EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.06.28 C(2011)4681 végleges Tárgy: SA.32936 (2011/N) állami támogatás Magyarország Rendkívüli esemény okozta károk ellentételezéséhez nyújtott támogatás (az alumíniumüzemben bekövetkezett 2010. októberi vörösiszap-baleset) Tisztelt Miniszter Úr, 1. AZ ELJÁRÁS (1) 2011. április 28-án (SANI/5801) a magyar hatóságok előzetesen bejelentették a fenti támogatási programot. A Bizottság szolgálatai a magyar hatóságoknak küldött 2011. május 12-i e-mailjükben felsoroltak néhány még tisztázandó pontot. 2011. május 23-án (SANI/5801) a magyar hatóságok bejelentették a támogatási programot, és kifejtették a tisztázandó pontokra adott magyarázatukat. 2. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 2.1. A támogatási program célkitűzése és földrajzi kiterjedése (2) Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontján alapuló bejelentett program célja a jelentős ipari katasztrófa formájában bekövetkezett rendkívüli esemény következtében egyes vállalkozások által elszenvedett károk részbeni jóvátétele. A katasztrófa 2010. október 4-én történt: leomlott az ajkai alumíniumüzem (a továbbiakban: MAL) vörösiszap-tározójának gátja, és veszélyes ipari hulladék szabadult ki, amely elárasztotta több nyugat-magyarországi település alacsonyabban fekvő területeit. (3) A bejelentett program földrajzi szempontból Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyét azon belül Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Kamond, Tüskevár és Apácatorna települést érinti 1. 1 Bár Kamond, Tüskevár és Apácatorna területét nem érintette a vörösiszapár, a katasztrófához való közelségük miatt elsődleges, közvetlen károkat szenvedtek el. Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: 32 (0) 2 299.11.11
2.2. Jogalap (4) A program jogalapja a katasztrófa-elhárítási célelőirányzatok 2011. évi felhasználásáról szóló /2011. ( ) BM belügyminiszteri rendelet (tervezet, a végleges változatot a Bizottság általi jóváhagyást követően fogadják el). 2.3. A rendkívüli esemény megállapítása (5) 2010. október 4-én átszakadt a MAL 300 méter széles és 500 méter hosszú vörösiszaptározójának gátja. Ezt követően mintegy 600 000-700 000 m 3 vörösiszap vízzel kevert, rendkívül lúgos, maró hatású ipari hulladék öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely alacsonyabban fekvő területeit a Torna folyó mentén, körülbelül 40 km 2 es területen. A balesetben tízen életüket vesztették és több százan megsebesültek. A területen rendkívüli mértékű gazdasági és környezeti kár keletkezett. (6) A magyar kormány 2010. október 6-án a 245/2010. (X.6.) Korm. rendelettel 2 veszélyhelyzetet hirdetett ki az érintett három megye teljes közigazgatási területére. A katasztrófa okozta károk teljes értéke a hivatalos becslések szerint elérte a mintegy 23 milliárd forintot (körülbelül 85 millió EUR). A térségben működő vállalkozások által elszenvedett kár a kormány becslése szerint körülbelül 1,8 milliárd HUF (mintegy 6,5 millió EUR) volt. 2.4. Költségvetés és finanszírozási források (7) A program teljes költségvetése 1,8 milliárd HUF (6,5 millió EUR). A program forrásait a tagállami költségvetés fedezi. (8) Magyarország megerősítette, hogy a program sem az EU strukturális alapjaiból, sem a Kohéziós Alapból, sem pedig az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nem részesül társfinanszírozásban. 2.5. Kedvezményezettek és ágazati kiterjedés (9) Jelen program keretében azok a vállalkozások részesülhetnek támogatásban, amelyek a 2.3. pontban ismertetett ipari baleset közvetlen következményeként károkat szenvedtek el. A magyar hatóságok jelzése szerint a bejelentett program kedvezményezetteinek száma a becslések szerint 80 és 100 között lesz. (10) Az intézkedés valamennyi gazdasági ágazat vállalkozásaira alkalmazható, kivéve az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó, valamint a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat, amelyek a jelen programból ki vannak zárva. 2.6. Időtartam (11) Magyarország megerősítette, hogy a bejelentett program keretében nem ítélnek oda és nem folyósítanak semmilyen támogatást a program bizottsági jóváhagyását megelőzően. 2 A kormány veszélyhelyzetet az Alkotmány 35. (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 149. (3) bekezdésének a) pontjában ráruházott hatásköröknél fogva hirdethet ki. Ennek megfelelően született meg a 245/2010. (X.6.) kormányrendelet. 2
