TUDOMÁNY és MAGYARSÁG 2.

TUDOMÁNY és MAGYARSÁG 2.

TUDOMÁNY ÉS MAGYARSÁG 2. Arany János-díj és -érem 2011 Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Budapest, 2011

MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG KÜLFÖLDÖN MTA A kötetet összeállította és szerkesztette: TARNÓCZY MARIANN és KÖVÉR ALEXANDRA Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság A kiadásért felel: GÖRÖMBEI ANDRÁS Nyelvi lektor: MÁRTONFI ATTILA A borítón az MTA Könyvtára. Haske rajza nyomán készült 19. századi metszet. A reprodukciót készítette: Láng Klára, MTA Könyvtára Nyomdai előkészítés: Kalonda Bt. ISSN 2062-7211

Arany János-díj a tudományos kutatásért Arany János-érem Az Arany János-díj és az Arany János-érem azok megbecsülését szolgálja, akik a határon túli magyarság tagjaként kiemelkedő részt vállaltak ebből a nemzeti tudatot is erősítő értékteremtő munkából. Nagyon sok méltó jelölt közül esett rájuk a választás. Görömbei András A Magyar Tudományos Akadémia a külhoni magyar tudósok munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj), vagy fiatal kutatóként hoztak létre jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). A díjjal pénzjutalom is jár; ötszázezer, háromszázezer, illetve kétszázezer forint. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben, azaz általában a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket. Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság az MTA tagjai, illetve az Elnöki Bizottság tagjainak javaslata alapján. Az elismeréseket évente egy alkalommal, a májusi közgyűlés keretében adja át az Akadémia elnöke. Indokolt esetben átadásukra más alkalommal is sor kerülhet. 2010 májusában megjelent kötetünkben bemutattuk a magyar tudományos élet Arany János-díjban és -éremben részesült 60 jeles képviselőjét. * Jelen kiadványunk a 2011. évi díjazottakat tartalmazza. * Tudomány és magyarság Arany János-díj és -érem, 2002 2010. Szerkesztette: Tarnóczy Mariann és Kövér Alexandra. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest, 2010. 5

ARANY JÁNOS-DÍJ Életműdíj 2004 Faragó József 2005 Gábos Zoltán 2006 Egyed Ákos 2007 Péntek János 2008 Bauer Győző 2009 Kótyuk István 2010 Vadkerty Katalin 2011 Feszt György Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj 2004 Nagy László 2005 Liszka József 2006 Biró A. Zoltán 2007 Szilágyi N. Sándor 2008 Keszeg Vilmos 2009 Gábrity Molnár Irén 2010 Vincze Mária 2011 Biró Domokos, Sándor Anna Fiatal Kutatói Díj 2004 Csernicskó István 2005 Vallasek Júlia, Veres Valér 2006 Balázs Imre József 2007 T. Szabó Levente 2008 Bene Annamária, Csehy Zoltán 2009 Benyovszky Krisztián, Kádár Edit 2010 Guzsvány Valéria, Hegyi Géza 2011 Pósa Mihály 7

ARANY JÁNOS-ÉREM 2002 Szilágyi Pál Vass Levente 2003 Galambos Ferenc Iréneusz Uray Zoltán 2004 Bitay Enikő Péter Mihály Heinrich Végh László Zalabai Zsigmond (postumus) 2005 Antal Árpád Gulyás Balázs Jakó Zsigmond Orosz Ildikó 2006 Dudics Iván Göncz László Somogyi Péter Varga József 2008 Frühling János Kúnos György László Béla Spenik Ottó Vofkori László (postumus) 2009 Almási István Horváth László Murádin Jenő Pál-Antal Sándor Tóth Károly Vermes Gábor 2010 Káich Katalin Lépine-Szily Alinka Szabómihály Gizella Szkála Károly VanČoné Kremmer Ildikó Várhelyi Csaba 2011 Halász Albert Hámos László 2007 Forgách Péter Turczel Lajos 9

