BESZÁMOLÓ A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÁS VÁROSI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL 2013. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: TATABÁNYA, FŐ TÉR 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. VOIT PÁL 2
Tartalom 1. Helyzetkép... 4 1.1. A KSZR működési alapelveinek való megfelelés, a kistelepülési könyvtári ellátás megszervezése... 4 1.2. Komárom-Esztergom megye településeinek könyvtárellátási helyzete számokban... 6 1.3. Könyvtárhasználat a szolgáltató helyeken... 7 1.4. Humán erőforrás... 8 1.5. A szolgáltató helyek infrastrukturális feltételei... 9 1.6. A központi költségvetési támogatás egységes feladatalapú felhasználása... 10 2. A megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatások... 11 2.1. Állománymenedzsment... 11 2.1.1. Gyűjteményfejlesztés... 11 2.1.2. Állomány nyilvántartása, feltárása, gondozása... 12 2.2. Dokumentumszolgáltatás... 13 2.3. Információs szolgáltatás... 14 2.4. Közösségi szolgáltatások... 15 2.5. Speciális könyvtári szolgáltatások, dokumentumok, eszközök biztosítása a fogyatékossággal élők számára... 17 2.6. Szakmai képzés, továbbképzés... 17 2.7. Eszközbeszerzés... 18 2.8. A megyei könyvtár által a kistelepülési megállapodásban vállalt további szolgáltatás... 20 3. Szolgáltató könyvtár... 21 4. Minőségfejlesztés, minőségirányítás, a szolgáltatás dokumentálása... 22 5. Sajtóbibliográfia a KSZR megyei szolgáltatásairól, valamint rövid beszámoló a KSZR szolgáltatások 2013. évi népszerűsítéséről, a kistelepülési könyvtári események kommunikációjáról és a kistelepülésektől kapott, a könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó, visszajelzésekről... 26 6. Eseménynaptár... 26 3
1. Helyzetkép 1.1. A KSZR működési alapelveinek való megfelelés, a kistelepülési könyvtári ellátás megszervezése Komárom-Esztergom megye Magyarország legkisebb megyéje, területe 2 265 km 2, lakóinak száma 312 431 fő. A megye területe az ország területének 2,4 %-a, lakossága az ország lakosságának 3,1 %-a. A megyében 74 település található, ebből 11 város. A fennmaradó 63 település nagyság szerint az alábbi módon tagozódik: 0-500 fő: 6 település 501-1000 fő: 15 település 1001-1500 fő: 12 település 1500 fő felett: 30 település A 63 település 7 önkormányzata tart fenn önállóan könyvtárat (ezek közül 1 kivételtől eltekintve mindegyiken 1500-nál többen laknak), a fennmaradó 56 település a József Attila Megyei Könyvtár Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeréhez csatlakozott. A KSZR megalakulásával 2 település nyitott könyvtárat, ezeken a településeken addig nem volt könyvtári ellátás. Könyvtárunk kereste a lehetőséget a korábbi ellátóközpontokkal való együttműködésre: 2013- ban két alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült a városi könyvtárak igazgatóival. A KSZR megyei könyvtári feladatainak, illetve azok egy részének delegálása a városi könyvtárak felé sok helyen a szolgáltatásokért járó díjazás elszámolásának problémáit vetette fel, volt olyan városi könyvtár, ahol külső körülmények akadályozták az ellátó munka folytatását (költözés, létbizonytalanság), de kérdéses volt a fenntartók hozzájárulása is olyan feladatok ellátásához, melyek valójában a megyei könyvtár számára kötelezőek. Mindezek, és a korábbi évek szakmai teljesítménye alapján csupán a kisbéri Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár tudta vállalni azt a többletfeladatot, melyet az új jogszabályi környezetben a községek lakosságának könyvtári ellátása jelent. A kisbéri könyvtár ráadásul nemcsak a korábban ellátott 16 települési könyvtár szakmai felügyeletét vállalta, hanem további 3 település ellátását is. 2013. július 15-én született meg a kisbéri városi könyvtár és a József Attila Megyei és Városi Könyvtár közötti megállapodás, melynek értelmében Kisbér 19 községi könyvtár dokumentumellátását, elektronikus katalógusrendszerük működtetését, könyvtári ügyviteli nyomtatványokkal történő ellátását oldja meg 2013-tól. Eredményeink a 2013-ban megfogalmazott küldetésnyilatkozat alapján: 1. A gyermek- és ifjúsági korosztály olvasásfejlesztése rendkívül fontos helyet kapott küldetésnyilatkozatunkban. Ezt a korosztályt három úton terveztük elérni: számukra érdekes dokumentumok beszerzésével, programok szervezésével és digitális kompetenciáik és lehetőségeik fejlesztésével. A kistelepülések könyvtárosai megértették ennek a feladatnak a fontosságát, a dokumentumbeszerzésben különös gondot fordítottak erre a korosztályra, a rendezvények zöme szintén nekik szólt, és a legtöbb településen elérhetővé vált az Internet. Ennek eredménye számokban mérhető: a beiratkozott olvasók nagy része gyermek. (79 %) 4
2. Esélyegyenlőséget kívánunk teremteni személyek és a települések tekintetében is. Ennek érdekében mindenhol jeleztük, ha a könyvtár nem akadálymentesített. (Az 56 települési könyvtár közül 25 található emeleten, illetve alagsorban, ezek közül csak 2 helyen alakítottak ki mozgássérültek, idősek számára használható szerkezetet.) Anyagi okok miatt ennek a célnak az elérése hosszabb távú folyamat. Ahhoz, hogy a települések lakói egyformán juthassanak a könyvtári ellátáshoz, elkezdtük a könyvtárak egységes színvonalának megteremtését, ami igen nehézkes, hiszen óriási különbségek vannak könyvtárak és könyvtárosok között. 3. Közösségi térként képzeltük el a kistelepülési könyvtárainkat, ahol minden lakos talál a maga számára inspiráló dokumentumokat, rendezvényeket, társakat. Megismerve a településeken élők érdeklődését (nagymértékben támaszkodva természetesen a települési könyvtárosok ismereteire), a gyűjteményszervezésben és a rendezvények profiljának meghatározásában igyekeztünk a különböző kívánságoknak eleget tenni. Ez azonban egy hosszadalmas (és véget nem érő) folyamat. 4. Alapvető küldetésünknek tekintettük, hogy a könyvtári rendszer vérkeringésébe bekapcsoljuk a kistelepülési könyvtárakat különös tekintettel az 500 főnél kisebb községekre. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztattuk a könyvtárosokat a szakmai programokról, a könyvtári héten közös workshopot tartottunk, valamint folyamatos módszertani segítséget nyújtottunk számukra. Azzal, hogy a könyvtárosoknak megnyitottuk ezt a szakmai kaput, a településeken élők számára is megnyílt az út, hogy ne csupán a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat vegyék igénybe, hanem mindazokat a korszerű telematikai eszközöket, amelyek a munkavégzéshez, tanuláshoz, informálódáshoz, a közügyek intézéséhez szükségesek. Ennek az útnak azonban egyelőre még nagyon az elején járunk. Megyénkben ma minden településen biztosított a könyvtári ellátás, az erőforrások mégsem elégségesek. A települések egy része nem képes biztosítani az állandó könyvtárost, ennek részben anyagi, részben végzettségbeli oka van, így nagyon gyakran következnek be személyi változások, ez a folyamatos munka kialakításának nem kedvező. A szolgáltatóhelyek egy része nem megfelelő: kicsi a hely, penészesek a falak, dohos a levegő, a könyvtári berendezések elavultak. Az információstechnikai eszközökkel való ellátottság szintén változó képet mutat, de úgy tűnik, hogy 2013-ban a KSZR adta lehetőségeket kihasználták a könyvtárosok. A József Attila Megyei Könyvtár humán és tárgyi erőforrásai megfelelnek a feladat ellátására. Az ellátási csoport négy munkatársa szakmailag felkészült, így képesek erőteljes módszertani támogatást nyújtani. A 2013-as beszerzéseknek köszönhetően nem csupán szakmai, hanem tárgyi segítséget is tudunk adni az azt kérő településeknek. 5
1.2. Komárom-Esztergom megye településeinek könyvtárellátási helyzete számokban Könyvtárellátási Szolgáltató helyek Könyvtárak megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen 0-500 lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen 501-1000 lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen 1001-1500 lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen 1501-5000 lakosú településen könyvtárak Lakosságszám száma (db) összesen 6 4267 0 0 15 7963 0 0 10 9760 0 0 24 49359 Összesen 56 71349 Nemzetiségi könyvtárat fenntartó nemzetiségi önkormányzattal 0 0 kötött megállapodás alapján A települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat 12 16596 együttesen ellátó szolgáltató helyek száma ebből megkötött megállapodások száma 0 0 A megyében lévő kistelepülések száma, ahol jelenleg nincs semmilyen könyvtári ellátás: 0 db Komárom-Esztergom megyében 56 olyan kistelepülés található, melynek könyvtári elátásáról a József Attila Megyei és Városi Könyvtár gondoskodik a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében. 2013-ban közvetlenül a megyei könyvtár nyújtotta szolgáltatásokat vett igénybe 37 település, a kisbéri Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár vállalta a fennmaradó 19 település ellátását a megyei könyvtárral kötött megállapodás keretében. A megállapodás indoka a hatékonyabb működés biztosítása volt, hiszen a Kisbér által ellátott települések korábban is a kisbéri kistérséghez tartoztak, így nemcsak a távolság, hanem az előzmények is predesztinálták ezt a megállapodást. A kisbéri Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtárhoz csatlakozott a korábbi kistérségi mozgókönyvtári ellátás keretében ellátott településeken túl Dad, Kisigmánd és Kömlőd. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár által ellátott 56 település közül 24-ben működik nemzetiségi önkormányzat: 15 településen német, 4 településen szlovák, 1 településen német és szlovák, 4 településen cigány önkormányzat működik. 6
Település Lakónépessége Regisztrált használók Személyes használat Az összesből Internet használat Telefon, fax, e-mail OPAC, honlap Kölcsönzött dokumentumok Helyben használt dokumentumok Regisztrált használók Személyes használat Kölcsönzött dokumentumok Helyben használt dokumentumok 1.3. Könyvtárhasználat a szolgáltató helyeken Olvasók száma összesen Ebből 14 éven aluliak száma Összesen 71349 5812 53956 12676 493 75 73618 43343 4609 29546 34912 25159 1-500 4267 458 3198 445 0 0 4144 3509 116 1545 2050 2717 lakosú településen 501-1000 7963 670 5822 1880 0 0 5343 3141 295 2948 2585 1836 lakosú településen 1001-1500 9760 1019 10551 1720 15 0 9408 4654 914 7412 7221 3455 lakosú településen 1501-5000 lakosú településen 49359 3665 34385 8631 478 75 54723 32039 3284 17641 23056 17151 A táblázatból kitűnik, hogy a kistelepülési könyvtárakba átlagosan a lakosok 8 %-a van beiratkozva. A települések nagyságára lebontva ez az átlagos adat az alábbiak szerint mutat árnyaltabb képet: 1-500 lakosú települések: 11 % 501-1000 lakosú települések: 8 % 1001-1500 lakosú települések: 10 % 1501-5000 lakosú települések: 7% A regisztrált felhasználók 79 %-a gyermekkorú. Ez a magas szám rendkívül örvendetes, bár 12 könyvtárunk iskolai könyvtárként is működik. Célul kell kitűznünk magunk és a települési könyvtárosok elé is, hogy a gyermekkorú olvasókat későbbi életkorukban is megtartsák a könyvtárak. A táblázat adatait egymással összevetve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: egy lakosra 0,7 könyvtárlátogatás jut. egy regisztrált felhasználó 9 alkalommal látogatott el 2013 során településének könyvtárába egy könyvtárlátogató átlagosan 1,3 dokumentumot kölcsönzött ki. egy könyvtárlátogatás alkalmával 0,8 dokumentumot használtak helyben a felhasználók. egy regisztrált könyvtárhasználó átlagosan 13 könyvet kölcsönzött ki 2013-ban. Ugyanez a mutató a gyerekere vetítve 7,5 dokumentum. Meg kell jegyyeznünk, hogy az egyes települések könyvtárainak használata nagyon-nagy eltéréseket mutatnak (ez a táblázatból nem látszik). Ennek okát a könyvtárosok eltérő elhivatottságában lájuk. 7
Település Lakónépessége napok száma hetente átlagolva órák száma hetente átlagolva napok száma kéthetente átlagolva órák száma kéthetente átlagolva főfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban összesen főfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban átlagolva (fő/települések száma) részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban összesen részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban átlagolva (fő/települések száma) megbízási díjas összesen megbízási díjas átlagolva (fő/települések száma) közcélú, közhasznú foglalkoztatott összesen (fő) közcélú, közhasznú foglalkoztatott (fő/települések száma) önkéntes összesen önkéntes átlagolva (fő/települések száma) képesítése megfelel a jogszabályi előírásainak (%) 1 átlagolva 1.4. Humán erőforrás Személyi feltételek a kistelepüléseken Nyitva tartási Könyvtárb usz nyitva tartási A szolgáltató helyen dolgozó kollégák Összesen 71349 3,1 11,1 - - 6 0,1 46 0,8 0 0 0 0 5 0,08 73 % 1-500 4267 1,7 4 - - 0 0 6 1 0 0 0 0 1 0,16 83 % lakosú településen 501-1000 7963 2,3 8,5 - - 0 0 11 0,7 0 0 0 0 2 0,13 93 % lakosú településen 1001-1500 9760 2,7 8,9 - - 1 0,1 10 1 0 0 0 0 0 0 90 % lakosú településen 1501-5000 lakosú településen 49359 3,8 15,7 - - 5 0,2 19 0,76 0 0 0 0 2 0,08 48 % A kistelepülések könyvtárainak humán erőforrás-ellátottsága nem mindenhol felel meg a kívánatosnak. Legrosszabb helyzetben az 1500 fő feletti lakosságszámú települések vannak, az önkormányzatok számára nagy nehézséget okoz a megfelelő képzettségű könyvtáros kinevezése. Nagy a fluktuáció, ez mindenképpen nehezíti a színvonalas könyvtári ellátás megszervezését. A könyvtárosok digitális és könyvtárszakmai kompetenciái hiányosak, ez szintén nehezíti munkánkat. A legtöbb önkormányzat részmunkaidőben alkalmazza könyvtárosát, a részmunkaidő a legtöbb esetben a nyitvatartási időre vonatkozik, így a belső munkákra a könyvtárosoknak nem marad idejük. A könyvtári nyitvatartás a legtöbb helyen igyekszik alkalmazkodni a településeken élők életritmusához, délelőtt és délután is várják olvasóikat a települési könyvtárosok, akiknek elhivattottsága felől kétségünk nincsen. 