Szövettípusok a növény és állatvilágban Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok? Milyen állandósult szövetek alkotják? Többsejtűség Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km 2 Óriás vízi növény, Földközi tenger, Posidonia oceanica, 8 km Mamutfenyő: Sequoiadendron giganteum, 83.8 m magas, kb. 2 millió kg 1
Többsejtűség Sejtosztódás Sejt növekedés Sejt differenciálódás Sejtek migrációja Sejtek programozott sejthalála (apoptózis) Sejtek közötti kapcsolatok Soksejtű szervezetek: növényvilág ivarsejtek zigóta totipotens egyed unipotens embrió Pluripotens/ multipotens 2
Soksejtű szervezetek: állatvilág ivarsejtek zigóta embrió egyed totipotens Pluripotens/ multipotens unipotens sejtek differenciálódása Sejtek differenciálódása Kevésbé specializált sejt (embrionális sejtek) specializált sejt (felnőtt sejtek) Specializált sejtben a gének egy része nem működik: génexpresszió szabályozása merisztémák Pluri-multipotens őssejtek 3
Sejt differenciálódás: embrionális sejtek Őssejtek Embrionális őssejt Szöveti őssejt 4
Csontvelő őssejtek differenciálódása Orvosi és élettani Nobel díj, 2012 érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké 5
Sejtek differenciálódása: növényvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez: közös ősi eredet Protoderma, prokambium, alap-merisztéma azonos irányú sejtdifferenciálódás közös működés Sejtek differenciálódása: állatvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez: közös ősi eredet Ektoderma, mezoderma, endoderma azonos irányú sejtdifferenciálódás közös működés 6
Állandósult szövetek Növényi Bőrszövet Alapszövet Szállító szövet Állati Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet I. Bőrszövet/Hámszövet Növény Védelmi szerep: a külvilág negatív hatásaival (szélsőséges hőmérséklettel, csapadékkal, légmozgással, kártevőkkel, kórokozókkal stb.) szemben Kapcsolatot környezettel teremt a Szabályozza párologtatást a gázcserét, Tápanyagok leadása felvétele és Rizodermisz + Epidermisz Másodlagos bőrszövet Állat Szervezet védelmét látják el, külső vagy belső felszínen helyezkednek el. A hámszövetet alkotó sejtek szorosan egymás mellett fekszenek, szűk sejtközötti járatok jellemzik. Hámszövet alapja mindig a kötőszövet. A határfelszínt az alaphártya alkotja. Egyrétegű v. többrétegű hámszövet 7
Epidermisz Az epidermisz alkotói: epidermiszsejtek gázcserenyílások epidermisz szőrök (védő és kiválasztó szőrök) nektármirigyek hidatódák kiválasztó sejtek, kiválasztó szemölcsök Helyzete: környezeti alkalmazkodás Gázcserenyílások 8
Szőrképletek Papilla Fedőszőr Serteszőr Csalánszőr Kapaszkodó szőr Repítőszőr Mirigyszőr Rizodermisz Gyökérszőrök Hosszuk 0,08 mm és 1,5 mm közötti. Egy mm 2 gyökérfelszínen 200-500 gyökérszőr található. Egy rozsnövény gyökérzetén 14 milliárd gyökérszőr is kifejlődhet. 9
Fellogén vagy parakambium Paraszövet Felloderma Másodlagos bőrszövet Hámszövetek Fedőhámok Mirigyhámok Érzék, pigment, csirahám, stb. 10
Fedőhámok egyrétegű v. többrétegű hámszövet laphám, köbhám, hengerhám Fedőhámok a szervezetben Egyrétegű hengerhám: citoplazmatikus eredetű képződmények: Mikrobolyhok: vékonybél Merevcsillók: mellékherecsövek, agykamrák Mozgócsillók: légzőutak Többrétegű hám Vizeletkivezető utakat bélelő urothelium v. átmeneti hám. Felszínen kialakult ernyősejtek. 11
Fedőhámok a szervezetben Nem szarusodó többrétegű laphám Elszarusodó többrétegű laphám Mirigyhám Kiválasztó hámsejtek A külső elválasztású mirigyek: termékei a testfelületre (verejték, tej) vagy valamely belső szerv külvilággal kapcsolatos üregrendszerébe (nyál, hasnyál) jutnak. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük. Váladékukat (a hormonokat) a testfolyadék szállítja a test különböző részeibe. 12
