Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola témahirdetései

Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola témahirdetései Dr. Komoly Sámuel D.Sc. egyetemi tanár Oligodendroglia apoptosis és mitochondrialis dysfuntcio és központi idegrendszer demyelinisatio Az utóbbi évtized neuropathologiai kutatásai arra utalnak, hogy a sclerosis multiplex nem egyetlen patológiai entitás. Van olyan alcsoportja amelyben az oligodendrogliák degenerációja, apoptosisa dominál. (egyes szerzők szerint első momentuma a betegség kialakulásának az oligodendrogliák apoptosisa.). A cuprizonnal kiváltott kísérletes demyelinisatioban is oligodendroglia apoptosis a demyelinisatio alapja. Korábbi kísérletes megfigyelések arra is utalnak hogy a cuprizon hatásának első ultrastrukturális morfológiai jele megamitochondriumok megjelenése. Ennek a jelenségnek a patomechanizmusa nem ismert, ugyan akkor alapvető jelentőségű lehet az oligodendroglia apoptosis létrehozásában. Amennyiben sikerül a mitochondirum károsodás és/vagy oligodendroglia apoptosis mechanizmusának megértéséhez közelebb jutni, az a potenciális lehetőséget adhat olyan biomarker felfedezésére, ami alapjául szolgálhat a különböző feltételezett SM altípusok in vivo elkülönítését. Dr. Komoly Sámuel D.Sc. egyetemi tanár Terápiás döntéseket befolyásoló tényezők vizsgálata neuromyelitis optica-ban A neuromyelitis optica (Devic-betegség) a központi idegrendszer gyulladásos, demyelinisatios betegsége, melyet sokáig a sclerosis multiplex egyik variánsaként tartottak számon. A közelmúlt kutatásainak eredményeként ma már önálló entitásként, ellenanyag mediált (ami az esetek többségében aquaporin-4 vízcsatorna elleni autoantitest) kórképként ismerjük. A betegség általában éveken keresztül monoszimptómás, azaz izoláltan érinti a látóideget, vagy a gerincvelőt. Ezekben az esetekben a diagnózis felállítása nehézkes, azonban igen nagy jelentőséggel bír, mivel a korai terápia bevezetésével megelőzhetők a súlyos maradványtünetek. Klinikánk egyre növekvő számú beteganyagának követése lehetővé teszi a terápia hatékonyságának prospektív felmérését, radiológiai- és a mindennapi klinikai gyakorlatban elérhető egyéb vizsgálati módszerek bevonása pedig segíti a diagnózis mielőbbi felállítását, mely végső soron a betegek jobb életminőségéhez vezethet. Dr. Komoly Sámuel D.Sc. egyetemi tanár MRI vizsgálatok szerepe a gerincvelői lézió jellemzésében neuromyelitis opticában A neuromyelitis optica (NMO) a központi idegrendszer ritka betegsége, melyben a látóidegek és a gerincvelő lehetnek érintettek. A gerincvelői MR manifesztáció három vagy több szegmentumra terjedő hyperintens eltérés a T2-súlyozott képeken. Az kutatási projekt célja a ¹H-MR spektroszkópia és a diffúziós tenzor képalkotás (DTI) hasznosságának vizsgálata NMO-ban szenvedő pacienseknél és egészséges önkéntes vizsgálati alanyokban a főbb metabolitok analízise és a gerincvelő diffúziós tulajdonságainak meghatározása alapján. Dr. Komoly Sámuel Dr. Kovács Norbert D.Sc. egyetemi tanár Ph.D. egyetemi tanársegéd Mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségek vizsgálata Mély agyi stimuláció, deep brain stimulation, az elmúlt 20 évben áttörést hozott a különböző gyógyszer-rezisztens mozgászavarok kezelésében. Számos randomizált, multicentrikus, nemzetközi tanulmány is alátámasztotta a módszer hatékonyságát a gyógyszeresen nem kezelhető esszenciális tremor, Parkinson-kór és primer disztónia kezelésében. A beavatkozás biztonságossága és hatékonysága magyarázza, hogy a műtétek száma folyamatosan növekszik és az indikációs terület is állandóan bővül. A mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségeinek

vizsgálatára az alábbi kutatási témák elvégzését ajánljuk: Intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálatok mély agyi stimulációs műtétek során Mély agyi stimuláció hatékonyságának vizsgálata disztónia, tremor és Parkinson-kór kezelésében Új stimulációs módszerek eredményességének és mellékhatás-profiljának vizsgálata mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelése során Mély agyi stimuláció hatásmechanizmusának vizsgálata funkcionális képalkotás és intraoperatív elektrofiziológiai módszerek segítségével Esszenciális tremor új típusú gyógyszeres kezelésének vizsgálata Originális és generikus dopamin-agonista kezelés hatékonyságának kontrollált összehasonlítása Parkinson-kórban. Dr. Biró Zsolt D.Sc. egyetemi tanár Szemészeti beavatkozások kísérletes és klinikai vizsgálata A szemészeti betegségek diagnosztikája és kezelése drámai fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben. Az első és hátsó optikai koherencia tomográfia és a szemészeti ultrahang biomikroszkópia a morfológiai eltérések igen pontos vizsgálatát segítik. A szemészeti terápiában a VEGF gátlók alkalmazása, a laser kezelések illetve az újabb műtéti eljárások (a glaukóma, a szürkehályog, az üvegtesti műtétek és a szaruhártya átültetés területén) a korábbi kezeléseknél lényegesen jobb eredménnyel járnak. A kutatási téma felöleli a PTE KK Szemészeti Klinikán végzett diagnosztikus és elsősorban a laseres illetve műtéti terápiás beavatkozások új szempontok szerint történő értékelését és nemzetközi eredményekkel történő összevetését. Dr. Bogner Péter Ph.D. egyetemi tanár Multiparametrikus MR vizsgálatok alkalmazása az intracarnialis daganatok karakterizálásában Számos új MR módszer jelent meg az utóbbi évtizedben a klnikai MR vizsgálatokban, melyek