1 Az emberi erőforrások minisztere 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelete a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről 5. (1) g) a szolgáltató helyen a kistelepülési önkormányzat ga) 1500 fő alatti lakosságszámú kistelepülésen legalább érettségivel, gb) 1500 2500 fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel, gc) 2500 fő feletti lakosságszámú kistelepülésen közalkalmazotti jogviszonyban, felsőfokú végzettséggel és könyvtáros szakképzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. 8
Település Lakónépessége önálló épületben oktatási intézménnyel közös épületben IKSZT épületében egyéb kulturális intézménnyel egy egyéb könyvtárbusz megoldott nem megoldott elfogadható felújított felújítandó 2013-ban felújított elfogadható felújított felújítandó 2013-ban felújított A nyilvános könyvtári szolgáltatás alapterülete elfogadható felújítandó felújított 2013-ban felújított A könyvtári tér alkalmas-e csoportos rendezvények befogadására (I/N) van fejlesztendő 1.5. A szolgáltató helyek infrastrukturális feltételei A szolgáltató hely infrastrukturális feltételei A szolgáltató hely működése (település db) A szolgáltató hely külsőbelső akadálymente sítése megoldott (település db) Az épület állapota (település db) A könyvtári helyiség/helyiségek állapota (település db) A könyvtári bútorzat állapota (település db) Biztonságtechnikai eszközök (település db) Összesen 71349 6 11 0 23 16 0 23 33 39 10 8 1 34 8 14 1 61 27 2 17 10 56 0 56 1-500 lakosú településen 501-1000 lakosú településen 1001-1500 lakosú településen 1501-5000 lakosú településen 4267 2 0 0 2 3 0 3 4 3 1 2 1 3 1 2 1 36,8 3 0 3 0 6 0 6 7963 1 2 0 6 6 0 5 8 10 3 2 0 8 2 5 0 55,1 9 2 4 0 15 0 15 9760 0 7 0 2 1 0 5 7 8 2 0 0 7 2 1 0 75,9 2 0 3 5 10 0 10 49359 3 2 0 13 6 0 10 14 18 3 4 0 16 3 6 0 61 13 0 7 5 25 0 25
1.6. A központi költségvetési támogatás egységes feladatalapú felhasználása A József Attila Megyei és Városi Könyvtár a 2013-as kistérségi könyvtári kiegészítő támogatást az alábbi módon használta fel: Dologi kiadások: A kiadások 94 %-át ( 44 628 176 Ft) a dologi ráfordítások jelentették. Nem véletlenül olyan nagy ez a szám, hiszen ebbe a csoportba tartozik a dokumentumbeszerzés (21 416 402 Ft), a kisértékű tárgyi eszközök, bútorok beszerzése (9 636 544 Ft), a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár tól vásárolt szolgáltatás (4 572 000 Ft) A dokumentumok megrendelését a települési könyvtárosokra bíztuk, remélve, hogy így azok a könyvek, folyóiratok, stb. kerülnek a kiskönyvtárakba, amelyekre valóban igény van. a könyvtárosok az Új Könyvek jegyzékéből választhatták ki a megrendelendő dokumentumokat, illetve saját beszerzéseket is bonyolítottak. Nem minden településen éltek azonban ezzel a lehetőséggel, a könyvtárak 33 %-nál a Megyei Ellátási Csoport munkatársai állították össze a megrendelőjegyzéket, figyelembe véve a településen élők demográfiai összetételét. Ahhoz, hogy az 5 éves tervben megfogalmazott, megfelelő és egységes könyvtári szolgáltatások minden kistelepülésen elérhetők legyenek, felhívtuk a könyvtárosok figyelmét arra, hogy IT-eszközeiket megfelelő szintre kívánatos hozni 2014 végéig. nagyon sok kollégánk élt a KSZR adta anyagi lehetőséggel már 2013-ban: 21 számítógép illetve laptopot szereztek be a könyvtárak számára, 76 %- át a könyvtárosok számára, 24 %-át az olvasók számára. Multifunkcionális nyomtatót, fényképezőgépet, projektort, szkennert is vásároltunk a települések számára: ezek az eszközök a színvonalasabb könyvtári alapszolgáltatás biztosítását, és a rendezvények igényes lebonyolítását szolgálják.
A barátságos és felhasználóbarát könyvtárkép kialakításának érdekében elkezdődött a könyvtárak belső képének megújítása: polcok, asztalok, kényelmes székek, új szőnyeg, fotelek várják a kistelepülések lakosait. A dologi kiadások nagy részét a könyvtári foglalkozások anyagköltsége tette ki. Nagy örömünkre szolgált, hogy sok programot a könyvtárosok a saját kreatívitásukra alapozva szerveztek meg: rengeteg kézműves foglalkozás, csládi barkácsolást bonyolítottak le, melynek személyi kiadási oldala nem volt, csupán a kellékeket szerezték be az állami támogatást felhasználva a kistelepülési kollégák. 2 településünk adatbázis-követését is sikerült finanszíroznunk az állami támogatás igénybe vételével. Személyi kiadások: Ez a kiadástípus két csoportra osztható: Szakmai szolgáltatás megbízási díja munkakörön kívüli és munkakörön túli feladatra: A József Attila Megyei és Városi Könyvtár munkatársainak dokumentumfeldolgozásra szerződött megbízási díja. Közösségi programok előadóinak, oktatóinak és közreműködőinek megbízási díjai: a települések a József Attila Megyei és Városi Könyvtár módszertani segítségével aktívan, kreatívan és hatékonyan szervezték meg olvasás- és könyvtárnépszerüsítő programjaikat. Szolgáltatások beruházási, fejlesztési költségei: 2013 során minden olyan kistelepülés számára megvásároltuk a Textlib települési végpontot, amelyek addig nem rendelkeztek Textlib integrált könyvtári rendszerrel. Ezzel a lépéssel megnyílt az út az egységes állományfeltárás és a közös katalógus létrehozása felé. 2. A megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatások 2.1. Állománymenedzsment 2.1.1. Gyűjteményfejlesztés darabszám értéke Ft-ban Könyvbeszerzés 12572 19966730 Hangoskönyv beszerzés 90 175917 Folyóirat, heti-, napilap 198 1212996 Nem hagyományos dokumentum (DVD) 82 60759 Egyéb 50 Összesen 12990 21416402 Az állami kiegészítő támogatás 45,3 %-át költötték el a települések dokumentumbeszerzésre. A dokumentumokat szinte teljes egészében a Kello-tól szereztük be. A számadatok alapján az általunk ellátott lakosságból 5 főre jutott egy dokumentum beszerzése, egy főre 300 forintnyi dokumentumbeszerzés jutott. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től történő beszerzés több előnnyel járt a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer számára: 11
