Energiagazdálkodás önkormányzati épületekben ODENSE (DK) Dánia tapasztalata, az épületek energiahatékonyságuk alapján történő besorolásában, jelenleg a legnagyobb Európában. Odense városa által alkalmazott energiagazdálkodási rendszer kidolgozása ennek a hosszú dán hagyománynak keretein belül történt, mely támogatja az épületszektor energiahatékonyságának növelését. Az elmúlt 20 évben Odense fokozatosan csökkentette épületeinek energiafogyasztását a jobb monitorizálás és gazdálkodás, valamint a modernebb berendezések és jobb szigetelés alkalmazásával, melynek köszönhetően 1981-2002 között a város 48 millió eurót takarított meg. A VÁROS Odense Dánia közepén fekszik és az ország harmadik legnagyobb városa, valamint Funen szigetének (Dánia második legnagyobb szigete) fővárosa, lakosainak száma 185 000 fő. Hans Christian Andersen városa, az ország egyik legrégibb települése, történelme a Vikingek előtti időszakig nyúl vissza. A 10. századtól már püspöki székhelyként ismert, egyben Canute sírjának búcsújáró helye. Fejlődése a kikötő építésével, valamint az Odense csatorna 1804-es megnyitásával vette kezdetét. Jelenleg fontos hajógyártó és ipari központ. Időjárási jellemzők: Éves átlag hőmérséklet: 7,9 C Évi hőfokhíd: 3112 A DÁN KÖRNYEZET Épületek energiahatékonysági besorolása Az épületek energiahatékonysági alapon történő besorolási rendszere része az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és elsősorban a meglévő épületek energiafogyasztásának csökkentésére vonatkozó dán politikának. A rendszer általános szabályai az 1996. júniusi Épületek energia- és vízfogyasztásának csökkentése határozatban, továbbá két Rendeletek az energiahatékonysági besorolásra, stb. vonatkozó - rendeletben lettek meghatározva. Meghatározott szabályok vonatkoznak az energia auditokra, a használandó számítási módszerekre és javaslatokra vonatkozó előírásokat az Energiatanácsadók Kézikönyve/ Energiagazdálkodás kiadvány tartalmazza, ami mintegy mintaként szolgál a kisméretű épületek energiahatékonyságának meghatározására. A határozat tartalmazza a kis- (<1.500 m²) és nagyméretű épületek (>1.500 m²) energiagazdálkodására vonatkozó szabályokat, az intézményekre érvényes speciális szabályokat, valamint a fűtésrendszerek
és egyéb nagyfogyasztású berendezésekre vonatkozó karbantartási előírásokat. Két besorolási módszert fejlesztettek ki: a Kisméretű épületek energiahatékonysági besorolását (EM), melyet energia tanácsadók, valamint a Nagyméretű épületek energiagazdálkodását (ELO), melyet energia menedzserek végeznek. Kisméretű épületnél az eladónak, az eladást megelőzően, kötelessége az épület energiahatékonysági besorolását igazoló dokumentum beszerzése. Ezzel szemben, a nagyméretű épületekre vonatkozó besorolást minden évben fel kell újítani. Amikor az Épületek energia- és vízfogyasztásának csökkentése határozatot elfogadták (1996), az éves megtakarításokkal és a környezetvédelmi hatásokkal szemben az alábbi elvárásokat fogalmazták meg: 4 6% fűtésenergia csökkentés 2005-ben 300 600 GWh villamos energia megtakarítás 2005-ben 0,5 10 millió m 3 vízmegtakarítás 2005-ben 0,6 0,8 millió t CO 2 kibocsátás csökkentés évente 2005-ig 0,2 3% általános hő- és villamos energia fogyasztás csökkentése az érintett területeken. Dániában, az épületek energiahatékonysági besorolásának fejlődését egy hosszú energia auditálási tevékenység előzte meg, beleértve az ún. Fűtési Tanácsadó Módszert is, mely 1982 és 12986 között működött. Az épületek energiahatékonysági alapon való besorolása, ennek a meglévő régebbi rendszernek a megújítási igényéből fakadt. Az energiahatékonysági besorolás rendszerét a dán Energia Ügynökség hozta létre, szoros együttműködésben számos magán tanácsadó céggel. A rendszer kialakításánál figyelembe vették a tanácsadók, fogyasztók, ingatlanközvetítők és sok más intézmény képviselőinek véleményét. Az energiahatékonysági besorolást végző szakemberek számára egy speciális képzési programot hoztak létre. A szakértőknek évente részt kell venniük egy ismeretfrissítő képzésben, és évente legalább négyszer egy-egy információs körlevelet kapnak, mely tájékoztatja őket a rendszerrel kapcsolatos módosításokról, fejlesztésekről. A besorolás minőségét egy speciális minőségi rendszeren