SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Oldal:1 Budapest XXI. kerület Reggel utca 11-18. sz. alatti TÁRSASHÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az ingatlan fekvése: XXI. kerület Az ingatlan helyrajzi száma: 201.031/42 Az ingatlan tulajdoni lap száma: 10.883 Elfogadó közgyűlési határozat száma: 1/2013.07.07. Írásbeli szavazással hozott határozat Hatályos 2013. augusztus 01. napjától

Oldal:2 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény felhatalmazása alapján a társasház közgyűlése a társasház működésének szabályozása és a zavartalan együttélés megteremtése érdekében az összes tulajdoni hányad egyszerű szavazattöbbségi határozatával az 1991. február 28. napján kelt társasháztulajdont alapító okirat C fejezetét hatálytalanítja és az alábbiakban megszövegezett Szervezeti és működési Szabályzatot alkotja. Kötelezi a társasház közös képviselőjét, hogy jelen Szervezeti és működési Szabályzatot a törvény 15. -a alapján csatolja a Fővárosi Kerületek Földhivatalában lévő ingatlan-nyilvántartási iratokhoz. 1. A Szervezeti és működési Szabályzat hatálya: A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed a Budapest XXI. kerület Reggel utca 11-18. szám alatti TÁRSASHÁZ szerveire és mindenkori tulajdonosaira. 2. A TÁRSASHÁZ alapítása: A társasházat 1991. február 28. napján a Budapest Csepel Önkormányzat és társai alapították az akkor hatályos 32/1969. (IX.30.) Korm. rendelet rendelkezései alapján. A bejegyző határozat száma:../1991. 3. A társasház székhelye, címe, helyrajzi száma: 1214 Budapest, Reggel utca 11-18. szám. Helyrajzi száma: Budapest XXI. kerület, 201.031/42 4. A társasház szervezete: A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A társasház ügyintézését a közös képviselő vagy az intéző bizottság látja el. A társasház gazdálkodásának ellenőrzését a számvizsgáló bizottság látja el. 5. A közgyűlés dönt: 5.1. A közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról. 5.2. A közös képviselőnek, illetőleg az intéző bizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről, valamint díjazásáról, a közös képviselő illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja ellen kártérítési per indításáról, illetve büntetőfeljelentés megtételéről. 5.3. A közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intéző bizottság részére a jóváhagyás megadásáról. 5.4. A közös tulajdon megszüntetéséről az egész ingatlan elidegenítéséről, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat módosításáról. 5.5. A házirend megállapításáról, módosításáról. 5.6. Polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről. (Tt. 28. (1) bek. f) és g) pontjai alapján. 5.7. A nem lakás céljára szolgáló, külön tulajdonban lévő helyiség használati, hasznosítási módja megváltoztatásának megtiltásáról, illetve feltételeinek meghatározásáról jelen szabályzatban meghatározottak szerint.

Oldal:3 5.8. Minden olyan ügyben, melyet az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat nem utal a közös képviselő, az intéző bizottság vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. 5.9. A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak egyhangúan döntenek a Tt. 38. (3) bekezdése alapján. 6. A közgyűlés összehívása: 6.1. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb május 31-ig kell megtartani. A közgyűlést a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság elnöke hívhatja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult(ak) összehívni. 6.2. A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban lépcsőházanként jól látható helyen ki kell függeszteni. A közgyűlési meghívó a helyben lakók részére közvetlenül, vagy levélszekrény útján kerül átadásra, a távollévők részére pedig postán ajánlott küldeményként kerül megküldésre. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat és a hozandó határozatokat. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. A közgyűlés időpontját úgy kell megállapítani, hogy az értesítés legalább a kitűzött határnapot megelőzően 8 nappal megtörténjen. Sürgős esetben így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épület-berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása esetén a közgyűlés 8 napnál rövidebb időközzel is összehívható. A sürgősségről a közös képviselő jogosult dönteni. A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222. 223. -aiban foglaltak az irányadók. 7. A közgyűlés határozatképessége: 7.1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak személyesen vagy meghatalmazott útján képviseltetik magukat. Ha a tulajdonostárs meghatalmazottal képviselteti magát, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és a közgyűlés levezető elnökének át kell adni. A közgyűlést a közös képviselő nyitja meg, aki a megjelent tulajdonostársakkal, illetve a meghatalmazottjaikkal aláíratja a jelenléti ívet. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányad alapján illeti meg a szavazati jog. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az újabb közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15, azaz tizenöt napon belüli időpontban az eredetivel azonos a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően még fennmaradó napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően folyamatosan ellenőrizni köteles a közgyűlés határozatképességét. Az időközben bekövetkezett változásokat a tulajdoni hányadban bekövetkezett változás feltüntetése mellett a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Oldal:4 7.2. Ha a társasházi törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozat érvénytelen. A megismételt közgyűlés a jelenlévő tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, mely körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol a társasházakról szóló törvény a határozat elfogadásához a tulajdoni hányad alapján számított meghatározott arányt követel meg, úgy ennek hiányában az adott kérdésben határozat nem hozható. 