Település Lakónépessége A településen helyben lévő dokumentumok száma (csereletét nélkül) Elektronikus nyilvántartásba vett dokumentumok (%-ban) A szolgáltató hely dokumentumállománya elektronikus katalógusban: teljes mértékben feltárt (100 %) részben feltárt (becslés %-ban) nem érhető el (0 %) Selejtezendő dokumentumok százalékos aránya (becslés %-ban) Raktári jelzetek megfelelősége (0 % nincs, 100 % teljes mértékben megoldott) Vonalkódolás (0 % nincs, 100 % teljes mértékben megoldott) - 10 %-os kedvezményt biztosított minden CD, DVD, hangoskönyv, folyóirat, szak- és kézikönyv megrendelésekor - 31 %- os kedvezményt biztosított a könyvek vásárlásakor. - A beszerzett dokumentumokat felszerelve kaptuk meg. - Az azt igénylő könyvtárak a katalóguscédulákat és könyvkártyákat ingyen kapták meg. - A települési könyvtárosok személyes vásárlásaikkor is megkapták a 31 %-os kedvezményt. - Szállítási- és postaköltség nem terhelte a Könyvtárellátótól érkezett dokumentumszállításokat. Azáltal, hogy a fent említett kedvezményekkel tudtuk a településeknek megvásárolni a dokumentumokat és ÁFA visszaigénylők is vagyunk (nettó áron tudtuk a beszerzéseket bonyolítani), nagyobb mennyiségű dokumentumot tudtunk rendelni településeink számára A KELLÓ által beszerzett könyvek felszereltsége munkaidő spórolást jelentett. A személyes vásárláskor kapott 31 %-os kedvezmény motiváló erőt jelentett a települési könyvtárosok számára. 2.1.2. Állomány nyilvántartása, feltárása, gondozása Összesen 7134 402170 77% 77% 8,9 % 77% 77% 9 1-500 4267 26174 69,5 % 69,5 % 6 % 69,5 % 69,5 % lakosú településen 501-1000 7963 67398 93,4 % 93,4 % 6,7 % 93,4 % 93,4 % lakosú településen 1001-1500 9760 89552 71,1 % 71,1 % 12,5 % 71,1 % 71,1 % lakosú településen 1501-5000 lakosú településen 4935 9 219046 72,2 % 72,2 % 8,8 % 72,2 % 72,2 % 12
Megyénkben a legtöbb községi könyvtár (főleg a legkisebb települések) dokumentumállományának egy része tartalmilag elavult, régi kiadású, fizikailag rongálódott könyveket tartalmaz. A könyvtárak többségében nem, vagy csak elenyésző számban voltak folyóiratok, CD-k, DVD-k. 2013 során így az állománygyarapításnál az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektettünk ezen dokumentumtípusok beszerzésére. A nyilvántartásba vétel és feltárás a Textlib integrált könyvtári rendszerben történik. Az ellátásban részt vevő könyvtárak 60 %-a már ezt a rendszert használja. 2013-ban az összes ellátandó könyvtár számára megvásároltuk ezt a szoftvert, hogy az állományfeltárás egységes és a közös katalógus létrehozásával teljes egészében hozzáférhető legyen. Jelenleg a könyvtárak közel 10 %-a használ más rendszert, ezek adatainak átvétele és konvertálása informatikus szakembereink révén megoldható. A maradék 30 % hagyományos módon (papíralapú leltárkönyv, cédulakatalógus) veszi állományba és tárja fel dokumentumait. A kistelepülések könyvtárai számára 2013-ban beszerzett dokumentumok a József Attila Megyei és Városi Könyvtár elektronikus katalógusában megtalálhatók. A selejtezendő állományt felmértük, az erre vonatkozó munka- és ütemtervet elkészítettük. 2.2. Dokumentumszolgáltatás A dokumentumszolgáltatás tekintetében a településekkel kötött megállapodásokban a József Attila Megyei és Városi Könyvtár az alábbiakat vállalta és teljesítette: 1. Rendszeresen gyarapítja a szolgáltató hely könyvtári állományát az Önkormányzat által kijelölt könyvtári szolgáltatást végző személy (továbbiakban könyvtáros) közreműködésével. 2. A lehetőségeket figyelembe véve soron kívül beszerzi és feldolgozza a könyvtárostól indokoltan érkező egyedi gyarapítási igényeket. 3. A könyvtári szolgáltató hely nyilvános könyvtári állományát egységesen nyilvántartásba veszi számítógépes adatbázisában. Az új dokumentumokat a könyvtári használatra előkészítve, felszerelve (raktári jelzet, vonalkód) negyedévenként kiszállítja a szolgáltató helyre. 4. Biztosítja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) szolgáltatásainak igénybe vételi lehetőségét, könyvtárközi kölcsönzés útján teljesíti a használók kéréseit, ha a könyvtári szolgáltató hely gyűjteményében nem található meg a kért könyvtári dokumentum vagy információ. A tájékoztatást megadtuk a településeknek, egyedi dokumentumokra sem a települések felől sem feléjük nem merült fel igény 2013-ban. Elégedettségi kérdőívünk rákérdezett a könyvtárközi kölcsönzésre is. A 41 kitöltő könyvtárból 23 vette igénybe ezt a szolgáltatást, összesen 952 dokumentumra vonatkozóan. A szolgáltatás minőségét az igénybevevő könyvtárak 4,5-re osztályozták egy 0-5-ig terjedő skálán. Összevetve a könyvtárközi kölcsönzések és az ellátott kistelepülések lakosainak számát, abból kiderül, hogy 75 lakosra jut egy teljesített könyvtárközi kérés. 13
Könyvtárközi forgalmi adatok a KSZR szolgáltatásban 2 : A kistelepüléseknek könyvtárköziben küldött dokumentumok száma: eredetiben 952 elektronikusan fénymásolatban 2.3. Információs szolgáltatás A megyei könyvtár állományát feltáró adatbázisok: Biográfiai Dráma Drámaelemzés Emlékhelyek Események Folyóirat-lelőhely Helyismeret Jelenetek Mese Novellaelemzés Verselemzés Az elégedettségi kérdőívet kitöltő települési könyvtárak 64 %-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy elérhetők-e a szolgáltatóhelyen a megyei könyvtár állományát feltáró adatbázisok. Az elérhető helyek 47 %-án használták is ezeket az adatbázisokat (Az összes szolgáltatóhely 30%-án). Az adatbázisok használhatósága 4,3-as osztályzatot kapott. Az elégedettségi kérdőív alapján a kérdőívet kitöltők 47 %-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy biztosított-e a könyvtári szolgáltató helyen az országos könyvtári rendszer és az ODR szolgáltatásairól szóló információk elérhetősége. Ez a szolgáltatás azonben a József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapján keresztül elérhetők, így probléma csak azokon a szolgáltató helyeken jelentkezhet, ahol nincs Internet-elérés. Ez a szolgáltatóhelyek 5 %-á érinti csupán. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapján keresztül elérhető e-dokumentumok: E-könyvtárak E-hírlaptár 2 Az adat csak a KSZR településekre vonatkozó könyvtárközi kéréseket tartalmazza 14
