdésben Észak-Kelet-Magyarország jól áll. Pénzbeli támogatásról Miskolc esetében nem lehet beszélni, más települések három-öt millió forinttal támogatják a versenyt. Ez sok helyen már a település éves költségvetésébe is be van tervezve, mert tudják, hogy megtérül nekik, olyan idegenforgalmi löketet ad, amit nem kell bemutatni. De a pénz nem minden. Egerben például olyan szintű támogatást kapunk, amit nem is tudom, hogy egyáltalán pénzzel meg lehetne-e venni. Gondolj csak a Dobó térre, ahol a rajt és a cél van. Ennek a biztosítása, a katasztrófa védelme, a lezárása, a rendőrség, a mentők szervezése komoly feladat, nem hiszed el, de egyedül ez a helyszín egy három ujjnyi vastag dokumentációt, engedélyeztetést igényel. De tudnék mondani más versenyt is, ahol a polgármester eljön az útvonalat bejárni, látni akarja, mert ő is a legjobbat akarja. Egy városvezetés sokkal könnyebben tud tárgyalni egy önkormányzati céggel, mintha külsősként bekopog-
tatunk, hogy szeretnénk itt autóversenyt rendezni. A helyi önkormányzatok nélkül nem lehet versenyt rendezni, de ezen a téren jól állunk, nagyon jó az együttműködés mindenkivel. Amióta a foci létezik és bíró van a pályán, azóta tudjuk, hogy a bíró mindig hülye. A rali rendezés is valami hasonló, aki járt már versenyen, az tudja, hogy a rendező csak hülye lehet. Na de vajon egy jelenlegi rendező is így gondolkozott kollégáiról, amikor még csak szurkolóként járt versenyre? Nem, én nem szidtam a rendezőket, nem is nagyon tudtam, hogy mi a dolguk, csak a verseny érdekelt. A hasonlatod viszont jó. Én is szoktam Diósgyőr meccsre járni, ott is mindenki ért a focihoz. A rali pályák szélén ugyanez a helyzet, mindenki tud vezetni és mindenki tudja, hogyan kellene jól versenyt rendezni. Nincs is ezzel semmi baj. Láttam olyan posztot, hogy valaki lefényképezte az eldőlt lassító előjelző táblát. Gondoltam, hogy ha már megálltál ennyi erővel, akár fel is állíthattad volna. Viszont, ha már így rákérdeztél, sokan nem is tudják, hogy milyen nehézségei vannak egy raliverseny rendezésének. Először is találnunk kell egy szervizparkot, ami jó helyen legyen, aszfaltos, legyen áram, legyen felettünk fény, a közelben mosdó, bolt. Ezek normális elvárások és hidd el, minden rendező boldog lenne, ha ilyen lenne a szervizparkja. Miskolcon az Auchan parkolójában jól elvagyunk, Egerben a Kisasszony piac az egyetlen lehetőség, ami már kicsi és nem is olyan jó, mint amilyet szeretnénk, de egyszerűen nincs más. Aztán legyenek új pályák, hosszú pályák, technikás pályák, ne legyenek benne lassítók. Ehhez vissza kellene foglalnunk Erdélyt. Tudom, hogy ott, Ausztriában vagy Szlovákiában milyen pályák vannak. Sajnos Magyarországon ilyen adottságokkal kell együtt élnünk. Építhetnénk utakat, új pályákat, de ezt rendezőként nem tudjuk megtenni. Aztán, ha találunk pályát, akkor zárjuk le a hétvégére a településeket. Kánó Imola Ragály esetében ezt meg lehet tenni, mert van egy bekötőút és ott már 15 éve van rali, a helybéliek szeretik, vállalják ezt a kellemetlenséget, de például Gagyvendégi esetében bezárunk három települést. Nagyon komplex dolog egy verseny szervezése. A Miskolc Rali előtt három héttel útvonalat kellett módosítani, mert az Közút nem tudta eldönteni, hogy leaszfaltoz- RALLY CAFE/7 49
