SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 172. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 172. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán Budapest, 2010.

A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. SÁRI MIKLÓS az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Bokor András Drozdják Judit Grecskó Anita Illés Zoltán Dr. Jackli Tamás Ladikné Szabó Marianna Dr. Mándi Ilona Dr. Móricz Szilvia Dr. Mucsi Tamás Nyakas Mónika Dr. Péteri Attila Rozsnyik Annamária Dr. Tanka József Dr. Vannay-Skody Tamás Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Zubor András Pál Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: 1216-5530

TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan tanuljunk... 9 1.1. Általános ismertető... 9 1.2. Jelölésrendszer... 10 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását?... 10 1.4. A minősítésről... 10 1.5. Multimédiás oktatóanyag használata... 11 1.6. A következő lépés... 11 2. A helyi Önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó jogszabályok és a választási rendszer... 13 2.1. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó szabályok az Alkotmányban... 13 2.1.1. A választójogosultság... 13 2.1.2. A választások időpontja... 14 2.1.3. A választások alapelvei... 14 2.2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény rendelkezései... 15 2.2.1. Helyi önkormányzati képviselő-választás a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken... 15 2.2.2. Helyi önkormányzati képviselő-választás a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben... 15 2.2.3. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása... 17 2.2.4. A megyei közgyűlés tagjainak választása... 18 2.2.5. A polgármester, főpolgármester választása... 19 2.3. A választási eljárás főbb kérdései az 1997. évi C. törvény alapján... 19 2.4. Önellenőrző kérdések... 20 3. A választási szervek... 25 3.1. A választási bizottságok... 25 3.1.1. A választási bizottságok választott tagjai... 25 3.1.2. Delegálás a választási bizottságokba... 26 3.1.3. A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnése... 26 3.1.4. Összeférhetetlenség... 27 3.1.5. A tagok jogai, a választási bizottság működése... 27 3.1.6. A választási bizottság döntése... 28 3.1.7. A választási bizottságok feladata és hatásköre... 29 3.1.8. A szavazatszámláló bizottság feladatai... 29 3.1.9. A helyi választási bizottság feladatai... 29 3.1.10. A területi választási bizottság feladatai... 30 3.1.11. Az Országos Választási Bizottság feladatai... 30 3

3.2. A választási irodák szervezete, tagjai... 31 3.3. A választási irodák tevékenysége... 32 3.4. Önellenőrző kérdések... 32 4. A névjegyzék összeállítása és továbbvezetése... 41 4.1. A választójogosultság... 41 4.1.1 A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban... 41 4.2. A névjegyzék elkészítése... 41 4.3. Az értesítők elkészítése és eljuttatása a választópolgárokhoz... 42 4.4. A névjegyzék közszemlére tétele... 42 4.5. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat... 43 4.6. A névjegyzék továbbvezetése... 43 4.7. Az igazolás... 44 4.7.1. Igazolás kérése... 45 4.7.2. Igazolás kiadása... 45 4.7.3. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napját megelőzően... 45 4.7.4. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napján... 46 4.8. A névjegyzék lezárása, kinyomtatása és hitelesítése... 46 4.8.1. A névjegyzék lezárása... 46 4.8.2. A névjegyzék kinyomtatása... 47 4.8.3. A névjegyzék hitelesítése... 47 4.9. A névjegyzék vezetése a szavazás napján... 47 4.10. Önellenőrző kérdések... 47 5. A jelöltajánlással, a jelölő szervezetek, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók... 53 5.1. A jelölő szervezet (párt, társadalmi szervezet) bejelentése... 53 5.2. A jelölt- és listaállítás szabályai... 54 5.2.1. Általános szabályok... 54 5.3. A jelöltek bejelentése és nyilvántartásba vétele... 55 5.4. A kompenzációs listák, megyei listák és a fővárosi listák bejelentése... 57 5.5. A jelölés elfogadására vonatkozó szabályok... 57 5.6. Önellenőrző kérdések... 58 6. A Választási kampány... 63 6.1. A választási kampány... 63 6.2. Rádió- és televízióközvetítés... 64 6.3. Adatszolgáltatás... 64 6.4. Önellenőrző kérdések... 65 4