7.3. A közgyűlésen valamennyi tulajdonostársat felszólalási és a társasház tulajdoni illetőségének arányában szavazati jog illeti meg. Szavazatra a legkisebb illetőség is jogosít. Azok a tulajdonostársak, akik egy albetétben felvett ingatlan, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosai, a szavazataikat tulajdoni hányaduk arányában külön-külön is, ha pedig meghatalmazottal képviseltetik magukat a közgyűlésen, közös megbízott útján is gyakorolhatják. 7.4. A napirendi pontok elfogadása után minden napirendi pontot külön-külön kell megtárgyalni és minden napirendi pont után lehetőséget kell adni a jelenlévőknek arra, hogy a tárgyhoz tartozóan hozzászóljanak. A hozzászólások befejezését követően a közgyűlés levezető elnöke a napirendi pontokat külön-külön bocsátja szavazásra. A meghirdetett napirendi pontokon kívül a közgyűlés csak olyan témát tárgyalhat, amely nem igényel határozathozatalt. 8. Közgyűlési jegyzőkönyv, Közgyűlési határozatok könyve: 8.1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két a közgyűlés által megválasztott tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. A határozatokat írásba kell foglalni. A határozat megfogalmazásával kapcsolatos követelmény: egyértelmű legyen, világos és végrehajtható! A közgyűlésen a jegyzőkönyvet az elnök bejelentését követően, amennyiben azt a közgyűlés egyszerű többséggel elfogadja hangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján csak a hozandó határozatokhoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat, valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítő írásbeli jegyzőkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó adathordozót a dokumentumok között meg kell őrizni. A közgyűlésen meghozott határozatokat nyolc munkanapon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg azokról valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés meghívójának kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvbe utólagosan is bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról a másolási költség megfizetése ellenében másolatot kérhet. A tulajdonostársak számára a jegyzőkönyvbe történő betekintés és arról való másolatkészítés jogát a közös képviselőnek biztosítania kell. 8.2. Közgyűlési határozat úgy is hozható, hogy arról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő a felhíváshoz mellékeli az írásbeli határozati javaslatot a számvizsgáló bizottság előzetes véleményének az ismeretében. A számvizsgáló bizottság kérésére írásbeli véleményét a felhíváshoz csatolni kell. A tulajdonostársaknak a határozati javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül van lehetőségük írásban szavazni, és szavazatuk eredményét a közös képviselőnek megküldeni. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő 8 munkanapon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. 8.3. Eredménytelen az írásbeli szavazás

Oldal:5 8.3.1. Szervezeti és Működési Szabályzat tekintetében, ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított minősített többséget, minimálisan 5001/10000 tulajdoni hányadot. 8.3.2. Minden más esetben, ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget, minimálisan 2501/10000 tulajdoni hányadot. 8.4. A közös képviselő a közgyűlési határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásra a közgyűlési határozatok könyve szolgál. A közgyűlési határozatok könyve a hitelesített közgyűlési határozatok alapján tartalmazza a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerinti szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, a közgyűlési határozat végrehajtásának elmaradása esetén annak indokát. A közös képviselő köteles biztosítani a tulajdonostársaknak, illetve elidegenítés esetén a szerződő feleknek a közgyűlési határozatok könyvébe való betekintésének lehetőségét. 9. Az Alapító Okirat módosítása: 9.1. Az Alapító Okirat módosításához, megváltoztatásához ha a társasházakról szóló törvény másképpen nem rendelkezik valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A módosítást illetve változást be kell jelenteni az illetékes földhivatalnak. Az Alapító Okirat módosítását közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 10. A Közgyűlés elidegenítési joga: 10.1. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos törvényben meghatározott elidegenítési jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a közgyűlési határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő részére a határozat meghozatalától számított 60 napon belül történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e a társasházi törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal. A közgyűlési határozatot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közgyűlés a fentiek szerint meghozott határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. 10.2. Az elidegenítési lehetőség nem áll fenn az épületszerkezet, az épület biztonságát, a tulajdonostársak közös céljait szolgáló épületrész, épület-berendezés és felszerelési tárgy esetében. Az elidegenítésből származó bevételt a társasház állagmegóvására kell fordítani. 11. Közgyűlési korlátozás, határozattal szembeni jogorvoslat: 11.1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat megtiltja a társasházban lévő külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenység folytatását, valamint ha a nem lakás céljára szolgáló helyiségben szexuális terméket kívánnak árusítani vagy forgalmazni megtiltja a nem lakás céljára szolgáló helyiség fenti jellegű használatát és hasznosítását.