a morfológiai jegyeken túl kvantitatív adatokat nyújtanak a az agyállományról és annak eltéréseiről. Ezek a paraméterek (diffúzió, perfúzió, in vivo 1 H MR spekrtoszkópia) összefüggést mutatnak az intracranialis dagantok biológiai viselkedésével és a terápiás válasszal. A fenti paraméterek és a hisztológiai jegyek összefüggésének vizsgálata további információt jelenthet az agydaganatok vizsgálatában. Dr. Bogner Péter Ph.D. egyetemi tanár Diffúziós MR módszerek lehetőségei az agy patológiás eltéréseinek vizsgálatában A diffúziós MR paraméterek az agyszövet mikrostruktúrális felépítéséről és állapotáról adnak érzékeny, de nem specifikus információt. Ezekkel (diffúziós anizotrópia, biexponenciális diffúziós paraméterek) a hagyományos MR morfológiai képken nem látható folyamatokat is látni és kvantifikálni lehet. Ismert, hogy bizonyos kórképek lefolyása is követhető valamint a terápiás hatás mérhetővé válik a diffúziós MR alkalmazásával. További vizsgálatokat tervezünk sclerosis multiplexes és epilepsziás betegekben. Dr. Büki András D.Sc. egyetemi tanár Diffúz axonális és neurális károsodás kísérletes therapiás befolyásolásának lehetőségei állatkísérletes modellekben A súlyos koponyasérülés során kialakuló diffúz agykárosodás döntően meghatározza a koponyasérülés kimenetelét, a beteg túlélési esélyeit, életminőségét. A diffúz agykárosodás kóreredetében szerepet játszó kórfolyamatok több támadásponton befolyásolhatók. Az eddigi kutatási eredményekre támaszkodva elsősorban a mitochondriális támadáspontú cyclosporine és az apoptoticus folyamatokat szintén befolyásoló PACAP, valamint PARP-inhibitor alkalmazását kívánjuk vizsgálni. Az állatkísérletes modellek focalis, diffúz, illetve e kettő kombinációját előidéző kísérletes koponyasérülési technikákat alkalmaznak:

folyadék percussios modell, illetve impact acceleratios modell. A kísérletes therapiás hatás megállapításakor a viselkedési (neuro-behavior-ral) változásokat elemzünk, illetve a képalkotó vizsgálatokban 3T MR-t és immun-hisztokémiát alkalmazunk. A koponyasérülés hatására létrejövő membrán permeábilitási változások befolyásolását célzó kísérletes therapiás vizsgálatok során különböző fluorescens, illetve immun-hisztokémiai, továbbá hisztokémiai reakciókkal kimutatható trac-erek kerülnek alkalmazásra. Az alapkutatási vizsgálatok jelentőségét mutatja, hogy a cyclosporine-a már klinikai bevezetés előtt áll, és hasonló remények fűzhetők a másik két tesztelendő apoptosis inhibitorhoz is. A vizsgálatok támogatására OTKA, illetve nemzetközi kollaborációs (VAgrant) szolgál. Dr. Büki András D.Sc. egyetemi tanár Súlyos koponyasérültek neuromonitorozása és követése: klinikai vizsgálatok A súlyos koponyasérülés 40 éves kor alatt a vezető halálokot képezi, és a magyarországi halálozás extrém értékei hátterében nemcsak az ellátás-szervezés, hanem az intenzív therapia monitorozásának hiányosságai is állnak. A kutatás célja a Magyarországon egyedülálló agyi oxigénszint-mérő berendezés (Licox) és a súlyos koponyasérültek morbiditásának, mortalitásának alakulása közti összefüggés vizsgálata; emellett a követéses képalkotó vizsgálatok eredményének és a koponyasérülés súlyosságának, a kezelés hatékonyságának és a kimenetelnek az összevetése, mely vizsgálatok, biomarkerek, 3T MR vizsgálat és CT felvételek elemzését foglalja magában. A követéses vizsgálat a fenti modalitások mellett neuropszichológiai tesztek alkalmazását és értékelését, továbbá a kimenetelben az utóbbi években jelentős tényezőnek megismert endocrin eltérések monitorozását és korrekcióját foglalja magában. Dr. Büki András D.Sc. egyetemi tanár Biomarkerek és a kimenetel egyéb indikátorai súlyos koponya agysérültekben A súlyos koponyasérülés a WHO előrejelzése szerint 15 éven belül világszerte a három vezető halálok közé kerül. A kezelés eredményességének megítélése, a hatékony klinikai gyógyszerkipróbálás, a gyógyító tevékenység auditálása egyaránt szükségessé teszi olyan módszerek és biomarkerek kidolgozását és azonosítását, melyek a koponyasérülés során kialakuló pathobiologiai folyamatokról adnak információt. A Pécsi Idegsebészeti Klinika Súlyos Koponya- Agysérült Adatbázisának elemzése, a liquor és serum-adattár proteomikai feldolgozása és az eredményeknek a klinikai paraméterekkel történő összevetése mellett azoknak a koponyasérülés állatkísérletes modelljeiben történő validálása további adatokat szolgáltat a fenti célok eléréséhez. A vizsgálatokat nemzetközi kollaboráció, az USA Védelmi Minisztériumának grantje finanszírozza. Dr. Dóczi Tamás akadémikus egyetemi tanár A Monroe-Kellie hipotézistől a digitalis idgesebészetig Monro és Kellie 1824-ben, illetve 1873-ban alkották meg a róluk elnevezett doktrinát, amely csaknem napjainkig meghatározta gondolkodásmódunkat az intrakraniális térfogat- és nyomásszabályozásról. Az eredeti hipotézis egy olyan merev, zárt, tágulásra képtelen koponyaűrteret ír le, amelyet teljesen kitölt az összenyomtatatlan, s így állandó térfogató agy és vér. Burrows 1846-ban felismerte, hogy a liquor cerebrospinalis (a továbbiakban liquor) és a vértartalom ellenkező irányban változhat. A kraniospinális teret kitöltő liquor, vér és idegszövet reciprok irányú térfogatváltozásainak jelentőségét Cushing ismerte fel 1925-ben. A modern idegsebészet kezdeti szakaszában a makro-idegsebészetet alkalmazták, melyet az indirekt diagnosztika, pl. ventriculographia, pneumoencelophalographia jellemezte, és az eredményességét mortalitási mutatókkal mérték. A modern mikroidegsebészet a mai gold standard eljárás direkt diagnosztikán alapszik: CT, MR, DSA, s operációs mikroszkópot, mikroműszereket alkalmaz, amelyekkel a mikrotopográfia mentén nagy nagyítás alatt preparál, és a terápiás eredmények indikátorai a morbiditási mutatók. Korunkban a digitális idegsebészet magában foglalja a neuronavigációt, kulcslyuk-craniotomiás minimálisan invázív technikákat, neuroendoszkópiát, a funkcionális idegsebészetet, s a funkcionális MR-tractographia által képvezérelt mikroidegsebészetet, a DSA alatt végzett endovascularis idegsebészetet, valamint a sugársebészetet, melynek része a stereotaxias frakcionált