7. A szavazás... 67 7.1. A szavazás ideje és helye... 67 7.2. A szavazás megkezdése... 67 7.3. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben... 68 7.4. A szavazás... 68 7.5. A szavazás mozzanatai... 69 7.5.1. A választópolgár azonosítása... 69 7.5.2. A választópolgár visszautasítása... 69 7.5.3. A szavazólapok átadása... 70 7.5.4. A szavazás... 70 7.5.5. A rontott szavazólap... 71 7.5.6. Szavazás igazolással... 71 7.5.7. Szavazás mozgóurnával... 72 7.5.8. A szavazás lezárása... 72 8. Eredmény megállapítása, eredmény elleni jogorvoslat... 73 8.1. A szavazatszámlálás és a szavazóköri eredmény megállapítása... 73 8.2. Jogorvoslat a választás eredménye ellen... 74 8.3. Önellenőrző kérdések... 75 9. Jogorvoslatok... 81 9.1. A jogorvoslatokról általában... 81 9.1.1. A jogorvoslatok fajtái... 81 9.1.2. Jogorvoslati határidők... 81 9.2. Az egyes jogorvoslatok... 82 9.2.1. A kifogás... 82 9.2.2. A fellebbezés... 83 9.2.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem... 84 9.3. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai... 85 9.4. Speciális jogorvoslatok... 86 9.4.1. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat... 86 9.5. Jogorvoslati fórumrendszer az önkormányzati képviselők választásán... 87 9.6. Kapcsolódó OVB állásfoglalások:... 88 9.7. Önellenőrző kérdések... 88 10. A települési kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos tudnivalók... 93 10.1. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos joganyag:... 93 10.2. Választójog a települési kisebbségi önkormányzati választáson... 93 10.3. A szavazás napja... 94 10.4. Kisebbségi választói jegyzék... 94 10.4.1. A kisebbségi választói jegyzék összeállítása és továbbvezetése... 94 5

10.4.2. A kisebbségi választói jegyzék lezárása... 95 10.4.3. A kisebbségi választói jegyzéken szereplő adatok kezelése... 95 10.4.4. A kisebbségi választói jegyzék megsemmisítése... 96 10.5. A választás kitűzése... 96 10.6. Jelölés... 96 10.6.1. Kisebbségi szervezet bejelentése és nyilvántartásba vétele... 97 10.6.2. Kisebbségi jelölt bejelentése és nyilvántartásba vétele... 98 10.7. Választási szervek... 99 10.8. A szavazás menete... 99 10.9. Az eredmény megállapítása... 100 10.10. Önellenőrző kérdések... 100 11. A választás informatikai támogatása... 107 11.1. Az önkormányzati képviselő-választás lebonyolításának informatikával támogatott területei a következők:... 107 11.2. A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra... 108 11.3. Internetes Tájékoztató Rendszer... 108 11.4. Választás Ügyviteli Rendszer... 108 11.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer... 109 11.6. Minőségellenőrzés... 109 11.7. Önellenőrző kérdések... 110 12. Lakossági tájékoztató tevékenység... 111 12.1. Nyilvánosság... 111 12.2. Lakossági tájékoztatás... 111 12.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban... 112 12.4. A választási információs szolgálat... 112 12.4.1. A választási információs szolgálat célja és feladatai... 112 12.4.2. A VISZ lehetséges szervezeti megoldásai... 113 12.4.3. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei... 113 12.5. Önellenőrző kérdések... 114 13. Választások pénzügyi tervezése, lebonyolítása és elszámolása... 117 13.1. Pénzügyi tervezés... 117 13.2. Pénzügyi fedezet biztosítása... 117 13.3. Normatív eszközök felhasználása... 118 13.4. Pénzügyi elszámolás... 119 13.5. Kisebbségi önkormányzati választás... 119 13.6. Választási Pénzügyi Információs Rendszer... 120 6