keresztül ellenőrzik, mely magában foglalja a véletlenszerűen kiválasztott épületek újrabesorolásának elvégzését, a besorolási értékelések egyes részeinek vizuális ellenőrzését, a fogyasztás újraszámítását, stb. Azon tanácsadóktól, akik az ellenőrzések során nem feleltek meg a minőségi rendszer elvárásainak, visszavonják megbízatásukat. A rendszer kifejlesztését teljes egészében a dán Energia Ügynökség fedezte, nemzeti forrásokból. A Kisméretű épületek energiahatékonysági besorolását elrendelő határozat előírása szerint a fogyasztó (azaz tulajdonos) viseli az épület energiahatékonysági besorolására, energia auditálására és a rendszer adminisztrálására vonatkozó teljes költséget. A besorolásra vonatkozó információt két fajta szabványos formanyomtatványon kell feltüntetni, attól függően, hogy kis- vagy nagyméretű épületről van szó. Az utóbbiak esetében a besorolás két részre (Odense-ben három) osztható, és mindegyik külön célt szolgál: Az Energiaosztály - egy egyoldalas dokumentum, mely egy szabványosított energiahatékonysági besorolást ad az épületről, és tartalmazza az energia- és vízfogyasztásra, valamint CO 2 -kibocsátásra vonatkozó adatokat más, hasonló használati célú, épületekkel való összehasonlításban.
1. ábra Példa az energia osztályzatra (hő- és villamos energiafogyasztás per m²) 2. ábra Energiaosztály CO 2-kibocsátásra Az Energiafogyasztási Terv, mely mutatja az épület energiafogyasztását az elmúlt három évben, számokban és oszlopokban, továbbá tartalmaz egy munkatervet a megtérülő energia-megtakarítási javaslatokról minden fajta energia- és vízfogyasztásra, ami az adott épületben előfordul. A becsült beruházási költségek, valamint ezek kapcsán várható éves megtakarítások szintén itt szerepelnek, és ugyanitt találunk információkat a javaslatok műszaki élettartamára vonatkozóan is. Odense önkormányzatának tulajdonában lévő épületekre egy harmadik tétel is vonatkozik: Információ az energiaosztályról és a fogyasztási tervről. A dokumentáció tartalmazza az épület jelenlegi állapotára vonatkozó információkat: épülethéj, fűtésrendszer, vízellátás, szellőzés, villamos energia, stb. Az osztályozó rendszer Az osztályozó rendszer lehetővé teszi a hasonló használati célú épületekkel való összehasonlítást a hőigény, vízfogyasztás, villamos energia felhasználás és CO 2 -kibocsátás alapján, ahol a legalacsonyabb energiafogyasztás vagy CO 2 -kibocsátás az A osztályt jelenti a legnagyobb, pedig az M-t (lásd fenti 1. és 2. ábrákat). Ezen kívül, Odense egy alkalmazási kódot is használ, mely meghatározza a különböző épülettípusokat: iskolák, kórházak, irodák, stb. Az energiahatékonysági besorolás kidolgozásánál a dán Energia Ügynökség szintén használt egy alkalmazási kódot a különbözö épületekre, a hasznosítás függvényében.
3. ábra Az éves gázfogyasztás per m 2 és az energiaosztály közötti összefüggés épülettípusonként Az energiahatékonysági besorolás egy lehetőség arra, hogy energia-megtakarítást érjünk el meglévő épületekben. Ezek az épületek a mostani igények megfogalmazása előtt készültek. Ezért őket nem lehet megközelíteni olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Building Codes vagy az Improved Building Standards, ugyanakkor a megtakarítási lehetőségek meglévő épületeknél kimagaslóan nagyok. ODENSE TAPASZTALATA Jelenleg, Odense önkormányzatának tulajdonában 625 épület áll: iskolák, óvodák, bölcsődék, irodák, sportközpontok, művelődési házak, szükséglakások, stb., melyekben összesen 2.600 energiamérő egység üzemel. Körülbelül 105 épület a 625-ből 1.500 m 2 -nél nagyobb területű. A teljes fűtött terület 950,000 m². Mindezen épületeket az önkormányzat kezeli és felel az energiafogyasztásukért. Az energiagazdálkodás fogalmának bevezetése és következetes számonkérése 1979-ben kezdődött, és célja az önkormányzat költségvetéséből működtetett épületek hő- és, vízfogyasztással, valamint villamos energia használattal kapcsolatos költségek csökkentése volt. A programot azért indították, mert abban az évben a távfűtési díjjak megháromszorozódtak és a helyi távfűtő vállalat nem tudott szénhez, olajhoz vagy földgázhoz jutni. Emiatt az önkormányzatnak felül kellett vizsgálni a tulajdonában lévő épületek energiafelhasználását, a fogyasztás csökkentésének érdekében.
