Talán a népszerű régi közmondás is tehet arról ( állva alszik, mint a ló ), hogy az emberek fejében sokszor egy teljesen téves kép él a lovak alvási szokásaival kapcsolatban. Nemrégiben esett meg, hogy egy forgalmas főút mellett elhelyezkedő lovarda legelőjén fekve szendergő patás megmentésére felhívást tett közzé egy önjelölt állatvédő egy népszerű közösségi oldalon. A bejegyzése lavinát indított el: a teljes nyugalomban pihenő, ereje és egészsége teljében lévő ló a hozzászólás-áradat végére már egy útkereszteződésben vérben fekvő állat lett, erről szóltak a pletykák, miközben a lovarda tulajdonosára szitokáradat zúdult a tulajdonos nem kis megdöbbenésére és kellemetlenségére. Csak egy-két laikus vette a fáradságot, hogy személyesen tőle kérdezze meg, mi is a helyzet valójában a lóval. Mint kiderült, nem ez volt az első eset, hogy valaki autóval elsuhanva a terület mellett és fél szemmel egy fekvő lovat észlelve azonnal állatvédőkért kiáltott. Ezért a tulajdonos arra az elhatározásra jutott, hogy egy frappáns, képpel is illusztrált molinót helyez ki a legelőre, az útról jól látható helyre, melyben felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a lovak fekve is képesek, sőt szeretnek is aludni. Pihenés a legelőn teli hassal 1. oldal (összes: 7)
Mindenkinek kijár a nyugodt pihenés A kiscsikóknak a kisgyerekekhez hasonlóan rendkívül nagy az alvásigénye. Ők a nap nagy részét fekve, alvással töltik, míg az anyakanca a közelben legel, vagy őrt áll a csikója felett. Két alvás között a kiscsikó szopik, vagy ugrabugrál egy kicsit, majd újra lepihen. De nemcsak a csikók igénylik a mély, pihentető alvást, amelyre a lovaknak is csak fekve van lehetőségük. Az állva bóbiskolás, szendergés nem olyan pihentető, így a kifejlett lovak is szoktak fekve pihenni. Igaz, jóval kevesebbet, mint a fiatalabb korosztály, és a kor előre haladtával egyre csökken ez az időtartam. Azt szokták mondani, hogy a kifejlett ló tüdejét nyomja a saját súlya, ezért nem bírnak olyan huzamosan, órákig feküdni. Az idősebb lovak pedig nehezebben tudnak felkelni, ami egy alapvetően menekülő állatnál nem előnyös tulajdonság. A vadonélő ménesekben így öreg lovat ritkán lehet fekve látni, a háztájiban, kényelmes fekhelyen, biztonságban már inkább. A kifejlett lovak pihenéséhez több feltételnek is adottnak kell lennie. Mivel ők menekülő állatok, az egyik legfontosabb, hogy biztonságban érezzék magukat, mert csak akkor tudnak nyugodtan, ellazultan pihenni. Nagy területen élő, nagy létszámú méneseknél és a vadonélő lovaknál őrszemek vigyázzák társaik álmát. De akár két, karámban vagy legelőn élő lónál is megfigyelhető, hogy amíg az egyikük fekszik, a másik éberen figyel vagy állva szendereg társa mellett. Ha viszont nagyon jól megszokott helyük van, akár a kisebb legelőn, akár karámban tartott lovak mindegyike pihenhet fekve egyidejűleg. 2. oldal (összes: 7)
