A rendeletet hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI.20.) Ökr. 45. (3) bekezdése 2008. június 20-ai hatállyal.

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális ellátásáról szóló 6/2008. (II.20.), 25/2007. (V.31.), 9/2007. (III.23.), 6/2007. (II.23.), 45/2006. (XII.22.), 31/2006. (IX.20.), 27/2006. (VI.20.), 8/2006. (III.14.), 4/2006. (II.15.), 45/2005. (XII.13.), 35/2005. (X.19.), 6/2005. (III.11.), 34/2004. (VI.21.), 6/2004. (II.16.) 4/2004. (I.9.) rendelettel módosított 15/2003.(VI.16.) rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege A rendeletet hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI.20.) Ökr. 45. (3) bekezdése 2008. június 20-ai hatállyal.

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális ellátásáról szóló 6/2008. (II.20.), 25/2007. (V.31.), 9/2007. (III.23.), 6/2007. (II.23.), 45/2006. (XII.22.), 31/2006. (IX.20.), 27/2006. (VI.20.), 8/2006. (III.14.), 4/2006. (II.15.), 45/2005. (XII.13.), 35/2005. (X.19.), 6/2005. (III.11.), 34/2004. (VI.21.), 6/2004. (II.16.) 4/2004. (I.9.) rendelettel módosított 15/2003.(VI.16.) rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. február 27-én kihirdetett 1993. évi III. törvényt /továbbiakban: Szt./ az Országgyűlés számos alkalommal módosította és sokszor változtak a végrehajtási rendeletek is. 1997. november 1-jén lépett hatályba az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról /továbbiakban: Gyvt./, mely szintén többször módosult. Az Szt. 138. -a, valamint a Gyvt. 157. (5) bekezdése a helyi önkormányzatok feladatává tette, hogy a keretszabályok végrehajtására rendeletet alkosson. Az Szt. 10. (1) bek., 25. (3) bek., 26. -a, 32. (3) bek., 37/D. (6)-(8) bek., 38. (2) bek., 41. (4) bek., 45. (1)-(2) bek., 47. (4) bek., 50. (2) bek., 92. (1)-(2) bek., és 115. (1)-(3) bek., valamint a Gyvt. 29. (1) bekezdése adnak lehetőséget az önkormányzat számára az ott felsorolt témakörökben rendeletalkotásra. Ezen felhatalmazás és kötelezettség alapján a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. 1 1. (1) A rendelet hatálya a (2) (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint 1 Az 1. szövegét módosította a 34/2004. (VI.21.) Ökt. rend. 1. -a 2004. június 21-ei hatállyal, azonban rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

b) az Szt. 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (1) E rendelet alkalmazásában: 2. a) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, b) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, c) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége, d) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, e) 1 közeli hozzátartozó: ea) a házastárs, az élettárs, eb) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vérszerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, ec) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, ed) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. f) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy, g) 2 nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében: ga) a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás ), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy gb) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy 1 A 2. (1) bek. e.) pontját módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 1. (1) bekezdése 2006.04.01-jei hatállyal. 2 A 2. (1) bek. g) pontját módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 1. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

gc) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a foglalkoztatási szolgálattal, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel ( a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv ) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy gd) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. -ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, ge) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés mértékének változása miatt szűnt meg, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. h) 1 jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett ha) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték ( bevétel ) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, hb) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó, vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított 1 A 2. (1) bek. h) pontját módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 1. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