2011 Életműdíj Feszt György Románia Kolozsvár, 1925. szeptember 15. 10

Arany János-díj Tanulmányok: A Kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1944-ben. 1944 1945-ben egy félévet Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, 1948 és 1950 között a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvoskarán végezte tanulmányait, ott szerezte meg orvosdoktori diplomáját. Az orvostudományok doktora tudományos fokozatát 1963-ban kapta a Bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben. Pálya: 1949 és 2008 között a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen dolgozott, 1972 és 1995 között tanszékvezető professzor. Nyugdíjazásától 2008-ig doktorátusvezető konzultáns professzor. Másodállásban 1956-tól a Román Akadémia Marosvásárhelyi Kutatóállomásán főkutató, majd 1962-től laboratóriumi és klinikai farmakológus főorvos. Kutatási terület: Termékeny kutatói munkássága felöleli a gyógyszerek hőháztartást befolyásoló hatásának vizsgálatát, a neuropszichotrop gyógyszerek különböző szervi működésekre kifejtett hatásainak vizsgálatát, a fájdalomcsillapítás témakörében végzett kutatásokat, a neuroendokrin rendszerre irányuló gyógyszerhatások tanulmányozását, valamint a fitofarmakológiai kutatásokat. Publikációk: Több mint 200 publikációja jelent meg román, magyar valamint más külhoni (elsősorban német) szaklapokban és gyűjteményes kötetekben. Több könyv és egyetemi jegyzet szerzője, illetve társzerzője. Diákköri élményeinek és Nagy Géza irodalomtanáruknak állít emléket a Kovács Andrással társszerkesztőként jegyzett Két nap Kalotaszegen című, 1943-ban napvilágot látott kötet, amely 2009-ben újra megjelent. 2010-ben szerkesztésében jelent meg a Fejezetek az erdélyi magyar orvostudomány történetéből: kutatások 1945 1990 között című tanulmánykötet. Tagságok: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) alapító, majd tiszteleti tagja, 1994 és 2004 között az Orvostudományi Szakosztály elnöke. A Román Farmakológiai és Terápiai Társaság alelnöke (1990 1997, 2001 2005). A Magyar Egészségügyi Társaság vezetőségi tagja (1998 2002), tagja a Magyar Bioetikai Társaságnak (2001), a New York Academy of Sciencesnek (1999) és a Worldwide Hungarian Medical Academynek (1998). Az MTA külső köztestületének kezdettől fogva (2000) tagja. Számos szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, így az EME Orvostudományi Értesítőjének, amelynek felelős, majd főszerkesztője is volt (1999 2002). Díjak: Pápai Páriz Ferenc-díj (2002), Gróf Mikó Imre-emlékplakett (2005), Ars Medica díj (2007). Feszt György több mint fél évszázada páratlan előmozdítója az erdélyi magyar orvostudománynak, orvos- és gyógyszerésznemzedékek kinevelésének, a magyar nyelvű farmakológusok képzésének. 11

2011 Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj Biró Domokos Románia Felsőboldogfalva, 1948. október 22. 12