Elsőnek egy felhívást küldtek ki az önkormányzati tulajdonban lévő épületek összes felhasználóinak, az alábbi üzenettel: Kapcsolja ki a világítást, amikor elhagyta a szobáját. Nem több mint 20 0 C a szobákban. Figyeljen a szellőztetésre. Ezzel párhuzamosan az iskolákban minden radiátor szelepet lecseréltek termosztátos típusra. Az akcióterv fő elemei az alábbiak voltak: Megismerni az energiafogyasztást (költségvetés, mérés, felelősek) Megismerni az épületek energiajellemzőit (hőigény felmérése) Épületek és berendezések módosítása (energia-megtakarítási megoldások) Információadás a döntéshozók és felhasználók számára Jelenleg a város energiagazdálkodási osztályán öt ember dolgozik. Az ő főfeladataik a következők: Mérőórák leolvasása és monitorizálása Éves energia-felmérések (helyszíni felmérés és energiamérleg felállítása): energiaosztály és energiafogyasztási terv elkészítése az 1.500 m² -es vagy ennél nagyobb létesítményeknél. Információ, kommunikáció és képzések az épületeket használók számára Energia-megtakarítási megoldások megvalósítása Mérőóra leolvasás és monitorizálás 1997-től kezdődően törvényi előírás szabályozta a hőmennyiség és villamos energia mérését minden háztartásban szerelt külön mérőórákkal, és épületenként egy vízórával a vízfogyasztásét. Az önkormányzat naponta leolvassa az intelligens felügyeleti rendszerbe kötött mérőket és havonta egyszer azokat, melyek még nincsenek ehhez bekötve. A megtakarítások és így a helyes kiszámlázás érdekében, fontos az épületek energiafogyasztásának monitorizálása. Általában a monitorizálás 5-15%-os megtakarítást eredményez; Odense-ben a megtakarítások közel 15%-a a fogyasztás monitorizálásának köszönhető. Energia-felmérés / audit Szintén törvényi előírás az 1.500 m²-nél nagyobb területű épületek évente történő energiafelmérése is. Az energia-felmérés célja az éves hő- és vízfogyasztás, valamint villamos energia felhasználás meghatározása a tervezet költségvetéshez képest. Ilyenkor szemrevételezik az épületet és felmérik az épülethéj, valamint az ott üzemelő berendezéseket. Ennek alapján megállapítják az energiaosztályt (lásd fent DÁN KÖRNYZET), és felállítják az energiafogyasztási tervet is (dán Energia Ügynökség által készített ELO szoftver segítségével). Ez egyaránt tartalmaz javaslatokat a felhasználással (viselkedéssel), valamint az energia megtakarításának lehetőségeivel kapcsolatban. Információ Az elkészített információs anyag az alábbiakat tartalmazza: Minden, épületekért felelős, energia menedzsernek és vezetőnek készített jelentéseket. A jelentések tartalmazzák a költségvetésre és fogyasztásra vonatkozó adatokat, valamint ezekkel kapcsolatos megjegyzéseket. Tematikus képzési napokat, melyek célja az épületeket használók tudatosságának fejlesztése. Képzési programokat az épületekért felelősek és a gondnokok számára.
Energia-megtakarítási megoldások Meglévő épületek energiafogyasztását az épülethéj minőségének javításával és a műszaki berendezések főképpen az épület automatizálási rendszerének korszerűsítésével lehet elérni. Erre vonatkozóan készítenek egy beruházási javaslatot, a vonatkozó beruházási összegek és megtérülési idők számításával, melynek alapján kiválaszthatók és megvalósíthatók a 6 évnél hamarabb megtérülő megoldások. Energia-megtakarítás az iskolákban Odense önkormányzata úgy döntött, hogy az iskolák energiahatékonyságának növelésére fog összpontosítani, mivel: A tulajdonában lévő 35 iskola adja a teljes energiafogyasztás egyharmadát Minden iskolában két személy felel az energiafelhasználásért: az igazgató és a gondnok Az iskolák energia-felhasználásának ellenőrzése nevelési célokat is szolgál a tanulók részére. Jelenleg Odense önkormányzata 40 iskolát üzemeltet, és továbbra is ez az épületcsoport jelenti a legfontosabb területet az energiagazdálkodás szempontjából. A program nem magától fut, ellenkezőleg, folyamatos népszerűsítést és motiválást igényel az ott dolgozók számára. ÉRTÉKELÉS ÉS KILÁTÁSOK Eredmények Odense önkormányzata elkötelezte magát, hogy 2005-ig 15%-al csökkenti az energiafogyasztást 1988-hoz, mint bázisévhez, képest, összhangban a kormány Energy 2000 tervével. A hő-és vízfogyasztásra valamint villamos energia felhasználásra vonatkozó célokat már legtöbb épület esetében elérték (lásd 4. ábra). A tudatos energiagazdálkodás nagyon jól kifizetődött az önkormányzat számára az utóbbi 20 év alatt. A teljes beruházás értéke 16 millió euró volt, mely 48 millió euró megtakarítást eredményezett. Jelenleg az éves megtakarítás összege 2,5 millió euró és az önkormányzati épületek teljes energiaszámlája (fűtés, olaj, földgáz, villamos energia, víz) körülbelül 15 millió euró volt 2002-ben (bruttó érték).