Oldal:6 11.2. Ha a társasház külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a határidőben meghozott közgyűlési határozat figyelembe vételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik. A hatóság felhívására a közgyűlés 30 napos határidőn belül meghozott határozattal a 11.1 pontban foglalt esetben, az SZMSZ fenti rendelkezésével összhangban megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, A lakhatás nyugalma így a zaj-és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását. A közösség a 11.2. pontban említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. Ha a társasházban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához, az abban folytatott tevékenységhez jogszabályban meghatározott engedély szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására harminc napos határidőn belül a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. 12. A közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása: Ha a közgyűlés határozata jogszabályt, az alapító okirat, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit sérti, illetve a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a határozat meghozatalától számított 60, azaz hatvan napon belül bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A keresetindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. 13. Közös képviselet: 13.1. A közös ügyek vitelére a társasház közgyűlése határozott időre közös képviselőt vagy intéző bizottságot - a továbbiakban közös képviselő - köteles választani. A közös képviselőt a társasház közgyűlése 5 éves határozott időre választja azzal a megkötéssel, hogy azt minden évben a pénzügyi beszámolóval egyidejűleg külön határozatban meg kell erősíteni. Ha ezt a közgyűlés nem teszi meg, a megbízatás legkésőbb az adott év május 31-ével megszűnik. Az 5 éves időszak lejáratakor a megbízatás közös megegyezéssel - az SZB javaslatára- újabb pályáztatás nélkül újabb 5 évre meghosszabbítható. Ha a tulajdonosok közül nincs jelentkező, a közös ügyek vitelével külső vállalkozó vagy cég is megbízható. A közös képviselő a társasházzal írásbeli megbízási szerződést köthet. A közös képviselő köteles a társasház érdekeit képviselni. Felelőssége kiterjed a társasház gazdálkodására, jogi, műszaki, gazdasági és pénzügyi ügyeire. Amennyiben nem a tőle elvárható gondossággal jár el, úgy a társasház felé általános polgári jogi felelősséggel tartozik. 13.2. A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt. A közös képviselő munkájáról a közgyűlésnek tartozik beszámolás kötelezettséggel. A közös képviselő részére tisztének ellátásáért a közgyűlés díjazást állapíthat meg. A közös képviselő díjazását és készkiadásait a társasház költségvetésének a terhére kell megtéríteni. A közös képviselő az egyes tulajdonostársaktól utasítást nem fogadhat el. A közös képviselő intézkedése ellen a tulajdonostárs

Oldal:7 panaszával a közgyűléshez fordulhat, amely a közös képviselő intézkedését megváltoztathatja. Panaszát írásban a közös képviselőhöz kell benyújtani, amit az köteles a következő közgyűlésen napirendi pontként előterjeszteni. 13.3. A közös képviselő jogosult és köteles: 13.3.1. Összehívni a közgyűlést a tulajdonosok írásbeli értesítésével 13.3.2. A közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályoknak, az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek. 13.3.3. Minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. 13.3.4. Közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. 13.3.5. Véleményezésre bemutatni a 100000,- Ft feletti ajánlatokat a számvizsgáló bizottságnak. 13.3.6. A közös tulajdonú helyiségek, területek rendeltetésszerű használatának ellenőrzése. 13.3.7. Megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat egy példányát. 13.3.8. A közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni. 13.3.9. A külön tulajdont érintő tulajdonosváltás esetén a tulajdonostárs kérésére írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásáról, illetve a közgyűlés által hozott határozaton alapuló egyéb tartozásairól. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölnie. Az írásbeli határozat tartalmáért a Ptk. szabályai szerint felel. 13.3.10. Gondoskodik a társasház szabad pénzeszközeinek átmeneti lekötéséről. 13.3.11. Teljesíti a jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bevallási és befizetési kötelezettségeket. 13.3.12. Vezeti vagy vezetteti az adóügyi és egyéb jogszabályoknak megfelelő könyvelést. A számítógépes programmal végzett adatállomány mentését a számvizsgáló bizottság részére köteles átadni. A napi használatban nem lévő könyvelési bizonylatokat évenként elkülönítve a társasház irattárában köteles tárolni. 13.3.13. A munkavállalók felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. 13.3.14. Elvégezteti a jogszabályokban előírt tűzvédelmi és biztonságtechnikai vizsgálatokat. 13.3.15. A társasház nevében megköti a szükséges szerződéseket. 13.4. A közös képviselő a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amelynek tartalmaznia kell: 13.4.1. A közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költség-nemenként. 13.4.2. A tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat. 13.4.3. A tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét a tulajdonostársak nevének feltüntetésével, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. 13.5. A közös képviselő a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján éves elszámolást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell: 13.5.1. A tervezett és a tényleges kiadásokat költség-nemenként, és a közös költség megosztásának a szervezeti és működési szabályzatban megállapított szabályai szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és felújításokat az elvégzett munkák részletezésében.