sugárterápia vagy pontbesugárzás. A program megkülönböztetett figyelmet szentel a modern digitális idegsebészethez szükséges élettani, hisztológiai, biokémiai, kórélettani és molekuláris biológiai eljárásokra is. Dr. Dóczi Tamás akadémikus egyetemi tanár Az agy térfogatszabályozása A zárt koponyatér magas víztartalmú alkotóelemeinek összenyomhatatlansága a központi idegrendszert különlegesen sérülékennyé teszi bármely térfogatnövekedéssel szemben. A kompenzáló mechanizmusok kimerülése agyi vérátáramlás csökkenést és mechanikus szöveti károsodást okozhat. E térkompenzáló mechanizmusok közül kevéssé ismert magának az agyszövet térfogatának a szabályozása, amely egyrészt a sejtek szintjén, másrészt az agy össztömegének állandó értéken való tartásában is különleges jelentőséggel bír. Az állandó sejttérfogat elengedhetetlen feltétele az axonális akciós potenciál keletkezésének és a szinaptikus tevékenységnek. Témavezető eddigi munkássága során munkahipotézist állított fel, hogy az agyszövet folyadék és elektrolitházartását (tehát az agyi térfogatot) egy centrális (a perifériától az agyi gátrendszerek által elválasztott, s független) neuroendokrin-rendszer is szabályozza, melyet M. Raichle (1981) mellett a munkacsoportja vetett fel először az irodalomban (1982). E rendszer azon alapul, hogy az agyi endothelium, valamint a plexus chorioideus hámsejtjei olyan permeabilitási sajátságokkal rendelkeznek, mint a szervezet másutt lévő vízkiválasztást szabályozó membránjai, pl. vese tubulus hám, s e membránok vízpermeabilitását hormonok, így vasopressin (AVP), atriopeptin (ANP), stb. befolyásolják. E koncepció számos részletét igazolta, amely alapján valószínű, hogy a vasopressin antagonisták és az atripeptin analógok az intrakraniális nyomáscsökkentés új lehetőségét jelentik. Az elmúlt évben a folyadékterek hagyományos elmélete mellett a fizikai vízterek kutatása került a munkacsoport érdeklődésének előterébe: az MRI és proton MR spectroscopia alkalmazása lehetővé teszi a szabad, lazán-kötött és szorosan kötött vízfrakciók, valamint a quantitatív víztartalom mérését, klinikai esetekben is. Az alapvető kérdés az, hogy hogyan hozhatók összhangba az MR-rel non-invazív módon vizsgálható víztér változások hagyományos koncepciónkkal az extra-, intracelluláris terekről. Dr. Dóczi Tamás akadémikus egyetemi tanár Idegrendszeri érfejlődési rendellenességek sebészeti kezelése A program az idegrendszeri érfejlődési rendellenességek komplex kezelési lehetőségeinek tudományos elemzését célozza meg. Ebbe beleértendők a mikrovascularis idegsebészet, az endovaszkuláris idegsebészet és a a sugársebészet! E betegségek indikációjának, kezelési modalitásainak, technikáinak tanulmányozása a cél, a komplex kezelés által elérhető eredmények javítása céljából. Különös hangsúlyt kap az endovaszkuláris idegsebészet transzarteriális és transzvénás módszereinek alkalmazása, a hemodinamikai kórélettani tényezők quantitatív vizsgálata. Elméleti program: Az előadások során a résztvevők megismerkednek a különféle kórképek anatómiai és hemodinamikai alapjaival, a mikroidegsebészet, az endovaszkuláris idegsebészet és a sugársebézset indikációs területeivel, technikáival, s a módszerek eredményeivel. Gyakorlati program: A résztvevők megismerhetik a módszerek eszközrendszerét, ill. direkt műtéti, valamint video demonstrációkon tanulmányozhatják a beavatkozások lefolyását. Lehetőség nyílik quantitatív önálló keringésdinamikai tanulmányok végzésére is. Dr. Fekete Sándor Ph.D. egyetemi tanár Az öngyilkos viselkedés és a mentális zavarok komplex összefüggésrendszere - a genetikától a kultúráig A szuicid viselkedés komplex neurobiológiai - genetikai -személyiséglélektani - szociokulturális folyamat eredménye, mely a medicina számos területét érinti, különös tekintettel a mentális zavarokra. Az önpusztítás és a pszichiátriai betegségek összefüggései (elsősorban a hangulatzavarok, uni/bipoláris depressziók, szorongás és az addikt viselkedés, de az éretlen személyiség megalapozó zavarai is) a modern kutatási eredmények hátterében, integrativ koncepcionális megközelitésben foghatók össze. Neurobiológiai kutatasok (genpolimorfizmusok szerepe, funkcionális képalkotó vizsgálatok eredményei jól