Az állásban tartott lónak is legyen elég helye a fekvéshez Miért fontos a fekve alvás? A biztonság érzetén túl más fontos feltétele is van a nyugodt pihenésnek. Éhes ló inkább élelem után kutat, mint hogy feküdne. Teli hassal már csak egy kényelmes fekhelyre van szükség. Legelőn ez egy olyan pont, ami egy tágas, jól belátható területen helyezkedik el, lehetőleg száraz, és viszonylag puha. A félrideg tartásban tartott lovaimnál megfigyeltem, hogy hiábavaló dolog nekik a beállóba almolni, mivel nem szívesen fekszenek le bent. Ez megint a biztonsággal függ össze: a beálló egy viszonylag zárt helyiség, hiszen van 3 oldala, ami korlátozza a menekülés lehetőségét. Így ők inkább a karám közepén választottak maguknak fekvőhelyet, ezért az alom is oda került ki. A lovaim pedig napjában többször is lefekszenek pihenni, akár felváltva, akár egyszerre is. Ha nagyobb hó esik, azon is szívesen fekszenek. 3. oldal (összes: 7)
Porfürdőzés után a ló megrázza magát 4. oldal (összes: 7)
Fontos a lovaknál is a fekve alvás, hiszen így tud a lovak szervezete, agya regenerálódni, illetve így pihenhet mind a négy lábuk egyszerre. Amennyiben ez a szükségletük nem tud teljesülni, úgy az immunrendszerük legyengülhet, betegségek alakulhatnak ki náluk. A fekve alvó lovaknál is megfigyelhető a REM (angolul Rapid Eye Movement gyors szemmozgás) fázis, akárcsak az embereknél. Ilyenkor álmodnak a lovak. A légzés ekkor szabálytalanabb, gyorsabb, a szemgolyók gyors mozgást végeznek, de mozoghatnak a fülek, ajkak és a lábak is, mint ha futnának. Istállós tartásnál a lovak megfelelő pihenésének érdekében is oda kell figyelni a megfelelő almozásra, illetve aljzatra. A döngölt agyag puhább és kevésbé rideg, mint a beton. De a legjobb a csúszásmentes gumiszőnyeg, ami szigetel és rugalmas. Egy rosszul almozott betonaljzat sokat árthat: a ló kevesebbet és rosszabb minőségben pihenhet rajta, hiszen hideg és kemény. A hideg rosszat tesz az ízületeknek, a kemény talaj miatt pedig kialakulhat patkókelés a könyökbúbon (nemcsak a patkósarok nyomására), de a sarokgumón keletkező bursitis is elégtelen almozásról, kemény istállótalajról árulkodhat. A bokszban egyenként elhelyezett lovak némelyikénél előfordulhat, hogy nem szívesen fekszik le, mert akkor nem láthatja a többi lovat, így nincs biztonságérzete. Ilyen esetekben szoktak a bokszokat elválasztó palánk alsó részére rácsot tenni a tömör fal helyett, hogy fekve is láthassák egymást. Természetesen úgy megoldva ezt, hogy a lovak lába semmiképp se szorulhasson a rácsok közé! Az állásos tartás létjogosultsága megkérdőjelezhető Pedersen és munkatársai (2004) vizsgálták a lovak alvásának és az alomanyagnak összefüggéseit. Arra jutottak, hogy szalmán a lovak háromszor annyi ideig aludtak az oldalukon fekve, mint forgácson, de a mellkason fekve alvás ideje nem különbözött. A megszakítás nélküli oldalon-fekvés időtartama a szalmán alvó lovak esetében volt hosszabb. Ugyanebben a kísérletben az alomanyagoktól függetlenül azt figyelték meg, hogy a lovak többsége felkelés előtt megpróbált hemperegni, de ez általában nem sikerült. Vélhetően a boksz kis mérete miatt. Az állásos tartás állatjólléti szempontokból napjainkban eléggé megkérdőjelezhető. Ma már ritkán dolgozik sokat egy ló, de sajnos sok helyen sokszor helyhiány miatt, vagy a ló alapvető szükségleteinek ismerete híján még mindig állásba kötve kényszerül létezni minimális mozgáslehetőség mellett. Ha napközben karámban vagy legelőn lehet, az még a jobbik eset. Ritkán látni olyan állást, ahol ne egy lóléptékben mérve szűk helyre lenne korlátozva a jószág. Nem beszélve arról, mikor mindez rideg betonnal és minimális alommal társul. Az így tartott ló nem fog annyit feküdni, mint amennyi ideális körülmények között, az igényeinek megfelelő és elegendő lenne. Tehát állásos tartásnál is törekedni kellene arra, hogy a lónak kinyújtózva is legyen elég helye, az alom pedig bőséges legyen. 5. oldal (összes: 7)