Oldal:8 13.5.2. A tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített lejárt követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is. 13.5.3. A fentiekben körülírt bevételek és kiadások különbségének záró egyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve. 13.5.4. A közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát. 13.5.5. A tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket. 13.5.6. A közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését tulajdonostársak nevének feltüntetésével, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. 13.5.7. A társasház törvényben meghatározott időszakra megállapított közös költség összegével hátralékba került személyek nevét, a hátralék összegét és ismertetni a hátralék rendezése tárgyában tett intézkedéseit. 13.6. A beszámoló jóváhagyása, elfogadása tárgyában az évenként megtartott közgyűlés határoz. Ha az évi elszámolást a beszámoló közgyűlés elfogadja, a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. A közös képviselő köteles gondoskodni arról, hogy a társasház működése, gazdálkodása megfeleljen a számviteli, adó és más jogszabályokból adódó előírásoknak. 13.7. A közös képviselő képviseli a társasház közösségét harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok és más szervek előtt. A közös képviselő a társasház közösség ügyeiben eljárva a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A közös képviselő említett jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A közös képviselő képviseli a társasház közösségét az alapító okiratban, szervezeti és működési szabályzatban, valamint a közgyűlési határozatban megállapított kötelezettségét nem teljesítő tulajdonostárs ellen indított bírósági eljárásban, továbbá akkor is, ha valamelyik tulajdonostárs a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert. A közös képviselőnek joga van peres és peren kívüli ügyek képviseletére ügyvédet megbízni. 13.8. A közös képviselő önállóan nem jogosult utalványozni. A társasház nevében kifizetéseket teljesíteni csak kettős aláírással lehet. 250000,- Ft-ig a számvizsgáló bizottság egyetértésével lehet kifizetést teljesíteni. Az összeghatár feletti kifizetést csak az éves költségvetési keret számain belül lehet teljesíteni. Életveszély vagy balesetveszély elhárításához szükséges összeg felhasználásánál az értékhatár túllépése engedélyezett. 13.9. A közös képviselő a társasháznál szükséges nagyobb mértékű felújítási és karbantartási munkálatokat megelőzően köteles legalább két ajánlatot beszerezni, a versenyeztetés feltételeit megteremteni. A vállalkozók kiválasztásáról a tulajdonosok a számvizsgáló bizottság véleményének beszerzését követően írásbeli, vagy a közgyűlésen szóbeli szavazáson döntenek. Ezekre a munkálatokra szerződéskötési kötelezettség áll fenn. A vállalkozó által végzett munkát a közös képviselő, vagy szakipari társaság megbízottja köteles ellenőrizni. Az elvégzett munkához konkrétan kapcsolódó vállalkozói díj csak akkor fizethető ki, ha a számlát a műszaki ellenőr tételesen ellenőrizte, meggyőződött a munka szakszerű és pontos elvégzéséről. 13.9.1. A közös képviselet megszűnik a megbízás lejártával, a közgyűlés által történt felmentéssel, lemondással, elhalálozással, illetve ha cég látja el a társaság megszűnésével. A közös képviselő köteles megbízatása megszűnésekor az új közös képviselő részére annak megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján a társasházra

Oldal:9 vonatkozó összes iratot, elektronikus adatbázist az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni. A közös képviselő egyébként felmentése esetén a közgyűlés határozata alapján az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. 14. Ki nem lehet közös képviselő 14.1. Nem lehet közös képviselő, intéző bizottsági elnök, illetőleg nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akivel szemben a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. -ban meghatározott kizáró feltételek fennállnak. 15. Számvizsgáló Bizottság 15.1. A társasház közösség gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés számvizsgáló bizottságot választ. Jogkörében eljárva bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonta ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a SZMSZ által meghatározott értékhatár felett bemutatott számlákat. Javaslatot tesz a közös képviselő díjazására és költségeinek elszámolására. 15.2. A számvizsgáló bizottság legalább egy elnökből és két tagból áll. A számvizsgáló bizottság elnökét a bizottság tagjai maguk közül választják meg. Az elnök irányítja, illetve szervezi a számvizsgáló bizottság munkáját. A számvizsgáló bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A számvizsgáló bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza meg. A számvizsgáló bizottság az ellenőrzés során tapasztaltakról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben minden lényeges körülményt és tényt rögzíteni kell. 16. A tulajdonosok egymás közötti viszonya 16.1. A közös tulajdoni illetőséghez tartozó építményrészeket minden tulajdonostárs rendeltetésének megfelelően szabadon használhatja. Ez azonban nem sérthet jogszabályt, alapító okiratot, szervezeti és működési szabályzatot, nem utolsó sorban a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát vagy jogos érdekét. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját másképpen is meghatározhatja. 16.2. Minden tulajdonostárs köteles építményrészét jó karban tartani. Jogában áll a mindenkori jogszabályok előírásainak értelmében megkívánt hatósági engedély alapján a mindenkori építési szabályok betartása mellett a külön tulajdoni illetőséget képező lakások belső beosztását saját költségükön megváltoztatni, amennyiben ezzel az épület biztonságát nem veszélyezteti. Kivételt képeznek az épület tartószerkezetét képező épületelemek, tartófalak, mennyezeti illetve padlóelemek. 16.3. A külön tulajdonban lévő lakások külön tulajdonban álló lefolyóvezetékének meghibásodásából eredő beázások kijavításának költségét az a tulajdonostárs köteles viselni, akinél a meghibásodás történt. Amennyiben a külön tulajdonba tartozó hiba elhárításakor a tulajdonos azt észleli, hogy a hiba eredő oka a közös tulajdonba tartozó berendezést is érinti, azonnal köteles értesíteni a közös képviselőt. Ilyen esetben a tulajdonos és a közös képviselő