kapcsolhatók pszichopatológiai jelenségekhez, értelmezhetők pszichobiológiai személyiségmodell alapján, de a pszichoszociális kutatasok akár neuroscience és pszichoanalitikus orientációjú modellek közelitését is lehetővé teszik már. Ennek fényében a ma is komoly népegészségügyi problémát jelentő önpusztitó viselkedés, depresszió, mentális zavarok kutatása, a korai felismerés, prevenció és a terápias lehetőségek gyakorlati kérdései medicinális és társadalmi szempontból is kulcsfontosságúak (s itt sajátos kitérőként adódik az asszisztált szuicidum és az euthanazia a mai korban sokat vitatott problémája). A kutatasi terv tágabb epidemiológiai kutatashoz kapcsoltan vizsgál betegcsoportokat, integrativ megközelitésben - krizisközpontú lélektani felmérés mellett klinikai tünetskálákat, kognitiv teszteket alkalmazva, tervezi képalkotó vizsgálattal a szuicidalitás/affektiv zavar neurobiológiai hátterenek - fronto-limbikus agyi strukturák volumetriás és funkcionális vizsgálatat is violens szuicid depressziós és nem szuicid depresszíós betegeknél, párhuzamosan sajátos genetikai polimorfizmusok lehetséges szerepét is figyelembe véve. Az eredményeket a klinikum és a terápia/prevenció irányába visszacsatolva kivánjuk értelmezni és hasznositani, különös tekintettel a high risk csoportok jobb megértésére, követésére, kezelésére. Dr. Fekete Sándor Ph.D. egyetemi tanár Szuicid/agressziv viselkedés és a kapcsolódó affektiv-mentális zavarok epidemiológiai, pszichobiológiai és klinikai vizsgálata európai kollaborativ programok keretében Az egészségügyi ellátással kapcsolatba került öngyilkossági kísérletezők monitorizálását, rizikófaktorok felmérését és klinikai, illetve alcsoportokban pszichobiológiai vizsgálatát célozza a program. Az epidemiológiai vizsgálatban szociodemográfiai és klinikai jellemzők szerepelnek. A kutatás klinkai részében a szuicidiumot megkíséreltek reprezentatív mintájában részletes, strukturált interjús módszerekkel, neuropszichologiai és klnikai tesztekkel majd követéses vizsgálattal keressük azokat a premorbid személyiségjellemzőket, pszichopatológiai állapotot és mentális zavarokat, neurobiológiai összefüggéseket, melyek e magas rizikójú csoportnál a későbbi öngyilkos viselkedést, ismétlődést előre jelezhetik, agyi képalkoto vizsgálatokkal követhető biológiai alapokkal is összefüggenek illetve klnikai és prevenciós programok kialakitásának alapjául szolgálhatnak. Európai kollaborációk keretében (Monsue, Aging Europe, Case) ezenkívül összehasonlítható adatokat információkat várunk a terápia, prevenció, illetve az egészségügyi ellátó rendszerek működéséről is. Dr. Fekete Sándor Ph.D. egyetemi tanár Media, világháló, pszichiátria és szuicidium - auto és heteroagressziv viselkedési zavarok megjelenítése, értelmezése az irott és elektronikus mediaban- lehetőségek az intervencióban és prevencióban A kutatásban a tömegkommunikáció/ irásos, internet alapú/ vizsgálata kulcsfontosságú. Az írott és elektronikus médiumok, a sajtó, a televízió a világháló öngyilkosságra vonatkozó beszámolói mint közvetítők - szuicid minták, modellek, azonosulásos (vagy patológiás mintakövető) mechanizmusokon keresztül - hatással lehetnek más vulnerabilis, depresszív személyek öngyilkossági cselekményeire. Alternatív magyarázatokat is figyelembe vevő korszerű metodikájtú kutatások mintaként is szolgálnak e tekintetben. A szuicíd/homicid viselkedés, szuggesztiv modellek átvitelében,, triggerek nyoman, vulnerábilis ill patológiás mintakövetők közt tehat a media, a közösségi hálózati minták közvetőek, ez igazolható. A prevenció területén ez lényeges szempontot jelent. A serdülő korcsoport érzékenyebb a média hatásokra az idősebbeknél, mindez általában is megmutatkozik a kontagiózus azonosulásos viselkedésben, a szuicid cluszterek, az amokfutás jelenségeiben is tettenérhető ez. E hatások erősebbek a modell és a potenciális modellkövető hasonlósága esetén a kor, nem, nemzetiségi hatter, személyiség vonatkozásá ban. A media nemcsak befolyásolja, de tükrözi is a szuicídiummal kapcsolatos attitűdöket. A transzkulturális különbségek, az attitűdök eltérései is vizsgálhatók-tartalomelemzéssel is, s közvetlenül is Releváns következtetések vonhatók le a megértést, népegészségügyi

prevenciót és gyakorlati mediairányelvek megfogalmazását is segitve (WHO, AAS, IASP Task Force adatai). A média szakemberekkel való konzultációk révén mindez szignifikáns jelentőséggel bír. Epidemiologiai kutatasok mellett media-(irott, elektronikus,világháló) tartalmak és attitudök elemzései, s ennek alapján megfogalmazott modellek (media) irányelvek fontosak a nemzetközi kollaborációkban, Ezzel kapcsolatos preventiv-interventiv programok kialakitása lehetséges, és a jelen szakmai program feladata. Dr. Janszky József D.Sc. egyetemi tanár Funcionális MRI klinikai alkalmazása A gyógyszerrezisztens epilepsziák kb. negyedénél-felénél az epilepsziáért felelõs agyi terület jól körülhatárolható, nem érint olyan régiót, melynek kimetszése súlyos hiánytüneteket vonna maga után. Ezeknél a betegeknél az epilepsziás fókusz műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Mind az epilepsziás fókusz anatómiai és funkcionális lokalizációjában, mind a fókusz-elokvens áreák közötti viszony szerepében döntő szereppel bírnak az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésen keresztül ment új MRI módszerek, többek között a funkcionális MRI (fmri). Az epilepsziaműtétek többnyire elokvens agyi területek közelében történnek, sőt maga az epileptogén lézió is részt vehet az alapvető agyi folyamatok neuronális reprezentációjában. Éppen ezért alapvetően fontos annak vizsgálata, hogy az epilepsziás fókusz milyen szerepet tölthet be az agyi funkciókban, illetve mi a fókusz és az egészségesen működő agyi területek viszonya. A PhD munka egyik fő célja az fmri módszer szerepének vizsgálata az epilepsziás fókusz műtét előtti meghatározásában. Másik fő célként az fmri alkalmazásával szeretnénk meghatározni a fókusz és az elokvens agyi áreák