Ref: TG EUR 27/2014.002 Index: EUR 27/006/2014 Dr. Gaál Szabolcs Barna Elnök, Kormányzati Elllenőrzési Hivatal 1126 Budapest Tartsay Vilmos utca 13. Budapest, 1538 Pf. 535 Magyarország AMNESTY INTERNATIONAL NEMZETKÖZI TITKÁRSÁGA Peter Benenson House, 1 Easton Street London WC1X ODW Egyesült Királyság Tel: + 44 (0)20 7413 5500 F: + 44 (0)20 7956 1157 E: amnestyis@amnesty.org Honlap: www.amnesty.org 2014. november 20. TÁRGY: EGT/ NORVÉG TÁMOGATÁSOK TISZTELT DR. GAÁL SZABOLCS BARNA! Az Amnesty International figyelemmel kísérte a közelmúlt eseményeit, és aggodalmát kívánja kifejezni azt illetően, ahogy a magyar kormány az EGT és a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetéseivel kapcsolatban eljárt. Azért írok Önnek, mert szeretném kikérni a véleményét néhány, az esethez kapcsolódó kérdéssel kapcsolatban, hogy az Amnesty International jelentésében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) álláspontját hűen vissza tudjuk adni. Ön is tudatában van annak, hogy a magyar törvény, valamint nemzetközi és regionális egyezmények is (amelyeket Magyarország aláírt) garantálják az egyesülési jogot. Az Egyesült Nemzetek békés gyülekezési és egyesülési szabadságjogokért felelős különmegbízottja, Maina Kiai elmondta, hogy az egyesülési szabadságjog érvényesítéséhez elengedhetetlenül fontos a külföldi és nemzetközi támogatásokhoz való hozzáférés, és felkérte az államokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amikkel meg tudják védeni az egyéneket és az egyesületeket az esetleges rágalmazásoktól, sértésektől, jogtalan átvizsgálásoktól, amik az állítólagos támogatásaikkal kapcsolatban felmerülhetnek. 1 Továbbá, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egy Magyarországgal közösen beterjesztett határozatban felkérte az államokat, biztosítsák, hogy a civil társadalom támogatására vonatkozó rendelkezések megfelelnek a nemzetközi emberi jogi kötelességeknek és kötelezettségeknek, és nem élnek vissza velük, hogy ilyen módon akadályozzák a munkáját vagy veszélybe 1 Maina Kiai, az ENSZ békés gyülekezéssel és egyesülési joggal foglalkozó Speciális Rapportőrének jelentése http://www.ohchr.org/documents/hrbodies/hrcouncil/regularsession/session23/a.hrc.23.39_en.pdf.
helyezzék a biztonságát a civil szféra szereplőinek; ezenfelül a határozat hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a különféle szervek munkájukhoz forrásokat tudjanak kérvényezni és kapni. 2 A NYOMOZÁS Az Amnesty International úgy tudja, hogy 2014 júniusában a Miniszterelnökség elrendelte, hogy a KEHI ellenőrizze az EGT és a Norvég Civil Alap támogatásainak elosztásában és fogadásában illetékes civil szervezeteket. A norvég kormány és a kérdéses civil szervezetek is megkérdőjelezték a felülvizsgálat törvényességét, tekintettel arra, hogy a támogatások nincsenek benne a magyar állami költségvetésben, így bármiféle felülvizsgálat elrendelése és lefolytatása a Magyarország és Norvégia közti bilaterális megállapodások értelmében a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda jogkörébe tartozik. 3 A KEHI szeptemberben eljárást kezdeményezett, hogy felfüggessze a norvég támogatások elosztásában illetékes négy NGO adószámát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megvédte ezeket az intézkedéseket arra hivatkozva, hogy a csoportok állítólag nem tanúsítottak együttműködést a kormány által elrendelt felülvizsgálattal. Ezeket a vádakat a civil szervezetek tagadták. Októberben a KEHI kiadta a felülvizsgálaton alapuló jelentését és kijelentette, hogy bűnügyi szankciókkal fog fellépni néhány NGO-val szemben. TISZTÁZÁS IRÁNTI KÉRELEM Szeretnénk tisztázni néhány dolgot: A miniszterelnök, a Miniszterelnökség tagjai, valamint kormánytisztviselők