juttatás. i) 1 vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ia) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy ib) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. j) 2 keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. k) 3 fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol ka) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; kb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; kc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; kd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; ke) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a ka)-kb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (2) 4 Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 3. (1) A képviselő-testület az Szt-ben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköreinek gyakorlását a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével a polgármesterre átruházza. 1 A 2. (1) bek. i.) pontját módosította a 8/2006.(III.14.) Ökr. 1. (4) bek. 2006.04.01-jei hatállyal. 2 A 2.- (1) bek. j.) pontját beiktatta a 35/2005. (X.19.) )Ökr. 1. (3) bek. 2005. 10.19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 2. (1) bek. k) pontját beiktatta a 8/2006. (III.14.) Ökr. 1. (5) bek. 2006.04.01-jei hatállyal. 4 A 2. (2) bekezdését módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 2. -a 2005. 10.19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 28. (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az intézményvezető a hatáskörébe utalt döntéséről köteles a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát 1 értesíteni. (3) A képviselő-testület a II. fokú döntés előtt a körültekintőbb előkészítés érdekében kikéri a Szociális és Lakásügyi Bizottság véleményét. 4. (1) 2 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Irodájához kell benyújtani. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a) a gyermekek napközbeni ellátására és a gyermekétkeztetésre irányuló kérelmeket a gyermekintézmény vezetőjénél, b) az étkeztetésre, a házi segítségnyújtásra, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, az idősek klubjára, a fogyatékosok nappali ellátására, valamint a gondozóházi felvételre irányuló kérelmeket a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat vezetőjénél 3 c) a családsegítésre, illetőleg a családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre irányuló kérelmeket a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ 4 vezetőjénél kell benyújtani. d) a gyermekek átmeneti otthonában (a továbbiakban: GYÁO) történő elhelyezésre a gyermekek átmeneti gondozására irányuló kérelmeket a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetőjénél kell benyújtani. 5 5. Szociális ellátások megállapításával elsősorban azokat a személyeket kell támogatni, akik létfenntartásukról más módon nem tudnak gondoskodni. 6. A támogatást - elsősorban: természetben /élelmiszer-utalvány, gyógyszer-utalvány, tankönyvtámogatás, tandíjtámogatás, közüzemi díjtartozás rendezésére hátralék-kiegyenlítő támogatás, illetve gyermekintézményi térítési díj kifizetése, intézményhálózati ellátások igénybevétele /, - másodsorban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások megállapításával kell biztosítani. 1 A 3. (2) bekezdésében az iroda elnevezését módosította a 6/2007. (II.23.) Ökr. 6. -a 2007. március 1-jei hatállyal. 2 A 4. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 2. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 4. (2) b./ pontját módosította a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 1. -a 2006. január 1-ei hatállyal. 4 Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megjelölést Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ elnevezésre változtatta a 35/2005. (X.19.) Ökr. 11. (2) bekezdése 2005. október 19-ei hatállyal. 5 4. d./ pontját beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 1. -a 2006. szeptember 1-jei hatállyal.

7. 1 (1) 2 A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a támogatást igénylőnek a 3 jövedelemnyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy annak fénymásolatát. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év. Ez utóbbi esetben a személyi jövedelemadó alapját igazoló hivatalos dokumentumot is mellékelni kell. (2) 4 Amennyiben az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 1. Időskorúak járadéka ( Szt. 32/B. -32/E. ) 5 8. 5 2. Rendszeres szociális segély ( Szt. 37/A. -37/G. ) 9. 6 (1) 7 Az önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, vagy b) nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskereső, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. 1 A 7. -t módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 2. -a 2006. 04.01-jei hatállyal. 2 A 7. (1) bekezdését módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 2. -a 2006. június 20-ai hatállyal. 3 A 7. (1) bek. első mondatából a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet szerinti szövegrészt hatályon kívül helyezte a 9/2007.III.23.) Ökr. 19. (3) bek. a) pontja 2007. március 23-ai hatállyal. 4 A 7. (2) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 3. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 5 A 8. -t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 9/2007. (III.23.) Ökr. 19. (3) bek. b.) pontja 2007. március 23-ai hatállyal. 6 A 9. -t módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 4. -a 2005. október 19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 7 A 9. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 4. (1) bek. 2007.március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. (2) 1 Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (3) 2 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló jogerős határozatot a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda megküldi a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ ( a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat ) részére a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vétele, valamint a jogosult beilleszkedését elősegítő programról szóló írásos megállapodás megkötése céljából. 10. 3 (1) Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) 4 A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első 1 A 9. (2) bekezdését módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 4. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 2 A 9. (3) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 4. (2) bek. 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 10. -t módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 5. -a 2005. október 19-ei hatállyal, rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 A 10. (3) bekezdését módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 5. -a 2006. április 1-jei hatállyal.

szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára az Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelő munkalehetőség elfogadására, e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. (4) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelező együttműködés keretében a nem foglalkoztatott személy a) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot, ott nyilvántartásba vetetni magát, és a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni a beilleszkedését segítő programról, b) elfogadni az önkormányzat, a Családsegítő Szolgálat, valamint a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkalehetőséget, c) részt venni az önkormányzat által az Omega Közhasznú Társaság közreműködésével szervezett foglalkoztatásban, amennyiben a felajánlott munka számára az Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelő. (5) A Családsegítő Szolgálat a (4) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás egy példányának megküldésével értesíti a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát 1 a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő programról. (6) Az Omega Közhasznú Társaság a konkrét álláslehetőségekről, a foglalkoztatottak munkavégzésének teljesítéséről, valamint az Omega Közhasznú Társaság közreműködésével az önkormányzat által felajánlott munkakör elfogadásával kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítéséről haladéktalanul, folyamatosan értesítést küld a Szociális Iroda részére. 11. 2 (1) 3 Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a segély folyósításának időtartama alatt a rendelet 10. (2)-(4) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét hat hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha 1 A 10. (5) bekezdésében az iroda elnevezését módosította a 6/2007. (II.23.) Ökr. 6. -a 2007. március 1-jei hatállyal. 2 A 11. -t módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 6. -a 2005. október 19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 11. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 5. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

a segélyben részesülő személy - a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy - ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (2) 1 A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani. (3) A jogosultság vizsgálata, illetőleg a felülvizsgálat során környezettanulmány készítése kötelező. 3. Helyi lakásfenntartási támogatás ( Szt. 38. -39. ) 2 12. 3 (1) 4 Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek a (2) bekezdés szerinti lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben laknak és a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén a 220 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 28 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén 20 %-át. (2) 5 A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) 1-2 fős háztartás esetén 2 szoba, b) 3-4 fős háztartás esetén 3 szoba, c) 5-6 fős háztartás esetén 4 szoba, és minden további személy után 1 lakószoba. (3) Lakásfenntartási költségeken az (1) bekezdés alkalmazásában az alábbiakat kell érteni: a) a lakbért, vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, c) a távhő-szolgáltatási díjat, d) a közös költséget, e) a csatorna használati díjat, f) a szemétszállítás költségeit, 1 A 11. (2) bekezdést módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 6. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 2 Az alcímet módosította a 34/2004. (VI.21.) Ökr. 3. -a 2004. június 21-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 12. -t módosította a 34/2004. (VI.21.) Ökr. 3. -a 2004. június 21-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 12. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 6. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 5 12. (2) bekezdését módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 7. -a 2006. január 1-jei hatállyal.