A Megyei Ellátási Csoport munkatársai felhívták a települési könyvtárosok figyelmét ezeknek a dokumentumoknak az elérhetőségére. Az EBSCO adatbázis és a NAVA pont szolgáltatásairól tájékoztattuk a könyvtári szolgáltatóhelyeket, de a 2013-ban rendelkezésre álló rövid idő és a KSZR felállítására fordított munkaidő nagysága (települési és megyei könyvtári oldalon egyaránt) miatt nem került sor a szolgáltatások bevezetésére. Az Európai Unió információi elektronikus formában a települési könyvtárosok válaszai szerint 39 %-ban elérhetők a kistelepülési könyvtárakban. A dokumentumok beszerzésekor ügyeltünk arra, hogy az Európai Unióval kapcsolatos alapvető dokumentumokat beszerezzük a kistelepülések számára. A Megyei Ellátási Csoport 2013-ban elkészítette Hasznos adatbázisok című online-elérhető összefoglalóját. ( http://www.jamk.hu/sites/default/files/hasznos_adatbazisok.pdf ) A József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapján közzétettük a szolgáltatóhelyekre vonatkozó adatokat: (http://www.jamk.hu/?q=kszr http://www.jamk.hu/?q=hu/konyvtarilinkek/megyeben ) A települési könyvtárakat és önkormányzatokat értesítettük minden számukra releváns pályázatról, rendeletről, közleményről, programról. 2.4. Közösségi szolgáltatások A József Attila Megyei és Városi Könyvtár szakmai segítséget nyújtott 2013 folyamán a programok szervezéséhez. Több településnél felmerült az igény arra, hogy szolgáltató könyvtárként ajánljunk fellépőket, szervezhető programokat számukra. Ezeket az ajánlatokat minden alkalommal az adott lakosság és célcsoport igényeinek, sajátosságainak megfelelően adtuk meg. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 56 Komárom-Esztergom megyei kistelepülési könyvtárában 150 rendezvény valósult meg. A 150 rendezvény közül 109 a kistelepülési kiegészítő támogatás finanszírozásában teljesült. Ezek között volt olyan is, melynek fellépti díj vonzata nem, csak dologi kiadása volt. 19 program európai forrásból, 22 rendezvény pedig önkormányzati támogatással zajlott le. A legaktívabb célcsoport várható és kívánatos módon a gyermek és ifjúsági korosztály volt. A 150 rendezvény a célcsoportok és a fejlesztendő terület szerinti megoszlás szerint (a felsorolás átfedéseket tartalmaz, egy-egy rendezvény több kompetenciafejlesztést is tartalmaz, és több célcsoport számára érdekes): Rendezvény célcsoportja, típusa Az adott rendezvények száma Felnőtt 20 Gyerek 50 Családi rendezvény 48 Nyugdíjasok számára szervezett 9 Hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők 8 15
számára szervezett Civil önszerveződést segítő, bemutató 24 Használóképzést tartalmazó 22 Olvasáskultúra fejlesztését támogató 50 Digitális kompetenciafejlesztést tartalmazó 10 Egy-egy rendezvény átlagos látogatottsága átlagosan 32,5 fő volt. A leglátogatottabb programtípusok: 1. Műsoros, szórakoztató rendezvény: 60 fő/ rendezvény 2. Tanítási óra iskolai csoportoknak: 43 fő/ rendezvény 3. Hangverseny: 33 fő/ rendezvény A legkevésbé látogatott programtípusok: 1. Digitális kompetenciafejlesztést célzó rendezvény: 9 fő/ rendezvény 2. Kiállítás: 11 fő/rendezvény 3. Könyvtárbemutató foglalkozás: 21 fő/ rendezvény A számadatokból kitűnik, hogy a szórakoztató rendezvényekre voltak a legtöbben kíváncsiak a kistelepülések lakói körében. Sajnálatos, hogy kevés digitális kompetenciafejlesztést tartalmazó program került lebonyolításra, és azok a legkevésbé látogatott rendezvények közé tartoztak. Ennek oka lehet a nem megfelelő informatikai felszereltség és a települési könyvtárosok infokommunikációs ismereteinek hiánya. A kistelepüléseken élők közül 2013 során minden 15. lakos látogatott el könyvtári rendezvényre, ez rendkívül alacsony szám. A szolgáltatóhelyeket folyamatosan tájékoztattuk az országos szakmai és térségi programokról, az általuk szervezett rendezvényekről tájékoztatást nyújtottunk az érdeklődők számára. (Eseménynaptár a mellékletben csatolva) A program típusa, mely a KSZR szolgáltató könyvtár szervezésében valósult meg KSZR állami támogatásból és saját forrásból lebonyolított programok száma résztvevők száma összesen (fő) Európai Uniós és hazai támogatásból lebonyolított programok száma Vetélkedők, versenyek 4 93 Könyvtárbemutató 2 41 Tanítási óra iskolai csoportoknak 3 131 Könyvtári óra iskolai csoportoknak 9 240 Játékos tevékenység 17 517 2 38 Tanfolyam, tréning 1 18 Előadás, konferencia 12 227 7 180 Kiállítás 1 11 Könyvbemutató 11 206 1 20 résztvevők száma összesen (fő) 16
Műsoros, szórakoztató rendezvény 30 1841 1 14 Hangverseny 5 163 1 32 Filmvetítés Használóképzés 14 293 2 48 Digitális kompetenciafejlesztés 1 40 4 7 Egyéb Összesen 109 3803 19 357 A programok, melyek egyéb szervezésben, egyéb forrásból valósultak meg a szolgáltató helyen (helyi pályázat, helyi önkormányzat, egyéb) Lebonyolított programok száma Rendezvények száma 22 597 Ebből a használóképzést szolgáló 1 30 rendezvény Összesen 22 597 Résztvevők száma összesen (fő) 2.5. Speciális könyvtári szolgáltatások, dokumentumok, eszközök biztosítása a fogyatékossággal élők számára A települési könyvtárakat felmértük abból a szempontból, hogy mennyire akadálymentesítettek, és milyen, fogyatékossággal élők számára használatos eszközökkel rendelkeznek. Mivel meglehetősen kis könyvtárakról van szó, nem voltak illúzióink. Fogyatékossággal élők számára használatos eszközökkel nem rendelkezik egyetlen kistelepülési könyvtár sem, az akadálymentesítés sem megoldott a települések nagy részén, 56 települési könyvtárból mindössze 23-ba lehet akadálymentesen bejutni. Sok könyvtár esetében nem csupán 2-3 lépcsőfok áthidalását kellene megoldani, hanem szükségessé válna az egész könyvtár áthelyezése az emeletről vagy a galériáról a földszintre. Megoldást jelentene lift üzemeltetése is, ennek azonban - a kivitelezési és fenntartási költségek miatt - nincs létjogosultsága a községekben. A könyvtárosok figyelmét felhívtuk a problémára, a megoldás részben az önkormányzatok kezében van. Első körben hangoskönyvek beszerzését javasoltuk a településeknek, 2013-ban összesen 90 db hangoskönyv beszerzése történt meg 175 917 Ft értékben. (Településenként ez 0,6 dokumentumot jelent, 793 ellátott lakosra jut egy ilyen típusú beszerzett dokumentum.) 2.6. Szakmai képzés, továbbképzés A József Attila Megyei és Városi Könyvtár Megyei Ellátási Csoportja által nyújtott szakmai képzések, tanácsadások formái: Csoportos Egyéni Személyes Levél (elektronikus Személyes Telefonos Levél és hagyományos) (elektronikus és hagyományos) 2 18 55 129 215 17