Specifikus hámsejtek... Érzékhám: Pl. szaglóhám. Pigmenthám: szem, bőr (sejtekben pigmentanyagok) Endotélium, mezotélium: (vérerek falát borítják) sejtjeik a hámrétegből leválhatnak, átalakulnak fagocitáló sejtekké. Csírahám: magasabb rendű állatokban az ivarsejteket a mezodermális eredetű csírahám termeli. A herékben és a petefészekben fordul elő. Felszívóhám (bélbolyhok) II. Alapszövet/Kötő és támasztó szövetek Növény Valódi alapszövetek Mechanikai alapszövetek Kiválsztó és váladéktartó alapszövetek Állat Tulajdonképpeni kötőszövet Zsírszövet Porcszövet Csontszövet 13
Valódi alapszövetek Asszimiláló Klorenchima: Oszlopos klorenchima Szivacsos klorenchima Szeptumos klorenchima Raktározó Keményítő Olajak Fehérjék Átszellőztető alapszövet Vízi növények szerveiben: csillagparenchima 14
Mechanikai alapszövet Kollenchima Cellulóz és pektin Hosszú megnyúlt: prozenchimatikus sejtek Szklerenchima Lignin Elhalt sejtek Szklereida (kősejt) Kiválasztó és váladéktartó alapszövet Extracelluláris: Mirigyszőr Nektárium Illatmirigy Intercelluláris: Illóolaj Tejcsövek 15
Kötő- és támasztószövetek Jellemzők: Sejtközötti állomány nagy tömegű Ez a szövet alkotja a szervezet vázát. egyik szövetféleség a másikká alakulhat. Kitöltik a szervek közötti hézagokat Kötőszövet építőkövei Sejtek: 1. helyhez kötöttek, pl. kötőszöveti sejtek, zsírsejtek; 2. vándorsejtek, az immunitásban fontosak A kötőszöveti rostok: 1. enyvadó v. kollagén rostok 2. rugalmas v. elasztikus rostok (elasztin) 3. rács- v. retikuláris rostok 16
Tulajdonképpeni kötőszövetek lazarostos kötőszövet : legtöbb szervben megtalálható zsírszövet: zsírraktározó szövet ínszövet: kevés, sejtközötti állománya van, tömöttrostos kötőszövet az ín, kollagén rostokat tartalmaz; ízületi szalagok, 17
Porcszövet Porcszövetet a sejközötti állomány szerint: Hyalin vagy üvegporc (sejtközötti állománya egynemű) csontok ízesüléseinél Rugalmas porc (sejtközötti állományban rugalmas elasztin - rostok vannak) fülkagyló Rostos porc (tömött kollagén rostok) - csigolyák közötti porcokban. Csontszövet Csontszövet csontsejtekből és sejtközötti állományból épül fel Természetes állapotban a csont 15-40% vizet tartalmaz, a többi része szilárd anyag (30-40% szerves anyag: osteokollagén és fehéjék, 60-70% szervetlen anyag: hidroxiapatit Ca 10 (PO 4 ) 6 (OH) 2 ) (85%), CaCO 3, MgCO 3, kova A csont felszínét csonthártya borítja 18
III. Szállító szövet Fa Gyökérből a vizet és ásványi sókat Elsődleges fa Másodlagos fa Sejtes elemek: Tracheida Trachea Faparenchima sejtek Farostok Háncs Levéltől a növény összes szervébe a kész asszimilátumot Elsődleges háncs Másodlagos háncs Sejtes elemek: Rostasejtek Rostacső Kísérősejtek Háncsparenchima Háncsrost Szállítóedények 19
IV. Izomszövet Intenzív és gyors összehúzódás jellemzi Izomszövet izomsejtekből és izomrostokból áll Izomszövet Sima elhegyesedő, orsó alakú sejtek Izomsejteket kötőszöveti rostok fűzik egymáshoz, így izomrétegeket alkotnak Izomsejteket vékony plazmahártya a sarcolemma borítja Izomsejt: sarcoplasma és miofibrillumok Bélcsatorna falában, légcsőben, vérerek falában találhatóak. Harántcsíkolt izomrostok alkotják fehér és vörös izomrostok Fehér izomrost: több az izomfibrilla, kevesebb a sarcoplasma, a vörös izomrost esetében fordítva. Izomrostokat izomnyalábokká finomabb kötőszövet fogja össze nyalábokká, míg kötegekké nagyobb tömegű kötőszövet 20
sejtmag miofibrillák 20-100 μm aktin fonalak 21
Szervezet legdifferenciáltabb szövete Alapeleme a neuron, amely sejtestből és annak nyúlványaiból áll Működésük alapján: érző, mozgató, asszociációs, szekréciós neuronok Tulajdonságuk az ingerlékenység és ingerület vezetés Neuron nyúlványai: dendritek, neurit (axon) amely a végfácskában végződik V. Idegszövet Idegszövet 22
Ingerület átvitel Köszönöm a figyelmet 23