(12) A bejelentett program kedvezményezettjeinek 2011. június 30-ig kell kérelmüket benyújtaniuk, a támogatásokat 2011. december 31-ig fogják odaítélni és a kifizetésekre 2012. december 31-ig lesz lehetőség. 2.7. A támogatási program lebonyolítása (13) Először az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kidolgozott formanyomtatvány alapján a kárbecslő 3 jelentést készít, amelyben feltünteti az eszközök katasztrófa idején érvényes piaci értékét. A jelentést ezután benyújtják az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, amely továbbítja az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ jogi munkacsoportjának. A jogi munkacsoport feladata annak ellenőrzése, hogy a pályázat megfelel-e a formai követelményeknek, valamint a támogatási szerződés elkészítése. A támogatást csak azután biztosítják, hogy a belügyminiszter vagy a Kormányzati Koordinációs Központ valamelyik vezetője aláírta a szerződést. 2.8. Támogatható kiadások (14) A támogatási intézkedés kizárólag a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófa okozta károkra vonatkozik. (15) A támogatható költségek a vörösiszap-katasztrófa által kereskedelmi épületekben (ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak), berendezésekben, eszközökben, készletekben, termékekben és árukban okozott kár ellentételezéséhez kapcsolódó költségek. A fenti károk felmérési módszerének célja a kedvezményezett katasztrófa előtti helyzetének helyreállítása. A kárbecslést a következő módszerekkel végzik: A kereskedelmi épületekben bekövetkezett kár esetében a kárbecslő jelentésében feltünteti az ingatlan katasztrófa idején érvényes piaci értékét. A piaci értéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján állapítja meg. Az értékbecslés a tulajdoni lap és az alaprajz alapján történik, figyelembe véve több más tényezőt is, amelyeket helyszíni látogatások során és az építési szabályok betartását ellenőrző műszaki szakértő bevonásával állapít meg. Amennyiben az épület helyreállítható, az ellentételezés alapja a korábbi állapot helyreállításának költsége. Az épületek teljes építési/újjáépítési munkálatai támogatható költségnek minősülnek. A felújítási/építési munkálatok számláit be kell nyújtani, és az értékbecslői jelentésben szereplő engedélyezett összeghez képest felmerülő különbözetet el kell számolni (azaz vagy be kell szedni a kedvezményezettől, vagy ha ésszerű és indokolt a magasabb számlaösszeg, ki kell neki fizetni). A berendezésekben és az eszközökben bekövetkezett károkat a katasztrófa idején érvényes piaci ár alapján határozzák meg. Ehhez meg kell állapítani a megrongálódott gépek és más berendezések katasztrófa előtti és utáni értékét 4. Amennyiben a kár javítható, a kárbecslő jelentésében feltünteti a javítás becsült költségét is. Az eszköz tulajdonjogát dokumentumokkal (számla, átvételi elismervény vagy más dokumentum) kell bizonyítani. Az új berendezések beszerzésére vagy a felújítási/építési munkálatokra vonatkozó számlákat be kell 3 A magyar hatóságok megerősítették, hogy a kárfelmérésben kizárólag olyan szakképesítéssel és engedéllyel rendelkező kárbecslők vehetnek részt, akik a Magyar Biztosítók Szövetsége szakmai szervezet tagjai. 4 Az eszközök katasztrófa utáni piaci értéke gyakran nulla lesz, mivel a vörösiszap által megrongált eszközök veszélyes hulladéknak minősülnek. 3