13.7. Önellenőrző kérdések... 125 14. Szervezési, logisztikai feladatok... 131 14.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya... 131 14.2. A választás előkészítő logisztikai feladatok... 131 14.3. A jogszabályi követelmények... 132 14.4. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága... 133 14.5. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai... 134 14.5.1. Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása... 134 14.5.2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása... 135 14.5.3. Értesítés a szállításokról a választási szervek részére... 135 14.5.4. Szállítás a választási szervekhez... 136 14.5.5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása... 136 14.5.6. Szállítás választási szervtől választási szervhez... 137 14.6. Önellenőrző kérdések... 137 15. Mellékletek... 145 15.1. A tananyagban hivatkozott joganyagok listája... 145 15.2. Az Önellenőrző kérdések megoldásai... 147 7

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ASZA HVB HVI KEKKH NESZA OEVI OVB OVI Övjt. SZL SZSZB TVB/FVB TVI/ FVI Ve. VISZ anyakönyvi szakrendszer helyi választási bizottság helyi választási iroda Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda Országos Választási Bizottság Országos Választási Iroda 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása szavazatszámláló bizottság területi/fővárosi választási bizottság területi/fővárosi választási iroda 1997. évi C. törvény a választási eljárásról választási információs szolgálat 8

1. HOGYAN TANULJUNK 1.1. Általános ismertető Ez a tananyag a 2010. évi önkormányzati választások lebonyolításában közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutorhálózatunkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele egy teszt sikeres megoldása és a központi tudáspróba sikeres megoldása. A képzés eredményes elvégzését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni. A kurzus tananyagát elektronikus formában adtuk át Önnek. Ez a multimédiás CD a teljes távoktatási tananyagot tartalmazza. A CD-ről tetszőleges számú tananyag igény szerint kinyomtatható. A tananyag elsajátítása 35-40 órát vesz igénybe. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések szerepe, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. feleletválasztósak, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések végén azonnal közöljük a helyes választ. Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! 9

Tesztek A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek egy tesztet kell megoldaniuk, amely eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztkérdések az önellenőrző kérdésekből kerültek kiválasztásra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, azaz a kérdései szintén az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra. A központi tudáspróba a teljes tananyagban szereplő összes kérdésből áll össze. 1.2. Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban. Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban. Teszt Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történő beiratkozásától kezdve az OVI Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy területi konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. Bármilyen problémája van, ne habozzon segítséget kérni! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. 1.4. A minősítésről A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek egy teszt, illetve a tanfolyam végén egy központi tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. 10

A tesztet legalább megfelelt szinten kell teljesítenie, ez feltétele a központi tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg, vagy megfelelt Nem felelt meg az a hallgató, aki a tesztet nem tudta megfelelt szinten teljesíteni, illetve a központi tudáspróba során nem felelt meg minősítést kapott. Ne feledje, hogy a központi tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet megfelelt szinten teljesítette! Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a központi tudáspróbát is megfelelt szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a teszteket önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A tesztek a központi tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszközei! 1.5. Multimédiás oktatóanyag használata A multimédiás oktató CD használata a következő: Tegye be a CD-t a CD meghajtóba! Az oktató anyag automatikusan indul. Amennyiben az oktatóanyag nem indult el, úgy az alábbi lépéseket hajtsa végre: 1. A Windows START menüjéből válassza ki a Futtatás menüpontot! 2. A megjelenő ablakba pontosan az alábbiakat írja: D:\START.EXE (Ha a CD meghajtó nem a D: meghajtó, akkor a CD meghajtó betűjelét üsse be a D: karakterek helyett!) 3. Kattintson az Ok gombra! Ezzel elindult az oktató szoftver. A további ismereteket maga a program közli. 1.6. A következő lépés Kezdje el a tanulást! Amennyiben bármi problémát vél felfedezni, úgy azonnal hívja a tutorát! Javasoljuk, hogy a CD-t próbálja meg azonnal elindítani. Bármilyen hiba merül fel a futtatás során, azonnal forduljon az OVI Technikai Támogatás Csoportjához! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben megkedveli és hatékonynak találja a távoktatási formát. Sok sikert és eredményes munkát kívánunk Önnek! Országos Választási Iroda 11