Oldal:10 közreműködésével a helyszínen meg kell állapítani a hiba okát és a helyreállítás viselésének arányát. Ennek elmaradása esetén az egész helyreállítási költség viselése a tulajdonost terheli. 16.4. A társasház mind külső, mind belső egysége, esztétikai hatásának fenntartása minden tulajdonostárs érdeke, ezért a ház falain, homlokzatán, kapubejáratain, lépcsőházában, kertjében vagy kerítésén táblát, hirdetményt, világítóberendezést a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül elhelyezni TILOS! A hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályban esetlegesen megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól. 16.5. A közösségben maradó építményrészeket, felszereléseket, berendezéseket minden tulajdonostárs a rendes gazda gondosságával, rendeltetésszerűen használhatja a többi tulajdonostársat megillető használat sérelme nélkül. A közösségben maradó területeken és helyiségben állat nem tartható, és a kertben vagy más helyiségben állattartásra vagy más célra használható ideiglenes vagy végleges épület nem építhető. Az állattartásra vonatkozó hatályos jogszabályok betartása, illetve betarttatása a mindenkori tulajdonos kötelessége. A közös kert és udvar egységének megőrzése végett bárminemű parkosítás, növényzet ültetése, elhelyezése csak az egész területre vonatkozóan egyöntetűen történhet. A közös parkterület gondozásáról a közös képviselő köteles és jogosult intézkedni. 16.6. A közösségben maradó épületrészeket, felszereléseket, berendezéseket és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együttesen kell biztosítani, a külön tulajdoni illetőségeket az egyes lakótársaknak kell biztosítani. Ha valamelyik biztosított épületrész, berendezési tárgy megrongálódik vagy megsemmisül, helyreállításáról, pótlásáról azonnal gondoskodni kell. Ha az elemi kár által megsemmisült épületrész vagy felszerelés helyreállítására szükséges költségeket a biztosító nem vagy csak részben fedezi, és a teljes helyreállítására folyósított összeg kifizetésére a társasház szabad pénzeszközei nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy ez esetben a tulajdonostársaknak kell a hiányzó összeget viselni tulajdoni illetőségük arányában. 16.7. A biztosítási szerződésből eredő kártérítési összeget az épület helyreállítására kell fordítani. A közös vagyontárgyak rendeltetésszerű használatából eredő vagy megsemmisülés következtében szükséges helyreállítási költségek a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Olyan kár megtérítése, amelyet valamelyik tulajdonostárs vagy a tulajdonostárs jogán használó személy a közös vagyontárgyakban vétkesen, vagy a rendeltetéstől eltérő használattal okozott, az illető tulajdonostársat terhelik. A közös részekre érvényes biztosítási szerződés megkötésének a joga a közös képviselőt önállóan megilleti a közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően. 16.8. A közös építményrészek, felszerelések, egyéb közös berendezések és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásának vagy helyreállításának költségeit a tulajdonostársak egymás közti jogviszonyukban tulajdoni illetőségük arányában kötelesek fizetni, hacsak a közgyűlés az adott ügyben másképpen nem határoz. 16.9. A tulajdonostársak megállapodnak abban, hogy felújítási alapot hoznak létre a közgyűlés által meghatározott összegben. Ezen megállapított összeget a közös költség tartalmazza, melyet havonta fizetnek be a tulajdonostársak a társasház bankszámlájára. Megosztásáról a közös képviselő gondoskodik. 16.10. A tulajdonostársak, mint szerződő felek, megállapodnak abban, hogy a közgyűlés határoz a közös költségek viselése felől és annak tulajdonosonként történő havi befizetésének összegéről és annak módjáról. A közös költségek pontos teljesítésének biztosítására kikötik a tulajdonostársak,

Oldal:11 hogy az a tulajdonostárs, aki a fizetési kötelezettségének az esedékességkor, vagy a hozzá ajánlott levélben intézett felhívás után 8 napon belül nem tesz eleget, úgy az elmaradt közös költség megfizetésén felül az esedékességet követő hónap első napjától a megfizetés napjáig számított a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, és a hátralék behajtásával kapcsolatos összes költséget (postaköltség, földhivatali bejegyeztetési díj, közjegyzői, ügyvédi és végrehajtói díj, bírósági illeték stb.) köteles fizetni. 16.11. A mindenkor érvényes társasházi törvényben meghatározottak szerinti időszakonként (jelenleg három hónap) a közös képviselő a jelen szervezeti és működési szabályzat alapján mindenkor jogosult és köteles a hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonában álló illetőségére a hátralék összegének és járulékainak erejéig jelzálogjogot bejegyeztetni az ingatlannyilvántartásba. A jelzálogjog bejegyzés alapjául szolgáló teljes bizonyító erejű okirat ügyvédi ellenjegyzéssel készülhet, csak így nyújtható be az illetékes Földhivatalhoz. Az okirat elkészítésének és ellenjegyzésének költsége a késedelembe esett tulajdonostársat terheli. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratot a hátralékos tulajdonostárs részére ajánlott levélben kézbesíteni kell. 16.12. Az a tulajdonostárs, akivel szemben a közös képviselő a teljes bizonyító erejű okiratba foglalt határozatát meghozta, a határozat kézhezvételétől számított 60, azaz hatvan napon belül keresettel kérheti az illetékes bíróságtól a határozat érvénytelenségének a kimondását. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. Amennyiben a tulajdonostárs a kézhez vett határozatot követően rendezi tartozását a felmerült kamatokkal és költségekkel együtt ügy a közös képviselő a Földhivatalhoz benyújtott kérelmét köteles visszavonni. 16.13. A tulajdonostársak felhatalmazzák a közös képviselőt arra, hogy az előzőekben részletezett, a jelzálogjog bejegyeztetésével kapcsolatos eljáráson túl a határozat meghozatalát megelőzően peren kívüli és peres eljárást is kezdeményezzen azzal a tulajdonossal szemben, aki a közös költség fizetési kötelezettségét, vagy a közgyűlési határozat alapján egyéb összeg befizetését határidőben nem teljesíti. A jogerős határozat alapján a közös képviselő a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonosokkal szemben végrehajtási eljárást köteles kezdeményezni. 17. A társasház tulajdon egysége: 17.1. A társasházban lévő lakások a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A társasházi öröklakás, illetőleg a külön tulajdonban lévő egyéb helyiség a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető hányaddal együtt önálló ingatlan. A társasház azon részei, berendezései, felszerelései, amelyek nincsenek külön tulajdonban, a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. 17.2. Az öröklakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada jogi egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni. Ha az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett építkezés olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. A költségek a módosítást kérőt terhelik. 18. Rendelkezés joga 18.1. A tulajdonostársat a társasházi öröklakásra, helyiségeire megilleti a birtoklás, használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonostársat a külön tulajdonában lévő

Oldal:12 öröklakásra szabad rendelkezési jog illeti meg, azt elidegenítheti, megterhelheti. A tulajdonjog védelmében bármely tulajdonostárs önállóan is felléphet. A társasházban a tulajdonosoknak nincs elővásárlási joga a másik tulajdonostárssal szemben, amennyiben ez utóbbi a külön tulajdoni illetőségét el kívánja adni. 18.2. Értékesítés esetén szerződő felek kötelesek az adásvételi szerződésben kitérni a társasházzal szemben fennálló esetleges közös költség tartozására. Amennyiben ez elmarad, az alapító okiratban foglaltak szerint a társasház tulajdonosi közössége a mindenkori tulajdonossal szemben érvényesíti a hátralékra vonatkozó igényeit. 18.3. A tulajdonostárs köteles a lakásának, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használóit a házirend szabályainak betartására kötelezni. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs, vagy lakásának vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségének bérlője, albérlője, illetőleg más jogcímen való használója a rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályok és a házirend rendelkezéseinek meg nem felelő módon, vagy a tulajdonostársak bármelyikének érdeksérelmével használná a lakást, vagy a nem lakás célú helyiséget a közös képviselő jogosult a sérelmet okozó használat megszüntetése érdekében bármilyen jogszerű eljárás megindítására. 19. Birtoklás, használat 19.1. Az épülethez tartozó telek, épület közös területének birtoklására és használatára a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogát azonban senki sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekének megsértésével. A közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára kizárólag az adott épület mindenkori tulajdonosai, vagy az adott épületben lévő külön tulajdont képező lakások használói és birtoklói jogosultak a jogszabályi keretek között. 19.2. A közös tulajdonban álló bármely épületrész kizárólagos használata az adott vagyonrész közös tulajdoni jellegét nem változtatja meg. Közgyűlési határozat szükséges abban az esetben, ha valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdonból az alapító okirat szerint meghatározott hányadon felüli részt használ kizárólagos jelleggel, s a többlethasználat után a tulajdonostársak térítést kívánnak a használóra kivetni. 20. Házirend Ez a házirend vonatkozik a társasház tulajdonosaira, azok hozzátartozóira, bérlőkre és azok hozzátartozóira, vendégeikre, nem lakás célú használat esetén a tulajdonos vagy a használó cégek tulajdonosaira, dolgozóira, üzleti partnereire, vendégeikre valamint mindenki másra, aki a társasházba belép. Az alábbiakban a tulajdonos szó alatt az itt felsorolt személyek is értendők. 20.1. Közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések: 20.1.1. A tulajdonostársak a közös tulajdonban álló épületrészeket csak a többi tulajdonostárs érdekeinek sérelme és zavarása nélkül használhatják az eddig kialakult rend szerint. A tulajdonostársak a közös tulajdonban álló épületrészeket csak abban az esetben jogosultak kizárólagosan használni, ha erről a közgyűlés határozatot hozott. 20.1.2. A társasház közös helyiségeiben és a lépcsőházak bejárati ajtajától számított 5 méteres körzetében DOHÁNYOZNI TILOS! A lakásokhoz tartozó erkélyekről és az ablakokból a csikkek ledobása TILOS!