g) a villanyáram költségét, h) a víz- és gázfogyasztás költségét, valamint i) a tüzelőanyag költségét. (4) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele: a) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a megállapított ellátást közvetlen a beszedésre jogosult szervezet részére utalhatja az önkormányzat, b) a kérelmező felhatalmazása arra, hogy a beszedésre jogosult szervezetektől az önkormányzat adatot kérhessen, c) igazolás a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap tényleges lakásfenntartási költségeiről, d) helyszíni vizsgálat (környezettanulmány). 13. 1 (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán folyamatosan benyújtható. (2) 2 A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani és utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. (3) A helyi lakásfenntartási támogatást lehetőség szerint természetbeni juttatásként kell megállapítani. Ebben az esetben a folyósítás a szolgáltató részére történik. 14. 3 (1) 4 A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra megállapítható legmagasabb összege a) egyedül élő, egyedülálló, vagy gyermekét/gyermekeit egyedülállóként gondozó szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-a, b) két és több fős háztartásban élő jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a. (2) Az Szt. 38. (2) és 38. (5) bekezdésében meghatározott feltételek szerint a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatás jogcímén megállapított lakásfenntartási támogatás havi összegét a rászorultság mértékének függvényében, valamint az adósságkezelési program hatékony működtetése érdekében a helyi lakásfenntartási támogatás összegével ki kell egészíteni. (3) A (2) bekezdés szerint megállapított lakásfenntartási támogatások együttes összege nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget. (4) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy meghal, vagy lakóhelye a 1 A 13. -t módosította a 34/2004. (VI.21.) Ökr. 4. -a 2004. június 21-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2 A 13. (2) bekezdését módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 4. -a 2006. június 20-ai hatállyal. 3 A 14. -t módosította a 34/2004. (VI.21.) Ökr. 5. -a 2004. június 21-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 A 14. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 7. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik. 4. Ápolási díj ( Szt. 40. -44. ) 15. 1 (1) Az Szt. 41. (1) bekezdésén túl ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a) az ápolt személy életvitelszerűen Budapest Főváros közigazgatási területén él, továbbá b) 2 az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg; b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (3) 3 Az Szt. 43/B. (1) bekezdése szerint ápolási díjban részesülő személy esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell a rendelet 1. számú függeléke szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint az ápoló és családja utolsó három havi nettó jövedelmét igazoló dokumentumokat is. (4) 4 Az Szt. 43/B. (1) bekezdése szerinti esetben a jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság feltételeinek legalább kétévenkénti felülvizsgálata alkalmával is környezettanulmányt kell készíteni. 16. 5 (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) az Szt. 41. (1) bekezdésében foglalt esetben 100 %-a, b) az Szt. 43/A. (1) bekezdésében foglalt esetben 130 %-a, c) az Szt. 43/B. (1) bekezdésében foglalt esetben 80 %-a. 1 A 15. -t módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 8. -a 2005. október 19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2 A 15. (1) bek. b) pontját módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 8. (1) bek. 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 A 15. (3) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 8. (2) bek. 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 A 15. (4) bekezdését beiktatta a 9/2007. (III.23.) Ökr. 8. (3) bek. 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 5 A 16. -t módosította a 35/2005. (X.19.) Ökr. 9. -a 2005. október 19-ei hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 17. 1 (1) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani. (2) 2 Az ápolást végző személynek házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. (3) 3 A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat vezetője egyedi döntés alapján átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban az ápolást végző személy, illetőleg az ápolt személy részére szociális étkeztetést biztosíthat. (4) 4 17/A. 5 (1) Az ápolási díjra való jogosultságot az Szt. 42. (2) bekezdésének b) pontja alapján meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon ide nem értve az Szt. 17. (2) bekezdésében foglalt esetet nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül az is, ha az ápolást végző személy - több egymást követő napon nem található meg az ápolási tevékenység ellátásának helyszínén, vagy - nem teszi lehetővé a környezettanulmány elkészítését. (3) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat is közreműködik oly módon, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda felkérésére, az abban rögzített időpontban az ápolás helyszínén 1 A 17. -t módosította a 8/2006. (III.14.) Ökr. 9. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 2 A 17. (2) bekezdését módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 5. -a 2006. június 20-ai hatállyal. 3 A 17. (3) bekezdését módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 5. -a 2006. június 20-ai hatállyal. 4 A 17. (2) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 19. (3) c) pontja 2007.március 23-ai hatállyal. 5 A 17/A. -t beiktatta a 9/2007. (III.23.) Ökr. 9. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

környezettanulmányt készít. 5. Átmeneti segély ( Szt. 45. ) 18. 1 (1) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Az átmeneti segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is nyújtható, különösen a különböző szolgáltatók felé fennálló díjhátralékok rendezéséhez, ún. hátralék-kiegyenlítő támogatás formájában. (3) Azon személyek részére, akik a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban természetbeni átmeneti segélyként hátralék-kiegyenlítő támogatásban részesültek és annak együttes összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, csak rendkívül indokolt esetben elemi kár, hosszan tartó betegség, tartós keresőképtelenség, kórházi kezelés, szanatóriumi utókezelés, magas gyógyszerköltség, az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja, jelentős költségkihatású gyógyászati segédeszköz megvásárlása, tüzelőanyag vásárlás, a kérelmező önhibáján kívüli okok miatt keletkezett közüzemi díjhátralék rendezése állapítható meg átmeneti segély. 19. 2 (1) Nem állapítható meg átmeneti segély amennyiben a) a kérelmező egyedül élő és havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, b) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja ba) 2-3 fős család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, bb) 4 és több fős család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át. (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 18. (3) bekezdésében foglaltaktól eltekinteni csak a rendkívüli élethelyzetbe kerülő, és ennek következtében a létfenntartást időszakosan vagy tartósan kiemelten veszélyeztető, létfenntartási gonddal küzdő személy esetén lehet. 1 A 18. -t módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 10. -a és a 19. (2) bek. szerint 2007. április 1-én lép hatályba. 2 A 19. -t módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 11. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