viszonyát az agyi plaszticitás fényében. Terveink szerint a rutin MRI szekvenciákon felül az fmri szekvenciát is felhasználjuk a fókusz lokalizálására és az agy funkcionálisan aktív területeinek feltérképezésére. Vizsgálataink elméleti jelentősége a humán agyi funkciók térképezése egészséges és epilepsziás betegek funkcionális MRI segítségével, mely a humán agyi funkciók agyi reprezentációjának plaszticitására, illetve atípusos organizációjára ad fontos információt. Az epilepsziás fókusz pontos meghatározásán keresztül eredményeink gyakorlati haszna lehet az epilepsziaműtétek tervezése non-invazív eszközökkel Dr. Janszky József D.Sc. egyetemi tanár Központi idegrendszeri betegségek hatása a kardiovaszkuláris rendszerre a központi idegrendszeri eredetű hirtelen szívhalál lehetésges pathomechanizmusai A krónikus epilepsziás betegek 2-18%-a hirtelen halálban (SUDEP) hal meg. Stroke-on átesett valamint a subarachnoidális vérzést szenvedett betegek egy része hirtelen szívhalált hal. Bár nem teljes mértékben igazolt, de egyre több adat szól amellett, hogy a SUDEP szívritmuszavar következménye. Egyes vizsgálatok szerint minden 4. krónikus (tehát gyógyszeresen nem kezelhető) epilepsziás betegnél léphet fel 1,5 éven belül major szívritmuszavar, mely pacemaker beültetést igényel. Újabban a sportolók hirtelen szívhalála mögött is felmerül a központi vegetatív idegrendszer diszregulációja. A stressz az arra fogékony kardiális betegekben jobb oldali agytörzsi mechanizmusokon keresztül válthat ki fatális aritmiát. Vizsgálatunk célja, hogy a postiktális állapotban lévő epilepsziás betegeknél, a srtroke-on és subarachnoidális vérézsen átesett pácienseknél, sportolóknál és mentális stressznek kitett egyéneknél (menedzserek, orvosok, stb.) szisztematikusan vizsgáljuk a proarrhytmogén paramétereket folyamatos EKG monitorozással, mely alapján a ritmuszavarra való hajlam megfelelő rohammonitorozással későbbiekben szűrhető, ill. megelőzhető lehet. A vizgsálatokat különböző neurovegetatív tesztekkel, szív- és agyi MRI ivzsgálatokkal egészítjük ki, mellyel nemcsak a stressz okozta kardiális elváltozások patomechanizmusához jutunk közelebb, hanem ez utóbbi vizsgálatokon alapuló új, prevenciós rendszert akarunk kidolgozni a veszélyeztetett célcsoportokban. Dr. Janszky József D.Sc. egyetemi tanár Új típusú MRI módszerek használata az agy kognitív térképezéséhez egészségesekben és kóros állapotokban Az utóbbi években az MR képalkotás és computer technika fejlődésével párhuzamosan számos új, az agy fiziológiás és kóros funkcionális neuronatómiáját

vizsgáló eljárás került felfedezésre. Egyetemünk és a Pécsi Diagnosztikai Központ együttműködése kapcsán lehetőségünk van a világszínvonalú, 3-Tesla térerőn elvégezhető MR vizsgálatokra. A projekt keretében funkcionális MRI, voxel-based MR morfometria ill. új, általunk kidolgozott MR vizsgálati módszerek segítségével az agy eddig nem lokalizált funkcióit térképezzük le. Ilyen pld. (1) a fájdalom egyes aspektusai egészségesnél és fájdalomszindrómában szenvedő betegeknél (2) féltekei lateralizáció vizsgálata egészséges és kóros állapotokban, ill. (3) az agy morfológiai és funkcionális variábilitása egészségeseknél. Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Biológiai és kognitív marker vizsgálatok funkcionális pszichózisokban A funkcionális pszichozisok etiológiai kutatásában meghatározó idegfejlődési elmélethez kapcsolódóan újabban két modell (a determinisztikus és a probabilisztikus) körvonalazódik, s az ezekhez kapcsolódó marker kutatások jelentős szerepet játszhatnak. A marker kutatások révén vagy egy potenciális endofenotípus feltárása válhat lehetségessé vagy az önmagukat nem-specifikus biológiai és kognitív markerek mintázata segíthet a kategórikus diagnosztikai rendszerek validitásán túlmutató etiológiai alcsoportok körvonalazásában. A téma kidolgozása során szomatikus (informatív morfogenetikai variánsok, képalkotó eljárásokkal nyert adatok) és kongitív (mentalizációs és nyelvpragmatikai teljesítmény) markerek vizsgálatára nyílik lehetőség. Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Minor fizikális anomáliák vizsgálata gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Gyakoribb előfordulásuk egy-egy neuropszichiátriai kórkép neurodevelopmentális etiológiájára utal. A téma során figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarban szenvedő és epilepsziás gyermekek esetében van lehetőség kutatásra. Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Minor fizikális anomáliák vizsgálata bipoláris I. és II.-es affektív zavarokban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Gyakoribb előfordulásuk egy-egy neuropszichiátriai kórkép idegfejlődési hátterére utal. Vannak adatok amelyek bipoláris zavarok esetében magasabb prevalenciát igazoltak, azonban nincs még ismeret a bipoláris zavarok szubtípusaiban való megjelenéssel kapcsolatosan. A téma kidolgozása során erre nyílik lehetőség. Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Minor fizikális anomáliák vizsgálata familiáris major depresszióban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Kérdéses a minor anomáliák gyakoriságának és a neurodevelopmentális háttérnek a szerepe unipoláris major depresszióban, ellentmondásos adatok érhetők csupán el. A téma során pozitív családi anamnézisű major depressziós betegek esetében nyílik lehetőség kutatásra, amely közelebb vihet a major depresszió idegfejlődési etiológiájához.

Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Nyelvpragmatikai deficitek gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban A Grice által leírt maximák sértésének értelmezésére irányuló nyelvpragmatikai vizsgálatok érzékeny markerei a neuropszichiátriai zavarokban észlelhető kognitív deficiteknek. A téma keretében lehetőség nyílik autizmusban, epilepsziában, ADHD-ban és Tourette szindrómában szenvedő gyermekek körében történő vizsgálatokra, a nyelvpragmatikai és kognitív deficit megismerésére. Dr. Tényi Tamás Ph.D. egyetemi tanár Szomatikus és mentalizációs markerek összefüggései szkizofréniában A téma keretében agyi képalkotó eljárásokkal elérhető elérhető strukturális adatok, minor fizikális anomáliák gyakoriságára vonatkozó eredmények és mentalizációs és nyelvpragmatikai tesztekben elért eredmények összefüggései kerülnek vizsgálatra. A kutatás során lehetőség nyílik a kórkép hátterében húzódó endofenotípus pontosabb körülhatárolására. Dr. Ábrahám Hajnalka Ph.D. egyetemi docens A temporális lebeny epilepsziás műtéti szövet neuropatológiai vizsgálata A temporális lebeny epilepszia etiológiai szempontból három csoportra osztható: agyi térfoglaló folyamatok, agykérgi fejlődési rendellenességek valamint mesiális temporális sclerosis által indukált epilepsziára. A munka során a PTE ÁOK Neurológiai Klinikáján diagnosztizált gyógyszerrezisztens epilepszia miatt műtétileg eltávolított neocorticalis és archicorticalis (hippocampus, subiculum és entorhinalis kéreg) struktúrákat vizsgáljuk fény- és elektronmikroszkópos (immunhisztokémiai, immunelektronmikroszkópos) módszerrekkel. Célunk a sejtpusztulás, a hippocampalis idegsejtproliferáció, szinaptikus reorganizáció, valamint a sejtvándorlás zavarára utaló jelek vizsgálata. Keressük a különböző etilológiájú epilepsziában azokat a közös morfológiai elváltozásokat, melyek az októl függetlenül a hiperexcitáció következményei. Eredményeink az epilepszia kórokának és a neuropathologiai elváltozásoknak feltárásával az eredményes gyógyszeres kezelés számára adhatnak újabb ötleteket. Dr. Ábrahám Hajnalka Ph.D. egyetemi docens Az emberi agykéreg fejlődésének vizsgálata morfológiai módszerekkel A központi idegrendszer, ezen belül az agykéreg fejlődéséről számos adat áll rendelkezésünkre állatkísérletes vizsgálatok alapján, ugyanakkor kevés direkt információval rendelkezünk minderről az emberi agykéregre vonatkozóan. Ennek megfelelően tervezzük normál, valamint triszómiás emberi archi- és neokortikális kéregterületeken az idegsejtek érésének, szinaptikus kapcsolatok kialakulásának, valamint a myelinizációnak konvencionális szövettani és immunhisztokémiai módszerekkel történő vizsgálatát. Célunk, hogy eredményeinkkel morfológiai bizonyítékokat szolgáltassunk az emberi kognitív fejlődés vizsgálata során megfigyelt adatokhoz. Dr. Hollódy Katalin Ph.D. egyetemi docens A krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők életminősége Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a perinatális halálozás örvendetesen alacsony szintre szorult Magyarországon is. A nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélésének javuló mutatóival párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy vajon emelkedik-e a morbiditás ezen betegcsoportokban? Megvizsgáljuk a prae- vagy perinatálisan elszenvedett noxák késői szövődményeit. Krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők kérdőíves vizsgálatával adatokat nyerünk a mozgássérült és epilepsziás gyermekek életminőségét befolyásoló betegségekről/állapotokról és ezen eredmények alapján ajánlást teszünk az életminőségük javítására, optimalizálására.