nyújtani, és az értékbecslői jelentésben szereplő engedélyezett összeghez képest felmerülő különbözetet el kell számolni (azaz vagy be kell szedni a kedvezményezettől, vagy ha ésszerű és indokolt a magasabb számlaösszeg, ki kell neki fizetni). Az anyag-, termék- és árukészletben bekövetkezett károkat számviteli dokumentumok alapján állapítják meg (számlák, bizonylatok stb.), amelyek bizonyítják a tulajdonjogot. Az anyag-, termék- és árukészletben bekövetkezett károkat a katasztrófa előtti és utáni vásárlóérték alapján kell meghatározni. (16) A katasztrófa következtében fellépő jövedelem kiesés és elmaradt haszon miatti károkat ebből a programból nem lehet ellentételezni. 2.9. A támogatás formája (17) A támogatás formája közvetlen támogatás. 2.10. Támogatási intenzitás (18) A maximális támogatási intenzitás a károk ellentételezése esetén a támogatható költségek 100 %-a. 2.11. Kumulálás (19) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a kumulálási szabályokat figyelembe veszik. Az ugyanazon támogatható költségek fedezése tekintetében más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi program keretében nyújtott támogatást nem lehet kumulálni a jelen program alapján nyújtott támogatással. A támogatást azonban lehet kumulálni a biztosító által fizetett térítésekkel, amelyeket viszont levonnak a támogatás teljes összegéből. A vörösiszap-katasztrófa következtében kárt szenvedett vállalkozások választhatják a de minimis támogatást 5 is, azonban ebben az esetben ebből a programból nem kaphatnak ellentételezést. (20) A program által nyújtott ellentételezés egyik feltétele az, hogy a kedvezményezett a kormányra ruházza át az esetleges peresíthető károkra vonatkozó jogosultságát, és amennyiben a kormány olyan kártérítést kap a vállalattól, amelynek esetleges gondatlansága a balesetet okozhatta, amely meghaladja a kedvezményezett által kapott támogatás összegét, a különbözetet kifizetik a kedvezményezettnek. A magyar hatóságok azonban megerősítették, hogy ugyanazon költségek tekintetében még ilyen körülmények között sem jöhet szóba túlkompenzáció. 2.12. A program egyéb elemei (21) A magyar hatóságok biztosítékot nyújtottak be arra nézve, hogy felfüggesztik a bejelentett támogatási program hatálya alá tartozó bármely támogatás kifizetését minden olyan vállalkozás vonatkozásában, amely korábbi, bizottsági határozatban jogellenesnek és összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatásban részesült, egészen addig, míg a vállalkozás a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat vissza nem fizette vagy egy elkülönített számlán el nem helyezte. 5 A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 5.o.) összhangban. 4
(22) A magyar hatóságok jelezték, hogy a bejelentés nem tartalmaz olyan bizalmas információkat, amelyeket ne lehetne harmadik felek rendelkezésére bocsátani. 3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Az intézkedés állami támogatás jellege (23) Az ellentételezésre az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami forrásokból kerül sor. Mivel az ellentételezésben csak korlátozott számú vállalkozás részesül, az intézkedés szelektívnek minősül, és olyan előnyt biztosít, amely torzíthatja a versenyt. Mivel a program olyan ágazatokra és vállalkozásokra vonatkozik, amelyek érintettek a tagállamok közötti kereskedelemben, fennáll annak a kockázata, hogy a támogatás hatással lehet erre a kereskedelemre. A javasolt támogatási intézkedés tehát az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. 3.2. A támogatási intézkedés jogszerűsége (24) A magyar hatóságok azáltal, hogy a végrehajtása előtt bejelentették a támogatási intézkedést, eleget tettek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségüknek. A Bizottság tudomásul veszi, hogy a program csak a Bizottság általi jóváhagyása után lép hatályba. 