ISTESTŰ RAGADOZÓ K FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken. A projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.
KISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA SZERZŐK: dr. Heltai Miklós dr. Szemethy László Szabó László dr. Lanszki József Márkus Márta A program a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetésével és az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának, valamint a Szent István Egyetem konzorciumi partnerségével és a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. A tananyag, és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv elektronikus formában letölthető lesz a www.natura2000.hu oldalról, vagy igényelhető a Heltai.Miklos@vvt.gau.hu e-mail címen. NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: PATAMAT.HU
K ISTESTŰ A RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET CSAPDÁZÁS ELMÉLETE ÉS ELVEI A felméréssel nem okozhatunk felesleges fájdalmat, vagy stresszt a vizsgált állatnak. A munka minden egyes mozzanatát a befogni kívánt állat szempontjai szerint kell szervezni. A használt csapda legyen szelektív, működjön megbízhatóan, a megfogott állat számára biztosítson védelmet az időjárás viszontagságai és a ragadozók ellen. Csak tökéletesen működő csapdát hagyjunk a terepen. A kihelyezett csapdák számát, illetve az ellenőrzések időpontját úgy tervezzük, hogy az állat a lehető legkevesebbet legyen a csapdában! Pl. az összes csapda ellenőrzése (időjárástól, útviszonyoktól függetlenül), ne tartson tovább 2-3 óránál, az éjszakai ragadozók pedig ne maradjanak nappali időszakban a csapdában. A kihelyezésnél kerüljük a kotorékok, fészkek környékét. Az ismétlődő rutinfeladatok végzése közben tartsuk be az alapvető munkavédelmi és erkölcsi szabályokat. A csapda, a csali és az állatok is veszélyforrást jelenthetnek: előzzük meg a baleseteket körültekintéssel, ésszerű óvatossággal, mindennapi higiéniai szabályok betartásával. Fogás esetén az állat számára igyekezzünk csökkenteni a stresszt: takarjuk le a csapdát, hogy el tudjon bújni és a lehető leghamarabb engedjük el. Jól álcázott csapda, közvetlen megközelítés nélkül is ellenőrizhető az ajtó állása. Csapda kihelyezése Kihelyezés előtt a csapdát szagtalanítani kell, majd a terepen csak kesztyűvel szabad hozzányúlni! A csapdázás sikerének kulcsa a csapda elhelyezése. Fontos az adott faj által hátrahagyott jelek felismerése: csapák, kerítésre akadt szőrszálak, fényesre kopott ágak, vagy gyökerek, ürülékhalmok. A csapdát olyan helyekre kényszerváltókra kell rakni, amit az állat nem tud, vagy nem akar majd kikerülni, legfeljebb visszafordul. Pl. kerítés alatti kibúvók, hidak, árkok, kidőlt fák, sűrű bokrosok stb... Ha nincs ilyen természetes kényszerváltó, akkor terelőt kell építeni a csapda elé. A terelő olyan természetes vagy mesterséges anyagból készült fal, mely a csapdánál magasabb, és kb. 4-5 méter hosszan, tölcsér alakot formázva vezeti az állatot a csapdába. Takarás Kihelyezés után a csapdát álcázni kell. A takarás célja nemcsak az, hogy az állat számára láthatatlan legyen a csapda, hanem az is, hogy a csalifalatot csak az ajtón keresztül lehessen megközelíteni. Csapda helyesen kiépített terelővel. Messziről a csapdába vezeti az állatot.
KISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET SZŐRMÉS KISRAGADOZÓKRA HASZNÁLT CSAPDA RÉSZEI ELLENŐRZÉS ISMÉTLŐDŐ RUTINFELADATOK Gyorsítja az ellenőrzést, ha fogásjelzőket tudunk kialakítani, vagyis a csapdákat úgy helyezzük ki, hogy a könnyen járható utakról a csapda ajtajának állása ellenőrzihető legyen pl. távcsővel. (Szúrhatunk mellé jelzőkarót a tájékozódás megkönnyítésére is.) Ha az ajtó mindig nyitott 2-3 nap elteltével is, akkor oda kell menni és végig ellenőrizni néhány dolgot: 1. zárak működése: az ajtók szabad mozgásához és a zár helyes működéséhez általában elég némi tisztítás, illetve a csúszó alkatrészek kenése (zsírszalonnával!). 2. érzékenység: próbaelsütéssel ellenőrizzük, mekkora erővel kell a taposólemezre ütni, hogy a csapda bezáródjon. Sem a túl érzékenyre, sem a túl durvára állított csapda nem működik jól: az előbbi lezáródhat egy szöcskétől is, és így zárva lesz a ragadozó előtt, az utóbbi esetben pedig az állat leeszi a csalifalatot és egyszerűen kisétál a csapdából. Ha a csapda működését nem tudjuk a helyszínen jól beállítani, esetleg alkatrészt (drótot, csavart) kell rajta cserélni, azt mindenképpen jelezzük a jegyzőkönyvben. A csapdát vagy zárt ajtóval, csali nélkül hagyjuk a helyszínen, vagy vigyük be. A terepen hagyott csapdán semmilyen emberi szagot nem hagyhatunk. Puszta kézzel a csapda részeihez érni tilos, még akkor is, ha ez néha kényelmetlen (rögzítő csavarok tekergetése). Érdemes saját odavezető nyomainkat is a helyszín elhagyásakor csaliszórással, vagy vonszalékolással semlegesíteni.