Oldal:13 20.1.3. Közös tulajdoni részekben gyúlékony, tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása TILOS! A tulajdonostársak nem helyezhetnek el saját ingóságokat a lépcsőházban és a bárki által hozzáférhető közös helyiségekben. Ezeket a helyiségeket nem használhatják egyéb célra. 20.1.4. A szemétgyűjtő edényeket a kijelölt helyen kell tartani. Más helyen szemetet tárolni TILOS! A szemétgyűjtő edényekbe kizárólag háztartási szemét önthető. Építkezési törmelék, egyéb más jellegű szemét elszállításáról a munkálatokat végző vagy végeztető tulajdonostárs köteles soron kívül gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a közös képviselő az elszállítással kapcsolatos költségeket a tulajdonostárssal szemben érvényesíti. Ha valamelyik tulajdonostárs az épület bármeny területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani. Amennyiben ez nem történik meg, a közös képviselő az eltakarítás költségeit a szennyező tulajdonostárssal szemben érvényesítheti. 20.1.5. TILOS állatot a közös használatú helyiségekben tartani. Az állatok által okozott kárt, szennyeződést az állat tulajdonosa, gondozója köteles haladéktalanul eltakarítani. 20.1.6. A tulajdonostársak, hozzátartozóik és más a tulajdonostársakhoz tartozó személyek a közös tulajdonú épületrészeket rendeltetésüknek megfelelően használhatják. Bármilyen károkozás esetén a kárt a társasháznak kötelesek megtéríteni. A társasház gépészeti berendezéseit csak a közös képviselő, vagy az általa kijelölt személy kezelheti vagy javíthatja. 20.1.7. A közös tulajdonú helyiségekben a világítást amennyiben azt nem használják le kell kapcsolni. A bejárati ajtót minden esetben be kell zárni. A bejárati ajtón kérésére- a postást, és azt a személyt lehet beengedni, aki annak szükségességét, okát igazolja. 20.1.8. Az épületben keletkező minden meghibásodásról, károsodásról, szennyeződésről a tulajdonostársaknak tájékoztatni kell a közös képviselőt. A tulajdonostársak kötelesek betartani a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. A tetőre, a társasház homlokzatára csak az érintett lépcsőházi részközgyűlés engedélyével lehet műszaki berendezést vagy más tárgyat elhelyezni. 20.2. Külön tulajdonra vonatkozó rendelkezések: 20.2.1. A tulajdonostársak a külön tulajdonukat csak a többi tulajdonostárs érdekeinek sérelme és zavarása nélkül használhatják. A külön tulajdonban álló épületrészek tulajdonosai nem jogosultak olyan tevékenységet folytatni, amely zavarja a többi tulajdonostárs nyugalmát, illetve a társasház működését. Ide tartozik a szag és a zajártalom is. TILOS a külön tulajdonban gyúlékony, tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolni. A külön tulajdonban lévő helyiségben a helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet háziállatot tartani. 20.2.2. Rovarfertőzés megszüntetése érdekében a tulajdonostárs köteles a külön tulajdonában a rovarmentesítést saját költségére elvégeztetni, illetve a rovarmentesítést végzőket beengedni. A rovarfertőzés, illetve annak megszüntetése tényének ellenőrzése végett a tulajdonostárs köteles a közös képviselőt a külön tulajdonába beengedni. 20.2.3. A ház közös részeit, illetve más tulajdonostársakat is érintő szerelési munkák esetén a tulajdonostárs köteles a külön tulajdonába beengedni a közös képviselőt, valamint külön is a szerelést vagy egyéb munkákat végzőket a közös képviselő kérésének megfelelő időpontban. Tartós távollét esetén a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek megjelölni azt a személyt, aki a bemenetelt lehetővé teszi. Amennyiben ezeknek nem tesz eleget, az ebből eredő többlet költséget illetve okozott kárt a tulajdonostárs köteles megfizetni. 20.2.4. TV, rádió és minden más készülék és berendezés csak úgy működtethető, hogy mások nyugalmát ne zavarja. Zajjal járó építési, szerelési, karbantartási munkák (falvésés, fúrás,

Oldal:14 parkettacsiszolás stb.) csak munkanapokon 8-18 óra, szombaton 8-14 óra között végezhetők. Kivételt képeznek a sürgős hibaelhárítások. A tulajdonosok kötelesek a csapokat és lefolyókat úgy karbantartani, hogy azok ne csepegjenek, illetve ne duguljanak el. A társasházban illetve a lakásban végzendő vízszerelési és egyéb munkálatokról, valamint esetleges vízelzárásról a sürgős esetek kivételével a tulajdonostársakat 24 órával előbb értesíteni kell. 20.3. A házirendben foglaltak betartásáért minden tulajdonostárs felelősséggel tartozik. A tulajdonostársak felelnek azért is, hogy az általuk befogadott személyek, illetve azok, akiknek a külön tulajdonukban lévő épületrészt ideiglenesen vagy tartósan használatba adták, betartsák a házirend szabályait. A tulajdonostársak a házirend betartásával kapcsolatosan egymás között jelentkező vitás kérdéseket igyekeznek egymás között megbeszéléssel rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, elfogadják a közgyűlés döntését. A házirendben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó szabályok irányadóak. A házirendben nem szabályozott egyéb kérdésekben a közgyűlés dönt. 21. Építkezés átalakítás 21.1. Mindegyik tulajdonostárs köteles építményrészét jó karban tartani. A tulajdonostársaknak jogában áll a mindenkori jogszabályok értelmében megkívánt hatósági engedély alapján, a mindenkori építési szabályok betartása mellett, a külön tulajdoni illetőségüket képező öröklakásban építési munkát végezni az alábbi megkötésekkel. 21.2. Tilos olyan építkezést vagy változtatást elvégezni, amely az épület, más külön tulajdonú ingatlan, vagy az épület közös tulajdonú ingatlanrészeinek állagát, biztonságát veszélyezteti. Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épület berendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni. Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül, a házirendben foglaltak betartása mellett, jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az előző bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn. Ha a fentiek szerint - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett építkezés olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. A költségek a módosítást kérőt terhelik. A közgyűlés említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. A tulajdonostárs az építkezés esetén köteles a tervezett munkálatokról a közös képviselőt kellő időben értesíteni.