3.3. A támogatási intézkedés összeegyeztethetősége (25) A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint megvizsgálta a bejelentett programot. Az értékelés a következő észrevételekhez vezetett: 3.3.1. A rendkívüli esemény megállapítása (26) Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek azok az állami támogatások, amelyek természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk orvoslására irányulnak. A Bizottság korábban elfogadta, hogy a jelentős ipari baleseteket rendkívüli eseménynek lehet minősíteni 6. (27) Tekintve a baleset nyomán bekövetkezett a haláleseteket, a nagyszámú sérültet és az érintett magyarországi területet ért hatalmas ökológiai és gazdasági károkat, ezt az ipari katasztrófát rendkívüli eseménynek lehet minősíteni. 3.3.2. A túlkompenzáció kizárását biztosító mechanizmus (28) A támogatás csak abban az esetben egyeztethető össze az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, ha arányos a rendkívüli esemény által okozott kárral, és a kár közvetlenül a rendkívüli esemény következtében lépett fel. A támogatás nyomán 6 Lásd: N 217/2002. állami támogatás Hollandia Enschedei tűzkatasztrófa Vállalkozások kártalanítása, (10) bekezdés (HL C 164., 2002.7.10., 3. o.); N 241/2002. állami támogatás Franciaország A Toulouse-i ipari katasztrófa áldozatául esett vállalkozásoknak szóló program, (20) bekezdés (HL C 170., 2002.7.16., 16. o.); valamint lásd a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (122) bekezdését, amely elfogadja, hogy a széleskörű károkat okozó jelentős ipari balesetek rendkívüli eseménynek minősülnek. (HL C 319., 2006.12.27., 1. o.). 5
nem fordulhat elő a kár túlkompenzációja; a támogatás kizárólag a rendkívüli esemény okozta kár jóvátételére szorítkozhat. (29) A program célkitűzése az érintett jogalanyok katasztrófa előtti gazdasági helyzetének helyreállítása. Az ellentételezés alapja az érintett vagyontárgy pótlási vagy felújítási költsége. (30) A kedvezményezetteknek kifizetett összegekkel való visszaélések elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy a támogatást csak a feltételeknek megfelelő kedvezményezetteknek fizetik ki, a támogatási kérelmeket az illetékes hatóságok több szinten is ellenőrzik. A kérelmekhez csatolni kell a vonatkozó bizonyítékokat. (31) A jelen program alapján nyújtott támogatás, továbbá a más forrásokból származó ellentételezés beleértve a biztosítások alapján nyújtott kártérítést valamint lehetséges kifizetéseket a vállalat részéről, amelynek esetleges gondatlansága a kárt okozhatta nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettek által elszenvedett kár értékét. A túlkompenzáció tehát kizárt. (32) Tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységekre a Bizottság megjegyzi, hogy teljesülnek a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 7 idevágó rendelkezései (a 120-astól a 123-as bekezdésig), mivel: (a) megállapítható a rendkívüli esemény ténye, (b) (c) (d) (e) megállapítható a rendkívüli esemény által okozott kár és a támogatás közötti kapcsolat, cask anyagi kár kerül ellentételezésre, a nyújtott támogatás figyelembe véve a biztosítási kötvények alapján kapott összegeket és egyéb lehetséges kifizetéseket is nem haladja meg a kár 100 %-át, továbbá a kártérítést objektív mutatók alapján végzett értékelést követően, egyedi szinten határozzák meg. (33) A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett támogatási program az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban összeegyeztethető a belső piaccal. 4. HATÁROZAT (34) A Bizottság ennek megfelelően úgy határozott, hogy a bejelentett támogatási program összeegyeztethető az EUMSZ-szel. (35) A Bizottság emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy amennyiben módosítani kívánják ezt a programot, azt minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. 7 HL C 319., 2006.12.27. 1. o. 6
(36) A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentés nem tartalmaz bizalmas információkat. Kérem, Miniszter Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. a Bizottság részéről Joaquín ALMUNIA alelnök 7