K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET CSALIZÁSI I. Kizárólag kesztyűvel szabad a csapdához nyúlni! A legjobb, ha a kesztyű is csalianyaggal szennyezett. II. Biztos csalianyag nincs, mindig azt kell használni, ami a ragadozó számára vonzó. Csak a friss csali hatásos: az összeszáradt, megbüdösödött, vagy nyüves hús inkább riaszt. Szőrmés ragadozók csalogatására általánosan használt anyagok a tojás (nyers vagy főtt), a hal (akár konzerv olajoshal) és a friss máj. III. Nem az etetés, inkább a kíváncsiság felkeltése a cél. IV. A csapdában a csalifalatot úgy kell elhelyezni, hogy csak a taposólemezre lépve lehessen elérni. V. A csalifalat önmagában nem sokat ér, sokkal nagyobb jelentősége van a csapdán kívül elhelyezett csaliknak, szagösvényeknek. Ez történhet csali-falatok elpotyogtatásával, vagy vonszalékolással. Figyeljünk rá, hogy ne a saját nyomunkban, hanem mellette hagyjunk szagnyomokat. VI. A csapdán belül érdemes az ajtók környékére is tenni néhány falatot, hogy a csapda keltette gyanakvást csökkentsük. VII. Az intenzív szagok jelentette vonzást fenn kell tartani: a csapdában lévő falatot 2-3 naponta frissíteni kell, és legalább hetente, de eső után mindenképp újra el kell végezni a vonszalékolást, illetve a szagösvények lefektetését. VIII. Jó ha a csapdát alkalmanként másmás útvonalon közelítjük meg, ezzel is csökkentve a magunk után hagyott jeleket. A terepen hagyni csak tökéletesen működő, letakart, frissen csalizott csapdát szabad! SZABÁLYOK Fogás esetén Az állománybecsléshez elég a faj meghatározása és a jelölés. A dokumentáláshoz ki kell tölteni a jegyzőkönyvet és fényképet kell készíteni a befogott állatról. Munka közben igyekezzünk az állat számára a stresszt csökkenteni: takarjuk le a csapdát, hogy el tudjon bújni, amíg a jegyzőkönyvezéssel vagy a fényképezőgép beállításával időzünk. Ha végeztünk, a lehető leghamarabb engedjük el. (Természetesen a sietség nem válhat az adatgyűjtés kárára!) Jelölés: jelölésre szőrfestéket kell használni, mert ez zavarja a legkevésbé az állatot. A festéshez nem kell az állatot megfogni (ez balesetveszélyes is), elég a dróthálón keresztül az állat hátára fújni. Elengedés: a csapda ajtaját fel kell nyitni, és a takarást a csapdáról lassan lehúzni. Ha az állat nem mer kijönni, menjünk távolabb, és várjuk meg míg magától kisétál. Kituszkolni, kirázni nem szabad!
