A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 10. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

Hasonló dokumentumok
tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a

A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 9. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 8. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről *

Tények a rasszizmusról

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

CRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást december 13-án fogadta el Strasbourgban.

Kulturális sokszínuség Európában

elfogadták június 18-án

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

1964. évi 11. törvényerejű rendelet. az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről

EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

Az Európa Tanács és az emberi jogok

Lakosság. Komanovics Adrienne, Komanovics Adrienne,

15312/16 gu/ia 1 DGD 1B

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

SZKC207_10. A világ gyermekei I.

Esélyegyenlőségi Képzés

A Szociális Karta dióhéjban

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, március

Az ECRI 11. sz. általános ajánlása a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen a rendfenntartás területén folytatott küzdelemről

Esélyegyenlőségi szabályzat

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a spordiplomáciáról szóló, a Tanács november i ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket.

TÁMOP A-13/ PROJEKT

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019

Európai Menekültügyi Alap 2008.

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés)

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Harmadik jelentés Magyarországról

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

2003. évi CXXV. törvény

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 11. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

10005/16 it/agh 1 DGD 2C

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

A DECEMBER 7-I, CSÜTÖRTÖKI ÜLÉS (10.00) 1. A napirend elfogadása

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

SZÜLŐI FÓRUM M Á R C I U S Verebélyi Gábor Ákos tankerületi központ igazgató

2006. június 1., csütörtök: FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLPOLITIKA

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

Integrált beszállítói lánc. IBM beszállítói üzletviteli alapelvek

Magyar joganyagok - 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet - a pénzmosás és a terrorizmus 2. oldal i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán ke

AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL. Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)

Döntéshozatal, jogalkotás

KERETEGYEZMÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉRŐL

Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások

A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő Felek)

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Európai Ifjúsági Alap

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság

Vademecum A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban ( )

Az RB internetes konzultációja a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről

A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 7. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

Európai kulturális egyezmény

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE FORDÍTÁS

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

Átírás:

CRI(2007)6 Version hongroise Hungarian version A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 10. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA: A RASSZIZMUS ÉS A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEMRŐL AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN ELFOGADVA : 2006. DECEMBER 15 Strasbourg, 2007. Március 21

Secretariat of ECRI Directorate General of Human Rights and Legal Affairs Council of Europe F - 67075 STRASBOURG Cedex Tel.: +33 (0) 3 88 41 29 64 Fax: +33 (0) 3 88 41 39 87 E-mail: combat.racism@coe.int Web site: www.coe.int/ecri

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI): tekintetbe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkét; tekintetbe véve a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt; tekintetbe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezményét a gyermek jogairól; tekintetbe véve az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló UNESCOegyezményt; tekintetbe véve az Emberi Jogok Európai Egyezményét, különösen annak 14. cikkét és 1. jegyzőkönyvének 2. cikkét; tekintetbe véve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. jegyzőkönyvét, amely a hátrányos megkülönböztetést tiltó általános rendelkezést tartalmaz; tekintetbe véve az (átdolgozott) európai Szociális Chartát, és különösen annak 17. cikkét; tekintetbe véve a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét a számítástechnikai rendszerek útján megvalósított rasszista és idegengyűlölő cselekmények büntetendővé nyilvánításáról; tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2000)4 sz. ajánlását az Európában élő roma/cigány gyermekek oktatásáról; tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2001)15 sz. ajánlását a 21. századi európai történelemoktatásról; tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a demokratikus állampolgárságra nevelésről; tekintetbe véve a Parlamenti Közgyűlés 1093(1989) sz. ajánlását a migránsok gyermekeinek oktatásáról; tekintetbe véve a Parlamenti Közgyűlés 1346(1997) sz. ajánlását az emberi jogi nevelésről; tekintetbe véve a Parlamenti Közgyűlés 1720(2005) sz. ajánlását az oktatásról és a vallásról; figyelembe véve a Rasszizmus elleni Európai Konferencia által 2000. október 13-án elfogadott általános záróészrevételeket, köztük különösen azokat, amelyek az oktatásnak és az ismeretek terjesztésének a rasszizmussal, a hozzákapcsolódó megkülönböztetéssel és a szélsőségességgel szembeni küzdelemben játszott szerepével kapcsolatosak; figyelembe véve a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága által elfogadott kommentárt a kisebbségvédelmi keretegyezmény oktatásról szóló rendelkezéseiről; emlékeztetve az ECRI-nek a romákkal/cigányokkal szembeni rasszizmus és intolerancia elleni küzdelemről szóló 3. sz. általános ajánlására; a muszlimokkal szembeni intolerancia és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló 5. sz. általános ajánlására; az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló 9. sz. általános ajánlásra; emlékeztetve az ECRI-nek a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen a nemzeti jogalkotás eszközeivel folytatott küzdelemről szóló 7. sz. általános ajánlására; emlékeztetve arra, hogy az ECRI feladata a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem, vagyis az olyan erőszakkal, hátrányos megkülönböztetéssel vagy előítélettel szembeni küzdelem, amellyel személyek vagy személyek csoportjai faji hovatartozásuk, bőrszínük, nyelvük, vallásuk, állampolgárságuk, illetve nemzeti vagy etnikai származásuk miatt szembesülnek; hangoztatva, hogy a jelen ajánlás az óvodai, az alap- és középfokú oktatásra korlátozódik; tudatában ugyanakkor annak, hogy a felsőoktatásban a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem ugyanolyan fontossággal bír; 3