12

2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását szabályozó joganyag Az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályanyagot az alábbi jogszabályok tartalmazzák: 1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, alapvető politikai jogként szabályozza a választójogosultság feltételeit, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kitűzésének alapvetőbb szabályait. 2. 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról (Övjt.), amely 2010. június 14-én lépett hatályba és hatályon kívül helyezte a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt. Ezen törvény tartalmazza az önkormányzati választások anyagi jogi szabályait. Meghatározza a választókerületekre és az ajánlásra vonatkozó szabályokat, a választási rendszer elemeit, a mandátumkiosztás és az eredmény megállapításának módját, valamint a megüresedett mandátumok betöltésére és az időközi választásokra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. 3. 1997. évi C. törvény (Ve.), amely a választás eljárás szabályait tartalmazza, így többek között rendelkezik a névjegyzék összeállításáról és vezetéséről, a választási szervekről, a választási kampányról, az ajánlás módjáról, a szavazás és a szavazat-összesítés, továbbá az eredmény-megállapítás szabályairól, a jogorvoslati rendszerről stb. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a Ve.-t a 2010. évi LX. és LXI. törvény módosította!) 4. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei (KIM rendeletek): 4/2010. (VII. 16.) KIM rendelet, mely a választás határidőit és határnapjait, 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet, mely a választási irodák feladatait, a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit, /2010. (VII..) KIM rendelet, mely a választás céljára biztosított állami pénzeszközök felhasználásának, ellenőrzésének szabályait határozza meg. 2.1. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó szabályok az Alkotmányban A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület, illetőleg helyi népszavazás útján gyakorolják (44. (1) bekezdés). 2.1.1. A választójogosultság Az Alkotmány Alapvető jogok és kötelességek című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a választójogot (70. (2), (3) és (5) bekezdés). 13

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen. A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen. A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alkotmány szerint (70. (5) bekezdés) nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján: cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. A választójog korlátját jelenti továbbá az az alkotmányi rendelkezés, mely szerint a polgármesteri és a fővárosi főpolgármesteri tisztségre kizárólag magyar állampolgár választható. 2.1.2. A választások időpontja Az Alkotmány a helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezetében (IX. fejezet, 44. (2) bekezdés) kimondja, hogy a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki (30/A. (1) bekezdés d) pont) legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt (Ve. 4. (1) bekezdés). 2.1.3. A választások alapelvei Az Alkotmány kimondja, hogy a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják (71. (1) bekezdés). Az Alkotmány 71. (3) bekezdése értelmében az önkormányzati választási rendszer további szabályairól a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló külön törvény rendelkezik (2010. évi L. törvény), melynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 14

2.2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény rendelkezései 2.2.1. Helyi önkormányzati képviselő-választás a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választás rendszere lényegében nem változott, a kislistás választási rendszer elnevezés helyett azonban egyéni listás választási rendszer elnevezést kapott. 2.2.1.1. Választókerület A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma csökkent a korábbi szabályozáshoz képest: 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 000 lakosig 8 fő (Övjt. 4. ). 2.2.1.2. Jelölés Egyéni listás képviselőjelölt az, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott (Övjt. 9. (1) bekezdés). A jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője a névjegyzék közszemlére tett példányának adatai alapján teszi közzé. 2.2.1.3. Szavazás A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható (Övjt. 13. (2) bekezdés). 2.2.1.4. A választási eredmény megállapítása Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, törölni kell az egyéni listáról, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép (Övjt. 13. (1) és (3) bekezdés). 2.2.2. Helyi önkormányzati képviselő-választás a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben 2.2.2.1. Választókerület A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben egyéni választókerületben és kompenzációs listán szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik, és a korábbi szabályozáshoz képest változott az alábbiak szerint: 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 15