K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET NYEST Nyest (Martes foina) testhossz 40-50 cm farokhossz 25 cm testtömeg 1,5-2 kg - torokfoltja fehér - torokfolt gyakran rányúlik a lábakra - talpa kevéssé szőrös, jól kivehetők az ujjak és a talppárna - orra hússzínű K ÖZÖNSÉGES ÉS NYUSZT Nyuszt (Martes martes) testhossz 45-50 cm farokhossz 23-26 cm testtömeg 1,5-1,8 kg - torokfoltja sárgás - torokfolt nem nyúlik a lábakra - talpa teljesen szőrös - orra fekete GÖRÉNY ÉS MOLNÁRGÖRÉNY fotó: Morvai Szilárd Közönséges görény (Mustela putorius) Molnárgörény (Mustela eversmanni) testhossz 30-45 cm testhossz 30-45 cm farokhossz 13-14 cm farokhossz 13 cm testtömeg 0,6-1 kg testtömeg 0,6-1 kg - bundája barna, a fedőszőrök lehetnek - bundájában csak a hosszabb fedőszőrök sötétebbek sötétebbek - pofáján is dominál a sötét - a rövid alsó pehelyszőrök határozottan - az orr környékén és a szemek felett lehet világosak fehér sáv - pofája leginkább fehér, néha csak a szemek sávja sötét
K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET E URÁZSIAI MENYÉT ÉS HERMELIN fotó: Kovács Norbert Eurázsiai menyét (Mustela nivalis) testhossz 18-23 cm farokhossz 3-7 cm testtömeg 40-200 g - nincs téli bundája - a hát barna és a has fehér színe közötti vonal girbegurba - testmérete kisebb V ADMACSKA Európai vadmacska (Felis silvestris) testhossz 50-80 cm farokhossz 28-35 cm testtömeg 4-5 kg - farka végig vastag, fekete gyűrűs - testalkata zömök - színe mindig piszkosbarna, fekete sávozottsággal Hermelin (Mustela erminea) testhossz 25-30 cm farokhossz 10-14 cm testtömeg 150-400 g - téli bundája fehér, - nyári bundában a hát barna és a has fehér színe közötti vonal egyenes - rövid farka vége mindig fekete ÉS HÁZI MACSKA Európai rövidszőrű házimacska (Felis silvestris catus) testhossz 35-50 cm farokhossz 20-30 cm testtömeg 2,5-5 kg - farka elvékonyodó - testalkata finomabb, törékenyebb - színe változatos Az elkülönítés nem mindig lehetséges, gyakori a hibrid egyedek előfordulása!
K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET MENYÉTFÉLÉK NYOMAI Közös jellemzők - a talppárna körül 5 ujjnyom van - minegyik ujjnyom felett karomnyom látszik - páros lábbal ugrálva haladnak rajz: Juhász Veronika Mérete nyest, nyuszt görény hermelin, menyét MACSKAFÉLÉK 3-5 cm 2-2,5 cm ennél kisebb NYOMAI Közös jellemzők rajz: Juhász Veronika - a talppárna felett körív mentén 4 ujjnyom helyezkedik el - általában karomnyom nem látszik - a négy láb külön - külön, egymástól egyenlő távolságra egy vonal mentén érinti a földet (zsinórozik) Mérete (vad)macska hiúz 2,5-4 cm 8-10 cm
KISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET FOTÓCSAPDA ALAPVETŐ KEZELÉSE A fotócsapda kihelyezésének célja, hogy olyan, rejtőzködő fajok előfordulásáról is lehessen bizonyító erejű adatot szerezni, amelyek extrém érzékenyek az emberi zavarásra, ezért élvefogó csapdával nem, vagy csak nagyon ritkán foghatók. A gép helyének kiválasztása kulcsfontosságú, a felvétel készítés esélyének szempontjából kritikus. Erre a célra legmegfelelőbbek a nagy forgalmú helyek: csapák, hidak, kerítés alatti kibúvók, átjárók, dögterek, ivóhelyek, vagy bármilyen becsalizott területrész. A zavarást kerülendő a helyszín legyen lakott területektől viszonylag távoli, sűrű növényzettel fedett, vagy nehezen megközelíthető, utakról nem belátható, stb. A fotócsapda automata rendszer. Működéséhez nem kell emberi beavatkozás, ezért nem kell, sőt nem is szabad nap mint nap megközelíteni, hogy a hely zavartalanságát biztosítani lehessen. Ugyanakkor az automata működéshez szükséges alapegységek, az akkumulátorok (telepek) és a fényképeket tároló SD kártya állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Az ajánlott ellenőrzési gyakoriság ezek alapján: legalább 2-3 naponta, de legfeljebb hetente háromszor. Az ellenőrzéshez a kamerát ki kell nyitni, majd a kijelzőn a telepek állapotát az alsó ábrán jelzett ikon segítségével le kell ellenőrizni. Az alsó ábra mind az élesre állított, figyelő üzemben (FÜ), mind a képnézegető üzemben (KÜ) jelzi az ikon helyzetét. Elemet cserélni csak abban az esetben kell, ha az ikon teljesen üres elemet mutat. A gyártó szerint a kamera a készített felvételek számától függően a benne lévő 8 db AA elemmel akár 30 napig is működhet.
KISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET FOTÓCSAPDA ALAPVETŐ KEZELÉSE Az SD kártyán csak azt kell ellenőrizni, hogy van-e elég szabad hely a fotóknak. Figyelő üzemmódban a kijelzőn lévő számláló a szabad helyeket mutatja. Képnézegető üzemmódban pedig az elkészült képek számát és az éppen vetített kép sorszámát. Ha az előző ellenőrzés óta nem készült újabb fotó, akkor ellenőrizni kell a működését: a gépet élesre állítva vissza kell tenni a helyére, és elmenni előtte: - ha készít felvételt, akkor a működésével nincs probléma. - ha a kamera jól működik, de több egymást követő ellenőrzés alatt sem készít felvételt, akkor szükség van a kamera áthelyezésére: fel kell venni a kapcsolatot a VMI munkatársával. - ha a kamera az ellenőrzéskor nem készít felvételt, akkor fel kell venni a kapcsolatot a VMI munkatársával. Ha az előző ellenőrzés óta kiugróan sok felvétel (20-30 db-nál több) készült, akkor ellenőrizni kell a képeket. Ha a képek üresek (tehát nem a csalit megközelítő célállatok láthatók), akkor vagy a kamera áthelyezésére van szükség, vagy a beállítások megváltoztatására. Mindkét esetben fel kell venni a kapcsolatot a VMI munkatársával. Az elem állapotát, és az SD kártyán lévő szabad helyek számát minden ellenőrzéskor fel kell vezetni az aznapi jegyzőkönyvre! Fotócsapdák nyitott teleptartó és memóriakártyafedéllel
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 ÚTMUTATÓ JEGYZŐKÖNYV KITÖLTÉSÉHEZ A legtöbb választ egyszerűen be kell karikázni, illetve 1-2 szóval röviden beírni. Minden egyéb körülményt, ami a csapdázást befolyásolja, a megjegyzés rovatban kell kifejteni. Dátum: aktuális mai dátum. DE: Hajnali/délelőtti ellenőrzés. DU: délutáni ellenőrzés. Kezdete: első csapda ellenőrzésének időpontja (óra:perc). Vége: az utolsó csapda ellenőrzésének időpontja (óra:perc). Terület: a vizsgált terület általánosan használt fölrajzi neve. Időjárás: hőmérséklet ( C-ban), szél - és csapadékviszonyok jelzése néhány szóval. Résztvevők: a hivatalos megbízotton kívül mindenki nevét oda kell írni, aki az adott ellenőrzésen részt vett. Csapda száma: az a szám vagy jel, amit a kihelyezéskor, illetve térképi rögzítéskor kapott. Ajtó lecsapódott? I=igen: az ajtó csukott, rugó által rögzített állásban van. N=nem: az ajtó felhajtott állapotban van, vagy ha leesett akkor nem rögzítette a rugó, szabadon felnyitható. Ellenőrzés módja? K=közelről: közvetlen közelről. T=távolról: a csapda megközelítése nélkül, csak az ajtóállás ellenőrzése történt. Friss csali kihelyezés: I=igen: friss csali kihelyezése történt a csapdába, vagy a környékre. N=nem: nem került friss csali sem a csapdába, sem a környékére. Csapda állapota: É= érintetlen: láthatóan nem járt benne semmilyen állat az előző ellenőrzés óta. Jó munkát kívánunk! Heltai Miklós: 30-474-67-32 Szabó László: 30-560-89-06 L=látogatott: az előző ellenőrzéshez képest látható változás történt a csapdában. (Függetlenül attól, hogy fogott-e valamit.) Zár működik? I=igen: a csapda ellenőrzésekor végzett próba - elsütéskor hibátlanul zárt a szerkezet. N=nem: a csapda ellenőrzésekor a zár nem működött, vagy rosszul működött. X=ellenőrzés nem történt. A csapdát mindig tökéletesen működő zárral kell kint hagyni! Ha a tapasztalt hiba nem javítható a helyszínen, a csapdát be kell hozni, vagy lezárva kint hagyni javításig! Fogás történt I=igen: a csapdában lévő állat az ajtó nyitása nélkül nem tud kimenni. N=nem: a csapdában nincs állat. Fénykép készült? I=igen: a csapdában lévő állatról értékelhető fotó készült. (a fotóról az állat meghatározható). N:=nem: nem készült fotó a befogott állatról. Alkalmazott csali: a terepen hagyott csapdába tett csalifalat. (Akkor is ki kell tölteni, ha nem történt fogás!) Befogott faj: amennyiben meghatározható a befogott állat faja, akkor annak magyar nevét kell beírni. Ha nem meghatározható, akkor a megjegyzésben kell körülírni. Jelölés, színe: amennyiben történt festékes jelölés, akkor annak színét kell beírni, ha nem történt jelölés, akkor elég ennyit beírni: nem. Megjegyzés: ide kell írni minden olyan körülményt, amire a fenti válaszok nem adtak lehetőséget, de a csapdázás sikerességét befolyásolhatja. Inkább több legyen, mint kevesebb.