Arany János-díj Tanulmányok: 1971-ben végzett a jászvárosi tudományegyetem Fizika Karán (Universitatea Alexandru Ioan Cuza, Iaşi) okleveles fizikus, optika-spektroszkópia szakon. A fizikai tudományok doktora tudományos fokozatát a Bukaresti Tudományegyetem Fizika Karán szerezte 2001-ben (Universitatea din Bucureşti). Pálya: 1971 és 1979 között tanársegéd a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékén. A főiskola megszűntével tudományos főkutató a Marosvásárhelyi Üzemmérnöki, később Műszaki Egyetemen. 1998 és 2004 között adjunktus, 2005 és 2008 között docens a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Gépészmérnöki Karán. 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) tanít, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Gépészmérnöki Tanszékén docensként. Kiemelkedő tevékenységet folytat az EMTE kutatásainak szervezésében és irányításában. Részt vett és vesz európai COST és EU FP programokban. Kutatási terület: A műszaki fizika és anyagtudomány számos területén végez alapés alkalmazott kutatást. Munkatársaival elsőként fejlesztette ki a fuzzy vezérléses reaktív magnetronos plazmaporlasztási módszert. Nemzetközi viszonylatban elsők között valósította meg a fullerénjellegű nanokristályos molibdén-diszulfid-adalékolású króm-titán-alumínium nitridfázisú, igen alacsony súrlódási tényezőjű tribológiai keménybevonatot. Jelen kutatási tevékenysége a többelemes Ti-Al-Si-Cr nitridfázisú nanokompozit-összetételű multiréteg-szerkezetű keménybevonatok kísérleti előállítására összpontosul. Alapkutatásai jelentősen hozzájárulnak a fémfelületek kopásállóságának és korrózióvédelmének a fokozásához. Publikációk: Négy könyv, ebből két önálló kötet, a többi társzerzővel, 61 tudományos cikk, ebből 9 ISI-folyóiratban (Physica Status Solidi; Applied Surface Science; Surface and Coatings Technology; Advanced Materials Research; Nuclear Instruments and Methods in Physics Research; Journal of Molecular Structure; Journal of Tribology; stb.). Számos konferencián vett részt (Tokió, Oszaka, Cukuba, Lyon, Bilbao, Helsinki, Antwerpen, München, Ljubljana, Dubrovnik, Strasbourg, Milánó, Prága, Uppsala stb.), ezekhez kapcsolódó előadásai a konferenciák kiadványaiban szerepelnek. Tagságok: Román Tribológiai Társaság (ART, Bukarest); Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT, Kolozsvár); Japan Society for Promotion of Science ( JSPS Alumni, Bukarest); International Nuclear Target Development Society (INTDS); Argonne National Laboratory (USA). 2006-tól tudományos szakértője a Thin Solid Films (Elsevier) szakfolyóiratnak (Kanada). Biró Domokos oktatói, kutatói, eszközfejlesztői munkásságát világviszonylatban jegyzett tudományos eredmények elérése fémjelzi szülőföldjén megvalósított kutatással. 13

2011 Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj Sándor Anna Szlovákia Alsócsitár, 1951. január 28. 14

Arany János-díj Tanulmányok: 1974-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar latin, majd 1983-ban történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 2000- ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelvészetből szerzett PhD tudományos fokozatot. 2005-ben ugyanitt habilitált magyar nyelvészetből, s ezáltal elnyerte a dr. habil. fokozatot és az egyetemi docens címet. Pálya: 1974 és 1985 között gimnáziumi tanárként dolgozott. 1990-ben lett oktatója a Nyitrai Pedagógiai Fakultás (ma: Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének, 2001-től tanszékvezető. Kutatási terület: Tudományos tevékenysége elsősorban a nyelvjáráskutatásra, nyelvföldrajzi kérdésekre és a szociolingvisztikára irányul, de a névtan, a fordítástudomány és az anyanyelvi oktatás kérdéseivel is foglalkozik. Iskolateremtőként kijelölte a szlovákiai magyar nyelvjáráskutatás legfőbb feladatait. Több tudományos projektet vezetett és vezet ma is, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete egyik, az Európai Unió által támogatott projektjének (DILING) is résztvevője volt. Sándor Anna vezető szerepet játszik a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésében is. Nevéhez több új tanulmányi program létrehozása köthető, mint például a magyar szlovák tolmács és fordító szak, a kétnyelvű ügyvitelszervező szak, és tevékenysége alatt akkreditálták a Kárpát-medence egyetlen finnugor nyelvészeti BA-programját. Publikációk: Monografikus publikációi nagy jelentőségűek. A nyelvjáráskutatás és a szociolingvisztika témakörében született meg az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban című monográfiája (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2000). Másik jelentős munkája a nyelvföldrajz témakörébe tartozik: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004). Nyitra-vidéki nyelvatlasza tudománytörténeti jelentőségű: ez az első olyan regionális nyelvjárási atlasz, mely a mai Szlovákia területén beszélt nyelvjárásokat nyelvföldrajzi módszerrel mutatja be. Ki kell emelni még a Bevezetés a szlovákiai magyar nyelvjárások tanulmányozásába című egyetemi jegyzetet (Nyitra, 2008), illetőleg a Szlovákiai magyar nyelvjárások című egyetemi tankönyvet (Nyitra, 2009), amely az ő szakmai vezetése mellett jött létre. Jelentős tanulmányokat írt az anyanyelvi oktatás, a fordítástudomány és a névtan körében. Díjak: Nyelvjáráskutatói tevékenységét a Magyar Nyelvtudományi Társaság már 1992-ben Csűry Bálint-díjjal ismerte el. Sándor Annának köszönhetően a nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék nagyszerű tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó tényező lett a szlovákiai felsőoktatásban, az egyetemes és a kisebbségi magyar tudományban és kultúrában. 15