75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma (Övjt. 5. ). 2.2.2.2. Jelölés A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott (Övjt. 9. (1) bekezdés). A jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője a névjegyzék közszemlére tett példányának adatai alapján teszi közzé. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. (A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt visszalépett vagy kiesett Övjt. 10. (1) és (3) bekezdés). Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak (Övjt. 11. (1) bekezdés). E rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy közös jelölt eltérően az eddigi szabályoktól csak közös lista állítását alapozhatja meg, önálló lista állítása során közös jelölt nem vehető figyelembe. 2.2.2.3. Szavazás A választópolgár érvényesen csak egy jelöltre szavazhat. A kompenzációs listára nem szavaznak a választópolgárok. 2.2.2.4. A választási eredmény megállapítása Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (Övjt.14. ). A kompenzációs lista az egyéni választókerületben összesített töredékszavazatok arányában az Övjt. 15. (4) bekezdésében leírt számítási mód alkalmazásával kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat (Övjt. 15. (2) bekezdés). Nem kap mandátumot, ezért nem vehet részt a mandátumkiosztásban a) a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, b) a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el. A kompenzációs listás mandátum kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma. A számoszlop következő számai az adott lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke. 16

Majd meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott. Amennyiben egy kompenzációs lista több mandátumot kapna, mint a listán szereplő személyek száma, úgy a mandátum betöltetlen marad (Övjt. 15. (5) bekezdés). Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép (Övjt. 16. (2) bekezdés). A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép (Övjt. 16. (1) bekezdés). 2.2.3. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása 2.2.3.1. Választókerület A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. A főváros egy választókerületet alkot. A fővárosi közgyűlés tagjainak száma az új szabályozás során szintén csökkent, azt a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható (Övjt. 6. ). 2.2.3.2. Jelölés A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása során a listaállítás a fővárosi kerületekben állított kompenzációs listákon alapul: Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított (Övjt. 10. (2) bekezdés). 2.2.3.3. Szavazás A fővárosi listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. 2.2.3.4. A választási eredmény megállapítása A fővárosi listák a rájuk leadott szavazatok arányában az Övjt. 17. (2) bekezdésében leírt számítási mód alkalmazásával szereznek mandátumot. Nem kap mandátumot, ezért nem vehet részt a mandátumkiosztásban a) a jelölő szervezet fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy b) a közös fővárosi lista, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös fővárosi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a 17

számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal. A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott. Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad (Övjt. 17. (3) bekezdés). A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép (Övjt. 18. (1) bekezdés). Ha a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi területi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell. 2.2.4. A megyei közgyűlés tagjainak választása 2.2.4.1. Választókerület A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A megyei közgyűlés tagjainak száma a korábbi szabályozáshoz képest szintén változott, azt a megye lakosságszáma (ebbe beleértve a megyei jogú várost is) alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható (Övjt. 7. ). 2.2.4.2. Jelölés A megyei választókerületben listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását összegyűjtötte (Övjt. 9. (2) bekezdés). Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak. 2.2.4.3. Szavazás A megyei listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. 18

2.2.4.4. A választási eredmény megállapítása A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a fővárosi közgyűlés tagjainak választásánál leírt számítási mód alapján jutnak mandátumhoz. Nem szerezhet mandátumot: a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. (Övjt. 19. (2) bekezdés). Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad (Övjt. 19. (3) bekezdés). 2.2.5. A polgármester, főpolgármester választása 2.2.5.1. Választókerület A polgármester-választás tekintetében a település, illetőleg a fővárosi kerület, a főpolgármester-választás esetében pedig a főváros számít választókerületnek. 2.2.5.2. Jelölés Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott (Övjt. 9. (3) bekezdés). Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott (Övjt. 9. (4) bekezdés). 2.2.5.3. Szavazás A polgármestert, a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják (Övjt. 12. (1) bekezdés). A választópolgár érvényesen csak egy jelöltre szavazhat. 2.2.5.4. A választási eredmény megállapítása Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (Övjt. 12. (2) bekezdés). 2.3. A választási eljárás főbb kérdései az 1997. évi C. törvény alapján A Ve. átfogóan szabályozza a választási eljárás szakaszait. Az önkormányzati választásra alkalmazandóak a törvény általános rendelkezései, valamint kifejezetten a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló XII. Fejezete, továbbá a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló XII/A. Fejezete, mely részletezi a vonatkozó különös eljárási szabályokat. 19