6. Temetési segély ( Szt. 46. ) 20. (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) 1 Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek: a) aki egyedülálló és havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, c) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, továbbá d) akinek az elhunyttal tartásra vonatkozó polgári jogi szerződése volt és az kiterjedt az eltartott személy illő eltemettetésére is. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl nem részesíthető temetési segélyben az a személy sem, akinek az elhunyttal tartásra vonatkozó polgári jogi szerződése volt és az kiterjedt az eltartott személy illő eltemettetésére is. II/A. Fejezet Egyéb pénzbeli ellátások 7. Egyszeri anyasági támogatás** 21. (1) Gyermek születése esetén egyszeri anyasági támogatásra (a továbbiakban: anyasági támogatás) jogosult az anya az alábbi két feltétel együttes fennállása esetén: a) a szülők legalább egyike a gyermek születésének időpontjában, illetőleg a gyermek születését közvetlenül megelőző egy éve rendelkezik megszakítás nélkül Budapest XIX. kerületében bejelentett lakóhellyel, és az újszülött bejelentett lakóhelye is a XIX. kerületben van, b) a támogatást kérő szülő a gyermeket saját háztartásában neveli. (2) Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születési időpontját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a támogatást kérő szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli és be kell mutatni a támogatást kérő szülő, valamint a gyermek személy- és lakcímazonosító hatósági igazolványát / lakcímkártya/. 1 A 20. (2) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 12. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 60 %-ával. 8. Rendszeres nevelési hozzájárulás** 1 22.. 1 23. 2 24. 3 9. Cukorbetegek rendkívüli átmeneti segélye** 4 25. 4 III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 10. Közgyógyellátás ( Szt. 49. -53. ) 26. 5 (1) Az Szt. 50. (1) - (2) bekezdésén kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, a) aki egyedül él, vagy egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 15 %-át, b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a havi rendszeres gyógyító ellátások költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át, c) aki a kérelem időpontjában 80. életévét betöltötte, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át. (2) 6 1 A 8. alcímet és a 22. -t törölte a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 9. (4) bek.b.) pontja 2006. január 1-ei hatállyal. 2 A 23. -t törölte a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 9. (4) c.) pontja 2006. január 1-ei hatállyal. 3 A 24. -t törölte a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 9. (4) d.) pontja 2006. január 1-ei hatállyal. 4 A 9. alcímet és a 25. -t törölte a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 9. (4) bek. e.) pontja 2006. január 1-ei hatállyal. 5 A 26. -t módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 13. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 6 A 26. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 9/2007. (III.23.) Ökr. 19. (3) bek. d. pontja 2007. március 23-ai hatállyal.

11. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ( Szt. 54. ) 27. (1) A rászorultság vizsgálatakor a kérelmező vagyoni helyzetét is figyelembe kell venni az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontja szerint. (2) A kérelem elbírálásához helyszíni vizsgálat ( környezettanulmány ) szükséges. 1 IV. Fejezet Szociális szolgáltatások 28. (1) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és szakosított ellátások formái: a) gyermekek napközbeni ellátása /beleértve a gyermekétkeztetést/(gyvt. 41. ) b) szociális információs szolgáltatás (Szt. 61. ) c) étkeztetés (kivéve a gyermekétkeztetés) (Szt. 62. ) d) házi segítségnyújtás (Szt. 63. ) e) családsegítés (Szt. 64. ) f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. ) g) utcai szociális munka (Szt. 65/E. ) h) fogyatékosok nappali intézménye (Szt. 65/F. ) i) nappali melegedő (Szt. 65/F. ) j) idősek klubja (Szt. 65/F. ) k) időskorúak gondozóháza (Szt. 80. ) l) családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. ) m) gyermekek átmeneti otthona (Gyvt. 50. ) 2 (2) 3 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságok, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt 1 A 28. (1) bekezdését módosította a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 3. (1) bekezdése 2006. január 1-ei hatállyal. 2 A 28. m) pontját beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 7. -a 2006.szeptember 1-jei hatállyal. 3 Az eredeti (2) bek. számozását (4) bek.-re változtatta és az új (2) bek. szövegét beiktatta a 8/2006. (III14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal.