HÁTORSZÁG: ADAMOVITS MÁRK zák-e Meszes Rakacát vagy nem. De ez nem probléma, a rendezőnek az a feladata, hogy ezt megoldja. Aztán ott van az erdészet, a nemzeti park. A szívem szakad meg, amikor egy 18 km-es Mályinkán úgy kell végigmenni a mezőnynek, hogy egyetlen néző sem áll az út szélén, mert nem engedhetjük be őket. Sajnos ezekben a kérdésekben kompromiszszumot kell kötni. A legutóbbi Miskolc Ralin komoly problémát okozott a sok felhordás, hogy a kanyarok nem voltak kigumizva, ami miatt meglehetősen veszélyessé vált a verseny. Teljes mértékben megértem ezt a problémát. Nem én találtam ki, hogy levágunk minden kanyart, én nem jelöltem arra pályát. Próbálkoztunk kis gumikkal, azokat egy pillanat alatt arrébb lökdösi a mezőny, nagy gumikkal, azok meg veszélyesek, ha rámennek. A mezőny egyik része kis gumit akar, a másik nagyot. Tisztában vagyok vele, hogy ezt a problémát nekünk kell megoldani és próbáljuk is a legjobb megoldást találni. Mi is követünk el hibákat, hiába dolgozom 18 éve raliversenyeken és gondolom azt, hogy már mindent tudunk a csapatommal, mindig tanulunk újat. Az ORB mellett több sprintfutamot is rendez Adamovits, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a térségben. Ezt Üveges Gabitól örököltem. Nem volt aki sprintfutamokat szervezzen és a szövetségtől felkértek rá. Először bevallom, hogy nem volt a szívem csücske és egy tehernek éreztem, de aztán megismertem a versenyzőket és nagyon megszerettem ezt a közeget. Biztos emlékszel rá, hogy tavaly szigorodtak a biztonsági szabályok, ami miatt sokat kellett költenie a versenyzőknek. Persze az ő érdekük is volt, és nagyon jó látni, hogy már a MARB-futamokon is megjelent a HANS, megértették, hogy a biztonság elsősorban a saját érdekük. Tavaly próbáltuk a plusz költségeket úgy csökkenteni, hogy elengedtük a nevezési díjat, én fizettem a biztosítást, azoknak, akik vállalták, hogy átépítik az autójukat. Hosszútávon kell gondolkozni, nem csak kérni kell, hanem adni is. Úgy tűnik, hogy bejött, mert egyre több versenyzőnk van és nagyon jó hangulatú versenyeket rendezünk. Tavaly pont Adamovits versenyén fordult elő egy szerencsétlen baleset, amiben a Kisubi Mida Béla pá- 50 RALLY CAFE/7
ros is megsérültek, amikor egy KRESZ-tábla bement a szélvédőn. Nagyon rossz volt megélni egy ilyen balesetet, szerencsére mind a ketten jól vannak már, felépültek, dolgoznak. Azt viszont jó volt látni, hogy mekkora összefogás volt értük a környéken. A kórházban ki voltak az orvosok, annyian látogatták őket. Béla egy ideig az intenzív osztályon volt, ahol nem lehetett látogatni. Kisubi beöltözött mentősnek, csak hogy bemehessen hozzá. A Diósgyőr meccsen kétszektoros koreográfia volt Bélának. De hozzá kell tennem, nem véletlenül szeretik őket ennyire. Bár Adamovits maga nem versenyzett, ült már jó versenyautóban, jó pilóta mellett. Annak idején vitt Kiss Feri, Spici, Herczig, Lovász Pali, ültem ralikrossz SuperCarban. Nem hajtok érte, de ha valaki megkérdezi, hogy van-e kedvem beülni és az időm engedi, akkor szívesen megteszem. Ha beülsz egy ilyen autóba, akkor átértékeled, milyen egy nem várt problémával találkozni a gyorsaságin és sokkal jobban meg tudom érteni a versenyzők panaszait, mintha soha sem ültem volna versenyautóban. RALLY CAFE/7 51