Bajt jelezhet, ha egy ló nyugtalanul fekszik-kel Amikor viszont tényleg baj van A lovak időnként szeretnek meghemperegni is: fürdetés vagy zápor után, esetleg egy izzasztó edzés végén szívesen vesznek porfürdőt. De számukra sárban hemperegni is jó móka: ezzel nyáron egy időre távol tarthatják maguktól a rovarokat. Télen a hóban hempergés tisztítja a bundát. A kellemes hempergés után azonnal, vagy pedig egy kis fáziskéséssel a ló megrázza magát. Kólikás hempergés esetén ez a mozzanat elmarad. Ha a ló nyugtalan, kapar, rogyaszt, a hasa felé nézeget, körbe-körbe forogva keresi a helyet, akkor már baj van. Vagy ha fekszik a ló, és időnként nyugtalanul a hasa felé nézeget, netán izzad is, rendellenes módon nyúlik el, a nyakát kifeszítve, az is komoly fájdalmat jelezhet. Ha nem a miénk a ló, akkor értesítsük a tulajdonosát vagy a lovarda tulajdonosát, ha ilyet látunk. Lótulajdonosként a lovunk ismeretében kezdjük meg a szükséges ellátást. Hallgassunk bélhangot mindkét oldali horpasznál. Ha nagy a csönd odabent, nagy lehet a baj is! Ha lovunk érzékeny az időjárási frontokra, és már tudjuk, hogy egy kis jártatás átsegíti a nehéz pillanatokon, akkor nyilván már nem esünk kétségbe. Ilyen könnyű esetnél a takarózás is segíthet: a meleg stresszoldó, lazító hatású. De a has masszírozása is jótékony hatású. Ha a ló inkább feküdne, hagyjuk pihenni, de azt próbáljuk megakadályozni, hogy fetrengésbe kezdjen, vagy álló helyzetből hirtelen földhöz vágja magát. Nem múló, erősödő, vagy szokatlan tüneteknél hívjunk állatorvost. Kiérkezéséig az ő utasításainak 6. oldal (összes: 7)
megfelelően járjunk el. Általában a kíméletes jártatás (lépés, óvatos ügetés, ha a ló is akarja) célravezető. Ha reggel az állományon végignézve olyat látunk valamelyik lovon, hogy a szőr csapzott, még a háta közepén és a füle hegyén is alom van, tehát felkelés után nem rázta meg magát, akkor lehetséges, hogy az éjszaka folyamán egy kólikás rohamon esett át. Hallgassunk bélhangot, jártassuk meg, figyeljük, van-e trágya, vizelet. Ha ezek hibádznak, akkor hívjunk állatorvost. Összefoglalva: a lovak szeretnek fekve pihenni és szükségük is van rá. Állva is tudnak bóbiskolni, szenderegni, de teljesen ellazultan aludni ők is csak fekve képesek. A nyugodtan, kinyúlva fekvő ló mélyen alszik, vagy a lábát maga alá húzva, fejét megemelve, vagy állára letámasztva pihen, napozik. Nincs teendő, örülni kell a látványnak, mert ez a ló elégedett, és biztonságban érzi magát, nem szorul megmentésre. Ha viszont látványosan nyugtalan fekszik-kel, a hasa felé nézegetve fekszik, akkor a gazdát kell értesíteni. Ha miénk a ló, akkor pedig azonnal megfelelő ellátásban kell részesíteni. Ha nem látjuk a lovunkat fekve pihenni, nagy valószínűséggel hiányt szenved valamiből: nem biztonságos a hely, nem elég száraz, vagy kevés az alom, kemény a föld stb. Szerző: Jancsó Rita Közzététel ideje: 2019. 04. 17., szerda, 16:01 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/04/17/nem-csak-allva-alszanak-lovakpihenesi-szokasai 7. oldal (összes: 7)