2011 Fiatal Kutatói Díj Pósa Mihály Szerbia Szabadka, 1978. január 18. 16

Arany János-díj Tanulmányok: Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, mindkettőt magyar nyelven. 1997-ben érettségizett, országos kémiaversenyen II. helyezést érve el felvételi nélkül jutott be az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karára, ahol 2002-ben szerzett vegyészoklevelet, évfolyamelsőként. Doktori értekezését 2008- ban védte meg, biokémiából. Pálya: 2002-ben tanársegéd-gyakornokként kezdte munkáját az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának Gyógyszerészet-tudományi Tanszékén. 2008-ban tanársegéd lett, 2009-ben pedig docens. Tanszékén saját tárgyaiból (fizikai kémia, kemometria) megszervezte a magyar nyelvű előadásokat és vizsgákat. Több alkalommal dolgozott a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetemen, számos más országgal (Magyarország, Portugália, Szlovénia, Németország, Új-Zéland) ápol tudományos kapcsolatokat. Jelenleg 4 doktori munka témavezetője. Vajdasági középiskolai tudományos versenyek támogatója zsűritagként. Kutatási terület: Az epesavaknak és azok sóinak a tanulmányozásával foglalkozik. Kutatja az orvosi-gyógyszerészeti alkalmazhatóságukat is. Publikációk: Eddig 25 tudományos cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban (Talanta, Steroids, European Journal of Pharmaceutical Sciences, Colloids and Surfaces stb.), továbbá két monográfia szerb nyelven (2010-ben és 2011-ben), két könyvfejezet angol nyelven (2010-ben és 2011-ben, előbbi a 2010-ben szintén Arany János Fiatal Kutatói Díjjal elismert Guzsvány Valériával közösen), továbbá két egyetemi jegyzet testesíti meg eddigi munkássága eredményeit. Díjak: A Vajdasági Autonóm Tartomány II. Dr. Zoran Đinđić-díja kiemelkedő fiatal tudósoknak (2008), valamint a Vajdasági Autonóm Tartomány I. Dr. Zoran Đinđić-díja kiemelkedő fiatal tudósoknak (2010). Pósa Mihály oktatói és kutatói munkájával egyszerre erősíti a magyar és a nemzetközi tudományosságot: közreműködik a vajdasági magyar utánpótlás kinevelésében, és jelen van a nemzetközi tudományos világban. 17

2011 Halász Albert Szlovénia Felsőlakos, 1969. február 5. 18

Arany János-érem Lendván érettségizett, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte diplomáit 1994-ben etnográfia, valamint magyar nyelv és irodalom szakon. 2000-ben a Jeles napok, népi ünnepek Muravidéken című dolgozatával szerezte meg PhD-fokozatát. Egyetemi docens, 2010-ben habilitált Ljubljanában. Számos rangos nemzetközi konferencián vett részt (V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, 2001, Jyväskylä, Finnország; VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, 2006, Debrecen). Tudományos tevékenysége mellett a médiában dolgozott. 1994 és 1997 között újságíró, 1998 óta a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójának munkatársa, 2006-ig a magyar műsorok programigazgatója, majd szerkesztője. 2003 és 2007 között a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság társadalomtudományi bizottságának elnöke, ezt követően a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság elnöke (2007 2008). Ebben az időszakban az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságban a szlovéniai magyar tudományosság képviselője. A lendvai Tudományért Egyesületnek alapítója, 2008 óta elnöke. Tagja számos szakmai szervezetnek (Magyar Írószövetség, Szlovéniai Magyar Írók Társasága, Magyar Néprajzi Társaság, Magyar Szemiotikai Társaság, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság). Társzerzőkkel útikönyvet is írt Csodaszép Szlovénia címmel, 2008-ban. 2010 novemberében megválasztották a lendvai magyar önkormányzat elnökének. A közelmúltban a Muravidéki Magyar Önkormányzat határozatot hozott egy önálló magyar tudományos intézmény megalakítására. Az intézet felállítását 2012 második felére tervezik. Halász Albert kapta meg a leendő intézmény létrehozásával kapcsolatos tudományszervezői feladatokat. A leendő tudományos intézet képes lehet integrálni a szlovéniai magyar tudományos erőket, egyesíteni azokat a törekvéseket, amelyek együttesen hatékonyabban szolgálhatják a szlovéniai magyar közösséget, tudományos programot kidolgozva a magyar nemzetiség szempontjából legfontosabbnak ítélt kérdések kutatására. Halász Albert tudományos, kutatásszervezői, írói, valamint média- és közéleti tevékenységével közel két évtizede szolgálja a muravidéki magyar közösséget. suttogó hanggal, alig hallhatóan, tettekkel mondom el, hogy ez az én hazám 19