Dr. Hollódy Katalin Ph.D. egyetemi docens A mágneses rezonancia vizsgálat szerepe a cerebralis paresis etiológiájának megállapításában Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélése jelentősen javult, azonban a cerebralis paresis prevalenciája napjainkban is 2-3/1000 élveszülött. A kutatás fő célja: feltárni, milyen összefüggés van a cerebralis pareticus beteg statusa (motoros teljesítmény, kognitív szint, epilepszia, stb.) és a koponya mágneses rezonancia vizsgálatok során kapott eredmények között. Tanulmányozni fogjuk a fehérállományi, a cortex és a mélyagyi szürkeállományi, a veleszületett agyi fejlődési rendellenességek előfordulását és ezek időbeli szerepét a laesio kialakulásában. A cerebralis pareticus betegek kisebb részében talált normális mágneses rezonancia vizsgálatokat modernebb, finomabb technikákkal kiegészítve próbálunk meg magyarázatot találni az aetiológiára. Megvizsgáljuk, milyen összefüggés van a cerebralis paresis súlyossága és a z elszenvedett agyi történés időpontja között. A mágneses rezonancia vizsgálatoknak a korai kórjóslat felállításában való szerepét kívánjuk maghatározni. Dr. Kálmán Bernadett D.Sc. osztályvezető főorvos A glioblastoma multiforme molekuláris osztályozása A kutatás célja, hogy 1. megerősítse és finomítsa vagy módosítsa a glioblastoma multiforme (GBM) alcsoportjait, melyek molekuláris mintázat és klinikai paraméterek alapján korábban javasoltak 2. Egy új osztályozási eszközt vezessen be, melyet a klinikai gyakorlatban lehet használni a tumor tulajdonságainak, klinikai kimenetelnek és a terápiás válasznak az előre vetítésére 3. A tumor specifikus immuntulajdonságait feltárja, mely új terápiás megközelítéseket tehet lehetővé Dr. Pál Endre Ph.D egyetemi docens A dystrophia myotonica pathomechanizmusa és a betegek komplex gondozása A dystrophia myotonica a leggyakoribb felnőttkorban jelentkező öröklött izombetegség, amely azonban az izmokon kívül számos más szervrendszert is érint. A betegek fiatalkori cataractától kezdve a szívritmuszavarokon át endokrin zavarokig sokféle nehézséggel szembesülnek, azaz komplex gondozást igényelnek. Ennek hátterében az áll, hogy a betegség mindkét altípusában az mrns-be átírt tri- illetve tetranucleotid ismétlődések a különböző sejtekben különböző RNS-kötő, főleg a splicingban résztvevő fehérjéket szekvesztrálnak, és ezáltal működésüket gátolják. A program a betegség több aspektusával is foglalkozik, amelyek mind a betegség, illetve alcsoportjainak pontosabb diagnózisát, mind a betegek gondozását, esetlegesen oki terápiát nyújtó kezelés megtalálását szolgálhatja. A szövettani vizsgálatok (hisztometriai elemzés, FISH, immunhisztokémia) is a diagnózist, illetve a két altípus elkülönítését segíti, és megalapozza a molekuláris pathomechanizmus megismerését célzó kísérleteket. Elektrofiziológiai méréseket tervezünk a folyamat progressziójának követésére. Az izom-mr vizsgálatok is a betegség lefolyásának megismerésében játszhatnak szerepet. Végül, a betegek mozgásszervi rehabilitációját, fizikoterápiáját szolgáló program kifejlesztése jelenti az utolsó pillért a programban. Dr. Pfund Zoltán Ph.D. egyetemi docens Multimodalitású képalkotás migrénben, sclerosis multiplexben és intracranialis daganatokban A kutatások két részből állnak. Az első rész méréseire Magyarországon kerül sor, a második rész kutatásaira az Egyesült Államokban lesz lehetőség. Migrén egy erős fájdalommal társult trigeminovascularis fejfájás, a sclerosis multiplex pedig egy súlyos idegrendszeri tüneteket okozó neuroimmunológiai betegség. Bár a két betegség patomechanismusa különböző, mindkét betegségre jellemző a fehérállományi károsodások (léziók) megjelenése az agyszövetben. Ezen léziók jól detektálhatóak koponya MRI vizsgálattal, azonban a konvencionális MRI vizsgálatok nagyon gyakran hasonló morfológiájú és eloszlású léziókat

mutatnak. Tovább bonyolítja az elkülönítést, hogy a migrén és a sclerosis multiplex comorbid betegségek, együttes jelenlétük esetén nehéz eldönteni, hogy melyik lézió a migrén és melyik lézió a sclerosis multiplex következménye. A tervezett vizsgálatok során 3.0-Tesla koponya MRI vizsgálatok segítségével történnek majd vizsgálatok migrénes és sclerosis multiplexes betegekben. A léziók száma, mérete, volumene és az eloszlása képeznék a mérések célpontjait. A tervezett vizsgálatok lehetőséget adhatnak a két betegcsoport könnyebb, radiológiai méréseken alapuló elkülönítésére. A tervezett vizsgálatok második felében az agyi parenchymat érintő primér és metastaticus agytumorok feltérképezése lenne az elsődleges cél alpha-[11c]methyl-tryptophan (AMT) követőanyagos positron emissios tomographia (PET) és mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segítségével. A kutatás magába foglalja a morphologiai és volumetriai vizsgálatokat, valamint azok eredményeinek összehasonlítását PET és MRI között, továbbá az AMT szöveti felvételének összegzett és dinamikus kinetikai modellezésén alapuló kvantifikálását a tumor, és a környező agyszövet területén. Ezen túlmenően, a kutatás másik fő célja a képalkotás során nyert adatok összevetése a pathologiai paraméterekkel, a köztük valószínűsíthető összefüggéseket felismerni és számszerűsíteni. Dr. Pfund Zoltán Ph.D. egyetemi docens Migrénes fehérállományi léziók utánkövetése konvencionális és nem kovencionális 3.0-Tesla MRI vizsgálatok segítségével. Serum aszimmetrikus dimethylarginine (ADMA) koncentrációk meghatározása migrénes betegekben féltekei fehérállományi lézióval és lézió nélkül Migrénes fehérállományi léziók mintegy 10-20%-ban jelennek meg migrénben. Ismert, hogy a migrén az ischaemias stroke önálló rizikófaktora valamint a cardiovascularis betegségek kockázata az átlagpopulációhoz képest magasabb migrén jelenléte esetén. A fehérállományi léziók megjelenése szoros kapcsolatot mutat a migrén betegség időtartamával és a rohamok számával valamint egyéb cardiovascularis rizikófaktorok jelenlétével. A károsodás pontos pathophysiológiája nem ismert, az ismétlődő rohamokhoz köthető hypoperfúzió/oligaemia és következményes szöveti ischaemia egy lehetséges magyarázat. Ugyancsak felmerül a rohamokhoz köthető arterialis endothel károsodás lehetősége következményes microembolisatioval. A tervezett vizsgálatok 3.0-Tesla koponya MRI vizsgálatok elvégzését és megismétlését célozzák meg annak érdekében, hogy a léziókról és azok változásairól (szöveti károsodás jellege, léziók száma, mérete, volumene, eloszlása) minél több információt lehessen összegyűjteni, valamint az esetleges progresszió mértékét megítélni. Ugyancsak segíthet a pathomechanismus eldöntésében a migrénes betegek serum ADMA szintjének a vizsgálata. Feltételezhető, hogy a lézióval rendelkező betegekben magasabb az ADMA koncentráció, ezáltal a nagyobb mértékű endothel károsodás meghúzódhat a szöveti károsodások hátterében. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus Mentalizációs deficit szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Ez a képesség döntő a szociális interakciók szempontjából. Az elmúlt évek adatai alapján ma már egyértelmű, hogy szkizofréniában mentalizációs deficit van jelen, mely alapvetően befolyásolja a betegség hosszútávú kimenetelét. Pontosan azonban nem ismert, hogy a mentalizációs készség milyen módon sérül szkizofréniában, és ez hogyan függ össze a szkizofrénia egyéb dimenzióival. A PhD munka célja a szkizofréniában észlelhető mentalizációs deficitek felmérése a szociális kogníció egyéb dimenzióinak figyelembevételével. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus A mentalizációs deficit nyelvi összefüggései szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. A mentalizációs készség kialakulása jelentősen függ a nyelvi kompetencia fejlődésétől. Úgy tűnik, hogy elsősorban a nyelvpragmatikai

készségek mutatnak szignifikáns összefüggést a mentalizációs készségekkel. Szkizofréniában mentalizációs deficit van jelen, de nem ismert, hogy ezt mennyiben határozzák meg a szkizofréniára jellemző nyelvi deficitek. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző nyelvi deficitek felmérése, és azok összevetése a mentalizációs készségekkel. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus A mentalizáció neurobiológiája A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Az elmúlt évek során jelentős erőfeszítések történtek a mentalizáció neurobiológiai hátterének feltérképezésére. Egyre több adat áll rendelkezésre a mentalizációban szerepet játszó agyi struktúrák összefüggését illetően, de szaporodnak az adatok a háttérben meghúzódó neurotranszmissziós diszfunkció vonatkozásában is. Szkizofrénia esetén jól ismert, hogy jelentős neurobiológiai eltérések vannak jelen, melyek szerepet játszhatnak a mentalizációs zavarok kialakulásában, majd e készségek romlásában. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző neurobiológiai eltérések vizsgálata a mentalizáció szempontjából. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus Képalkotó vizsgálatok és a mentalizációs deficit szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Az elmúlt évek képalkotó vizsgálatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy mely agyi struktúrák és ideghálózatok játszanak szerepet a mentalizációban. Kevés adat áll rendelkezésre viszont a tekintetben, hogy ezen struktúrák sérülései hogyan függenek össze a mentalizációs deficitek megjelenésével. Szkizofréniában kóros idegfejlődéshez és neurodegeneratív folyamatokhoz is köthető agyi eltérések vannak jelen, melyek befolyásolhatják a mentalizációs készségek megfelelő működését. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző strukturális és funkcionális agyi eltérések vizsgálata a mentalizáció szempontjából. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus Neurokognitív és mentalizációs deficitek szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. A mentalizációs készségek kialakulásának előfeltétele az idegrendszer megfelelő érési folyamatainak lezajlása. A szkizofréniával kapcsolatban jól ismert tény, hogy a háttérben idegfejlődési abnormalitások húzodnak meg, melyek markáns neurokognitív deficitekkel társulnak, és mindez jelentősen befolyásolhatja a mentalizációs teljesítményt is. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző neurokognitív deficitek felmérése, és azok összevetése a mentalizációs teljesítménnyel. Dr. Herold Róbert Ph.D. egyetemi adjunktus A mentalizációs deficitek kezelése szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Ez a képesség döntő a szociális interakciók szempontjából. Szkizofréniában markáns és stabil mentalizációs deficitek vannak jelen, melyek jelentősen befolyásolják a betegség kimenetelét. Egyes előzetes adatok azt mutatják, hogy a mentalizációs teljesítmény megfelelő terápiás eszközökkel javítható. A PhD munka célja olyan terápiás eszközök vizsgálata, melyek a mentalizációs teljesítmény javulását eredményezik szkizofréniában. Dr. Schwarcz Attila Ph.D. egyetemi adjunktus Modern in vivo magmágneses rezonanciás képalkotó (MRI) és spektroszkópiai (MRS) technikák alkalmazása központi idegrendszeri

betegségben: állatkísérlet és klinikai munka A magmágneses rezonanciás vizsgálatok már alapvető szerepet játszanak az agy patológiás folyamatainak feltérképezésében. A PhD képzés alatt áttekintésre kerül a magmágneses rezonancián (MRI) alapuló képalkotó alapszekvenciák fizikai háttere. Nevezetesen spin-echo, gradiens-echo, echo-planar-imaging szekvenciák. A speciális kontrasztok keletkezése képalkotás során, úgymint angiographia, diffúzió súlyozás, magnetizáció transfer, funkcionális MRI során BOLD kontraszt. Ismertetésre kerül a két alap MR spektroszkópiai szekvencia, point-resolved-spectoscopy, stimulated-echo-acquisition-mode során a jelkeletkezés mechanizmusa. Az előbb említett modern MR technikák alkalmazása a fő cél a PhD képzés alatt központi idegrendszeri betegségekben és ezeknek állatkísérletes modelljeiben.