(3) 1, 2 A (2) bekezdés alkalmazásánál a szociális rászorultság akkor áll fenn, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg. (4) 3 Az (1) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. (5) 4 Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. (6) 5 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti ellátás üres férőhely esetén kerületen kívüli állampolgár számára is biztosítható. (7) 6 Az (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti ellátást az önkormányzat ellátási szerződés alapján a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete útján biztosítja. 29. (1) 7 A 28. (1) bekezdés c), d), h), j) és k) pontjában meghatározott ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez az ellátásra szoruló személynek háziorvosi javaslatot és jövedelemnyilatkozatot kell becsatolni. A 28. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez csatolni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyilatkozatát arról, hogy a jogosult és családja nem fertőző beteg. (2) 8 A kérelmet az alábbiak szerint lehet benyújtani: a) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a Gondozási Központoknál vagy a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat (továbbiakban: Gondozó Szolgálat) vezetőjénél. b) 9 Idősek Klubja: a területileg illetékes Gondozási Központ vezetőjénél, vagy a Gondozó Szolgálat vezetőjénél. 1 Az eredeti (3) bek. számozását (5) bek.-re változtatta és az új (3) bek. szövegét beiktatta a 8/2006. (III14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal 2 A 28. (3) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 14. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 Az eredeti (2) bek. számozását (4) bek-re változtatta a 8/2006. (III.14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 4 Az eredeti (3) bek. számozását (5) bek.-re változtatta a 8/2006. (III14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal 5 A 28. eredeti (4) bekezdését módosította a 45/2005.(XII.13.) Ökr. 3. (2) bekezdése 2006. január 1-ei hatállyal, illetve számozását (6) bek.-re változtatta a 8/2006. (III.14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 6 A 28. eredeti (5) bekezdését módosította a 45/2005.(XII.13.) Ökr. 3. (2) bekezdése 2006. január 1-ei hatállyal, illetve számozását (7) bek.-re változtatta a 8/2006. (III.14.) Ökr. 10. -a 2006. április 1-jei hatállyal. 7 A 29. (1) bekezdését módosította a 45/2005.(XII.13.) Ökr. 4. -a 2006. január 1-ei hatállyal. 8 A 29. (2) bekezdését módosította a 45/2005.(XII.13.) Ökr. 4. -a 2006. január 1-ei hatállyal 9 A 29. (2) bek. b) pontját módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 15. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

c) 1 Családsegítés: a családgondozóknál, valamint a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetőjénél. d) Időskorúak gondozóháza: a Gondozó Szolgálat vezetőjénél. e) Fogyatékosok nappali intézménye (ÉNO): a Gondozó Szolgálat vezetőjénél, vagy a fogyatékosok nappali intézménye (ÉNO) vezetőjénél. f) Nappali Melegedő: a Vöröskereszt Kispesti Szervezetének vezetőjénél. g) 2 Családok Átmeneti Otthona: a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetőjénél. h) 3 Gyermekek Átmeneti Otthona: a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetőjénél. (3) 4 A kérelem elbírálása előtt a (2) bekezdés c), f), illetőleg h) pontja kivételével a területileg illetékes vezető környezettanulmányt készít. 30. (1) 5 A Gondozó Szolgálat vezetője külön eljárás nélkül biztosítja a 28. (1) bekezdés c)- d) pontjai szerinti ellátásokat beleértve a gyermek iskolaszüneti napokon történő étkeztetését is ha a kérelmező krízishelyzetbe kerül. (2) Krízishelyzetnek tekintendő, ha az ellátás elmaradása az ellátandó életét, testi épségét veszélyezteti, illetve maradandó testi vagy pszichés károsodást okozna. 31. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik: a) Étkeztetés, és házi segítségnyújtás esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha a tartásra köteles és képes hozzátartozó biztosítja az ellátást, - az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - nem fizeti a térítési díjat, a befizetés elmaradása után azonnal. b) Idősek Klubja esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - ha a szolgáltatást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti vagy az ellátást lehetetlenné teszi. 1 A 29. (2) bek. c) pontját módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 8. (1) bek. 2006. szeptember 1-jei hatállyal. 2 A 29. (2) bek. g) pontját módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 8. (1) bek. 2006. szeptember 1-jei hatállyal 3 A 29. (2) bek. h) pontját beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 8. (2) bek. 2006. szeptember 1-jei hatállyal. 4 A 29. (3) bekezdését módosította a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 8. (3) bek. 2006. szeptember 1-jei hatállyal. 5 A 30. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 16. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