tudatában annak is, hogy az iskolán kívüli oktatás különböző formái jelentős szerepet játszhatnak e területen; tudatában annak, hogy az iskolákban a civil társadalom szervezetei a fiatalokat megcélzó hatékony antidiszkriminációs oktatási és a sokszínűséget bemutató képzési programokat végeznek; emlékeztetve arra, hogy az oktatás fontos eszköz a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemben, tudatában ugyanakkor annak is, hogy a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ezt a területet is jellemezheti, melynek káros következményei a gyermekekre és az egész társadalomra kihatással vannak; elutasítva a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját az iskoláztatáshoz való hozzáférésben; emlékeztetve arra, hogy a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen a nemzeti jogalkotás eszközeivel folytatott küzdelemnek magában kell foglalnia, mások mellett, az oktatás területét, és hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vonatkoznia kell valamennyi hatóságra, valamint valamennyi természetes és jogi személyre a köz- és a magánszférában egyaránt; emlékeztetve arra, hogy az iskolai oktatás jog, és az ahhoz való hozzáférést a tagállamok területén tartózkodó valamennyi gyermeknek biztosítani kell, függetlenül az ő vagy szülei jogi státusától, valamint a menedékjogról, a bevándorlásról és az állampolgárság megszerzéséről szóló törvényektől; abban a meggyőződésben, hogy a minőségi oktatás magában foglalja a sokszínűséget; abban a meggyőződésben, hogy az iskoláknak el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk a sokszínűséget; helytelenítve a történelmi körülményekre vagy külső, például a lakhatási problémákkal kapcsolatos, tényezőkre visszavezethető szegregáció, olykor de facto, létezését az iskolai oktatásban; hangoztatva, hogy a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekeknek az iskolarendszerbe történő integrációját biztosító intézkedések nem vezethetnek a gyakorlatban erőszakos asszimilációhoz; hangsúlyozva, hogy különleges intézkedések javíthatják a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek hozzáférését az iskolai oktatáshoz és a jó színvonalú tanításhoz; emlékeztetve arra, hogy az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a tolerancia és a sokszínűség tiszteletben tartásának elvein alapuló emberi jogi nevelés kulcsszerepet játszhat általában a rasszizmussal és az intoleranciával szembeni küzdelemben; meg lévén győződve annak szükségességéről, hogy biztosítani kell, a tanítás színvonalában minden iskola megfelelő standardoknak feleljen meg; emlékeztetve annak fontosságára, hogy az iskolai tankönyvek és más oktatási segédletek ne terjesszenek előítéleteket és sztereotípiákat; tudatában a modern technológiák, köztük az internet, növekvő jelentőségének az iskolai oktatásban és annak, hogy ezt a tényt a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni harccal kapcsolatos kérdések terén szükséges figyelembe venni; meg lévén győződve annak szükségességéről, hogy az oktatási intézményekben alkalmazott személyek a multikulturális környezetben folyó tanítás tárgyában kötelező képzésben részesüljenek; meg lévén győződve annak fontosságáról, hogy az oktatási intézményekben alkalmazott személyek az emberi jogok és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem tárgyában képzésben és továbbképzésben részesüljenek; sürgetve, hogy valamennyi iskolai hatóságnak legyen kötelessége az egyenlőség előmozdítása, továbbá hogy e kötelesség teljesítése terén mutatott előrehaladást megfelelően monitorozzák; 4