1. Csoportos személyes képzés A József Attila Megyei és Városi Könyvtár a kistelepülések számára szervezett képzése 2013. október 7-én történt meg. A szakmai bemutatóra, bemutatkozásra az 56 település könyvtárosait és polgármestereit hívtuk meg. A programon 14 fő jelent meg. Tematika: A KSZR alapelvei A kistelepülési normatíva felhasználásának lehetőségei A József Attila Megyei és Városi Könyvtár, mint szolgáltató könyvtár szolgáltatásai A szolgáltató helyekről A kistelepülési önkormányzatok szerepe A dokumentumbeszerzés menete A Megyei Ellátási Csoport elérhetőségei Kéréseink http://www.jamk.hu/sites/default/files/bemutatkozik_a_megyei_ellatasi_csoport.pdf A Kisbéri Wass Albert Városi Művelődési Központ és Könyvtár hasonló tematikával tartott szakmai képzést a hozzá tartozó kistelepülések könyvtárainak 2013. szeptember 18-án. 2. Csoportos levél: Ebben a formában küldtük el a kistelepülések könyvtárosainak és polgármestereinek minden KSZR-rel kapcsolatos tudnivalót, rendeletet, szakmai programot és pályázatot, magyarázatokkal és segítő kiegészítésekkel. 3. Egyéni személyes: A kistelepülések könyvtárosaival két helyszínen találkoztunk: A József Attila Megyei és Városi Könyvtárban és a kistelepülések könyvtáraiban. Az utóbbira leginkább akkor került sor, amikor a feldolgozott könyveket eljuttattuk a településekre. Ez utóbbi alkalmakon módunk nyílt megismerni a települési könyvtárakat és könyvtárosokat, személyesen és célzottan az ő problémáikra fókuszálni, és azokat helyben megválaszolni, megoldani. A szakmai tanácsadásnak ez a módja bizonyult a leghatékonyabbnak. 4. Egyéni telefonos: Rengeteget csörgött irodánkban a telefon, a kistelepülések könyvtárosaiban nagyon sok kérdés, probléma merült fel a betanulásuk során, nagyon sok személyre szabott választ és segítséget tudtunk nyújtani ezen a módon. 5. Egyéni levél: Ez főleg elektronikus levelezést jelentett, sokan fordultak ezen a módon kéréssel, problémával hozzánk. A Megyei Ellátási Csoport munkatársai is minden alkalmat megragadtak arra, hogy jobban megismerjék a KSZR működését, és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Minden alkalommal részt vettek a minisztérium által szervezett tájékoztatókon, valamint belső képzéseken gyarapították ismereteiket. (Összesen 4 alkalommal.) 2.7. Eszközbeszerzés Komárom-Esztergom megyében a KSZR-ben résztvevő kiskönyvtárak informatikai ellátottsága (mennyiségileg és minőségileg) heterogén, általában véve azonban gyenge. Tapasztalataink szerint leginkább régebbi típusú számítógépek állnak rendelkezésre, 18
amortizációjuk mértéke viszonylag nagy. A munkaállomások száma sem volt mindenhol kielégítő. 1-2 kivételtől eltekintve valamennyi intézményben rendelkezésre áll internet kapcsolat. A hozzáférés ISDN/ADSL/mobil technológiával megoldott. Ezek elérhetősége és minősége jelentősen eltérő. A legtöbb helyen TextLib integrált könyvtári rendszert, a volt esztergomi kistérség könyvtárai Sziklát használnak, Kesztölcön pedig Nanlibben építenek adatbázist, viszont vannak olyan könyvtárak is, ahol csak cédulakatalógus érhető el. A textlibesek közül csak a volt tatabányai kistérség könyvtárai kapcsolódnak a József Attila Megyei és Városi Könyvtár közös adatbázisához. A többi adatbázis csupán helyben használható. A települési könyvtáros kollégák körében néhol jelentkezik a megfelelő informatikai írástudás és az IKR ismeretének hiánya. A fentebb vázoltak is azt igazolják, hogy az informatikai felszereltség a KSZR-hez tartozó településeken nem egységes, ezért nagyobb arányú informatikai alapinfrastruktúra fejlesztésekre volt szükség és lesz a jövőben is. A KSZR rendelet megjelenésének időpontja miatt az első évben komolyabb informatikai fejlesztésekre nem volt lehetőség. 2013-ban azoknak a településeknek vásároltunk információtechnológiai eszközöket elsősorban, ahol addig nem volt számítógép, vagy csak erősen elavult. Ezzel a kistelepüléseink megtették az első lépést afelé, hogy a megyei könyvtár az egységes integrált könyvtári rendszerébe bekapcsolja a települések könyvtári szolgáltató helyét. 2013-ban a megyei könyvtár az összes olyan kistelepülés számára megvásárolta a Textlib munkaállomást, ahol addig ez még nem volt meg, így nincs akadálya annak, hogy minden, a József Attila Megyei és Városi Könyvtárral ellátásban megállapodott település könyvtára készen álljon az elektronikus könyvtári szolgáltatások megvalósítására. További technikai eszközökre is volt igény 2013-ban. Ezek a technikai eszközök általában a rendezvények változatos lebonyolításához, a könyvtári szolgáltatások fejlesztéséhez, a zökkenőmentes könyvtári munkavégzéshez kapcsolódtak. Azokon a településeken, ahol a könyvtári berendezés régi volt, megkezdődött a felújítása, modern felhasználóbarát bútorokkal cserélték le a meglévőket. Beszerzett eszköz megnevezése 3 A szolgáltató helyeken már meglévő eszközök száma összesen 2013-ban beszerzett eszközök darabszáma az állami támogatás felhasznál ásával 2013-ban beszerzett eszközök darabszáma egyéb forrásból Szolgáltatások kisértékű tárgyi eszközei nincs adat Fejlesztő játékok, eszközök 0 nincs adat Kiegészítő célbútorok, berendezési tárgyak 72 nincs adat Számítástechnikai eszközök, elektronikai eszközök nincs adat részletezve: asztali számítógép+monitor munkaállomás (könyvtáros) 45 8 nincs adat asztali számítógép+monitor használók számára 28 4 nincs adat hordozható számítógép (könyvtáros) 0 4 nincs adat 3 a táblázat sorai tetszés szerint bővíthetőek 19