A Ve. garanciális szempontból kiemelendő részét képezi a választási eljárás alapelveinek meghatározása, amelyek biztosítják a választások tisztaságát, a demokratikus követelmények érvényesülését (Ve. 3. ): a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban és a szavazásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A választási eljárás főbb szabályozási csomópontjai az önkormányzati választás során a törvény alapján a következők: I. Alapvető szabályok (alkalmazási kör, alapelvek) II. A választási eljárás nyilvánossága III. Választókerületek, szavazókörök IV. A választójogosultság nyilvántartása V. A választási szervek (választási bizottságok és irodák rendszere) VI. A választási kampány VII. Az ajánlás (ajánlás, jelölt- és listabejelentés szabályai stb.) VIII. A szavazás IX. A szavazatok összesítése X. Jogorvoslatok XII. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása XII/A. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása Ezen kiadvány célja a választási eljárás fent említett csomópontjainak részletes bemutatása, ezért bővebb ismertetésükre a füzet további fejezeteiben kerül sor. 2.4. Önellenőrző kérdések 1. A felsoroltak közül mely jogszabályokat kell alkalmazni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során? a. Alkotmány, 1990. évi LXIV. törvény, 2010. évi L. törvény, 1997. évi C. törvény. b. Alkotmány, 1990. évi LXIV. törvény, 1997. évi C. törvény. c. Alkotmány, 2010. évi L. törvény, 1997. évi C. törvény. 2. Ki rendelkezik választójogosultsággal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásakor? a. Minden nagykorú magyar állampolgár és az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgára, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. b. Minden nagykorú magyar állampolgár és az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgára, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. c. Minden magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. 20

3. Az alábbiak közül melyik az, ami nem minősül természetes (a választójog gyakorlásából) kizáró oknak? a. Jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetés töltése. b. Jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés. c. Előzetes letartóztatás. 4. Ki tűzi ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját? a. A miniszterelnök-helyettes. b. Az Országgyűlés elnöke. c. A köztársasági elnök. 5. A felsoroltak közül melyek azok, amelyeket az Alkotmány nem nevesít a választások alapelvei között? a. Választás tisztasága, esélyegyenlőség. b. Általános és egyenlő választójog. c. Közvetlen és titkos szavazás. 6. Az egyéni listás választási rendszerben hány képviselő választható? a. 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő,10 000 lakosig 8 fő. b. 100 lakosig 3 fő, 600 lakosig 5 fő, 1300 lakosig 7 fő, 3000 lakosig 9 fő, 5000 lakosig 11 fő, 10000 lakosig 13 fő. c. 100 lakosig 2 fő, 600 lakosig 3fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő,10 000 lakosig 8 fő. 7. Milyen követelményt kell teljesítenie annak a személynek, aki 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen kíván jelöltként indulni? a. Legalább 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie a településen lakóhellyel rendelkező választópolgároktól. b. Rendelkeznie kell a település választópolgárai 1%-ának ajánlásával. c. Kizárólag valamely jelölő szervezet támogatásával indulhat. 8. Az egyéni listán hány jelöltre lehet érvényesen szavazni? a. Nincs meghatározva. b. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. c. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum kiosztható. 21

9. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőjelöltek hogyan jutnak mandátumhoz? a. A leadott szavazatok arányában. b. A bejelentés sorrendjében. c. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. 10. A 10 000-nél több lakosú települések esetében hogyan választják meg a képviselőtestület tagjait? a. Egyéni listán. b. Vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán). c. Kislistás választás keretében. 11. A 10 000-nél több lakosú településen indulni kívánó személynek mit kell tennie, hogy egyéni választókerületi képviselőjelöltté váljon? a. Rendelkeznie kell az adott választókerület választópolgárai legalább 1%-ának ajánlásával. b. A HVB-néll történő bejelentésen kívül nincs egyéb teendője. c. Rendelkeznie kell az adott választókerület választópolgárai 2%-ának ajánlásával. 12. A 10 000-nél több lakosú településeken mi a feltétele a kompenzációs lista állításának? a. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint az egynegyedében jelöltet állított. b. A jelölő szervezetnek rendelkeznie kell az adott választókerület választópolgárai legalább 2%-ának ajánlásával. c. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint a felében jelöltet állított. 13. Mikor érvényes az egyéni választókerületben a választás első fordulója? a. Ha a választókerület választópolgárainak több mint egynegyede szavazott. b. Ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. c. Nincs érvényességi küszöb. 22

14. A 10 000-nél több lakosú településeken választópolgár leadhatja-e közvetlenül a szavazatát a kompenzációs listára? a. Igen, azok a jelöltek lesznek képviselők, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták. b. Nem, a kompenzációs lista mandátumai a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra. c. Nem, a kompenzációs lista mandátumai a mandátumot szerzett jelöltek jelölő szervezetei részére kerülnek kiosztásra. 15. Mi a feltétele a fővárosi lista állításának? a. Fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. b. Fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint egynegyedében kompenzációs listát állított. c. Fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében egyéni választókerületi jelöltet állított. 16. Hogyan szerepelnek a jelöltek a fővárosi listás szavazólapon? a. A listán a jelöltek sorrendjét a listát állító párt határozza meg, azon a választópolgár a szavazáskor nem változtathat. b. A listán a jelöltek sorrendjét a párt határozza meg, de a választópolgár a szavazáskor megváltoztathatja azt. c. A listán a jelöltek ábécé sorrendben szerepelnek. 17. Melyik válasz igaz?a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az a lista nem kap mandátumot, amely a. a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát nem érte el. b. a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. c. jelölő szervezetének jelöltjei a fővárosi kerületi szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el. 18. Milyen feltétellel lehet megyei listát állítani? a. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 2%-ának ajánlását összegyűjtötte. b. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását összegyűjtötte. c. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,3%-ának ajánlását összegyűjtötte. 23

19. Melyik válasz igaz? A megyei közgyűlés tagjainak választása során az a lista nem szerez mandátumot, amely a. a megyei listákra leadott érvényes szavazatok négy százalékát nem érte el. b. jelölő szervezetének jelöltjei a megyébe tartozó települések összesített kompenzációs szavazatainak négy százalékát nem érték el. c. a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. 20. Mi szükséges ahhoz, hogy egy választópolgár főpolgármester-jelölt legyen? a. Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott. b. Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 0,5%-a ajánlott. c. Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros lakosainak 2%-a jelöltnek ajánlott. 21. A felsoroltak közül melyik jelölt lesz polgármester / főpolgármester? a. Aki a legtöbb töredékszavazatot kapta. b. Aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. c. Aki megszerezte az érvényes szavazatok legalább felét. 22. Mely választáson alkalmazzák az 5%-os választási küszöböt? a. A fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak választása során. b. A fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak választásán, illetve a 10 000 lakos feletti településeken a kompenzációs listán történő mandátumszerzésnél. c. Kizárólag a fővárosi közgyűlés tagjainak választásakor. 24