2011 Hámos László Amerikai Egyesült Államok Párizs, 1951. június 22. 20

Arany János-érem Erdélyi és felvidéki magyar szülők gyermekeként született Párizsban. New Jersey-ben nevelkedett, majd a University of Pennsylvanián a nemzetközi kapcsolatok szakon folytatott tanulmányokat. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány HHRF) elnöke, a szervezet illetve jogelődje 1976-os megalapítása óta. Az alapítvány a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság érdekeinek védelmében fejti ki tevékenységét nemzetközi színtéren. Az alapítvány kiemelt hangsúlyt fektet a magyar közösségek oktatási és kulturális helyzetének javítására. Miközben a HHRF vezetőjeként a Kárpát-medencei magyar közösségek érdekében dolgozik, Hámos László tevékeny szereplője az amerikai magyarság közösségi életének is. 1991-ben részt vett az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) ernyőszervezet megalapításában, azóta tagja a szervezet végrehajtó bizottságának. Az elmúlt időszakban az amerikai magyarság két emblematikus épületének a megtartásában és továbbfejlesztésében is meghatározó szerepet játszott. A New York-i Magyar Házban társtulajdonos Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat elnökeként kezdeményezte és elősegítette a Magyar Ház felújítását, az Amerikai Magyar Református Egyesület életbiztosító társaság igazgatótanácsának élén pedig irányította a washingtoni Kossuth Ház megmentését és közösségi célokra való hasznosítását. 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök külügyi tanácsadójaként tevékenykedett. Állandó meghívottja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üléseinek a nyugati magyarság képviseletében. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács titkára (2003 2006), a magyar parlamenti pártok által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért igazgatósági tagja. Munkáját számos alkalommal részesítették elismerésben: Márton Áron-emlékplakett (1988), a Külföldi Magyar Cserkészszövetség oklevele (1995), Kisebbségekért-díj (1996), Bocskai-díj (1999, Csíkszereda), a Magyar Köztársaság Középkeresztje (2001). Hámos László felbecsülhetetlen szolgálatot tett az egyetemes magyarságnak. Nekünk, nyugati magyaroknak nem az a dolgunk, hogy kívülről programokat alkossunk, és a saját elképzeléseink szerint lobbizzunk Washingtonban, Brüsszelben a Kárpátmedencei magyarokért. Csakis az a hiteles, amit az érdekelt, érintett közösségek megfogalmaznak. 21

Görömbei András, akadémikus, elnök MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság DAB Székház, 4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49. Tel.: (52) 541-982 Fax: (52) 541-983 E-mail: gorombei@dab.hu; gorombei.andras@arts.unideb.hu Tarnóczy Mariann, a bizottság titkára, titkárságvezető Kövér Alexandra, szakreferens MTA Határon Túli Magyarok Titkársága 1051 Budapest, Nádor u. 7. I. em. 104-105. Tel.: (1) 411-6196 E-mail: tarnoczy.mariann@office.mta.hu, kover.alexandra@office.mta.hu