hordozható számítógép (használók számára) 0 5 nincs adat projektor 0 1 nincs adat nyomtató 21 3 nincs adat szkenner 1 2 nincs adat multifunkciós eszköz (nyomtató, szkenner) 1 9 nincs adat digitális fényképező 1 8 nincs adat egér nincs adat 9 nincs adat pendrive nincs adat 7 nincs adat papírvágó nincs adat 1 nincs adat lamináló nincs adat 4 nincs adat számológép nincs adat 1 nincs adat szünetmentes tápegység nincs adat 1 nincs adat hangosító eszköz nincs adat 1 nincs adat vonalkód-olvasó nincs adat 1 nincs adat mikrofon nincs adat 1 nincs adat fejhallgató nincs adat 6 nincs adat diavetítő nincs adat 1 nincs adat ragasztópisztoly nincs adat 1 nincs adat hangszóró nincs adat 2 nincs adat monitor nincs adat 5 nincs adat billentyűzet nincs adat 4 nincs adat iratmegsemmisítő nincs adat 1 nincs adat hifi nincs adat 1 nincs adat Szolgáltatások beruházása, fejlesztése számítástechnikai szoftver nincs adat 8 nincs adat szoftver- és adatbáziskövetés nincs adat 49 nincs adat 2.8. A megyei könyvtár által a kistelepülési megállapodásban vállalt további szolgáltatás A József Attila Megyei és Városi Könyvtár a kistelepülések önkormányzatával kötött megállapodásban opcionális szolgáltatásként az alábbiakat határozta meg: Szakmai segítséget nyújt az Önkormányzatnak a könyvtári szolgáltatások korszerűsítését, bővítését érintő pályázatok elkészítéséhez. A kistelepüléseket érintő minden megjelenő pályázatról tájékoztattuk a kistelepülési önkormányzatokat, kérés azonban nem érkezett felénk a szakmai segítséget illetően. A település könyvtári állományát szakmai szempontok alapján leválogatja, egy korszerű, a település igényeihez igazodó gyűjteményt alakít ki a helyben található dokumentumokból. A rendelkezésre álló idő rövidsége 2013-ban ezt a munkát még nem tette lehetővé, de az erre vonatkozó terv elkészült. A könyvtári szolgáltató helyen lévő állományt a megyei közös adatbázisban retrospektív módon feldolgozza, vonalkóddal ellátja. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár által közvetlenül elláttott települési könyvtárainak 2013-ban vásárolt dokumentumai, a korábban a tatabányai kistérséghez tartozó települések retrospektív és új dokumentumai a József Attila Megyei és Városi Könyvtár katalógusában, A Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár által ellátott települések könyvtárainak teljes állománya (Dad és Kömlőd kivételével) megtalálhatók a WAMK katalógusában. 20
A könyvtári dokumentumok raktári rendjének biztosítása érdekében gondoskodik a dokumentumok egységes felszereléséről, tájékoztató feliratokról. 2013-ban ennek a pontnak a szellemében szolgáltattuk a dokumentumokat a kistelepülések felé, nem csupán a KELLÓ-tól megvásárolt dokumentumokat kapták felszerelve a szolgáltató helyek, hanem az ajándékkönyveiket is felszerelve juttattuk vissza a könyvtárakba. A könyvtáros személyének változása esetén az Önkormányzat megrendelésére soron kívüli állományellenőrzést végez. Ilyen típusú kérés 2013-ban nem érkezett hozzánk. 3. Szolgáltató könyvtár A József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2013-ban kezdte meg a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megyei szintű működtetését. A kistelepülési könyvtári ellátás azonban intézményünkben nem előzmény nélküli: a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás a 75/2006 (XII. 13.) számú, valamint a 68/2007. (XII. 19.) számú határozataiban bízta meg a József Attila Megyei Könyvtárat, mint ellátóközpontot a kistérségi könyvtári ellátórendszer működtetésével. Összesen 9 település községi könyvtárának dokumentumellátását oldottuk meg, és nyújtottunk módszertani segítséget az elmúlt öt évben. A 2012. évi Kulturális törvény által meghatározott új Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megyénkben az egykori kistérségi ellátást teljes mértékben fellazította. Az új alapokra helyeződő KSZR szervezeti átalakítást is eredményezett a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban: 2013 augusztusában megalakult a Megyei ellátási csoport 4 fővel. A csoport tagjai azon munkatársaink közül kerültek ki, akik az állománygondozás (gyarapítás, állományba vétel, selejtezés), az informatikai háttér, a TextLib karbantartása, és a könyvtárosokkal, fenntartókkal történő kapcsolattartás területén szereztek az elmúlt években tapasztalatot. Nincs a csoportban pénzügyi-gazdasági területen dolgozó munkatárs, így a szerződések megkötésével, a számlázással, könyveléssel kapcsolatos feladatokat a Gazdasági csoport vezetőjével történő folyamatos egyeztetéssel oldja meg. A Megyei Ellátási Csoport munkáját számos külső körülmény nehezítette. Problémát okozott, hogy a megyei és a városi könyvtár összevonása késleltette a szerkezeti átalakítást, a csoport megalakulását, ezzel egyidejűleg a csoportszobába való átköltözés, az informatikai háttér kiépítése (új multifunkciós nyomtató beszerzése, vonalkód-leolvasók beszerzése), a csoporton belüli funkciók meghatározása tovább késleltették az érdemi munka megkezdését. A Megyei ellátási csoport pillanatnyilag 16 m 2 -es irodában látja el feladatait: - gyarapítja és feldolgozza 37 könyvtár állományát - könyv-, folyóirat és nem hagyományos dokumentum beszerzésről van szó - (19 könyvtár ellátását a kisbéri Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár oldja meg); - követi 56 községi könyvtár rendezvényeinek adminisztrációját (kezeli az előadók megbízási szerződéseit, követi a számlák útját, előkészíti a dokumentumokat a pénzügyi teljesítéshez); - kezeli mind az 56 könyvtár kis értékű tárgyi eszköz beszerzésének számlázással és bevételezéssel járó adminisztrációját, nyomon követi a pénzügyi teljesítéseket; - felméri és teljesíti az apasztással és a retrospektív feldolgozással összefüggő igényeket; - kiépíti az egységes elektronikus katalógusrendszert (TextLib), felkészíti és továbbképzi a munkatársakat annak használatára; 21
- könyvtárszakmai módszertani útmutatókat készít és tesz közzé a megyei könyvtár honlapján, elektronikus lapjában a KeMLIB-ben, és nyomtatott formában. Összességében elmondható, hogy humán erőforrás tekintetében szakmailag felkészült, rugalmas és önálló feladatvégzésre alkalmas munkatársakból áll a csoport. A főként állománygyarapítással, és a későbbi állományapasztással, retrospektív feldolgozással járó többletmunka elvégzése a megyei könyvtár csoporton kívüli munkatársainak bevonásával volt megoldható, melyre a munkaidőn túli munkavégzés díjazásával a KSZR normatíva-kerete lehetőséget nyújtott. Az informatikai eszközháttér a kezdetekben elégséges feltételeket teremtett a munkavégzésre, de a 4 hónap során felmerültek olyan információtechnikai, tárgyi eszközigények, melyeket 2013 decemberében sikerült is beszereznünk: vetítővászon szakmai továbbképzésekhez, rendezvények lebonyolításához (kölcsönözhető) 14 db notebook szakmai továbbképzésekhez, ezek a kistelepülések számára is kölcsönözhetők projektor szakmai továbbképzésekhez, rendezvények lebonyolításához (kölcsönözhető) 2 db nyomtató a mindennapos adminisztrációs munkához vonalkód-nyomtató A gördülékeny kommunikáció eszközei és lehetőségei adottak: önálló e-mail postafiókkal, vezetékes- és mobiltelefon-elérhetőséggel rendelkezik a Megyei Ellátási Csoport. A csoport tevékenységével, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésével kapcsolatos információk közzétételére a József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapján a KSZR menüpont alatt biztosított helyet. A csoport publikálási lehetőséget is kapott a megyei könyvtár elektronikusan megjelenő szakmai lapjában, a KeMLIB-ben. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár állománya 445 000 dokumentum, ez az állomány a kistelepülések könyvtárai számára is elérhető. A József Attila Megyei és városi Könyvtár a dokumentumok kiszállításához egy régí autót használt 2013-ban, ez a gépjármű azonban már nem bírja a terhelést. Nehézséget okoz, hogy kevés hely áll rendelkezésre a községi könyvtárak számára gyarapított dokumentumok feldolgozására és a feldolgozás előtti tárolására. 4. Minőségfejlesztés, minőségirányítás, a szolgáltatás dokumentálása A József Attila Megyei és Városi Könyvtár minőségpolitikája szerint könyvtárunk szolgáltatásait és munkafolyamatait úgy szervezi, hogy azok a belső és külső partnerek mindenkori igényeit kielégítsék. A megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiépítésekor és működtetésekor ugyanezen elvek mentén határozta meg munkáját a Megyei Ellátási Csoport, mely feladatvégzése során 22
törekedett a precíz és pontos munkavégzés mellett a községi könyvtárban dolgozó munkatársakkal való pozitív munkakapcsolatra. A települési könyvtárakkal való együttműködés megkövetelte a megyei könyvtár részéről igénybe vehető szolgáltatások meghatározása mellett a községi könyvtáraktól és fenntartóiktól elvárható kötelezettségek pontos megfogalmazását. Első lépésként a Megyei Ellátási Csoport elkészítette az Útmutató a József Attila Megyei és Városi Könyvtárral megállapodást kötött települések könyvtári ellátásához című dokumentumát, melyben meghatározta a közös munkavégzés kereteit: - rögzítette a Megyei Ellátási Csoport tagjainak elérhetőségét; - a könyvtárszakmai végzettséggel és gyakorlattal nem rendelkező községi munkatársak számára is érthető szövegezéssel ismertette a községi könyvtáraktól elvárható szakmai munkavégzést; - a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező munkatársak számára is érthető módon szövegezte meg a tárgyi eszköz beszerzéssel és a könyvtári programok szervezésével járó szerződéskötési, számlázási, teljesítésigazolási adminisztrációval kapcsolatos elvárásokat. A Megyei Ellátási Csoport kidolgozta a csoportban zajló feladatvégzés munkafolyamatait: - a küldött és a bejövő elektronikus levelezés archiválásának és előkereshetőségének módját; - az állománygyarapítási javaslatok és a rendelés-visszaigazolások archiválásának és előkereshetőségének módját; - a községi könyvtárakban megvalósuló rendezvények dokumentációjának ellenőrzését és követését (az együttműködési szerződés, a számla, a jelenléti ívek, a 3 db fotó, a teljesítésigazolás); - minden dokumentum érkeztetésének és archiválásának módját; - a normatíva felhasználásának nyomon követését (településenként külön-külön táblázatban vezetve a dokumentumrendelés, a rendezvények és a tárgyi-eszköz/ dologi kiadásokat); - a csoport által kidolgozásra került módszertani útmutatók archiválását és elérhetőségét. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár minőségpolitikája azt az elvárást is megfogalmazza, hogy a könyvtár munkatársai életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak; ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék; környezeti, társadalmi, szociális érzékenységükkel a közösség érdekeinek érvényesülését elősegítsék. A Megyei Ellátási Csoport tagjai ennek szellemében folyamatosan követték a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerrel kapcsolatos szakmai diskurzusokat, publikációkat, készek voltak a továbbképzéseken való részvételre. A községi könyvtárak együttműködésen alapuló működtetésekor, a fejlesztési lehetőségek megfogalmazásakor a települések lakossági igényeit, a könyvtár infrastrukturális és személyi adottságait figyelembe vette. A Megyei Ellátási Csoport minden munkafolyamatát áthatja a környezettudatosság és a fenntartható környezet megteremtésének igénye a József Attila Megyei és Városi Könyvtár küldetésének megfelelően. 23
Hogy a továbbiakban tudjunk építeni a települési könyvtárosok tapasztalataira, elégedettségi kérdőívet fogalmaztunk meg és küldtünk el 2014 februárjában számukra. Az alábbiakban a feltett kérdéseket és a az arra adott, már kiértékelt válaszokat közöljük. Elégedettségi kérdőív a KSZR által ellátott kistelepülési könyvtárak számára Tisztelt Munkatársunk! Az alábbiakban felteszünk néhány kérdést a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésével, hatékonyságával kapcsolatban. Őszintén érdekel minket, hogy mennyire volt elégedett a KSZR működésével az elmúlt év során, tapasztalt-e változást az elmúlt évekhez képest a munkájában. Célunk, hogy a tapasztalatok, az elégedettség felmérésével minél hatékonyabban tudjuk szolgálni az Ön településének lakóit a könyvtárhasználati joguk gyakorlásában. 1. A dokumentumszolgáltatással kapcsolatos kérdések Mennyire elégedett a dokumentumszolgáltatás egészével? (kérem, osztályozzon az iskolai gyakorlathoz hasonlóan) 4,2 Mennyire elégedett a dokumentumszolgáltatás gyorsaságával? (kérem, osztályozzon az iskolai gyakorlathoz hasonlóan) 3,9 Mennyire elégedett a dokumentumok feldolgozottságával? (kérem, osztályozzon az iskolai gyakorlathoz hasonlóan) 4,5 Amennyiben volt könyvtárközi kérés az olvasók részéről, mennyire elégedett annak teljesítésével? (kérem, osztályozzon az iskolai gyakorlathoz hasonlóan) 4,5 2. Az információszolgáltatással kapcsolatos kérdések Elérhetők-e az önök könyvtári szolgáltató helyén a megyei könyvtár állományát feltáró adatbázisok? (Kérem, a megfelelőt húzza alá) igen: 64% nem: 36% Ha igen, használták-e ezeket a 2013-as év során? (Kérem, a megfelelőt húzza alá) igen: 47 % nem: 53 % Ha igen, mennyire elégedett ezen adatbázisok használhatóságával? (kérem, osztályozzon az iskolai gyakorlathoz hasonlóan) 4,3 Biztosított-e az önök könyvtári szolgáltató helyén az országos könyvtári rendszer és az ODR szolgáltatásairól szóló információk elérhetősége? (Kérem, a megfelelőt húzza alá) igen : 47 % nem: 50 % nem válaszolt: 3 % Biztosított-e az önök könyvtári szolgáltató helyén az Európai Unió információinak elérhetősége (nyomtatott vagy elektronikus formában)? (Kérem, a megfelelőt húzza alá) igen : 39 % nem: 50 % nem válaszolt: 1 % 3. A számítógépes szolgáltatással kapcsolatos kérdések Változott-e az önök könyvtári szolgáltató helyén az elmúlt évben a számítógépes könyvtári szolgáltatás? (Kérem, a megfelelőt húzza alá.) igen : 24 % nem: 76 % 24