nyilatkozataik során több ízben is állították azt, hogy az EGT és a Norvég Civil Alap támogatásaival foglalkozó civil szervezetek alkalmazottai fizetett politikai aktivisták, és munkájukkal külföldi vagy egyes ellenzéki politikai erők érdekeit szolgálják. Tekintettel arra, hogy a KEHI a Miniszterelnökség felkérésére végezte el a felülvizsgálatot (a 355/2011-es kormányrendelet 11. (3) bekezdése alapján), valamint, hogy a KEHI elnökét a Miniszterelnöki Hivatal választja és meneszti (ugyanazon rendelet 4. (1) bekezdése alapján), mi garantálja a felülvizsgálat függetlenségét, és a mi véd az illetéktelen politikai befolyás vagy fellépés ellen? Az írott felülvizsgálati jelentés néhány pontja kérdéséket vet fel a vizsgálat pártatlanságáról. Előfordul, hogy állítólagos jogtalanságra mutatnak be bizonyítékot, de az ellenkezőjére nem hoznak nyilvánosságra hozott bizonyítékot. Például: 1. Egy, az Ernst&Young iroda által eszközölt felülvizsgálatból négy alkalommal is idéznek, ami rendszertelenséget és potenciális összeférhetetlenséget talált a pénzek kifizetésében. Azonban a jelentés egy szóval sem említi a felülvizsgálat eredményét amely nyilvánosan elérhető miszerint néhány apróságtól eltekintve az alprojektek átláthatóak. 2. A felülvizsgálati jelentésben az Ökotárs Alapítványt jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel ami bűnügyi sértésnek minősül vádolják meg, annak ellenére, hogy nincs arra utaló jel, hogy ezeknek a tevékenységeknek bármi köze lenne a felülvizsgálat tárgyához, az EGT és a Norvég Alap pénzeinek kifizetéséhez. Ennek ellenére a jelentés nem foglalt magába olyan információkat, amik a vádak szempontjából lényegesek lett volna; például, hogy az Ökotárs Alapítvány több alkalommal is jelentett gyakorlatáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. 3. A fentiek fényében milyen szabályok vagy gyakorlatok léteznek, amelyek biztosítják a KEHI vizsgálati eredményeinek pártatlan bemutatását? Vannak-e szabályok vagy intézkedések, amelyek elrendelik az egyenlő bánásmódot és olyan bizonyíték nyilvánosságra hozatalát, amely jogtalanságra utal vagy amely a jogtalanságot cáfolja vagy mérsékli? A nemzetközi emberi jogi szabványok értelmében az egyesülési szabadságjog korlátozása a rendelkezésre álló korlátozások közül a legkevésbé tolakodó. A KEHI azt állítja, hogy a felülvizsgálattal való együttműködést elutasító szervezetek adószámainak felfüggesztését a 2011-es CXCV. törvény 65. (1) bekezdése alapján kezdeményezte. Azonban ez a bekezdés egy kevésbé szigorú szankciót tűz ki azoknak, 2 EJT határozat a civil társadalmi térről [A/HRC/27/L.24, 10. bekezdés] 3 Forrás: https://norvegcivilalap.hu/sites/default/files/dokumentumok/how_the_kehi_abuses_its_official_powers.pdf
akik nem hajlandóak együttműködni, különösen, ami a bírság kiszabását illeti. Elmagyarázná, hogy miért döntöttek a súlyosabb büntetés mellett, ami nagyobb mértékben fenyegeti az egyesülési szabadságjogot? A további pontokban is vannak tisztáznivaló dolgok: Kiterjed a KEHI NGO-k pénzeinek kifizetésére irányuló vizsgálati hatósága az olyan külföldi államoktól érkező pénzekre, amelyek nem az állammal kötött szerződések eredményeként érkeznek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel? Fel van hatalmazva arra a KEHI, hogy olyan pénzek kifizetését vizsgálja felül, amelyet magánszemélyek ajánlanak fel a civil szervezeteknek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel? Szeretnénk tájékoztatni arról, hogy ennek a levélnek egy másolatát elküldtük a Miniszterelnökségnek is. Várjuk mielőbbi válaszát, 2014. december 8-i dátummal bezáróan. Köszönöm az együttműködését. Tisztelettel: John Dalhuisen Igazgató, Európa és Közép-Ázsia program