3. A VÁLASZTÁSI SZERVEK A Ve. értelmében a választásokat a választási bizottságok és a választási irodák bonyolítják le, ezeket együttesen választási szerveknek nevezzük. 3.1. A választási bizottságok A választási bizottságok döntéshozó testületek. A törvény szerint a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek: szavazatszámláló bizottság (SZSZB) működik minden szavazókörben, kivéve az egy szavazókörös településeken, ahol a helyi választási bizottság (HVB) látja el az SZSZB feladatait; HVB működik minden településen; területi választási bizottság működik a megyékben (TVB), valamint a fővárosban (FVB); az egész országra kiterjed az Országos Választási Bizottság (OVB) hatásköre. 3.1.1. A választási bizottságok választott tagjai Az SZSZB három választott tagból áll. A három választott tagot és a szükséges számú póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően választotta meg a helyi választási iroda vezetőjének indítványa alapján. A helyi választási iroda vezetője megvizsgálja az SZSZB-k működőképességét, ha szükséges, gondoskodik az új tagok, póttagok megválasztásáról. A HVB legalább három választott tagból áll. Az egy szavazókörrel rendelkező településeken 5 tagú HVB-t kell választani akkor is, ha ott kisebbségi önkormányzati választásra kerül sor és emiatt kisebbségi szavazókört is létre kell hozni. A tagokat és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete választja meg az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon. Személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A területi választási bizottság három tagját és a póttagokat a területi választási iroda vezetőjének javaslata alapján a megyei/fővárosi közgyűlés választotta meg az országgyűlési választásokat megelőzően. Az OVB öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg, legkésőbb az önkormányzati választást megelőző 42. napon, személyükre a pártok javaslataira is figyelemmel a miniszter tesz indítványt. 25

3.1.2. Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságoknak a választott tagokon felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A fentiek szerint megbízott tagot delegálhat: az SZSZB-be az egyéni képviselőjelöltet, polgármester-jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezet, továbbá a független jelölt, a HVB-be az egyéni képviselőjelöltet, illetve polgármester-jelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt, a TVB-be a területi választókerületben (megyében/fővárosban) listát állító jelölő szervezet, az OVB-be az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező párt. A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetőleg a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen bízhatnak meg egy tagot. A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 16. napon a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A Ve. újonnan szabályozott 25. (2) bekezdése szerint a bejelentésnek tartalmaznia kell a tag nevét, lakcímét és személyi azonosítóját. A delegálás egyes szabályainak értelmezésével az OVB is foglalkozott. A testület 25/2006. számú állásfoglalásában rögzítette egyes, az önkormányzati választásokra irányadó véleményét. 3.1.3. A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnése Az SZSZB és a TVB választott tagjainak megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. A HVB választott tagjainak megbízatása a következő általános önkormányzati választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. Az OVB választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. Az OVB választott tagjainak választása esetén általános választás alatt az országgyűlési, az Európa Parlamenti és az önkormányzati képviselők soron következő választását kell érteni. A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása az önkormányzati választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: a megbízatási idő lejártával, ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, továbbá lemondással és a megbízatás visszavonásával, a választási bizottság tagjának halálával. 26

Ha a választási bizottság megbízott tagjainak a megbízatási idő lejártát kivéve megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt új tagot bízhat meg. Hasonló esetben a választott tag helyébe póttag lép, vagy szükség esetén helyette új tagot kell választani. 3.1.4. Összeférhetetlenség A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek, ezért az elfogulatlanság biztosítására a törvény számos kizárási okot fogalmaz meg. Ennek megfelelően a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, regionális államigazgatási (2010. szeptember 1-jétől közigazgatási) hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, kormánytisztviselő valamint jelölt. Utóbbi szabály alól kivételt jelent, hogy a szavazatszámláló bizottságnak, illetve a helyi választási bizottságnak megbízott tagja lehet a más településen, a fővárosban más kerületben induló jelölt. A területi választási bizottság megbízott tagja pedig más megyében induló jelölt is lehet. További kizárási ok, hogy az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl, aki a választókerületben nem rendelkezik lakcímmel, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem, ez a tilalom a delegált tagokra nem vonatkozik. A törvény értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa. 3.1.5. A tagok jogai, a választási bizottság működése A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. Fenti kérdéssel kapcsolatban került kiadásra az OVB 8/2008. számú állásfoglalása, mely a testület irányadó véleményét tartalmazza a munkabér megtérítésével kapcsolatban. A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül. 27