4. ábra - Energiafogyasztás Odense önkormányzat épületeinél 1988-tól 2002-ig. A zöld vonal a 15%-os megtakarítási cél. A piros vonal az aktuális fogyasztás. Akadályok Odense önkormányzata számos akadállyal kellett megküzdjön programjának megvalósítása során. A legfontosabbak az alábbiak voltak: Monitorizálás Amikor 1981-ben a monitorizálás elkezdődött, kevés információ állt rendelkezésre az energiafogyasztásról (akár természetes értékekben akár pénzben). Ezért a város bevezette az energia-költségvetési rendszert és elkezdte a mérőóra leolvasási, valamint a felelősök motiválását célzó kampányt, elsősorban az iskolák energiafogyasztásért felelős személyekre fókuszálva. Minden hónap utolsó munkanapján a felelősök, le kell olvassák a mérőórák állását, és közölniük kell az adatokat az energiagazdálkodási osztállyal. Az önkormányzatnak nehézségei akadtak ezzel a feladattal, és részben ez mai napig is így van. Mindazonáltal, a legfontosabb épületek ma már rendelkeznek elektronikus mérőkkel, melyek be vannak kötve a központi felügyeleti rendszerbe. 2003. január 1. az adatrögzítést Interneten keresztül kell végezni. Ez lehetővé teszi az energia menedzser számára az azonnali összevetést a havi tényleges fogyasztás és a tervezett között, és ezeket összehasonlíthatja az elmúlt 6 év hasonló adataival is. Energia-megtakarítás ösztönzése az iskolákban A tanárok és tanulók tudatos energiafogyasztásának fenntartása egy folyamatos kihívást jelent. Például, valaki elfelejti lekapcsolni a villanyt, amikor elhagyta az osztálytermet. Egy felmérés szerint egy iskolában, egy év alatt, az üres termek világítására elköltött összeg egyenlő 3 személygépkocsi árával (dán szgk. árak alapján). Ennek alapján született a fény- és mozgásérzékelők felszerelésére vonatkozó döntés. Korszerű elektronikus berendezések alkalmazása Több és több elektronikus berendezést kell használni az energia-megtakarítások érdekében. Telefonvonalakat kell alkalmazni a mérők leolvasása és az épületfelügyeleti rendszer működtetése érdekében. Ezek a telefonvonalak nagyon sok
gondot okoztak eddig. Emiatt, az elmúlt évben, az önkormányzat úgy döntött, hogy a legtöbb hagyományos vonalat lecseréli Intranet TCP/IP-re. Ugyanakkor az új berendezések és felügyeleti rendszer magasabb képesítést igényel kezelői oldalon! Sok évbe telhet az energiahatékonyság növelés folyamatának beteljesülése, és további erőfeszítések szükségesek az energiagazdálkodási rendszer üzemeltetésére is. Fontos, hogy értékeljük a már bevezetett megoldásokat, és újakat tervezzünk. Fontos az is, hogy tovább növeljük a felhasználók tudatossági szintjét. Odenseben, jelenleg, az energiagazdálkodás legfontosabb eszköze az energiahatékonysági besorolás. TOVÁBBI INFORMACIÓ City of Odense Torben Christian Anderson Energy Manager E-mail: tca@odense.dk www.odense.dk Az esettanulmányt az Energie-Cités készítette együttműködésben Odense város önkormányzatával. A tanulmány az Európai Bizottság (Directorate General for the Environment, under the Community framework for Cooperation to Promote Sustainable development / Contract reference SUB 02/344292) pénzügyi támogatásával készült. Az itt kifejezett vélemények az Energie-Cités és partnereik álláspontját tükrözik és nem tekinthetők az Európai Bizottság hivatalos véleményének.