Oldal:15 22. Öröklakások nem lakás célját szolgáló helyiségek költségeinek viselése 22.1. A külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, berendezésének, felszerelésének karbantartásával, felújításával, pótlásával, fenntartásával járó költségek a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori tulajdonosát terhelik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a tulajdonostárs a társasház közműrendszeréről saját berendezést engedély nélkül működtet. 22.2. Ha a hatályos jogszabály karbantartási, pótlási vagy egyéb kötelezettséget a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség jogszerű bérlőjének terhére állapít meg, úgy ezek teljesedéséért a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori tulajdonosát terheli a felelősség, ha az adott kötelezettség érinti más külön, vagy közös tulajdonban lévő lakás, illetve nem lakáscélú helyiség berendezésének állapotát. 22.3. Ha az érdekelt tulajdonostárs a fent írt kötelezettségét nem teljesíti, és magatartása az adott épület tulajdonostársainak érdekét sérti, úgy a közös képviselő jogosult a kötelezettségét elmulasztó tulajdonostárs terhére és költségére a szükséges intézkedéseket megtenni. 23. Közös költség biztosítása 23.1. A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodniuk. Ennek összegét és megfizetésének módját a társasház közgyűlése az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozatban állapítja meg. A tulajdonostársra jutó közös költséget a tulajdonostárs minden hónap 15 napjáig, előre köteles a társasház bankszámlájára átutalni, készpénzben befizetni vagy postai készpénz-átutalási megbízással teljesíteni. Vízórával nem rendelkező tulajdonos a víz- és csatornadíjat közgyűlési határozat alapján a közös költséggel együtt fizetik. Az önálló vízórával rendelkezők közvetlenül a szolgáltatónak fizetik a víz- és csatornadíjat. A társasház működésével kapcsolatban felmerülő közműdíjakat tulajdoni hányaduk arányában fizetik meg. 23.2. A postai úton vagy készpénzes banki befizetést választó tulajdonostársak a pénzbefizetéssel járó többletköltségeket kötelesek pluszbefizetésként megtéríteni a mindenkori banki és postai díjszabás alapján. 23.3. Az a tulajdonostárs, aki két egymást követő időszakban 0 -ás fogyasztást ad meg, vagy az óraleolvasást megtagadja vagy ellehetetleníti, a mindenkori hideg- melegvíz és csatornadíj tarifáival jelenleg a 7/2011-06-20. sz. határozatban foglalt fogyasztási adatok közös költség többletként kerüljön beállításra, melynek utólagos jóváírására nem kerülhet sor. A melegvíz tekintetében a FŐTÁV részére a fogyasztási adatokat is e szerint kell beállítani. 23.4. A tulajdonostársak a társasház felé fennálló tartozások rendezésére felszólító levelek, a behajtás költségei (postaköltség, ügyvédi munkadíj, közjegyzői munkadíj, végrehajtói díj) az adóst terhelik. 23.5. A közgyűlés a közös költségen felül a határozatában célbefizetést rendelhet el a közös költség kiszámításánál nem kalkulált nagy összegű kiadások fedezésére. A célbefizetés összegét a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában tartoznak megfizetni. Ha határozatban rögzíteni kell a szükséges célbefizetés határidejét is. 23.6. A közgyűlés a határozatával közös költség kiegészítésére kötelezheti azokat a tulajdonostársakat, akiknek a tevékenységéből eredően az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanrészek a helyben szokásos mértéket meghaladóan szennyeződnek, rongálódnak és elhasználódnak, így ezek fenntartása, karbantartása és felújítása a közösségre magasabb terheket

Oldal:16 róna. A közös költség kiegészítés befizetésére hozott határozatot, valamint a kiegészítés mértékét a közgyűlésnek indokolnia kell. 23.7. A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai készfizető kezesként felelnek azon személyekkel szemben, akik a tulajdonukban lévő lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérlik, vagy más módon használják és a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítik. A bérleti vagy egyéb használati szerződésben ezt rögzíteni kell. 24. Egyéb rendelkezések 24.1. Közös képviselői feladatokat vállalkozó is végezheti. Megbízási szerződésben kell meghatározni a közös képviselő feladatait, a felek jogait és kötelezettségeit és minden olyan feltételt, amelyet a felek lényegesnek tartanak. A megbízási szerződést a választásról szóló közgyűlési határozat alapján a Számvizsgáló Bizottság elnöke írja alá. 24.2. A tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek bejelenteni: külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetve jogi személy nyilvános adatát, a külön tulajdonát bérlő, használó személy adatát, a külön tulajdonában lakó személyek számát, haszonélvezettel terhelt tulajdon esetén a haszonélvező személy nevét. A közös képviselő a fenti adatokról jogosult és köteles nyilvántartást vezetni. 1/2013.07.27. Írásbeli határozat: A Társasházi SZMSZ elfogadása A Társasház Reggel utca 11-18. közgyűlése 2013. július 20-27-e között történt írásbeli szavazással a tulajdonosok összes tulajdoni hányadához képest 5.367,23/10.000 arányban elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot, ezért az 2013. augusztus 1-én hatályba lép. Ezzel az alapító okiratban hatálytalanítják mindazon rendelkezéseket, melyek az egyidejűleg elfogadásra került SZMSZ-ben kerültek szabályozásra. Továbbá hatályon kívül helyezi az alábbi számú korábban hozott határozatokat: 13/2010-12-14. sz. Határozat, 14/2010-12-14. sz. Határozat, 16/2010-12-14. sz. Határozat, 17/2010-12-14. sz. Határozat 18/2010-12-14. sz. Határozat, 6/2011-06-20. sz. Határozat, A közgyűlés felhatalmazza a közös képviselőt, hogy az elfogadott szabályzatot a Fővárosi Kerületek Földhivatalához nyújtsa be és kérje a társasházi iratokhoz történő elhelyezését. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekre a társasházakról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A közös költség viselésével, megfizetésével, a közös tulajdon használatával, valamint a társasházzal kapcsolatos egyéb kérdésekben a tulajdonostársak a társasház helye szerinti illetékes bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. Budapest, 2013. július 27. Gyárfás Csaba közös képviselő