c) Családsegítés esetén - az igénylő kérelmére, - a családi gondok rendeződésekor, illetőleg az igénylő életvitelét hátrányosan befolyásoló problémák megoldásával. d) Gondozóházi elhelyezés esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha a szerződés szerinti gondozási idő letelt, - ha a gondozott, illetve hozzátartozója nem fizeti a térítési díjat, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - ha az ellátott egészségi állapotában olyan változás következik be, mely nem teszi lehetővé a gondozóházban történő ellátását, - ha a szolgáltatást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, vagy az ellátást lehetetlenné teszi. e) Fogyatékosok nappali intézménye (ÉNO) esetén - az igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az ellátást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, - ha az igénylő egészségi állapotának változása az ellátást lehetetlenné teszi. f) Családok átmeneti otthonában történő elhelyezés esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátás igénybevételére rendelkezésre álló határidő elteltével, - ha az ellátást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, - ha az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely nem teszi szükségessé a további elhelyezést. g) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén 1 - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé az ellátást. h) Gyermekek átmeneti otthona esetén 2 - a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, - ha annak okai már nem állnak fenn, - ha a gondozás időtartama letelt. 1 A 31. g.) pontját módosította a 45/2005. (XII.13.) Ökr. 6. -a 2006. január 1-ei hatállyal. 2 A 31. h) pontját beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 9. -a 2006. szeptember 1-jei hatállyal.

32. (1) 1 Az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az ellátás időtartamának további egy évvel történő meghosszabbításáról a Gondozó Szolgálat vezetője dönt. (2) A gondozóházi ellátásért fizetendő térítési díjakat e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. (3) 2 A családok átmeneti otthona ideiglenes jelleggel, az ellátás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónap időtartamra biztosít ellátást. (4) 3 Különös méltánylást igénylő esetben a szülő vagy már törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével az ellátás időtartama hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. (5) 4 A (4) bekezdés szerinti esetben a meghosszabbítás iránti kérelmet a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az átmeneti otthonban történő elhelyezés meghosszabbításáról az otthonvezető jóváhagyásával a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ vezetője dönt. (6) A családok átmeneti otthonában fizetendő térítési díjat és a kötelező előtakarékosság mértékét a rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza. (7) A családok átmeneti otthonában történő ellátás igénybevételéről az igénybevevő és a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ 5 intézmény vezetője megállapodást köt /7. sz. melléklet/. (8) 6 A gyermekek átmeneti otthonában a gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (9) 7 Az átmeneti gondozás során az igénybevevő gyermeknek teljes körű ellátást kell nyújtani, amiről a Gyermekek Átmeneti Otthona vezetője megállapodást köt a szülővel. A megállapodás tervezetét a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. (10) 8 A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. 1 A 32. (1) bekezdését módosította a 9/2007. (III.23.) Ökr. 17. -a 2007. március 23-ai hatállyal, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2 A 32. (3) bekezdését módosította a 31/2006. (IX.20.) Ökr. 1. -a 2006. szeptember 20-ai hatállyal. 3 A 32. (4) bekezdését módosította a 31/2006. (IX.20.) Ökr. 1. -a 2006. szeptember 20-ai hatállyal. 4 A 32. (5) bekezdését módosította a 31/2006. (IX.20.) Ökr. 1. -a 2006. szeptember 20-ai hatállyal. 5 Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megjelölést Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ elnevezésre változtatta a 35/2005. (X.19.) Ökr. 11. (2) bekezdése 2005. október 19-ei hatállyal 6 A 32. (8) bekezdését beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 10. -a 2006. szeptember 1-jei hatállyal. 7 A 32. (9) bekezdését beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 10. -a 2006. szeptember 1-jei hatállyal. 8 A 32. (10) bekezdését beiktatta a 27/2006. (VI.20.) Ökr. 10. -a 2006. szeptember 1-jei hatállyal.