javasolja, hogy a tagállamok kormányai: I. biztosítsák a kötelező, ingyenes és minőségi oktatást mindenkinek, és e célból: 1. a civil társadalmi szervezetekkel együttműködésben készítsenek tanulmányokat a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekeknek az iskolarendszerben tapasztalható helyzetéről, felhasználva a rájuk jellemző iskolalátogatási és - befejezési arányokról, bukási arányokról, elért eredményekről és előrehaladásról összeállított statisztikákat; 2. gyűjtsék egybe a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai környezetben tapasztalt problémáinak azonosításához szükséges információkat, abból a célból, hogy e problémák megoldására programokat indítsanak; 3. dolgozzanak ki országos és regionális szinten és az érintett kisebbségi csoportokkal együttműködésben programokat, amelyek elősegítik a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók beiskolázását és az iskolarendszerben való teljes körű, az esélyegyenlőség elvén nyugvó részvételét, azáltal, hogy: a) biztosítják, hogy az iskoláknak kötelességük az egyenlőség előmozdítása az oktatásban; b) olyan programokat dolgoznak ki, valamennyi érintett féllel való konzultációban és figyelembe véve a társadalmi-gazdasági aspektusokat is (foglalkoztatás és lakhatás), amelyek révén elkerülhető, hogy szem előtt tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók bizonyos iskolákban felülreprezentáltak legyenek; c) rendelkeznek arról, hogy különleges esetekben és korlátozott időszakra, előkészítő osztályokat indítanak a kisebbségekhez tartozó tanulók számára, többek között abból a célból, hogy elsajátítsák az oktatási nyelvet, feltéve, hogy ez objektív és ésszerű kritériumok alapján megalapozott és a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja; d) olyan programokat vezetnek be, amelyek révén elkerülhető a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók különosztályokba helyezése; e) biztosítják, hogy az iskolai sokszínűséget előmozdító programokat a tanulókat, a tanulók szüleit és az iskolai személyzetet megcélzó ismereteket növelő intézkedésekkel támogatják; f) biztosítják, hogy a tanári karban valamennyi oktatási szinten alkalmaznak a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyeket, és hogy az iskolarendszeren belül e személyek nem szenvednek faji megkülönböztetést; g) biztosítják, hogy a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók szüleit tájékozott belegyezésük megszerzése érdekében elegendő információval látják el bármely, gyermekeiket érintő különleges intézkedés következményeiről; h) megfelelő eszközöket (pl. tolmács igénybevételének lehetősége és/vagy nyelvtanfolyamok) bocsátanak a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók többségi nyelvet nem beszélő szülei rendelkezésére annak 5

6 érdekében, hogy az oktatási intézményekben alkalmazott személyekkel kapcsolatot tudjanak tartani; i) biztosítják, hogy a kisebbségi csoportokhoz tartozó tanulók szülei teljes mértékben részt tudjanak venni az iskolai döntéshozatalban és tevékenységekben; j) amennyiben szükséges, igénybe veszik iskolai közvetítők vagy más regionális, országos vagy nem kormányzati közvetítő szolgálat segítségét a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek iskolai integrációjának megkönnyítése és a szülők és az iskolai hatóságok közötti jó kapcsolattartás biztosítása érdekében; II. vegyék fel a küzdelmet az iskolai rasszizmussal és faji megkülönböztetéssel szemben, és e célból: 1. biztosítsák, hogy az iskolákat kötelezik a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemnek, valamint a sokszínűség tiszteletben tartásának beépítésére az iskola irányításának módjába, azáltal, hogy: a) biztosítják, hogy akár a diákok, akár a tanári kar tagjai részéről az iskolában tapasztalható ilyen jelenségek elleni harc az iskola politikájának állandó részét alkotja; b) megfigyelő rendszert állítanak fel az iskolában előforduló rasszista incidensek monitorozására és adatainak összegyűjtésére, annak érdekében, hogy ezek felszámolását célzó hosszú távú programokat dolgozzanak ki; c) a testi sérelmet nem okozó rasszista vagy diszkriminációs incidensekkel szembeni küzdelem érdekében oktatáspolitikai intézkedéseket fogadnak el, amilyen például a rasszizmus és a faji megkülönböztetés áldozataival foglalkozó szervezetekben folytatott nem formális keretekben zajló oktatás; d) a fajgyűlöletre vagy más súlyos rasszista cselekményre, köztük erőszak alkalmazására, fenyegetésre vagy vagyontárgyak megrongálására történő felbujtást az iskolában olyan cselekedetnek tekintik, amelyet felfüggesztéssel vagy elbocsátással vagy más megfelelő intézkedéssel büntetnek; e) bátorítják a rasszizmussal és a faji megkülönböztetéssel szembeni, valamennyi alkalmazottra érvényes magatartási kódex iskolán belüli elfogadását; f) előnyben részesítik azokat az intézkedéseket (mint például rasszizmusellenes napok, illetve hetek, kampányok vagy versenyek), amelyek mind a tanulók, mind a szülők körében elősegítik a rasszizmussal és a faji megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdések és az iskola erre vonatkozó programjainak jobb megértését; 2. biztosítsák, hogy a társadalomban az iskolai oktatás kulcsszerepet játszik a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni harcban, azáltal, hogy a) biztosítják, hogy az emberi jogi nevelés a iskolai tantervnek szerves részét alkotja az óvodától kezdve valamennyi oktatási szinten és valamennyi tantárgyban;

b) biztosítják, hogy a vallásról a tanulók olyan oktatásban részesülnek, amely eleget tesz az oktatási megközelítések mindegyikében központi jelentőséggel bíró tudományos semlegesség kritériumának; c) biztosítják, hogy azokban az esetekben, amikor az állami iskolák felekezeti vallási oktatást nyújtanak, egyszerű eljárások állnak rendelkezésre azok számára, akik felmentést kérnek; d) a tankönyvekből eltávolítják a rasszista vagy valamely kisebbségi csoporttal szembeni sztereotípiákat, intoleranciát vagy előítéletet bátorító részeket; e) elősegítik a tanulók kritikai gondolkodásának kialakulását, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyek az általuk használt tananyagban fellelhető sztereotípiák vagy intoleráns részek észrevételéhez és a megfelelő viszonyulás kialakításához szükségesek; f) átvizsgálják az iskolai tankönyveket, annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a társadalom sokszínűségét és pluralitását, és ennek érdekében magukban foglalják a kisebbségi csoportok társadalmi hozzájárulását is; g) biztosítják, hogy az iskolai tankönyvek minőségét a rasszista vagy diszkriminatív részek eltávolítása érdekében valamennyi érintettel együttműködésben rendszeresen monitorozzák; h) megtanítják a diákokat az internet olyan eszközként való használatára, amely révén megtanulhatják, hogyan vegyék fel a küzdelmet a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen, biztosítva egyúttal a rasszista üzenetekkel szembeni védelmükhöz szükséges eszközöket, például tartalomszűrő szoftvereket is; i) biztosítják, hogy az oktatás minőségének ellenőrzését végző szervek, például az oktatási minisztériumok vagy az oktatási felügyelőségek, tevékenységük rendszeres részének tekintik a rasszizmus és a faji megkülönböztetés monitorozását; III. képzés keretében készítsék fel a tanári kar minden tagját a multikulturális környezetben történő munkavégzésre, és e célból 1. biztosítsanak számukra, az oktatás minden szintjén, olyan képzést és továbbképzést, amely felkészíti őket az eltérő háttérből érkező tanulók oktatására és szükségleteiknek való megfelelésre; 2. biztosítsanak számukra olyan képzést és továbbképzést, amelynek célja a rasszizmussal és a faji megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdések ismeretének elősegítése, valamint azon káros következmények tudatosítása, amelyeket az e jelenségeket elszenvedő gyermekek iskolai boldogulásának képességére azok kifejtenek; 3. biztosítsák, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogszabályokról országos szinten képzésben részesüljenek; 7

4. biztosítsák, hogy képzés keretében felkészítik őket a rasszizmus és a faji megkülönböztetés, így a közvetett és a strukturális hátrányos megkülönböztetés, iskolai megelőzésére, valamint arra, hogy ilyen problémák észlelésekor azonnal és hatékonyan tudjanak fellépni; 5. biztosítsák számukra a képzésnek és a továbbképzésnek a lehetőségét az emberi jogokkal és a faji megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekről, ami többek között magában foglalja az alábbiakat: a) nemzetközi és európai standardok; b) kifejezetten az emberi jogok, köztük az egyenlőséghez való jog, tanítására készített oktatási anyagok használata; valamint c) interaktív és részvételen alapuló tanítási módszerek használata; 6. biztosítsanak fórumot a tanítással foglalkozó szakemberek számára a tapasztalatok rendszeres cseréjére és az emberi jogok, köztük az egyenlőséghez való jog, tanításában használt módszerek felfrissítésére; IV. biztosítsák, hogy a fentiekben javasolt valamennyi intézkedés megkapja a szükségespénzügyi forrásokat és hogy hatásuk felmérése és szükség esetén kiigazításuk érdekébenezen intézkedéseket rendszeresen monitorozzák. 8